A deltametrin használatának megtiltásáról a szúnyoggyérítésben
Tisztelt Közgyűlés!
A kémiai szúnyoggyérítésre általánosan használt szer, a deltametrin a piretroid észterek csoportjába tartozó idegméreg.
A növényvédő szerek és egyéb kemikáliák túlzott használata, illetve a méhkolóniákat megtámadó kórokozók mára komoly veszélybe sodorták a méhfajok és egyéb beporzó rovarok fennmaradását. Márpedig az eltűnésük beláthatatlan következményekkel járna az emberiség számára is, hiszen nélkülük élelmiszereink jelentős hányadát elveszítenénk. Ugyanakkor tényszerűen bizonyított, hogy a deltametrin nagyságrendekkel több egyéb rovart (így beporzót is) pusztít el, mint szúnyogot. A szer a rovarokon kívül számtalan más, nem melegvérű fajra veszélyes, mérgező a halak, a kétéltűek és a hüllők számára is. A rovarok mérgezésével pedig végül a teljes táplálékláncra veszélyt jelent. A vizes élőhelyek élővilágára, vízi szervezetekre nézve kifejezetten mérgező (extrém toxikus), ezért például a légi gyérítés során a repülési útvonalaknak el is kell kerülniük az élővizeket (ez városi élő vizek, patakok esetén tulajdonképpen kivitelezhetetlen).
A sokak által sajnos még ma is csodaként várt kémiai szúnyoggyérítés teljes mértékben kiváltható a csípőszúnyogokon kívül más fajokra veszélytelen biológiai gyérítéssel, valamint a lakosság együttműködésével! A kertekben, udvarokban megmaradt pangó vizek, kisebb pocsolyák felszámolása, a kerti tavak és esővízgyűjtők letakarása (előbbibe szúnyoglárvát fogyasztó fajok telepítése), a kerti itatókban a víz cserélése, a gumiabroncsban, egyéb műanyag felületeken megmaradt víz kiöntése mind a szúnyogok számára kiváló tenyészhelyek felszámolását jelentik - hiszen a legtöbb szúnyoglárva éppen a kertekben kel ki. Illetve természetesen Natura 2000 és egyéb természetvédelmi besorolásba eső területen (pl. Beliczay-sziget), ahol idegméregnek a jelenlegi szabályozás szerint sincs semmi keresnivalója.
A biológia gyérítés további előnye a kémiaival szemben, hogy egy speciális fehérje segítségével a csípőszúnyogok lárváit (és kizárólag azokat) pusztítja el, tehát ki sem kelnek, tovább értelemszerűen nem szaporodnak, míg a kémiai szerek csak a már kikelt, repülő szúnyogok (és számos más faj) ellen hatásosak. A biológiai lárvairtás, -gyérítés 70-90%-ban tud sikeres lenni, így a csípőszúnyogok lárváiból annyi megmarad, ami táplálékot jelenthet a lárvákat fogyasztó élőlények számára. Fontos tudnunk, hogy a klímaváltozással korábban a Kárpát-medencében ismeretlen szúnyogfajok is megjelentek, így a valóban hatékony védekezés nagyon is komolyan veendő feladat.
A szúnyoggyérítés néhány éve alapvetően a katasztrófavédelem feladata, az ő tevékenységüket egészítik ki a települések további gyérítések megrendelésével.
Magyarországnak ezzel együtt is évtizedes lemaradása van a biológia módszer bevezetésében és általános alkalmazásában. Nyugat-Európában éppen fordított a biológiai és a kémiai védekezés aránya, itthon 98%-ban kémiai módszert alkalmaznak, nyugaton szinte kizárólag biológiait és valóban kizárólag járványvédelmi okokból, vagy elviselhetetlenül magas csípésszámokat produkáló időszakban vetik be a kémiai módszert.
A kémiai gyérítésről számos alkalommal bebizonyosodott, hogy hatékonysága erősen kérdőjeles és rendkívül rövid távú. A látható „ködöt” és mindenekelőtt a légi gyérítést elsősorban pszichológiai okokból gondoljuk hatékonynak. Nem véletlenül érkeznek folyamatosan panaszok a földi gyérítés hidegködös eljárása során („nem is fújt semmit az autó”), a levelek alatt tanyázó szúnyogokat pedig aligha éri el a levegőből kiszórt idegméreg.
A szúnyogok tenyészhelyeinek feltérképezése évekig tartó szakértői tevékenységet feltételez (ami bizonyára folyik, hiszen történik jelenleg is biológiai gyérítés), amihez fontos újra hangsúlyozni, hogy szemléletváltásra, a jó otthoni gyakorlatok széleskörű elterjedésére is szükség van. Egy virágtartóban megmaradt pangó vízben is több száz szúnyog kelhet ki. A hátsókertekbe viszont a földi, kémiai gyérítés is csak alig (inkább sehogy), de a biológiai módszer semmiképpen nem ér el.
Ezért arra teszek javaslatot, hogy a deltamterin kivezetése és városunk területén a szúnyoggyérítésben való alkalmazásának megtiltása mellett olyan folyamatos szemléletformáló/oktató kampány is induljon, ami garantálja a paradigmaváltás, azaz a biológiai gyérítés és a lakossági védekezés együttes sikerét.
Jó példákért sem kell messzire menni, akár Törökbálint, akár Tárnok partner lehet a jó gyakorlatok átvételéhez, így egy átfogó program kidolgozására a későbbiekben akár a Modern Járások Program forrásait is fel lehet használni.
Kérem tehát a tisztelt közgyűlést az előterjesztés támogatására!
Érd, 2025. május 26.
Tetlák Örs
képviselő
HATÁROZATI JAVASLAT
1, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határoz, hogy az 2025. szeptember 1-ig kidolgoz egy átfogó lakossági szemléletformáló kampányt annak érdekében, hogy a kémiai szúnyoggyérítést – leszámítva járványügyi és közegészségügyi indokokat – a lakossággal együttműködve válthassa ki teljes mértékben a biológiai gyérítés.
A kampány szeptember 1-gyel indul, eredményeinek folyamatos értékelése mellett pedig ettől az időponttól – alkalmazkodva a szúnyogok életciklusához, azaz a szükséges gyérítések időszakához – a város rendelkezésre álló média és közösségi média felületein, online és offline eszközök igényebe vételével folyamatos.
2, A Közgyűlés kinyilvánítja továbbá, hogy a katasztrófavédelemmel és egyéb szervekkel, hatóságokkal együttműködve, a deltametrin szúnyoggyérítésben való alkalmazását legkésőbb 2027. január 1-gyel megtiltja.
Ezen szabályozás részletes kidolgozásával, valamint a kampány elindításával a Közgyűlés a polgármestert bízza meg.
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
Határidő: azonnal, illetve a határozati javaslatban szereplő dátumok
Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.