TSZT, HÉSZ és SZT módosítás

Tisztelt Közgyűlés!

A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel az Érd Megyei Jogú Város részterületeire vonatkozó településrendezési eszközök - Településszerkezeti Terv (TSZT), és Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ és Szabályozási Terv (SZT) melléklete) módosításának szükségességét az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

Érd Megyei Jogú Város hatályos településrendezési eszközei – az 53/2016. (III. 24.) számú határozattal megállapított Településszerkezeti Terv, és a 9/2016. (III. 31.) rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat, illetőleg annak Szabályozási Terv melléklete – több részterületet érintő módosításáról a 84/2016. (IV.28.) és a 184/2016 (VII.27.) számú határozataival döntött a Közgyűlés.

A módosítások jelentős része összefüggésben van az 1504/2015. (VII.23.) Korm. határozathoz kapcsolódó Modern Városok Program egyes projektelemeivel, mint pl. a hulladékkezelő telep bővítése, a városi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése és ezzel kapcsolatban a papi földek területének fejlesztése, intézményfejlesztések – Érdi SZC Kós Károly Szakképző Iskola, Topoly utcai szociális intézmény, Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola -, és a Tolmács utca kiépítése. A tervben megjelennek továbbá azok a módosítási-pontosítási szándékok is, melyeknek igénye a hatályos településrendezési eszközök alkalmazása során körvonalazódott.

A készülő tervek jogszabályok szerinti egyeztetési eljárását követően a Közgyűlés a 2017. április 27-ei ülésén, a 98/2017. (IV. 27.) számú határozatával döntött a város részterületeire vonatkozó TSZT, HÉSZ és SZT módosítás véleményezésének lezárásáról.

A döntés értelmében a dokumentáció a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése alapján végső szakmai véleménykérés céljából megküldésre került a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész részére. Az Állami Főépítész a csatolt PE/AF/00106-4/2017 számú záró szakmai véleményében néhány észrevételt tett még a TSZT, HÉSZ és SZT jóváhagyandó munkarészeivel kapcsolatban, melyeket az alábbiak szerint tudtunk figyelembe venni:

a TSZT tervezet 1. melléklet 4. módosítás elnevezésű térképszelvényén a két említett terület 4e és 4f számozással már a véleményezésre megküldött dokumentációban is jelölésre került,
a TSZT tervezet 2. melléklet 2.11. táblázat 13. sorát kiegészítettük a jelzett helyrajzi számokkal, ugyanakkor megállapítottuk, hogy a 2.9. táblázat biológiai aktivitás érték számítás az 1. és 2. észrevételben szereplő területek esetén helyesen szerepelt a véleményezésre megküldött dokumentációban, ezért nincs szükség a táblázat felülvizsgálatára,
a javaslat szerint az SZT-Mód 1-20. tervlapokon más tónusú jelöléssel különítettük el a tervezési területeken kívüli területeket; ugyanakkor megjegyezzük, hogy a terv jobb alkalmazhatósága érdekében az elfogadást követően egységes szerkezetbe fogjuk hozni a módosított területeket a város teljes területére vonatkozó szabályozási tervvel,

4. a HÉSZ tervezet rajzi mellékletének szelvényeit a javaslat szerint „SZT-Mód 1-20” számozással láttuk el,

5. a törvényességi észrevétel megállapítása nélkül felülvizsgálatra javasolt két HÉSZ előírás esetében - kertvárosias és falusias lakóterületre vonatkozó azonos szövegű bekezdések – ismét megerősítjük azt, hogy jelen módosításban csupán a bekezdésben szereplő területértékek változnak. A 2010 óta hatályban lévő szabályozás gyakorlati alkalmazásával összefüggő értelmezésével eddig soha nem volt gond, a gyakorlatban már többször jól lehetett alkalmazni, amikor az érintett ingatlan területét közterület szélesítését célzó szabályozási vonal érintette. Indokoltnak tartjuk a két HÉSZ bekezdés változatlan formában történő elfogadását.

Ugyanakkor az Állami Főépítész észrevételein kívül a Szabályozási Tervet érintően még két korrekciós javaslattal élek:

- az SZT-Mód 7. jelű tervlapon a csapadékvízgyűjtő csatorna nyomvonalának minimális korrekciója szükséges a csapadékvíz elvezetési tervekkel való összhang megteremtése céljából,

- az SZT-Mód 9. jelű tervlapon a lakossági véleményező – Kovács Antal – kérésének eleget téve a Burkoló u. nyugati irányú továbbvezetését a könnyebb kialakítás indokával korrigáltuk úgy, hogy a nyomvonal teljes egészében a 0302 hrsz.-ú ingatlant érinti.

Az előterjesztéshez csatolt elfogadásra kerülő munkarészek már tartalmazzák a fent részletezett korrekciókat.

A településrendezési eszközök elfogadása a következőképpen történik:

A Településszerkezeti Terv módosítását az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadásával fogadja el a Közgyűlés. A határozattal a mellékleteként csatolt TSZT leírása és a TSZT terv kerül elfogadásra.

A Helyi Építési Szabályzat módosítása a csatolt HÉSZ rendelet-tervezet elfogadásával történik. A rendelet-tervezet elfogadása a HÉSZ térképmellékleteinek – SZT-Mód 1-20 - elfogadását is jelenti.

A 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet 43. § (1) bekezdés a) pont szerint a településrendezési eszközök módosítása legkorábban az elfogadást követő 30. napon léphet hatályba. A határozat és rendelet elfogadásával és hatályba lépésével módosulnak az 53/2016. (III.24.) határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv, és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2016. (III.31.) rendelet és tervmellékleteinek tervezéssel érintett részei.

A fentieknek megfelelően kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztés és mellékleteinek áttekintése után elsőként a határozati javaslat elfogadásával döntsön a Településszerkezeti Terv módosításáról, majd a rendelet-tervezet, és csatolt tervmellékletének elfogadásával pedig a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terve módosításáról!

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.

Érd, 2017. május 17.

T. Mészáros András

HATÁROZATI JAVASLAT

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva a város egyes részterületeire vonatkozóan módosítja az 53/2016. (III.24.) számú határozattal megállapított Településszerkezeti Tervet, ennek során a határozat mellékleteként az alábbi dokumentumokat fogadja el:

- 1. melléklet: Településszerkezeti Terv (1-8. módosuló terület térképszelvényei)

- 2. melléklet: Településszerkezeti Terv leírása

2. A Településszerkezeti Terv módosítás hatályba lépésének dátuma: 2017. július 1.

Határidő: a döntés továbbítására – azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester

Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.

TERVEZET!

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE

__/2017. (__.__.)

önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Terv részterületeket érintő módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Kormánymegbízott, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, és Légügyi Hivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes Államtitkár, a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi irodája a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pest Megye Főépítésze, Budapest Főváros Önkormányzata, Budafok-Tétény Bp. XXII. kerület Önkormányzata, Törökbálint Város Önkormányzata, Diósd Város Önkormányzata, Halásztelek Város Önkormányzata, Százhalombatta Város Önkormányzata, Martonvásár Város Önkormányzata, Ráckeresztúr Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Tököl Város Önkormányzata, Sóskút Község Önkormányzata, Biatorbágy Város Önkormányzata, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 80/2013. (III.28.) önkormányzati határozata szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) rendeletének (továbbiakban: Rendelet) SZT-1 jelű szabályozási terve jelen rendelet jelmagyarázatával és az SZT-Mód 1-20. mellékletén jelölt tervezési területek normatartalmával módosul.

2. § A Rendelet 3. § (2) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:

„12. Beültetési kötelezettségű terület határa.”

3. § (1) A Rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előkert mérete:

a) a Balatoni út, Bajcsy-Zsilinszky, Riminyáki, Iparos és Diósdi utak mentén 8,5 méter,

b) az a) ponton kívüli egyéb, már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében lévő, legalább kettő – a mindenkori hatályos szabályoknak megfelelően épült és a földhivatali ingatlan nyilvántartásban feltüntetett –főépülethez igazodó (kialakult állapot) méretű előkertet kell tartani.

c) ahol nem lehet egyértelműen megállapítani a b) pontban leírtak szerint az előkert illeszkedő méretét, ott a 6,0 méter előkerttel kialakított építési helyen belül bárhol el lehet helyezni az épületet;

d) a még beépítetlen területeken 6,0 méter, ha az egyes övezeti előírások, vagy a SZT ettől eltérően nem rendelkeznek,

e) az előkert 6 m-es méretét nem kell tartani azoknál a 20m-nél keskenyebb saroktelkeknél, ahol a telek hosszanti oldala a kedvezőtlenebb égtájú – pl. északi, keleti - tájolású és a beépítési mód oldalhatáron álló;

f) amennyiben az előkertben értékes fa, kút illetve egyéb megőrzésre érdemes építmény áll, az előkert méretétől el lehet térni.”

(2) A Rendelet 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az építési vonal - ha az egyes építési övezetek másként nem szabályozzák - az építési hely közterület felé eső határvonala. Új főépületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 40%-akötelezően az építési vonalra kell, hogy kerüljön. Amennyiben a meglévő épület átalakítása nem jár együtt területi bővítéssel, a szabályozási terven jelölt kötelező építési vonalat nem kell figyelembe venni.”

(3) A Rendelet 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Saroktelkek esetében legalább az egyik utcafronti telekhatárral párhuzamos homlokzattal az építési helyen belül helyezhető el épület.”

4. § A Rendelet 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Helyi értékvédelmi területeken kertvárosias lakóterület övezetekben az új fő rendeltetésű épület fő tömege csak magastetős kialakítású lehet 35-45^o tetőhajlásszöggel, míg a településközpont területeken a 4,5 m-nél magasabb homlokzatmagasságú fő rendeltetésű épület kisebb tetőhajlásszöggel is kialakítható. Ófalu területén a melléképületek is 35-45^o tetőhajlásszöggel alakíthatók ki.”

5. §A Rendelet 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A város csapadékvíz elvezetésének fejlesztése érdekében a Gisz-1 és az Má-2 övezetek területén a Benta patak mentén, a vasút és az M6 autópálya között árvízcsúcs csökkentő tározó tó kialakítható (085/34, 083/6, 083/10, 082/3, 081/33,081/40, 081/43, 081/46, 081/49, 081/ű, 081/53 hrsz-ú földrészletek teljes vagy részterületeinek igénybevételével).”

6. § (1) A Rendelet 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kertvárosias lakóterületen 1000 m² telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² felett legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m² alá. Az 1000 és 1500 m² közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdés előírása vonatkozik.”

(2) A Rendelet 29. § (6) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az ott felsoroltakon felül]

„a) a 2. mellékletben felsorolt gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak, gyűjtő- és feltáró utak, valamint az Alsó utca menti kertvárosias lakóövezetekben a lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású, jelentős forgalmat nem vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, iroda, illetve ilyen rendeltetésű helyiség (legfeljebb 1 rendeltetési egység), is elhelyezhető, illetve a meglévő helyiségek rendeltetése ilyen célra megváltoztatható, de ilyen rendeltetés létesítése mellett legfeljebb 1 lakás helyezhető el,”

7. § A Rendelet 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Falusias lakóterületen 1000 m² telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² felett legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m² alá. Az 1000 és 1500 m² közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdés előírása vonatkozik.”

8. § A Rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településközpont területen építhető lakó, illetve egyéb rendeltetési egységek maximális száma az egyes övezetenként meghatározott szintterületi mutatóból és a telek nagyságából számított maximálisan építhető bruttó szintterület 130-al történő osztásából a kerekítés szabályai szerint számolt érték. A lakó illetve egyéb rendeltetési egység számának kiszámításnál nem vehető figyelembe a 2. § 16. pontban a terepszint alatti gépkocsi elhelyezés esetén meghatározott szintterület növekmény.”

9. § A Rendelet 32. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Budai út menti Vt-4 övezetekben az utcai homlokzatmagasság legalább 12,0 méter, kivéve az Emőke és Elvira utca közötti szakaszt.”

10. §A Rendelet 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLETEK

Övezeti

jele

beépítés

módja

legkisebb

kialakítható területe

(m²)

Legnagyobb

beépítettsége

(%)

legkisebb

zöldfelületi

aránya (%)

legnagyobb

szintterületi

mutató

Legkisebb – legnagyobb

homlokzatmagasság átlaga (m)

Gisz-1

ű00

1,0

4,5-15”

11. §A Rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43.§(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLETEK

Övezeti jele

beépítés

módja

legkisebb

kialakítható területe

(m²)

legnagyobb

beépítettsége

(%)

legkisebb

zöldfelületi

aránya (%)

legnagyobb

szintterületi

mutató

legnagyobb

homlokzatmagasság átlaga (m)

2000

0,25

15,0

(2) Az építési övezeten belül a városüzemeltetési és a városi hulladékgazdálkodási célú építmények létesíthetők (hulladékudvar, válogató csarnok, komposztálótelep).

(3) A telekhatárok mentén a szabályozási tervben jelöltek szerint 10, illetőleg 18 m szélességben beültetési kötelezettség szerinti zöldfelületet kell kialakítani. A 18 m széles beültetési kötelezettség területén belül belső úthálózat is kialakítható, ebben az esetben a kerítés mentén fasor kialakítása kötelező.”

12. §(1)A Rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLETEK

Övezeti jele

beépítés

módja

legkisebb

kialakítható területe

(m²)

legnagyobb

beépítettsége

(%)

legkisebb

zöldfelületi

aránya (%)

legnagyobb

szintterületi

mutató

legnagyobb

homlokzatmagasság átlaga (m)

80%*

10%

1,5

3,5

* kialakult, 2010. előtti - dokumentált állapot szerint 100% is lehet, figyelembe véve a (4) bekezdést.”

(2) A Rendelet 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) mennyiben a szomszédos beépítést és használatot nem zavarják, a meglévő pincesorok területén egyes telkek kivételes esetben akár 100 %-ban is beépíthetők, ha a telek adottságai azt lehetővé teszik, saroktelkek esetében, vagy ha a telek mérete nem éri el az 50 m2-t. A fenti esetekben a 10% legkisebb zöldfelületi arányt, és a 0,5 legnagyobb szintterületi mutatót nem kell tartani.”

13. §A Rendelet 47. § helyébe a következő rendelkezés lép:

,,47.§ A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységek közé sorolandók:

*„Terület-felhasználási egységek*
*Általános használat szerint*	*Sajátos használat szerint*
	*Megnevezés*	*Jel*
Közlekedési terület	Közúti közlekedési terület	KÖu
Közlekedési terület	Vasúti közlekedési terület	KÖk
Zöldterület	Közkert, közpark	Z
Erdőterület	Erdőterület	E
Mezőgazdasági terület	Általános mezőgazdasági terület	Má
	Kertes mezőgazdasági terület	Mk
	Korlátozott használatú mezőgazdasági terület	Mko
Vízgazdálkodási terület	Vízmedrek területe	V
	Árvízvédelmi töltések területe	V-t
	Vízmű terület	Vv
Különleges terület	Fásított köztér, sétány	Kb-kt
	Burkolt köztér	Kb-kö
	Rekreációs terület	Kb-re
	Városüzemeltetési terület	Kb-vü”

14. § (1) A Rendelet 49. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén, a (2) bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el. A Z-1a övezet területén elhelyezhető továbbá többfunkciós víztározó, vízi sportot szolgáló épületek, rendezvényterem, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 m magas kilátó is.”

(2) A Rendelet 49. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Z-1, Z-2 jelű övezet területének legfeljebb 3%-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, a Z-1 övezetben legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal, a Z-2 övezetben legfeljebb 7,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki. A Z-1a övezetben szálláshely és rendezvényterem esetében 6,5 m homlokzatmagasság is kialakítható.”

(3)A Rendelet 49. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Z-0 jelű közkert legalább 60%-át, a Z-1, Z-1a és Z-2 jelű közpark legalább 70%-át biológiailag aktív növényzettel fedetten kell fenntartani illetve kialakítani. Kivételt képez ez alól a Z-1a övezeten belül a vízfelület telke, amennyiben a tó területe külön telken kerül kialakításra.”

(4) A Rendelet 49. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Z-vk jelű övezet (városközponti fásított sétány, köztér) előírásai:]

„c) Az övezet területén épület nem helyezhető el (a mélygarázsok kijáratainak kivételével). Az övezetben meglévő épület (Helytörténeti Gyűjtemény, 22908 és 22909 hrsz-ú ingatlanon található utcával párhuzamos főépület) felújítható, de bővítése nem lehetséges.”

(5) A Rendelet 49. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Z-1a övezeten belül megkülönböztetetten jelölt vízfelület kialakítására alkalmas területen belül jelölhető ki vízfelület, amely a beépítési százalék számításánál figyelembe vehető.”

15. § A Rendelet a következő 55/A. alcímmel egészül ki:

,,55/A. Különleges terület- városüzemeltetési terület (Kb-vü)

„58/A. § (1) Különleges városüzemeltetési terület az SZT szerint Kb-vü jellel szabályozott beépítésre nem szánt terület-felhasználási egység.

(2) A városüzemeltetési területen elhelyezhető komposztáló, válogató csarnok, hulladékudvar, és egyéb városüzemeltetési építmények.

(3) A különleges városüzemeltetési területen építmény, épület 10%-os beépítéssel helyezhető el. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 15 méter átlag-homlokzatmagassággal alakíthatók ki.

(4) A telekhatárok mentén a szabályozási tervben jelölt szélességben beültetési kötelezettség szerinti zöldfelületet kell kialakítani. A 18 m széles beültetési kötelezettség területén belül belső úthálózat is kialakítható, ebben az esetben a kerítés mentén fasor kialakítása kötelező.”

16. § Hatályát veszti a Rendelet 32. § (8) bekezdésében az „és az első emeleten” szövegrész.

17. § Ez a rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet	T. Mészáros András
jegyző	polgármester