erdmost
erdiradio_online
handball
SzepesBanner
Megyei Jogú Városok Szövetsége
mjvsz
nav
KormanyzatBanner
Érdcenter
agaboga
CsukaBanner
tanuszoda
visegrad
tamop
Korábban írtuk 2007.
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Nem rombolni, feljebb emelni!
2007.08.21. kedd 17:01

"Szent István tette, a magyar államalapítás sem zajlott vita nélkül, de ugyanúgy jellemezte az egyetértés is. István király üzenete minden évben megszólal augusztus 20-án: Tegyétek erőssé Magyarországot, tegyétek erőssé a magyar nemzetet! - egyebek mellett erről is beszélt T. Mészáros András az államalapítás érdi ünnepén. A polgármester az aktuális ügyek között beszélt az önálló pest megyei régió előnyeiről, a jelenlegi struktúra hátrányairól.

Az alábbiakban az ünnepi beszédet olvashatják. 

Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Hölgyeim és Uraim! Kedves érdiek!

Megtanultuk már ezt az ünnepet. Megszoktuk jelképeit. Mindent hallottunk már Koppányról, Gizella királynéról, a német lovagokról, István törvényeiről és Intelmeiről, Imre herceg tragikus haláláról. Gondolataink is változtak az idők során, s mintha egy kicsit minden mást jelentene, mint azelőtt. Talán mi magunk is változtunk az élet sodrában. Ami korábban még lelkesítő és fennkölt volt, mára veszített erejéből. Csalódtunk többször, néhányan ki is ábrándultak. Nehezünkre esik olykor még az öröm, az ünneplés is. A magunk sorsa elég feladatot ró ránk, úgy vélhetjük, nincs elég erőnk a többiekkel, a közzel, a közössel foglalkozni.

Úgy érezzük, hogy magukra maradtunk, egyedül vagyunk. Tudom és hiszem, hogy nem mindannyian vagyunk ezzel így, de el kell tudnunk fogadni, hogy azokkal együtt alkotjuk ezt az országot, ezt a nemzetet, akik így éreznek és gondolkodnak. Ilyenek is vagyunk és olyanok is. Fel kell ismerni magunkban a másikat, a csalódottat, a szkeptikust, s emellett fel kell ismerni a másikban a megbecsülésre, a tiszteletre méltót. A közös meglátásának, megértésének és elfogadásának hiánya bennünket csonkít, minket foszt meg egymás társaságának, értésének örömétől. Ha nem hívjuk magunk közé, ha nem adunk újra és újra jeleket a másik felé nem élhetjük meg a teljességet, sem egy város, sem egyország esetében.

Soha nincs értelme feladni annak a lehetőségét, hogy hassunk egymásra. Nem egyfajta mézes-mázas, langyos szavaktól átitatott, magunk által sem hitt hiteltelen párbeszédre gondolok, hanem arra, hogy képesek vagyunk értelmes, hasznos gondolatok megfogalmazására, s ebből fakadóan képesek vagyunk értelmes, hasznos cselekedetekre S talán azt is észre vesszük, hogy, lassan már több okunk van az egymásra figyelésre, mint a viták fenntartására.

 

Azt látjuk, az emberek egyenként igenis erősek és helytállnak a mindennapi küzdelmekben, még a jelenlegi abszurd viszonyok, kilátástalan körülmények és kaotikus állapotok közepette is.

Ahogy közéletünk alakulását figyeljük, egyre inkább világossá válik, hogy a nemzet is erős lehet, ha megértjük, hogy a közös dolgokban érdekeink is közösek. „Légy ember, ez a cél - légy magyar, ez a legjobb eszköz”- mondta Deák Farkas 1861-ben. „A változtatás egyedüli módja nem az, hogy szétrombolom, hanem hogy feljebb emelem” – írja Hamvas Béla. S ha ebben a századot átívelő összhangban egymásra találhatunk, képesek lehetünk a közösségre a nemzeti összefogásra. Kezdhetjük kicsiben. Itt példának az érdi kistérség megalakítását említeném, hiszen ez valódi összefogás eredményeként jött létre.

De várnak még ránk közös ügyek számolatlanul.

Akik figyelik a térségi közéletet, még emlékezhetnek rá, hogy 2002-ben megpróbáltuk elérni a Pest megyei régió létrehozását, , amely révén akkor 80, most 120 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz juthatna térségünk. Úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban, egyre inkább igazolódni látszik az önálló régió szükségessége. A fővárossal közös, úgynevezett Központi Régióban a források 80 százaléka csak a főváros számára elérhető, s megyénk települései, így Érd is csak a maradékból részesül. Ne felejtsük el azt, hogy az európai támogatásokra Pest megyeiként is, érdiként is önállóan jogosultak lennénk.

Nem akarom felsorolni itt valamennyi területet, ahol még komoly lépések várnak ránk, és lesz még lehetőségünk megvitatni ezeket, a kérdéseket.

 

Szent István tette, a magyar államalapítás sem zajlott vita nélkül, de ugyanúgy jellemezte az egyetértés is. István király üzenete minden évben megszólal augusztus 20-án: Tegyétek erőssé Magyarországot, tegyétek erőssé a magyar nemzetet! E nélkül egyetlen ünnepünk sem volna, egyetlen magyar szó sem létezne. Magyarország polgárai emberhez méltó életre vágynak.

Magyar emberhez méltó életre. Közös cél, hogy Magyarország ismét olyan ország legyen, ahol minden magyar részese lehet a közös jövőnek, olyan hely, ahol a magyar embereknél semmi és senki sem lehet fontosabb.

Közhely, hogy Szent István országa ilyen hely volt. Közhely, hogy templomok, iskolák épültek, kialakult a vármegye rendszer, egyszóval a magyar állam.

Egy olyan állam, amely képes volt megbirkózni a belső feszültségekkel éppúgy, mint a külső ellenséggel. A belső nagyurakkal, oligarchákkal éppúgy, mint a külső gyarmatosító szándékkal. Az oligarchák természetét nem csak tanulmányainkból ismerhetjük meg. 

Sajnálatos módon – de hétköznapi történelmünk is szolgáltat példákat erre. Oligarcha az, akinek csak a sajátja a szent, s a másikkal, a többiével nem törődik. Az oligarcha hatalmat szerez, de nem a közösség érdekében használja.

Kényúr, akinek mindent szabad, hiszen nem tűri a köz-kontrollját, s ezért érdeke is a köz védekező erejének gyengítése. A külső ellenség sem akart soha sem mást, mint ők: a javainkat. S céljuk ennyiben közös az oligarchákkal. Szent István állama a függetlenséget jelentette, amelyért folytatott küzdelmeink végig kísérték történelmünket, s amely ma is mutatja valamennyiünk számára az utat.

Sem az államalapítás, sem az erkölcsi, szellemi honfoglalás nem zárul le István halálával. Történelmünk korszakai mind-mind megkeresték a maguk számára jelentőset az ő művéből. Nem egy statikus, lezárt gondolatot örököltünk tehát.

Ha figyelünk István király életére, ha nem felejtjük el az összefogás erejét, amely tizenhét évvel ezelőtt visszaszerezte a nemzet függetlenségét, és megnyitotta az utat a szabadság előtt, akkor megérthetjük, hogy vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogy.

Szent István tudta, hogy nem a kő, amelyből a vár, vagy a templom épül, tartja meg az ország épületét, hanem az emberek munkája és hite. Igen a hit.

Mert nekünk hinnünk kell abban, hogy sikerül megvalósítani ezt az erős közösséget, az erős magyar nemzet, erős államát.

István nem csak a Nyugathoz kötött bennünket a hit által, de átadta annak gondolat és hitvilágát is.

Ezzel vált érthetővé szavunk Európában és ennek segítségével értettük meg mi is azt. Ennek köszönhetően értettük meg azt – akár franciául, akár németül, vagy angolul mondták - hogy az állam közmegegyezés.

Közmegegyezés, kölcsönös szerződés, amelyben az adót fizető pénzéért cserébe részesül a köz által biztosított szolgáltatásokból, legyen az egészségügy, igazságszolgáltatás, oktatás, közlekedés, posta, vagy éppen vagyona, élete biztonsága.  

 

Ne érjük be annyival, hogy a jelen viszonyait elemezve elkeseredünk, reménykedünk, vagy felháborodunk. Az állam nem csupán a hatalom intézményeiből áll, mert az állam mi vagyunk, mi állampolgárok.

Bárki, bármely polgár részese és alakítója az államnak, s mint ilyen felelőssége, hogy alakítsa sorsát, viszonyát az ország vezetéséhez. Nem kell elfogultnak lenni ahhoz, hogy amikor egyetértünk valamivel, azt vállaljuk, s ellenkezőleg, nem kell elfogultnak lennünk akkor sem, ha éppen ellenérzéseinket szeretnénk kifejezni. Az ország viszonyai hozzánk és ránk tartoznak. Hozzánk, s így minden okunk és jogunk megvan arra, hogy elmondjuk véleményünket.

 

Nem arra buzdítok itt és most, hogy ki, milyen módon szavazzon, de arra mindenképpen buzdítom önöket, érdieket, hogy éljenek a közelgő népszavazás adta lehetőséggel és szavazzanak!

Adjanak átgondolt, megérlelt választ az ott feltett kérdésekre, s bárhogy lesz is, ne okoljuk egymást. Persze politikusként van álláspontom, igen, azt el is fogom mondani önöknek, egy olyan alkalommal, - amely erre alkalmas.

Szent István egy független, keresztény, életképes Magyarországot hagyott ránk. Olyan örökséget, amelyet nem lehet és nincs is miért meg nem történtté tenni. Szent István nyitotta meg Árpád-házi szentjeink sorát, amellyel Európa elismert és tisztelt országává váltunk.

Nem minden kor követeli meg, hogy a hozzá, vagy Szent Lászlóhoz, Könyves Kálmánhoz hasonló formátumú emberek vezessenek bennünket, de minden kor megköveteli, hogy építve, fejlesztve - Szent István művének folytatójaként - haladjon bárki, aki ennek az országnak az élére kerül.

 

Hiszem és vallom, hogy öröm és büszkeség Magyarország polgárának lenni. Hiszem és vallom, hogy öröm és büszkeség, - bármely ország polgáraként - magyarnak lenni.

Velük együtt vagyunk egészek, s velük együtt köszönthetjük egymást ezen a napon:

 

Adjon a Jóisten ehhez elegendő bátorságot, erőt, és kellő bölcsességet!

 

 
Nyomtatás
Ajánlás a Facebook-on Share
Események
2018. december
HKSzCsPSzV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Felhívások
Meghívó
2018.12.18. kedd 15:00
Polgárok Háza I. emelet 117. tárgyaló – Érd, Alsó u. 3.
2018.12.18. kedd 17:00
Polgárok Háza I. emelet 117. tárgyaló – Érd, Alsó u. 3.
2018.12.20. csütörtök 10:00
Polgárok Háza Díszterme – Érd, Alsó u. 3.
foldrajzi.jpg
katasztrofa
erdi_ujsag_2016.jpg
Érdi Lap
tamop
napraforgp
Érdi galéria