1. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy történelmi jelentőségű főösszege van a város 2018. évi költségvetésének, mégpedig 57.378.363.797,- Ft. Ekkora költségvetése a városnak még nem volt. Ebből kb. 42 milliárd Ft a Modern Városok Program keretében kerül a városba. A város üzemelési-, működési költségvetése hasonló a tavalyihoz, egy nagyon biztonságos és takarékos működést, üzemelést tesz lehetővé.

Csornainé Romhányi Judit képviselő: Az idei költségvetés főösszege majdnem háromszorosa az elmúlt évi költségvetéseknek, köszönhetően a Modern Városok Program keretében ideérkező pénzösszegnek. A költségvetés átolvasása után látszólag ebben az évben jut pénz mindenre, végre épülhet-szépülhet a város. Nem mindegy, hogy ezt a pénzösszeget milyen hatékonysággal, gazdaságosan költik el, hogy a legtöbbet, legjobbat tudják megvalósítani belőle. Úgy értékelik, hogy a város gazdálkodása nem átlátható. A pályáztatásokról, a közbeszerzések elbírálásáról egy kis, szűk kör dönt. Egyetlen pályázati bíráló bizottságnak sincs az ellenzéki oldalról tagja. Amíg ez így marad, és nem szólhatnak bele, hogy kik, miért és hogyan nyerik el a pályázati pénzeket, addig az MSZP-DK-Együtt frakció a költségvetést nem tudja elfogadni.

Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elfogadásra javasolja a határozatot és a rendelet-tervezetet is. A fejlesztésekkel kapcsolatban nagyon jónak tartja, hogy a tavalyi évhez hasonlóan nagyon jól áttekinthető volt a táblázati rendszer, hiszen külön kiemelésre került a Modern Városok Program. A város adóerő képessége változott, ami sok mindent befolyásol, ezért nem kapott például normatívát közvilágításra a város. Az adóbevételek alakulása körülbelül a vártnak megfelelő. Az idegenforgalmi adóból a tavalyi évben kintlévőségből egy nagyobb összeg folyt be. A városvezetéstől kéri, hogy a beruházásoknál amennyiben mód van, akkor helyi, illetve környékbeli vállalkozókat alkalmazzanak. A Modern Városok Program keretében sok útépítés, nagy forgalmú csomópontépítés került tervezésre. A saját költségvetésből kb. 154 millió Ft lesz útépítésre, amire nagy az igény a városban.

Szűcs Gábor képviselő: Egyetért polgármester úrral, hogy a költségvetés főösszege akkora összeg, ami még soha nem volt a város életében. Amiért az MSZP-DK-Együtt frakció nem fogja támogatni a költségvetést az az, hogy ezt a növekményt nagyobb részt a Modern Városok Program forrásai teszik lehetővé. Ahhoz, hogy a Modern Városok Program forrásaihoz hozzájussanak, ahhoz megyei jogú várossá kellett válni, ami egyedül Jánosi György és Tóbiás József országgyűlési képviselők lobbizásának köszönhető, illetve a szocialista kormány támogatásának.  Az érdi utak állapota nem kielégítő, hanem egyszerűen katasztrofális. Az útfelújításokra jutó összeg az csepp a tengerbe. Az építményadót 2010-ben Érden a FIDESZ-es városvezetés vezette be. Követelték a visszavonását, amire az volt a válasz, hogy felülvizsgálják, ami azóta sem történt meg. Szerinte az építményadó legalább egy részét útalapba kellene tenni. Rossz példaként hozza fel a Tárnoki út – Ürmös utca kereszteződénél látható lépcsős kialakítást. A Modern Városok Programmal kapcsolatban több kérdése is lenne.  A Fejér-B.ÁL. Építő és Szolgáltató Zrt. keretszerződés keretében több mint 10 milliárd Ft-os közbeszerzést nyert el Érd területén. Szerinte ezzel egy új korszak kezdődött Érd történetében, Mészáros Lőrinc erőteljesen betette lábát a városba, ezzel csatlakoztak a többi FIDESZ-es önkormányzathoz. Bárcsak a megyei jogú városok támogatását illetően tudnának így csatlakozni több más megyei jogú városhoz, akinek lélekszáma alapján adott esetben kevesebb forrást kellene kapnia, mint Érdnek. Érd ezen a listán 23., talán jobban lehetne lobbizni. Az Érdi Batthány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukciójára, bővítésére a 2016. április 28-ai Közgyűlésen 4,374 milliárd Ft volt, ami mostanra 5,97 milliárd Ft lett. A Fenyves-Parkvárosi köznevelési centrum építésére 2016-ban 3,9 milliárd Ft volt, ami mostanra 7,223 milliárd Ft lett. A Fejér-B.ÁL. Építő és Szolgáltató Zrt. által elnyert összeg 30 – 40 %-kal többe fog kerülni, mint a tervezési becslés. Kérdezi, hogy mi okozza az eltérést. Ne az iparági inflációra hivatkozzanak, mert az 15 % volt. Feltételezni tudja a politikai akaratot, hogy ami nem a város fenntartásába tartozó intézmények felújítására, bővítésére vagy új építésére érkezik a Megyei Jogú Városok Program keretében, ott gondolja, hogy van egy központi utasítás, hogy Mészáros Lőrincnek, a FIDESZ házi vállalkozójának kell megnyernie. Kérdezi, hogy miért nem lehetett az, hogy nem keretben történt a közbeszerzés, Kérdezi, hogy miért nem lehetett, hogy helyi vállalkozók is pályázhassanak? Kérdezi, hogy miért kellett idehozni a FIDESZ helyi vállalkozóját és miért ő nyerte meg ezt a komoly összeget?

Dr. Veres Judit, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság elfogadásra javasolja a város 2018. évi költségvetését. Külön öröm, hogy a szakorvosi rendelőintézet felújítása, energetikai rendszerének megújítása tovább folytatódik. Kiemeli, hogy az egészségügyi alapellátás számára a háziorvosi rendelők, a házi gyermekorvosi rendelők megújultak. A védőnői szolgálat biztosítása is normális körülmények közé került. Az idei költségvetés-tervezet soha nem látott fejlesztést tartalmaz az óvodák területén. Az Idősek Otthona is meg fog újulni. Az utak állapota Érd neuralgikus pontja. A költségvetésben a csomópontok kiépítése látható.

Simó Károly alpolgármester: Vannak dolgok, amikre Szűcs Gábor képviselőtársa nem pontosan emlékszik, vagy nem szeretne emlékezni. Építményadó korábban is volt Érden, ami 2001-ben, dr. Döcsakovszky Béla MSZP-s polgármester idejében lett bevezetve. 2001-ben az MSZP Pest megyei frakciója népszavazást kezdeményezett, hogy Pest megye ne lehessen önálló régió. Akkor T. Mészáros András a Pest Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki szerette volna elérni, hogy Pest megye önálló régió legyen. Ha akkor ezt nem akadályozták volna meg, akkor sokkal több fejlesztési forrás érkezhetett volna Érdre, és nem 2018-ban beszélnének arról, hogy beindul Érden az útépítés 2. és 3. üteme, hanem sokkal korábban is megkaphatták volna azokat a fejlesztési forrásokat, amelyek Érdet megilletik. Nagyon fontos az, hogy miből tudnak gazdálkodni. 2006 környékén, amikor ez a városvezetés elkezdte a munkát, az iparűzési adó kb. 800 millió Ft volt, míg a tavalyi évben a teljesülés 2 milliárd Ft volt. Szerinte ez egy jó folyamat. A Batthyány programban fő célkitűzés, hogy a helyi gazdaságot tudják olyan szinten megerősíteni, hogy a helyben termelődő iparűzési adóból tudják a város fejlesztését tovább folytatni, illetve a működést biztosítani. Ez szerinte egy jó irány. Ebben a költségvetésben ez van benne, hiszen nem csak az infrastruktúrát fejlesztik, hanem előkészítik azokat a beruházásokat, amik pár év távlatában biztosítják, hogy az iparűzési adó tovább tudjon növekedni. Érdemes ambiciózus célokat kitűzni és ennek irányában tovább haladni. Ez a költségvetés már erre az iparűzési adó bevételre is alapoz és ezért lehetséges, hogy az útfejlesztési program tovább tud folytatódni. Az útfejlesztés három ütemben zajlik. Az első ütemben, a csatornázási program keretében sikerült 40 + 10 kilométernyi utat építeni. A második rész a képviselői keret, amit sokan útépítésre fordítanak. A második ütem most zajlik, ami a csomópontokat érinti. A főutak a Modern Városok Programban  - a Tolmács utca, az Ercsi út, a Csaba utca, a Szovátai utca, a Sóskúti út, az Alsóerdősor utca kis része, a Szent István út - mind-mind meg fognak valósulni. Ahhoz, hogy Érden utat lehessen építeni, ahhoz előbb a csapadékvíz elvezetésnek kell megvalósulnia. Soha nem látott pénz áll rendelkezésre, hogy az útépítés előtt a csapadékvíz elvezető rendszert olyanná tudják bővíteni, hogy később neki tudjanak fogni az útépítés 3. ütemének. A költségvetés 20. táblázatában szerepel az útfejlesztési program 3. üteme 100 millió forintos összeggel. El lehet kezdeni előkészíteni, majd szépen sorban, először a főútvonalakat, ahol mindenki közlekedik, majd utána jöhet a lakóutcák fejlesztése. Hosszú távú program alapján dolgoznak, amit már 2012-ben elfogadtak. A városban kb. 300 km a burkolatlan utca. Reméli, hogy a 3. ütem végére burkolatot fog kapni. 2015-ben Szűcs Gábor képviselőtársa mondta azt, hogy ebből az egész Modern Városok Programból nem lesz semmi, nem is hitte és azóta se kért bocsánatot. Legalább most láthatják és nem is tagadják, hogy ez itt van, ez a városba fejlődést hoz, az életminőséget javítja.

Szabó Béla, a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke: A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja költségvetést. Bárcsak minden évben ilyen nagy bevételi és kiadási főösszeg szerepelne.

Mórás Zsolt, a Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke: A Sport és Ifjúsági Bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a költségvetést. Sajnálja, hogy az ellenzéki képviselők betegség miatt a szakbizottsági tárgyalásokon nem vettek részt, ezeket a kérdéseket azokon az üléseken is fel tudták volna tenni.

Szűcs Gábor képviselő: 2001-ben T. Mészáros András polgármester úr még a Pest Megyei Közgyűlés elnöke volt. Akkor is volt egy próbálkozás, hogy Érd Megyei Jogú Város legyen, de a FIDESZ-es többségű országgyűlés még napirendre se vette. Ez is egy példa, hogy a helyi FIDESZ lobbi ereje milyen gyenge volt, mint ahogy most is az, ezt látják a számokban. Amikor a FIDESZ-es többségű országgyűlés leszavazza azt a kezdeményezést, amit a polgármester úr is támogatott, annál nagyobb bizonyosság nem kell. Polgármester úr az egyik sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Tóbiás József országgyűlési képviselő úr téves állításokat fogalmaz meg.

T. Mészáros András polgármester: Hogy hazudik.

Szűcs Gábor képviselő: ő azt mondja, hogy a polgármester azon a sajtótájékoztatóján hazudott, mégpedig abban, hogy a megyei közgyűlési szavazáson nem vett részt, a frakció pedig nem szavazta meg Érd megyei jogú várossá válását. A polgármester úr inkább kimenekült a teremből, lehet dohányzásnak is hívni, de ez egy menekülés volt. A Modern Városok Program egy helyes program abból a szempontból, hogy egy olyan pénzügyi forrást biztosít a városnak, amit már régen meg kellett volna kapnia. Többször elhangzott, hogy az előző ciklusokban nem volt ekkora mértékű fejlesztésekre lehetőség. Egyrészt 2002 és 2006 között volt nem FIDESZ-es városvezetés a város történetében, akkor az európai uniós források még nem voltak teljes mértékben elérhetők, egészen mások voltak a különböző pályázati lehetőségek. 2006 óta Érden FIDESZ-es városvezetés van. Nagy győzelemnek értékelni azt, hogy az előkészített, a szocialista kormányok által támogatott projektek megvalósultak 2014-ig, illetve utána a Modern Városok Programot 4-6 év óta sikerült elérnie egy országgyűlési képviselőnek, az nem hiszi, hogy az ő munkáját dicsérné, főleg abban a tekintetben, hogy az összes megyei jogú város közül a legkevesebbet Érd kapja. Salgótarján ellenzéki vezetésű város, mégis nagyobb összeget tudott kilobbizni magának. Be kell ismerni, hogy Aradszki András országgyűlési képviselőnek és T. Mészáros András polgármesternek nincs olyan lobbi ereje, ami a FIDESZ-en belül elő tudná segíteni, hogy a város nagyságához és lakosságszámához megfelelő mértékű forrást kapjon akár az intézmények, utak, helyi bevételek fejlesztésére. A költségvetésben nem látja az ipari park kérdésének a rendezését. Polgármester úrral abban mindig egyet értett, hogy a helyi iparűzési adóbevételének növelése jelenti a város jövőjének a kulcsát. Mert ha helyben van bevétel, akkor fenn tudják tartani az új utakat, az intézményrendszert. Csak ezt még nem látja ebben a költségvetésben. Nem látja azokat a forrásokat, ami azt fogja elősegíteni, hogy minél több vállalkozás tudjon Érdre betelepülni, minél több iparűzési adó és minél több új munkahely legyen. ők is nagyon örülnek, hogy a szakorvosi rendelőintézet régi blokkja is felújításra kerül. Igaz, hogyha hinni lehetne dr. Aradszki András szavának és a polgármester úr szavának, akkor már egy kórház állna Érden, mert ezt 2010-ben dr. Aradszki András megígérte, de a nyomát se látják. Szerinte először mindig magunkba kellene tekinteni és elgondolkozni azon, hogy mit ígértek 2006 óta, és mit tudtak megvalósítani belőle. Mert a szavak szintjén minden nagyon szép és ezzel nem lebecsülendőek az eddigi fejlesztések. Minden egyes fejlesztést támogatott az ellenzék. Ahol a probléma van, az pont az, hogy a mondatok tekintetében lassan csillagok vannak a városban, csak a valós tények szempontjából nem látszik az, ami a mondatok szintjén már működik. Igen, nagyon örülne neki, ha lenne ipari park, ha minél több vállalkozás lenne és minél több munkahely is. Annak külön nagyon örülne, ha nem a FIDESZ házi vállalkozói vinnék el a közbeszerzéseket, hanem helyi vállalkozók és így helyben tudnának munkát és tisztességes béreket adni a helyi dolgozóknak. Érti a nehézséget, hogy van központi utasítás és Mészáros Lőrincnek kell elvinni, de karakánul ki kellene állni. Ha már úgy sincs lobbi erő, akkor nincs mit veszíteni.

Kéri Mihály, a Köznevelési és Művelődési Bizottság elnöke: A Köznevelési és Művelődési Bizottság elfogadásra javasolja a költségvetést. A bizottság nagyon sajnálja, hogy a kulturális, közművelődési infrastruktúrára és annak fejlesztésére évek óta nem jut pénz a városban. Egy megyei jogú városban egy olyan művelődési központba járnak az emberek, ami tulajdonképpen szégyen ennek a városnak. Az épület nem volt rendesen felújítva azóta, hogy felépült. Volt olyan nagy rendezvény, amikor elment a fűtés és a meghívott vendégek nagykabátban ültek. Ha kívülről nézik az épületet, akkor a belvárosban van, nem nagyon dicsekedhetnek vele. Ugyanez elmondható a könyvtárról, ami egy könnyűszerkezetes épület, régen lejárt a szavatossági ideje. Tudja, hogy prioritás kérdése volt annak idején, amikor döntöttek a Modern Városok Programjáról és akkor az hangzott el, hogy a gazdasági jellegű tervek megvalósítása egyenlőre fontosabb, hiszen bevételhez kell jutnia a városnak. Itt is elhangzott, hogy a megyei jogú városok közül az egy főre eső adóbevétel az egyik legkevesebb Érden. Szerinte nem a politikai vezetés hibájából, hanem ez egy megörökölt történelmi következmény és ezzel kínlódnak a mai napig is. Szerinte a humán befektetések legalább olyan fontosak a város számára, mint egyébként a gazdasági jellegű dolgok. Ezekből volt is, hiszen azt nem mondhatja, hogy a közoktatásba, az óvodákba ne fektettek volna be. A kultúrának és a közművelődésnek az elég hátrányos helyzetét látja. Szerinte itt akkor is lépni kell, ha nem került be a Modern Városok Programjába ez a fejlesztés. Legalább a tervezésben léphetnének, hogy mi lesz az agóra, mi tud megvalósulni a városközpontban, mint például Kaposváron, Szolnokon, vagy például Debrecenben. Amikor Debrecenben a fejlesztések elindultak, akkor a polgármester számára az első volt a kulturális beruházások megvalósítása, mert ettől lesz élhető a városa, nem az acéltól, nem a betontól. De ha már így alakult, akkor a maga részéről azt tudja mondani, hogy előbb-utóbb el kell kezdeni ezen infrastruktúrák tervezését (művelődési központ, könyvtár, talán a közigazgatás központját is abban az épületben kellene elhelyezni). A görögök még úgy gondolták a demokráciát, hogy a közélet és a kultúra az együtt van a főtéren, a piacon. Szerinte a XXI. században is lehetne ezt a példát követni. Amikor a Modern Városok Programján gondolkoztak, akkor hosszas vita alakult ki a prioritásokról. Akkor azon a véleményen volt, hogy elsőként a sáros lakó utak kiváltására van szükség, szilárd burkolatú utakat kell megteremteni (kb. 250 km). Ezzel kapcsolatban elhangzottak kifogások, hogy például drága a fenntartása. Ilyen alapon nem építettek volna egyáltalán szilárd burkolatú utat a történelemben, mert mindig az hangzott volna el, hogy drága a fenntartása. Ezt a maga részéről nem tartotta érvnek. Azt se, hogy először a vízelvezetést kellene megcsinálni. Ez sok helyen együtt megy, párhuzamosan. Egy térben, egy időben, egy szándékból. Műszaki akadálya nincs annak, hogy ez párhuzamosan valósuljon meg. Nem ez volt az indok, hanem más prioritások kerültek előtérbe és ez elmaradt. Azt remélhetik, hogy a következő időszakban ezt a 3. ütemet azt minél előrébb lehet hozni.

Simó Károly alpolgármester: Örül annak, hogy Szűcs Gábor képviselőtársa is lassan kezdi belátni, hogy a Modern Városok Program működik. Már elhangzott a részéről az is, hogy támogatandó. Bízik benne, hogy eljutnak addig, hogy a költségvetést is fogja támogatni, ami azt lehetővé teszi. Amikor 2007-ben a város fejlesztési tervét, a Batthyány programot megfogalmazták, ahhoz kb. 100 milliárd Ft fejlesztési forrásra van szükség, hogy a város egy olyan város legyen, mint más megyei jogú városok. Ebből a 100 milliárd Ft-ból kb. 40 milliárd Ft-ot sikerült előrelépni 2014-ig, 2014 és 2019 között kb. 50 milliárd Ft-nyit fognak előrelépni és akkor már csak kb. 10 milliárd Ft-nyit kell előrelépni. Szerinte ez egy elég szép fejlődési pályát mutat. A pályázati pénzekért pályázatot kell írni, vért kell izzadni, dolgozni kell és fontos dr. Aradszki András országgyűlési képviselő lobbizása is. Kéri Mihály képviselőtársának mondja, hogy szerinte a sorrend nem felcserélhető. Érd nagyon dimbes-dombos részein utat építeni addig, amíg a befogadóig nincs kész a vízelvezetési rendszer, botorság lenne. Mindenképpen a vízelvezető rendszernek, legalábbis a főbb gyűjtők megépítésének meg kell történnie. Néhány esetben lehet utat építeni a csapadékvíz elvezető rendszerrel, de ez a kisebbik rész. A sorrendet a fő-, illetve mellékutcák tekintetében azért nem lehet megcserélni, mert így logikus. Miután a főutak rendben vannak, rá lehet térni a lakóutcákra is. Ez a költségvetés a fejlesztés költségvetése, egyik legfontosabb eleme az infrastruktúra. Látszik benne, hogy csapadékvíz elvezetésre közel 9-10 milliárd lesz, útépítésre szintén közel 9-10 milliárd Ft van előkészítve. A 3. ütemnek pedig megteremtik az alapját, hogy kész terveik és elképzeléseik legyenek, hogy a 2012-ben elfogadott útkoncepció mentén tudják továbbfejleszteni.

Szűcs Gábor képviselő: A csapadékvíz-elvezetés kapcsán alpolgármester úr azt mondta, hogy először a befogadó állomások kiépítése történik. Ehhez képest, ha Érd földrajzát nézik, a vízelvezetést a csúcspontnál kezdték el készíteni, és a befogadó még nincs kész. Úgy gondolja ez nem egy követendő út. Többször jelezték, hogy vannak olyan területek Érden, akár a Zámori út környékén, akár Érdligeten vagy Dombos-városban, ahol úgy épült meg a vízelvezetés, hogy nem csatlakozik egymáshoz. Ahol le kellene folynia, ott pont magasabban van, ezért nem tud végigfolyni a víz. Ezeket fel kellene térképezni, ebben akár rendelkezésre is áll. Az útépítés kapcsán abban nincs vita közöttük, hogy először a főutakat tegyék rendbe és utána a mellékutakat, de azt nem nevezné rendbetételnek - a képviselői keretre utalva reagál - amikor sebtében választási útépítés történik, ahol útalap nélkül néhány centi aszfaltot ráhordanak szegély nélkül az útra. Egy tél után az út elkezd szétcsúszni és tengelytörő kátyúk keletkeznek. Ha építenek utat, akkor építsenek normálisan.

Simó Károly alpolgármester: Valószínűleg Szűcs Gábor képviselő úr keveset jár a városban, ezért nem látta, hogy az útépítések főútvonalakon szegéllyel és útalappal zajlanak. Elég, ha az Eperfa, Cseresznyefa, Diófa, Ürmös utcát nézik. Éppen ebben a teremben mutatta be az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Társulás azt a vízelvezetési koncepciót - mely nemcsak észlelésen alapul, bár ezek is fontosak - a Zámori, Riminyáki és Szent István út környékén, ahol ezt mérésekkel is alá lehetett támasztani. A város készíttetett egy olyan úgynevezett dinamikus modellt, mely nagyon pontosan, számítógépes modellezéssel ki tudja mutatni, hogy ha valahol épül egy vízelvezető rendszer, azon mennyi vizet kell összegyűjteni és hová kell elvezetni, tehát ez a munka nagyon pontos mérnöki felmérés alapján zajlik. Olyan nincs, hogy befogadó nélkül épülne vízelvezetés, a vízelvezető rendszernek először a délebbi részeken kell kiépülni, mely jelenleg is zajlik. Ismerteti ennek menetét, melynek azonban időigénye is van. A vízelevezetése az egész városra kiterjedő műszaki terv alapján történik három részen, melyet ismertet.

Dr. Veres Judit képviselő: Több, mint 40 éve dolgozik házi gyermekorvosként Érden. Mindig elcsodálkozik, amikor felvetik a kórházépítés szükségességét, hiszen a városban először az egészségügyi alapellátást kellett rendbe tenni. Ismerteti a korábban fennálló állapotokat. Ma már elmondható, hogy normális körülmények között működnek a rendelők, ahogy a védőnői szolgálat, továbbá az ügyeleti ellátás is ma már 24 órás. A fogászati ellátás is rendben van, ma már van fogászati ügyelet is. Kórházat miért építenének Érden, hiszen Törökbálinton épül egy korszerű diagnosztikával és terápiával, modern eszközökkel felszerelt kórház, Budapest pedig félórányira van. Érd a Klinikákhoz tartozik a gyermekorvosi ellátás tekintetében, nem gondolja, hogy bárki is elégedetlen lenne az ellátással a zsúfoltságtól eltekintve. Inkább a lakosság egészségkultúráját szeretné, ha növelnék, ha az iskolákban egészségügyet tanítanának, mely már évtizedek óta nincsen. Az utakkal kapcsolatban emlékezhetnek arra az időszakra, amikor dr. Döcsakovszky Béla polgármester idején közérzetjavító utakat építettek, melyek valóban a Szűcs Gábor képviselő által elhangzott módon készültek, és mára már kátyúsak, újra kell kezdeni az útépítést. Ezzel naponta szembesül háziorvosként. Örül, hogy ez a költségvetés ennyi fejlesztést tartalmaz, bár a kerékpárutakat szeretné ő is látni, és a Lőcsei és Szovátai úton szeretné, ha járda épülne, ez megnyugtathatná a választóit, de reméli, hogy ezek is elkészülnek idővel.

Szűcs Gábor képviselő: A fejlődés megállíthatatlan. 50 éve még lovas kocsival jártak az emberek, ma személygépjárművel. További példákat említ. A fejlődéshez csak fel kell zárkózni.

Antunovits Antal képviselő: Örül a költségvetésnek, hiszen lehet látni valamennyi választókerületben. Kéri az érdieket, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, amit Szűcs Gábor képviselő próbál az emberekbe sulykolni, hogy a városban nem történik semmi. Emlékeztetné képviselő urat a csatornázás kezdetére, melyre példát említ. Véleménye szerint Szűcs Gábor képviselő sok valótlant állított a mai nap folyamán. Utánanézett a salgótarjáni 100 milliárd forintos összegnek, ahol a városközpontot el fogja majd kerülni egy négy sávos autóút, tehát Érden nem kapnak erre összeget, hogy elkerülje. Ebből majd épül egy uszoda, valamint városközpont és a városi templomot is felújítják. Sorolhatnák Érden még mi készült el. Például az ellenzéki képviselőket a most átadott óvodánál sem látta. Hányszor megígérték, hogy lesz Érden rendőrség, stb. Körülbelül annyi mindent hozott a városba dr. Jánossy György…, ha ezt akkor idehozták volna, akkor a város vezetésének ezt már nem kellett volna. Felsorolja, ami eddig nem volt a városban, intézmények, melyeket felújítottak vagy megépítettek. Ezek az épületek a városnak megmaradnak. Mindenki nézzen szét a városban, azon dolgoznak, hogy a város életét szebbé és jobbá tegyék.

Dr. Bács István alpolgármester: Az ülés elején sajnos nem volt jelen, mert orvosnál volt, de Szűcs Gábor képviselő egyszerű hazugságaira és puffogtatásaira szeretne reagálni. A Modern Városok Program keretében 3500 milliárd forint fejlesztéshez jutnak a Megyei Jogú Városok 2015-2022 között. Úgy gondolja, hogy ez az összeg az elmúlt 100 év legnagyobb megyei jogú városok fejlesztését érintő pénzforrása. Véleménye szerint senki sem gondolja, hogy ehhez fogható az elkövetkező időszakban is lesz. A 3500 milliárd forint nem csak azt a többszázezer embert érinti, akik a megyei jogú városokban élnek, hiszen például a Dr. Romics László Szakorvosi Rendelőintézet több mint 100 ezer ember ellátásáért felel, tehát amikor arra költenek 1,8 milliárd forintot, akkor abból nemcsak az érdiek fognak gazdagodni, hanem a körülöttünk lévő települések is, akiknek ez a kiszolgálója. A város fekvése autópálya lehajtók terén is kedvező. Tudni kell, hogy a 3500 milliárd forintból több mint 2000 milliárd forint gyorsforgalmi úthálózat építés, mely mindenkinek kedvező lesz, aki igénybe veszi, tehát nem csak az adott településnek. Ha a Modern Városok Program forrásait nézik, levonják a 3500 milliárd forintból a megközelítőleg 2400 milliárd forintot, akkor elmondható, hogy megyei jogú városként, az átlagot nézve Érdnek lakosságarányosan 46 milliárd forintot jutott volna. Érdre ehhez képest hozzávetőlegesen 64 milliárd forint érkezik. Nyilván más az egyes megyei jogú városokban a fejlesztési igény, melyekre példákat említ. Minden egyes település más. Miniszterelnök úr első szempontja a program meghirdetésekor az volt, hogy ne fentről mondják meg, hogy az egyes megyei jogú városokban mit kell tenni, hanem mindenhol helyben megkérdezte a helyi városvezetést a fejlesztésekről, prioritásokról. Ekkora fejlesztések még soha nem voltak Érden, mint amik most lesznek. A megvalósuló fejlesztések, mind a 13 program olyan volt, melynek megvalósulása halaszthatatlan volt a városban. Hozzáteszi, hogy amikor az adott programokat megtervezik, a közbeszerzés kiírásáig, illetve a kivitelezési időig a tervezett árak nőnek, melyre példákat említ. Szeretne még arra reagálni, hogy miért mondta, hogy humbuk áradatnak tartja, amit az elmúlt egy órában elmondtak, hiszen egyetlen írásos módosító indítványuk nem volt, nem vették a fáradságot, hogy leírják, hogy Önök szerint mit tartanak jónak vagy rossznak a költségvetésben. Tehát véleménye szerint Érd a legnagyobb összegű kifizetésekkel rendelkezik a 23 megyei jogú város közül és a legtöbb projektet ők indították el, illetve fejezték be.

Dr. Havasi Márta képviselő: Nem tervezett a mai napra hozzászólást a költségvetéssel összefüggésben, de azért döntött így, mert az elmúlt három költségvetés vitája során, nem igaz az az állítás, hogy nem került benyújtásra módosító indítvány, nem igaz az az állítás, hogy az SZMSZ egyes rendelkezéseinek módosítására benyújtott javaslatuk nem arra irányult, hogy az éves költségvetési vitát a régi terminológia szerint két fordulóban folytassák le. Mindezek eredménytelenek voltak, a Közgyűlés nem is tárgyalt ezekről. Javasolja dr. Bács István alpolgármesternek, hogy mielőtt reagál, illetve olyan állításokat fogalmaz meg, melyek nem valóságosak, gondoljon vissza az elmúlt három évre, a saját megszólalásaira, a saját elutasításaira, a saját nem szavazataira és majd ezek után jusson el odáig, hogy végiggondolja, hogy a baloldali ellenzéki frakció hány módosító indítványt terjesztett elő. A Modern Városok Programmal kapcsolatban az indulástól kezdődően, talán emlékezni fog dr. Bács István alpolgármester úr, hogy képviselőcsoportjuk az első pillanattól kezdve felhívta a figyelmet a kulturális intézményrendszeren, illetve beruházásokon túl arra a kérdésre, hogy Érd Megyei Jogú Város járdák és aszfaltozott utak nélküli város. A prioritások között és a költségvetési vitának ez egy lényeges pontjának kellene lennie. Erről már polgármester úrral lefolytatták a vitát, mindketten tartják magukat az álláspontjukhoz. Kéri alpolgármester urat, hogy amikor az ellenzéket minősíti, először gondolkozzon, vegye számba a történéseket, és azután minősítsen.

Dr. Bács István alpolgármester: Csornainé Romhányi Judit képviselő asszony azt mondta, hogy nem kapta meg a meghívót, elmondja, hogy 2018. február 5-én, a csornaine@erd.hu e-mail címre kiment a meghívó.

T. Mészáros András polgármester: Világos, hogy a választások közeledtével mindenki nagyot akar gurítani. Ebben a teremben, a nyilvánosság kihasználása is, úgy gondolja, ambicionálja képviselőtársait. 2006. őszén nyerte meg a választást a Fidesz-Kdnp képviselő közössége, lényegében azóta változatlan személyi állománnyal megnyerik a különböző választásokat. Az a megelőző 16 év költségvetését összehasonlítják, elmondhatják, hogy nullától maximum 500 millió forintos fejlesztési költségvetések jelentek meg évente, miközben az elmúlt 11 évben mintegy 90 milliárd forint van felosztva, melynek évente leosztott főösszege szerint 8,5-9 milliárd forint fejlesztést végeztek. Dr. Jánossy György úrnak mondja, hogy mindig jól tudott vele együtt dolgozni, úgy emlékszik, ő is így nyilatkozott az elmúlt időszakban. A csatornázásban nagyon sokat segített, de kellett hozzá természetesen az Európai Uniós pénz, valamint az a szakmai gárda, aki a csatornapályázatot úgy készítette elő, hogy Diósd, Tárnok, Érd több mint 500 kilométeres csatornahálózatát és az ehhez kapcsolódó 40-50 kilométer úthálózatot is meg tudják építeni. Azt gondolja, hogy minden kritika ellenére, az akkor megépített plusz 50 kilométer úthálózattal azóta sincs nagy probléma. Valóban igaz, amit felvetnek, hogy amennyiben választókerületi összegeket szavaznak meg, hogy ott a helyi közösség mondja el, hogy mi a prioritás, sokszor abba a csapdába eshetnek, hogy jóval alacsonyabb minőséggel, esetleg csak mart aszfalttal szeretnének segíteni, adott esetben tűzoltásként, de ez is néhány évig segíti az ott élők életét. Amennyiben a szakmai kérdéseket is nézik, akkor meg kell építeni a felszíni vízelvezetést, mely előtt jó, ha az útban már benne van a csatorna közművekkel, utána érdemes azon gondolkozni, hogy szegéllyel ellátott utat fektessenek le. A főútvonal és a lakóutak közötti prioritáson kár vitatkozni. Önmagában a város szempontjából a legerőteljesebb előrelépést a csatornázás megvalósítása hozta. Nekünk Ahhoz, hogy egyensúlyba legyen a város, mintegy 6 milliárd forint éves iparűzési adó bevételre lenne szükség, akkor lenne lehetőség, hogy a működtetés olyan színvonalát hozzák létre, mely versenyképes a környező településekkel, és lenne rá lehetőség, hogy ebből évi 2-3 milliárd forintot konkrét, aktuális fejlesztések létrehozására költsenek. Jelenleg nem állnak itt, ezért kell egy ipari parkot létrehozni, hogy ez a különbözet létrejöjjön. Felhívja a figyelmet, hogy ez a működési költségvetés 1,9 milliárd forintnyi működési hiányt tartalmaz, olyan kévés az adóbevétel, hogy az egyszerűsített működtetés költségeit sem tudja jelenleg megoldani a város a saját bevételeiből. Részéről az évi 8-9 milliárd forintot nem kicsinyelné le, mint ahogy lekicsinyli Szűcs Gábor, Kéri Mihály, dr. Havasi Márta és Csornainé Romhányi Judit. A prioritások közötti szakmai vagy nem szakmai döntéseket nemcsak a szakma döntötte el.  Amikor a Battyhány tervet aktualizálták, minden háztartásba eljuttatták a kérdőíveket, visszagyűjtötték a kérdéseket, és a Batthyány Program alapprogramja ebből alakult ki. Amikor kiderült, hogy lesz Modern Városok Programja, akkor ebből az elfogadott Batthyány Programból emeltek ki elemeket. Rövidesen választás lesz. Felhívja ellenzéki képviselő társai figyelmét, hogy országgyűlési képviselő választás lesz, nem pedig önkormányzati. Mintha másfél évet előrementek volna az időbe, hogy szidják a polgármestert, valamint a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet. Gondolja, hogy lesz idő, amikor szinkronban lesznek a valósággal és a tényekkel. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra a költségvetési rendelet-tervezetet, melyet elfogadásra javasol.

A szavazásra feltett rendeletalkotási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjábanmeghatározott feladatkörében eljárva,

az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési és Művelődési Bizottsága, Sport és Ifjúsági Bizottsága, valamint Közrendvédelmi Bizottsága,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága,

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,

valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

(2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

Polgármesteri Hivatal	Érd, Alsó u. 1-3.
Szociális Gondozó Központ	Érd, Emma u.7.
Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény	Érd, Felső u. 39-41.
Érdi Közterület-fenntartó Intézmény	Érd, Fehérvári út 69/B.
Intézményi Gondnokság	Érd, Budai út 14.
Az Intézményi Gondnoksághoz tartozó intézmények:
Intézményi Gondnokság	Érd, Budai út 14.
Magyar Földrajzi Múzeum	Érd, Budai út 4.
Szepes Gyula Művelődési Központ	Érd, Alsó u. 9.
Csuka Zoltán Városi Könyvtár	Érd, Hivatalnok u. 14.
Szivárvány Óvoda	Érd, Hegesztő u. 2-8.
Kincses Óvoda	Érd, Béke tér 1.

2.  A 2018. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata

2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2018. évi költségvetési bevételét 26.509.882.663 Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 Ft-ban, belföldi értékpapírok bevételeit 14.711.000.000 a 2017. évi maradvány igénybevételét 16.157.481.134 Ft-ban, a bevételi főösszegét 57.378.363.797 Ft-ban állapítja meg.

A Közgyűlés az Önkormányzat 2018. évi költségvetési kiadásait 57.270.162.895 Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 108.200.902 Ft-ban, a kiadási főösszegét 57.378.363.797 Ft-ban állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)-(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

(20) A 18. melléklet tartalmazza az uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 599.747.686 Ft, ebből

általános tartalék	100.000.000 Ft
céltartalék	499.747.686 Ft.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások

4. § A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) az 5. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

5. § (1) A Polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100.000.000 Ft összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a Polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

(6)  A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatokat saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a Polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a Polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

(9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltakról a Polgármester határozatban rendelkezik.

(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

 4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások

6. § (1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.

5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

7. § (1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50.000.000 Ft erejéig kötelezettséget vállalhat.

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2018. évben a 2018. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,

b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.

6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás

8. § (1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a szerint 2018. évben 40.000 Ft.

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 324/2017. (XII.21.) határozata alapján bruttó 200.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.

 

(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 12%-os mértéket.

(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.

(6) A költségvetési szervek a 2018. évben keletkezett bérmaradványuk évközi felhasználását a Polgármesterrel történő előzetes egyeztetést követően teljesíthetik.

7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél

9. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésében foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

10. § (1) A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítások tényéről a költségvetési szerv vezetője a Polgármestert a tárgyhót követő 10. napig tájékoztatja.

11. § Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések

12. § (1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,

c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

(3) A költségvetési szerveket meg nem illető maradvány összege az Önkormányzatot illeti meg.

(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2018. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett:

a) kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak,

 

b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége

13. § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

10. Egyéb rendelkezések

14. § Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

15. § A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester dönt.

16. § (1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a Polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

17. § (1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr-ben foglaltak szerint.

18. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.

(2) A Polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.

19. § A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

20. § A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

21. § Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – az Önkormányzat Gazdasági Vezetője állapítja meg.

22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2018. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 189.612,- Ft, koporsós temetés esetén bruttó 238.647,- Ft, szórásos temetés költsége bruttó 168.671,- Ft.

23. § Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48 Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,

f) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

g) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

h) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére,

24. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.

(2) Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv vezetője köteles a tárgyhó utolsó napján fennálló, általa elismert tartozásállomány tekintetében - ideértve a nemleges nyilatkozat esetét is - a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig a Polgármester részére adatot szolgáltatni.

(3) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

(4) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118.§-ait kell alkalmazni.

11. Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2018. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

26. § A civil szervezetek önkormányzati támogatásáról szóló 4/2007. (II.26.) önkormányzati rendelet 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az egyes pályázati keretekben meghatározott összeg fel nem használt része a tárgyévben a Közgyűlés döntése alapján más pályázati keretre átcsoportosítható.”

27. § Hatályát veszti az önkormányzat 2018. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 34/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet.”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, 3 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül, minősített többséggel megalkotta Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. évi költségvetéséről szóló 4/2018. (II.21.) önkormányzati rendeletét. A rendelet a jegyzőkönyv melléklete.

A rendeletalkotási javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Nem
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Nem
Kéri Mihály	Igen
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Nem
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

T. Mészáros András polgármester: Mivel kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Kötelezettség jogcíme
		2018. év	2019. év	2020. év	2021. év
Felhalmozási célú hiteltörlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0	0	0	0
1.
2.
Kezességvállalás		0	0	0	0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	0	0	0	0

Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bekezdése szerint

Megnevezés
		2018. év	2019. év	2020. év	2021. év
1.	Helyi adókból származó bevételek	3 291 000 000	3 291 000 000	3 291 000 000	3 291 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	162 000 000	162 000 000	162 000 000	162 000 000
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	39 000 000	39 000 000	39 000 000	39 000 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	60 000 000	60 000 000	60 000 000	60 000 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
6.
	Saját bevételek összesen	3 552 000 000	3 552 000 000	3 552 000 000	3 552 000 000
	Saját bevételek 50 %-a	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000
	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000

Az Önkormányzat 2018. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő:     határozat továbbítására: az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:        T. Mészáros András polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, 3 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

21/2018. (II.15.)

h a t á r o z a t

az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség

Adatok Ft-ban

Kötelezettség jogcíme
		2018. év	2019. év	2020. év	2021. év
Felhalmozási célú hiteltörlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0	0	0	0
1.
2.
Kezességvállalás		0	0	0	0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	0	0	0	0

Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bekezdése szerint

Megnevezés
		2018. év	2019. év	2020. év	2021. év
1.	Helyi adókból származó bevételek	3 291 000 000	3 291 000 000	3 291 000 000	3 291 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	162 000 000	162 000 000	162 000 000	162 000 000
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	39 000 000	39 000 000	39 000 000	39 000 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	60 000 000	60 000 000	60 000 000	60 000 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
6.
	Saját bevételek összesen	3 552 000 000	3 552 000 000	3 552 000 000	3 552 000 000
	Saját bevételek 50 %-a	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000
	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000	1 776 000 000

Az Önkormányzat 2018. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő:     határozat továbbítására: az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:        T. Mészáros András polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Nem
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Nem
Kéri Mihály	Igen
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Nem
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen