erdmost
erdiradio_online
handball
SzepesBanner
Megyei Jogú Városok Szövetsége
mjvsz
nav
KormanyzatBanner
Érdcenter
agaboga
CsukaBanner
tanuszoda
visegrad
tamop
Korábban írtuk 2006...
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Interjú T. Mészáros András polgármesterrel az Érdi Újságban
2006.12.12. kedd 14:25

Meghaladja a három milliárd nyolcszáz millió forintot Érd adóssága, ebből 2,2 milliárd már lejárt, vagy még ebben a hónapban esedékes tartozás. Ez rövidtávon nagyon komoly terhet jelent, nyilatkozta az Érdi Újságnak T. Mészáros András polgármester, hozzátéve, hogy a válságos pénzügyi helyzet ellenére is bizakodó a jövőt illetően: Érd sikerre van ítélve! - városunk polgármesterével H. Bíró László készített interjút.

 

-        Polgármester úr! Megválasztása után két nappal – alig két hónappal ezelőtt – azt nyilatkozta az Érdi Újságnak, hogy nem számít „szekrényekből kihulló csontvázakra”, hiszen nagyjából ismeri a városi költségvetés helyzetét. Azóta volt már egy rendkívüli közgyűlés, amelyen éppen a válságos pénzügyi helyzet volt a téma. Mi változott az elmúlt két hónapban?

- Megismertem a valós állapotokat, és úgy gondolom, az a helyes, ha a képviselőtestület és a város lakossága is megismeri azt. Ezért is állíttattam össze az Érdi Újságban megjelenő „Fehér könyvet”, vagyis azt a dokumentumot, amely rögzíti a mostani közgyűlés által örökölt állapotokat. Azt korábban, képviselőként is tudtam, hogy van a városnak 600 millió forint hosszú lejáratú hitele, valamint közel egymilliárd forintos folyószámla-hitele. Erről beszéltem az előző interjúban. Ám arról nem volt információm, hogy mintegy kétmilliárd forintnyi lejárt, vagy éppen esedékes számlatartozás áll sorban. Ez – tekintetbe véve, hogy a város egész éves költségvetése mintegy 12 milliárd forint – rövidtávon kezelhetetlen adósságtömeg. Visszavetítve ezt az elmúlt négy évre, azt jelenti, hogy az elődöm átlagosan naponta – beleértve az ünnepnapokat is – 2,635 millió forint adósságot termelt a városnak. Ez azért komoly teljesítmény. A héten ezért pótköltségvetést kell benyújtanom, hogy ilyen értelemben is helyreálljon a törvényes állapot.

-        Ez az oka annak is, hogy a Gárdonyi iskola rekonstrukciójára és bővítésére félretett 480 millió forintot fölszabadították, és tartozáskezelésre fordítják?

- Nagyrészt igen. Ilyen likviditási válság esetén értelmetlen luxus lenne a meglévő pénzt lekötött betétben tartani, miközben a Gárdonyi esetében nyilvánvalóan új pályázatot kell kiírni, a felújítás – így a pénz felhasználása – csak jóval később kezdődhetne el. De ez csak az egyik ok. A másik, és ez is benne volt a programomban, hogy helytelennek tartom azt a rekonstrukciós politikát, amely szerint egy ciklusban egy közintézményt újítunk fel, igaz, azt a pincétől a padlásig. Ebben a szemléletben, és csak az iskolákat tekintve, negyven év alatt sem érnénk körbe, miközben több iskolánkban is lehetetlen állapotok uralkodnak. A Széchenyiben és a Battyhányban például még Erdért fabarakkokban is tanítanak. Tehát fontos a Gárdonyi, de nemcsak a Gárdonyi fontos.

-        Ez azt jelenti, hogy az iskolabővítés is késik, pedig szükség lenne az új férőhelyekre.

- Valóban, Érdnek új férőhelyekre van szüksége, mégpedig óvodákra, általános és középiskolákra egyaránt. A város lakosságának átlagéletkora 38 év, a lélekszám évente legalább ezerrel nő, ami azt jelenti, hogy évente 100-120 gyermek érkezik a városba. Ez nagyon jó! A városvezetésnek meg az a dolga, hogy feltételeket teremtsen ahhoz, hogy ők itt is maradjanak. Mert ha valaki már óvodás korában megszokja azt, hogy naponta bejár Budapestre, akkor ő később, az iskolái befejeztével is a fővárosban gondolkodik. Ezzel a mentalitással pedig nem lehet kitörni az „alvó város” pozícióból. Tehát mindenképpen kell építenünk két óvodát, két új általános iskolát és egy gimnáziumot.

-        A korábbi városvezetés a Kós Károly Szakképző iskola fejlesztésével akarta megoldani a középiskolai férőhely gondokat. Ez a terv lekerült a napirendről?

- Nem. Valóban napirenden van egy regionális szakképző központ kialakítása, de ez nem oldja meg azt a problémát, hogy egy gimnázium kevés egy hatvanezres városnak.

-        A lapzártánk után esedékes közgyűlés előterjesztései között vízdíjemelésről szólót is láttam, ami meglepett. Az ÉTV-üzletrész eladásakor nem arról volt szó, hogy nem lesz áremelés?

- De, igen. Éppen ezért én nem is tudom támogatni ezt a javaslatot, és azt hiszem, a képviselőtársaim többsége is így lesz ezzel. Sajnos az ígéreteket könnyű eldugni a bonyolult árképzési rendszerben. Mert meglehet, a víz ára nem emelkedik ugyan, de például a rendelkezésre állási díj igen. A szolgáltató erre azt mondja, ő betartotta az ígéretét, miközben a lakosság meg egyre többet fizet. Márpedig végeredményben ez számít. Ami meg az ÉTV-szerződést illeti, az a főváros érdekeit szolgálta, és erősen feszegette a törvényesség határait. Ellenzékben pontosan ezért tiltakoztunk a megállapodás ellen.

-        Nem ez volt az egyetlen ilyen. Nagyon ellenezték például a sportcsarnok-beruházást is.

- Pontosítok: nem a sportcsarnokot elleneztük, hanem azt a konstrukciót, amiben megépült. Illetve épül, ugyanis többszöri határidő módosítással sem tudták még átadni a csarnokot. Emiatt – hiszen itt szerződésszegés áll fenn - tárgyalásokat kezdeményeztem a kivitelezővel, illetve a beruházó bankkal. Ami a lényeg: az eredeti konstrukció szerint a sport- és rendezvénycsarnok üzemeltetése évi 600 millió forint terhet róna a városra, amit nem tudunk, nem is akarunk vállalni. Csak összehasonlításképp: egy nyolc tantermes iskola felépítése körülbelül 500 millió forintba kerül, vagyis minden évben egy új iskola árát vinné el a sportcsarnok.

-        Tehát kezdeményezi a szerződés felbontását?

- Nem, ez nem szándékom. De az üzemeltetés terhe nem maradhat a városon. A beruházás mellett van még egy nagyobb telek. Úgy gondolom, ezt kell úgy hasznosítani, hogy a bevételéből keresztfinanszírozható legyen a sportcentrum. A város ezt tudja fölkínálni. Arról, hogy ezt ki, milyen célra hasznosítja, hogy hogyan termeli ki belőle a várt hasznot, arról sürgősen tárgyalni kell, mégpedig mindenek előtt a finanszírozó bankkal.

-        Milyen meglepetések érték még az elmúlt hetekben?

- Van bőven, de mindenek előtt az útépítéseket emelném ki. Októberben elrendeltük az utak műszaki vizsgálatát, és az derült ki, hogy az utóbbi időben épült utakkal komoly műszaki problémák vannak: az előírtnál vékonyabb és rosszabb minőségű az aszfalt, keskenyebb az úttest, és problémák vannak az útszakaszok hosszával is. Az építési határozatban ugyanis nem konkrét méterek vannak, hanem házszámtól-házszámig szakasz-meghatározások. Csak az nem mindegy, hogy az adott házszámú ingatlannál melyik telekhatárig terítik az aszfaltot. Ez akár 40-50 méter eltérés is lehet, ami egy kilométeres szakaszon négy-öt százalékot jelent. Amikor megkérdeztem a volt főmérnök urat, hogy ez miként lehetséges, akkor azt mondta, hogy nem kell csodálkozni, hiszen nem útépítés, hanem hangulatjavító intézkedés volt ez a munka.

-        Jól hallottam: volt főmérnököt említett? Ezek szerint Kovács Tibor távozott a város irányító apparátusából?

- Igen. De a fent citált megjegyzése alapján ez így van rendjén.

-        Más vezető munkatársak is távoztak az apparátusból?

- Nem jellemző. Jelenleg is folyik az intézmények átvilágítása. Januárban-februárban leszünk abban a helyzetben, hogy elkészítsük a városháza új szervezeti-működési rendjét. Az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi rendszert át kell alakítani, hiszen nem felel meg a megyei jogú városi követelményeknek. Ráadásul nagyon sok a párhuzamosság, sokszor több osztály dolgozik hasonló témán, megesik, más irányú döntéseket hozva. De szeretném újra leszögezni, hogy az átalakítás nem azért kell, hogy némely embertől meg tudjunk válni. Az apparátus szakmai színvonala igenis jó, és ez egyaránt érvényes a képzettségre és a képességekre is.

-        Térjünk vissza kicsit az úthálózathoz: A város egy be nem tartott kormányzati ígéret rabja lett azzal, hogy nem épült meg az érdi tető és az M0-ás közti autópálya szakasz, miközben a forgalom rázúdult a városra. Voltak pótígéretek, de mintha azokkal is gond lenne…

- Valóban, és az igazi problémával akkor kell majd szembenézni, ha – vélhetően 2007 derekán – átadják az új dunaújvárosi hidat; akkor soha nem látott gépkocsitömeg zúdul Érdre, teljesen megbénítva a déli városrész forgalmát. Mivel az is egyértelmű, hogy a hiányzó pályaszakasz megépítése bizonytalan, megkezdtük az egyeztetéseket a minisztériummal egy, a régi 6-os úttal árhuzamosan futó elkerülő út megépítéséről. Ez tulajdonképpen már akkor tervben volt, amikor a 90-es évben az érdi elkerülő épült, most itt az idő, hogy valósággá váljon. A mostani terveken ez az út a majdani autópálya és a lakott területek között futna, de szó van arról is, hogy átkerülne az autópálya és a Duna közé. Szinte mindegy, hogy melyik valósul meg, csak épüljön valamelyik.

-        Önök az Érdi Újságban is közölt Fehér könyvben és a rendkívüli közgyűlésen is gyakorlatilag csődhelyzetet állapítottak meg. Hogyan lehet ebből kilábalni?

- Mielőtt még bárki pánikba esne, szeretném rögzíteni: Érd sikerre van ítélve, még akkor is, ha a jelenlegi helyzet nagyon nehéz. A megoldást a pályázati pénzek megszerzése és a befektetők idecsalogatása jelenti. Megdöbbentő, hogy az elmúlt ciklusban milyen kevés pályázaton indult és szerepelt eredményesen a város. Ezen változtatni kell, ezért is állítunk föl egy komplett pályázat-centrumot, amelynek az lesz a feladata, hogy minden lehetőséget feltérképezzen és kiaknázzon. Ha Érd megszerzi a méretei, megyei jogú városi rangja alapján rá eső pénzeket, akkor töretlen és tervszerű lesz a fejlődés. Ez egy évre lebontva is 4-5 milliárd forintot jelent a városnak. Bízom benne, hogy a kormányzat egyenlő mércével mér és támogat baloldali és jobboldali vezetésű városokat, bár a területfejlesztési tanácsok kormányzati elfoglalása riasztó előjel.

-        Mi a stratégia a befektetők felé?

- Érd fekvése, csomóponti helyzete nagyon előnyös a beruházóknak. A városnak sajnos nagyon kevés külterületi ingatlanja van, de azért van még mintegy 280 hektár. Ezt úgy kell hasznosítani, hogy az a város javát szolgálja. Sajnos itt kell elmondanom, hogy a elmúlt ciklusban a város fölélte az ingatlanvagyona jelentős részét: másfél milliárd forint értékű ingatlanvagyon ment el. A bevételekkel a folyó működés réseit próbálta betömögetni, ami életveszélyes politika. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni. Olyan beruházókat támogatok, akik munkahelyet is teremtenek, hiszen a célunk az, hogy az érdiek helyben találjanak megélhetést. Ma harmincezer polgárunk ingázik naponta, ami a lakosság fele. Ez tarthatatlan. Persze nem lehet mindezt megváltoztatni egy ciklus alatt, de meggyőződésem, hogy elindulni csak ebbe az irányba szabad.

Nyomtatás
Ajánlás a Facebook-on Share
Események
2018. július
HKSzCsPSzV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Felhívások
Meghívó
foldrajzi.jpg
katasztrofa
erdi_ujsag_2016.jpg
Érdi Lap
tamop
napraforgp
Érdi galéria