- NAPIRENDI PONT
Tárgy: Green City: "Több zöld várost Európának" program ismertetése
Csikor Julianna, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének főtitkára: A GREEN CITY mozgalmat a Plant Publicity Holland nevű szervezet hívta életre 2002-ben a Hollandiában megrendezett Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállítás alkalmával.
Európában először Hollandia szembesült az urbanizáció komoly gondjaival. Hollandia kis területű ország, nagy népsűrűséggel, ebből adódóan egymásba érnek a települések, kulcskérdés tehát a zöldfelületek létesítése és megőrzése. Ennek ellenére e nagy kertészeti múltú ország zöldfelületei, csakúgy, mint a fenntartásukra fordítható összegek fokozatosan csökkentek az elmúlt években. A mozgalom indulásakor a zöld szakma ennek az ellentmondásnak eredt a nyomába. A mozgalom arra a kérdésre kezdte keresni a választ, vajon kimutatható-e ún. zöld megtérülés, tényleges, pénzesített haszon a megfelelően tervezett, épített és fenntartott zöldfelületek létesítése kapcsán.
A következő években különböző európai országokban hasonló mozgalmak alakultak és csatlakoztak a Green City mozgalomhoz különböző nevek alatt: De Groene Stad név alatt Hollandiában, Die Grüne Stadt-ként Németországban és Cité Verte név alatt Franciaországban. Európai szintű koordinálásukat az ELCA – Európai Kertépítő Szövetség vállalta.
A mozgalom magyarországi megismertetését és védnökségét a Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége emelte a feladatai közé. Magyarország 2010 júniusában, Milánóban hatodik tagként, a Milánói Charta aláírásával csatlakozott az európai Green City Mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után. Spanyolország 2016-ban írta alá a csatlakozási szerződést.
A belépő tagországok vállalják, hogy a többi országhoz hasonlóan létrehozzák az alapokat a paradigmaváltáshoz: a növények és zöldterületek jelenlegi hibás “költséges dekoráció” percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az “értékes gazdasági és szociális alapigény” szintjére emelik vissza.
Minden Green City tagország a városi zöldítés terén egyfelől szabadon tevékenykedik, másfelől közös kötelezettségeinek is eleget tesz: tapasztalatait, tudását a többi tagállam szervezetével megosztja, létrehozza a saját nonprofit szervezetét mely részt vesz a kutatásokban, mintaprojektekben, az oktató népszerűsítő munkát stb. végzi, és a Green City Tanácsot, mely a zöld szakma számára a téma fóruma és a közös szabályzó alkotás - policy making színtere.
Az európai Green City Mozgalom részeként a Magyar Green City kezdeményezést három csoport alkotja:
MAKEOSZ (Kertépítő Szövetség) az ELCA mintájára a Green City Mozgalom hazai mentora, aki létrehívta a
GREEN CITY TANÁCSOT – mely a zöld szakma elismert szakmai szervezeteiből áll és fő célja a Green City gondolatok mentén az egységes szakmai álláspontok kialakítása.
A Green City Tanács tagjai:
MAKEOSZ (Magyar Kertépítők Országos Szövetsége)
Miniszterelnökség
Belügyminisztérium
Agrárminisztérium
ZÉOSZ (Zöldtető-és zöldfal Építők Országos Szövetsége)
MÖFÖSZ (Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség)
Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata
Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar
Soproni Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft.
MTSZ (Magyar Tájépítészek Szövetsége)
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
Magyar Faápolók Egyesülete és a ZÖLDEBB VÁROSOKÉRT Nonprofit Kft-t– a Green City Mozgalom hazai képviseletét, mely szervezet – közhasznú jogi személyként – a mozgalom operatív (koordináló és tudományos tevékenységet végző) szerve.
Céljaik:
A Green City Mozgalom hazai célkitűzése: a települések visszakapcsolása az ökoszisztémába, azaz élhetőbb és fenntarthatóbb városok létrehozása a települési zöldfelületek integrált és interdiszciplináris fejlesztésével.
Azon munkálkodnak, hogy a városainkat a lehető legteljesebben tudjuk visszaintegrálni a működő nagy ökoszisztémába, hogy a természet ingyenes szolgáltatásaiban urbánus környezetben is részesedjünk. Lépésről lépésre haladunk, nem kapkodva, de MOST cselekszünk.
Cél, hogy mind a települési döntéshozókat, ingatlanfejlesztőket-befektetőket, a szakmabeli kollégákat, mind a lakosságot megismertessük azzal az óriási gazdasági és humán-társadalmi haszonnal, melyek az ingyenes természeti szolgáltatásokból, más szóval a tudatos Green City alapú valódi városzöldítésből adódnak.
Cél, hogy a fenti témakörben felhalmozott európai - benne a hazai, és tengerentúli elméleti tudás mihamarabb gyakorlatba kerüljön és működjön.
Mit tesz a mozgalom itthon:
Green City Minősítő Rendszert© és Útmutató Kézikönyvet fejleszt és vezet be a valódi fenntartható (zöld) szabad terek tervezéséhez és értékeléséhez (mintaprojektek tervezés-előkészítésének, tervezésének, kivitelezésének, fenntartásának-gondozásának végigkövetésén, valamint mérésén-értékelésén keresztül)
A rendszert oktatják és a csatlakozó partnereinkkel (városokkal, fejlesztő cégekkel, nagyvállalatokkal) megvalósítják
A “Z” vitamin, a valódi zöld komplex és jelentős pozitív hatásait mind szakmai mind ismeretterjesztő és oktatási fórumokon, konferenciákon népszerűsítik, a kutatási eredményekből leszűrt gyakorlati tudnivalókat kézikönyvek formájában kiadják.
A városi zöld fenntarthatóság terén tanácsot adnak, értékelnek a tervezéselőkészítés szakaszától egészen a kivitelezésig és az utógondozásig
A tudatos növényesítés gazdasági és szociális hatásaival kapcsolatos európai és hazai kutatásokban részt vesznek, a mozgalom többi tagországának tapasztalatait gyűjtik, hogy az eredményeket mihamarabb a napi gyakorlatba tudják ültetni. Együttműködnek a zöld szakma egyéb szervezeteivel – tervezők, kivitelezők, fenntartók, zöldtetőépítők, kamarák, hogy pozitív hatással lehessenek a városi folyamatok szabályozására, gyakorlatára.
Andrasek Mónika elnök: Javasolja, hogy kezdjék az észrevételekkel.
dr. Palkó Zsolt klímavédelmi és zöld városfejlesztési biztos: Németországban valóban nagyon jól tud együtt működni az önkormányzat a lakossággal, ezzel kapcsolatban kérdezi, hogy az Érden jelenleg a közterületen 0,7 nm zöldfelület helyett hogy lehet kivitelezni nagyobb közparkokat, fakatasztert.
Csikor Julianna, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének főtitkára: Budapesten, és kisebb falvakban már működik, a budapesti főkertészt majd megkérdezik a tapasztalatokról.
Pilisy Sándor bizottsági tag: Kérdezi, hogy igaz-e, hogy az akácfák károsak, szárazságot okozva. Kérdezi, hogy a méhlegelők telepítése mennyire fontos.
Csikor Julianna, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének főtitkára: Az akác valóban kizsigereli a talajt, de semmi esetre sem szabad kivágni. A méhlegelők akkor működnek, ha a növényzet vegyes, vadvirágos. Hollandiában már ilyen fűkeveréket használnak. A lakossággal kommunikálni kell, hogy hagyni kell a természetes dolgokat.
Révész Dávid bizottsági tag: Az akác valóban invazív, a nagy elterjedésre kell figyelni.
Csornainé Romhányi Judit bizottsági tag: Kérdezi, hogy a levágott füvet zsákban kell gyűjteni, vagy hagyni kell a talajon.
Csikor Julianna, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének főtitkára: A levágott füvet komposztálni kell, tartályban, fekete zsákban. A vadvirágos füves területet elég évente 2 kaszálással megoldani.
Fülöp Sándorné bizottsági tag: A környezetében a 10 % zöldfelület sincs meg, ezért a szikkasztás sincs megoldva. Szerinte nagyobb ellenőrzés kellene az építkezéseken.
Csikor Julianna, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének főtitkára: Ez már helyi rendelet függő.
Varga Illés Levente bizottsági tag: 2014 óta nincs ellenőrzés, szabályozás.
Tetlák Örs alpolgármester: elmondja, hogy sajnos több településen a HÉSZ támogatta a társasházak építését.
Andrasek Mónika elnök: Marad a kommunikáció, a lakosság felé közvetíteni a lehetőségeket.
Pilisy Sándor bizottsági tag: A szikkasztáson kívül a vízelvezetés is fontos, jobban kellene erősíteni.
Csikor Julianna, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének főtitkára: Az esőkertek pont ezt a célt szolgálják, nem klasszikus árok, hanem növényekkel beültettet rész, ami megtartja a vizet.
Varga Illés Levente bizottsági tag: Szerinte kellene összeírni egy ajánlott falistát, milyen területre mit érdemes ültetni, figyelembe véve a klímaváltozást.
Andrasek Mónika elnök: Szerinte lehetne terjeszteni a nézetet, hogy az ingatlanok elé érdemes lenne fákat ültetni.
dr. Palkó Zsolt klímavédelmi és zöld városfejlesztési biztos: Szerinte gondolkozni kell a fák fajtacseréjén. Ez mennyi idő, rövidtávon is működhet?
Csikor Julianna, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének főtitkára: A fakataszter alapján lehet alakítani, a pusztulás alapján el kell kezdeni a fajtacserét.
- NAPIRENDI PONT
Tárgy: Egyebek
Andrasek Mónika elnök: Mivel nem volt más észrevétel, kérdés megköszöni a bemutatót, és bezárja az ülést.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Fenntarthatósági Bizottság rendkívüli nyilvános ülése 17:05 órakor ért véget.
k.m.f.
Andrasek Mónika Balla Imre
elnök jegyzőkönyv-hitelesítő