Bejelentkezés
Név:Jelszó:
erdmost
erdiradio_online
handball
SzepesBanner
Megyei Jogú Városok Szövetsége
mjvsz
nav
KormanyzatBanner
Érdcenter
agaboga
CsukaBanner
tanuszoda
visegrad
tamop
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése

Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
07/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
2015.02.27. péntek 14:00

a szociális ellátások helyi szabályairól

(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 29/2015. (X.27.), a 20/2016. (VI.30.), a 33/2016. (XI.29.), a 4/2017. (II.27.), a 2/2018. (I.30.) és a 11/2018. (V.2.) önkormányzati rendelettel)

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontja, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

I. Fejezet 

Általános rendelkezések 

1. A rendelet célja 

1. § A rendelet célja, hogy helyben szabályozza az önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. 

2. A rendelet hatálya 

2. § A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki. 

3. Eljárási rendelkezések 

3. § (1)E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. §-a, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § a), p) és q) pontjában meghatározott fogalmak az irányadóak. 

(2) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál lehet előterjeszteni, mely tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek és az ellátás megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján figyelembe vett személynek az Szt. 18. § a) pontjában szereplő adatait,

b) az ellátást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását,

c) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. 

2(3) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint az e rendeletben meghatározott személyek személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, valamint az ezekre vonatkozó bizonyítékokat csatolni. 

(4) A jövedelemszámításához felhasználható okiratok: 

a) havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó összegéről kiállított igazolás. A külföldön munkát vállalóknak, illetve EGT állampolgároknak eltérni ettől csak akkor lehet, ha az igazolás beszerzése méltányolható ok vagy okok miatt hosszabb időt vesz igénybe, és a kérelmező írásban nyilatkozik jövedelméről, 

2b) a rendszeres pénzellátások esetében az azt megállapító határozat és kérelem benyújtását megelőző legutolsó havi igazolószelvény, vagy bankszámlakivonat, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás az éves ellátás összegéről, 

c) vállalkozó esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolás, az illetékes adóhatóság igazolása a kérelem benyújtását megelőző év személyi jövedelemadó-alapjáról, valamint a nem lezárt adóévre eső jövedelemről kiállított igazolás, 

d) egyéb - nem havi rendszeres - jövedelmek esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló 

da) munkaviszony esetén munkáltatói igazolás,

db) munkaviszonnyal nem rendelkezők esetén jövedelemnyilatkozat,

 2e) gyermektartásdíj esetén a jogerős bírósági határozat vagy végzés mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó havi összegét igazoló bankszámlakivonat, vagy postai feladóvevény, ezek hiányában a törvényes képviselő által tett nyilatkozat.

4. § (1)  A rendkívüli települési támogatás kivételével nem részesíthető az e rendeletben szabályozott ellátásokban az, aki tőle elvárható módon nem tesz meg mindent anyagi és szociális helyzetének javításáért, így különösen: 

a) aki a felajánlott személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokat nem méltányolható okból visszautasítja, 

b) akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolja a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságát, 

c) azon kérelmező, aki önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodik. 

(2) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a fenntartási költségek kétszerese a figyelembe vehető vélelmezett jövedelem. 

(3) Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésével kapcsolatosan az Szt. 17.§ -ban foglaltakat kell alkalmazni. 

(4) Jogosulatlan és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése esetén, a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke és a kamat összege - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti - méltányosságból, kérelemre: 

a) elengedhető, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, vagy 

b) részletekben fizettethető meg. 

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal összefüggő valamennyi feladat- és hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza át. 

(6) A hatósági ügyekben benyújtott fellebbezéseket a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményével együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni. A fellebbezések elbírálásánál csak három hónapnál nem régebbi környezettanulmány fogadható el. 

5(7) A végleges és végrehajtható határozattal megállapított támogatásokat a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája folyósítja rendszeres ellátások esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, eseti ellátásoknál pedig a határozatban rögzített időpontokban. 

II. Fejezet 

Pénzbeli ellátások 

4. A pénzbeli ellátások formái 

25. § A rendelet értelmében a jogosult részére jövedelem-kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások nyújthatók: 

a) Lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

b) tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás,

c) a gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás,

d) gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás

e) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

f) százévesek támogatása,

g) a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás,

h) a hulladékgazdálkodási díjkedvezmény

i) a rendkívüli települési támogatás. 

5. Lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás 

6. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a hulladékszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. 

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: 

2a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, és

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság által kiállított igazolást a hulladékszállítás díjának összegéről. 

67. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást meg kell állapítani azon egyedül élő személy részére is, aki a kérelem benyújtását megelőzően a támogatásban részesült és a jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 5%-kal haladja meg.

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat. 

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege:

6a) 5.000,- Ft, valamint

b) a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja. 

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összegét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság részére kell átutalni a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. 

(4) Társasházak esetében, amennyiben a közös költség magába foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, úgy a támogatást a társasház közös képviselőjének igazolása alapján a társasház számlaszámára kell utalni. 

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani. 

1(6) A támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 

9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse. 

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, annak udvara, kertje, valamint az előtte található járda tisztán tartását, valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítását kell érteni. 

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. 

5(4) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem (1) bekezdés szerinti okból történő elutasítása esetén, vagy a megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megszüntetése esetén, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés véglegessé válásától számított három hónapon belül új támogatás nem állapítható meg.

10. § Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 

11. § A lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást, az okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni, ha: 

a) a hatóság illetékességét érintő lakcímváltozás történt,

b) a jogosult elhunyt, vagy

c) a jogosult a 24. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. 

6. Tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás 

12. § 6(1) A tartósan gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) részére az önkormányzat anyagi hozzájárulást biztosít, amennyiben az ápoló családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át. 

(2)  Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel, és a gondozási szükséglete eléri a napi két órát. 

6(3) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás egy hónapra jutó összege 30.000,- Ft. 

(4) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a Kormányrendelet 5. melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt. 

13. § (1) Nem jogosult a 12. § (1) bekezdésében meghatározott települési támogatásra a hozzátartozó, ha 

2a) Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet. 

b) az ápolt személy egy hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, 

c) rendszeres pénzellátásban részesül, 

2d) középfokú oktatási-nevelési intézmény, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, vagy 

e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja. 

2(2) Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet.

2(2a) Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet. 

(3) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatást meg kell szüntetni, ha: 

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, 

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal, 

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy a külön törvény alapján őt megillető szabad mozgással vagy tartózkodással kapcsolatos joga megszűnt vagy azokkal felhagyott, vagy 

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. 

14. §  Az ápolási kötelezettség teljesítését a Szociális Gondozó Központ felkérésre ellenőrzi. 

15. § (1) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg egy év időtartamra. Az egy napra eső összeg a mindenkori 2támogatás havi összegének harmincad része. 

(2) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás ismételt megállapításához a jogosultnak új kérelmet kell benyújtania. 

(3) A támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 

216. § (1) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás folyósítását a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a megszűnésre okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 

(2) Amennyiben a települési támogatás megszüntetésére az ápolt halála miatt kerül sor, a támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 

17. § (1) Amennyiben felmerül, hogy az ápolást végző az ápolási kötelezettségét megszegi, a Polgármester megkeresi a Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központjának vezetőjét, hogy az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrizze. 

(2) A Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központ Vezetője a megkereséstől számított 10 munkanapon belül értesíti a Polgármestert az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben az Időseket Ellátó Központ Vezetője megállapítja a 17. § (3) bekezdésében foglaltak valamelyikének fennállását, úgy a tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás iránti kérelmet a Polgármester elutasítja, illetve a támogatás folyósítását megszünteti. 

(3) Az ápolási kötelezettséget nem teljesíti az ápoló abban az esetben, ha 

a) három alkalommal, különböző napszakban végzett környezettanulmány során nem található a gondozás helyszínén,

b) három egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről,

c) ha a gyógyszerelés, az étkeztetés és a személyi higiéné ellátásában hiányosság tapasztalható,

d) ha az ápolt személy, illetve a lakókörnyezete elhanyagolt állapotban van, vagy

e) az ápoló az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik. 

7.  Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás 

18. § 6(1) Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez (továbbiakban együtt: gyógyászati kiadások) nyújtott települési támogatás nyújtható annak a rászorulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 20%-át, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet. 

6(2) Egyedülálló esetén, a havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 15%-át.

(3) A kérelemhez mellékelni kell: 

a)  a gyógyszervásárlás igazolt költségét, 

6b) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén a szakorvos igazolását, valamint a forgalmazók által, a jogosult nevére kiállított számlát a gyógyászati segédeszközről. 

2(4) Közgyógyellátásban részesülő személy részére csak abban az esetben állapítható meg a gyógyszertámogatás, ha igazolja, hogy az orvos által felírt gyógyszer közgyógyellátásra nem adható. 

(5) Gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén csak a hatályos jogszabályokban meghatározott segédeszköz támogatható. 

19. § (1) Agyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás összege egy költségvetési évben nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át. 

1(2) A gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez nyújtott települési támogatás évente egy alkalommal adható, és annak együttes összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot. 

2(2a) A támogatás felhasználását a jogosult nevére kiállított számla benyújtásával kell igazolni. 

(3) Járványveszély megelőzése érdekében e betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek (pl. fejtetű, ótvar, rüh, stb.) esetén a 18. § (1)-(2) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni. 

17/A. Gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás 

419/A. § (1) Az ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás a fertőző betegségek (járványos agyhártyagyulladás, bárányhimlő, humán papilloma vírus) kialakulásának megelőzése érdekében nyújtott hozzájárulás. 

(2) A támogatás nyújtásának alapfeltétele, hogy a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum 350 %-át ne haladja meg. 

(3) A humán papilloma vírus elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a hetedik osztályos – 12. életévét betöltött – fiúgyermek. 

(4) A kérelemhez mellékelni kell a vakcina kiváltásáról szóló gyógyszertári igazolást, valamint a gyermekorvos igazolását a vakcina beadásáról. 

(5) A támogatás mértéke megegyezik a szülő által a vakcináért fizetett térítési díj összegével, azzal, hogy a támogatás összege legfeljebb 15.000,- Ft lehet. 

(6) A támogatás iránti kérelmet a vakcina beadásától számított három hónapon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő. 

8. Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás 

220. § Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet. 

21. § 2(1) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban - évente egy alkalommal - az a szolgáltatóval szerződésben álló személy részesülhet, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250%-át, és 

a) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a harmincezer forintot,

b) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a két hónapot, vagy

c) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. 

(2) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 

(3) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás összegét az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. 

122. § Az önkormányzat a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásba bevont adósságtípusokat és összegük felső határát az alábbiak szerint állapítja meg: 

a)

vezetékes gázdíj-tartozás esetén:

100.000,- Ft

b)

áramdíjtartozás esetén:

100.000,- Ft

c)

távhőszolgáltatási díj tartozás esetén:

100.000,- Ft

d)

vízhasználati díjtartozás esetén:

100.000,- Ft

e)

csatornahasználati díjtartozás esetén:

100.000,- Ft

f)

közös költség hátralék esetén:

100.000,- Ft

g)

hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtartozás esetén:

50.000,- Ft

 

123. § A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás mértéke: 

a)  50.000,- Ft hátralék összegig megegyezik a hátralék összegével,

b)  50.000,- Ft hátralék feletti összeg esetén, az a) pontban foglalt összeg, valamint a támogatásba bevont adósság összegének és az a) pontban foglalt összeg különbözetének első alkalommal a 75%-a, második alkalommal a 50%-a,  minden további alkalommal a 25%-a, de összege alkalmanként legfeljebb százezer forint. 

624. § A támogatásban részesülő személy, amennyiben lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban is részesül, úgy annak időtartama alatt köteles a Szociális Gondozó Központon belül működő Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködni, a tanácsadáson személyesen részt venni.

9. Százévesek támogatása 

125. § (1) Jövedelemkiegészítő támogatás illeti meg a századik életévét elérő személyt. 

(2) A támogatás mértéke havonta a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-a. 

(3) A támogatást annak az évnek az első napjától kell megállapítani, amelyben a támogatásra jogosult a századik életévét betölti. 

(4) A Polgármester az (1) bekezdésben foglalt esetekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indítja meg az eljárást a jogosultság megállapítása iránt. 

10. A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás 

26. § (1) A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az Érden lakóhellyel rendelkező, szennyvízelvezető hálózatra történő közműcsatlakozással érintett érdekeltségi egység tulajdonosa:

a) aki az érdekeltségi egységet életvitelszerűen használja, és 

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

ba) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

bb) kétszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  250 %-át,

bc) háromszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

bd) négyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

175 %-át,

be) öt és többszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. 

(2) A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás kizárólag még meg nem valósított házi szennyvízhálózat kiépítéséhez igényelhető. 

(3) A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon érdekeltségi egységre csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a tulajdonosok, illetve az ingatlanban élő személyek és háztartások számától. 

(4) Egy érdekeltségi egység után a házi szennyvízhálózat kiépítésének támogatására adható támogatás mértéke a bekerülési költség, de legfeljebb 100.000 Ft. 

(5) A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: 

a) Az akkreditált mérnök által készített tervdokumentációt,

b) az e rendelet 1. melléklete szerinti egyszerűsített költségvetést, valamint

1c) az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat által kiadott igazolást az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program során megvalósuló beruházások esetében, a korábban kiépített csatornára történő rákötés esetén a Polgármesteri Hivatal által kiadott igazolást. 

(6) A támogatott a támogatás felvételét követő hat hónapon belül köteles a célnak megfelelően felhasználni a juttatást, és annak felhasználását a műszaki átvételt igazoló nyilatkozattal igazolni. 

(7)Amennyiben a támogatott határidőn belül nem, vagy nem a célnak megfelelően használja fel a támogatást, úgy köteles azt egy összegben, a jegybanki alapkamattal növelten visszafizetni.

(8) E szakasz alkalmazásában érdekeltségi egység a külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező ingatlan vagy önálló rendeltetési egység, amely egyben önálló szennyvízelvezetési hely.

210/A. A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény 

226/A. § (1) Hulladékgazdálkodási díjkedvezményre jogosult az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fizetésére köteles egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 70. életévét betöltött személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg: 

a) egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 350 %-át,

b) kétszemélyes háztartás esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át. 

(2) Az egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 80. életévét betöltött jogosult támogatásának megállapításánál a háztartás jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni. 

(3) A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság által kiállított, a kérelmező nevére szóló igazolást a hulladékszállítás díjának összegéről. 

(4) A 3hulladékgazdálkodási díjkedvezmény havi összege a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja. 

(5) A támogatás összegét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság részére kell átutalni az (6) bekezdésben foglaltak kivételével. 

(6) Társasházak esetében, amennyiben a közös költség magába foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, úgy a támogatást a társasház közös képviselőjének igazolása alapján a társasház számlaszámára kell utalni. 

(7) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat egy év időtartamra. 

6(8) A támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 

11. Rendkívüli települési támogatás 

27. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. 

(2) A rendkívüli települési támogatás az alábbi esetekben indokolt: 

a) baleset, betörés esetén,

2b) tartós, legalább két hónapot meghaladó betegség, vagy kórházi kezelés esetén,

c) nyugdíjba vonulást követő időszakra az ellátás folyósításáig,

d) munkanélkülivé válás miatt átmenetileg létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben,

e) elhunyt személy eltemettetésének biztosítására,

f) hozzátartozó elhalálozása esetén,

1g) elemi kár elhárítása érdekében, vagy életveszélyessé vált ingatlan karbantartási munkálataihoz,

2h) a válsághelyzetben lévő várandós anya érdekében, mely egy évben legfeljebb két alkalommal adható,

2i) Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet.

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

k) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások biztosításához,

l) a gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó kiadások biztosításához. 

28. § 1(1) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás a (2), (2a) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 200%-át, egyéb esetben a nyugdíjminimum 150%-át meghaladja. 

(2) A 27. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a családi jövedelemhatár a nyugdíjminimum 300%-át meghaladja. 

1(2a) A 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben, amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy korai fejlesztésben, fejlesztő nevelésben részesül, évente két alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben, ha a családi jövedelemhatár nem haladja meg a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át. 

2(2b) A (2a) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az eljárás a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kezdeményezésére indult, úgy a támogatás megállapításánál a család jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni. 

(3) A döntésre jogosult az (1) bekezdésben szereplő jövedelmi korlátozásoktól a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleménye alapján indokolt, valamint különös méltánylást érdemlő esetben évente, rászorulónként legfeljebb két alkalommal eltekinthet. 

(4) A sürgős intézkedéseket igénylő esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérése mellőzhető, de ebben az esetben a döntésre jogosult a (3) bekezdés szerinti döntéséről köteles a bizottságot annak soron következő ülésén tájékoztatni. 

29. § (1) A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként-, családonként a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a nyugdíjminimum 50%-a. 

(2) A rendkívüli települési támogatás összege: 

1a) a 27. § (2) bekezdés

aa) a), c) és g) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át,

ab) b) d) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 80%-át, (22.800,- Ft)

ac) f) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át, (28.500,- Ft) 

b) a 27. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben, ha a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg: 

ba) a nyugdíjminimum 100 %-át, akkor a támogatás alapjának a 1,75-szerese,

bb) a nyugdíjminimum 150 %-át, akkor a támogatás alapjának az 1,5-szöröse,

bc) a nyugdíjminimum 200 %-át, akkor a támogatás alapjának 1,25-szerese,

bd) a nyugdíjminimum 300 %-át, akkor a támogatás alapjával megegyező összeg, 

1c) a 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben 

ca) amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy fejlesztő nevelésben részesül, gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át,

cb) gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50%-át. 

(3) A 27. § (1) bekezdésében foglalt váratlan élethelyzetet, illetve a létfenntartást veszélyeztető helyzetet hitelt érdemlően igazolni kell. 

30. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik. 

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő. 

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a temetés után, de kivételes esetben a temetés előtt is be lehet nyújtani. Ez utóbbi esetben az eltemettető köteles a temetési számlát legkésőbb a temetést követő 15 napon belül becsatolni. 

1(4) A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni. 

31. § Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás alapja a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek a 20 %-a, mely összeget száz forintra kerekítve kapják meg a jogosultak. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg. 

232. § Nem állapítható meg a temettetés költségeihez való hozzájárulás, ha korábban elhalt személy újratemetésének költségeihez kérik a támogatást. 

III. Fejezet 

Természetben nyújtott ellátások 

12. A természetben nyújtott ellátások formái 

33. § (1) Az önkormányzat a rendelkezésére álló pénzforrásokból a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi, szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátásokat biztosíthatja: 

a) köztemetés,

b) természetbeni rendkívüli települési támogatás,

c) gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény

3d) gyermekek intézményi térítési díj kedvezménye. 

(2) A jogosult a határozatból eredő igényét a természetbeni rendkívüli települési támogatásra való jogosultságról szóló értesítés közlésétől számított egy hónapon belül érvényesítheti, azt követően a jogosultságot meg kell szüntetni. 

13. Köztemetés 

34. § (1) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el. 

(2) Köztemetés helye: Érd, Ercsi úti köztemető. 

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben kérelemre el lehet térni, de az ezzel járó többletköltségeket a kérelmező köteles viselni.

6(4) Az Szt.-ben meghatározott köztemetéshez kapcsolódó valamennyi feladat és hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza át. 

6(5) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy – kérelmére – részben vagy egészében mentesíthető. 

6(6) A köztemetés költségének megtérítése alól egészben mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, aki jövedelemmel nem rendelkezik. 

6(7) A köztemetés költségének megtérítése alól részben mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át. 

6(8) A köztemetés költségének megtérítésére történő kötelezés esetén legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyezteti. A részletfizetés engedélyezése iránt kérelmet kell benyújtani. 

6(9) A részletfizetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy kéthavi törlesztő részlet határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén a megtérítés egy összegben válik esedékessé.

14. Természetbeni rendkívüli települési támogatás 

35. § (1) Természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. 

(2) A természetbeni rendkívüli települési támogatás formái: 

a) élelmiszercsomag, élelmiszerutalvány,

b) nyolcvan, kilencven és százévesek ajándékcsomagja,

c) tüzelőtámogatás,

2d) Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet.

e) tanévkezdési támogatás,

f) újszülöttek támogatása. 

36. § Élelmiszercsomag vagy élelmiszerutalvány a szociálisan rászoruló személyek természetbeni támogatása, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy váratlan élethelyzetbe került és 

a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át, 

b) egyedül élő személy esetén a havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át. 

37. § (1) Az Érden lakóhellyel rendelkező nyolcvan, kilencven és századik életévüket betöltő személyek jövedelmi, szociális helyzetüktől függetlenül ajándékcsomagra jogosultak. 

(2) A Polgármester az (1) bekezdésben foglalt esetekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indítja meg az eljárást a jogosultság megállapítása iránt. 

38. § (1) A tüzelőtámogatás a szociálisan rászoruló személyek természetbeni támogatása, mely egy fűtési idényben csak egy alkalommal állapítható meg, amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg 

2a) egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, vagy

b) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, vagy

c) három és ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. 

1(1a) Az adott fűtési idényre igényelt támogatás iránti kérelem, a fűtési idény kezdőidőpontját megelőző 30 nappal is benyújtható. 

6(2) A tüzelőtámogatás összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 260%-át.

2(3) Tüzelőtámogatás nyújtható tüzelő-utalvány formájában, tűzifa kiszállítással, a szolgáltató részére történő átutalással, vagy elszámolási kötelezettséggel, pénzbeli ellátásként. 

(4) Tüzelőtámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 

(5) A döntésre jogosult az (1) bekezdésben szereplő jövedelmi korlátozásoktól a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleménye alapján indokolt, valamint különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet. 

2(6) A sürgős intézkedéseket igénylő esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérése mellőzhető, de ebben az esetben a döntésre jogosult az (5) bekezdés szerinti döntéséről köteles a bizottságot annak soron következő ülésén tájékoztatni. 

239. § Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet. 

40. § 6(1) Tanévkezdési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át, gyermekét egyedül nevelő, illetve súlyos fogyatékos vagy tartós beteg gyermeket nevelő család esetében a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg.

1(2) A támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg:

a) a nyugdíjminimum 20 %-át, kivéve a b) pontban foglalt esetet, 

b) amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt úgy a nyugdíjminimum 50%-át. 

(3) A kérelem benyújtásának határideje tárgyév szeptember 30., mely határidő elmulasztása jogvesztő. 

(4) A támogatást elsősorban utalvány formájában kell biztosítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre utalvány, úgy a támogatás összegével a kérelmezőnek a pénz felvételét követő 30 napon belül ÁFA-s számlával el kell számolnia. 

41. § 6(1) Gyermekenként 30.000,- Ft értékű ajándékutalványban vagy ajándékcsomagban, és emléklapban részesül azon újszülött, akinek – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – első létesített lakóhelye Érd.

(2) A Polgármester a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indít eljárást a jogosultság megállapítása iránt. 

(3) A három hónapos korára érdi lakóhellyel rendelkező örökbefogadott gyermek is jogosult a támogatásra, mely esetben a törvényes képviselő jogosult az eljárás megindítására. 

(4) Az újszülöttek támogatásának megállapításánál a szülők jövedelmi viszonyait, szociális helyzetét nem kell vizsgálni. 

15. Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény 

42. § 2(1) A Gyvt. 21/B. § (2) bekezdésben biztosított normatív kedvezményen túl, a normatív kedvezmény érvényesítését követően fizetendő térítési díjból 50%-os étkezési díjkedvezményt kell biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át. 

(2) A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezményre való jogosultság kezdő időpontja - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.  A jogosultságot az adott nevelési év végéig kell megállapítani. 

(3) A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. 

(4) A jogosultság megállapításáról szóló döntés egy példányát a közétkeztetést biztosító intézmény részére meg kell küldeni. 

2(5) A támogatást utólag - a gyermekétkeztetést biztosító intézmény által kiállított számla alapján - a ténylegesen igénybevett napok után kell a közétkeztetést biztosító intézmény részére átutalni. 

1(6) A támogatás igénybe vehető az önkormányzat által szervezett nyári napközis tábor keretén belül, valamint a Szociális Gondozó Központ által szervezett táborok esetében is. 

(7) Ha a gyermek jogosulttá válik a 100%-os díjkedvezményre, a támogatást meg kell szüntetni.

316. Gyermekek intézményi térítési díj kedvezménye 

42/A. § 6(1) A gyermekek intézményi térítési díj kedvezménye a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjuk részére nyújtott támogatás. A támogatásra való jogosultság állapítható meg azon intézményi ellátásban részesülő, sajátos nevelési igényű gyermek részére,

a) aki bölcsődés korú és nem az önkormányzat fenntartásában működő gyermekek napközbeni ellátásában részesül,

b) aki az óvodába járási kötelezettségét nem az önkormányzat fenntartásában működő óvodában teljesíti,

c) aki napközbeni gyermekfelügyeletben részesül gyermekek napközbeni ellátásában, vagy

d) aki nem az önkormányzat fenntartásában működő fogyatékosok nappali ellátásában részesül,

feltéve, hogy a gyermek ellátása, óvodai nevelése az önkormányzat fenntartásában működő intézményekben nem biztosítható, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(2) A támogatás mértéke a - (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege, de legfeljebb havonta 20.000,- Ft. 

(3) A támogatás mértéke a 3családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben, vagy fogyatékos gyermekek nappali ellátását biztosító intézményben biztosított ellátás esetén az ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege, de legfeljebb havonta 25.000,- Ft. 

42/B. § (1) Az eljárást megindító kérelemhez mellékelni kell: 

a) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján a vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv által kiadott szakvéleményt a sajátos nevelési igény megállapításáról,

b) a sajátos nevelési igényű gyermek ellátását biztosító intézmény (továbbiakban: befogadó intézmény) befogadó nyilatkozatát,

c) a befogadó intézmény igazolását a törvényes képviselő által fizetendő térítési díj havi összegéről és a térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatásokról,

d) a befogadó intézmény bankszámlaszámát, és

e) a kötelező felvételt biztosító óvoda, valamint az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődének, fogyatékosok nappali intézményének igazolását arról, hogy a gyermek ellátását biztosítani nem tudja. 

(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi térítési díj kedvezményére való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtása hónapjának első napja.  A jogosultságot az adott nevelési év végéig kell megállapítani. 

(3) A jogosultság megállapításáról szóló döntés egy példányát a befogadó intézmény részére meg kell küldeni. 

(4) A támogatást utólag - a befogadó intézmény által kiállított számla és a ténylegesen igénybevett napokról és szolgáltatásokról szóló beszámoló alapján - kell az intézmény részére átutalni. 

42/C. § (1) Nem állapítható meg a támogatás abban az esetben, ha az intézmény az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés, köznevelési szerződés keretén belül biztosítja az ellátást. 

(2) A támogatást meg kell szüntetni: 

a) ha a gyermek érdi lakcíme megszűnik,

b) ha a gyermek igazolatlan hiányzásai meghaladják a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 51. § (6) bekezdés a) pontja szerinti időtartamot, vagy

c) ha megszűnik a gyermek jogviszonya a befogadó intézményben. 

(3) A törvényes képviselő a gyermek intézményi jogviszonyának megszűnéséről, valamint a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító hatóságot. 

IV. Fejezet 

 Záró rendelkezések 

43. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. 

44. § (1) A 9. §-ban foglaltakat a 2015. január 1-ét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatások esetében is alkalmazni kell. 

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, amennyiben a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy 2014. december 31-ét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatásban részesül. 

(3) A 2015. március 1-jén folyamatban lévő méltányos ápolási díj megállapítására irányuló eljárások során e rendelet előírásait kell alkalmazni. 

(4) 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal megállapított méltányos ápolási díjra való jogosultság esetén havi 23.600,- Ft települési támogatást kell folyósítani a méltányos ápolási díjra való jogosultság határozatban megállapított időtartamára az új kérelem benyújtásáig, de legfeljebb 2015. június 30. napjáig. Az egy napra eső összeg a mindenkori 2támogatás összegének harmincad része. 

45. § Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 41/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. 

146. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2015. (X.27.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 

247. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 

348. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 33/2016. (XI.29.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 

449. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2017. (II.27.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2017. február 28. napját megelőzően kiváltott vagy igazoltan megrendelt védőoltások tekintetében nem kell alkalmazni.

550. § A jelen rendelet szerinti önkormányzati hatósági ügyekben a végrehajtást a döntést hozó hatóság foganatosítja.

651. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2018. (V.2.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

T. Mészáros András

jegyző

 polgármester

 

távollétében

 

Simó Károly

 

alpolgármester

A Közgyűlés elfogadta a 2015. február 26-ai ülésén.

 

Nyomtatás