Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Elmondja, hogy a Modern Városok Program keretében sokszor alkalmazzák a rendeletet. A rendelet célja, hogy a Közgyűlés határozza meg a beruházási célokat, azaz döntsön a beruházásokról, határozza meg azok forrását és kellő áttekintést nyerjen a beruházások folyamatáról. A gyakorlati tapasztalatok alapján sok változtatásra lett volna szükség, ezért célszerűbbnek látszott egy új rendelet előkészítése. A legfontosabb változás, hogy a szabályozás kifejezetten beruházásokra vonatkozik. A rendelet-tervezet 10 millió Ft értékű beruházások esetében írja elő beruházási célokmány elfogadását. Az elfogadott beruházási célokmányt akkor kell módosítani, ha a folyamatban lényeges időtartam-, vagy finanszírozás módosítás következik be. Jelentősebb technikai módosítás, hogy a beruházási adatlap a beruházásért felelősöket kötelezi arra, hogy részletes táblázattal kövessék nyomon a beruházás teljes folyamatát. Így a Közgyűlés felé a jegyző, illetve intézményi beruházások esetében pedig az intézményvezető tartozik felelősséggel.

Szabó Béla Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke: A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a rendelet tervezetet.

Pulai Edina Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság is elfogadásra javasolja a rendelet tervezetet.

Szűcs Gábor képviselő: Javasolja, hogy a jövőben a beruházás előkészítése, engedélyezése című fejezet 7. § (2) bekezdésében az önkormányzat és intézményei körében felmerülő beruházási igényekre javaslatot tehessen az önkormányzati képviselő is. A képviselői munka egyik fontos része, hogy tehessen ilyen javaslatot, amiről majd a Közgyűlés dönt.

T. Mészáros András polgármester: Megkéri a jegyzőt, hogy vizsgálják ezt meg a javaslatot, és ha erre mód nyílik, akkor a legközelebbi módosítás során kerüljön beépítésre a rendeletbe.

Dr. Havasi Márta képviselő: A költségeket általában bruttó értékben kell tervezni, ami az ÁFA mentes kör esetében indokolt és rendben is van. Kérdezi, hogy az intézmények között van-e olyan, amely jogosult az ÁFA levonására. Kérdezi, hogyha van ilyen, akkor felmerült-e, hogy a nettó értékben történő alkalmazás lenne indokolt.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: A kérdést beruházásonként kell vizsgálni. Alapvetően a költségvetési szervek beruházásait bruttó összegben mutatják be. Ha az értékhatár nettó összegben kerül meghatározásra, az a közbeszerzés szabályaihoz igazodik.

Dr. Csőzik László képviselő: A 9. § (3) vonatkozásában teljesen egyértelmű, hogy beruházási célokmány elfogadását megelőzően nem kerülhet sor beruházás megkezdésére. A polgármester jogosult a kötelezettségvállalásra a célokmány elfogadását követően. Kérdése, hogy csak és kizárólag azt követően jogosult-e rá, miután elfogadták a célokmányt. Logikailag nyilván ez következik belőle, de a megfogalmazás szórendje ezzel ellentétes értelmezésre is módot adhat. Kérdezi a jegyzőtől, hogy az első jogi lépés a célokmány elfogadása és minden más szerződéses jellegű kötelezettségvállalás, költségvetési forrás hozzárendelése csak ezután következhet. Kérdezi, hogy a célokmány elfogadását követő szerződés aláírások esetében szükséges-e egyáltalán határidőket kitűzni. Kicsit hiányosnak tartja az időbeliséget.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Nehéz kérdés az, hogy a beruházás mikor indul el. Ha van egy beruházási cél, annak általában önkormányzati szinten a polgármester részéről meg kell fogalmazódni. Ha ennek összege meghaladja a nettó 10 millió Ft-ot, akkor a Közgyűlés az, aki erről döntést hozhat. Kérdésként merül fel, hogy egy tervezési munka megrendelése, vagy egy tanulmány megrendelése az a beruházás elkezdését jelenti-e, hiszen az adott tanulmány, pont azt mutatja be, hogy érdemes-e, kell-e, célszerű-e megindítani a beruházást. Eddig szigorúbb volt a rendeleti előírás, hogy csak a célokmányt követően lehet szerződni. A „9. § (3) bekezdése szerint „a beruházási célokmány elfogadását követően, a döntéstől függően az adott beruházással kapcsolatos szerződéses kötelezettségvállalásra a polgármester jogosult. Az intézményi beruházásoknál a szerződéses kötelezettségvállalásra az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok az irányadóak.” Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a célokmányról szóló határozatot követően kötheti meg a polgármester az első szerződést, hiszen vannak olyan feltáró, előkészítő munkálatok, amik kapcsolódnak a beruházáshoz, mégis szükségesek ahhoz, hogy a célokmány a közgyűlés elé kerülhessen. Nem ennyire szigorúan értelmezné, hogy csak a döntést követően lehet elkezdeni a beruházást. A mondatrész inkább arra utal, hogy a polgármester az, aki kötelezettséget vállalhat, tehát ő kötheti meg a beruházásra vonatkozó szerződéseket. Az időbeliségnek a gyakorlati megoldása kicsit nehézkes. Az adott kötelezettségvállalás sok mindenből eredhet, akár egy kiválasztási eljárás lebonyolításából is. Kérdés, hogy mikortól vállal kötelezettséget a polgármester, esetleg az első tanulmánytól. Nem javasolja a részletesebb határidőket, mert az lassítaná, akadályozná a folyamatot.

Dr. Bács István alpolgármester: A most folyó VEKOP-os projektek kapcsán meg kell adni a beruházás megkezdését. Ilyenkor az a dátum számít, amikor átadják a kivitelezőnek a munkaterületet, tehát akkor indul a beruházás. Kezdődhetne az építési engedélyezési dokumentációra történő szerződéssel, de lehet, hogy az csak az előkészítő fázis része, hiszen közben még alakulhat. Egy kiviteli tervnél az engedélyes tervhez képes lehetnek jelentős változások, plusz funkciók kerülhetnek be illetve ki egy adott beruházás vonatkozásában. Egy projektnél sem lehet azt mondani, hogy amit a célokmány elfogadásakor rögzítenek, az úgy is marad.

T. Mészáros András polgármester: Abban az esetben, ha a források egyértelműen rendelkezésre állnak és nem pályázat útján, vagy egyéb máshonnan származó források finanszírozzák részben vagy egészben a beruházást, akkor valószínűleg meg lehet úgy oldani, hogy a polgármester csak azután vállal kötelezettséget, ha a beruházási célokmányt elfogadta a Közgyűlés. Ellenkező esetben, tehát a pályázatok esetében ez nagyon nehezen megoldható, lényegében szükségtelenné, illetve korlátozóvá válik a beruházási célokmány. A beruházási célokmány egy önként vállalt feladata a Polgármesteri Hivatalnak, illetve a Közgyűlésnek, hogy a nyilvánosság követni tudja egy-egy beruházás fő vonalait, az arra rendelkezésre álló pénzt, az elérendő célokat, illetve ezeknek az időbeli összefüggéseit. Ha ragaszkodnak a szó szerinti értelmezéshez, hogy csak a célokmány elfogadását követően vállalhat kötelezettséget a polgármester, akkor vissza fogja vonni a javaslatot, és megszűnik ez a monitoring lehetőség. Ez egy jó szabályozás. Felteszi szavazásra a rendelet-tervezetet.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmény) nettó 10.000.000 forint értékhatárt meghaladó építési beruházásaira, felújításaira, valamint az ezzel összefüggő és e tevékenység keretében történő szolgáltatás- és árubeszerzéseire, kivéve, ha jogszabály vagy jelen rendelet másként rendelkezik, illetőleg országos hatáskörű szerv jogszabályban meghatározott hatásköre alapján eltérően dönt. A rendelet előírásait kell alkalmazni a beruházási feladat megvalósításának folyamatában.

2. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak tekintetében a számvitelről szóló, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény fogalom meghatározásai az irányadóak azzal, hogy jelen rendeletben a beruházás, a felújítás, egységesen beruházás névvel kerül megjelölésre.

3. § (1) A részben vagy egészben központi költségvetési juttatásból vagy Európai Uniós támogatásból megvalósuló - Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonát gyarapító - beruházásokra és azok finanszírozási rendjére a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok az irányadóak, a nem szabályozott kérdésekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az egy beruházási feladathoz tartozó részfeladatokat és az ahhoz tartozó költségeket világosan, összefüggéseik figyelembevételével kell kimutatni. E rendelet szabályainak megkerülése céljából a beruházást részekre bontani nem lehet.

4. § Az 1. §-ban meghatározott szervek a beruházásaikat, illetve azok előkészítését csak a jelen rendelet szabályai szerint elfogadott beruházási célokmány birtokában kezdhetik meg.

2. Beruházó és lebonyolító szervek

5. § (1) A beruházó az engedélyezett célokmányban megjelölt önkormányzat vagy az intézmény.

 (2) Pályázati támogatással megvalósítandó beruházások esetén a pályázati felhívásokban foglaltak szerint kell eljárni.

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott, a beruházót terhelő jogok és kötelezettségek:

a) ha a beruházó az önkormányzat - a polgármestert,

b) ha a beruházó az intézmény - az intézmény vezetőjét/jegyzőt illetik.

(2) Amennyiben a beruházó indokoltnak tartja, a beruházás megvalósításához lebonyolító közreműködését veheti igénybe. A lebonyolításhoz szükséges szerződések csak a beruházási

célokmány elfogadását követően köthetők meg.

3. A beruházás előkészítése, engedélyezése

7. § (1) A beruházás előkészítése során a beruházás szükségességéről, céljáról kell dönteni.

(2) Az önkormányzat és intézményei körében felmerülő beruházási igényekre javaslatot tehet:

a) a polgármester,

b) a közgyűlés bármely bizottsága,

c) az intézményvezető,

e) a jegyző, vagy

f) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezetője.

(3) Az előkészítésre kijelölésről – a rendelkezésre álló anyagi források figyelembe vételével – a polgármester dönt.

8. § (1) A beruházási célokmány előkészítésére vonatkozó javaslat alapján az előkészítésre kijelölt beruházásra vonatkozóan a jegyző az 1. melléklet szerinti tartalommal beruházási célokmány tervezetet készít.

(2) A beruházás költség-előirányzatait a beruházás megkezdésének várható időpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatással kell tervezni. A költségeket az általános forgalmi adóval növelten kell feltüntetni. A beruházás megvalósítás időtartamától, valamint a bizonytalansági tényezőktől függően szükség esetén a költségeket tartalékkal növelten is meg lehet tervezni. A 100 millió Ft értékhatárt meghaladó beruházásoknál a költségeket 10%-ot meg nem haladó mértékű tartalékkal növelten kell megtervezni.

(3) A beruházási költségek része különösen a megvalósíthatósági vagy előkészítési tanulmány(ok), az engedélyes, illetve kiviteli tervek készítési, a terület tulajdonjogának (használatának) megszerzési költsége, valamint bármely építési vagy bontási munka, kisajátítás, kártalanítás, beruházás, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, beszerzések, üzembe helyezés, közbeszerzési eljárás költsége, illetve a megvalósított ingatlanhoz tartozó eszközök értéke.

(4) A beruházás megindításához szükséges iratok teljes körű összeállításáért a beruházási célokmány készítője a felelős.

9. § (1) A beruházási célokmány elfogadásáról a polgármester előterjesztésére, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, valamint a beruházás szakmai vonatkozása tekintetében érintett szakbizottság állásfoglalásának kikérése után a Közgyűlés dönt.

(2) A beruházási célokmányban jóváhagyott költségek előirányzatát az önkormányzat költségvetésében szerepeltetni kell.

(3) A beruházási célokmány elfogadását követően, a döntéstől függően az adott beruházással kapcsolatos szerződéses kötelezettségvállalásra a polgármester jogosult. Az intézményi beruházásoknál a szerződéses kötelezettségvállalásra az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) A beruházási tevékenység irányítására, ellenőrzésére a beruházó jogosult és köteles.

10. § (1) Az elfogadott beruházási célokmányt minden esetben módosítani kell, ha:

a) a beruházási cél módosul,

b) a megvalósulási határidő túllépés várhatóan meghaladja a hat hónapot, vagy

c) a beruházás költségeinek megváltozása azt indokolttá teszi.

(2) A beruházási célokmány módosítására a 8-9. § rendelkezései irányadóak azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a módosítás okainak részletes elemzését is.

4. A beruházás megvalósítása, üzembe helyezés

11. § (1) A beruházás megvalósítása az elfogadott célokmány alapján történik.

(2) A megvalósult beruházást a vagyonkezelő költségvetési szervnek üzembe helyezésre, illetve aktiválásra át kell adni. Az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatásáról, a beruházásban érdekelt szervek meghívásáról, a szavatossági jogok érvényesítéséről (szerződés eltérő rendelkezésének hiányában), továbbá az üzembe helyezéshez, aktiváláshoz, tulajdonjog-bejegyzéshez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatásáról - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beruházó köteles gondoskodni.

(3) A beruházásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági és pénzügyi előírások, valamint az egyéb, szerződéses kötelezettségek betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért, a beruházóra előírt költségvetési, tervezési és beszámolási, statisztikai, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatásáért a beruházó felelős, ideértve azt az esetet is, ha a lebonyolítást más szerv (lebonyolító) végzi.

12. §  (1) A beruházások fontosabb adatairól a beruházók nyilvántartást kötelesek vezetni, melynél minimális követelmény a számviteli rendnek megfelelő analitikus nyilvántartás, a szerződés-nyilvántartás, és a kötelezettségvállalás-nyilvántartás vezetése.

(2) A beruházások lebonyolítása során – a beruházási célokmány alapján – az előkészítési, tervezési, építési, beszerzési, hatósági feladatok, a beruházás költségeinek bemutatása, a források részletezése, a beruházás lebonyolításának ütemezése, az egyes feladatokért felelős munkatársak, külső szervek meghatározása érdekében beruházási adatlapot kell nyitni, melynek naprakész vezetéséért - ha a beruházó az önkormányzat, vagy a polgármesteri hivatal a jegyző, - ha a beruházó az intézmény, az intézmény vezetője a felelős.

5. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § Hatályát veszti a 21/2011. (III.25) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a __/2016. (V.5.) önkormányzati rendelethez

Nyilvántartási szám: ______________

CÉLOKMÁNY

1. A beruházó neve és címe:

 

2. A beruházás megnevezése, jellege:

 

3. A beruházás célja és szükségességének indoklása:

 

4. A beruházás helye és a beruházással érintett ingatlan HÉSZ szerinti besorolása:

 

5. A beruházás érintett ingatlanon belüli területi igénye (m2), a beruházás műszaki leírása, és a választott műszaki megoldások indoklása:

 

 

6. A becsült költségek részletes bemutatása:

- költségnemenkénti bontásban, éves ütemezéssel (ideértve legalább az előkészítési költségeket, a kapcsolódó szolgáltatások, árubeszerzések, és építési költségek összegét);

- a költségbecslés módja (tervezői költségvetés, műszaki értékbecslés, előzetes adásvételi megállapodás, stb.)

 

7. A beruházási költségek forrása a forráshelyek megjelölésével:

 

8. A szállítók kiválasztásának módja, az eljárás megnevezése:

  

9. A megvalósítás jogi feltételei (pl. kisajátítás, telekalakítás stb.):

 

10. A beruházáshoz szükséges megalapozó tanulmányok, tervek, előzetes megállapodások, stb. felsorolása, külön feltüntetve az előkészítéshez szükséges feladatokat és az előkészítés költségeit:

 

11. Alapközművek helyzete, a beruházás

várható hatása az infrastruktúra terhelésére:

 

12. Tulajdonos, üzemeltető vagyonkezelő (vagy a kiválasztás módjának) megjelölése:

 

13. Az üzembe helyezés és a használatbavételi engedély megadásának várható időpontja:

 

14. Az üzemeltetés fedezetének megjelölése:

 

15. A beruházás gazdasági értékelése és megtérülési ideje:

”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett megalkotta a következő rendeletet:

13/2016. (V.5.)

önkormányzati rendelet

az önkormányzati beruházások előkészítéséről, és megvalósítási rendjéről

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmény) nettó 10.000.000 forint értékhatárt meghaladó építési beruházásaira, felújításaira, valamint az ezzel összefüggő és e tevékenység keretében történő szolgáltatás- és árubeszerzéseire, kivéve, ha jogszabály vagy jelen rendelet másként rendelkezik, illetőleg országos hatáskörű szerv jogszabályban meghatározott hatásköre alapján eltérően dönt. A rendelet előírásait kell alkalmazni a beruházási feladat megvalósításának folyamatában.

2. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak tekintetében a számvitelről szóló, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény fogalom meghatározásai az irányadóak azzal, hogy jelen rendeletben a beruházás, a felújítás, egységesen beruházás névvel kerül megjelölésre.

3. § (1) A részben vagy egészben központi költségvetési juttatásból vagy Európai Uniós támogatásból megvalósuló - Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonát gyarapító - beruházásokra és azok finanszírozási rendjére a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok az irányadóak, a nem szabályozott kérdésekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az egy beruházási feladathoz tartozó részfeladatokat és az ahhoz tartozó költségeket világosan, összefüggéseik figyelembevételével kell kimutatni. E rendelet szabályainak megkerülése céljából a beruházást részekre bontani nem lehet.

4. § Az 1. §-ban meghatározott szervek a beruházásaikat, illetve azok előkészítését csak a jelen rendelet szabályai szerint elfogadott beruházási célokmány birtokában kezdhetik meg.

2. Beruházó és lebonyolító szervek

5. § (1) A beruházó az engedélyezett célokmányban megjelölt önkormányzat vagy az intézmény.

(2) Pályázati támogatással megvalósítandó beruházások esetén a pályázati felhívásokban foglaltak szerint kell eljárni.

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott, a beruházót terhelő jogok és kötelezettségek:

a) ha a beruházó az önkormányzat - a polgármestert,

b) ha a beruházó az intézmény - az intézmény vezetőjét/jegyzőt illetik.

(2) Amennyiben a beruházó indokoltnak tartja, a beruházás megvalósításához lebonyolító közreműködését veheti igénybe. A lebonyolításhoz szükséges szerződések csak a beruházási

célokmány elfogadását követően köthetők meg.

3. A beruházás előkészítése, engedélyezése

7. § (1) A beruházás előkészítése során a beruházás szükségességéről, céljáról kell dönteni.

(2) Az önkormányzat és intézményei körében felmerülő beruházási igényekre javaslatot tehet:

a) a polgármester,

b) a közgyűlés bármely bizottsága,

c) az intézményvezető,

e) a jegyző, vagy

f) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezetője.

(3) Az előkészítésre kijelölésről – a rendelkezésre álló anyagi források figyelembe vételével – a polgármester dönt.

8. § (1) A beruházási célokmány előkészítésére vonatkozó javaslat alapján az előkészítésre kijelölt beruházásra vonatkozóan a jegyző az 1. melléklet szerinti tartalommal beruházási célokmány tervezetet készít.

(2) A beruházás költség-előirányzatait a beruházás megkezdésének várható időpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatással kell tervezni. A költségeket az általános forgalmi adóval növelten kell feltüntetni. A beruházás megvalósítás időtartamától, valamint a bizonytalansági tényezőktől függően szükség esetén a költségeket tartalékkal növelten is meg lehet tervezni. A 100 millió Ft értékhatárt meghaladó beruházásoknál a költségeket 10%-ot meg nem haladó mértékű tartalékkal növelten kell megtervezni.

(3) A beruházási költségek része különösen a megvalósíthatósági vagy előkészítési tanulmány(ok), az engedélyes, illetve kiviteli tervek készítési, a terület tulajdonjogának (használatának) megszerzési költsége, valamint bármely építési vagy bontási munka, kisajátítás, kártalanítás, beruházás, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, beszerzések, üzembe helyezés, közbeszerzési eljárás költsége, illetve a megvalósított ingatlanhoz tartozó eszközök értéke.

(4) A beruházás megindításához szükséges iratok teljes körű összeállításáért a beruházási célokmány készítője a felelős.

9. § (1) A beruházási célokmány elfogadásáról a polgármester előterjesztésére, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, valamint a beruházás szakmai vonatkozása tekintetében érintett szakbizottság állásfoglalásának kikérése után a Közgyűlés dönt.

(2) A beruházási célokmányban jóváhagyott költségek előirányzatát az önkormányzat költségvetésében szerepeltetni kell.

(3) A beruházási célokmány elfogadását követően, a döntéstől függően az adott beruházással kapcsolatos szerződéses kötelezettségvállalásra a polgármester jogosult. Az intézményi beruházásoknál a szerződéses kötelezettségvállalásra az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) A beruházási tevékenység irányítására, ellenőrzésére a beruházó jogosult és köteles.

10. § (1) Az elfogadott beruházási célokmányt minden esetben módosítani kell, ha:

a) a beruházási cél módosul,

b) a megvalósulási határidő túllépés várhatóan meghaladja a hat hónapot, vagy

c) a beruházás költségeinek megváltozása azt indokolttá teszi.

(2) A beruházási célokmány módosítására a 8-9. § rendelkezései irányadóak azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a módosítás okainak részletes elemzését is.

4. A beruházás megvalósítása, üzembe helyezés

11. § (1) A beruházás megvalósítása az elfogadott célokmány alapján történik.

(2) A megvalósult beruházást a vagyonkezelő költségvetési szervnek üzembe helyezésre, illetve aktiválásra át kell adni. Az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatásáról, a beruházásban érdekelt szervek meghívásáról, a szavatossági jogok érvényesítéséről (szerződés eltérő rendelkezésének hiányában), továbbá az üzembe helyezéshez, aktiváláshoz, tulajdonjog-bejegyzéshez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatásáról - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beruházó köteles gondoskodni.

(3) A beruházásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági és pénzügyi előírások, valamint az egyéb, szerződéses kötelezettségek betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért, a beruházóra előírt költségvetési, tervezési és beszámolási, statisztikai, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatásáért a beruházó felelős, ideértve azt az esetet is, ha a lebonyolítást más szerv (lebonyolító) végzi.

12. §  (1) A beruházások fontosabb adatairól a beruházók nyilvántartást kötelesek vezetni, melynél minimális követelmény a számviteli rendnek megfelelő analitikus nyilvántartás, a szerződés-nyilvántartás, és a kötelezettségvállalás-nyilvántartás vezetése.

(2) A beruházások lebonyolítása során – a beruházási célokmány alapján – az előkészítési, tervezési, építési, beszerzési, hatósági feladatok, a beruházás költségeinek bemutatása, a források részletezése, a beruházás lebonyolításának ütemezése, az egyes feladatokért felelős munkatársak, külső szervek meghatározása érdekében beruházási adatlapot kell nyitni, melynek naprakész vezetéséért - ha a beruházó az önkormányzat, vagy a polgármesteri hivatal a jegyző, - ha a beruházó az intézmény, az intézmény vezetője a felelős.

5. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § Hatályát veszti a 21/2011. (III.25) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelethez

Nyilvántartási szám: ______________

CÉLOKMÁNY

1. A beruházó neve és címe:

 

2. A beruházás megnevezése, jellege:

 

3. A beruházás célja és szükségességének indoklása:

 

4. A beruházás helye és a beruházással érintett ingatlan HÉSZ szerinti besorolása:

 

 

5. A beruházás érintett ingatlanon belüli területi igénye (m2), a beruházás műszaki leírása, és a választott műszaki megoldások indoklása:

 

 

6. A becsült költségek részletes bemutatása:

- költségnemenkénti bontásban, éves ütemezéssel (ideértve legalább az előkészítési költségeket, a kapcsolódó szolgáltatások, árubeszerzések, és építési költségek összegét);

- a költségbecslés módja (tervezői költségvetés, műszaki értékbecslés, előzetes adásvételi megállapodás, stb.)

 

7. A beruházási költségek forrása a forráshelyek megjelölésével:

 

8. A szállítók kiválasztásának módja, az eljárás megnevezése:

 

9. A megvalósítás jogi feltételei (pl. kisajátítás, telekalakítás stb.):

 

10. A beruházáshoz szükséges megalapozó tanulmányok, tervek, előzetes megállapodások, stb. felsorolása, külön feltüntetve az előkészítéshez szükséges feladatokat és az előkészítés költségeit:

 

11. Alapközművek helyzete, a beruházás

várható hatása az infrastruktúra terhelésére:

 

12. Tulajdonos, üzemeltető vagyonkezelő (vagy a kiválasztás módjának) megjelölése:

 

13. Az üzembe helyezés és a használatbavételi engedély megadásának várható időpontja:

 

14. Az üzemeltetés fedezetének megjelölése:

 

15. A beruházás gazdasági értékelése és megtérülési ideje:

 

 

A rendelet elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal

Igen

Dr. Bács István

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Tartózkodik

Dr. Csőzik László

Igen

Demjén Attila

Igen

Donkó Ignác

Igen

Fülöp Sándorné

Igen

Dr. Havasi Márta

Tartózkodik

Kéri Mihály

Igen

Kopor Tihamér

Igen

Mórás Zsolt

Igen

Pulai Edina

Igen

Simó Károly

Igen

Szabó Béla

Igen

Szűcs Gábor

Tartózkodik

Tekauer Norbert

Igen

T. Mészáros András

Igen

Dr. Veres Judit

Igen