5. NAPIRENDI PONT

Dr. Havasi Márta képviselő: Ismételten benyújtotta ugyanazt az előterjesztést, ami az elmúlt Közgyűlésen napirendre sem került. A módosítás előzménye mindenki számára ismert. Miután az MSZP-DK-Együtt Korszakváltók frakció kivonult – érthető okból és indokkal – a Közgyűlés üléséről, azt követően a képviselők tiszteletdíjából a polgármester Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletére hivatkozva 20%-ot levont. A rendelet-módosítás nem a pénzről szól, hanem hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat összhangba kerüljön Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 33. §-ával. Ez a rendelkezés szabja meg annak kereteit, hogy mely képviselői magatartás minősül kötelességszegésnek, illetve erről a kérdésről ki jogosult dönteni. A törvényi szabályozásból teljesen egyértelmű, hogy ez nem polgármesteri hatáskör. A Közgyűlésnek kell megállapítania, hogy megvalósult-e kötelességszegés, a Közgyűlésnek kell döntenie, hogy ennek megfelelően a szankciók érvényre jussanak. Ezzel ellentétes a helyi SZMSZ, amely automatizmusként szabályozza, hogy amennyiben a képviselő a Közgyűlés ülésén a szavazások 51%-ában nem vesz részt, akkor a tárgyhavi tiszteletdíját csökkenteni kell, azzal hogy ez nem kerül közgyűlés elé, hanem a polgármester egyszemélyi döntése. A másik módosító javaslat pedig, hogy a rendelkezés szövegébe az 51% elé kerüljön be a legalább szó. A magyar nyelv szabályai szerint, ha a szavazások 51%-án nem vesz részt, akkor az 51%-on való nem részvétel az, ami szankcionálható, de az 52%, 53%, 54% - stb. nem. Ezért is tenné bele a pontosítást. Azon lehet vitatkozni, hogy legalább, vagy legkevesebb, de valószínűleg a polgármester úr és Közgyűlés szándékával is ellentétes volt ez a megfogalmazás, hogy 51% és a továbbiakban már ne lehessen szankcionálni.

Pulai Edina képviselő: Emlékezteti képviselőtársát, hogy nem először vonultak ki. Tavaly március 15-én rendkívüli, ünnepi Közgyűlés keretében, amit a Szepes Gyula Művelődési Központban tartottak, a polgármester úr és általa előterjesztett Ifjúsági Önkormányzat megalapítását sem támogatták, kivonultak az ülésről. Szerinte meg kell gondolni, hogy kivonulnak-e vagy sem. Nem mindenben értenek egyet, de nem biztos, hogy ez a jó megoldás.

T. Mészáros András polgármester: A szankció nem annak a következménye, hogy kivonult valaki, hanem annak a következménye, hogy a szavazások 51%-án nem vett részt, ami neki kötelessége. Kötelessége a képviselőnek részt vennie a munkában, ha jelen van az ülésen. Ha pedig nincs jelen az ülésen, akkor igazolási lehetősége van. Szerinte a magyar önkormányzati törvénnyel összhangban van a rendelet.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Szerinte Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet teljesen jogszerű és összhangban van a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény minden pontjával. A képviselők kötelességeit hosszan taglalja a törvény. A kötelezettség szegés esetei nem fakultatívak és nem másként megfogalmazhatók. A törvény tételesen kimondja, hogy a képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Ez teljesen egyértelmű. A törvény arra is felhatalmazást ad, hogy a kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő – a kötelezettségszegés abban nyilvánul meg, hogy a munkában nem vesz részt a képviselő – megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Szerinte ez azt jelenti, hogy nemhogy elvontak hatáskört a képviselő-testülettől, hanem a képviselő-testület maga határozta meg azt, hogy melyek azok az esetek, amiket kötelezettség szegésnek tekint a törvény szavain nem túlterjeszkedve, azzal szinte szóról szóra azonosan. Ebben az esetben a közgyűlés határozta meg, hogy milyen jogkövetkezménye van annak, ha a képviselő ezt a kötelezettségét nem teljesíti, és ennek mértékét is teljesen objektíven határozta meg. Maga a rendelet szól arról, hogy ha valaki nem vesz részt az ülésen, akkor azt milyen módon és kinek kell jeleznie. Ha az indokolt volt, akkor természetesen nem jár érte szankció. Az pedig nem a polgármester döntésétől függ – ellentétben képviselő asszony megfogalmazásával – hogy ha a szavazások 51%-án nem vesz részt, jár-e neki a 25.000,- Ft-os csökkentés, vagy sem, hiszen ez teljesen kógens a rendeletben. Ezért is nagyon jól kiszámítható, átlátható, szabályozott és objektív. Szerinte a rendelet teljesen összhangban van a törvénnyel, és egyértelműen szabályozza azt, hogy mikor kell a képviselői tiszteletdíjat csökkenteni. A frakció javaslata szerinti egyfajta kimentés, ami alapján mérlegelési joga lenne a képviselő-testületnek a kötelezettség szegésekre vonatkozóan, teljesen ellentétes a jogszabállyal, mert egyfajta olyan kötelezettségszegést mérlegelne, amelyet a törvény nem enged meg, hiszen egyértelműen felsorolja, hogy milyen kötelezettségei vannak, és mit kell tennie a képviselőnek ahhoz, hogy a képviselői tiszteletdíját megkapja. Ezt nem lehet összevetni az Alaptörvényben biztosított alapvető jogok gyakorlásával, nincs felhatalmazása és hatásköre a képviselő-testületnek, hogy ilyen módon kimentést adjon a tiszteltdíj megvonása alól.

Dr. Havasi Márta képviselő: Meglátása szerint mintha nem ugyanazt a jogszabályt olvasnák. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 33. §-a szerint: Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján - legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Szerinte egyértelműen a képviselő-testület hatáskörébe utalja ebben a kérdésben való döntést. Az, hogy képviselő a kötelezettséginek eleget tesz, vagy sem, abban nincs vita köztük, mert igenis megvannak a kötelezettségei, amelynek eleget tesznek, eleget akarnak tenni és a jövőben is eleget fognak tenni. Ez a dolog egyik része, a másik része az, hogy van-e az önkormányzati képviselőnek a véleményét kifejezésre juttatni, van-e joga ahhoz, hogy elhagyja a Közgyűlést, ha olyan esemény történik, amelyre más reakció nehezen képzelhető el. Azért vonultak ki, mert az azt megelőző vitában elhangzott jelzők ezt indokolták, és itt nem a baloldali képviselők érdekesek ebből a szempontból, hanem azok a választópolgárok, akik ideküldték őket, hogy képviseljék az ő gondolatvilágukat, érdekeiket, politikai értékrendjüket. A véleménynyilvánítás szabadságát kötelesség szegésnek minősíteni és így szankcionálni, azzal nem lehet egyetérteni. Az a lényeg, hogy a képviselő-testület kapja vissza a döntési jogkörét, hiszen erre vonatkozik a javaslata, illetve még egy apró pontosításról, hogy a szankcionálás pontos megfogalmazásra kerüljön, tehát ne a konkrét 51% szerepeljen, mert az acélja, hogy meghúzza a határt. A véleménynyilvánítási szabadság álláspontja szerint nem azonosítható a kötelezettségszegéssel.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: A képviselőnek természetesen joga az Alaptörvény által meghatározott véleménynyilvánítás szabadsága. Ennek lehet az az eszköze, hogy kivonulnak a képviselő-testület üléséről. Ez a joggyakorlás biztosított, azonban a képviselői munka és a kötelezettség meghatározása egyértelmű a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben. Amennyiben pedig a szavazásokban nem vesz részt, akkor nyilván felvállalja annak is a következményét – ha ilyen módon nem tud a szavazásban részt venni, mert a véleménye eltér, vagy a véleményét ilyen módon szeretné kinyilvánítani – azt, hogy megvonják a tiszteletdíját. Hangsúlyozza, hogy semmiféle hatáskör elvonás nem történt. A képviselő-testület alkotta meg a saját SZMSZ-ét minősített többséggel. Az SZMSZ-ben lefektetett módon – teljes összhangban a törvény szövegével – került meghatározásra az, hogy a kötelezettségszegő képviselőt milyen jogkövetkezmények, hátrányok érik, ennek a módja a tiszteletdíj csökkentése. Nem látja azt, hogy ki és miért vonta volna el a képviselő-testület hatáskörét és vajon mi alapján egyértelmű a képviselő asszony álláspontja szerint, hogy egyedi döntéssel kellene erről a képviselő-testületnek döntenie. A törvényszövegből ez nem olvasható ki. Van a jogszabálynak olyan fordulata, amikor például, ha az érintettséget nem jelzi a képviselő, abban az esetben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény pontosan megmondja, hogy a képviselő-testületnek döntenie kell a szavazásból történő kizárásról. Vannak tehát olyan fordulatai a törvénynek, amikor ezt egyértelműen kimondja. Ebben az esetben nem mondja ki, sőt nem is sorolja az át nem ruházható hatáskörök közé. Tehát még a hatáskör is átruházható lenne akár a polgármesterre, akár valamelyik bizottságra. És azt se mondja ki a törvény, hogy egyedi döntéssel kell a képviselő-testületnek magának erről dönteni. Amikor a képviselő-testület megalkotta az SZMSZ-ét, abban jogszerűen, ő maga gyakorolva ezt a hatáskört, rendelkezett arról, hogy hogy értelmezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsorolt kötelezettségeket, illetve a kötelezettségét nem teljesítő képviselővel szemben gyakorolható jogkövetkezményeket, vagy szankciókat a tiszteletdíj csökkentése vonatkozásában. A továbbiakban sem ért egyet ezzel a rendelet-módosítási javaslattal.

Mórás Zsolt képviselő: Dr. Havasi Márta képviselő azt mondta, hogy a törvény azt írja elő, hogy a közgyűlésnek kell erről dönteni, és mint jegyző asszony az előbb el is mondta, a Közgyűlés döntött erről, amikor elfogadta az SZMSZ-t. Javasolja, hogy az előterjesztő vonja vissza az előterjesztést, hiszen okafogyott, hiszen a Közgyűlés döntött erről a kérdésről.

Pulai Edina képviselő: Szerinte senki nem azért indult a választásokon, hogy tiszteletdíjban legyen része, mivel ez egy ezzel együtt járó dolog, megköszönik, de ha nem kapnának tiszteletdíjat, akkor is végeznék a dolgukat, mert a közösségért szeretnének tenni. Aki úgy dönt, hogy kivonul, akkor az viselje a következményeit is. Szerinte, ha mostantól egy fillért sem kapnának, akkor is ugyanúgy végeznék a dolgukat.

Dr. Havasi Márta képviselő: Elmondta már, hogy az előterjesztés nem a pénzről szól. Egyetért Pulai Edinával, hogy a tiszteletdíj az egy lehetőség, amit kapnak és a választópolgárok higgyék el, hogy tiszteletdíj nélkül is ugyanígy végeznék a munkájukat.

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„A Közgyűlés Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) rendeletének módosításáról szóló rendelettervezetet jóváhagyja és kihirdetését elrendeli.”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 1 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a határozati javaslatot elutasította.

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a rendelet tervezetet.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-tervezet:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Érd megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Közgyűlés a Polgármester előterjesztése alapján dönt a tiszteletdíj 25.000 forintos csökkentéséről, ha

a) a képviselő a Közgyűlés üléséről történő távolmaradását nem jelenti be, vagy azt a Polgármester nem tekinti igazoltnak, vagy

b) a képviselő a Közgyűlés ülésén a szavazások legalább 51 százalékában nem vesz részt.

A tiszteletdíj csökkentését a közgyűlés akkor rendelheti el, ha az ülésről vagy a szavazásról való távolmaradással a képviselő megszegi képviselői kötelezettségeit. Nem tekinthető kötelezettségszegésnek, ha a képviselő távolmaradása az Alaptörvényben biztosított alapvető jogok gyakorlásának következménye.

6. § Ez a rendelet 2016. június 1-én lép hatályba.”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a rendelet-módosítási javaslatot elutasította.

A javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: