14. NAPIRENDI PONT

Dr. Havasi Márta képviselő: Amikor egy etikai szabályzat elkészül, nyilvánvaló, hogy egy alapos előkészítő munkának, a köztisztviselői magatartással összefüggő magatartási szabályoknak a pontos felsorolása, elvárása, rögzítése szükséges. Az nem vitás, hogy ez az etikai szabályzat, melyet előterjesztettek 10 pontban valóban felsorolja azokat az értékeket, alapelveket, amelyeket elvár a köztisztviselői magatartás során, illetve a köztisztviselő Hivatalban tanúsított magatartása, illetve néhány esetben a Hivatalon kívüli magatartása esetében is. Hiányol néhány olyan megfogalmazást és magatartási szabályt, mely megítélésük szerint nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy ilyen etikai kódex a maga teljességében kifejezze azt a hivatali elkötelezettséget, melyet a külvilág előtt a Hivatal, illetve a munkatársai meg szeretnének mutatni. Első ilyen gondolat, melyet hiányol a javaslatba,n a közigazgatás semlegességének követelménye, nevezetesen, hogy a közszolgálati feladatok ellátása során politikai vagy egyéb tevékenység semmilyen módon sem veszélyeztetheti a feladatok pártatlan ellátásába vetett közbizalmat. A másik tétel, melyet hiányol az előterjesztésből, hogy politikai tevékenységet a köztisztviselő sem a munkahelyén, sem a munkahelyén kívül nem végezhet, politikai szervezet vagy mozgalom érdekében aktív tevékenységet nem fejthet ki, valamint nem vehet részt olyan kampányban, mely tevékenysége meghaladná a véleménynyilvánítás jogával élő állampolgári aktivitást. Munkahelyén nem viselhet pártjelvényt, vagy más megkülönböztető, akár legális, de kifejezetten politikai vonatkozású szimbólumot. Hiányolja továbbá az előterjesztésből, hogy pártatlanul és tárgyilagosan kell támogatnia a Polgármesteri Hivatal mindenkori vezetését, valamint, hiányolja annak rögzítését, hogy az ügyfelekkel előzékeny, udvarias, segítőkész magatartást kell tanúsítani. Tájékoztatni kell az ügyfeleket jogaikról, illetve kötelezettségeikről, tartózkodniuk kell felelőtlen ígéretek megtételétől, valamint mindenféle indulattól, előítélettől, illetve érzelmeknek akár még a látszatától is. A végén ismertetni fogja módosító javaslatait, melyet szeretné, hogy figyelembe vegyenek. A következő hiányolt alapelv, hogy a köztisztviselő köteles állampolgári kötelességeit maradéktalanul teljesíteni, adó- és köztartozásaival önhibáján kívül ne kerüljön hátralékba. Van egy olyan kategória, mely különös figyelmet igényel, ez pedig a vezető tisztségviselők magatartása, illetve, hogy melyek azok az általános alapelvek, melyek a vezető tisztségviselőtől az alap etikai normákhoz képest többlet elvárást fogalmaznak meg, illetve várnak el. Az első, hogy a köztisztviselő köteles szakmai és közéleti fórumokon képviselni a pártatlan közigazgatás egyetemes értékeit, a vezető beosztású köztisztviselőknek egymás közötti kapcsolataiban meg kell, hogy jelenjen a szolidaritás, illetve a segítőkészség elve. Vezetőnek tartózkodnia kell, hogy valamely párt, politikai szervezet mellett vagy ellen nyilatkozzék, vagy egyéni véleménye szerinti elkötelezettséget és megnyilvánulást várjon el beosztottaitól, a vezető kötelessége tartózkodni a beosztottak emberi méltóságát sértő magatartástól, kijelentésektől. Ezek az alapelvek kategóriája, most rá kíván térni néhány olyan eljárásjogi hiányosságra, mely, ha nem kerül megoldásra, akkor önmagában az etikai kódex és annak eljárás rendje alkalmatlan lesz annak alkalmazására. Maga az előterjesztés már annyit jelez, hogy az általa felsoroltakon kívüli 10 alapelvhez képest, melyet mintegy 4-4,5 oldalon sorol fel, az előterjesztés eljárási szabályokra vonatkozó fejezete maximum egy oldalt ölel fel, márpedig tudják, hogy az eljárási szabályok azok, melyek bizonyos értelemben szinte pontosabbak az alapelveknél, hiszen azok tartalmazzák a jogokat és kötelességeket, garanciális szabályokat.

T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy hét perce beszél olyanokról, melyeket tartalmaz az előterjesztés, melyből idéz. Amit képviselő asszony nem vesz tudomásul, a Kttv. 83.§-a tételesen megfogalmazza az elvárt és elvárható feladatokat, illetve viselkedési módot a köztisztviselőtől, ezt felesleges a saját etikai kódexben megismételni, sőt van olyan nézet, hogy amit törvény szabályoz, azt már ne szabályozzák. Az 1900-as évek elejéről hozott példát említ. Képviselő asszony most feleslegesen, bebizonyítva, hogy magát az előterjesztést, illetve az etikai kódexet el sem olvasta, egy másik gondolatrendszerben megismétli ugyanazt, amit az etikai kódex már tartalmaz. Megvonja a szót.

Szűcs Gábor képviselő: Úgy gondolja, hogy ehhez nem volt polgármester úrnak joga, nem gondolja, hogy előrevezető bármely vitában, ha az ellenzéktől megvonja a szót, a jogain túlterjeszkedően jár el.

T. Mészáros András polgármester: Képviselő asszony egész képviselői magatartásában arra szorítkozik, hogy vélt vagy valós jogi és jogtalan dolgokat sorol fel, mely egyébként benne van az előterjesztésben, vagy nem is kívánták belefoglalni. Legtöbbször a konkrét előterjesztés olvasottságának hiánya derül ki képviselő asszony hozzászólásaiban.

Dr. Csőzik László képviselő: Észrevételezi, hogy az SZMSZ szerint, ha polgármester úr kifogásolja, hogy a képviselő nem arról beszél, amiről kellene, akkor a 16. § említi azt a jogintézményt, mely a felhívás, hogy térjen a tárgyra a képviselő. Ezt kell a szómegvonás előtt alkalmazni. Szerinte ez így helytelen és SZMSZ ellenes volt. Kérdése, hogy az eljárás lefolytatásával kapcsolatban tartalmaz egy olyan kitételt a határozat, hogy a fegyelmi bizottság a saját eljárási rendjét maga határozza meg. Azon gondolkozott, hogy nem lett volna-e jobb, ennek az egész eljárási rendnek jelen határozatba történő beemelése, hiszen mégiscsak garanciális és védekezéshez való joghoz kapcsolódó jogosítványokról van szó. Elegendő a törvényi szabályozás, a jogorvoslati jog biztosítására. Tehát, amit a törvény a köztisztviselővel szemben meghozott etikai marasztaló határozattal szemben biztosít, ezzel kapcsolatos rendelkezéseket nem kellett volna esetleg beemelni? Tehát arra az alapvető jogra gondol, hogy ha közszolgaként valakit elmarasztal a szóban forgó bizottság, és ezt nem tarja helyesnek, bírósághoz fordulhat. Ha bírósághoz fordulhat, akkor a határozat általában nem hajtható végre, amíg a bíróság jogerősen el nem bírálja a felülvizsgálati igényt. Az ezzel kapcsolatos rendelkezés benne van a törvényben, de jelen határozatban nem kellett volna a jogorvoslati jogra vonatkozó figyelmeztetések megtételét a határozat vonatkozó részébe belefoglalni?

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Úgy gondolja, hogy a két legenyhébb fegyelmi büntetés, melyet a köztisztviselő az etikai kódexben foglaltak megsértése miatt elszenvedhet, az a figyelmeztetés és a megrovás. A figyelmeztetés nem is fegyelmi büntetés, belekerül a személyi anyagba, azonban ez nem a klasszikus fegyelmi eljárás során kerül az ő cselekedete, vagy bármilyen etikai kódexet sértő magatartása ellen megfogalmazásra, a megrovás pedig a legenyhébb büntetés. Véleménye szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a fegyelmi büntetés körében megfogalmazott jogorvoslati lehetőségei teljesen kimerítik, hogy a megrovás ellen milyen jogorvoslat van, tehát nem tartja szükségesnek, hogy a jogszabályban egyébként leírt eljárásrendet megismételjék. Az eljárásrend kidolgozása valóban megfontolandó, melyet képviselő úr említett. Amennyiben lesz ilyen eljárás és előtte ez megfontolandó lenne, lehetséges, hogy módosítás során ezt a javaslatot beépítik az etikai kódexbe. Úgy gondolja, hogy az etikai kódexben megfogalmazott elvárások, alapelvek megsértését a köztisztviselők vonatkozásában nem tapasztalta, egyébként is a jogszabályoknak megfelelően működnek és az etikai kódex részletesen kifejti amit dr. Havasi Márta képviselő asszony is felsorolt az elvárások körében.

Dr. Csőzik László képviselő: Tehát ezekkel a marasztaló határozatokkal szemben a közszolga bírósághoz fordulhat a törvény alapján, ez nem kétség és vélelem, hanem ez így van?

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Igen, de a figyelmeztetés az nem fegyelmi büntetés, a megrovás az.

Dr. Csőzik László képviselő: Ezért kérdezi, hogy bár alacsonyabb súlyú, de támadhatóak bíróságon ugyanúgy. Kérése, hogy amennyiben a szóban forgó bizottság megalakul és létrehozza saját eljárásrendjét, azt továbbítsa a Hivatal a képviselők részére, hogy meg lehessen ítélni annak a szükségességét, hogy elegendő-e az a szabályozás, hogy megállapítja saját eljárásrendjét. Ha abban akadnak olyan kitételek, melyek érintik a védekezéshez való jogot, akkor módosító javaslattal élne, hogy a határozatba vagy a kódexbe emeljék be.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Kidolgoznak eljárási rendet, eljárási szabályokat. Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a köztisztviselő jogai sérülnének ezen eljárás folyamán és részletesebb kidolgozást igényel, akkor beemelik az etikai kódexbe és lehetőség nyílik módosító vélemények megfogalmazására.

T. Mészáros András polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal Etikai Kódexét, jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

2. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt az Etikai Kódexben foglaltak köztisztviselőkkel történő megismertetésére, és a dokumentumnak a város honlapján történő közzétételére.

Határidő: 2018. december 31.

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:

225/2018. (XI.29.)

h a t á r o z a t a 

Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala etikai kódexének elfogadásáról

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal Etikai Kódexét, jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

2. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt az Etikai Kódexben foglaltak köztisztviselőkkel történő megismertetésére, és a dokumentumnak a város honlapján történő közzétételére.

Határidő: 2018. december 31.

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: