Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Sportkoncepciója


A Sportról szóló 2004. évi I. törvény némileg átalakítja a sport szervezeti kereteit, az országos sportszervezetek feladat- és hatáskörét, az állami támogatások finanszírozási rendszerét. A sport támogatásának, elismerésének, értékelésének elveit helyi szinten szükséges meghatározni. Külön kell választani az iskolai (diáksport, utánpótlás nevelés) sport, a tömegsport (szabadidősport) és a versenysport értékelését. A versenysport támogatása fontos, hiszen az eredmények pozitív hatást jelentenek a városmarketing, városkép, társadalmi elismertség területén. Az országos és nemzetközi versenyeken elért eredmények, sikerek növelik a város lakóinak azonosságtudatát, kötődését lakhelyükhöz, pozitív hatással lehetnek a gyermek- és ifjúsági sport (diáksport, utánpótlás nevelés), de még a szabadidősport fejlődésére is.

A törvény a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait is meghatározza. A helyi önkormányzat, figyelembe véve a magyar sport hosszú távú fejlesztési koncepcióját:

- meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak betartásáról,
- a sportkoncepció célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportegyesületekkel, és támogatja tevékenységüket,
- fenntartja és üzemelteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket,
- megteremti, és a Közoktatási törvényben meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásához, valamint az iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket.

A Megyei Jogú Város Önkormányzata fenti feladatokon kívül még közreműködik sportszakemberek képzésében, továbbképzésében. Támogatja iskolai területi versenyek lebonyolítását, ifjúsági, valamint nagycsaládos sportesemények rendezését, fogyatékkal élők sportolási lehetőségét. Részt vesz a sportinformációs adatszolgáltatás feladatainak ellátásában. Lehetőségekhez képest támogatja a nemzetközi sportkapcsolatok kialakítását, versenyeken való részvételt. Közreműködik a sport népszerűsítésében, elismerve ezzel a sportolás prevenciós szerepét az egészség megőrzésében.

Érd kb. 100 évre tehető sport múlttal, sport hagyományokkal rendelkezik. Ezt elfelejteni nem lehet, de nem is szabad, hiszen e tevékenység egészségmegőrző, szórakoztató és művelődési értékei indokolttá teszik elismerését, a helyi lehetőségek szerinti támogatását. Sajnos az alapfeladatok ellátásához is csak részben biztosított az állami támogatás, így a fejlesztés feltételeit önkormányzati szinten az adott lehetőségek keretein belül kell megteremteni.

A város sportélete változatos, a választható sportágak palettája évről évre színesebbé válik. Sajnos azonban egyesületei is, intézményei is alulfinanszírozottak. A sportlétesítmények, tornatermek kevés kivétellel rossz állapotban vannak. Működtetésük, fenntartásuk a helyi önkormányzat feladata a Sporttörvény előírásai szerint. Az Ercsi úti sportlétesítmény üzemeltetője és karbantartója az Érd Városi Sportegyesület, ezt a tevékenységet támogatja Érd Megyei Jogú Város az éves költségvetési keretből, megállapodás alapján.

A hazai sportélet változásai városunkat sem kerülték el. Országos tendencia, hogy a sport- finanszírozás terhei a központi finanszírozás helyett a helyi költségvetésekben jelentkeznek. Mivel a város költségvetése közismerten nehéz helyzetben van, a helyi sport finanszírozásának több lábon kell állnia, több lehetőség kihasználását kell figyelembe venni.


A finanszírozás önkormányzati feltételei

A városi sporttevékenység finanszírozására fordítható pénzösszeg a megyei jogú városok viszonylatában kevés. Az önkormányzati támogatás, működést segítő támogatás. Támogatási célkitűzés, hogy kiemelten támogatandó az évek óta folyó sikeres, eredményes edzésmunka, versenyeredmény.

A helyi sporttámogatás célkitűzéseként szerepel - az EU ajánlása alapján -, hogy a város költségvetésének 2 %-a a helyi sportra fordítandó összeg legyen.

Más megyei jogú városhoz hasonlóan városunkban is meg kell oldani, - ha nem is a teljes összegben – hogy az elvett, korábban iskolai sportra megcímkézett 1300,-Ft/fő normatív támogatás visszakerüljön az iskolákhoz.

Az önkormányzati támogatás feltételei az alábbiak:

a) Önkormányzati támogatást az a sportegyesület kaphat, amely

  •  

· beszámol tevékenységéről, éves programot nyújt be, elkészíti előző évi pénzügyi beszámolóját, mérlegét, következő évi költségvetési tervét,

· az egyesület legalább évente két alkalommal sportágában városi szintű rendezvényt szervez,

· az egyesületi és diáksportköri tevékenység kialakítása figyelembe veszi a helyi lakosság igényeit,

· a támogatást elnyerővel a céltámogatás felhasználására szerződést köt az önkormányzat, kiemelt feltételként szabva az utánpótlás nevelését,

· a sportlétesítmények időbeosztása tegye lehetővé a lakossági szolgáltatást (térítés ellenében)

· a sportegyesületek tevékenységét elsősorban a város lakosai részére és érdekében kell biztosítani.

b) Sportvállalkozásnak önkormányzati támogatást az 51/2009 (IX.11.) Kgy. rendelet alapján lehet nyújtani. A sportvállalkozás a kapott támogatást sportlétesítmény fenntartására, üzemeltetésére, az utánpótlás nevelésére és versenyeztetésére, valamint amatőr sportolóinak a 2004. évi I. törvény értelmében díjazásnak nem minősülő támogatására fordíthatja.

Feladatok


Oktatási-nevelési intézményekben folyó sporttevékenység

A város szinte minden általános iskolája részt vesz az országos diákolimpiai versenyrendszerben. Ehhez a rendszerhez csatlakozik a Vörösmarty Mihály Gimnázium is, hiszen alsóbb osztályai az általános iskolai rendszerhez tartoznak.

Az iskolák a mindenkori gyerekanyag, illetve a testnevelők szakosodása alapján neveznek és vesznek részt a felmenő rendszerű Diákolimpia versenyein. A városi illetve körzeti versenyek győztesei képviselik a várost a megyei és országos döntőkön.

A középiskolák vonala már nem ilyen egységes. A Vörösmarty Mihály Gimnázium részt vesz tehát az általános iskolai versenyrendszerben is és a középiskolás versenyeken is. A város másik középiskolája, a Kós Károly Szakképző Iskola a speciális gyakorlati oktatások miatt nem tud sem felkészülni, sem pedig a versenyeken indulni. Ennél a középiskolánál is törekedni kellene arra, hogy legalább évi 1-2 alkalommal vegyenek részt a Diáksport Szövetség , vagy a város által rendezett versenyeken.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az egészséges, edzett nemzedék kinevelésére. Ennek érdekében a rendszeres mozgás, sportolás iránti igény felkeltését, az egészséges életmódra, a szabadidő hasznos eltöltésére való nevelést az oktatási intézményekben kell megalapozni.

A fenti célok elérése érdekében az önkormányzat fő feladata, hogy az oktatási intézményekben biztosítsa a tárgyi feltételeket (tornaterem, kommunális helységek, szabadtéri
pályák, sporteszközök), azok folyamatos karbantartását, bővítését. A tanuló ifjúság egészségi,
erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban elkezdett mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált óvodai és iskolai testnevelés, szervezett diáksport képezheti csak azt az alapot, melyre a sporttevékenység többi
területe, vagyis a szabadidősport (tömegsport), az utánpótlás nevelés, majd a versenysport, élsport épülhet. Fontos, hogy a testnevelésre, testmozgásra fordított idő az óvodákban, a testnevelés órák száma az iskolákban a jövőben ne csökkenjen.

Az óvodák és iskolák felújítása során meg kell teremteni egy tanuszoda-építési program lehetőségét, és a tanuszodák megépítését (legalább a Gárdonyi Géza -, Kőrösi Csoma Sándor - és Teleki Sámuel Általános Iskolák mellett).

Fontos feladat még a városi és térségi diákolimpiai versenyek rendezési feltételeinek biztosítása.

Szintén megoldásra váró feladat az iskolai gyógytestnevelés kérdése, a feltételek, körülmények biztosítása.

 

Szabadidősport


A szabadidős sport, más néven tömegsport nem eredményorientált. Fő célja a kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, a szabadidő hasznos eltöltéséért végzett sporttevékenység, testedzés. A jövő társadalmának egyik legdinamikusabban fejlődő területe, célja az állandó stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód ellensúlyozása.

A szabadidősport szerepe még az egészségmegőrzésen kívül az önmegvalósítás, közösségformálás. Itt most nem az edzőtermekben végzett tevékenységre kell gondolni, hanem a lakosság szélesebb rétegének biztosított sportolási lehetőségre. Szükség van megfelelő programok, létesítmények biztosítására.

A sportolást családi sportnapok, amatőr sportversenyek szervezésével lehet népszerűsíteni, ahol nem a teljesítmény, az eredmény a fontos, hanem a vidám, közösségformáló, sportos együttlét. Ennek érdekében támogatni kell azokat a sportszervezeteket, amelyek működésükkel biztosítják a gyerekek, családok szabadidős sporttevékenységét, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységére.

Tömegsport jellegű utcai futó-, kerékpár versenyek, családi sportnapok szervezésével viszonylag olcsón, nagy tömegeket lehet mozgatni. Ezek az események alkalmasak az egészségmegőrzésben prevenciós funkció betöltésére.

A szabadidősport megerősödése nemcsak a diákok, felnőttek mozgásigényét elégíti ki, hanem a sportágak javát is szolgálja azzal, hogy nagyobb létszámból lehet az élsport számára válogatni.

A szabadidősport megerősítése a város feladata, a sportreferens szervezi és bonyolítja ezeket a versenyeket.

Szabadidősporthoz sorolódnak az Érden igen népszerű táncsportok is. Táncsport egyesületeink (Frutti, Tigers, Bonton, Érdi Torna Club, Happy Dance Club) nagyon eredményesek, a hazai élmezőnybe tartoznak, de eredményesen szerepelnek nemzetközi versenyeken is.

A táncsport versenyek a résztvevők számára nemcsak küzdelmet jelentenek, hanem jelentős a közösség formáló erejük, erősítik a versenyzők kitartását, akaraterejét. Ezenfelül jelentős szerepet játszanak ezek az egyesületek az érdi rendezvények színvonalának emelésében is fellépéseikkel.

Az önkormányzat feladata az anyagi és erkölcsi támogatás mellett nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas helyszín megteremtésének elősegítése.

 

 

Utánpótlás nevelés, versenysport


Érd Megyei Jogú Város sportéletének legjelentősebb tényezője. A két terület nem választható el egymástól, egyrészt, mert szinte minden egyesületben döntő többségben vannak a 18 év alatti sportolók (versenyzők is, tömegsportban résztvevők is), másrészt pedig nincs külön versenysport egyesület, külön utánpótlás neveléssel foglalkozó egyesület.

Az utánpótlás nevelés fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás és a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az utánpótlás nevelés és a versenysport egymásra épülő, szoros kapcsolat, hiszen a színvonalas iskolai testnevelésre épülő korszerű utánpótlás nevelés nélkül eredményes versenysport elképzelhetetlen.
Célul kell még kitűzni, hogy az óvodákban is több legyen a játékos formában megvalósított, de az iskolai testnevelést megalapozó munka. Célszerű lenne az iskolai testnevelés átreformálása is – ehhez az oktatás reformálása is szükséges lenne -, hiszen az alsó tagozatban a testnevelők "letanítása" azt eredményezhetné, hogy az alap mozgásformák beidegződése minél korábban, szakszerű módszerekkel történhetne.

Városunkban az egyesületek száma nő, így növekszik azok száma is, akik a sporttal, versenysporttal foglakozni tudnak. Az egyesületeknél sok a jó értelemben vett "megszállott" sportvezető, edző, ez is segíti azt a tendenciát, hogy a sporttal foglalkozó fiatalok száma évről évre nő, javulnak a sportolási lehetőségek. Javítani még a létesítmények számának növelésével, a meglévők állagának javításával lehet.

Cél a sportolói létszám további növelése, és itt most nem elsősorban a versenysport a lényeg, hiszen a sportnak fontos szerepe van az egészségmegőrzésben, a káros szenvedélyek leküzdésében, a helytelen viselkedési normák kialakulásának elkerülésében. Szerencsére egyre többen ismerik fel a testedzés jelentőségét és törekednek minőségi, aktív életstílus megvalósítására.

A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között nem említi a versenysport támogatását, viszont a javasolt feladatok között szerepel az utánpótlás nevelés támogatása. Ennek fontosságát hangsúlyozza az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is, melyben konkrétan megfogalmazódik, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét.

El kell azonban ismerni, hogy ez visszafelé is igaz. Színvonalas, minőségi versenysport nélkül
nincs utánpótlás sport sem. A versenysport eredményei pozitív hatással vannak az iskolai és diáksportra, az eredményes, sikeres sportágakban a sportot választók létszámára, de pozitív hatásúak városunk esetében a városmarketing, város-image, és társadalmi kapcsolatok területén is. Az országos és nemzetközi sikerek növelik városunk lakóinak azonosságtudatát, kötődését lakhelyükhöz.

Az önkormányzat


Kiemelten támogatja a városban a női kézilabda, férfi labdarúgás, birkózás és úszás sportágakban a versenyszerű sportolást, függetlenül attól, hogy az sportegyesület vagy sportvállalkozás keretei között valósul meg. E sportágak támogatásához hozzátartozik még az önkormányzat tulajdonában, vagy használatában lévő sportlétesítmények fenntartása, felújítása, hasznosítása.
A kiemelt támogatás egyik eszköze lehet egy önkormányzati többségi tulajdonban levő sportvállalkozás megalapítása.

Támogatja:

- azokat a társadalmi jellegű sportegyesületeket (szakosztályokat), amelyek elsősorban valamilyen sportág mellé szerveződnek, felnőtt és utánpótlás korú versenyzőikkel bajnoki rendszerben szerepelnek, és sportágukban vállalják városi ifjúsági és diák bajnokságok, versenyek szervezését, szakmai irányítását,

- azokat az egyesületi formákat, amelyek a lakosság egy viszonylag kisebb rétegét részben, vagy egészben önfenntartó módon egészségmegőrző és szórakozást nyújtó jelleggel foglalkoztatják,

- olyan kezdeményezést, amely a lakosság jelentős részét aktivizáló, a város egy körzetére, vagy egészére kiterjedő sporteseményt rendez, és a lakosság körében erkölcsi, anyagi támogatásra számíthat.

 

A Polgármesteri Hivatal részvétele a Sportkoncepció megvalósításában

A Sportkoncepció minél hatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges, hogy a Polgármesteri Hivatal struktúrájában működő sportreferensi munkakör a továbbiakban is összefogja a Hivatal, a sportegyesületek, sportszervezetek és a diáksport szervezetei közötti hatékony együttműködést.

 

Elfogadó határozat: 110/2009. (IV.23.) KGY. határozat

Módosította: 303/2009. (X.15.) KGY. határozat