Javaslat Érd MJV Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervének (ZIFFA) elkészítésére, a város zöld infrastruktúra elemeinek felmérésére és nyilvántartására, zöld infrastruktúra kataszter megalkotására.
Véget kell vetni Érden annak a felháborító gyakorlatnak, hogy az építési tevékenységet az építési telkek teljes „kitisztítása”, zöld növényzettől való megszabadítása előzi meg, az esetek többségében teljesen figyelmen kívül hagyva a város fásszárú növények védelméről szóló rendeletét és annak előírásait, a telken található növényzet törzsátmérőjére, fajtájára, esetleges védettségére vonatkozóan.
A telkek teljes letarolása még az építési engedélyeztetési, vagy bejelentési eljárás elindítását megelőzően történik és itt érhető tetten a szándékos károkozás, hiszen így nem kerül a tervekben rögzítésre a meglévő faállomány, az építésre vonatkozó tervezés során a kiindulást a már minden zöld növényzettől „megszabadított” telek jelenti.
Néhány példa - mióta az új közgyűlés működik - természetkárosítást feltételező és nagymértékű fakivágással érintett eseteiből (lásd a mellékletben dokumentált esetek, magáningatlanok és a hozzájuk kapcsolódó közterületek is érintettek) Balatoni út 40, Diósdi út 27., Borostyán utca 1, Fenyőfa u. 11, Vincellér utca 53., Festő utca 110., Szép Ilonka 61.,83, Begónia u 3.,5.,7….
Csak az itt felsorolt esetekben a fakivágások pótlásának pénzügyi megváltásának mértéke, becsléseink szerint eléri a 4 millió forintot.
A sajnálatos és felháborító trend annak ellenére harapózott el a városban, hogy a településterv készítésével párhuzamosan felerősödtek azon hangok, amelyek szerint a város megtelt, elérkeztünk a város befogadó kapacitásának végéhez és ennek érdekében a városvezetés korlátozó intézkedéseket vezetett be.
Még fontosabb tehát a városi zöldterület megóvása és védelme, amelynek szerves és meghatározó része a magántelkek zöld állománya.
A trend leállítása érdekében óriási előrelépést jelent majd a város zöldinfrastruktúrájára, fászszárú növényeit felmérő nyilvántartás, fakataszter létrehozása, amely nagyban elősegítheti a főépítészi főosztály munkavégzését a településképi véleményeztetési eljárás során, hiszen a meglévő sok esetben nehezen értelmezhető térinformatikai felvételekkel szemben valós értéken és állapotban mutatja az egyes telkeken és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken meglévő faállomány paramétereit.
A városképet formáló jövőbeni építkezések figyelemmel kísérésén és alakításán túlmenően a város zöldinfrastruktúrájára, fás-szárú növényállományára vonatkozó nyilvántartás biztosítja a város számára, hogy a zöld vagyonát pontosan felmérje és az abban előforduló károkat és változásokat értékén tudja kezelni. Nyilvánvalóan előfordulnak olyan fejlesztések, beruházások, építési tevékenységek, amelyek sajnálatosan, de szükségszerűen a zöld infrastruktúra bizonyos csökkenésével fakivágásokkal járnak, ugyanakkor a város felelős gazdaként eljárva gátat szabhat az esztelen természetkárosításnak.
A jó hír e tekintetben, hogy az előterjesztésben megfogalmazott célokra rendelkezésre áll forrás.
Érd MJV a 157/2023. (V. 25.) határozatában döntött a Fenntartható városfejlesztési stratégiáját megalapozó akciótervei (SUMP, SECAP, ITVT, ZIFFA)” elkészítéséről, az előterjesztés szakmai anyagában a bekért indikatív ajánlat alapján a ZIFFA elkészítésére 8 millió forint tervezett be a város.
A TOP Plusz-1.3.1-21 pályázaton elnyert forrás keretet biztosít a zöldinfrastruktúra fejlesztésére és fenntartására vonatkozó akcióterv elkészítésére, Érd zöldinfrastruktúrájának felmérésére és egyes kiemelten érzékeny területre vonatkozóan teljes körű és részletes fakataszter elkészítésére.
háttér: Az Európai Unión belül a városokban élő népesség száma folyamatosan nő, fokozottan érezzük ezt Érd MJV tekintetében is. Ennek megfelelően kiemelten fontos, hogy az itt élők számára biztonságos és élhető környezetet teremtsünk. Reagálnunk kell a klímaváltozás eredményeként tapasztalható változásokra, megváltozó fizikai környezetre és az itt élők mentális és fizikai egészségét biztosító, a fenntarthatóság irányelvei mentén alakított városi környezetre.
Az élhetőbb városi környezet meghatározó eleme a zöldfelület, az egybefüggő zöldterületek, az egészséges fásszárú növényállomány. Ezek alakításáról, fejlesztéséről, fenntartásáról és szabályozásáról több szinten rendelkeznek jogszabályi előírások, amelyek kötelezettségek jelentenek minden települési önkormányzat számára.
- 282/2024. (IX. 30.) a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló Kormányrendelet végső előterjesztésének indoklása szerint;
„…a zöldfelületek védelme és a települési zöldinfrastruktúra fejlesztése napjainkban egyre fontosabb szerephez jut. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) számos új fogalmat emel be a magyar szabályozásba, amelyet e kormányrendelet tölt ki tartalommal (tájépítészeti alkotás, zöldfelületi tanúsítvány, zöld védjegy). A kormányrendelet egyik célja, hogy a szürke (műszaki) infrastruktúrák mellett a zöldinfrastruktúra is hasonló súllyal jelenjen meg a fejlesztések során. A települési zöldinfrastruktúra ugyanis a jövőben kulcsszerepet játszhat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, mivel rendhagyó időjárási viszonyok esetén a társadalom és a gazdaság számára speciális védelmi funkciókat láthat el. A kormányrendelet a települési önkormányzat jegyzőjének környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét bővíti, így a fakivágással és fapótlással kapcsolatos, jelenleg is meglévő feladatköre mellett a közhasználatú területek zöldfelületének védelmével és a telkek zöldfelületének fenntartásával kapcsolatos hatósági feladatokat is el fog látni….”
A települési zöldfelületekről rendelkező fejezet 5. szól a zöldfelületek szerepéről a települési zöldinfrastruktúrában, mely pont rögzíti;
- § (1) A települési zöldinfrastruktúra rendszerének hatékony működéséhez szükséges zöldfelület mennyiséget a település teljes közigazgatási területén biztosítani kell.
(2) A települési zöldfelületek térbeli folytonosságát és minőségét a telkek szintjén is biztosítani kell.
- az OTÉK helyébe lépő, településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) előírásainak megfelelően
Új országos és helyi tervrendszer, valamint új tervtanácsi, főépítészi és tájépítészi rendszer jön létre és szigorodnak a beépítésre szánt területek kijelölésének szabályai a zöldterületek megóvása, növelése érdekében. Tájépítész bevonása lesz szükséges egyes építmények környezetének kialakításához és bevezetik a zöldfelületi tanúsítványt.
Sajátos szabályként előírja pl., hogy a közúti közlekedési területet és a közforgalom elől el nem zárt magánutat úgy kell kijelölni, hogy kétoldali, legalább 1,50 méter széles, lehetőség szerint a legnagyobb mértékben összefüggő zöldfelületbe telepített fasor kialakítása biztosított legyen.
Határozati javaslat
- A Közgyűlés dönt Érd MJV 157/2023. (V. 25.) határozatában rögzített, Érd Megyei Jogú Város Fenntartható városfejlesztési stratégiáját megalapozó Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv (ZIFFA)” elkészítéséről. Prioritásként kezelve teljes vagy akár részleges fakataszter elkészítését.
- Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Érd MJV Hivatala a ZIFFA elkészítésére vonatkozó tervezői szerződés megkötése céljából közbeszerzési eljárást indítson.
- A tervezésre vonatkozóan kötendő szerződés fedezetét a fenntartható városok számára létrehozott, TOP Plusz-1.3.1-21 pályázaton elnyert forrás biztosítja.
- A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötendő szerződés aláírására.
Határidő: a 2025.04.18
felelős: dr. Csőzik László polgármester
