Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság jegyzőkönyv - 2025. február 24

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága 2025. február 24-én 09:00 órakor, a Polgárok Háza 117-es tárgyalójában tartott nyilvános üléséről

A megválasztott 15 bizottsági tagból 12 fő van jelen: Csépán István elnök, Sándor Zoltán, Szabó-Nagy László, Csengeri Attila, Lovász Attila, Simó Károly, Való Viktor, Csornai Károly, Kocsner János, Kopcsek Krisztián, Muhi Anikó és Pilisy Sándor

A Polgármesteri Hivatal részéről:

Szűcs Gábor alpolgármester

dr. Csupor Endre aljegyző

Dr. Fiam Ildikó Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályvezető

Varga Melinda Főépítész

Martin Norbert Pályázati Osztályvezető

Meghívottak:

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke

A jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

NAPIREND ELŐTT:

Csépán István elnök: Köszönti a bizottság tagjait, a meghívottakat és megnyitja a bizottság ülését. Megállapítja, hogy a bizottság megválasztott 15 tagjából 12 tag van jelen, így a bizottság határozatképes. A jegyzőkönyv hitelesítésére Csornai Károly bizottsági tagot kéri fel.

Csornai Károly bizottsági tag a felkérést elfogadja

NAPIRENDI JAVASLAT

Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetésére
A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosítása a társasházakra és a több lakóegységes ingatlanokra vonatkozó építési tilalom változatlanul hagyása mellett
Új beépítésre szánt területek kijelölése és területrendezési hatósági eljárás lefolytatása
Az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon lévő vízvezeték szolgalmi jog áthelyezése
Az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos döntés
Az Érd Megyei Jogú Város tulajdonában lévő Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelődési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosítása
Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére
A DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhíváson történő indulás
Javaslat a 2024. évi rendkívüli helyi adóbevételekre és pénzmaradványra tekintettel az energiaköltségek racionalizálására és az ivóvízhálózaton szükséges beruházások pénzügyi fedezetének növelésére
Az Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok pályázat útján történő hasznosítása
Az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadása
Egyebek

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi napirendet:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:

NAPIREND:

1, Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetésére

2, A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosítása a társasházakra és a több lakóegységes ingatlanokra vonatkozó építési tilalom változatlanul hagyása mellett

3, Új beépítésre szánt területek kijelölése és területrendezési hatósági eljárás lefolytatása

4, Az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon lévő vízvezeték szolgalmi jog áthelyezése

5, Az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos döntés

6, Az Érd Megyei Jogú Város tulajdonában lévő Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelődési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosítása

7, Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére

8, A DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhíváson történő indulás

9, Javaslat a 2024. évi rendkívüli helyi adóbevételekre és pénzmaradványra tekintettel az energiaköltségek racionalizálására és az ivóvízhálózaton szükséges beruházások pénzügyi fedezetének növelésére

10, Az Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok pályázat útján történő hasznosítása

11, Az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadása

12, Egyebek

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 11 jelenlévő tagja 11 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbiak napirendet fogadta el:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

5/2025. (II. 24.) határozata

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának

2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjéről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:

NAPIREND:

1, Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetésére

3, Új beépítésre szánt területek kijelölése és területrendezési hatósági eljárás lefolytatása

4, Az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon lévő vízvezeték szolgalmi jog áthelyezése

5, Az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos döntés

6, Az Érd Megyei Jogú Város tulajdonában lévő Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelődési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosítása

7, Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére

8, A DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhíváson történő indulás

11, Az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadása

12, Egyebek

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a napirendről az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Távol
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetésére

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: Nagyon sok része van a költségvetési rendeletnek. A 2015-ös költségvetéssel kapcsolatban volt néhány olyan jogszabályváltozás, amit figyelembe kellett vennünk a tervezés során. Ezek sajnos nem kifejezetten kedvező irányban befolyásolták a gazdálkodásunkat. A költségvetési törvény alapozza meg minden évben a tervezést, ez tartalmazza azokat az összegeket, amiből összeáll a normatív finanszírozási összeg, amivel a központi költségvetési oldalon számolhatunk. Ezt a központi költségvetést nagyban befolyásolja a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos szabályozás. Ennek a hozzájárulásnak az összege a tavalyi évhez képest jelentősen megemelkedett, nagyon komoly elvonás lesz az idei évi költségvetésben, amely meghaladja a fél milliárd forintot. Ez egy elvonás lesz és további elvonás lesz, ami majd meglátjuk, hogy mennyire érint bennünket, ez pedig az iparűzési adóbevétel többletével kapcsolatos elvonás. Természetesen figyelembe vettük a minimálbér, a garantált bérminimumnak a szabályozása miatti módosításokat, és a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó státusztörvény végrehajtásából fakadó következményeket is. Még egy nagyon fontos dolog volt, amit figyelembe kellett vennünk, ez pedig az, hogy költségvetési hiány nem tervezhető a költségvetésben, csak annyi kiadást tudunk a költségvetésbe betervezni, amennyi bevétellel rendelkezünk. Minden évben probléma ennek az egyensúlynak a biztosítása. Összességében az idei évben sem igazán sikerült ezt az egyensúlyt jól biztosítani a költségvetésben. A költségvetési főösszeg 24 milliárd forint, ami alacsonyabb, mint a tavalyi évi. A tavalyi év eredeti költségvetési főösszege 28 milliárd forint volt. Ennek két oka van, az egyik az, hogy a Modern Városok Program, ami bevételi maradványként jelentős összeget képviselt a tavalyi évi költségvetésünkben. A projektek lassan lezárulnak, az elszámolások folyamatban vannak. A 2025-ös költségvetésben azok a maradványösszegek vannak betervezve, amik még folyamatban lévő fejlesztések. Annyi kiadást lehet tervezni, amennyi bevétellel számolni tudunk. Az a tendencia mutatkozott a tervezés során, hogy sajnos sem adóbevétel, sem pedig a központi költségvetési oldalról normatív finanszírozásként nem számíthatunk nagyobb bevételekre, mint a tavalyi évben. A központi költségvetésből 217,5 millió forinttal kapunk többet, mint tavaly, de ez tulajdonképpen nem sok olyan többletbevételt jelent, amivel szabadon tudunk gazdálkodni. 3,5 %-os emelkedést várunk az önkormányzati hivatalnak a támogatása terén. Ez azért probléma, hogy ez nem emelkedik jobban, mert önmagában a minimálbér és a garantált bérminimum is magasabb mértékben emelkedett és ezt nyilván a bérekben érvényesítenünk kell, de ez nem fogja fedezni a kiadásoknak az emelkedését. A másik jogcím, ahol jelentősebb emelkedés van, az a köznevelési feladatoknak a támogatása, az óvodáknak a bérkiadásokhoz kaptuk a támogatást. A státusztörvény végrehajtási rendelete előír az óvodapedagógusok részére kötelező béremelést, a normatíva összegből, a 358 millió forintból 340 millió forintot csak és kizárólag a pedagógusoknak a béremelésére fordíthatunk, ez kötelezően erre a célra fordítható és szigorúan ellenőrzött összeg. Itt az okozza a fejtörést, hogy sajnos a pedagógusoknak a béremelése ellenére sem sikerül az óvodáinkban biztosítani a szükséges pedagógus létszámot. 187,6 fő óvodapedagógus kellene, hogy dolgozzon az óvodáinkban az általános szakmai és a finanszírozásnak megfelelő előírások szerint. Ehhez képest 106 óvónő dolgozik az óvodákban. A különbözetet, miután a feladatot el kell látnunk nevelési-oktatási munkát segítő dolgozókkal töltjük be, viszont az a probléma, hogy az ő bérükre ez a pedagógusbér nem fordítható. Mindez azt jelenti, hogy a kapott normatíva összeg egy részét tulajdonképpen jogszerűen nem tudjuk felhasználni, ezt a fedezetet egyelőre a tartalékok között szerepeltetjük és az óvodai kiadások között csak annyi összeget tudtunk beépíteni, amennyit jogszerűen fel tudunk használni, mert hogyha a létszámban jelentkező különbséget nem tudjuk orvosolni és nem találunk erre megoldást, akkor ezt az összeget jövőre vissza kell fizetnünk. Ugyanilyen típusú probléma és helyzet lesz a múlt év vonatkozásában, mert a múlt évnek az elszámolása az idei évben fog történni. Jelenleg folyik egyébként a múlt évi normatívának az elszámolása, és itt jelentkezni fog normatíva visszafizetési kötelezettség. Ezt számítani még nem tudtuk a költségvetésben, mert nem tudjuk az összegét, de lesz ilyen. A bölcsődei ellátások, ahol szintén érintett ez a terület is a státusztörvénnyel, hiszen a bölcsődei kisgyermeknevelőkre tekintettel szintén előírás volt az említett 21,2 %-os mértékű béremelés. Erre kaptunk bérfedezetet 71 millió forint összegben, ez fedezi az ő bérnövekedésüket, de nem fedezi a nem kisgyermeknevelő, dajka munkakörben foglalkoztatottaknak a béremelési helyzetét. Itt szintén bérfinanszírozási probléma van és lesz az egész év folyamán. Az is nehézséget jelent, hogy az üzemeltetési támogatásokat viszont csökkentették, majdnem ugyanannyival, mint amit a béremelésre kaptunk, összességében minimális körülbelül 1 millió forinttal kapunk többet a bölcsődei feladatokra. A szociális területen két téren folyik a feladatellátás, egyrészt a Szociális Gondozó Központ Érd, másrészt pedig az önkormányzatnak a helyi rendelet által szabályozott folyamatok keretében. Itt is csökkent a támogatás a tavalyi év óta, mivel a tavalyi évben az általános szociális, amit az önkormányzat a helyi rendelete alapján kifizetett, tavaly még kaptunk finanszírozást 46,6 millió forintot, idén nem kapunk. Ezek adják a normatív bevételeinek a főbb paramétereit. A másik nagy bevételi forrásunk az adóbevételek. Itt az előterjesztéshez kapcsolódik egy külön melléklet, egy szöveges anyag, amit az Adó Osztály a dolgozói állítottak össze. Ebben látható egy rövid indoklással, hogy miért lett az adóösszeg tervezés, hogyan és miért alakult így, ez tartalmazza annak a jogszabálynak a hivatkozását, ami az iparűzési adó befizetésére kötelezi az önkormányzatokat. Az a tendencia látszik, hogy nem lesz sajnos olyan adóbevételt meghatározó növekedés, nem tudnak a piaci szereplők olyan bevételeket produkálni, amiből jelentősebb iparűzési adóbevétel emelkedés várható az idei évben. Egyébként, ha várható lenne, azt meg elvennék. Az adóbevételek tekintetében nagyjából a tavalyi évi realizált bevételekkel számolunk és ehhez kellett rendelnünk a kiadásokat. Általánosságban az önkormányzat és az intézmények foglalkoztatottak tekintetében 6 %-os béremeléssel, ami természetesen a pedagógusok tekintetében a jogszabály erejénél fogva ennél magasabb. A dologi kiadások tekintetében a tavalyi teljesítési adattal tudtunk számolni. Nyilvánvalóan ez egy nagyon takarékos gazdálkodást fog eredményezni. Biztosítanunk kellett a gazdasági társaságok számára is a keretet. Az Érdi Médiacentrum üzleti terve a februári ülésre kerül beterjesztésre, ami 223 millió forint. Az Érdi Sport Kft. tekintetében június harmincadikáig van elfogadott üzleti terve, ami 14 millió forint/hó összegű önkormányzati finanszírozás szerepel. Az új ügyvezetővel történő egyeztetés keretében próbálunk csökkenteni, mert a megszorítások az önkormányzat egészét érintik, természetesen a gazdasági társaságokat is és várhatóan nem fogjuk tudni kifizetni teljes évben a 14 millió forintos havi összeget, hanem ennél kevesebbet, összesen 110 millió forintot terveztünk az idei évi költségvetésben. A szintén az önkormányzat 100 %-os tulajdonában áll az Érdi Vízisport Kft, ahol új finanszírozási struktúra került kidolgozásra, ami azért volt szükséges, mert egy kicsit átalakult ennek a cégnek a tevékenysége, ami a Covid-időszakra nyúlik vissza és azóta is folyamatosan alakul a tevékenység. Bizonyos úszásoktatási feladatok kikerültek a társaság feladatai közül és ennek megfelelően kellett a finanszírozást átalakítani, 45 millió forint szerepel a költségvetésben. A Polgármesteri Hivatal vonatkozásában nagyjából a bérek, illetve a dologi kiadások teszik ki a kiadások nagy részét ugyanúgy, ahogy az intézmények vonatkozásában. A költségvetés tartalmazza a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény költségvetési előirányzatait is, több mint 2,5 milliárd forint a költségvetése, ők alapvetően NEAK finanszírozásból kell, hogy gazdálkodjanak és biztosítsák a működésnek a feltételeit. Egyéb intézmények vonatkozásában az étkezés kérdése előkerült és a januári Közgyűlésen és kénytelenek voltunk díjemelés formájában egy kicsit enyhíteni azt az áremelkedést, ami az elmúlt időszakban és az idei évben is jelentkezik, 4 %-os emelésben sikerült megegyeznünk a szolgáltatóval. Ez a nem olyan magas összeg is nagyon magas kiadás emelkedést jelent az önkormányzat számára.

Simó Károly bizottsági tag: 1 milliárd forint felett volt a szolidaritási adó az első változatban.

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: Az rosszul szerepelt, észleltük, hogy hibás és javítottuk az összeget.

Simó Károly bizottsági tag: Részletezve volt a költségvetési törvényből eredően milyen normatíva soron mennyi pénzt kapunk, ez 2024-ben is benne volt, most kimaradt. Mi az oka ennek, hogy ez nem lett részletezve?

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: A normatívákkal kapcsolatban egy ilyen táblázat szerepel az előterjesztésben.

Simó Károly bizottsági tag: Nagyra értékelem az őszinteséget, és a jó az, hogy ha kiékelés szempontjából van betéve az ingatlan értékesítése 1 milliárd forint értékben. Ha az a célja ennek az 1 milliárd forintnak, hogy a várhatóan nem teljesülő kiadások egyensúlyát, akkor jó. Ha viszont nem, akkor viszont az a kérdésem, hogy milyen ingatlanokat tervezünk 1 milliárd forintért értékesíteni idén. Üzemeltetési és szolgáltatási kiadások több sorban is szerepelnek, körülbelül 300 millió forint értékben, nyilván mindegyiknek megvan az alapja, csak nincs leírva, hogy mire tervezik kiadni. A kamatok összesen 80 millió forint értékben szerepel, ami azért igen komoly összeg. Talán érdemes lenne erről egy picit többet mondani, hogy ezek az adatok, leginkább késedelmi kamatokról van szó, hogy ezek honnan erednek.

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: A kamatok tekintetében van benne késedelmi kamat is természetesen a tervezésben, van olyan, ahol például támogatás visszafizetéssel kapcsolatban kell kamatot fizetnünk, de ez kisebb összeg. Összességében a tavalyi évben 54 millió forintot fizettünk ki kamat kiadásokra. Kell fizetnünk a likvid hitelre kamatot, ez nagyon magas összeg, a magas hitelállomány miatt. Az már most látszik, hogy az idei évben már elértük február hónapra az 1 milliárd forintot, ez nagyon sok kamatkiadást jelent az önkormányzat számára. Másik kamatösszeg, amit fizetnünk kell a korábbi felvett beruházási hitelekre tekintettel keletkező kamatkiadások. Ez is benne van a kamatösszegben, és vannak késedelmi kamatok is, amik például támogatás visszafizetésből keletkeznek. Biztosan lesz a jelenlegi normatíva visszafizetés kapcsán, a tavalyi pedagógusbérek felhasználása miatt keletkező és itt pillanatnyilag a Magyar Államkincstár szerint itt lévő normatívaösszeg, amikor visszafizetjük, akkor a jogosulatlan felhasználónak a teljes időtartamára kamatfizetési kötelezettséggel jár. Ez sok elemből tevődik össze és összességében, ahogyan a többi kiadásnál, a kamatoknál is próbáltunk abból kiindulni, hogy mennyi kamatfizetési kötelezettséget jelentett a tavalyi év. Vannak olyan konkrét tételek, amit már most tudunk, hogy ki kell fizetni és azoknak számszerűen lettek betervezve.

Simó Károly bizottsági tag: Lehet erről részletezést kapni?

Szűcs Gábor alpolgármester: Az ingatlanértékesítés a szokásos évi, általában 8-10 telket tartalmaz. Alapvetően természetesen nem a szándéka az erősebb az ingatlanok eladására, hanem a szükség. Az értékesítésre adott esetben majd a Közgyűlés számára beterjesztett ingatlanok nagy többsége nem lakóingatlan. Az a célja az önkormányzatnak, ha sikerül értékesítenünk, hogy adóbevételt hozzon, iparűzési adó ágon. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy akkor lakóingatlanokat értékesítsünk, hogy tömegébe költözzenek be emberek a városba.

Csornai Károly bizottsági tag: A szolidaritási hozzájárulás 514 millió forintra megnövekedett. Mi ennek a nagymértékű növekedésnek az oka? A Versenyképes Járások Program keretében mennyit kapunk vissza?

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: A szolidaritási hozzájárulási adót egy képlet alapján kell kiszámolni, ami a költségvetési törvényben is benne van, de egyébként egy kormányrendeletben tették közzé magát az összeget, ez egy rendelettel szabályozott dolog. Az, hogy megnövekedett, annak az az oka, hogy egyrészt az iparűzési adóerőképességünk, illetve az, hogy az erre vonatkozóságot minden évben úgy változtatják a költségvetési törvényben, hogy azok a bevételek, amik szükségesek a központi költségvetés számára az önkormányzattól, azok beérkezzenek. Gyakorlatilag úgy alakítják ezeket a sávokat, hogy kijöjjennek a megfelelő összegek. A Versenyképes Járási Programról a múlt héten a kormányinfón olvastam egy jogszabálytervezetet, amiben a folyamata nagyjából szabályozásra került. Ezt még csak most fogják jogszabály formájában elfogadni. Az, hogy mennyit kapunk ebből vissza, azt nem lehet tudni. Azt lehet tudni, hogy alapvetően fejlesztési célokra lehet pályázatokat benyújtani, de elvileg van egy olyan már hatályban lévő kormányrendelet, amely szerint működési célra, tehát településüzemeltetési célra is lehet majd pályázni az összegekre. Nem tudom, hogy mikor lesz ez hatályos jogszabály, hogy pontosan tudjuk majd, hogy milyen összegű pályázatokat tudunk majd benyújtani. Azt főleg nem tudom, hogy milyen formában és mikor fogjuk ezeket a terveket megkapni. Erre tekintettel az eredeti költségvetésben nem építettünk be összeget, de tulajdonképpen nevesítetten a bevételek és a kiadások között azért most is van jelentős összeg, 1,6 milliárd forint összeg, ami tulajdonképpen reméljük, hogy vagy a Versenyképes Járások Programra tekintettel visszajuttatott forrásként, vagy egyéb működési támogatásként az önkormányzat megkapja. Ez ahhoz szükséges lesz, hogy ezt a költségvetést végre tudjuk hajtani.

Való Viktor bizottsági tag: Először is tényleg sajnálatos, hogy ilyen finanszírozási lehetőségek mellett kell dolgozni. Mindazonáltal amit láttam egy nagyon értékes dolgot a város részéről, hogy az iparűzési adóbevételek folyamatosan növekednek, ami üdvözítő. Mindazonáltal leginkább a költségvetési koncepciót hiányolom elsősorban, ami nagy hatással lehetne a költségvetés készítésére is, mert egy dolgot nem látok a költségvetésben és amióta képviselőként részt veszek, állandóan hallgatom, hogy nincs pénz semmire. Viszont egyetlenegy olyan koncepciót nem látok, ami a bevételnövekedésre irányulna, illetve azt tervezné meg, hogy ez a jövőben hogyan fog változni. A kérdésem arra vonatkozna, hogy a város mit tervez erre a klasszikus ingatlanértékesítésen kívül, ami legtöbb esetben a városvagyon elpazarlása. Ezen túl mit tervez a város, hogy a bevételi oldalon javulás lépjen fel? Az Érdi Vízisport Kft. 45 millió forintjáról nem tudunk semmit, hogy ez konkrétan mire fog elmenni. A cafeteria összege intézményenként eltérő, van olyan intézmény, ahol ez 140.000 forint és nem 200.000 forint. Miért van ez a különbség? Az intézmények költségvetésénél azt figyeltem meg a saját bevételekkel kapcsolatban, azok az intézmények természetesen, amik erre potentáltak lehetnek, hogy saját bevételt generáljanak, a tervezet az nem nagyon változik szintén évek óta. Ennek mi az oka? Vannak olyan intézményeink, amik menedzsment szemlélettel generálhatnának bevételeket. Ennek megint csak nem látom sehol sem a jelét, sőt, úgy érzem, hogy az intézményi vezetőknek az elbírálásánál ezek a kritériumok nem nagyon szerepelnek. Elhangzott, hogy 6 %-kal növeljük általánosan a dolgozóknak a bérét, de a bölcsődei dolgozó, kisegítő, szociális intézménynél a fenntartói pótlékösszeg, az hány százalékos növekedés az előző évhez képest. Ahol 6 %, az egyértelmű, de a bölcsődei dolgozók, kisegítőknél ezt nem láttam, a szociális intézmény fenntartói pótlékösszegnél nem láttam. Felmerült, hogy a bölcsőde, illetve egyéb intézményi dolgozóknál, ahol külön kormányrendelet előírja a szakképzett dolgozók, akiknek a béremelés támogatását a kormányzat támogatja és vannak a nem szakképzett dolgozók. Van jó pár intézményünk és jó lenne tudni, hogy az egyes intézményeknél, ahol ez a kérdés felmerül, hogyan alakul a szakképzett dolgozók aránya, ez egy nagyon jó mérő lehetőség lenne arra, hogy az adott intézményvezető hogyan végzi a feladatát. Meg kellene vizsgálni, hogyha nem pedagógus dolgozók számát csökkentjük és helyette pedagógus dolgozókat veszünk fel, azoknak a bérét eleve támogatná az önkormányzat, akkor mennyivel jönnénk ki jobban, mert így sok pénzt vesztünk el, amivel támogathatnánk és kisegíthetnénk a városi költségvetést a képzett dolgozók javára, hanem a nem képzett dolgozókat a mi büdzsénkből kell emelni. El kellene végezni egy olyan számítást, hogy mi lenne akkor, hogyha mi támogatnánk a képzett pedagógusoknak a bérét, akkor lehet, hogy több pedagógust tudnánk felvenni és ezzel a városnak kisebb arányban kellene hozzájárulnia a nem pedagógus dolgozók béremeléséhez. Az intézményvezetőknek egy egészen jó elbírálási lehetőséget biztosítana az, hogyha ezt megkapnánk, hogy kinek, melyik intézménynek hány százalékban sikerült szakképzett pedagógusokkal feltölteni az adott intézmény létszámát. Szerepel a saját bevételek a kormányrendelet alapján, meg kell nevezni három évre előre a városnak a különböző bevételeit, és ebben a táblázatban 2028-ra pontosan ugyanannyi bevételt tervez a város minden területen, mint amennyit 2025-ben kapunk. Ezt sem nagyon értem, mert az inflációval számolnia kellene a városnak, hogy annyival több a bevételünk. Ennek mi az oka, hogy nem növekedik a város jövőbeni elképzelése alapján a bevételek sor?

Csépán István elnök: Az Érdi Vizisport Kft. éves üzleti terve napirenden lesz a csütörtöki Közgyűlésen, ami tartalmazza pontosan, hogy milyen tételekből áll össze a költségvetése.

Szűcs Gábor alpolgármester: Az óvodák esetében alapvetően van egy félreértés. Nem arról van szó alapvetően, hogy azért nem jelentkeznek az óvodáinkba, mert nincsenek rendesen megfizetve, hanem mert nincs óvodapedagógus. Ez a probléma, ez hosszú évek óta probléma. Egy évben nem képződik annyi óvodapedagógus, mint amennyire szükség lenne. Ezt megfejeltette sajnálatos módon a kormányzat az elmúlt évben, hogy bevezetett ugyan egy másik típusú képzést, de mindezt nappali képzés keretében, magyarán esélye sincs a dajkának elvégeznie. 2 óvodánk van, az Érdi Szivárvány Óvoda és az Érdi Kincses Óvoda és ezeknek vannak tagóvodái. Azok nem önálló intézmények. Az elmúlt évben is óvodánként legalább hárman-négyen elkezdték levelező tagozaton az óvodapedagógus képzést, erre törekednek az intézményvezetők, de alapvetően kötelezni nem lehet erre, csak aki kedvet kap. Igazából a hirdetések nem annyira sikeresek, vannak kisebb sikerek, ahol olyan helyekről tudunk éppen hozni óvodapedagógust, ahonnan nem számítottunk volna. Ez olyan dolog, hogyha én azt mondom, hogy megfizetem az úszást, akkor se fogsz tud úszni, mert nem tudsz. Ha nincs pedagógus, akkor nem tudsz felvenni. A nagy probléma az, hogy akár Budapesten a XI. kerületben a gyereklétszám csökken, a pedagógus létszám nem változik, csak a csoportok lesznek kisebb, aminek igazából a megélését az óvodapedagógusnak jobbá teszi, mert nem 30 gyerekkel kell foglalkoznia, van ahol már csak 15-16-tal ugyanazért a pénzért. Ezért és mivel ott idősödik maga az óvodapedagógusi állomány is az egész országban, ezért ők már nem lesznek mobilisak bizonyos kor után és adott esetben egy megszokott lakókörnyezetből nem fog váltani és nem fog idejönni. A másik nagy probléma, az a korai fejlesztési irány, elszomorít az a dolog, ami látszik, mind a pszichológusok, mind az óvónők beszámolóiból is, hogy Magyarországon a korai fejlesztésnek a védőnőtől kezdve az ötéves korig tartó időszak, mintha összeomlott volna. A Nevelési Tanácsadó, a Pedagógiai Szakszolgálat mindenkit integrálhatónak tart, beküldi az óvodába és így mind a gyermek, mind a többi gyermeknek az óvodai nevelését nehezíti és nem tudja megkapni a fejlesztéseket se. Mindent tiszteletünk természetesen a védőnőké, de elég nagy számban menne át a rostán, mintha nem szűrik ki, vagy nem kerül kiszűrésre, és csak az óvodában háromévesen jelentkezik és akkor azt a 3 évet már elvesztettünk. Ezek a nehézségek, mellette pedig a humánerőforrás és azért, hogy a szolgáltatást tudjuk biztosítani ezért vannak a NOK-sosok. Nagyon nem tetszik, hogy a kormány ezt úgy gondolja, hogy azok a nevelési-oktatást segítő munkatársak, akik óvodapedagógusi feladatot látnak el, hogy a finanszírozásukra semmit nem biztosít. A tavalyi év végén találta a ki a Belügyminisztérium azt, hogy nem lehet ráfordítani ezt az emelést másokra. A tavalyi évben természetesen a NOK-sosok részére is végrehajtottuk a bérfejlesztéseket.

Való Viktor bizottsági tag: Ezt nem lehetne jogilag megtámadni, mert az hogy ezt év végén találja ki és még ráadásul késedelmi kamatot is kell fizetni emiatt az nem tűnik etikusnak.

Szűcs Gábor alpolgármester: Több levelet is írtunk a minisztériumnak ez ügyben és reméljük, hogy ennek csak lesz valami eredménye, hogy ezt a többletet, amit adott esetben nem tudunk felhasználni, ezt fordíthassuk az óvodákra. Saját bevételre igazából az Érdi Városgazda és a Szepes Gyula Művelődési Központ tud szert tenni. A kulturális területnek is a bevételei alapvetően adottak, van egy alaptevékenysége, ami közművelődési funkció és jogszabály szerint el kell látnia, annak van egy olyan költségelve, amit nem nagyon tudsz meghaladni. Igazából a bevételeit az azokkal a szabad hétvégi eseményekkel tudja, ami igazából korlátozott, általában rendezvényekhez kapcsolódó. Az, hogy a tavalyi évben a duplájára emelte a saját bevételeit, annak örülünk, de nem biztos, hogy ezt tartani tudja. Például a túlélés, az önköltségszámítás. Az önköltségszámításnál mindig van minimális emelkedés, amit általában a civil szervezetek nem tudnak kifizetni és utána kérik az engedményt, és így a bevétel sem emelkedik. Ez egy olyan zsákutca az önkormányzatoknak a bevételi oldalon, hogy mennyire tudjuk a közelíteni a valósághoz a bevételeket, az, hogy ne feltétlenül termeljünk nagyobb mínuszt. Az Érdi Városgazda az más. A vállalkozói tevékenységeknél azt kell tudni, hogy az önkormányzat a meglévő ember humánerőforrás állományának, a meglévő gépparkjával az alaptevékenységen túl vállalkozhat. Az Érdi Városgazda ezt teszi és a tavalyi évben az, hogy a város pozitív mérleggel zárt, az annak volt köszönhető, hogy jól teljesített a vállalkozói üzletága és az bekerült a költségvetésbe. Lehet többet tervezni, csak azt láttuk az elmúlt év utolsó negyedévében, hogy rendkívüli módon visszaestek a megrendelések. Az utak helyreállítását csinálhat, illetve lakossági vagy vállalkozói megrendelése, az építkezéseknél. Ebből az egyiket kilőttük a változtatási tilalom rendeletben és így nagyon visszaesett. A közmű szolgáltatói oldalon pedig most csökken elmúlt fél évben. Mellette pedig öregszik a géppark stb. A másik, amit az önkormányzat saját bevételi oldalon is tenni tud, minél több önkormányzati ingatlant hirdetni a hasznosítás tekintetében, ebből minél többet szeretnénk kiírni. Más önkormányzati bevételi forrásunk nem tud lenni, a településrendezési szerződések pedig céllal megjelölve történik. Sokkal jobb lenne az önkormányzat számára is bizonyos vállalkozási képességek rendelkezésre állnának jogszabályilag, amivel lehetne adott esetben bevételeket szerezni. Erre sem a jogszabályi környezet nem ad lehetőséget, sem pedig a valóság.

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: A határozati javaslatban szereplő saját bevételeknek a kormányrendelet szerinti három évben való meghatározásával kapcsolatban lehetne más számot beírni, de amikor a költségvetés tervezését megkezdjük, akkor még a költségvetési törvény sincs hatályba léptetve. Úgy nehéz az adott és tárgyévre tervezendő adatokat és számokat is megtervezni, nemhogy a jövő évit. Ha megnézzük az előző éveknek a gazdálkodására vonatkozó folyamatos módosításokat, ami vonatkozik a státusztörvényen keresztül ugye a bérköltségek kötelező módosításán keresztül a mindenféle adóelvonások, az egyéb kötelező és nem kötelező dolgoknak a folyamatos változása, így nagyon nehéz, reálisan nem lehet a jövőre nézve tervezni, úgyhogy ez az oka, hogy itt ugyanazok az összegek szerepelnek. A fenntartói pótlék összege ugye az a pótlékösszeg, ami az intézmények részére arra tekintettel biztosítja az önkormányzat, hogy a nem kötelező, nem a minimálbér emeléséből fakadó béremelést finanszírozza. Volt egy városvezetői javaslat, hogy 6 %-os mértékű általános béremelés történjen, azoknál, akiknél nem a kötelező béremelés van. Ez a 6 %-os bértömeg-emelkedés szerepel a költségvetésben. Ezt két módon éri el minden intézmény vezetője a dolgozói vonatkozásában, Egyrészt van egy kötelező jogszabályi szint és van egy kiegészítő, a pótlék összeg és a kettő együtt adja majd a béremelkedési többletet, amit az intézmény vezetői a dolgozók között saját hatáskörben feloszt. Az intézményvezetők kezébe kerül ez a pótlékösszeg, és azért nem is nagyon összehasonlítható az előző évvel ez a pótlékösszeg, mert más a kötelezően adandó emelés, és más az, amit a fenntartói pótlék kiegészítése képpen ehhez tud adni az önkormányzat. A cafeteriával kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére a költségvetési törvény szabályozza, jogszabályi kötelezettség. Az intézmények vonatkozásában nagyon sokféle foglalkoztatotti jogviszony van. Van munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatott, a státusztörvény hatálya alá tartozó, közalkalmazotti jogkörben foglalkoztatott. Az ő számukra jogszabály nem ír elő kötelezően adandó cafeteria juttatást. A vezetői szándék az volt, hogy az előző évihez képest ne csökkenjen, az pedig 140.000 forint per fő volt az összes intézményi dolgozónak.

Való Viktor bizottsági tag: A 6 %-os bérnövekmény ez a fenntartói pótlékból és a kötelező emelésből jön össze és a mértéke együtt 6 %.

Kocsner János bizottsági tag: A három éve átvett és működtetett Szociális Gondozó Központ Érden rövidesen 100 millió forint nagyságrendű felújításra fog szorulni a gépészeti berendezések miatt. A tíz gépből összesen kettő működik.

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: Nemcsak a szociális ágazatnak az intézményeivel van ilyen probléma, hanem bizonyos óvodai intézményekben is. A régebbi építésű intézmények, amelyekhez nem kaptunk felújítási pályázati forrást, vagy nem új építésűek, azokkal valamennyivel van ilyen probléma.

Csornai Károly bizottsági tag: Sok a bizonytalanság, sok az elvonás, amit át kellett vezetni a költségvetésen és ez nagyon megnehezítette az előterjesztő dolgát. Köszönöm és gratulálok, hogy ebben a nehéz helyzetben ezt elkészítették. Szomorúan tapasztalom, hogy a gyermekétkeztetési feladatokra csökkent az erre szánt összeg. Ezt ráadásul 25 %-os Áfa terheli, míg a szállodaiparban a közétkeztetést 5 %-os Áfa terheli. Ezt valahogy meg kellene cserélni.

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: Sokféle oldalról lehet vizsgálni közétkeztetési kérdést, Áfa oldalról is. Szerintem már az is nagy segítség lenne egyébként, hogyha az önkormányzatnak a feladatellátási körébe nem tartozó iskolai nevelésnek a közétkeztetési feladatai nem itt lennének. Az iskolai nevelés 2013 óta nem tartozik az önkormányzatnak a kötelezően ellátandó feladatai közé.

Simó Károly bizottsági tag: Hogyha hasonlóan a kamatokhoz az üzemeltetést is részleteznétek egy dokumentumban azt megköszönném. Minden évben van sok olyan kiadás, ami nem teljesül. A Versenyképes Járási Programnak régóta kint van a kormány honlapján a teljesen és részletes szabályozása. A térségi szemlélet, amiről szó van, azt például meg tudna jelenni a csapadékvízelvezetés kérdésében is. 2019-ben is beszéltünk már róla, hogy Diósddal és Törökbálinttal lenne egy projekt. Korábban volt arról is döntés, hogy Tárnokkal is volna. Járási Fejlesztési Fórum lesz, amiben minden polgármester szavazati joggal rendelkezik. Ha valaki ennek a rendszernek nyertese lesz ebben az érdi járásban, az biztos, hogy az érdi önkormányzat. Teljesen evidens, hogy mi leszünk, hiszen mi fizetjük a legkevesebbet a kasszába, és mi tudjuk majd ebből a legtöbbet kivenni. Azt gondolom, hogy az a gondolat, ami e mögött van, hogy térségfejlesztésben gondolkozunk az nagyon helyes és nagyon jó. Lehet csapadékvízelvezetéssel, közlekedés fejlesztéssel kapcsolatos dolgokat megfogalmazni és elébe menni ezeknek az igényeknek. Persze a legkönnyebb azt mondani, hogy a csúnya kormány nem ad eleget. Azt gondolom, hogy dolgozni kellene, a környékbeli polgármesterekkel egyeztetni arról, hogy hogyan lehet úgy elosztani ezt a plusz pénzt, az Érd hasznára legyen.

Szűcs Gábor alpolgármester: Simó Károly képviselő úr hozzászólása emlékeket idéz fel bennem, néha pozitívat, néha negatívat. A hozzászólásodra reagálva, nehogy már kitaláljuk azt, hogy azzal nyerünk, hogy elvesznek tőlünk. Az, hogy a másoktól is elvesznek és hogy tőlük többet, attól még nem leszek boldogabb. Akár ami a kormány oldalán van, akár más oldalakon van, de a miniszter nem tudja még és a helyettes államtitkár összevissza beszél a megyei jogú városok egyeztetésén, mert maguk se tudják, hogy mi lesz még igazából. Amikor ott tartunk, hogy azzal szórakoznak, hogy az időbeli eltolással a szolidaritási adót, amibe a jogszabály lehetőséget adna, hogy levonásra kerüljön a versenyképes járásokból, időben eltolják azért a beszedést, hogy nehogy érvényesíteni tudjuk, hogy még többet vigyenek el, és majd csak a jövő évben legyen rendezve az összeg. Ez szerinted normális? Mert szerintem ez nem normális dolog. Egyetlenegy dologgal pedig egyetértek, hogy a közös gondolkodásnak épp itt lenne az ideje. Igen ám, csak azt nem úgy kell megteremteni, hogy erővel mindenkit egy asztalhoz tereljük, hanem azt, hogy olyan lehetőségeket kéne pluszba adni, hogyha fejleszteni akarsz, akkor szerveződjetek, és csak akkor tudsz ilyen és ilyen pluszforrásokat szerezni.

Ferencz Judit Közgazdasági Főosztályvezető: A Versenyképes Járások Programjával kapcsolatban az az észrevételem van, hogy Érd vonatkozásában elsősorban működési forráshiány van. A fejlesztésnek is nagyon örülnénk természetesen, de itt elsősorban a működést kellene ebben a költségvetési évben megoldani, és ha ez megvan, akkor tudunk a fejlesztésekkel foglalkozni.

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség

*Kötelezettség jogcíme*
				*2025. év*	*2026. év*		*2027. év*		*2028. év*
*Felhalmozási célú hiteltörlesztés*				*50 000 000*	*50 000 000*		*50 000 000*		*50 000 000*
1.		Hitel I.-017. / 1-2-21-8400-0278-3.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
2.		Hitel III.-031. / 1-2-21-8400-0276-1.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
3.		Hitel IV.-048. / 1-2-21-8400-0275-0.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
4.		Hitel V.-055. / 1-2-21-8400-0274-9.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
*Kötvénykibocsátás törlesztés*				0	0		0		0
1.
2.
3.
*Lízingdíj*				0	0		0		0
1.
2.
*Kezességvállalás*				0	0		0		0
1.
2.
			*Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége*	*50 000 000*	*50 000 000*		*50 000 000*		*50 000 000*
*Saját bevételek a 353/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében* *foglaltak szerint*
*Megnevezés*
				*2025. év*		*2026. év*		*2027. év*	*2028. év*
1.	Helyi adókból származó bevételek			6 303 000 000		6 303 000 000		6 303 000 000	6 303 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog értékesítéséből, hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel			1 357 304 000		1 357 304 000		1 357 304 000	1 357 304 000
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel			16 937 000		16 937 000		16 937 000	16 937 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel			82 485 000		82 485 000		82 485 000	82 485 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés			0		0		0	0
	*Saját bevételek összesen*			*7 759 726 000*		*7 759 726 000*		*7 759 726 000*	*7 759 726 000*

	*Saját bevételek 50%-a*			*3 879 863 000*		*3 879 863 000*		*3 879 863 000*	*3 879 863 000*

	*Saját bevételek 50%-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége*			*3 829 863 000*		*3 829 863 000*		*3 829 863 000*	*3 829 863 000*

Az Önkormányzat 2025. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő: az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 12 jelenlévő tagja 11 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett az alábbi állásfoglalást hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

5/2025. (II. 24.) állásfoglalása

az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Tartózkodik
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő óvodai intézmények dolgozói számára munkáltatói jogkörben, egyéb pótlék jogcímen megállapítandó juttatás céljára az alábbi fedezetet biztosítja:

Érdi Kincses Óvoda: 65.500.000 forint + járulék;

Érdi Szivárvány Óvoda: 84.500.000 forint + járulék.

A juttatások és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a beterjesztett 2025. évi költségvetési rendelet tervezet tartalmazza. A juttatás 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időtartamra szóló, egyéb pótlék jogcímen, intézményvezetői hatáskörben osztható fel a foglalkoztatottak között.

Határidő: az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

6/2025. (II. 24.) állásfoglalása

az óvodai intézmények dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az óvodai intézmények dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Tartózkodik
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő bölcsődei intézmények dolgozói számára munkáltatói jogkörben egyéb pótlék, valamint keresetkiegészítés jogcímen megállapítandó juttatás céljára 7.300.000 forint + járulék fedezetet biztosít.

Határidő: az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

7/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a bölcsődei intézmények dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a bölcsődei intézmények dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Tartózkodik
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő Szociális Gondozó Központ Érd dolgozói számára munkáltatói jogkörben, keresetkiegészítés jogcímen megállapítandó juttatás céljára 86.680.800 forint + járulék fedezetet biztosít.

Határidő: az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

8/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a Szociális Gondozó Központ Érd dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a Szociális Gondozó Központ Érd dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Tartózkodik
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő Intézményi Gondnokság dolgozói számára munkáltatói jogkörben, keresetkiegészítés jogcímen megállapítandó juttatás céljára 36.800.000 forint + járulék fedezetet biztosít.

Határidő: az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

9/2025. (II. 24.) állásfoglalása

az Intézményi Gondnokság dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az Intézményi Gondnokság dolgozói számára juttatás céljára fedezet biztosításáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Tartózkodik
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város 2025. évi költségvetéséhez” című előterjesztéshez a Szövetség Érdért Frakció által benyújtott módosító javaslatot elfogadja.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon az alábbi tételek kiadási előirányzatként való beemeléséről a Versenyképes Járások Program bevételei terhére:

1.	közösségi költségvetés	120.000.000
2.	rendőrség támogatása	4.000.000
3.	sportszervezeti pályázati keret	25.000.000
4.	civil keret	12.000.000
5.	polgármesteri keret	15.000.000
6.	olimpikonok támogatási kerete	3.500.000
7.	paralimpikonok támogatási kerete	2.500.000
8.	nyugdíjasklubok támogatása	11.000.000
9.	Idősügyi Tanács	11.000.000
10.	ÉVSE támogatása	60.000.000
11.	Spartacus SE támogatása	15.000.000
	*Összesen:*	*279.000.000*

Határidő: folyamatos

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

10/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a Szövetség Érdért Frakció módosító javaslatának elfogadásáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a Szövetség Érdért Frakció módosító javaslatát.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Tartózkodik
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi rendelet tervezetet:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének .../2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről

[1] Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2025. évben megvalósításra váró, a jogszabályban meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatai ellátása, a feladatellátáshoz szükséges források, kiadások és létszámok meghatározása érdekében, alapul véve a hatályos jogszabályok előírásait, az önkormányzat korábbi döntéseit, a különböző pályázatokat, szerződéseket, megállapodásokat és más kötelezettségvállalásokat, az önkormányzati bevételek és kiadások meghatározása céljából megalkotja az önkormányzat éves költségvetését.

[2] Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési és Kulturális Bizottsága, Közbiztonsági és Sport Bizottsága, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
§

A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által irányított további költségvetési szervekre, (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

a) Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó utca 1–3.),
b) Romics László Egészségügyi Intézmény (Érd, Felső utca 39–41.),
c) Érdi Városgazda (Érd, Fehérvári út 69/B.),
d) Intézményi Gondnokság (Érd, Budai út 14.),
da) Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, Budai út 4.),
db) Szepes Gyula Művelődési Központ (Érd, Alsó utca 9.),
dc) Csuka Zoltán Városi Könyvtár (Érd, Hivatalnok utca 14.),
dd) Érdi Szivárvány Óvoda (Érd, Hegesztő utca 2–8.),
de) Érdi Kincses Óvoda (Érd, Béke tér 1.),
df) Szociális Gondozó Központ Érd (Érd, Emma utca 7.),
dg) Pöttöm Sziget Bölcsőde (Érd, Aradi utca 7/A.).
A 2025. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
§

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2025. évi költségvetési bevételét 20.914.887.147 forintban, felhalmozási célú hitelfelvételét 600.000.000 forintban, a belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a 2024. évi maradvány igénybevételét 2.651.943.315 forintban, a bevételi főösszegét 24.166.830.462 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2025. évi költségvetési kiadásait 23.885.613.276 forintban, felhalmozási célú hiteltörlesztési kiadásait 50.000.000 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésének összegét 231.217.186 forintban, a kiadási főösszegét 24.166.830.462 forintban állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23–24. §-ában foglaltak szerinti adatokat a (3)–(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat további költségvetési szervei összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat további költségvetési szervei összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat további költségvetési szervei összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

(20) A 18. melléklet tartalmazza az pályázati forrásból finanszírozott, támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit tartalmazza.

(1) A 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 1.362.500.000 forint, ebből

a) általános tartalék 100.000.000 forint,
b) céltartalék 262.500.000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) a 6. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

(1) A polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szervek, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre az Áht.-ban és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100 millió forint összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetésben történő átvezetéséről a polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

(6) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. §-a szerinti esetben a bevételi előirányzatokat saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt az általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány vagy valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Közgyűlést annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetésben történő átvezetéséről a polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

(9) A (2)–(8) bekezdésekben foglaltakról a polgármester határozatban rendelkezik.

(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, a pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

(11) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban a fenntartásában álló intézmények részére 100 millió forint összeghatárig finanszírozási többletfedezetet biztosítson, valamint az intézménytől a fel nem használt fedezetet elvonhassa.

A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

(1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat-összegekkel kell összeállítaniuk.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal vezetőit a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be – csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetők, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az Önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 63/A. §-ában foglaltak szerint vállalhatnak.

(5) A 2025. évi költségvetési rendeletben a közművelődési és közgyűjteményi intézmények rendezvénytervében szereplő programok finanszírozását megalapozó költségterv keretein belül az intézményvezető a polgármester előzetes jóváhagyását követően jogosult átcsoportosítani.

A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
§

(1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek – a Polgármesteri Hivatal kivételével – a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50 millió forint erejéig kötelezettséget vállalhat.

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2025. évben a 2025. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik meg.
Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
§

(1) Az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények részére jóváhagyott, engedélyezett álláshelyek számát a költségvetési rendelet 21. melléklete tartalmazza. A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások és a költségvetési létszám előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V. 7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a alapján 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig 70.000 forint.

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 21/2025. (I. 30.) határozata alapján nettó 200 000 forint/év cafeteria juttatásban részesülnek.

(4) A fenntartó az önkormányzat által fenntartott intézménnyel – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – jogviszonyban álló foglalkoztatottak részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megállapított cafetéria juttatások 2025. évi fedezetét bruttó 140.000 forint összegig biztosítja.

(5) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-os mértéket.

(6) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám- és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás-nyilvántartás vezetéséről.

(7) A költségvetési szervek a 2025. évben keletkező bérmaradványukat a polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.

(8) A költségvetési intézményeknél foglalkoztatottakat megillető, a jogszabályi besoroláson felüli pénzbeli és természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályzatot – ide nem értve a cafeteria juttatást – az intézményvezető a fenntartó által biztosított pénzügyi kereteken belül állapítja meg és alkalmazza.

A költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
§

(1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

(2) A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállal fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

A költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
§

(1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa;
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalással nem terhelt maradványáról a Közgyűlés dönt.

(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak, valamint az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

(7) A maradvány felhasználására vonatkozó, (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény NEAK-forrásból származó maradványának felhasználására.

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
§

A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

Gazdasági társaságok
§

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságoknak a tárgyévi gazdálkodásukra vonatkozóan legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig üzleti tervet kell készíteniük, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. A gazdasági társaságokkal szembeni, az önkormányzati költségvetést terhelő kötelezettség a Közgyűlés által elfogadott üzleti tervben foglalt összeghatárig és jogcímen vállalható.

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság pénzügyi kötelezettséget az üzleti tervében szereplő saját, és a tulajdonos önkormányzattól származó bevételei terhére vállalhat. Éven túli, határozott időtartamra szóló pénzügyi kötelezettséget az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság a tulajdonos jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

Egyéb rendelkezések
§

Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a polgármester dönt.

(1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében csak a polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervei által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

(1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan, az Ávr.-ben foglaltak szerint.

(1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló gazdasági társaság részére tagi kölcsönt a Közgyűlés jóváhagyását követően nyújthat. Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el.

(2) A polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlására és értékesítésére.

A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés-elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III. 27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret-előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

A Közgyűlés által jóváhagyott, évközi változásokkal módosított intézményi támogatás havi összegét – az Önkormányzat likviditási helyzetének figyelembevételével – a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője állapítja meg.

A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege – a 2025. évben – hamvasztásos temetés esetén bruttó 217.700 forint, koporsós temetés esetén bruttó 320.570 forint, szórásos temetés esetén bruttó 100.225 forint.

Az Áht. 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K122., Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,
f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
g) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,
h) az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére.
§

(1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha a harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötvenmillió forintot.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését – az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén – a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118. §-ait kell alkalmazni.

Záró rendelkezések
§

Hatályát veszti az önkormányzat 2025. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 25/2024. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

A rendelet tervezet melléklete annak formátuma miatt a jegyzőkönyv melléklete.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 12 jelenlévő tagja 10 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett az alábbi állásfoglalást hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

11/2025. (II. 24.) állásfoglalása

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről szóló rendelet tervezetet.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Nem
Való Viktor	Tartózkodik
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosítása a társasházakra és a több lakóegységes ingatlanokra vonatkozó építési tilalom változatlanul hagyása mellett

Csépán István elnök: 2023-as év közepén történt változtatási tilalom, ennek a módosításával kapcsolatban nem lehet társasház dömpinget építeni, ez inkább a telepalakításra irányulna, illetve a felújításokra vonatkozna. Azért, hogy azok, akik érintettek, azok ne rekesztődjenek ki a kormány által biztosított keretrendszerből.

Varga Melinda Főépítész: 2023. júliusától hatályba lépett a változtatási tilalom rendelet és azóta már lassan két év telt el, és sok megkeresés érkezik hozzánk, hogy mikor lesz vége a változtatási tilalomnak, mikor lesz új településképi rendelet, miért nem engedélyezik legalább a telekalakításokat? A magyar építészeti törvény azt mondja, hogy a változtatási tilalommal érintett területen értéknövelő beruházást nem lehet végezni. Az önkormányzatnak a célja nem az volt, hogy megakasszanak bizonyos felújítási munkálatokat, hanem csak és kizárólag a társasházépítésekre vonatkozott.

Való Viktor bizottsági tag: Szorgalmazom ezt a rendelet módosítást. Az e) pontban az szerepel, hogy: A meglévő épület felújítására, korszerűsítésére, bővítésére. Gondolom akkor az egyértelmű, hogy a beépíthetőségi maximum határáig szól ez.

Varga Melinda Főépítész: Igen. Attól függetlenül, hogy változtatási tilalom, azok az övezetekre előírt parméterek betartása kötelező.

Csornai Károly bizottsági tag: Azt szeretném megkérdezni, hogy az eredeti rendeletben hogy szól ez a bekezdés. Már többször elmondtam azt, hogy az előző rendeletet tegyük mellé, hogy láthassák a módosításokat. Tartalmilag nincsen kifogásom, de a formaisága miatt tartózkodni fogok.

Varga Melinda Főépítész: A változtatási tilalom rendelet első módosításakor került be a rendeletbe és most kiegészült a b, c, és d, ponttal.

Való Viktor bizottsági tag: Jó a felvetés. Szerintem a második ülésen kértük azt, hogy a változtatásoknál legyen ott az eredeti is, ez azóta se történik. Polgármester úr ezt a Közgyűlésen is megígérte.

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi rendelet tervezetet:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

.../2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a változtatási tilalom elrendeléséről szóló

23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

[1] Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a változtatási tilalom bevezetése óta eltelt időszak jogalkalmazási és gyakorlati tapasztalatainak áttekintése alapján, a közvetett és közvetlen hatások elemzését követően a differenciáltabb szabályozás érdekében a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosítása mellett dönt.

[2] Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 86. § (1) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, melyek közérdekű célra irányulnak, vagy közérdekű célt tartalmaznak, ideértve a hazai és európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokat is;
b) azon tevékenységek esetére, melyek után az építési telken kizárólag és legfeljebb egyetlen új lakóegység marad vagy alakul ki;
c) telekalakításra;
d) meglévő épület bontására;
e) meglévő épület felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, melyek után az építési telken nem alakul ki új rendeltetési egység.”
§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

12/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosítását. Kisebbségi véleményként hangzott el, hogy legyen az előterjesztés mögött a módosítással egységes szerkezetű rendelet.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Tartózkodik
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Új beépítésre szánt területek kijelölése és területrendezési hatósági eljárás lefolytatása

Varga Melinda Főépítész: A tavalyi év végén már volt egy ilyen előterjesztésem, ami az új beépítésre szánt területek jelöléséről szólt. Ami miatt újra le kell folytatni ezt az eljárást az a Tepecs területén egy kiemelt beruházás is megjelent, és a kiemelő határozat alapján ennek a beruházásnak a területét is bele kell vennünk ebbe az eljárásba. Ezért van szükség az új eljárás lefolytatására. 2018-ban az agglomerációs törvény keretében mindenféle agglomerációs terv készült, és ezeken a terveken az autópályák és a vasútvonalak vonalasan kerültek ábrázolásra és most ezek a területek még mezőgazdasági térségi besorolásban helyezkednek el. Az állami főépítész felhívta a figyelmüket arra, hogy mivel most készült a településterv is, így van lehetőségünk ezeknek a rendbetételére.

Csépán István elnök: Legalább akkor a valóság találkozik a papíron leírt adatokkal.

Simó Károly bizottsági tag: 2009 óta öt évet dolgoztam ezzel. 2019-ben szűcs Gábor alpolgármester úrnak elmondtam, hogy ezeket a dokumentumokat, hol találja. Sajnos nem nagyon történt öt év alatt semmi. Ezt sajnáltam, mert azt gondolom, hogy óriási potenciál van ebben a területben. Nem tudom, hogy mindenki tisztában van-e azzal, hogy 2004-ben teljesen egyértelműen leírták akkor, amikor az M6-os autópályáknak a nyomvonal kérdései és eljárásai zajlottak, hogyha bármikor a következő 100 évben és az Érdi Önkormányzat szeretné ezt egyszer gazdasági jellegű területté minősíteni, akkor, az nem fog menni, merthogy a földvédelem álláspontja szerint ez egy kettes és hármas kiváló minőségű termőföld és ehhez nem fognak hozzájárulni, hogy a művelési ág váltás megtörténjen. Hosszas huzavona volt, úgy tűnt egy darabig, hogy az M6-os autópálya nem fogja megkapni a megfelelő hozzájárulásokat, de aztán valamilyen módon, kompromisszum kapcsán mégiscsak az autópályánknak a területét azt próbálták, de kikötötték, hogy a mellette levő területek eszébe ne jusson bármit az önkormányzatnak megpróbálni átminősíteni gazdasági területté. Sok sikert kívánok annak, aki megpróbálkozik ezzel, merthogy tényleg azt gondolom, hogy jó helyen van. Ott van a csomópont, ami egy új autópálya-összeköttetést jelent majd az M6-os és az M7-es között. Szerintem kiváló adottsága van. Felmerült, hogy a Benta mellett legyen egy új záportározó, csónakázótó. Ez a körülbelül 100 hektárnyi terület három részre volt osztva: A, B és C. A C. részben sok egyebet is lehetne csinálni vagy lehetne csinálni, mint gazdasági terület. Mennyi olyan szolgalmi jog van bejegyezve, ami akár gáz, akár villamosvezetéket jelent? Hogyha megnézzük ezt a területet és azt a területet, ami jelenleg ki van jelölve gazdasági területnek, az egyik mondjuk a nyugati, keleti irányból, a másik pedig déli irányból, akkor körülbelül ugyanolyan távolságra van a gyümölcskutatótól. Lényegében, ha az egyik probléma, akkor a másik is, ha a másik nem probléma, akkor az egyik sem probléma. Azt gondolom, hogy alaposan meg kellene gondolni, hogy nekifut-e ennek így az érdi önkormányzat, hogy megér-e ennyi időt, energiát, pénzt, kiderülnek a szolgalmi jogok, a gáz, csatorna, villany és egyéb vezetékek, tele van régészeti jellel. Korábban igen komoly beszélgetést folytattunk a Szentendrei Múzeummal, hogy ők mit gondolnak ezen a területen is feltárni. Ezek mind-mind külön-külön is akár éveket, illetve sok 10 millió forintot jelenthetnek. Lehet, hogy hatósági eljárás végén ez ki lesz jelölve, azoknak a területeknek az értéke magasabb lesz úgy, hogy gyakorlatilag a tulajdonosok nem járultak hozzá, és a végén pedig kiderül, hogy igazából sok-sok évig, ha nem évtizedig nem lehet semmit építeni, mert vagy régészeti ásatások, vagy közjogi váltások.

Csépán István elnök: Természetesen, ahogy te is mondtad, igaz, hogy vannak különböző szorgalmi jogok, a 6-os út másik oldalán a Csenterics-ig bezárólag sarokrész, az is terhelt ilyen vezetékekkel, ott is megoldották. Mindig arról beszélünk, hogy Érdnek semmilyen kitörési pontja nincsen gazdasági övezetileg. Tehát, hogyha valahova beruházási szándékkal érkeznek a városunkhoz, ami a jövőbeni iparűzési adóbevételünket extrém módon meg tudja növelni, akkor azt gondolom, hogy valamilyen formában el kell kezdeni ebben gondolkodni. Nyilván belterületen belül nem tudsz megvalósítani már semmit, önkormányzati területünk már csak ilyenek vannak, de ott is csak részterületeink vannak. Az a nagyon nagy baja a városnak, hogy nincs olyan hátterünk, mint mondjuk Százhalombattának a MOL, nincs olyan hátterünk, mint Budaörsnek a M7-es autópálya. Valamilyen irányba kell elmennünk, vagy el kell gondolkoznia az adó szétterítésén és abból generálni bevételt, mert a nincsből nem lehet főzni. Szerintem ez nem lenne egy rossz dolog és abban van igazság, hogy lehetnek benne buktatók. Azt gondolom, hogyha egy olyan beruházási csoport érkezik, aki ezeket meg tudja ugrani, és valamilyen formában esetleg végig viszi azt, hogy a szántó 2-es illetve 3-as besorolású átminősítéseken át tud menni a folyamat, akkor örüljünk neki mindannyian.

Való Viktor bizottsági tag: Ki végzi a hatásvizsgálatot? Volna-e erre belső humánerőforrás, hogy egy ilyen hatásvizsgálatot elvégezzen? Ha nincs, akkor önmagába véve van-e olyan szakember, akit erre fel lehetne venni? A beépítésre szánt területek kijelölésénél, ha jól láttam a papi földek környékén is vannak olyan területek, amik ebbe belesorolandók. A környéken körülbelül négynaponta van csőtörés. Egy ilyen megnövekedett lakóingatlanszámnál a hatásvizsgálat kiterjed-e ilyen kérdésekre is, hogy az a vízrendszer azt hogyan fogja megterhelni.

Csépán István elnök: A jövőről beszélsz, hiába lesz a helyi építési szabályzat-változással feloldva, lehet, hogy azt fogja mondani a helyi vízmű - teljesen jogosan, eddig mehetett 8 egységre, de most csak 5-re fogok tudni adni órát. Ezzel nem fog tudni mit csinálni a beruházó és mi sem. Lehet, hogy erre majd reagálni kell a helyi építési szabályzatban. Az, hogy, hogy mi a mozgástér, azt nyilván ő tudja.

Varga Melinda Főépítész: A Város-Teampannon Kft. fogja elvégezni, egy kisebb kb. 5 fős team-mel.

Való Viktor bizottsági tag: Hipotetikus a kérdés, de elképzelhető lenne, hogy egy ilyet az önkormányzat berkein belül meg tudnánk oldani? Mennyibe kerülhet egy ilyen hatásvizsgálat?

Varga Melinda Főépítész: Igazából a jogszabály nem köti meg. Utána fog nézni a hatásvizsgálat árának.

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – figyelemmel a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 31. § (1) bekezdés c) és d) pontjára – egyetért azzal, hogy Érd Megyei Jogú Város új településtervében a 7. számú főút, M6 autópálya, 40. számú vasútvonal és Benta-patak által határolt ún. „vitorla” területen, a Szajkó utca folytatásában, a 40. számú vasútvonallal határosan a budapesti közigazgatási határ mentén elhelyezkedő Tepecs területen új, beépítésre szánt területek kerüljenek kijelölésre. Az új, beépítésre szánt területek kijelölése területcserével történik, mely során a tárnoki határ menti gazdasági területek kerülnek visszasorolásra.

A Közgyűlés a területrendezési hatósági eljárás benyújtásához területi hatásvizsgálat elvégzését rendeli el az 1. pont szerinti terület kijelölése érdekében.
A Közgyűlés a területi hatásvizsgálat alapján a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (4b) bekezdése szerint egyetért azzal, hogy az önkormányzat kérelmezze a területrendezési hatósági eljárás lefolytatását az 1. pont szerinti új beépítésre szánt terület kijelölése érdekében.
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a döntés végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és jognyilatkozatokat tegye meg.

Határidő: azonnal, illetve a településterv elfogadása

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 12 jelenlévő tagja 12 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi állásfoglalást hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

13/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a 7. számú főút, M6 autópálya, 40. számú vasútvonal és Benta-patak által határolt ún. „vitorla” területen, a Szajkó utca folytatásában, a 40. számú vasútvonallal határosan, valamint a budapesti közigazgatási határ mentén elhelyezkedő Tepecs területen új, beépítésre szánt területek kijelöléséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a „7. számú főút, M6 autópálya, 40. számú vasútvonal és Benta-patak által határolt ún. „vitorla” területen, a Szajkó utca folytatásában, a 40. számú vasútvonallal határosan, valamint a budapesti közigazgatási határ mentén elhelyezkedő Tepecs területen új, beépítésre szánt területek kijelöléséről” szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, figyelemmel a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 31. § (1) bekezdésére a város közigazgatási területét érintő nagy területi kiterjedésű műszaki infrastruktúra hálózat okán egyetért az 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű autópályák és vasútvonalak mezőgazdasági térségből sajátos területfelhasználású térségbe történő átsorolásával és beillesztésével.

A Közgyűlés a területrendezési hatósági eljárás benyújtásához területi hatásvizsgálat elvégzését rendeli el az 1. pont szerinti átsorolás, illetve beillesztése tekintetében.
A Közgyűlés a területi hatásvizsgálat alapján a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (4b) bekezdése szerint egyetért azzal, hogy az önkormányzat kérelmezze a területrendezési hatósági eljárás lefolytatását az 1. pont szerinti területek átsorolása, illetve beillesztése érdekében.
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a döntés végrehajtásához szükséges intézkedéseket és jognyilatkozatokat tegye meg.

Határidő: azonnal, illetve a településterv előkészítése szerint

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

14/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a nagy területi kiterjedésű műszaki infrastruktúra hálózat sajátos területfelhasználási térségbe sorolásához területrendezési hatósági eljárás lefolytatásáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a nagy területi kiterjedésű műszaki infrastruktúra hálózat sajátos területfelhasználási térségbe sorolásához területrendezési hatósági eljárás lefolytatásáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon lévő vízvezeték szolgalmi jog áthelyezése

Csépán István elnök: A Rozsnyói utcai bölcsőde beruházás, telekcsoport-összevonásból tudott életre jönni, és ezen a telken keresztül van betáplálva egy Bajcsy-Zsilinszky utca hetvenegynéhányas számú ingatlan egy magántulajdonba. Meg tudtunk állapodni egy új nyomvonalon, ugyanúgy megkapja a víz betápját rajtunk keresztül, annyi különbséggel, hogy nyilván ennek a terhét nem viseli. A jövőbeni adott helyrajzi szám, amelynek a beruházást érinti, azon nem lesz rajta szolgalmi jog, a miénken viszont lesz szorgalmi jog. Ha ő értékesíti az ingatlanját, akkor is nyilván teljes mértékkel ugyanazok a jogok illetik meg a jövőbeni vevőt, minthogyha ő élne ott.

Csornai Károly bizottsági tag: Készült erre értékbecslés?

Csépán István elnök: Igen, készült értékbecslés. Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III. 27.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdés szerinti jogkörében eljárva úgy dönt, hogy az önkormányzat tulajdonában álló 6719 helyrajzi számú földrészlet 154 négyzetméter nagyságú területére az ivóvíz vezetését biztosító szolgalmi jogot alapít, mely szerint az ivóvízvezeték szolgalmi jog a 6723 helyrajzi számú földrészlet mindenkori tulajdonosát megilleti.

Értékbecslés alapján az áthelyezett szolgalmi jog értéke 2.172.411, azaz kettőmillió-százhetvenkettőezer-négyszáztizenegy forint, mely 6723 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosát nem terheli.

Határidő: a megállapodás elkészítésére 90 nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

15/2025. (II. 24.) állásfoglalása

az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon vízvezeték szolgalmi jog áthelyezéséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon vízvezeték szolgalmi jog áthelyezéséről szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos döntés

dr. Fiam Ildikó Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályvezető: A Közigazdasági Főosztály mondta, hogy nincs a városnak forrása rá. Miután ez helyi jelentőségű védett természeti területnek van nyilvánítva, a jogszabály alapján elővásárlási joga van a magyar államnak, illetőleg ha a magyar állam nem él vele, akkor az önkormányzatnak, de miután forráshiányos az önkormányzat, ezért az a javaslat, hogy ne éljünk ezzel az elővásárlási joggal, ugyanis 310 millió forintról van szó.

dr. Csupor Endre aljegyző: Az ingatlannak a természetvédelmi besorolása miatt készült az előterjesztés.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke:

Ez a két telek, ez a Berza-kertnek a területe. A Borostyán utcában, illetve a Begónia utcában mostanában elég sok fejlesztés jelent meg és elég rémisztő folyamatok zajlanak. A Borostyán utca 1., ami a rendelet szerint a Berza-kertnek a védőterületéhez tartozik, most tarolták le az egész telket és a közterületen lévő fákat nem az, hogy kivágták, hanem derékba törték. Készítettem erről fényképeket és katasztrofális állapotok vannak önmagában. Ezek a típusú fejlesztések, folyamatok eléggé rémisztő képet festenek. Szeretném, hogyha a Közgyűlés ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban megerősítené, hogy ezt a helyi védelmet valamilyen módon fenntartja és a fejlesztővel, vagy a beruházóval fog az irányban tárgyalásokat folytatni, hogy milyen beruházás történik. Több, mint 2.000 négyzetméteres telek, tehát minimum két lakóegység, de lehet, hogy három lakóegység is épülhet erre a területre, hogyha a két telket összevonják. Ahogy a gyakorlatot nézi az ember, még az is elképzelhető, hogy több lakásos társasház épül erre a területre.

Csépán István elnök: Ott biztos, hogy nem lesz társasházépítés, mert nincs annyi vízkontignens, az ÉTV Kft. nem tud vizet adni oda.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: Azt szeretném, hogy az önkormányzat a helyi védettségre való hivatkozással megerősítené, hogy ezen a területen ő fokozottan odafigyel. Borostyán utca 1-es szám, ami a Berza-kert védőterületéhez tartozik, hogy a telekkel kapcsolatban született-e fakivágási és fapótlási engedélyeztetési tervdokumentáció, amit a HÉSZ előír, és ha igen, akkor milyen fapótlást vállalt az ottani fejlesztő. Erre fokozottan oda kellene figyelni. Az Alsóvölgyi út fölötti részen ki van jelölve egy tölgyfasor, ami megtartandó zöldterület, erdőterületként szerepel a helyi építési szabályzatban, fokozottan oda kellett volna, hogy figyeljen az önkormányzat. 15 évvel ezelőtt a gyakorlat szerint az építési folyamatokba kijöttek a hivataltól és ellenőrizték. Ez a városnak a vagyonához tartozik, ez a városnak egy nagyon értékes területe. Az egyes fás szárú növények védelméről szóló rendelet is kimondja azt, hogy magánterületen se lehet bármilyen fát.

Csépán István elnök: Ebben igazad van, csak teljesen más a területen belüli fakivágás és teljesen más a közterületen lévő fakivágás. Az egyik közünk van, a másikhoz pedig csak átvitten.

Csornai Károly bizottsági tag: Több bejelentés is érkezett a helyi képviselőhöz ezzel kapcsolatosan, hogy borzasztó telken belüli és közterületen lévő fa kidöntésekről. Nem is szabályos fakivágás ez, nem fűrészelték, hanem kidöntötték. Ezzel a kérdéskörrel, mivel több lakossági bejelentés is érkezett polgármester úr és a hivatal illetékes osztálya is foglalkozik.

dr. Csupor Endre aljegyző: Itt már elhangzott gyakorlatilag, hogy az önkormányzatnak van ezzel kapcsolatban rendelete. Annyit tudunk tenni, hogy természetesen felhívjuk a Hatósági Osztály vezetőjét, hogy fokozott figyelemmel járjon utána.

Való Viktor bizottsági tag: Csak szeretném felhívni a bizottság figyelmét, hogy majdnem minden bizottsági ülésen elhangzott az, hogy kell csinálni egy fakatasztert. Ez három hónapon belül a második ilyen eset. Amikor arról beszélünk, hogy a város hogy csinálhat magának bevételt és bizonyos környezetvédelmi intézkedésekkel hogyan tudjuk a környezetet védeni és bevételt is szerezni, itt az élő példa rá, hogy egy fakataszterrel. Minden egyes alkalommal elmondjátok, hogy ez nem szükséges, ez fölösleges. A fakatasztert meg lehet csinálni úgy is, hogy csak egy bizonyos területre kezdjük el mondjuk 2 millió forintért. Vannak kiemelt területek és mondjuk arra a védett területre kezdjük el.

Sándor Zoltán bizottsági tag: Jó lenne kicsit többet tudni a hátteréről szerintem, hogy mi az ingatlan jelenlegi hasznosítása, és mik a jövőbeli lehetőségei.

dr. Fiam Ildikó Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályvezető: Az ingatlan magánszemélynek a tulajdona. Két magánszemély között jött létre az adásvételi szerződés és a jogszabály alapján, mivel helyi jelentőségű védett természeti terület, ezért nekünk elővásárlási jogunk van rá. Nem tudunk tervezni magánszemélyeknek az ingatlanára.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: A helyi építési szabályzatban Lk1-es területekről van szó, olyan lakóterületek, ahol 1.000 négyzetméterig egy lakóegység, ez a két terület 3.400 négyzetméter, ami 3-4 lakóegységet enged. A Begónia utcában és a Borostyán utcában is folyamatosan épülnek a 2-4 lakóegységes épületek, úgyhogy tarolják le a telkekből az elvileg védett és megtartandó fákat.

Csépán István elnök: Avval nem tudsz mit kezdeni, ha annak idején kaptak vízkontingenst és vízbetápot és valaki a változtatási tilalom előtt az Építéshatóságot megkereste különböző egy beadványt és arra engedélyt kapott. Erre öt éve van. Ilyen azért lesz még a városban, mert megkapták rá hivatalosan az építési engedélyt.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: Láttunk már olyat, hogy beadták mondjuk 2 lakóegységre az építési engedélyt és aztán hirtelen 8 lakóegység lett belőle és osztatlan közös tulajdonban értékesítették ezeket. Számos ilyet lehet találni. Nem tudom pontosan, hogy jogilag hogyan lehet ez ellen fellépni. Elsősorban a favédelemre szeretném felhívni a figyelmet. A HÉSZ-ben ezen a területen van egy fakivágási és favédelmi tervkötelezettség. Azért is szeretném felhívni a figyelmet, mert a környéken a lakosok már elkezdték a fákra kiírni, hogy Ne vágj ki! Elég komoly lakossági felháborodás várható

Csépán István elnök: Arra van ráhatásunk, hogy megalkotjuk a HÉSZ-t, amit az Építéshatóság számon kéri attól, aki beruház. Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III. 27.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdése alapján nyilatkozik arról, hogy az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában elővásárlási jogával nem kíván élni.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert az elővásárlási jogról történő lemondásra vonatkozó tulajdonosi nyilatkozat aláírására.

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

16/2025. (II. 24.) állásfoglalása

az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítéséról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos döntésről szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Igen
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Nem
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Tartózkodik
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Szabó-Nagy László bizottsági tag távozik a bizottsági ülésről.

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Az Érd Megyei Jogú Város tulajdonában lévő Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelődési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosítása

Csépán István elnök: A haszonbérletnek lejárt az ódiuma, újra ki kell írnunk a pályázatot. A második határozati javaslatban pedig az Értékelési Bizottság létrehozásáról és tagjairól szól.

Csornai Károly bizottsági tag: Az Értékelő Bizottság álláspontját még látni fogja a bizottság? Javasoltam korábban azt is, hogy ne személyek legyenek, hanem titulusok legyenek.

dr. Fiam Ildikó Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályvezető: Látni fogja. Az Értékelési Bizottság dönt.

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet 26. §-a alapján pályázatot ír ki a Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan hasznosítására a határozat mellékletét képező pályázati felhívásban foglalt feltételekkel.

Határidő: közzétételre a döntést követő 5 napon belül

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

Melléklet a Közgyűlés ……../2025. (II. 27.) határozatához

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Kiíró megnevezése, székhelye:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (2030 Érd, Alsó utca 1–3.; a továbbiakban: kiíró)

A pályázat tárgya:

Százhalombatta 0212/38 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) mezőgazdasági célú hasznosítása haszonbérbe adással.

Az ingatlan Százhalombatta Helyi Építési Szabályzata szerint Má-1 besorolású, vagyis általános mezőgazdasági területnek minősül.

A kiíró által meghatározott minimális haszonbérleti díj:

34 kilogramm takarmánybúza/aranykorona/év aktuális tőzsdei árfolyamnak megfelelő pénzegyenértéke.

A haszonbérlet feltételei, fizetési mód:

A pályázatnak tartalmaznia kell a hasznosítás részletes leírását.

A pályázaton csak az vehet részt, aki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: földforgalmi törvény) 40–43. §-ai értelmében a földhasználati jogosultság megszerzésére, a haszonbérleti szerződés megkötésére jogosult.

A földforgalmi törvény 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát – a 40. § (2)–(5) bekezdésben meghatározott esetek, továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével – földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg.

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld használati jogosultságát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, és a használatba adó a földhasználó közeli hozzátartozója.

Nem szerezhet földhasználati jogosultságot

olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek;
a nyilvánosan működő részvénytársaság.

A földhasználati jogosultság megszerzésének földtörvény szerinti feltétele – ide nem értve a 40. § (2)–(5) bekezdésében foglalt eseteket –, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1)–(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Nem minősülnek a használat átengedésének a 42. § (2) bekezdésében foglalt esetek.

A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása.

A pályakezdő gazdálkodónak továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy

a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.

Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít.

A szerző fél tekintetében a 42. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat, valamint a szerző fél által megjelölt előhaszonbérleti jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésnek kell tartalmaznia.

A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére – a 43. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a 16. § (2)–(5) és (8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A megkötött haszonbérleti szerződést a haszonbérbe adónak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – a 474/2013. (XII. 12.) kormányrendeletben meghatározottak szerint az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölnie.

A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a kormányzati portálon történő 15 napos közzététellel valósul meg, de tájékoztató jelleggel a föld fekvése szerint illetékes Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára is kifüggeszthető az elektronikus közzététellel megegyező időtartamra.

A Földforgalmi törvény 59. § (1) bekezdés a) pontja értelmében önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának átengedéséhez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

A kiíró tájékoztatja a pályázatot benyújtani kívánó személyeket, hogy a pályázat tárgyát képező ingatlant 2025. január 1-ig haszonbérleti szerződés útján hasznosította, a volt haszonbérlő a Földforgalmi törvény szerint első ranghelyen előhaszonbérletre jogosult.

A haszonbérleti szerződés időtartama: 5 év határozott idő, azzal a feltétellel, hogy amennyiben az Önkormányzat az ingatlannal kapcsolatosan más célú hasznosítást tervez, a szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a gazdasági év végére a haszonbérleti szerződést közös megegyezéssel megszűntetik.

Fizetési mód és határidő: számla ellenében, tárgyév október 15-ig kell a haszonbérleti díjat megfizetni.

Az ajánlatok benyújtásának helye és módja:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Ügyfélszolgálati Iroda

(Érd, Alsó utca 3. szám alatti Polgárok Háza).

A pályázatokat zárt borítékban, az azonosításra közvetlenül alkalmatlan módon egy példányban személyesen, vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A borítékra rá kell írni:

„Haszonbérlet pályázat – „Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlan”.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

az ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét), telefonszámát, telefaxszámát,
az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét,
a megajánlott ellenszolgáltatás (haszonbérleti díj) összegét,
az ajánlat pénzügyi feltételeit, a fizetés módját,
a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot.

Amennyiben az ajánlattevő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, illetve a nyilvántartásba vételről szóló okiratot, az aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát, amennyiben ilyenre kötelezett.

Amennyiben az ajánlattevő egyéni vállalkozó, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát.

Amennyiben az ajánlattevő természetes személy, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő személyi adatait.

A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodást és meg kell jelölniük a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét és a konzorciumi tagokra vonatkozó cégkivonatot, aláírási címpéldányt.

A pályázaton csak az vehet részt, aki a pályázatában nyilatkozik arról, hogy a pályázati kiírásnak megfelel, nyilatkozik továbbá arról, hogy neki, és nem természetes személy pályázónál az érdekeltségi körébe tartozó más személynek sem áll fenn tartozása az önkormányzattal vagy adóhatósággal szemben. A pályázathoz csatolni kell a nemleges adótartozásról szóló igazolásokat is (NAV, Önkormányzat).

A kiíró hiánypótlásra nem biztosít lehetőséget.

Pályázat beérkezésének határideje: 2025. március 25. (kedd) 16.00 óra

Pályázattal kapcsolatos információ:

A pályázattal kapcsolatos információ a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályán a +36 23 522 397 szerezhető be.

Pályázat eredménytelenné nyilvánítása:

A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot érvényes ajánlatok esetén is eredménytelenné nyilvánítsa, illetve visszavonja.

Pályázatok felbontásának ideje és helyszíne: a benyújtási határidőt követő 3 munkanapon belül, a Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó utca 1.) II. emeleti tárgyalójában. A pontos időpontról az ajánlattevők e-mailben kapnak értesítést.

A pályázat elbírálásának menete:

A pályázatokat Értékelési Bizottság véleményezi és javaslatot tesz a tulajdonosi döntéshozatalra. A Közgyűlés az értékelést követő legközelebbi ülésén bírálja el a pályázatokat.

Több jelentkező esetén előnyt élvez a magasabb bérleti díjat felajánló pályázó. Amennyiben a felajánlott haszonbérleti díj megegyezik, előnyt élvez az, aki több munkaerő foglalkoztatásával járó hasznosítási pályázatot nyújtott be.

Eredményhirdetés módja: a Közgyűlés döntését követő 8 napon belül írásban történik.

Tárgyalásos eljárásra való áttérés lehetősége:

A kiíró a tárgyalásos eljárásra való áttérésre lehetőséget biztosít”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 11 jelenlévő tagja 11 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi állásfoglalást hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

17/2025. (II. 24.) állásfoglalása

az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosításáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan hasznosítására beérkezett pályázatok véleményezésére az alábbi összetételű Értékelési Bizottságot hozza létre:

Szűcs Gábor alpolgármester
Csépán István gazdasági és fenntarthatósági bizottsági elnök
Lovász Attila önkormányzati képviselő
Simó Károly önkormányzati képviselő
Szabó-Nagy László önkormányzati képviselő
Való Viktor önkormányzati képviselő
Fiam Ildikó vagyongazdálkodási és vagyon-nyilvántartási osztályvezető

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

18/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan hasznosítására beérkezett pályázatok véleményezésére Értékelési Bizottság létrehozásáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan hasznosítására beérkezett pályázatok véleményezésére Értékelési Bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Napirend módosítást javasol. Javasolja a 10. napirendet, a „Az Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok pályázat útján történő hasznosítása”, illetve a 11. napirendet „Az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadása” előre venni és most tárgyalni. Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint módosítja

NAPIREND:

1, Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetésére

3, Új beépítésre szánt területek kijelölése és területrendezési hatósági eljárás lefolytatása

4, Az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon lévő vízvezeték szolgalmi jog áthelyezése

5, Az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos döntés

6, Az Érd Megyei Jogú Város tulajdonában lévő Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelődési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosítása

7, Az Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok pályázat útján történő hasznosítása

8, Az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadása

9, Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére

10, A DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhíváson történő indulás

11, Javaslat a 2024. évi rendkívüli helyi adóbevételekre és pénzmaradványra tekintettel az energiaköltségek racionalizálására és az ivóvízhálózaton szükséges beruházások pénzügyi fedezetének növelésére

12, Egyebek

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

6/2025. (II. 24.) határozata

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának

2025. február 24-ei nyilvános ülés napirendjének elfogadásáról szóló határozat módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint módosítja

NAPIREND:

1, Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetésére

3, Új beépítésre szánt területek kijelölése és területrendezési hatósági eljárás lefolytatása

4, Az Érd belterület 6719 helyrajzi számú ingatlanon lévő vízvezeték szolgalmi jog áthelyezése

5, Az Érd belterület 11660 és 11663 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos döntés

6, Az Érd Megyei Jogú Város tulajdonában lévő Százhalombatta külterület 0212/38 helyrajzi számú szántó művelődési ágú ingatlan pályázat útján történő hasznosítása

8, Az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadása

9, Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére

10, A DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhíváson történő indulás

12, Egyebek

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a határozatról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Az Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok pályázat útján történő hasznosítása

Csépán István elnök: Ugyanilyen külterületi szántóföldekről van szó, szintén két határozati javaslat van. Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012.(III.27.) önkormányzati rendelet 26. §-a alapján pályázatot ír ki az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanok hasznosítására a határozat mellékletét képező pályázati felhívásban foglalt feltételekkel.

Határidő: közzétételre a döntést követő 5 napon belül

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Melléklet a Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság …/2025. (II. 24.) határozatához

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Kiíró megnevezése, székhelye: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága – 2030 Érd, Alsó utca 1-3. (a továbbiakban: kiíró)

Pályázat tárgya: Az Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok (a továbbiakban ingatlanok) mezőgazdasági célú hasznosítása haszonbérbe adással.

Az érdi ingatlanok Érd Megyei Jogú Város hatályos Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) szerint Má-2 besorolásúak; a százhalombattai ingatlan a Százhalombatta Város Helyi Építési Szabályzata szerint Ma-1 besorolású, vagyis általános mezőgazdasági területnek minősülnek.

A kiíró által meghatározott minimális haszonbérleti díj: 34 kg takarmánybúza/Ak/év aktuális tőzsdei árfolyamnak megfelelő pénzegyenértéke.

A haszonbérlet feltételei, fizetési mód:

A pályázatnak tartalmaznia kell a hasznosítás részletes leírását.

A pályázaton csak az vehet részt, aki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: földforgalmi törvény) 40. § - 43. §-ai értelmében a földhasználati jogosultság megszerzésére, a haszonbérleti szerződés megkötésére jogosult.

Nem szerezhet földhasználati jogosultságot

a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek;
b) a nyilvánosan működő részvénytársaság.

A pályakezdő gazdálkodónak továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy

a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.

A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére – a 43.§ (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a 16. § (2)–(5) és (8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A megkötött haszonbérleti szerződést a haszonbérbe adónak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölnie.

A kiíró tájékoztatja a pályázatot benyújtani kívánó személyeket, hogy a pályázat tárgyát képező ingatlanokat 2025. január 1-ig haszonbérleti szerződés útján hasznosította, a volt haszonbérlő a Földforgalmi törvény szerint első ranghelyen előhaszonbérletre jogosult.

A haszonbérleti szerződés időtartama: 5 év határozott idő, azzal a feltétellel, hogy amennyiben az Önkormányzat az ingatlanokkal kapcsolatosan más célú hasznosítást tervez, a szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a gazdasági év végére a haszonbérleti szerződést közös megegyezéssel megszűntetik.

Fizetési mód és határidő: számla ellenében, tárgyév október 15-ig kell a haszonbérleti díjat megfizetni.

Az ajánlatok benyújtásának helye és módja:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Ügyfélszolgálati Iroda (Érd, Alsó utca 3. sz. alatti Polgárok Háza).

A pályázatokat zárt borítékban, az azonosításra közvetlenül alkalmatlan módon egy példányban személyesen, vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A borítékra rá kell írni:

„Haszonbérlet pályázat – „Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok”.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét), telefonszámát, telefaxszámát,
b) az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét,
c) a megajánlott ellenszolgáltatás (haszonbérleti díj) összegét,
d) az ajánlat pénzügyi feltételeit, a fizetés módját,
e) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot.

Amennyiben az ajánlattevő egyéni vállalkozó, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát.

Amennyiben az ajánlattevő természetes személy, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő személyi adatait.

A kiíró hiánypótlásra nem biztosít lehetőséget.

Pályázat beérkezésének határideje: 2025. március 25. (kedd) 16.00 óra

Pályázattal kapcsolatos információ:

A pályázattal kapcsolatos információ a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályán a 06-23-522-397 szerezhető be.

Pályázat eredménytelenné nyilvánítása:

A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot érvényes ajánlatok esetén is eredménytelenné nyilvánítsa, illetve visszavonja.

Pályázatok felbontásának ideje és helyszíne: a benyújtási határidőt követő 3 munkanapon belül, a Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó u. 1.) II. emeleti tárgyalójában. A pontos időpontról az ajánlattevők e-mailben kapnak értesítést.

A pályázat elbírálásának menete:

A pályázatokat Értékelő Bizottság véleményezi és javaslatot tesz a tulajdonosi döntéshozatalra. A Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság az értékelést követő legközelebbi ülésén bírálja el a pályázatokat.

Több jelentkező esetén előnyt élvez a magasabb bérleti díjat felajánló pályázó. Amennyiben a felajánlott haszonbérleti díj megegyezik, előnyt élvez az, aki több munkaerő foglalkoztatásával járó hasznosítási pályázatot nyújtott be.

Eredményhirdetés módja: a Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság döntését követő 8 napon belül írásban történik.

Tárgyalásos eljárásra való áttérés lehetősége:

A kiíró a tárgyalásos eljárásra való áttérésre lehetőséget biztosít.”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

7/2025. (II. 24.) határozata

Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok pályázat útján történő hasznosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012.(III.27.) önkormányzati rendelet 26. §-a alapján pályázatot ír ki az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanok hasznosítására a határozat mellékletét képező pályázati felhívásban foglalt feltételekkel.

Határidő: közzétételre a döntést követő 5 napon belül

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

Melléklet a Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság 7/2025. (II. 24.) határozatához

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Kiíró megnevezése, székhelye: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága – 2030 Érd, Alsó utca 1-3. (a továbbiakban: kiíró)

A kiíró által meghatározott minimális haszonbérleti díj: 34 kg takarmánybúza/Ak/év aktuális tőzsdei árfolyamnak megfelelő pénzegyenértéke.

A haszonbérlet feltételei, fizetési mód:

A pályázatnak tartalmaznia kell a hasznosítás részletes leírását.

Nem szerezhet földhasználati jogosultságot

a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek;
b) a nyilvánosan működő részvénytársaság.

A pályakezdő gazdálkodónak továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy

a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.

A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére – a 43.§ (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a 16. § (2)–(5) és (8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A haszonbérleti szerződés időtartama: 5 év határozott idő, azzal a feltétellel, hogy amennyiben az Önkormányzat az ingatlanokkal kapcsolatosan más célú hasznosítást tervez, a szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a gazdasági év végére a haszonbérleti szerződést közös megegyezéssel megszűntetik.

Fizetési mód és határidő: számla ellenében, tárgyév október 15-ig kell a haszonbérleti díjat megfizetni.

Az ajánlatok benyújtásának helye és módja:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Ügyfélszolgálati Iroda (Érd, Alsó utca 3. sz. alatti Polgárok Háza).

A pályázatokat zárt borítékban, az azonosításra közvetlenül alkalmatlan módon egy példányban személyesen, vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A borítékra rá kell írni:

„Haszonbérlet pályázat – „Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlanok”.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét), telefonszámát, telefaxszámát,
b) az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét,
c) a megajánlott ellenszolgáltatás (haszonbérleti díj) összegét,
d) az ajánlat pénzügyi feltételeit, a fizetés módját,
e) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot.

Amennyiben az ajánlattevő egyéni vállalkozó, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát.

Amennyiben az ajánlattevő természetes személy, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő személyi adatait.

A kiíró hiánypótlásra nem biztosít lehetőséget.

Pályázat beérkezésének határideje: 2025. március 25. (kedd) 16.00 óra

Pályázattal kapcsolatos információ:

A pályázattal kapcsolatos információ a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályán a 06-23-522-397 szerezhető be.

Pályázat eredménytelenné nyilvánítása:

A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot érvényes ajánlatok esetén is eredménytelenné nyilvánítsa, illetve visszavonja.

Pályázatok felbontásának ideje és helyszíne: a benyújtási határidőt követő 3 munkanapon belül, a Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó u. 1.) II. emeleti tárgyalójában. A pontos időpontról az ajánlattevők e-mailben kapnak értesítést.

A pályázat elbírálásának menete:

Több jelentkező esetén előnyt élvez a magasabb bérleti díjat felajánló pályázó. Amennyiben a felajánlott haszonbérleti díj megegyezik, előnyt élvez az, aki több munkaerő foglalkoztatásával járó hasznosítási pályázatot nyújtott be.

Eredményhirdetés módja: a Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság döntését követő 8 napon belül írásban történik.

Tárgyalásos eljárásra való áttérés lehetősége:

A kiíró a tárgyalásos eljárásra való áttérésre lehetőséget biztosít.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a határozatról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanok hasznosítására beérkezett pályázatok véleményezésére az alábbi összetételű Értékelési Bizottságot hozza létre:

1, Szűcs Gábor alpolgármester

2, Csépán István gazdasági és fenntarthatósági bizottsági elnök

3, Lovász Attila önkormányzati képviselő

4, Simó Károly önkormányzati képviselő

5, Szabó-Nagy László önkormányzati képviselő

6, Való Viktor önkormányzati képviselő

7, Dr. Fiam Ildikó vagyongazdálkodási és vagyon-nyilvántartási osztályvezető

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

8/2025. (II. 24.) határozata

Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanok hasznosítására beérkezett pályázatok véleményezésére Értékelési Bizottságot létrehozásáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Érd külterület 0115/87, 0115/89, 0115/93, 0115/95, 0115/96, 0115/98, és a Százhalombatta külterület 0212/37 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanok hasznosítására beérkezett pályázatok véleményezésére az alábbi összetételű Értékelési Bizottságot hozza létre:

1, Szűcs Gábor alpolgármester

2, Csépán István gazdasági és fenntarthatósági bizottsági elnök

3, Lovász Attila önkormányzati képviselő

4, Simó Károly önkormányzati képviselő

5, Szabó-Nagy László önkormányzati képviselő

6, Való Viktor önkormányzati képviselő

7, Dr. Fiam Ildikó vagyongazdálkodási és vagyon-nyilvántartási osztályvezető

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a határozatról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadása

Csépán István elnök: Ezt az ingatlant szeretnénk a Polgármesteri Hivatal egyik munkatársának bérbe adni.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: Kérdezi, hogy Gadus István hol lakik, honnan jár Érdre dolgozni, mennyire megalapozott a kérelme?

Csépán István elnök: Martonvásárról jár és éppen válik és így lakhatási problémája van.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: Martonvásár azért nincsen olyan messze. A piaci árakhoz képest nagyon kedvező a bérleti díj.

Csépán István elnök: A szolgálati lakás jelleg, az nem piaci alapon van, hanem inkább egy olyan támogatási forma.

Való Viktor bizottsági tag: Önmagában ezzel nem értek egyet, egyrészt Martonvásárról jár be, ami teljesen megoldható. Másrészt nem találkoztam még olyan céggel, hogyha azt mondom neki, hogy Budapesten akarok dolgozni és Érden lakom azzal kezdi, hogy kifizeti nekem az albérletemet, vagy albérlet-támogatást ad. Érdemes megnézni, hogy ki az, akinek bérbe szeretnénk adni, SZDSZ-es alapító tag volt. Az egyik előző napirendnél arról beszéltünk, hogy nincsenek óvónők, pedagógusok, lehet, hogy inkább egy szakképzett pedagógusnak ajánlanám fel az érdi albérletet, amivel könnyebben lehetne ide csábítani adott esetben pedagógusokat. Ez nem személyes, a Környezetvédelmi Osztály munkatársa és közben Varga Illés Leventétől, egy külsős embertől kérjük, hogy az egyes fás szárú növények védelméről szóló új rendeletet írja meg. Nekem ez az egész annyira nem tetszik, a régi időket idézi, nem támogatom ezt a javaslatot.

Csépán István elnök: Abba most nem megyek bele, hogy ki melyik pártból jött és most éppen hol van, mert akkor nyilván neked is ez kellemetlen perceket okozna.

Való Viktor bizottsági tag: Szerintem nem, a Magyar Szocialista Pártban voltam húsz évig, a választási kampányomban, plakátomon is szerepelt.

Csépán István elnök: Vannak olyan ingatlanjaink, mint például a Felső utcában a dr. Romics László Egészégügyi Intézménynél, ahol jelen pillanatban három üres ingatlanunk várja azt, hogy végre vagy egy orvos, vagy egy ápoló, vagy egy olyan egészségügyi közfeladatot ellátó személy érkezzen, aki sajnos nem érkezik, mert nincs szakember. És vannak olyan ingatlanjaink, amibe azt várjuk, hogy jöjjenek ide óvónők, csak azok sem érkeznek tömegével. A Rozsnyói utcai bölcsőde helyszíni bejárásnál a kollégával abban állapodtunk meg, hogy ott is lesznek például a bölcsődei alkalmazottaknak férőhelyek kialakítva, pont ezért. Azzal nem tudok mit kezdeni, hogy ha valakinek az élethelyzete azt teszi lehetővé, hogy elválik. A martonvásári ház nagy valószínűséggel nem nála fog maradni, akkor az utcáról lássa el azt a feladatát, amire felkérte polgármester úr. Annyira legyünk már egymással egy kicsit empatikusak, hogyha rossz helyzetbe kerülök, akkor legalább próbáljunk meg egymáson annyit segíteni, hogy ha baj van, akkor segítünk.

Való Viktor bizottsági tag: Ezeket szeretném egy általános, meghatározható alapra helyezni. Ezek az egyedi döntések, ezek a kivételezgetések senkinek nem tesznek jót.

Csépán István elnök: Megértettem. Úgy is lesz az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló rendelet módosítás és akkor abba esetleg bele lehet fogalmazni a gondolatmenetedet. Azt gondolom, hogy ne legyünk egymással azért álszentek, hogyha tényleg segíteni kell valakinek, mert olyan élethelyzetbe került, akkor most ne azt mondjuk először, hogy egy SZDSZ-es akárki volt, hanem mondjuk azt, hogy amúgy a munkájával meg vannak elégedve és adott ideig szeretnénk segíteni neki. Nyilván mindenki azt gondol, bármiről, amit akar.

Való Viktor bizottsági tag: Politikusok vagyunk, szerintem, ami létezik, az létezik. Az igazság az akkor is igazság, ha kellemetlen.

Sándor Zoltán bizottsági tag: Ha mutyit mondasz, akkor támaszd alá, minthogy egy ilyen általános intézményi jelleget írsz körül, nem korrekt az egyénnel szemben. Nincs egyedi kivételezés ebben az esetben sem, számtalan ember szokott ilyenekkel élni és igényel, és el is fogadjuk, és hosszabb ideig.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: A múltkori ülésen elhangzott, hogy a Polgármesteri Hivatalnak nincsen szüksége és nincsen pénze se arra, hogy a környezetvédelemmel, vagy fenntarthatósággal kapcsolatos munkavállalóknak a körét bővítse. Egyetlenegy ember, Gadus István, aki dolgozik környezetvédelmi témakörben, tudomásom szerint neki semmilyen ilyen végzettsége nincsen. Abszolút nem róla szól. Szerintem a városnak sokkal inkább meg kellene erősíteni a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos irányát. A választások idején elég komoly hangsúllyal jelent meg mindig a zöld irány, és azért is vet fel kérdéseket ez az előterjesztés, hogy nyilván a nehéz helyzetbe került embereken szeretnék segíteni, de ugyanakkor felmerül az a kérdés is, hogy miért nem akar egy valódi környezetvédelmi szakembert alkalmazni a város.

Csépán István elnök: Nem vagyunk olyanok, akik ezt nem értjük meg. Értem a fenntarthatóságot, hogy fontos a részünkre és ez szerintem polgármester úr számára is fontos. Azt nem akarom elvitatni bárkitől, hogy másképp gondolsz adott dologgal kapcsolatban valamit, mint én, vagy mi. Azt gondolom, hogy most pont a dolgozó személye lehet, hogy pont az az ütközőzóna, amit az egyik oldalról Való Viktor bizottsági tag megvilágított, a másik oldalon meg én nem így érzem. Értem, amit mondasz, dolgozzunk közösen azon, hogy a Környezetvédelmi Főosztálynak az apparátusa bővüljön. Szerintem ez egy jó irány.

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: A környezetvédelmi vonalat miért nem szakember viszi?

Dr. Fiam Ildikó Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályvezető: Összesen 34 darab szolgálati lakásunk van és ennek talán a 10 %-ában lakik önkormányzati dolgozó. Örömmel jelentem, hogy van Hajdú-Bihar vármegyéből származó óvónőnk, aki kapott szolgálati lakást, csakhogy itt legyen óvónő nálunk és hála istennek férjhez is ment, tehát itt fog maradni, ő már érdi kötődésű. Amikor döntés születik arról, hogy ki kapja meg a megüresedő szolgálati lakásba, akkor mindig az elsők a nem önkormányzati dolgozók. Először azt nézzük meg, hogy rendőrnek van-e szüksége, vagy egészségügyi dolgozóknak. Sokkal több nem önkormányzatnál dolgozó kapott már szolgálati lakást és tényleg nagyon figyelünk erre.

Való Viktor bizottsági tag: Abszolút támogatom azt, hogy méltányossági alapon az önkormányzat valakinek lakást ad, azt is támogatom, hogy óvónő kapjon. Ez, erre az esetre sajnos nagyon kevésbé igaz. Nem értem azt, hogy mennyivel fontosabb ez a dolgozó, mint mondjuk egy óvónő, mennyivel tesz többet a városért. A piaci világban ilyen ott nem nagyon létezik, hogy valaki - és mondom, nem feltétlenül róla van szó, mert nem is nagyon érdekel, csak a helyzetet nem tartom egy tiszta helyzetnek.

Csengeri Attila bizottsági tag: Felmerült a lakással kapcsolatos állománynak a bemutatása, hogy ez egyáltalán milyen kihasználtsággal működik. Ez a lakásokra vonatkozik, vagy pedig a teljes ingatlanállományra, amivel rendelkezik az önkormányzat?

Csépán István elnök: A lakásállományra.

Csengeri Attila bizottsági tag: Ez a költségvetés szempontjából is érdekes lehet, hogy ez hogyan alakul, vagy hogyan alakult az elmúlt években. Adott esetben mondjuk szociális, vagy méltányossági alapon, ezek hogyan vannak kihelyezve, milyen kihasználtság van, vannak-e olyan ingatlanok, amit akár bérbe lehet adni piaci alapon is, illetve vannak-e olyan lakások, mint ez, ami rendelkezésre állt és a beadott igénynek megfelelően akkor ez kiadható volt. Van-e még több ilyen lakás, amire igényt lehet benyújtani, vagy éppen kiköltözött valaki és azért szabadult fel.

Dr. Fiam Ildikó Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályvezető: Nincs üres lakásunk, ha valaki visszaadja, akkor a következőt jelöljük. Egyébként piaci alapon nincs nálunk lakáskiadás, hanem szolgálati lakások vannak, önkormányzati lakás sincs. Nincs olyan, hogy szociális alapon rászorultaknak adunk lakásokat, csak szolgálati lakás van a lakásrendeletben. A Felső utca 9. szám alatt a Dr. Romics László Egészségügyi Intézményben a fenti lakásoknál az a cél, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók jöjjenek és ott az Intézmény az, aki rendelkezik a lakások fölött. A többi lakás fölött az önkormányzat. Sokáig nem állnak üresen. Vannak üzlethelyiségek, van, ami többször volt pályáztatva, sok ember érdeklődik. Kimegyünk, megmutatjuk és amikor kiírjuk a pályázatot, akkor egy darab pályázatot nem adnak be. Valószínű, hogy azért mert nagyon sok pénzt kellene rákölteni. A másik, hogy meg van határozva, hogyha egy helyiséget adunk bérbe, akkor abban az esetben, hogy milyen kauciót kell letenni, háromhavit, értékbecslő határozza meg a bérleti díjat, nem tudnak velünk alkudozni. Nagyon sokszor ott akad el a bérbeadás, hogy azt hiszik, hogy mi önkormányzat vagyunk és majd lehet alkudni. Amit meghatároz az értékbecslő piaci bérleti díjat, attól csak felfelé térhetünk el, lefelé nem és általában itt rekednek meg a tárgyalások, be sem adják a pályázatokat.

Való Viktor bizottsági tag: Sándor Zoltánnak szeretnék egy válaszreakciót, hogy hozz nekem egy olyan méltányossági alapot, amiben benne van a válás, és akkor egyetértek veled.

Csépán István elnök: Hiába írjuk ki évről évre a telkeket, az önkormányzat áfás, tehát egy szabad rendelkezési telket, ha én vásárolok tőled és te adod X forintért, akkor az az önkormányzatnál nem X forint lesz, hanem X forint + 27 %. Ki az, az őrült, aki plusz 27n %-kal fog majd ingatlant vásárolni tőlünk, mint önkormányzat, amikor tőled megveheti 27 %-kal olcsóbban. Az a baj, hogy olyan, olyan árak vannak, hogy nem finanszírozzák. És akkor nem beszéltem arról, hogyha ezres a telked, akkor nem kettőt tudsz ráépíteni, hanem már csak egyet, és már nem rentábilis beruházói szempontból sem. Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága – az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – úgy dönt, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata bérbe adja az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám (helyrajzi szám: 22552/10/A/40) alatti, 56 négyzetméter alapterületű, összkomfortos önkormányzati lakását szolgálati jelleggel 2025. március 1. napjától 2026. március 1. napjáig, de legfeljebb az Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál fennálló közszolgálati jogviszonya idejére Gadus István János részére havi 44.800 forint + Áfa bérleti díjért.

Határidő: a szerződés aláírására 2025. március 1.

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 11 jelenlévő tagja 9 igen szavazattal, 2 nem szavazattal és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

9/2025. (II. 24.) határozata

az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám alatti, 22552/10/A/40 helyrajzi számú szolgálati lakás bérbeadásáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága – az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – úgy dönt, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata bérbe adja az Érd, Béke tér 8/C. 3. emelet 10. ajtószám (helyrajzi szám: 22552/10/A/40) alatti, 56 négyzetméter alapterületű, összkomfortos önkormányzati lakását szolgálati jelleggel 2025. március 1. napjától 2026. március 1. napjáig, de legfeljebb az Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál fennálló közszolgálati jogviszonya idejére Gadus István János részére havi 44.800 forint + Áfa bérleti díjért.

Határidő: a szerződés aláírására 2025. március 1.

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a határozatról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Nem
Való Viktor	Nem
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére

Csépán István elnök: Látható az előterjesztésben, hogy egy élőfüves futballpálya épülne az Ercsi úton. Ezáltal a sporttelep bővülne és a TAO keretén belül pályáznának rá.

Simó Károly bizottsági tag: Pár hete megkerestek a környékbeliek, hogy mi lesz ott, mert elkezdődött a földmunka és mintha igazából egy kicsit az esemény után lennénk. Ez hogyan fordulhat elő?

Csépán István elnök: Amikor felújítás volt, akkor oda voltak deponálva különböző tételek.

Simó Károly bizottsági tag: Ez nem az volt.

Csépán István elnök: A TAO miatt olyan határidőok vannak, amibe olyan sok minden nem fér bele. Olyan állapot kell, amikor ez egyáltalán beadható, sík terület kell és ezt próbáélták előkészíteni.

Simó Károly bizottsági tag: Fakivágás is történt, illetve az előterjesztésben az szerepel, hogy a melléklet szerint, amit benyújtott az ÉVSE. Az pedig nincsen csatolva.

dr. Csupor Endre aljegyző: Amit megkaptunk, az a két melléklet, a tulajdonosi nyilatkozatok, ami a határozati javaslat melléklete.

Simó Károly bizottsági tag: Az ÉVSE kezdeményezése nincs meg, hogy mi is fog ott épülni. A környékbeliek kérdezték, hogy karban lesz-e tartva, be lesz-e kerítve.

Csépán István elnök: Az ÉVSE fogja bekeríteni, mert hozzá tartozó földterületről lesz szó.

Simó Károly bizottsági tag: Én mindent elhiszek.

Lovász Attila bizottsági tag: Nagyon sok kérdés merült fel ezzel kapcsolatban. A válasz, hogy ez tavaly a választás előtt lett elfogadva, az szerintem nem a helyes kommunikáció volt. Ami pedig felmerül a környéken, hogy lesz-e fa köré ültetve, három méterrel van vele szemben egy ingatlan, ki fogja karbantartani. Ott bolt egy kút is, ami beszakadt. Azzal mi lett? Régen ott a sarkon egy ház volt, amit ledaráltak, majd lett egy kút, amibe nem egy ember beleesett az utóbbi húsz évben.

Csépán István elnök: Egy sportegyesületnek most nyílik meg az MLSZ-nél az a lehetősége, hogy TAO-n keresztül bármilyen támogatást lehívjon és erre van egy szűkös határidő. Beszélgethetünk erről, csak akkor nem lesz focipálya soha az életben. Javaslom, hogy akár legyen egy helyszíni bejárást ott, és minden környékbeli, akinek esetleg bármi kérdése felmerülne, az jöjjön oda és kérdezze meg.

Kocsner János bizottsági tag: Szerintem a TAO pályázat beadásához kellett tervet készítenie az egyesületnek. Ezt a tervet kellene nyilvánosságra hozni.

Csépán István elnök: Abban benne vagyok, hogy menjünk ki és nézzük meg, aztán vagy hívjuk oda a lakosságot, hogy legyen egy lakossági konzultáció evvel kapcsolatban.

Lovász Attila bizottsági tag: Ez akkor is egy utótájékoztatás és nem előtájékoztatás.

Csépán István elnök: Nem tudom, hogy mi előzte meg, lehet, hogy az idő. Azt is el tudom képzelni, hogy a TAO előírta, hogy mutasd meg fényképen, hogy melyik az a terület.

Csornai Károly bizottsági tag: Javaslom, hogy az ilyen jellegű napirendhez hívjuk meg a kérelmezőt.

Csépán István elnök: A pályázat beadásához effektív nincs közünk, a város tulajdona miatt mi nyerünk, mert ott lesz a beruházás. Mi nyerünk, csak nem mi adjuk be a pályázatot.

Simó Károly bizottsági tag: Bízunk abban, hogy akár jegyző úr, akár elnök úr ígéretében, hogy csatolva lesz a melléklet. Módosító javaslatom lenne, hogy biztosítani kell az út kialakításához, a Tollnok utca meghosszabbításához a területet. Vagy esetleg a Közgyűlés előtt tartsunk egy rendkívüli bizottsági ülést.

dr. Csupor Endre aljegyző: Ha felvesszük a kapcsolatot az ÉVSE elnökével, akkor a módosító javaslatot is ismertetni kellene vele, hogy ez mennyiben befolyásolja a pályázatot.

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a „Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére” előterjesztést a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjéről leveszi.

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

10/2025. (II. 24.) határozata

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának

2025. február 24-ei nyilvános ülés napirendjéről előterjesztés levétele

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a „Tulajdonosi hozzájárulás megadása az Érdi Városi Sportegyesület részére” előterjesztést a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjéről leveszi.

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a határozatról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: A DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhíváson történő indulás

Martin Norbert Pályázati Osztályvezető: Ez egy energia menedzsment rendszer kiépítésére lehetőséget adó pályázati felhívás, aminek a társadalmi egyeztetése tavaly megtörtént és azóta készülünk rá, figyeljük ezt a lehetőséget. Február közepén megjelent az éves kiírás és március 21-ig adnak időt a pályázat beadására. Miután a végleges verzió megjelent megkezdtük a szakmai előkészítését is. Magyarország valamennyi települése pályázhat rá Budapestet kivéve. A pontozási szempontrendszer szerintem eléggé kedvez számunkra, mert a település nagysága, a bevonandók száma, az érintett épületek nagysága is pluszpontokat ér. Van néhány olyan területen, ami nem tudunk plusz pontot szerezni, ez a régiók szerinti besorolás például, de ennek ellenére egy elég erős pályázati anyagot tudunk benyújtani, de folyik még a szakmai előkészítése. A beadásához szükséges konzorciumi megállapodás megkötését készítettük elő, azt tartalmazza a határozati javaslat is, hogy ebbe a Szociális Gondozó Központ Érd, Érdi Városgazda, Magyar Földrajzi Múzeum és a Szepes Gyula Művelődési Központot vonnánk be és így maximális pontszám érnénk el. Gyakorlatilag a közműóráknak az okosítását jelentené és olyan irányú bővítési lehetőséget is előkészít, amiben aktív beavatkozás válik lehetővé ezekben, például ha elrendelünk egy szünetet az óvodákban, akkor ott a fűtési rendszert letemperálhatják központilag. Egy kötelező elem benne, hogy adatszolgáltatási kötelezettségünk is keletkezik a pályázat által.

Csornai Károly bizottsági tag: Támogatom a pályázat beadását.

Simó Károly bizottsági tag: Én is támogatom, annyira, hogy benyújtottam egy hasonló előterjesztést, amiben azért van egy apró különbség. A térségbeli önkormányzatokkal történt-e kapcsolatfelvétel? (Diósd, Sóskút, Százhalombatta)

Martin Norbert Pályázati Osztályvezető: Első körben ott tartunk a műszaki előkészítésben, hogy a saját intézményeinket vonjuk be.

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése konzorciumi együttműködési megállapodást köt támogatási kérelem 2025. március 21-ig történő benyújtása érdekében – a DIMOP Plusz-2.1.1-24 azonosítószámú, Energiamenedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhívásra – a határozat melléklete szerinti tartalommal az Érdi Városgazda, a Szociális Gondozó Központ Érd, a Szepes Gyula Művelődési Központ, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum intézményekkel.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a konzorciumi együttműködési megállapodás aláírására, a pályázat benyújtásához szükséges előzetes nyilatkozatok megtételére.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a támogatási szerződés aláírását megelőzően, a támogatási kérelemben részletezett beruházás fenntartási időszakában jelentkező saját forrásból finanszírozandó kiadásokat részletező előterjesztésben mutassa be.

Határidő: döntés továbbítására – öt nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

KONZORCIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Támogatási kérelem benyújtására

Jelen konzorciumi együttműködési megállapodás aláírásával a 2. pontban megnevezett szerződő felek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy a

Digitális Megújulás Operatív Program Plusz

keretében az Energiamenedzsment-rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára felhívásra támogatási kérelmet nyújtsanak be, és a támogatási kérelem támogatása esetén az abban foglalt célt közös együttműködéssel megvalósítsák.

A támogatási kérelem címe:

Energiamenedzsment-rendszer fejlesztése és bevezetése Érden

A konzorcium tagjai az alább felsorolt intézmények, szervezetek és személyek, akik az 1. pontban megjelölt támogatási kérelemben meghatározott célok megvalósításában a támogatási kérelemben foglaltaknak megfelelően a jelen megállapodás keretei között részt vállalnak:

Szervezet neve:	Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
Postacíme:	2030 Érd, Alsó utca 1–3.
Székhelye:	2030 Érd, Alsó utca 1–3.
Törzsszáma:	731256
Adószáma:	15731254-2-13
Aláírásra jogosult képviselője:	Dr. Csőzik László

Szervezet neve:	Érdi Városgazda
Postacíme:	2030 Érd Fehérvári út 69/B.
Székhelye:	2030 Érd Fehérvári út 69/B.
Törzsszáma:	566973
Adószám:	15566977-2-13
Aláírásra jogosult képviselője:	Somogyi Tamás

Szervezet neve:	Szociális Gondozó Központ Érd
Postacíme:	2030 Érd Topoly utca 2.
Székhelye:	2030 Érd Topoly utca 2.
Törzsszáma:	566203
Adószáma:	15566207-2-13
Aláírásra jogosult képviselője:	Gecse-Simon Orsolya Margit

Szervezet neve:	Magyar Földrajzi Múzeum
Postacíme:	2030 Érd Budai út 4.
Székhelye:	2030 Érd Budai út 4.
Törzsszáma:	668671
Adószáma:	16792654-1-13
Aláírásra jogosult képviselője:	Fekete-Mácsai Anetta

A konzorcium vezetőjének a jelen megállapodás aláírásával tagok Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatát választják meg.

Jelen megállapodás aláírásával a tagok Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:11. §-a és 6:15. §-a alapján meghatalmazzák a vezetőt, hogy helyettük és nevükben a támogatási kérelmet aláírja, benyújtsa, és a támogatási kérelem elbírálása során a konzorciumot képviselje.

Tagok kijelentik, hogy a támogatási kérelemben foglaltakat ismerik, és az abban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

Jelen megállapodás aláírásával a tagok kötelezettségek vállalnak arra, hogy a támogatási kérelem támogatása esetén a projektet az abban foglaltak szerint megvalósítják, és ennek érdekében együttműködnek.
Tagok kijelentik, hogy a felhívás részét képező „Konzorciumi együttműködési megállapodás támogatásban részesített projekt megvalósítására” című dokumentumot ismerik, és a támogatási kérelem támogatása esetén az abban foglalt tartalommal, valamint a támogatási kérelemben és a támogatási kérelemről hozott döntésében foglalt tartalommal szerződést kötnek.
Jelen megállapodás a támogatási kérelem mellékletét képezi.
Jelen Megállapodás megszűnik, ha a támogatási kérelem nem részesül támogatásban, illetve ha a Tagok a projekt megvalósítására konzorciumi együttműködési megállapodást kötnek.

Tagok a megállapodást átolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal és elhangzott nyilatkozataikkal mindenben egyezőt aláírták.

Érd, 2025. február 27.

____________________________________

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Dr. Csőzik László polgármester

konzorciumvezető

_______________________________

Érdi Városgazda

Somogyi Tamás intézményvezető

konzorciumi tag

____________________________________

Szociális Gondozó Központ Érd

Gecse-Simon Orsolya Margit

intézményvezető

konzorciumi tag

_______________________________

Magyar Földrajzi Múzeum

Fekete-Mácsai Anetta igazgató

konzorciumi tag”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 11 jelenlévő tagja 11 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás mellett az alábbi állásfoglalást hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

19/2025. (II. 24.) állásfoglalása

a DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhívásra pályázat benyújtásáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a DIMOP-Plusz-2.1.1-24 Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára című felhívásra pályázat benyújtásáról szóló határozati javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Javaslat a 2024. évi rendkívüli helyi adóbevételekre és pénzmaradványra tekintettel az energiaköltségek racionalizálására és az ivóvízhálózaton szükséges beruházások pénzügyi fedezetének növelésére

Simó Károly bizottsági tag: Látszólag úgy tűnik, hogy az első része az előterjesztésnek az mintha azonos lenne az előző napirend határozati javaslatával, de azért nem pontosan. A másik része pedig, hogy az önkormányzati intézményrendszer és önkormányzati tulajdonú cégek tekintetében az egyik legnagyobb energiafelhasználás a víziközmű rendszereket üzemeltető ÉTV Kft. és ÉTCS Kft-nél történik. Ugyanakkor önkormányzati tulajdonban van és rendelkezésre áll az érdi Vízműtelep közvetlen szomszédságában egy igen jelentős szabad terület (a kutak területe), amely alkalmas lehet napelempark telepítésre. Az itt előállított energiát saját vezeték felhasználásával költséghatékonyan el lehet juttatni mind a Duna parti Vízműtelep szivattyúihoz, mind az érdi Szennyvíztelephez. Az a szerencsés helyzet van, hogy a vezetékeknek egy része már ki is van építve és a használton kívüli kutak melletti terület az kiválóan alkalmas lenne arra, hogy itt napelem park legyen telepítve első lépésben. Második lépésben meg lehetne nézni az autópálya melletti, amúgy is a készülő HÉSZ-ben napelem parkra kijelölt területnek a nagyságát és a számításokat elvégezni. Nagyon fontos volna, hogy ezeket saját vezetéken a vízműhöz és az szennyvíztelepre bevezetni. Ismerve a két Kft. üzleti tevében lévő számokat, ahol több 100 millió forintos a villamosenergia költség, ez egy nagyon rövid idő alatt megtérülő beruházás lenne. Nyilván felmerül a kérdés, hogy miből. Erre javaslatot is tettem az Érdi Városgazda pénzmaradványára, ha már nincs is ott. Igaz, van itt egy kis trükk, mert az történt, hogy a Modern Városok Program pénze, ami amúgy az önkormányzat számláin lett volna, az átkerült az Érdi Városgazda számlájára és ez a pénzmaradvány így sajnálatos módon nem lett kimutatva, hogy mennyi lesz, amikor majd beépül az önkormányzat költségvetésébe. Polgármester úr elmondja, hogy vége van, csődben van az érdi költségvetés, majd májusban a zárszámadásnál kiderül, hogy van több 100 millió forintnyi pénzmaradvány. Az Érdi Városgazda 250 millió forintnyi pénzmaradványa és abból ered, hogy az önkormányzat megbízza az Érdi Városgazdát többek között például az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola projektjével és egyéb más projektekkel is. Ezeket a pénzeket a 2025-ös költségvetésben alapból odaadjuk az Érdi Városgazdának. Nem az van, hogy ez a 250 millió forint elvonásra kerül, akkor nincs ott az Érdi Városgazdánál, mert ott van. Vélhetően az eddigi tízéves tapasztalatból kiindulva, ez elvonásra fog kerülni és majd bekerül az általános tartalékba. Azt javasolnám, hogyha már ott van az Érdi Városgazdánál ez a pénz, akkor esetleg kiegészítve azzal az összeggel, amit az államtól az ÉTV Kft. és ÉTCS Kft. negyedévente kap, ebből olyan beruházást lehetne megvalósítani, ami csökkenti a két víziközmű cég energiaköltségeit. Hogyha ezek a pénzek felszabadulnak, nem kell villamosenergiára költeni, akkor máris lenne évente a számításaim szerint minimum 200-400 millió forintos összeg, amit arra lehetne fordítani, hogy az egyébként víziközmű-fejlesztési koncesszióban meghatározott, például ivóvíz, fejlesztésére, tározókra és egyebekre. Polgármester úr először megígérte azt, hogy a koncepcióról beszélünk tavaly december végétől kezdve és azóta ez csúszik. Számomra döbbenetes, hogy önkormányzati képviselőként közérdekű adatként próbálom kérni a fejlesztési koncepciót és megtagadják. Hogy hogy lehet az, hogy egy önkormányzati képviselő részére nemhogy nem mondja el, kötelessége lenne, hanem megtagadja. Arra teszek javaslatot, hogy az energiaköltség megtakarítása, ami egyébként nemcsak abból a szempontból lenne fontos, hogy kevesebb a kifizetendő energia, hanem abból a szempontból is, hogy függetlenséget lehet elérni és ezért kellene a saját vezetéken keresztül vinni ezt az energiát. Emlékszünk 2022-re, amikor hogy mozogtak az energiaárak. Hogyha van egy saját energiatermelő rendszer, akkor a két víziközmű cégünk részére biztosítani tudjuk a megfelelő energiaellátást.

Lovász Attila bizottsági tag: Érdeklődni szeretnék, hogy ez a beruházás hány százalékban térül meg.

Simó Károly bizottsági tag: Megkockáztatom, hogy 100 %-ban előteremthető megújuló energiával a villamos energia. Leginkább akkor, hogyha az energiaközösséget létre tudjuk hozni és akkor ezt lehet tovább pörgetni. Még az is előfordulhat, hogy sokkal több energiát meg lehet termelni ezeken a területeken, mint amennyire a két cégnek szüksége van. Viszont, hogyha az energiaközösséget létre lehetne hozni, akkor elképzelhető, hogy nemcsak a két víziközmű cégnél, hanem az önkormányzati intézményeknél is, sőt harmadik lépésben akár a lakosságot is be lehetne ebbe vonni és az ott megtermelt energiát tulajdonképpen az egész városban lehetne használni. Ehhez azért több adatra van szükség, jelenleg nem áll még minden a rendelkezésemre. Azt javasolnám, hogy induljon el.

Kopcsák Krisztián bizottsági tag: Teljesen ugye nem lehet leválni az energiahálózatról ilyen esetben, csak napelem parkkal úgy tudom, hogy nem nagyon lehet működtetni mondjuk egy szivattyút, ott éjszaka is kell termelni.

Simó Károly bizottsági tag: Igen. A nemzeti vízműnél ezzel foglalkoztam, 18 állami tulajdonú víziközmű cég van, mindig úgy csinálták, hogy éjszaka használták fel az áramot a víziközmű cégeknél. Megkérdeztük, hogy nem lehetne nappal, de mindig is így csinálták, újra megkérdeztük, hogy nem lehetne nappal, de, és akkor használjuk, amikor süt a nap. Magát a tevékenységet is át kel úgy szervezni a cégnek, hogy akkor megteremteni az energiafelhasználást, amikor valójában süt a nap és van napelemből termelt energia. El lehetne azt úgy osztani, összhangba hozni a termelési időszakokat a felhasználási időszakokkal, hogy kiegyenlítődjenek. Szerintem ebben sok 100 millió forintos megtakarítási lehetőség van.

Csépán István elnök: Mi lenne, hogyha csütörtökön a rendkívüli bizottsági ülés korábban kezdődne, meghívunk arra több szakembert és akkor tárgyalnánk nem a mai ülésen. Az ötlet jó és támogatható.

Simó Károly bizottsági tag: Akkor addigra megpróbálom összerendezni az adatokat.

Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a „Javaslat a 2024. évi rendkívüli helyi adóbevételekre és pénzmaradványra tekintettel az energiaköltségek racionalizálására és az ivóvízhálózaton szükséges beruházások pénzügyi fedezetének növelésére” előterjesztést a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjéről leveszi.

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága

11/2025. (II. 24.) határozata

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának

2025. február 24-ei nyilvános ülés napirendjéről előterjesztés levétele

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a „Javaslat a 2024. évi rendkívüli helyi adóbevételekre és pénzmaradványra tekintettel az energiaköltségek racionalizálására és az ivóvízhálózaton szükséges beruházások pénzügyi fedezetének növelésére” előterjesztést a 2025. február 24-ei nyilvános ülésének napirendjéről leveszi.

Határidő: azonnal

Felelős: Csépán István elnök

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a határozatról az alábbiak szerint szavazott:

Név	Szavazat
Csépán István	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Szabó-Nagy László	Távol
Csengeri Attila	Igen
Gyekiczki Márton	Távol
Lovász Attila	Igen
Simó Károly	Igen
Való Viktor	Igen
Bilik Jánosné	Távol
Csornai Károly	Igen
Kocsner János	Igen
Kopcsák Krisztián	Igen
Muhi Anikó	Igen
Pilisy Sándor	Igen
Szklenár Tibor	Távol

NAPIRENDI PONT

Tárgy: Egyebek

Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalni fogja a TOP Plusszal kapcsolatban a szociális típusú városrehabilitáció. 4,5 milliárd forintot nyert a város és arról volt szó az előterjesztésben, hogy március 31-ig be kell adni a pályázatot. Erről érdeklődnék.

Martin Norbert Pályázati Osztályvezető: A maradék részről vagy a márciusi Közgyűlés, vagy rendkívüli Közgyűlés fog dönteni. A februári Közgyűlésre két projektet terjesztettünk elő.

Csépán István elnök: Megköszöni a részvételt, amennyiben nincs több kérdés, hozzászólás a bizottság nyilvános ülését bezárja.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság nyilvános ülése 12 óra 00 perckor befejeződött.

k. m. f.

Csépán István

elnök

Csornai Károly

bizottsági tag