T. Mészáros András polgármester: A Köznevelési és Művelődési Bizottság 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett javasolja, hogy a rendelet 15.§ (1) bekezdés a) pontja ne kerüljön módosításra. Befogadja a módosító indítványt. A rendelet-módosítás lényegében az adminisztrációt könnyítő módosításokat tartalmaz.
Dr. Havasi Márta képviselő: A Köznevelési és Művelődési Bizottság ülésén 2 téma váltott ki nagyobb vitát. Az egyik az Esélyteremtő Ösztöndíjra vonatkozott. E szerint a magántanulók ne részesülhessenek ebben az ösztöndíjban. A magántanulói minősítésnek több eltérő oka lehetséges, ezért nem kívánják kizárni őket ebből a támogatási formából. A másik pedig, hogy mikortól járjon Tehetséggondozói Ösztöndíj a tanulóknak. Az eddigi gyakorlat nem zárta ki az ötödik évfolyamos tanulókat, a módosítás már érintené őket, mivel hatodik évfolyamtól járna. Ennek okát és indokát nehéz lenne megfogalmazni. A negyedik osztályos tanulók tanulmányi eredménye mennyire vethető össze a felső tagozatra, illetve középiskolások eredményével. Mennyire lehet mérni egy ötödik osztályos tanuló eredményét. Nem tud egyetérteni ezzel, mert egy ötödikes tanuló, ugyanolyan tanuló, mint a hatodikos, vagy negyedikes. Az ötödik osztály nagyobb felkészülést igényel, ezért sem indokolt megfosztani őket, hogy ötödik osztályban is kapjon támogatást, ha megfelel a feltételeknek. Az előterjesztés további részei valóban adminisztrációs könnyebbséget okoz, de emiatt csak tartózkodni tudott.
Kéri Mihály, a Köznevelési és Művelődési bizottság elnöke: Szerinte nagyon jó döntés volt, amikor az önkormányzat úgy döntött, hogy az Érden tanuló tehetséges gyerekeket ösztöndíjban fogja részesíteni, a hátrányos helyzetűeket pedig Esélyteremtő ösztöndíjjal fogja támogatni. Viszonylag nagyszámú pályázat érkezik és az önkormányzat viszonylag széles körben ad ösztöndíjat a tanulóknak. A többi szerinte csak részletkérdés. Szerinte a Tehetséggondozó Ösztöndíj tehetségeket nem gondozza, hanem a jó tanulókat gondozza. Ha egy gyerek valamilyen tárgyból nagyon jól teljesít, mert tehetséges, az például ebbe nem férne bele – példaként említi Einsteint. A kiemelkedő tehetségeket önmagába ez nem gondozza. Szerinte előbb-utóbb arra is sort kellene keríteni, mert vannak ilyenek is. A nagyszámú ösztöndíjra pályázók közül azt veszik észre, hogy szinte csak kitűnő tanulóknak tudják átadni az ösztöndíjat, mert Érden rengeteg a jeles és kitűnő tanuló, nehéz disztingválni köztük, ha mindenki ugyanazt az eredményt éri el. Nemcsak a tanulmányi eredményt, hanem a különféle tanulmányi versenyeken elért eredményeket is méltányolják. A rendeletmódosítás arra törekszik, hogy egyszerűsítse az elbírálást, vegyék ki a rendeletből, ami megnehezítette és bürokratikussá tette és a mi később kiderült, hogy felesleges adatszolgáltatást is kértek (pl. kereset kimutatások). A tanulmányi ösztöndíj nem szociális ösztöndíj, hanem a tanulmányi eredmények alapján adják ki, így teljesen felesleges a különböző kereset kimutatások bekérése. Szakmai vita lehet, hogy csak felső tagozatban lép be az ösztöndíj, a bizottság így döntött. Szerinte is az alsó tagozat a gyerek életében, az oktatási-nevelési folyamatban a legfontosabb négy év, viszont nehéz ott mérni a teljesítményt. Később könnyebb mérni és akkor valamilyen módon objektívebb döntéseket tudnak hozni. Az Esélyteremtő ösztöndíj esetében is az a törekvés, hogy a felesleges adatszolgáltatást kihagyják. Ennek az ösztöndíjnak az esetében 6 feltétel közül kell megfelelnie a pályázóknak: hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, átmeneti nevelésben részesülő, védelembe vettek, ideiglenes hatállyal elhelyezett és utógondozói ellátásban részesülő. Ezzel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatalban minden adat megvan, nem kell ezeket újból igazolni. Az információs önrendelkezésről szóló hamarosan hatályba lépő törvény előírásainak is meg kell felelni. Az osztályfőnöki javaslatokat vegyék ki, mert sablonszöveggel mindenkit támogatnak, a szakmai megítélésük eléggé sablonossá vált, pedig fontosnak tartaná, mert az osztályfőnök ismeri elsősorban ezeket a gyerekeket. A magántanulókkal kapcsolatos eljárási rend – életszerűen olyan pályázat nem is fog érkezni tőlük, amit el tudnának dönteni. Jogilag nem lehet különbséget tenni a magántanulók és nem magántanulók között.
Dr. Csőzik László képviselő: Az ötödik osztályos tanulók mellett kíván felszólalni. Írásban nem adta be a módosító indítványt, de az előterjesztőnek van lehetősége arra, hogyha szóban előterjeszt valaki egy hasonlót, akkor azt befogadja. Lényegében a hatodik osztálytól adnák az ösztöndíjat, mert a bizottság nehéz helyzetbe kerül, hogy negyedik osztály végén kimagaslóan jók és egyöntetűen jók a tanulmányi eredmények és hogy kiveszik a rendeletből az egy főre eső jövedelem kritériumot, tehát az adminisztratív nehézség miatt kizárni az ötödikeseket az szerinte nem kívánt hatás és el kellene kerülni. Javasolja befogadni ezt a kisebbségi bizottsági véleményt, illetve ezt pár képviselő is támogatja. Szerinte a szakbizottság tudja kezelni ezt a kérdést. Engedjenek be minél több pályázót, a pályázat kiértékelése során mérlegeljenek, hogy ki kaphat, de ne zárják ki az ötödikeseket. Komoly bevételi forrásról van szó, ami jelentősnek mondható. Indokolatlan különbségtétel lenne az ötödik osztályosok kizárása. A pályázatokat szövegesen indokolni kell. Nem ért egyet azzal, hogy a szociális körülmények egy az egyben kikerülnek a rendeletből, mert az jó fogódzó volt, mert szerinte itt elsősorban a szegény, de tehetséges diákokat kell segíteniük.
Kéri Mihály, a Köznevelési és Művelődési bizottság elnöke: A bizottsági vita arra rámutatott, hogy más az első négy évfolyamnál az eredmények értékelése, más ott a pedagógia cél. Nem lehet konkrétan mondani, hogyha valaki jeles, akkor megkapja az ösztöndíjat. Akkor se hibáznak nagyot, ha benne hagyják az ötödik osztályosokat, de jobbnak látná, ha nem tennék, mert akkor az elbírálás szubjektív kategóriáját erősítenék fel, ami nem biztos, hogy jó út.
Dr. Havasi Márta képviselő: Szerinte nagyon sematikusan, a 4+4–es rendszerben gondolkodnak. Egyáltalán nem biztos, hogy ezek az iskolák a jövőben nem fognak változtatni a megoszláson. Például 6 osztályos alsós koncepció stb. Egy folyamatosan működő rendszer közepébe nyúlnak az ötödik osztállyal. Az, hogy ma milyen rendszerben működik egy általános iskola, illetve hosszútávon milyenben fog működni – igaz lehet erre azt mondani, hogyha változni fog, akkor változtatni fognak rajta, de szerinte ennél sokkal rugalmasabban kellene gondolkodniuk. Ha pedig az az aggály igaz, hogy az első négy osztályban valamennyi gyerek jó tanuló, akkor a következő évi bírálatnál amennyiben nem felel meg a gyerek a feltételeknek, akkor a továbbiakban nem kapja meg a tehetséggondozói ösztöndíjat.
Kéri Mihály, a Köznevelési és Művelődési bizottság elnöke: A bizottság véleményét mondta el a bizottsági vélemény megalapozottságáról. A bizottság többségben azt fogadta el, hogy változtassanak. Évfolyamokról van szó és nem 6x3-as, 4x4-es stb. iskolarendszerekről. Nagyobb teljesítmény egy gyereknél az, amikor adott esetben kevesebb eszközzel bíró családban nevelkedik és így kevesebb lehetőség birtokában van. A szociális rész nem feltétlenül a bürokrácia miatt kerül ki, hanem van szociális alapon nyugvó ösztöndíj, a Bursa Hungarica. Azt pedig kizárólag szociális helyzet alapján adják.
Dr. Csőzik László képviselő: Kétféle ösztöndíj van, a Tehetséggondozó és az Esélyteremtő. Amikor megalkották őket, akkor úgy gondolták, hogy a tehetséggondozó esetében is számítson a szociális szempont, de ne annyira, mint az esélyteremtő esetében. A tanulmányi eredményt, az eltartottak száma és utólagos szempont szerint pedig az egy főre eső jövedelem számít. Szerinte nem jó irány az, hogy kiveszik a harmadik szempontot, jó volt, hogy a bizottság ezt is tudta mérlegelni. Szerinte a bizottság mindig is eleget tudott tenni annak a feladatának, hogy ezt a helyén kezelte. Nyilván nem ennek kell dominánsnak lennie, mert arra másik ösztöndíjforma nyújt lehetőséget. Koncepcionális váltás lesz a rendeletben, hiszen az egyik ösztöndíjformát radikálisan átalakítják. A döntéshozónak elég széles mozgástere volt, hogy tudjon dönteni. Szerinte ez most kétszeresen indokolatlan szűkítés.
Szűcs Gábor képviselő: Egyetért Dr. Csőzik László képviselőtársával. A Bursa Hungarica ösztöndíj az csak felsőoktatásra vonatkozik. Az érintettek körét nem kellene csökkenteni, hogy az ötödik osztályosokat kiveszik a pályázók közül, aki szociálisan hátrányos helyzetű, de tehetséges azt pedig próbálják minden lehetőséggel segíteni.
T. Mészáros András polgármester: Egy rendeletmódosításnál az SZMSZ szerint nem spórolhatják meg az írásos módosító indítványt azzal, hogy majd az előterjesztő befogadja. Az előterjesztő nem is fogadná be, mert nem indokolja semmi, hogy befogadjon olyat, amivel szemben a szakbizottság már ellentétesen döntött. Felteszi szavazásra a rendeletmódosítást, mégpedig a bizottság által tett és általa befogadott módosító indítvánnyal.
Az előterjesztett rendelet tervezet:
„az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított tanulmányi ösztöndíjakról szóló 30/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított tanulmányi ösztöndíjakról szóló 30/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
(2) A Rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Alapfokú nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén a Tehetséggondozó Ösztöndíjban, legkorábban a hatodik évfolyamtól lehet részesülni.”
2. § (1) A Rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontjában az „oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
(2) A Rendelet 6. § (3) bekezdés c) pontjában az „Oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
3. § (1) A Rendelet 15. § (1) bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
(2) A Rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Esélyteremtő Ösztöndíj elnyerésének feltétele, hogy a pályázó nappali tagozaton, államilag elismert hazai vagy külföldi oktatási intézményben:]
„a) Alapfokú, illetve középfokú tanulmányokat folytat – ide nem értve a magántanulói jogviszonyt,”
(3) A Rendelet 15. § (5) bekezdésében bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.4. § (1) A Rendelet 17. § (3) bekezdés a) pontjában az „alapfokú, középfokú intézmény” szövegrész helyébe az „alapfokú, középfokú nevelési-oktatási intézmény”
(2) A Rendelet 17. § (3) bekezdés c) pontjában az „Oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
5. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Rendelet
a) 6. § (3) bekezdés b) és f) pontja,
b) 7. § (4) bekezdés c) pontja,
c) 11.§-a,
d) 15. § (3) bekezdés c) pontja,
e) 17. § (3) bekezdés b) és e) pontja,
f) 22.§-a, valamint
g) 2., 4. és 5. melléklete.”
A szavazásra feltett rendelet tervezet:
„az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított tanulmányi ösztöndíjakról szóló 30/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított tanulmányi ösztöndíjakról szóló 30/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
(2) A Rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Alapfokú nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén a Tehetséggondozó Ösztöndíjban, legkorábban a hatodik évfolyamtól lehet részesülni.”
2. § (1) A Rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontjában az „oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
(2) A Rendelet 6. § (3) bekezdés c) pontjában az „oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
3. § (1) A Rendelet 15. § (1) bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
(2) A Rendelet 15. § (5) bekezdésében bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
4. § (1) A Rendelet 17. § (3) bekezdés a) pontjában az „alapfokú, középfokú intézmény” szövegrész helyébe az „alapfokú, középfokú nevelési-oktatási intézmény”
(2) A Rendelet 17. § (3) bekezdés c) pontjában az „oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
5. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Rendelet
a) 6. § (3) bekezdés b) és f) pontja,
b) 7. § (4) bekezdés c) pontja,
c) 11. §-a,
d) 15. § (3) bekezdés c) pontja,
e) 17. § (3) bekezdés b) és e) pontja,
f) 22. §-a, valamint
g) 2., 4. és 5. melléklete.”
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:
12/2018. (V.29.)
önkormányzati rendelete
az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított tanulmányi ösztöndíjakról szóló 30/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított tanulmányi ösztöndíjakról szóló 30/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
(2) A Rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Alapfokú nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén a Tehetséggondozó Ösztöndíjban, legkorábban a hatodik évfolyamtól lehet részesülni.”
2. § (1) A Rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontjában az „oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
(2) A Rendelet 6. § (3) bekezdés c) pontjában az „oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
3. § (1) A Rendelet 15. § (1) bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
(2) A Rendelet 15. § (5) bekezdésében bekezdésében az „oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.
4. § (1) A Rendelet 17. § (3) bekezdés a) pontjában az „alapfokú, középfokú intézmény” szövegrész helyébe az „alapfokú, középfokú nevelési-oktatási intézmény”
(2) A Rendelet 17. § (3) bekezdés c) pontjában az „oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény” szöveg lép.
5. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Rendelet
a) 6. § (3) bekezdés b) és f) pontja,
b) 7. § (4) bekezdés c) pontja,
c) 11. §-a,
d) 15. § (3) bekezdés c) pontja,
e) 17. § (3) bekezdés b) és e) pontja,
f) 22. §-a, valamint
g) 2., 4. és 5. melléklete.
A rendelet tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Nem |
|
Dr. Csőzik László |
Nem |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Donkó Ignác |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Dr. Havasi Márta |
Nem |
|
Kéri Mihály |
Igen |
|
Kopor Tihamér |
Igen |
|
Mórás Zsolt |
Távol |
|
Pulai Edina |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szabó Béla |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Nem |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Igen |
|
Dr. Veres Judit |
Igen |