6. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: A tájékoztató áttekinti azt a 26 pontot, amit 2015. július 3-án megállapodásban rögzítettek, amikor miniszterelnök úr itt járt. Egy kitekintés is található az anyagban, mégpedig a Batthyány program 2019-2028. Minden bizottság elfogadásra javasolja a határozati javaslatot.

 

Kéri Mihály, a Köznevelési és Művelődési Bizottság elnöke: A Köznevelési és Művelődési Bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal elfogadásra javasolja a határozati javaslatot, azonban néhány kiegészítéssel élt a bizottság. A II/3-as intézményfejlesztésnél, a Móra Ferenc Iskola rekonstrukciója kapcsán felvetették, hogy egy óvodára is szükség lenne az ilyen típusú hátrányos helyzetű gyerekek részére. Ilyen típusú óvoda nincs Érden, pedig szakmailag indokolt volna. A II/7-es ”kulturális-igazgatási központ létrehozása a Felső utcában” megfogalmazás helyett ”kulturális és igazgatási központ létrehozása a Felső utcában” lenne a pontos megfogalmazás. Szerintük nem biztos, hogy rögzíteni kellene a helyét a Felső utcában. Nem nagyon értették a II/4-es, két új általános iskola építését. Kérdezi, hogy a már elkezdetteken felül, vagy pedig azokról van szó.

 

T. Mészáros András polgármester: Azokon felül szeretnék a két új általános iskolát.

 

Fülöp Sándorné, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a határozati javalatot.

 

Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 9 igen szavazattal elfogadásra javasolja a határozati javaslatot. Látszik, hogy sok fejlesztés átfedi egymást és több ütem van, ami átnyúlik a 2019-2028-as fejlesztési időszakra. Az iparűzési adó miatt, amivel forrást tudnak szerezni, az az ipari-gazdasági övezet kialakítása. Nem túl gyors a helyszín kiválasztása, illetve hogy kialakuljon az a kör, akit érdekel. Kérdezi, hogy mikor lesz végleges helyszín.

 

Mórás Zsolt, a Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke: A Sport és Ifjúsági Bizottság szintén elfogadásra javasolja a határozati javaslatot.

 

Szabó Béla, aVárosfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke: A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság 8 igen szavazattal elfogadásra javasolja a határozati javaslatot.

 

Dr. Veres Judit, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság szintén elfogadásra javasolja a határozati javaslatot. Nagyon tetszik neki a program. Örül annak, hogy ilyen áttekintést kapnak 2020, illetve 2028-ra. Különösen örül az M7-es túli egészségügyi centrum létrehozásának. Kiemeli a szakorvosi rendelőintézet felújítását, ami jövőre fejeződik be. A műszerezettségre pályázati forrásból 201 millió forintot nyertek, ami a műszerek amortizációját hivatott pótolni. A tüdőgondozó is be fog költözni a rendelőintézetbe, amelynek a helyét gyermekegészségház fogja átvenni.

 

Demjén Attila, a Közrendvédelmi Bizottság elnöke: A Közrendvédelmi Bizottság 2 igen szavazattal javasolja elfogadni a határozati javaslatot.

 

Csornainé Romhányi Judit képviselő: A mai előterjesztésben a Modern Városok Program 2018. szeptemberi állapotáról olvashatnak. 2016 októberében is kaptak tájékoztatást a Modern Városok Program állapotáról. Összehasonlítva a két anyagot szembetűnik, hogy két éve minden program megvalósulásának a tervezett ideje 2017-2018 első, második, harmadik, illetve negyedik negyedévére esett. A mai helyzetjelentésben ezek közül négy tétel valósult meg, a többi projekt mellett hemzseg a feltételes mód, a folyamatban van, az előkészítés alatt, többletforrás szükséges stb., pedig eredetileg mindegyik mögé a megvalósult szót kellett volna odaírni. Például a vállalkozói falu, Batthyány Általános Iskola rekonstrukciója, Fenyves-Parkvárosi köznevelési centrum, szakképzési centrum stb. A térfigyelő kamerák költsége felől érdeklődik – a 200 millió Ft az összköltsége, vagy pedig a költség fele. Kérdezi, hogy mi a sok csúszás oka, mi a pénzhiány oka. Kérdezi, hogy hogyan akarnak tíz évre előre tervezni, ha két évre sem igen sikerül.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Az ipari-gazdasági övezet kialakítása során a NAI kezelésében lévő állami területből, tehát a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtól 200 ha-t kérnek az önkormányzat részére átadni. Kérdezi, hogy ez az Elvira majort jelenti-e.

 

T. Mészáros András polgármester: Igen, az Elvira majort jelenti.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Kérdezi, hogy mi a városvezetés jelenlegi koncepciója az Elvira majorral kapcsolatban – megtartás, átköltöztetés, felszámolás. A bírósággal kapcsolatban azt interpretálta a városvezetés, hogy a csúszás oka az állami késlekedés miatt, a közbeszerzéssel kapcsolatos dolgok miatt történik. Kérdezi, hogy mikor lesz a bíróság átadása. A Budaörsi Járásbíróságon az ügyek 2/3-a érdi, legalábbis polgári ügyszakban így van és nagyon lassú az ítélkezés. Kérdezi, hogy a bírói létszám is emelkedni fog-e. A célfával kapcsolatos társadalmi egyeztetést fontosnak tartja, az internetes szavazás jó, de nem elégséges. Felveti a fekvőbeteg ellátás kérdését, kórházépítést.

 

Dr. Havasi Márta képviselő: Gondolja, hogy szakvélemények készültek az igények és a befogadóképességeket illetően (pl. felsőoktatási kar). A koncepcióban szerepel új bölcsőde, óvodák és általános iskolák építése. Kérdezi, hogy a két új általános iskolának ki lesz az üzemeltetője, működtetője, illetve tulajdonosa. Az érdi demográfiai folyamatok felől érdeklődik. 2015-ös adatokra hivatkozik: 0-3 év 2.500-2.600 fő, 4-6 éves 1.900-2.000 fő, 7-14 év 5.500-5.600 fő, 15-18 év 2.700-2.800 fő szerepelt a statisztikai adatokban. Ezek a számok azóta változtak, de nem minden Érden született gyerek fog Érden óvodába-iskolába járni, így nem tartja indokoltnak az új intézményeket. Kérdezi, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy két új általános iskola építése szükséges. Kérdezi, hogy hol épülne meg a két új általános iskola. A Köznevelési és Művelődési Bizottság ülésén felmerült, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek szükségük lenne sajátos igényeket kielégítő bölcsődére is. A II/7-es kulturális-igazgatási központtal kapcsolatban a Köznevelési és Művelődési Bizottság ülésén felmerült és elnök úr is említette, hogy az és kötőszót javasolnák használni és két önálló intézményről van szó. A kulturális központokra két jogszabály is vonatkozik: a muzeális intézményekről, könyvtár ellátásról, illetve közművelődésről szóló és a 20/2018. EMMI rendelet. Ezekben van annak megfogalmazása, hogy mi a közművelődési alapszolgáltatás és mi az, ami minimálisan kulturális központnak minősül, milyen intézményeknek kell helyt adnia, mekkora alapterülettel kell rendelkeznie stb.: 275 fős színházterem, előadó művészeti csoportok, színházi előadások befogadására ünnepségek megtartására alkalmas terem, legalább két kiállítótér, legalább egy kézműves tevékenységnek helyt adó alkotóműhely, táncművészeti csoportok befogadása (minimum 25 fő). Kérdezi, hogy a jelzett kulturális központ az ezeknek az alapvető követelményeknek megfelel-e. Kérdezi, hogy a kötelező alapszolgáltatásokon felül valódi kulturális központ lesz-e. Kérdezi, hogy milyen számítógépes parkkal lesz felszerelve, mert biztosítani kell a korlátlan internet hozzáférést, az ingyenes wi-fi használatot. Kérdezi, hogy hogyan fog működni a könyvtár. Már annak is örült volna, ha a közösségi közlekedés problémájának az első üteme megoldódott volna, de tudjuk, hogy nem fog megoldódni. A Fenyves-Parkvárosi bölcsőde tömegközlekedéssel nem megközelíthető.

 

Kopor Tihamér képviselő: A vízelvezetési rendszer és a Papi földeken kialakítandó záportározó építésének már látni a végét. Ennek a programnak a része a Fürdő utca. Kérdezi, hogy mikor lesz a Fürdő utca műszaki átadása. Kérdezi, hogy mikor lesz a Tállya utcai óvoda átadása. Örül az érdligeti közösségi ház ötletének. Kérdezi, hogy a volt érdligeti CBA területe, ami most az egyik kereskedelmi cég tulajdona és felvonulási terület, lehet-e a céget valamilyen módon rábírni arra, hogy az eredetileg vállalt kötelezettségének tegyen eleget, vagy pedig megszerezni tőlük az ingatlant, hiszen a terület alkalmas lenne egy alközpont kialakítására.

 

Tekauer Norbert képviselő: Örömmel olvasta a SMART CITY programot és a városközponti parkolási helyzet rendezését.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Szerinte vitán felül az út program a legfontosabb. Kérdezi, hogy ennek a finanszírozása rövidtávon hogyan tud alakulni, különösen a márciusban bejelentett 60 milliárd Ft-os ígérethez képest. Kérdezi, hogy ez milyen stádiumban van, tudja-e tartani a kormányzat az ígéretet. A célfa szerinte azért is fontos, mert sok-sok eleme összefügg egymással, egymásra rakódik. Az erősorrenddel egyet is ért. Szerinte Érd egyik varázsa, lehetséges turisztikai kitörési pontja lehet a kerékpáros turizmus meghonosítása és a mögötte a megfelelő infrastruktúra kialakítása. Ha kiépül végre az aszfaltos úthálózat, akkor figyelni kell arra is, hogy ezeknek egy meghatározott része kerékpárútként is szolgálhat. Megfelelő forgalomszervezésre van szükség, hogy biztonságosan kiszolgálhassák a kerékpáros közlekedést. A felsőoktatási karok idetelepítésével kapcsolatban az Elvira major jutott eszébe, ami tudásbázis is, ahol nagyon komoly kutatóközpont működik. Szerinte pont az agrártudományok területén akad itt keresnivaló. Szerinte is a II/7-es kulturális-igazgatási központnál az és kötőszót használják. Véleménye szerint már felvethető egy új városházi tömb kialakítása, felvállalható és szolgálná a lakosok érdekeit. Középtávon helye kell hogy  legyen egy olyan új tömbnek, mint például a budaörsi városháza, ami multifunkciós épület. Tudja, hiszen az ő idejükben is úgy volt, hogy az utolsó kell, hogy legyen a tervekben az új városháza, mert hát mit is szólnak a lakosok. Amíg sárban dagonyázunk, addig ne akarjunk új városházát építeni. Viszont ha 10 évre előre tekintenek és kulturális-igazgatási központról beszélnek, akkor nem feltétlenül a Felső utca, de akár a mostani háztömb is lehetne, de ezt csak akkor, ha az önkormányzat, a városvezetés megoldotta az úthálózat fejlesztésének a kérdését. Nem tudja, hogy igaz-e, de azt hallotta, hogy amikor miniszterelnök úr Érden járt és a Modern Városok Programja szerződését aláírták, akkor azt mondta, hogy adnak pénzt és aszfaltozzák le az összes utcát. Szerinte ezt akkor az érdiek támogatták volna is, és a következő időszakban ezt megoldani az elsődleges. Ezt összefüggően érdemes kezelni a vízelvezetéssel, úthálózat fejlesztéssel stb. Javasolja elfogadni az MSZP-DK-Együtt frakció módosítási javaslatait, induljanak el abba az irányba, hogy e program mögé be tudjon állni mindenki. Ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy azt hallják majd, hogy az ellenzék nem támogatja a magasztos fejlesztési célokat. Az ellenzék a célokkal egyetért, de vannak saját szempontjaik – például fontosnak tartják, hogy a lakosokat még jobban bevonják ebbe a körbe, elmondták a kiegészítő javaslataikat. Nagyon nem örülne annak, hogyha a városházi kommunikáció megint olyan irányt venne, hogy annak ódiumát kellene a nyakukba venni, hogy ezek ellen vannak, és primitív vádakkal illessék őket teljesen igaztalanul. Erről nyilvánvalóan nincs szó. Ezek a célok legitimek, jók, célszerűek. Érdemes őket cizelláltan, profin megoldani és szerinte érdemes őket kiegészíteni. Lehet, hogy a kórház kérdésében lesz köztük vita, de szerinte igény az volna rá. Végig kell járni, hogy ez az igény szakmailag alapos-e. Kéri, hogy a kórház témáját is vegyék komolyan és beszéljenek még róla.

 

Szűcs Gábor képviselő: A társadalmi vitával kapcsolatban megjegyzi, hogy az internetes kérdőív ugyan nagyon hasznos, szükséges és kell is, de szerinte kevés. Főleg olyan célkitűzéseknél, ami 10 évre szól és a városnak olyan jövő tervezését jelenti, amiben szerinte minden érdi lakosnak véleményt kell nyilvánítania, vagy lehetőleg minden érdi lakosnak meg kell adni azt az esélyt, hogy véleményt nyilvánítson. Az előterjesztésből nem látják a menetrendet, hogy mindenkinek megadják a lehetőséget, hogy beleszóljon a közös jövőbe. Kérdezi, hogy például gazdaságfejlesztés címszó alatt külön hirdetnek egy társadalmi vitát, vagy pedig konkrétan ott, ahol tervezik a megvalósítást. Kérdezi, hogy hogyan valósul meg ez, van-e igénye a városvezetésnek erre, mert nem látja ezt és ezt nagyon komoly hiányosságnak tartja. A forrás oldal szintén fontos kérdés. A határozati javaslatban az szerepel, hogy a Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a célkitűzésekben szereplő programot képviselje a 2028-ig tartó időszak pénzügyi tervezése során. Erről sem lát egy helyzetjelentést, és hogy ezt hogyan képzeli el a polgármester. Valamilyen alappal rendelkeznie kellene a városvezetésnek, hogy egyáltalán tudjon miről tárgyalni és mit kérni. Ezt sem látja az előterjesztésben. A kormány részére is minél előbb le kellene tenni valamit az asztalra, ha azt akarják, hogy lobbi eredményeként, az európai uniós költségvetés keretein belül támogatásként a városba érkezzen, és akár a fejlesztésekre lehessen fordítani. A nemzeti vagyon hasznosítása témakörben szerepel az önkormányzati közműcégek gazdasági helyzetének megerősítése. Az ÉTH esetében például sajátos helyzet van. A bevételeket állami szerv szedi be és utána azt ossza vissza a cégeknek. Kérdezi, hogy ebben az esetben milyen megerősítésre gondol a város. Itt talán a Kft. éves támogatását lehet felvetni, hogy biztonságosan tudjon működni. Reméli, hogy a városvezetés rendelkezik egy alapkoncepcióval, hogy hogyan gondolja ezt. Ugyanez vonatkozik a többi önkormányzati közműcégre is. Kérdezi, hogy esetleg a város megvenné állami támogatással és teljes tulajdonba kerülnének. A mai napon jelent meg a napi.hu-n, hogy Érd Megyei Jogú Város 900 millió Ft támogatást kapott működési támogatásként. Szerinte egy városvezetésnek nem célkitűzése kell, hogy legyen, hanem konkrét feladata, hogy a biztonságos működést biztosítsa. A célokat vagy el tudják érni, vagy nem. A biztonságos működés biztosítása az feladat, különben nem felelnek meg arra a feladatra, amire vállalkoztak. Az önkormányzati bérlakás program - európai uniós és hazai állami támogatásból - programpontnak nagyon örül, jó hogy a városvezetés végre rádöbbent arra, hogy szükség van önkormányzati bérlakás programra. Ezt már 2014 óta mondja. Még akkor is örül ennek a programnak, ha ez volt az a Közgyűlés, aki a lakásrendeletből még a bérlakás szót is kitörölte, de ha változott ez a vélemény, azt teljes mértékben tudja támogatni. Magyarországon is vannak jó példák, hogy hogyan lehet normális bérlakás programot működtetni, ahogyan például Budapest XIII. kerületében. Ott az önkormányzat jelenleg is aktív házakat épít. Idén márciusban nagyon konkrét ígéret hangzott el és az ellenzék is támogatta a 60 milliárd Ft-os Kósa-ígéretet. Kérdezi, hogy amióta Kósa Lajos már nem miniszter, az ígéretet a kormányzattól megerősített-e valaki. Kérdezi, hogy hogyan állnak a 60 milliárd Ft-os útfejlesztés kapcsán, milyen konkrét döntések születtek az ügyben. Kérdezi, hogy a város tekintetében ennek milyen kézzel fogható jele van. Szerinte Érd tekintetében az egyik legfontosabb kérdés az útfejlesztés, illetve az 50 km járda. Az országgyűlési választási kampány hajrájában volt az ígéret és az a kötelesség, hogyha volt egy olyan magas helyről egy ígéret, akkor azt hajtsák is be. Ez a kötelességük az érdiek felé. A SMART CITY program, városközponti parkolási helyzet rendezése nagyon hangzatosak. Kérdezi, hogy mi van mögötte. Szerinte az előterjesztés legnagyobb problémája az, hogy még csak elképzelés szintjén sincs mögé téve, hogy milyen ötleteik vannak, hogyan akarnak odajutni. A kórházkérdést már régóta támogatja, hiszen a XI. kerületi szuperkórház esetében nem látnak nagy előremozdulást, azon kívül, hogy az állam telket vásárolt. Kérdezi, hogy a városvezetésnek a szuperkórházzal kapcsolatban milyen információi vannak, meg fog-e épülni a lápos területen. Szerinte egy ekkora régió központjában szükség van fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményre. Ha jól tudja, Magyarországon a legnagyobb orvosi oktatási előadó 180-200 fős. Szerinte a felsőoktatási karok kihelyezése keretében Érd esetében el lehetne gondolkozni egy kutatással foglalkozó gyakorló kórházról, amihez csatlakozna a felsőoktatási intézmény kihelyezett kara. A lakhatást pedig egy orvosi lakóparkkal lehetne megoldani. A városvezetés részéről komplex tervet várna, amiben az ellenzék partner lenne. Dolgozzák ki ezt közösen és így tegyék le a kormány elé. Az ipari-gazdasági övezet létrehozásának 2. ütemével kapcsolatban megjegyzi, hogy az első ütemben se sok minden történt. Kérdezi, hogy ebben mi okozza a csúszást. A polgármester úr szerint mindenhonnan megvan az ígéret, csak éppen nem nagyon történik semmi. Pedig ez fontos kérdés például az önkormányzat költségvetése szempontjából is, hogy minél többen tudjanak helyben dolgozni és minél nagyobb iparűzési adót fizessenek be a városban, amit az itt élőkre, a fejlesztésre lehet fordítani. A státuszjelentésben szerepel a Papi földek kapcsán, hogy a projekt megvalósítása több ütemben lehetséges, el kell kezdeni a II. ütem megvalósításához a forrás bevonását. A célfán ellenben nem szerepel a 2. ütem. A célfában az I/6-os pont az „Érd Fejlődésért” városi beruházási alap létrehozása. Ezt régóta jónak, támogathatónak és szükségesnek is tartja. Kérdezi, hogy mi a cél. Az látja, hogy Érd fejlődése, ami tökéletes, de mi a konkrét cél, mit szeretnének belőle támogatni? Kérdezi, hogy honnan lesz az alapban forrás, mi az elképzelés ezzel kapcsolatban. Összességében a célfa támogatható célkitűzések gyűjteménye, de egyetlen pont mögé se látnak, hogy az alapelképzelés mi és a társadalmi vitát se látják.

 

Dr. Havasi Márta képviselő: Az új piaccsarnok megépítésével kapcsolatban kérdezi, hogy ez mit jelent. Kérdezi, azt jelenti-e, hogy egy új piaccsarnok fog épülni a városközpontban, vagy pedig a régi piac korszerűsítését.

Az MSZP-DK-Együtt frakció, illetve a 20-30 Egyesület képviselője a következő módosítási javaslatot teszi a határozati javaslathoz:

• Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztés mellékletét képező Batthyány 2019-2018 fejlesztési program célkitűzéseit egy valós társadalmi vita kiinduló alapjaként elfogadja.
• A Közgyűlés felkéri a Polgármestert a valós társadalmi vita előkészítésére és lebonyolítására.
• A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a társadalmi vita eredményeinek figyelembevételével a programot ismételten terjessze a Közgyűlés elé.

Az előterjesztés jelzi a városvezetés azon szándékát, mely szerint a „Batthyány Program 2028” koncepcióját városi konzultációra kívánja bocsátani. Egy valós társadalmi vita szükségességével egyetértve javasolják, hogy a Közgyűlés jelenleg a Program koncepciójának egy valós társadalmi vitára bocsátásáról határozzon. Magának a koncepciónak, a Program célkitűzéseinek az elfogadására pedig a társadalmi vita eredményének ismeretében kerüljön sor.

 

Dr. Veres Judit képviselő: Elmondja, hogy az emberek egészségügyi állapotának 15 %-áért felelős az egészségügy, a genetika 20 %-ban, az életmód 35 %-ban, a környezet pedig 30 %-ban. Az egészségügynek van alapellátása, szakellátása és van a kórház. Tehát nagyon fontos az alapellátás erősítése és a szakellátás erősítése. Nem beszélt még olyan emberel, aki kórházba szeretne menni, de olyannal igen, aki otthon akar meggyógyulni. A városban lassan az egészségügyi alapellátás teljes mértékben biztosítva lesz, hiszen a háziorvosi rendelők megújulnak, a védőnői szolgálat részére hely van biztosítva. Fogászati ellátás, ügyeleti ellátás, még gyerek ügyelet is van, ami példaértékű a városban. Érden minden körzetben van gyermek háziorvos, pedig országosan hiány van belőlük. A város az egészségügyi alapellátásra pénzt fordít. Magyarországon jelenleg az emberek születéskor várható élettartama férfiak estében 65,3 év, nők esetében 73,2 év. Ahhoz, hogy ezek a számok emelkedjenek, ahhoz az embereknek kell nagyon sokat tenniük: az egészségtudatos életmóddal, elhízás csökkentésével és a dohányzás mellőzésével. Nagyon örül a fedett városi piacnak. Fontosnak tartja még az utak építését, a csapadékvíz-elvezetést. A környezet, a zöldövezet, a fák, a kertek, az egészséges életmód, az iskolák, ahol az egészséges életmódot tanítják – szerinte ezekre kell koncentrálni.

 

Szűcs Gábor képviselő: A célfa II/5-ös, ”új időseket ellátó szociális intézmény létrehozása Tusculanum városrészben” felől érdeklődik. Kérdezi, hogy hol lenne pontosan, és hogy egy önkormányzati intézményt építenének-e, ahol önkormányzati fenntartással működne egy időseket ellátó szociális intézmény. Az I/5-ös, ”Információtechnológiai vállalkozói park létrehozása a volt sóskúti honvédségi területen” kapcsán kérdezi, hogy pontosan mi az elképzelés. Köszöni az egészségügyi felvilágosítást, de senki nem kritizálta az orvosi alapellátást. Kérdezi, ha egy érdi lakos a szakellátások körét igénybe szeretné venni, akkor hány helyszínre kell mennie. A várakozási idő most más kérdés.

 

T. Mészáros András polgármester: Jelenleg 35 szakma jelenik meg a szakrendelőben, tehát egy helyszínre kell mennie.

 

Szűcs Gábor képviselő: Téved a polgármester úr, mert 28 helyszínre kell mennie ahhoz, hogy a teljes spektrumot igénybe tudja venni, ami a szakellátások körében van.

 

T. Mészáros András polgármester: Németh Antal szót kér. Szavazásra teszi fel, hogy a Közgyűlés megadja-e a szót Németh Antalnak.

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 9 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül megadta a szót Németh Antalnak:

 

A szó megadásról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Németh Antal lakos: Egy nagyon fontos, több évre meghatározó program szerepel a napirenden. Ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak az érdi lakosokra is szükség van. Ha a társadalmi vitát akár úgy, hogy konzultációt tart az önkormányzat, akár más módon, úgy, hogy nem valós társadalmi vitával tudják le, akkor azt a hajtóerőt, amit a városban élők támogatása jelentene, azt nem fogják megkapni ehhez a nagy ívű és nagyon alaposnak és jónak tartott fejlesztési elképzeléshez. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ne akarják megspórolni a valós társadalmi vitát, mert ebből csak akkor lesz valóság, ha sikerül végigvinni és akkor több támogatója is lesz. Valódi érdi polgárok akkor fognak többen lenni, ha a véleményük meg fog jelenni a megvalósult tervekben. A pillérek kevesek, az alapok kevesek, ami egyébként jó, de ehhez kell a társadalmi támogatottság. Az előterjesztés és a határozati javaslat olyan irányba mutat, mintha látszat társadalmi vitára, vagy konzultációra gondoltak volna, hiszen nem szerepel benne, hogy a konzultáció eredményét hogyan fogja továbbvinni a határozati javaslat. Szerinte jól megközelítették a dolgot és az ellenzéki frakció pedig jól készítette elő a módosító javaslatát. A 200 ha ipari park kialakítása mindegyik mellékletben szerepel. Ez újra és újra az Elvira major körbekerítését jelenti, ami már megkezdődött. Szerinte azt érdemes felmérni, hogy ott olyan tudás, fontos tapasztalat menne veszendőbe, ha megvalósulna így ez az elképzelés, amit a város nem engedhet meg magának. Nem engedhetik meg azt, hogy újra bontson a város valamit, ami nagy érték. Bontottak itt sok mindent, amit most sajnálnak és hiányzik a város életéből – például a kastély. Nem érti, hogy miért kell éppen 200 ha gondolkodni, hiszen például Kecskeméten egy közel 2.000 főt foglalkoztató gumiipari nagyüzem 40 ha területen meg tudja oldani a beruházását. A 200 ha-t - és főleg egybefüggően - nehéz elképzelnie. Szerinte érdekes végiggondolni, hogy másfajta lehetőségek mik vannak. A minap beszélgetett dr. Kováts Ferenccel és neki is vannak ötletei, hogy hogyan lehet 200 ha egyben megteremteni. Indokolatlanul kevésnek tartja az 50 km járda megvalósítását 10 év alatt. Ha csak azokat az útvonalakat nézik, ahol tömegközlekedés zajlik, azoknak is a jelentős részén nincsen járda, viszont valamilyen módon meg kell közelíteni a megállóhelyeket és az gyalogosforgalmat generál nagy sebességű közlekedés mellet és ennek a veszélyét nem szabad felvállalni. Az 50 km járda többszörösére van szükség a városban. Hiányolja, és nem tartja elegendőnek azt, hogy sem a klímára vonatkozó elképzelések, sem pedig a levegőtisztaság védelmére vonatkozó elképzelések nem szerepelnek ebben az elképzelési tervben.

 

Antunovits Antal képviselő: A Batthyány program minden fejlesztésével egyetért. Egy dolgot hiányol, mégpedig az ófalusi műemlékek rendbetételét. Nem tudja, hogy miért vetítik mindig a kastély témáját, de meg kellett volna akkor kérdezni az MSZMP tagjaitól, hogy miért bontották le a kastélyt és miért építettek a Micsurin területén tehénistállót. Jó lenne, ha megjegyeznék az emberek, hogy nem az érdi városvezetés követte el, igaz még a régi szép időkben, amikor még mindenkinek vigyázzba kellett állnia.

 

Szűcs Gábor képviselő ügyrendi: Megjegyzi, hogy MSZMP 1956-tól van. Előtte MDP-nek hívták. Amiről pedig képviselőtársa beszélt az az MKP volt.

 

T. Mészáros András polgármester: A kastélyt 1972-ben bontották le. Az MSZP 1956 óta megvan, tehát az összes bűnért felel. Az összes jogutódja szintén felel az összes bűnért.

Az előterjesztés lényegét talán csak Dr. Csőzik László képviselő nem értette félre. Akár úgy is fogalmazhat, hogy összeállítottak egy hibalistát, hogy mi hiányzik még a városból, ahhoz hogy város lehessen és ne félkész városként működjön a továbbiakban. Ha és amennyiben prioritásokat akarnak megfogalmazni, akkor természetesen sok minden az eszükbe juthat, a felsőfokú oktatástól a kórházig. Van a város tulajdonában egy 10 ha-os terület, ami direkt kórház funkcióra van félretéve. Ha tényleg prioritást akarnak megfogalmazni, akkor lényegében egyenrangú prioritást lehet megfogalmazni. Az egyik a gazdaságfejlesztési övezet – a terület nagyságán lehet vitatkozni, mert e nélkül nem keletkezik több ezer új munkahely és alvóváros marad továbbra is. Ebből iparűzési adója is keletkezne a városnak.

A 2019-2028 közti időszak terveire kb. 120 milliárd Ft-ra lenne szükség. Ezek nagy része üzemelési, működési költség. A működési támogatásra azért van szükség, mert a kb. 400 km úthálózat fenntartása, az ahhoz kapcsolódó felszíni vízelvezés és egyéb fenntartása éves szinten kb. 1,5 – 2 milliárd Ft. Az iparűzési adó igaz, hogy növekszik, de ezt az összeget nem fedezi, tehát az aszfaltozásnál is fontosabb, hogy a város jövedelemhez jutó képességét növeljék, ezt pedig csak a gazdaságfejlesztési övezettel lehet. Az érdi tartózkodási hellyel rendelkezők száma kb. 70.000 fő. Ezen felül még kb. 10.000 fő az, aki itt él, de nem ez a tartózkodási helye. Ha évente kb. 1.000 fővel növekszik a városban élők száma, és beépülnek az üres ingatlanok, akkor a lakosságszám elérheti a 100.000 főt. Egy ekkora városnak az intézményi, gazdasági, környezeti és egyéb igényit próbálták a célfában megjeleníteni. A másik prioritás pedig az utak, járdák megépítése. Nem hiába mondta a tárca nélküli miniszter úr márciusi itt jártakor, hogy erre kb. 60 milliárd Ft-ra lenne szükség, amire ígéretet tett. Ezért a pénzért mindent meg fognak tenni, mindenütt nagy a fogadókészség, tehát elkezdték a tárgyalásokat, csak a pénz forrása az, ami kérdéses. A közbeszerzés az, ami még átok az önkormányzat nyakán és mindenkién, aki kötelezett. Ha utat építenek, akkor a vonalas hálózat kicserélésre is szükség lesz. Az biztos, hogy kormányzati segítség nélkül a mostani körülmények között ezt a pénzt kb. 30 év alatt tudja a város iparűzési adóból megszerezni, de akkor csak erre spórolt és nem költött semmire. Ebben a pillanatban tehát ez a két prioritás, de azt tudják, hogy a városi élethez nem elég egy olyan félkész város, ami most rendelkezésre áll. Ahhoz kellenek a kulturális és igazgatási központok, előadótermek stb. 10 évre magának a célfának az összeállítása is vitatott, amit mutatott a napirend vitája. A vita el is indult és nagyon fontos, hogy elinduljon, és minél erőteljesebb legyen. Ahhoz, hogy a vita elinduljon, ahhoz valakinek kell egy vitaindítót tartania, ami most megtörtént. Lehet, hogy a konzultáció kritikát von maga után, de amikor tervet készítenek, akkor először mindent felírnak rá, utána válik majd egyre jobbá, miután akire tartozik, azok is beleszólnak.

Az MSZP-DK-Együtt frakció módosító javaslatát különböző okok miatt nem tudja befogadni: a hangulata és szerkezete miatt, illetve a megfogalmazás jelzős szerkezete okán.

Kéri Mihály javaslatát befogadja a kulturális és igazgatási központ létrehozásával kapcsolatban, amint látja, az és szót használja. A szabványokra majd a tervezéskor fogják felhívni a tervező figyelmét. Itt még nem tartanak. A helyszínen el lehet vitatkozni, a helyszín nem kötött. Négy éve hoztak egy olyan döntést, hogy a felszámolás alatt lévő régi víz- és csatornamű cég felszámolása után megvették a területet, aminek a célja a kulturális központ megépítése volt. Az aljára pedig a polgármesteri hivatalt tennék. Szerinte is el lehet gondolkodni azon, hogy egy normális polgármesteri hivatal és valóban normális kiszolgáló helyiségek jöjjenek létre. Az új érdi rendőrkapitányság épületében is látható, hogy az emberek mennyivel kulturáltabb, jobb körülmények között dolgoznak. Akik a polgármesteri hivatalban dolgoznak, azoknak is modern, kulturált munkahelyet kell teremteni a kor igényeinek megfelelően. Az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola esetében annak kiegészítése egy óvodával, logikus és célszerű. Egyre több olyan igény van, hogy a speciális ellátásokhoz kapcsolódó helyiségek meglegyenek. Természetesen meg kell vizsgálni az integráció, nem integráció kérdését, de mindig vannak olyanok, akik nem integrálhatók. Egy ekkora településen már szükség van egy ilyen külön megfogalmazott és speciális feladatokat ellátó intézményre. A térfigyelő kamerarendszerről döntött már a Közgyűlés, érdemes utánanézni. Eldöntötték, hogy a 200 millió Ft-os programot elkezdik megvalósítani és egy másik 200 millió Ft-os programmal kiegészítik. Ehhez a pénz rendelkezésre áll. Jelenleg az első 200 millió Ft-os program végrehajtása folyamatban van, határidőre át lesz adva. A második 200 millió Ft-os program szakmai tervei elindultak, ezek a saját intézményi területek, illetve olyan közterek, ahol sokan megfordulnak. Elmondja, hogy a NIPÜF Zrt. képviselői eddig 40 ha területet vásároltak meg, hogy Érd Megyei Jogú Városnak egy gazdaságfejlesztési övezete létrejöjjön. Ennek a területnek, ami egyben van a 7-es út mellett, az egykori Sass Business területe, ami előtte a Sasad MGTSZ területe volt. Most folyik ennek a területnek a mezőgazdasági övezetből való kivonása és a telekkönyvi kialakítása. A NIPÜF Zrt.-nél az a pénz is rendelkezésre áll, amivel a terület közművesítése is megoldható. A 200 ha terület megszerzésével azt szeretnék elérni, hogy mire a 40 ha betelepül, addigra a másik területtel is olyan szinten álljanak, hogy ott is folytatódhat a betelepülés. Igény, az van. Nem az lesz a kockázat, hogy ott fog állni üresen. Igazából Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában jelenleg nincs olyan terület, 1-2 ha-on kívül, amin gazdaságfejlesztési területet ki lehetne alakítani. Azon el lehet filozofálni, hogy miért nincs, de ez a tény. Magántulajdonban vannak ilyen területek. A magántulajdonú területek ára olyan mértékű, hogy magának az ipari területnek a létrehozása irtózatosan nagy költségekbe veri az államot. Az Elvira majornak a feladatát megtartva, azokat az értékeket, amiket létrehoztak természetesen megőrizve, van arra lehetőség - éppen a gazdálkodásukból, illetve a terület felhasználásából következően - hogy az állam tulajdonában lévő mintegy 600 ha területből 200 ha a közösség más irányú céljait is kielégítse, hogy ezt a tudományos munka és a hozzá kapcsolódó értékteremtő munka sérelme nélkül meg lehessen valósítani. Ezen folyik a vita, hogy ez így van, vagy nincs így. Ők azt állítják, hogy nincs így, mi azt állítjuk, hogy így van. Reméli, hogy előbb-utóbb megszületik az a kompromisszum, ami lehetővé teszi mind a két célnak a megvalósulását. Az előző agrárminiszter ideje alatt volt egy olyan felvetés, amit nem a városvezetés vetett fel, hogy el tudják azt képzelni, hogy elköltözik, ez akkoriban 3 milliárd Ft alatti összeg volt. Szerinte a 600 ha területen mindkét feladat megfér egymás mellett, de a költséghatékonyság mellett meg kell fontolni, hogy kb. 25-30 milliárd Ft-ért vesznek magántulajdonú területeket, vagy pedig kb. 3 milliárd Ft-ért lesz egy teljesen új kutatóintézet. Úgy tudja, hogy 2019. január 1-jén kezd működni a bíróság Érden, az építkezés pedig a jövő év tavaszán fog megkezdődni, ami kb. 14 hónapig fog tartani. Ha valaki szeretne Érden kórházat építeni, azt nagy szeretettel várják. A kórház, mint intézmény a magyar állam feladata, kötelezettsége. Ha úgy dönt a magyar állam, hogy itt épít egy kórházat, akkor szívesen adják neki a 10 hektáros területet, de szerinte a mostani szabályozási körülmények között proaktívan nagyon nehéz ebben eljárni. Arra kicsi a terület, hogy a szuperkórházat itt építsék fel. A szakrendelőben, mint mondta is 35 szakma jelenik meg és a kórházak is nem túl nagy távolságra találhatóak. Ebben a pillanatban nem ez a legszorítóbb probléma. Támogatja egy kórház létrehozatalát, de az önkormányzat nincs abban az anyagi helyzetben, hogy meg tudja építeni és működtetni azt. Irracionális volna az, hogy azt mondják, hogy építenek itt egy kórházat. Az egészségügy irányítóival tudják megbeszélni, hogy építsenek itt egy kórházat, illetve ha valaki magánkórházat szeretne, akkor rendelkezésre áll a terület. Az új piac, az inkább egy vásárcsarnok. A bérleti díj  mindenféleképpen vonja maga után az árú árszínvonalát. Ha megvalósul, hogy mindenki itt lakik és itt is dolgozik, és itt is akarnak vásárolni, akkor a tényleges 10 éves tervben szerepelhet a vásárcsarnok. Az ilyen összefüggésekre is figyelni kell és nem szabad előrerohanni. Nagyon szép az a szöveg, amit az MSZP-DK-Együtt frakció javasol a társadalmi egyezetésről. Jó lenne definiálni, hogy mit is jelent a valós társadalmi egyeztetés. Szerinte ennek elindult egy formája, az interneten mindenki hozzáférhet a kérdőívhez, az Érdi Újságban pedig nyomtatott formában is megjelenik. A valós társadalmi egyeztetés egy szép jelzős szerkezet, semmit nem mond és semmit nem határoz meg, de jól hangzik. Meg fogják látni, hogy hányan reagálnak erre. Az első Batthyány program esetében is volt társadalmi egyeztetési szándék, kiküldték mindenkinek, az Érdi Újságban is megjelent, illetve elektronikusan is megküldték. A viszontválasz az 1.500-at se érte el. Akár a főtéren, akár az Iparos úton is ki lehet állni, körül lehet nézni és el lehet mondani, hogy mi hiányzik. Azon lehet vitatkozni, hogy melyik pontnak van elsőbbsége. Mi az, amit elbír a város jelenlegi lehetősége, milyen lehetőségeket tudnak úgy behozni a városba, hogy a város anyagi kondíciói javuljanak, és így egyre többet lehessen a rendszerbe betenni. A kívánságlista önmagában nem működik. A kívánságlistát önmagában se valós, se valótlan társadalmi egyeztetésen nem lehet érvényesíteni. A társadalmi egyeztetéshez az is kell, hogy a másik fél is befogadja. A demográfiai adatokból látható, hogy 40 év alatt van a város átlagéletkora. Ez azt jelenti, hogy elsősorban bölcsődére, óvodára, általános iskolára és középiskolára van szükség. Ezeknek a megépítésére is időre, pénzre, közbeszerzésre stb. van szükség. Az ÉTV-ÉTCS-nél azt lenne célszerű elérni, hogy önkormányzati, illetve állami tulajdonban legyen, mert most van benne magántulajdon is, a Veoliáé, akinek érdekes a hozzáállása, hiszen az ÉTV teljes visszavásárlásához beleegyezését adta, az ÉTCS visszavásárlásától pedig eltekintett. Ez megakasztotta kicsit a folyamatokat. A későbbiekben a két céget egy cégként kell működtetni. A szétszedésnek az volt az oka, hogy a csatornafejlesztéssel kapcsolatos pályázatnál a különböző európai uniós bizottságokban ragaszkodtak a szétválasztáshoz a tulajdoni kapcsolatok miatt, mert olyan projektet nem tudtak támogatni, ahol nem kifejezetten állami, vagy önkormányzati a tulajdon. Az ÉTH Kft.-vel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy jelen pillanatban 21 település közös társulásának a szolgálati tevékenységét látja el. Az NHKV Zrt. lenne az az állami tulajdonban lévő cég, aki a különböző elszámolásokat intézné, de ennek csak korlátozottan tud eleget tenni. A rezsicsökkentési politikát fenntartja a kormány. Ha valóban így csinálják, akkor mellé kell tenni a pénzösszeget, ami a zökkenőmentes fenntartást lehetővé teszi. A bérlakás szó a rendeletben is többször előfordul. Szerinte bérlakások lehetnek - de nem szociális bérlakások - ha valaki meg tudja finanszírozni. A városban élő 70.000 ember közül kb. 10.000-en élnek bérletben. Természetesen a fiatalság számára érdemes elgondolkodni azon, hogy hogyan lehetne azt megoldani, hogy effektív jól működjön. A piactól elszakadt lakhatásnak a problémája sok embernek okozza a nyomorúságát, de ebben most ne menjenek bele. Egy bérlakás programról ifjúsági korhatárok meghatározásával, családi állapot figyelembevételével stb. érdemes elgondolkodni, ha tudnak erre forrást találni, akkor érdemes belevágni. Amíg a gazdaságfejlesztési övezet létre nem jön, addig folyamatosan tovább termelnek bizonyos működési hiányokat. Azért nem mondhatnak le a fejlesztési lehetőségekről, hogy valamennyi utat és járdát megépítsenek, a meglévő intézményhálózatot fenn kell tartani, kötelező a sportlétesítmények fenntartása stb. Ehhez kapcsolódóan olyan kevés a város önálló bevétele, hogy a normatíva kiegészítésére nem futja, ezért szükséges a lehetőségek kiegészítése a normatíván túl egyfajta plusz normatív támogatással. A költségvetésben 1,9 milliárd Ft-os üzemelési-működési hiány jelenik meg. Ebből 700 millió Ft-ot fog tudni elfogadni az Államháztartásért Felelős Államtitkárság. Szerinte az ellenzék és Németh Antal összes hozzászólása egy nagy félreértésből adódik. Úgy gondolják, hogy egy-egy ilyen program teljes fegyverzetben pattan ki valakinek a fejéből. Ne számítsanak csodákra. Arra számítsanak, hogy felsorolják, hogy mik hiányoznak, tehát létrehozzák a hibalistát. Megkérdezik azokat az embereket, akik tényleg kíváncsiak és érdeklődnek ezek után a dolgok után, hogy mit gondolnak róla, mit javasolnak még. És amennyiben a finanszírozás, urbánus szolgáltatások, munkahely teremtési rendszerbe bele lehet illeszteni, akkor azt be is fogadják. Ezek a lehetőségek akkor tudnak megnyílni, ha az első Modern Városok Programrész, a Batthyány Program 2020-ig tartó folyamata lényegében befejeződik. Több program is azért csúszik konkrétan, mert az elmúlt években olyan árnövekedés volt, hogy a rendelkezésre álló pénz 10-15-20 %-kal kevesebb, ezért eredménytelenséget kellett hirdetni az első közbeszerzési körben. A szabályozás köti a kezüket, az új lehetőségeket jóvá kell hagyatni a különböző minisztériumokkal, illetve a Modern Városok Programot kezelő kollégákkal, ez folyamatban van és írják is ki az új közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési rendszer kb. 15-20 %-kal növeli egy-egy beruházás árát. Közben az állami területek egy részén és a magánterületeken elindult a béremelés, és ez a szolgáltatás árában is megjelenik. Ebben a pillanatban az egész ország építkezik, ennek az az eredménye, hogy nyersanyag is alig van, ennek hatására is van áremelkedés. Újra elő fogja terjeszteni, ha már lesz tervezhető forrás. A felsőoktatás esetében egy-egy egyetemnek csak a kihelyezett karáról beszélhetnek, mert önálló felsőoktatási intézménynek 17 km-re Budapesttől racionális indoka nincsen. Helyszínként pedig sok mindent ki lehet találni, akár az Elvira major maradék területét, de akkor hol csinálják a csonthéjasok génállományát, tehát ezzel óvatosnak kell lenni dr.Csőzik László képviselőtársam. A másik lehetőség a volt honvédségi terület, ami 100 ha  lenne. A területet holnap a Magyar Fejlesztési Bank képviselőivel fogják meglátogatni. start up-ok részére, illetve a régi hangárokat és irányító központot felhasználva egyfajta tároló központként való felhasználásra is alkalmasnak vélik. A területről megalapozó tanulmányt készíttettek.

 

Dr. Bács István alpolgármester: Útépítésre írták ki a közbeszerzési eljárást, amire egy ajánlat érkezett, ezért az eljárás eredménytelen volt és újra ki kell írni. Nagyon sok út épül az országban, le vannak terhelve és ezért nincsen nagyon érdeklődő. A közgyűlés már három éve döntött arról, hogy egy olyan óvodát terveztet, ami a sajátos nevelésű igényű gyerekeknek alkalmas. Ezek a tervek jogerős építési engedélyt kaptak, aminek a határidejét a főépítészi csoport meghosszabbíttatta. A terveket felajánlották a református egyháznak telekkel együtt, ezt jelenleg a zsinati tanács véleményezi. Bízik benne, hogy novemberre a Tállya utcai óvoda olyan állapotban lesz, hogy a gyerekek visszamehessenek. A tábla azért került kihelyezésre, mert a befejezési határidő a szerződés aláírásától számított 6 hónap lesz. Az önkormányzat két éve megvásárolta az építkezéshez szükséges ingatlanokat, megtörtént az összevonásuk, és átadták a területet az építkezés felett diszponáló Budapest Környéki Törvényszéknek. A tervek is elkészültek, a források is rendelkezésre álltak, fél éve megkezdődhetett volna a kivitelezés, csakhogy az építési engedély nem érkezett meg időben, azaz 2017. december 31-éig. Január elsejétől a megváltozott jogszabályok miatt a terveket plusz egy fórummal kellett egyeztetni, ami fél évvel hátráltatta az építkezés elindulását. Végül ezek az egyeztetések sikeresen lezárultak, és a közeljövőben megkezdődhet a kivitelezés is. Az Érdi Járásbíróság illetékességi területe hét településre – Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok és Törökbálint – terjed majd ki. Ezek jelenleg a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartoznak, de már nem sokáig. Az Érdi Járásbíróság ugyanis 2019. január elsején megkezdi működését. A fél éves csúszás miatt erre az időpontra az új épület nem készül el, ezért a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény szomszédságában, a Felső utca 43. szám alatt – ahol a patika, illetve a háziorvosi rendelők vannak – bérelnek ki ideiglenesen két szintet. A Budaörsi Bíróság leterheltsége nem fog csökkenni, akinek ott van peres ügye és Budaörsre kell járnia, annak ezután is oda kell járnia, mert Érden felmenő rendszerben lesz a bíróság feltöltése, csak az új ügyek fognak idekerülni.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Elmondja, hogy nyitottak arra, hogy az előterjesztést megszavazzák. Lát olyan kompromisszumos lehetőséget, amit mind a két oldal el tud fogadni. A javaslat arra vonatkozott, hogy a folyamat ne álljon meg az internetes szavazásoknál, hanem legyen belőle egy valós társadalmi vita, ami alatt akár lakossági fórumot is érthetnek. Javasolja, hogy tegyék a társadalmi vitát oda harmadik pontként a határozati javaslatba.

 

T. Mészáros András polgármester: Így tudja befogadni a módosítást: 3. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a széleskörű társadalmi vitát készítse elő, bonyolítsa le, és annak eredményét tárja a Közgyűlés elé.

 

Simó Károly alpolgármester ügyrendi: Kérdezi, hogy Dr. Havasi Márta képviselőtársa fenntartja-e még a módosító indítványát.

 

Dr. Havasi Márta képviselő: A közös cél az, hogy a város fejlődjön, gyarapodjon, gazdagodjon. Ebben tökéletes egyetértés van köztük. A nézetkülönbség kiderült a különböző hozzászólásokból. A prioritások másként változhatnak, de a fejlődésnek és a fejlesztéseknek nem ők lesznek az akadályai. Csak bízni tudnak abban, hogy ezeknek a terveknek a jelentős része meg is fog tudni valósulni.

 

Antunovits Antal képviselő: Nem kapott választ az Ófaluban lévő műemlékkel kapcsolatban.

 

T. Mészáros András polgármester: Ófaluban nincs műemlék, műemlék jellegű épület van. Érden a Minaret az egyetlen műemlék.

 

Antunovits Antal képviselő: Akkor a műemlék jellegű épületek állagával kapcsolatos kérdésre.

 

Dr. Bács István alpolgármester: Benne van az I/2-ben: Érd Ófalu – Duna parti gyógy-, sport-, illetve kulturális turisztikai beruházás II. ütemében. Igaz nincsen külön kiemelve, hogy Minaret.

 

Antunovits Antal képviselő: Javasolja, hogy legyen benne.

 

Szűcs Gábor képviselő: Az MSZP-DK-Együtt frakció támogatja a határozati javaslatot, amennyiben a 3. pont belekerül, a széleskörű társadalmi vita lebonyolítása.

 

T. Mészáros András polgármester: Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett határozati javaslat:

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az előterjesztés mellékletét képező Batthyány 2019-2028 fejlesztési program célkitűzéseit, a melléklet szerint.
2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a célkitűzésekben szereplő programot képviselje a 2028-ig tartó időszak pénzügyi tervezése során.

Határidő: a határozat közlésére - azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

 

A határozati javaslat melléklete a jegyzőkönyv melléklete

 

A szavazásra feltett határozati javaslat:

• Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az előterjesztés mellékletét képező Batthyány 2019-2028 fejlesztési program célkitűzéseit, a melléklet szerint.
• A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a célkitűzésekben szereplő programot képviselje a 2028-ig tartó időszak pénzügyi tervezése során.
• A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a széleskörű társadalmi vitát készítse elő, bonyolítsa le, és annak eredményét tárja a Közgyűlés elé.

Határidő: a határozat közlésére - azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

 

A határozati javaslat melléklete a jegyzőkönyv melléklete

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

176/2018. (IX.27.)

h a t á r o z a t a

 

tájékoztató és helyzetjelentés a Modern Városok Program jelenlegi helyzetéről, és javaslat a további célok meghatározásáról

 

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az előterjesztés mellékletét képező Batthyány 2019-2028 fejlesztési program célkitűzéseit, a melléklet szerint.
2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a célkitűzésekben szereplő programot képviselje a 2028-ig tartó időszak pénzügyi tervezése során.
3. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a széleskörű társadalmi vitát készítse elő, bonyolítsa le, és annak eredményét tárja a Közgyűlés elé.

Határidő: a határozat közlésére - azonnal

 

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

A határozati javaslat melléklete a jegyzőkönyv melléklete

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: