8. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: Ismerteti az előterjesztés lényegét, a legfontosabb a szolgálati jellegű lakás bérbeadási szempontjainál, hogy az eddigi 5 évet 3 évre csökkentenék, illetve nagyon indokolt esetben ez 2 évvel meghosszabbíthatóvá válna, így jobban elérné azt a célját, hogy mindenki gondoskodjon mihamarabb a saját lakhatásáról. Fontos továbbá, hogy az összkomfortos lakások árát 600 forint/m²-ről, 800 forint/m²-re javasolják módosítani. Hozzáteszi, hogy több mint 6 éve nem volt rendezve a bérleti díj. A nemzeti vagyonról szóló törvény szűk körben ad lehetőséget a versenyeztetés mellőzésére, ezért indokolt a kivételszabályok módosítása is, melyet szintén tartalmaz a rendelet. Az önköltségszámítást csak intézményi, illetve hivatalos helységek esetében javasolják, a más egyéb helységek esetében a piaci viszonyok figyelembe vételét javasolják. A versenyeztetési eljárás is tisztázásra kerül, hogy ugyanazt jelentse, mint a vagyon rendelet esetében, valamint ennek a feltételeit is szeretnék egységessé tenni. Fontosnak tartják, hogy amennyiben valaki bérel egy lakást és utána valamilyen oknál fogva albérletbe kívánja adni, ennek esetét pontosan definiálják, hogy ki, és milyen módon teheti meg. A nem lakás céljára szolgáló helységek esetében is tettek megkötéseket. Szabályozni szeretnék, hogy az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerülő lakások elővásárlási joggal rendelkező bérlője hogyan vásárolhatja meg később a lakását. A vételár tekintetében az elővásárlási joggal érintettek az értékbecslés 100 %-át kellene, hogy fizessék, illetve amennyiben egy összegben fizetik, akkor 5 % kedvezményt kapnak. Hozzáteszi, hogy a jelenleg érvényes lakástörvény is 30% kedvezményt ad a valós piaci árhoz képest.

 

Szűcs Gábor képviselő: A nem lakás célú helységek esetében, amennyiben valaki kibérli konkrét céllal, de tovább adhatja, úgy gondolja - az országgyűlési képviselőn keresztül- jelezhetnék a jogalkotó felé, hogy ez nem feltétlenül jó döntés. Példaként felhozza, hogy a Batthyány Program vitájában is felmerült a bérlakás építés kapcsán, hogy amennyiben lesz az önkormányzatnak forrása, hogy bérlakásokat építsen, alatta pedig üzlethelységek kerülnek kialakításra és egy cég felméri a környék adottságait, az összes üzlethelységet különböző célokat meghatározva kibérli és tovább értékesítheti, ezzel hatalmas piaci hasznot adnak a kezébe, és nem tehetnek semmit, hogy ne egy kézben legyen az egész, mert a törvény engedélyezi. Mindenképpen beszéljék át, hogy ezt az országgyűlés felé jelezzék, hogy ez a nagyobb gazdasági előnnyel rendelkező cégek, vagy csoportosulások kezébe adhat egy újabb jövedelmező üzletágat. Nem értenek egyet a szolgálati lakások tekintetében az 5 évről 3 évre (nagyon indokolt esetben plusz két év) történő csökkentésével. Úgy gondolja, hogy a mai helyzetben, amikor látványosan rendőrhiány van, vagy a hivatásos szakmában munkaerőhiány keletkezik, a városnak inkább elő kellene segítenie, hogy aki másik megyéből elvégzi a Rendőrtiszti Főiskolát, könnyebben jöhessen a városba. Ez igaz bármely más szakágra is, tehát ezt a kört inkább bővítené, inkább 5 + 3 évre, de mivel nem tett módosító indítványt, erről most nem tudnak szavazni. A reális helyzet és a gyakorlat mást mutat, mint adott esetben a megfogalmazott gondolat, hogy ne egyfajta öröklakásként kerüljön birtokba. A mai gyakorlat nem azt mutatja, hogy egy pályakezdő rendőr, aki például Borsod megyéből származik és a város biztonságát erősíti, az akár 5 éven belül a jövedelmi viszonyaihoz képest más ingatlanba tud költözni, ettől függetlenül a munkájára szükség van. A 200 forintos emelés ugyan kimondva nem tekinthető magas emelésnek, azonban mivel a városnak nincs egy olyan koncepciója a lakások kezelésére – legalábbis számára nem tűnik ki a rendeletből és a gyakorlatból – melynek keretéből folyamatos állagmegóvást végeznének, vagy ezt az összeget egybegyűjtve akár új, akár meglévő lakásállomány fejlesztésére fordítanának, nem tartja indokoltnak. Először gondolkozzanak el azon, hogy milyen koncepcióra gondolnak a lakások üzemeltetésével. A legtöbb változtatás alapvetően jogharmonizáció. Azt viszont pozitívnak értékeli, hogy az önkormányzat az egy összegben való kifizetés esetében 5% kedvezményt nyújt. Úgy gondolja, hogy azt a célt kell szolgálniuk, hogy maximum 5+5 évig egyfajta ugródeszkát kellene biztosítaniuk a pályakezdőknek, fiatal családoknak vagy szorult élethelyzetbe kerülőknek, hogy innen tovább tudjanak lépni. Nem arról kell szólni egy önkormányzati bérlakásnak, hogy azt a közösség vagyonából felépítve, majd áron alul meg lehet venni, tehát ennek egy hosszú távú stratégiának kellene lenni, mellyel segítenek az itt élőknek. Tehát nem értenek egyet az emeléssel, a hivatásos fegyveres erők, vagy bármilyen állományban levők közszolgálatot ellátóknak a bérleti idő csökkentésével, ezért nem támogatják a rendelet elfogadását.

 

Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Elmondja, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elfogadásra javasolta a rendeletet. Javasolja, hogy a „rendkívül indokolt esetet” ne ennyire nyomatékosítsák, hiszen 3 év alatt nem annyira könnyű megoldani valakinek a lakáshelyzetét, módosítsák „indokoltra”, ha van lehetőség.

 

Szabó Béla, a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke: A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság részletesen megtárgyalta az előterjesztést, szintén elfogadásra javasolta.

 

T. Mészáros András polgármester: Szemléletbeli különbség van akár Szűcs Gábor, akár Pulai Edina képviselő és közte, illetve a javaslattevők között. Úgy gondolják, hogy az a leghelyesebb, ha mindenki a saját lakásában lakik. Azt is látják, hogy a lakáshoz jutásnak mind pénzügyi-piaci oldalról, mint pedig állami oldalról van egy csomó támogatott megoldása és lehetősége. Érd telekszerkezete is azt indokolja, hogy mindenki a saját ingatlanában lakjon, annak ellenére, hogy elindultak olyan egészségtelen mozgások az elmúlt időszakban, - annak köszönhetően, hogy a 300 m² alatt nem szükséges engedély - melyben javasolják is országgyűlési képviselő úrnak, hogy próbáljon meg módosításokat véghezvinni. Úgy gondolják, hogy a 3+2 év elegendő, hiszen 35 éves korig olyan kedvezményekkel lehet élni, amiket ki is kellene használni. Túl kényelmessé teszi az embereket, hogy úgyis meghosszabbítják a szerződést. A hivatásrendeknek a fizetését kellene emelni. Ez folyik is különböző sebességgel mind a rendőrség tekintetében, mind a közoktatásban, köznevelésben. Úgy gondolják, hogy ennek a kettőnek az együtthatása az lesz, hogy mindenki úgy gondolja végig az ilyenfajta problémái megoldását, hogy legjobb, ha saját ingatlanjában lakik. Érd településszerkezetéből adódóan különleges: van egy kis lakótelep, ahol Érd kevesebb, mintegy 5%-a él. Természetesen figyelembe kell venni az igényeket, azonban a 95%-ára az embereknek az a jellemző, hogy a saját kertes házában él, a rendeletet is ehhez kell igazítani. Ahogy elmondta Szűcs Gábor úr, hogy az adás-vételnél sem célszerű, hogy a közösség pénzéből megvalósított ingatlant csökkentett áron tudja megvenni, azt gondolja, hogy a bérleti viszonynál sem célszerű, hogy a közösség pénzéből megvalósított ingatlanokat az emberi kor legvégső határáig tudja valaki használni, mert akkor még csak meg sem kell vásárolnia. Emiatt vannak ezek a dolgok beépítve, de ebben nem fognak soha tökéletesen egyetérteni Szűcs Gáborral, de erről majd a szavazás dönt.

 

Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A rendkívül indokolt szóhasználat helyett nem lehet az indokolt megnevezés?

T. Mészáros András polgármester: Úgy gondolja, hogy az előterjesztést is írásban lehetséges módosítani, legalább a bizottsági ülésen el kellett volna mondani.

 

Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Egy szóról van szó, mely most tudatosult ülés előtt benne. Véleménye szerint 3 év alatt nem lehet megoldani manapság a lakáshoz jutást a fiataloknak. Az indokolt eset azt jelenti, hogy folyamatban van, a rendkívül indokolt az már egy nyomatékosított helyzet, szeretné, ha ezen finomítanának, de ha kell következő ülésre írásban nyújt be indítványt.

 

T. Mészáros András polgármester: A rendkívül indokolt esetet lehet úgy is érteni, hogy ha letelik a 3 év és tudja igazolni, hogy például a telek már megvan és 2 éven belül be is fog fejeződni a ház felépítése. Úgy gondolja, hogy be kell nyújtani módosító indítványt és akkor megoldják. Okkal tették bele a rendkívül indokolt szóhasználatot.

 

Szűcs Gábor képviselő: Következő ülésen mindenképpen módosító indítványt fog benyújtani ezzel kapcsolatban, mert úgy gondolja, hogy ha racionálisan megnézik a mai helyzetet, a lakástakarék-pénztárakat felszámolják, vagy az állami támogatást megvonják, ma lehetetlen 3 év alatt egy pályakezdő, adott esetben rendőrnek önálló ingatlanhoz jutnia Érd Megyei Jogú Város területén.

 

T. Mészáros András polgármester: Ezen lehet vitatkozni, de amennyiben ez lehetetlen, biztos, hogy az önkormányzatnak kell erről gondolkoznia? Az nem megy, hogy a közösség azt mondja, hogy mindenhez hozzájárul és mindent magára vállal ebben a tekintetben. Továbbra is úgy gondolja, hogy a hatékonyság, a versenyképesség növelése a fizetések emelésével egyenes arányban fog nőni. Azonban ez jelenleg egy lakásrendelet, tehát ne akarják az országos gondokat mindenki számára helyben azonnal megoldani, mert nem fog sikerülni. A 600 forintról 800 forintra történő emelés még így sem éri el a piaci bérleti díj 50%-át. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra a rendelet-módosítási javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-módosítási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII.02.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodni, kivéve a 17. §(4) bekezdésében szabályozott esetekben.”

(2) A Rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lakás szolgálati jelleggel csak az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállásának idejére, de legfeljebb három év időtartamára adható bérbe, mely időtartam rendkívül indokolt esetben, további két évvel meghosszabbítható. Az öt év elteltével, ugyanazon bérlővel új bérleti jogviszony nem létesíthető.”

(3) A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.§ (1) A lakások bérleti díjának havi mértéke:

a.)        összkomfortos lakás esetében:                                   800 Ft/m²/hó,

b.)        komfortos lakás esetében                                           450 Ft/m²/hó,

c.)        félkomfortos lakás esetében                                       360 Ft/m²/hó,

d.)        komfortnélküli lakás esetében                                    255 Ft/m²/hó.

A bérleti díj értéke nettó érték, melyet a mindenkori ÁFA összege terheli.”

 (4) A Rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A Közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos valamennyi hatáskörét – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottságra ruházza.”

(5) A Rendelet „Hasznosítás pályázat nélkül” címe az alábbira módosul:

„Hasznosítás versenyeztetés nélkül”

(6) A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Nem kell a helyiség hasznosítására  versenyeztetési eljárást lefolytatni

• amennyiben a helyiség egyedi forgalmi értéke a mindenkori központi költségvetési törvényben a kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem éri el,
• törvényben meghatározott esetben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felek a bérleti díj mértékét szabadon állapítják meg.”

(7) A Rendelet „Bérbeadás pályázat útján” címe az alábbira módosul:

„Hasznosítás versenyeztetés útján”

(8) A Rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29.§ (1) A versenyeztetést a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság írja ki. A versenyeztetés eljárási szabályaira Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A versenyeztetési eljárás során biztosítani kell, hogy az ajánlat tevők a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.”

(9) A Rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A versenyeztetési eljárás során tett ajánlat érvényességének feltétele, hogy az ajánlatot tevő a felhívásban közzétett bérleti díj háromszorosának megfelelő összegű biztosíték megfizetését igazolja.

(2) Azoknak az ajánlatot tevőknek, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a versenyeztetési eljárás lezárását követően 15 napon belül a biztosítékot vissza kell téríteni. A versenyeztetés nyertese által befizetett biztosítékot a bérleti díjba be kell számítani.”

(10) A Rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A beérkezett ajánlatokat a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság bírálja el.

(2) A bérleti szerződés azzal az ajánlatot tevővel köthető meg, aki a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetését és a versenyeztetés egyéb feltételeit vállalja. A Bizottság az ajánlatok elbírálásánál figyelembe veheti a helyiség tervezett felhasználását. A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén dönthet az alacsonyabb ajánlatot tevő mellett.” 

(11) A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérlő által - a bérbeadó hozzájárulásával – csak a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység végzésére adható albérletbe.”

(12) A Rendelet „Az önkormányzati lakások pályázat útján történő elidegenítése” címe az alábbira módosul:

„Önkormányzati lakás tulajdonjogának versenyeztetés útján történő átruházása”

(13) A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„36.§ (1) A versenyeztetés eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(14) A Rendelet „Önkormányzati lakás értékesítése pályázati eljárás nélkül” címe az alábbira módosul:

„Önkormányzati lakás tulajdonjogának versenyeztetés nélkül történő átruházása”

(15) A Rendelet  „Önkormányzati lakás tulajdonjogának versenyeztetés nélkül történő átruházása” című fejezete az alábbi 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § Önkormányzati lakás tulajdonjogát versenyeztetési eljárás nélkül lehet átruházni 

• ha a lakás egyedi forgalmi értéke a mindenkori központi költségvetési törvényben a kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem éri el,
• törvényben meghatározott esetben.”

(16) A Rendelet a 39/A.§-át követően, és a 40. §-át megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:

„Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakások tulajdonjogának átruházása az elővásárlási joggal rendelkező bérlők részére”

(17) A Rendelet 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vételárat a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani, mely során figyelembe kell venni a lakottság tényét is. A vételár, a forgalmi érték 100%-a. A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a tulajdonos hozzájárulásával történt a lakásra fordított, számlával igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.”

(18) A Rendelet 40. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben fizeti meg, a forgalmi értékből 5 % árengedmény illeti meg.”

(19) A Rendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vételár hátralék törlesztésének felfüggesztéséről és a felfüggesztés időtartamáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.”

(20) A Rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § Amennyiben a volt önkormányzati lakást elidegenítési és terhelési tilalom terheli az Önkormányzat javára, a tulajdonjog harmadik személyre történő átruházásához a teljes vételár kiegyenlítése előtt nem lehet hozzájárulni.”

(21) A Rendeletnek „A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése pályázat nélkül” címe az alábbira módosul:

„A nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogának versenyeztetés nélkül történő átruházása”

(22) A Rendeletnek 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Önkormányzati nem lakás céljára szolgáló helyiséget versenyeztetési eljárás nélkül lehet értékesíteni 

• ha a helyiség egyedi forgalmi értéke a mindenkori központi költségvetési törvényben a kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem éri el,
• törvényben meghatározott esetben.”

(23) A Rendeletnek  „A nem lakás céljára szolgáló helyiségek pályázat útján történő elidegenítése” címe az alábbira módosul:

„A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogának versenyeztetés útján történő átruházása”

(24) A Rendelet 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A versenyeztetési eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele a kialakult vételár egy összegben történő megfizetése.”

(25) A Rendeletnek „Volt önkormányzati lakás elidegenítéséhez való hozzájárulás” címe az alábbira módosul:

„Határozatlan időre szóló helyiségbérleti jogviszony megszüntetése”

(26) A Rendelet 49/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,”

2. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Rendelet

a) 16. § (6) bekezdése,

b) 17. § (4) bekezdésének b), c) és d) pontja,

c) 27. §-a,

d) 35. § (2) és (3) bekezdése,

e) 36.§ (2) bekezdése,

f) 37. §-a,

g) 38. §-a,

h) 39.§-a,

i) 44. §-a,

j) 47. §-a,

k) 49. §-a.

l) 49/B. § (4) bekezdése.”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a következő rendeletet alkotta:

 

28/2018. (X.29.)

önkormányzati rendelete

 

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII.02.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII.02.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodni, kivéve a 17. §(4) bekezdésében szabályozott esetekben.”

 

(2) A Rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) Lakás szolgálati jelleggel csak az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállásának idejére, de legfeljebb három év időtartamára adható bérbe, mely időtartam rendkívül indokolt esetben, további két évvel meghosszabbítható. Az öt év elteltével, ugyanazon bérlővel új bérleti jogviszony nem létesíthető.”

 

(3) A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„21.§ (1) A lakások bérleti díjának havi mértéke:

a.)        összkomfortos lakás esetében:                                   800 Ft/m²/hó,

b.)        komfortos lakás esetében                                           450 Ft/m²/hó,

c.)        félkomfortos lakás esetében                                       360 Ft/m²/hó,

d.)        komfortnélküli lakás esetében                                    255 Ft/m²/hó.

A bérleti díj értéke nettó érték, melyet a mindenkori ÁFA összege terheli.”

 

 (4) A Rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„26. § (1) A Közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos valamennyi hatáskörét – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottságra ruházza.”

(5) A Rendelet „Hasznosítás pályázat nélkül” címe az alábbira módosul:

 

„Hasznosítás versenyeztetés nélkül”

 

(6) A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„28. § (1) Nem kell a helyiség hasznosítására  versenyeztetési eljárást lefolytatni

• amennyiben a helyiség egyedi forgalmi értéke a mindenkori központi költségvetési törvényben a kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem éri el,
• törvényben meghatározott esetben.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felek a bérleti díj mértékét szabadon állapítják meg.”

 

(7) A Rendelet „Bérbeadás pályázat útján” címe az alábbira módosul:

 

„Hasznosítás versenyeztetés útján”

 

(8) A Rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„29.§ (1) A versenyeztetést a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság írja ki.A versenyeztetés eljárási szabályaira Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A versenyeztetési eljárás során biztosítani kell, hogy az ajánlat tevők a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.”

 

(9) A Rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„30. §(1) A versenyeztetési eljárás során tett ajánlat érvényességének feltétele, hogy az ajánlatot tevő a felhívásban közzétett bérleti díj háromszorosának megfelelő összegű biztosíték megfizetését igazolja.

 

(2) Azoknak az ajánlatot tevőknek, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a versenyeztetési eljárás lezárását követően 15 napon belül a biztosítékot vissza kell téríteni. A versenyeztetés nyertese által befizetett biztosítékot a bérleti díjba be kell számítani.”

 

(10) A Rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„31. § (1)A beérkezett ajánlatokat a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság bírálja el.

(2) A bérleti szerződés azzal az ajánlatot tevővel köthető meg, aki a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetését és a versenyeztetés egyéb feltételeit vállalja. A Bizottság az ajánlatok elbírálásánál figyelembe veheti a helyiség tervezett felhasználását. A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén dönthet az alacsonyabb ajánlatot tevő mellett.” 

 

(11) A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„33.§Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérlő által - a bérbeadó hozzájárulásával – csak a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység végzésére adható albérletbe.”

 

(12)A Rendelet „Az önkormányzati lakások pályázat útján történő elidegenítése”címe az alábbira módosul:

 

„Önkormányzati lakás tulajdonjogának versenyeztetés útján történő átruházása”

 

(13) A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„36.§ (1) A versenyeztetés eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

 

 

(14)A Rendelet „Önkormányzati lakás értékesítése pályázati eljárás nélkül”címe az alábbira módosul:

 

„Önkormányzati lakás tulajdonjogának versenyeztetés nélkül történő átruházása”

 

(15) A Rendelet  „Önkormányzati lakás tulajdonjogának versenyeztetés nélkül történő átruházása” című fejezete az alábbi 39/A. §-sal egészül ki:

 

„39/A. § Önkormányzati lakás tulajdonjogát versenyeztetési eljárás nélkül lehet átruházni 

• ha a lakás egyedi forgalmi értéke a mindenkori központi költségvetési törvényben a kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem éri el,
• törvényben meghatározott esetben.”

 

(16) A Rendelet a 39/A.§-át követően, és a 40. §-át megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:

„Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakások tulajdonjogának átruházása az elővásárlási joggal rendelkező bérlők részére”

 

(17) A Rendelet 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) A vételárat a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani, mely során figyelembe kell venni a lakottság tényét is. A vételár, a forgalmi érték 100%-a. A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a tulajdonos hozzájárulásával történt a lakásra fordított, számlával igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.”

 

(18) A Rendelet 40. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(9) Ha a jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben fizeti meg, a forgalmi értékből 5 % árengedmény illeti meg.”

 

 

(19) A Rendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(3) A vételár hátralék törlesztésének felfüggesztéséről és a felfüggesztés időtartamáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.”

 

(20) A Rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„43.§Amennyiben a volt önkormányzati lakást elidegenítési és terhelési tilalom terheli az Önkormányzat javára, a tulajdonjog harmadik személyre történő átruházásához a teljes vételár kiegyenlítése előtt nem lehet hozzájárulni.”

 

(21) A Rendeletnek„A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése pályázat nélkül” címe az alábbira módosul:

 

„A nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogának versenyeztetés nélkül történő átruházása”

 

(22) A Rendeletnek45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) Önkormányzati nem lakás céljára szolgáló helyiséget versenyeztetési eljárás nélkül lehet értékesíteni 

• ha a helyiség egyedi forgalmi értéke a mindenkori központi költségvetési törvényben a kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem éri el,
• törvényben meghatározott esetben.”

 

(23) A Rendeletnek  „A nem lakás céljára szolgáló helyiségek pályázat útján történő elidegenítése” címe az alábbira módosul:

 

„A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogának versenyeztetés útján történő átruházása”

 

(24) A Rendelet 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„48. § (1) A versenyeztetési eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele a kialakult vételár egy összegben történő megfizetése.”

 

(25) A Rendeletnek „Volt önkormányzati lakás elidegenítéséhez való hozzájárulás” címe az alábbira módosul:

 

„Határozatlan időre szóló helyiségbérleti jogviszony megszüntetése”

 

(26) A Rendelet 49/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,”

 

2. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

(2)Hatályát veszti a Rendelet

a) 16. § (6) bekezdése,

b) 17. § (4) bekezdésének b), c) és d) pontja,

c) 27. §-a,

d) 35. § (2) és (3) bekezdése,

e) 36.§ (2) bekezdése,

f) 37. §-a,

g) 38. §-a,

h) 39.§-a,

i) 44. §-a,

j) 47. §-a,

k) 49. §-a.

l) 49/B. § (4) bekezdése.

 

A rendelet-módosításról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: