T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy város költségvetése két pont köré csoportosul: az egyik a biztonságos működés és üzemeltetés, a másik pedig a Modern Városok Programjához kapcsolódó kiadások.
Dr. Havasi Márta képviselő Ügyrendi: Javasolja, mint ahogyan 2015-ben is tette, hogy a Közgyűlés 2 fordulóban tárgyalja a város 2016. évi költségvetését. Erre a jogszabályi feltételek adottak. A jövő héten is lesz Közgyűlés, így praktikus is lenne és még így is határidőben szavaznák meg. Ez lehetőséget teremtene arra is, hogy egy általános vita keretében beszéljenek a költségvetés belső arányairól, illetve aránytalanságairól. A következő ülésen pedig azokról a sorokról beszélnének, amelyek problémásak.
T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra, hogy a Közgyűlés 2 fordulóban tárgyalja-e a város 2016. évi költségvetését.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 4 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy nem tárgyalja két fordulóban a város 2016. évi költségvetését.
A 2 fordulóban való tárgyalásról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Antunovits Antal |
Nem |
|
Dr. Bács István |
Nem |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
|
Dr. Csőzik László |
Igen |
|
Demjén Attila |
Nem |
|
Donkó Ignác |
Nem |
|
Fülöp Sándorné |
Nem |
|
Dr. Havasi Márta |
Igen |
|
Kéri Mihály |
Nem |
|
Kopor Tihamér |
Nem |
|
Mórás Zsolt |
Nem |
|
Pulai Edina |
Tartózkodik |
|
Simó Károly |
Nem |
|
Szabó Béla |
Nem |
|
Szűcs Gábor |
Igen |
|
Tekauer Norbert |
Nem |
|
T. Mészáros András |
Nem |
|
Dr. Veres Judit |
Nem |
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet szerint a rendelet tervezetek esetében kétfordulós tárgyalására az előterjesztő tehet javaslatot. Ennek a rendelet tervezetnek az előterjesztője a polgármester, aki most elegánsan megszavaztatta a Közgyűlést, de a polgármester tehetett volna javaslatot a kétfordulós tárgyalásra, ha ragaszkodnak az SzMsz-ben leírtakhoz.
T. Mészáros András polgármester: Megkéri Péterfia Krisztinát, a Közgazdasági Iroda vezetőjét, hogy ismertesse a költségvetési előterjesztést.
Péterfia Krisztina Közgazdasági Irodavezető: Az előterjesztésben 10 oldalon keresztül részletesen leírták a költségvetési rendelet tervezet nagyobb jelentőséggel bíró számokat, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A rendelet tervezet az előző évekhez képest más struktúrában és más formátumban került felépítésre egy költségvetés tervező szoftver segítségével. A tervezet 21 mellékletből áll, melynek szerkezeti felépítését elsősorban jogszabály, logikai felépítését illetően pedig először bemutatásra kerül az önkormányzat teljes költségvetése és annak a főösszege kiemelt előirányzatonként, majd csak az önkormányzat költségvetése kiemelt előirányzatonként és utána részletes bontásban. A hatodik mellékletben pedig az önkormányzat felhalmozási kiadásai részletesen kerülnek bemutatásra. Ugyanilyen logikával és metodikával épül fel a Polgármesteri Hivatal kiadási és bevételi előirányzata. Az intézmények bevételeit és kiadásait a 11-es és a 12-es melléklet tartalmazza, csak kiemelt előirányzatonkénti bontásában. A 13. melléket tartalmazza az intézmények felhalmozási előirányzatait szintén részletes, jogcímenkénti bontásban. A rendelet-tervezet szerinti költségvetési főösszeg 14.787.905 e Ft, amely hitelfelvételt nem tartalmaz. Az általános tartalék összege 100 millió Ft, a céltartalék pedig 209 millió Ft. Az önkormányzat költségvetési bevételét két fő csoportra lehet tagolni, a normatív bevételek (3,233 millió Ft) – ami a költségvetési törvény alapján a feladat finanszírozási rendszerben a tavalyi évhez képest 329 millió Ft-tal több. A szociális feladatok támogatása és az ingyenes gyermekétkeztetés tekintetében nőtt. Mind a két változás jogszabályokon alapul. Az önkormányzat másik jelentős forrása a helyi adóbevétel, amelynek a tervezett összege 3,346 millió Ft. A tervezés folyamán figyelembe vették a tavalyi évi teljesítéseket, valamint az elindított és folyamatban lévő adóellenőrzési és végrehajtási eljárásokat. A költségvetési főösszeget jelentősen befolyásoló tétel a modern Városok Program keretében beérkezett 4 milliárd Ft fejlesztési, támogatási összeg. Ennek a kiadási oldalán tervezett előirányzatai az előterjesztés 6. oldalán, rendelet 6. és 19. mellékletében részletesen megtalálható. Az önkormányzat 652 millió Ft-ot fordít további fejlesztésekre, vagy azoknak terveire. Az idei évben az önkormányzat a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet alapján a rászorulók részére 243 millió Ft-ot tud biztosítani, amit a 14. mellékletében található. Az előterjesztés 1. mellékletében került bemutatásra az intézmények részére biztosított fenntartói kiegészítés 1,205 milliárd Ft, ami 67 millió Ft-tal több, mint a tavalyi évben. Az önkormányzat által fenntartott intézmények folyamatos és zavartalan működéséhez szükséges költségvetési fedezet biztosított lenne. A Polgármesteri Hivatal bevételei és kiadásai a 7-9. mellékletek tartalmazzák. A Polgármesteri Hivatal költségvetési főösszege 1,325 milliárd Ft, melyhez az önkormányzat 1,317 milliárd Ft finanszírozást biztosít. A támogatások a 15-16. mellékeltben került bemutatásra, államháztartáson belüli és államháztartáson kívüli bontásban. A támogatások összege 505 millió Ft. Az önkormányzat tulajdonában álló cégek működésére 696 millió Ft-ot biztosít, mely a 17. mellékletben található. A hazai és egyéb pályázatok összegszerűleg nem bírnak nagy jelentőséggel, mint az előző években. A pályázatok részletes bemutatása és bontása a 18. mellékletben található és az összege 186 millió Ft. A rendelet tervezetről elmondható, hogy az előirányzatok az önkormányzat biztonságos működéséhez kellő fedezetet biztosítanak és jelentős fejlesztéseket is tartalmaz. Az előterjesztés határozati javaslatát a stabilitási törvény és az államháztartási törvény írja elő 3 évre kitekintve.
Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elfogadásra javasolja a rendelet tervezetet és a határozati javaslatot is. A munkahelyteremtést, illetve a helyi vállalkozások gazdasági megerősödését látja a költségvetésben, ezért is fogja támogatni. A Modern Városok Program keretében megkapott 4 milliárd Ft hatalmas lehetőséget hordoz. Egyik városrész sem érezheti magát hátrányban. Felső-Parkvárosban például köznevelési, egészségügyi és sportcentrum fog létesülni, Ófaluban is nagy beruházás fog megvalósulni. Ez mind-mind munkahelyeket fog teremteni, nem mellesleg pedig az iparűzési adó is növekedni fog. Javasolja, hogy ezeknél a fejlesztéseknél a helyi vállalkozók előtérbe helyezését és kéri az Érdi Ipartestülettel az egyeztetést.
Dr. Csőzik László képviselő: A Modern Városok Programjával kapcsolatban kérdezi, hogy a hivatkozott támogatói okirat nyilvános-e, a képviselők megkapták-e. Amennyiben nem kapták meg, akkor kéri, hogy küldjék el számukra. Az adóbevételekkel kapcsolatban kérdezi, hogy mi indokolja az építményadó esetében az optimizmust, mely szerint egyik évről a másikra közel 20%-os növekedést várnak. Az idegenforgalmi adó esetében 1/3-os csökkenés várható. Kérdezi, hogy erre mi a magyarázat. Kérdezi, hogy az iparűzési adó tekintetében a belső megoszlás tekintetében van-e olyan tényadat, amit lehetne még közölni – itt is kismértékű csökkenés tapasztalható. A bírságok esetében 2,5–szeres volt a teljesítés.
Csornainé Romhányi Judit képviselő: A kiadások tekintetében belső aránytalanságra szeretné felhívni a figyelmet. A 14. melléklet szerint szociális kiadásokra 243 millió Ft-ot fordítanának, ami fontos kiadás és nagymértékben érinti Érd lakosságát. A 16. melléklet szerint sport tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra 378 millió Ft-ot szánnának. Számukra is fontos a sport, a sportrendezvények, a létesítmények és az utánpótlás nevelés, de a két tétel közti különbséget soknak érzi.
Dr. Havasi Márta képviselő: Az építményadó bevételeit felültervezettnek tartja a lehetőségekhez képest. Örömteli dolog, hogy legalább adóemelésre nem került sor. Amiről nem szól azonban a költségvetés: nem épül bölcsőde, vagy nem jelentős mértékben, pedig büszkék vagyunk arra, hogy Érd lakosainak az átlagéletkora 35 év, és ezért fognak iskolákat építeni a KLIK fenntartásában. Az idei évben a bölcsődei elhelyezéssel kapcsolatban bizottsági ülésen elhangzott, hogy mintegy 700 gyerek elhelyezéséről kellett gondoskodni, akárcsak az előző évben. A költségvetésben nem szerepel a helyi közlekedés helyzete, a helyi közlekedés megoldatlansága, a közösségi közlekedés járműparkjának bővítése, korszerűsítése, iskolabuszok rendszerbe állítása. Érdnek vannak olyan területei, ahol lehetetlen gépkocsi nélkül közlekedni. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár erőn felül teljesít, hiányzik a költségvetésből és a Modern Városok Programjából is egy új könyvtár. Hiányoznak a költségvetésből a kulturális beruházások (az érdi művészeket megillető igazi kiállító teremtől a hangversenyteremig). Nagy teher a költségvetésnek az államnak átadott intézmények fenntartása. Az, hogy a megyei KLIK-nek épületet vásárol az önkormányzat és ingyenes használatba adja, és 2019. augusztus 31-ig fizetik havonta a megállapított összeget, aminek nem tudják, nem ismerik a felhasználását. Nem tudják, hogy az összeg az érdi iskolákra fordítódik-e, vagy sem, csak remélik. A Szepes Gyula Művelődési Központ ez évi programjából kimarad május elsejének a megünneplése. Az előző években erre fordított összeg átkerül az Érdi Napok rendezvénysorozatába. Az Érdi Napok rendezvénysorozatot mindenki fontosnak, érdekesnek tartja. A Május elseje ünnepe ugyanúgy városi ünnep, a városban élők ünnepe. Ezen nem javít az se, hogy a városvezetés, ha bárki május elsején szeretne szervezni valamit, akkor a terület használatáért külön fizetnie nem kell.
T. Mészáros András polgármester: Kérdezi, hogy ki mondta, hogy nem kell május elsején közterület használati díjat fizetni.
Dr. Havasi Márta képviselő: A bizottsági ülésen hangzott el.
T. Mészáros András polgármester: Akkor a bizottsági ülésen téves információ hangzott el.
Dr. Havasi Márta képviselő: Ebben az esetben sokkal rosszabb a helyzet, mint gondolta. Az Ifjúsági Önkormányzat részére 10 millió Ft-ot szavazott meg a Közgyűlés a tavalyi évben és ebben a költségvetésben is szerepel az összeg. Ellenben nincs arról pontos információ, hogy mire fordította az összeget, beszámolnia majd később kell. A helyi sajtóban olvasta, hogy az Ifjúsági Önkormányzat közel 2 millió Ft-ot fordított kineziológiai programra, ami szerint a módszer alkalmazásával javulni fog a gyerekek tanulmányi átlaga. Nem szeretné kétségbe vonni azoknak a hitét, akik ebben a tudományágban hisznek és bíznak, de szerinte ez a módszer nem lesz tökéletesen alkalmas erre, és tudományosan nem elfogadott, különösen a hátrányos helyzetű tanulókkal, illetve azokkal a gyerekekkel, akik valamilyen tanulási zavarral küszködnek. Ezért megkérdőjelezi, hogy megelőlegezi-e a Közgyűlés az Ifjúsági Önkormányzat részére a 10 millió Ft-ot. A civil programok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a város életében. A költségvetés tervezetnek vannak olyan pontjai, ahol mérlegelni kellene a szükségszerűséget, az arányokat és hogy arra mennyi pénzt szeretne fordítani az önkormányzat.
Dr. Veres Judit a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 6 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Mint a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke elégedett a költségvetéssel, sőt soha nem volt még ennyire elégedett eddig egyetlen költségvetéssel sem, pedig 1194 óta képviselő. A költségvetés tartalmazza az egészségügyi alapellátás – ami kötelező feladata a városnak, a háziorvosi rendelők megújítását, karbantartását. 2016-ban meg fog újulni egy háziorvosi, egy házi gyermekorvosi rendelő, és egy gyógyszertár is. Soha egyetlen városvezetés sem fordított ennyit az egészségügyi alapellátásra és a háziorvosi rendelők megújítására. 5 védőnői szolgálat munkahelye szintén meg fog újulni. A költségvetésben szerepel 10 millió Ft a gyermekek védőoltásának finanszírozására, ami a lakosság jobb egészségügyi ellátását szolgálja. Országszerte nagyon magas a rákos megbetegedések száma és a HPV elleni védőoltás, amit az önkormányzat a fiúk számára finanszíroz, azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb legyen a rákos megbetegedés. A Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény a műszerek megújítására 30 millió Ft-ot fog kapni. 270 millió Ft-tal több pénzt fog kapni a szociális ágazat 2016-ban. Az óvodai, iskolai és kollégiumi étkeztetés támogatására azok a gyerekek, ahol az egy főre eső jövedelem 89.000,- Ft alatt van, azok ingyenesen fognak étkezni. Ezen felül az iskolai szünetekben, aki igényt tart rá, azok részére biztosítani fogják a meleg étkezést. Az óvodapedagógusok és azok munkáját közvetve segítők bértámogatására 26 millió Ft-tal több jut. Az óvodák működésének támogatására 15 millió Ft-tal jut több. Az elmúlt években a város pályázati pénzekből több óvodát is felújított. Kiemeli még a könyvvizsgáló véleményét, aki szintén elfogadásra javasolja.
Csornainé Romhányi Judit képviselő Ügyrendi: Javítani szeretné bizottsági elnök asszonyt, a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem 6 igen és 3 tartózkodás mellett, hanem 6 igen és 3 nem szavazattal javasolja elfogadásra.
Szűcs Gábor képviselő: Több érv is elhangzott, hogy miért jó a költségvetés, illetve miért nem jó. Személy szerint a „miért nem jó a költségvetés” tábort erősíti. Hiányol a költségvetésből egy ígéretet, a lakótelep fejlesztésével kapcsolatban. Az egyeztetésre a két egyéni választókerületi képviselő mellett őt is meghívják, de ha volt is ilyen megbeszélés, arra nem kapott meghívást. A költségvetés nem gondol a fiatal családosokra, a pályakezdőkre. Hiányolja a bérlakás programot, annak a koncepcióját is hiányolja. Szerinte egy megyei jogú városban kellene lennie bérlakásoknak, illetve bérlakás programnak is, ami igazán nagy segítség lenne a fiataloknak. Aránytalanságnak tartja a civil keret 10 millió Ft-os összegét, amely 6 éve nem változott, ezt jó lenne a duplájára emelni. A polgárőrség támogatása sem változott már évek óta. A nyugdíjas klubokat a polgármester a polgármesteri keretből szokta támogatni. A városban élő nyugdíjasok megérdemelnék azt, hogy egy általános összegű támogatást kapjanak – például létszámarányhoz viszonyítva.
Pulai Edina képviselő: Az Ifjúsági Önkormányzat a 10 millió Ft-ot a közösség építésre, fejlődésükre költenek. Jók a visszajelzések. A szalagavató bálok megrendezéséhez is hozzájárultak. A 10 millió Ft-tal el kell számolniuk.
Dr. Veres Judit képviselő: Az Idősügyi Tanács részére 3 millió Ft van elkülönítve. Nem olyan régen kereste fel egy fiatal nő, aki 2010-ben szociális bérlakást kapott az önkormányzattól, a család a rezsiköltséget se tudta fizetni, több millió Ft-os tartozása van. Elváltak, a nő egyedül maradt a két gyerekével és most az anyjával élnek, de a tartozása ettől még fennáll. Nem tudja, hogy hogyan fogja törleszteni, mert beteg, a fizetése pedig rendkívül alacsony. Ennyit a szociális bérlakásokról. A lakások legyenek saját lakások, ahogyan a kormány is rendelkezik és mindenki gondoskodjon róla, ahogyan tud és tartsa karban, ahogyan tudja.
Dr. Havasi Márta képviselő: Nem arról szól a történet, hogy az Ifjúsági Önkormányzat hogyan működik, mire fordítja a költségvetését, hogy sok pénz-e a 10 millió Ft, vagy sem. A tavalyi évben a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj összegét sikerült a duplájára emelni (5 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra), illetve az Esélyteremtő Ösztöndíj összegét 15 millió Ft-ra felemelni. Ha összevetjük az Ifjúsági Önkormányzat 10 millió Ft-ját az ösztöndíj 10 millió Ft-os összegével, akkor el kellene gondolkozni, hogy melyik bír nagyobb jelentőséggel, illetve súllyal.
Szűcs Gábor képviselő: Mindig nagy figyelemmel kíséri képviselőtársai hozzászólásait, így Dr. Veres Juditot is és kéri, hogy ő is tegyen hasonlóan, hiszen a hozzászólásában nem szociális bérlakásról, hanem bérlakás programról beszélt. A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökeként biztosan tudja, hogy mi a kettő között a különbség. Pozitívumként értékeli, hogy az Idősügyi Tanács működésére 3 millió Ft-ot szánnak, de szerinte minimum 5 millió Ft-ra lenne szükség. Normatív alapon minden nyugdíjas klubnak járó támogatás, ami létszámhoz lenne kötve, az sokkal biztonságosabb lenne és csökkentené a kiszolgáltatottságukat a városvezetés felé.
T. Mészáros András polgármester: A Modern Városok Program alaphatározata és a támogatói nyilatkozat a város honlapján megtalálható, az Érdi Újságban is megjelent. Annak sincs akadálya, hogy az összes többi, ezt követő részhatározatot is közzétegyék. Az idegenforgalmi adóból eddig se volt túl sok bevétel, de azóta a Thermal Hotel is bezárt. A törvény által szabottak a lehetőségek a szociális gondozás tekintetében, itt az előző évekbeli bázison tudnak elgondolkodni. Amennyiben a 243 millió Ft elegendő a szociális rendszer támogatására, akkor felesleges lenne többet költeni. A törvények, illetve a helyi rendelet megfogalmazza, hogy ki, milyen körülmények között kaphat szociális támogatást. Ebben a pillanatban semmi nem indokolja az összeg növelését, ha azt tapasztalnák, hogy nem elég, akkor nem zárkóznak el az összeg emelésétől. A BECOP-os pályázatban már évek óta vitatkoznak azon, hogy tényleg kell-e a városba még 200-300 bölcsődei férőhely. Jelenleg 207 bölcsődei férőhely van a városban és ennek kb. 2-3%-át nem veszik igénybe. Eddig minden bölcsődést fel tudtak venni, ráadásul nemsokára minden óvodai igényt is teljesíteni tudnak. Amennyiben a Modern Városok Program keretében megvalósulnak a tervek, akkor utána csak csinosítani kell majd az óvodákat. A jövő évben a helyi közlekedés teljes mértékben át fog alakulni. Az ICOP-os pályázaton nevesítve érdi eszközvásárlásra (buszvásárlás) 1,2 milliárd Ft van, illetve a Szent István híd finanszírozása is benne van az ICOP-os pályázatban, de ezek az összegek nem a város költségvetését fogják terhelni, ezért nem kerültek említésre. A Modern Városok Program keretében az egyik legfontosabb a 200 hektáros ipari park, gazdaságfejlesztési övezet létrehozatala. Ez azért fontos, hogy utána lehessen kultúráról, szolgáltatásról stb., minden másról beszélni, ami egy városba szükséges. A város alvóvárosi pozíciója oldódik, de még messze nincs olyan szinten feloldva, mint ahogyan szeretnék. Munkahelyeknek kell lenniük, mert így az emberek napközben is itt fognak élni, a pénzüket itt fogják elkölteni. Reményei szerint a ciklus vége felé tudnak lépni a kulturális intézmények fejlesztése irányába is. Pár éve nem véletlenül vették meg a DTVTCS telephelyét, a zeneiskolának, a könyvtárnak, a levéltárnak, illetve a művelődési háznak tudjon helyet adni, amikor ott fognak tartani, hogy meg fogják tudni építeni. Célszerű lenne, hogy azok az önkormányzatok, akik lényegében fenntartják a KLIK-et, illetve a KLIK-en keresztül a saját intézményeiket, azok pontos és akár részletes elszámolást kaphatnának az éves (ami például Érd esetében 430 millió Ft) hozzájárulásról. Szerinte jobb helyre került a május elsejére szánt összeg. Annak, hogy a város közel van Budapesthez, sok előnye, de több hátránya is van, ezek közé tartozik május elseje és augusztus 20-ai ünnep is. Ebben a két időpontban a fővárosban olyan események vannak, amivel Érd nem tud konkurálni. Ezzel szemben a Szüreti mulatság, a Szőlővirág Ünnep, az Érdi Napok keretén belül valóban az érdieknek nyújtanak szolgáltatást, élményt. A civil programok arról szólnak, hogy a civilek önmaguknak szerveznek programokat. Az is igaz, hogy ezeket valamilyen szinten támogatni kell. Ha jól emlékszik, akkor a 2007. évi költségvetésben szerepelt először, hogy az önkormányzat civil programokat támogat. Azzal is egyetért, hogy ezeket a kereteket jó lenne emelni (akár 20, vagy 30 millió Ft-ra), de ez a költségvetés nem a szándékok költségvetése, hanem a kényszerek költségvetése. Van egy olyan mondás, hogy jó költségvetés soha nincs, csak elfogadott, vagy nem elfogadott költségvetés van. Nem azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy tökéletes legyen, vagy nagyon jó legyen, hanem azt, hogy elfogadják most ezt a költségvetést. A civil keretek összegét megpróbálják emelni abban az esetben, ha a bevételek tekintetében megvalósulnak a tervek. Az Ifjúsági Önkormányzat áprilisban fog beszámolni, amiből látni fogják, hogy mire költötték el a pénzüket. Lehet kritizálni majd őket, de semmilyen beleszólásuk nincs, hiszen őket a diákok választották meg. A későbbiekben se szeretne beleszólni, hiszen ettől önkormányzat, az önkormányzat. A pénzt a továbbiakban is biztosítani szeretnék a számukra. Az Ifjúsági Önkormányzat költségvetési éve szeptembertől szeptemberig tart. Ez a költségvetés bizonyos tekintetben az önmagukkal való kompromisszum. Mindenki találhat benne aránytalanságokat. Ez a költségvetési tervezet a szükséges rossz kategórián belül a nagyon jó költségvetések közé tartozik. Azt reméli a kormány, hogy a CSOK-kal nagyon sok, jelen pillanatban még élő lakhatási problémát meg tud oldani. A bérlakás programmal kapcsolatban egyetért Dr. Veres Judittal, mindenki lakjon a sajátjában. Ha a fiataloknak esélyük van arra, hogy a saját házukban, illetve lakásukban lakhassanak, akkor azt tegyék lehetővé. Ezzel az építőiparnak is tudnak segíteni, tehát a gazdasági fejlődés motorját is be lehet indítani, valamint a meglévő demográfiai problémákat is lehet esetleg orvosolni, akkor próbálják meg és ezek a források a rendelkezésre állnak és a fiatalok rendelkezésére állnak. Érden 3.651 üres telek van, ami több mint 400 ha, ezeken lehet építeni. Az Idősügyi Tanács 3,5 millió Ft-os normatívát kap, ami lehetne több is, de akkor a bevételi oldalt is mellé kellene rendelni, mint ahogy minden javaslat esetében. Hitelből nem lehet gazdálkodni. Üzemelésre, működésre hitelt nem lehet felvenni. Fejlesztési hitel esetében a kormány engedélye kell. Egy racionális, végrehajtható, az üzemelést, a működtetést semmi esetben sem akadályozó, sőt azt támogató és komoly fejlesztési potenciállal rendelkező ez a költségvetési tervezet.
Szűcs Gábor képviselő: A lakóteleppel kapcsolatos kérdésére nem kapott választ. A tavalyi évben vetette fel, hogy a lakótelepre igazán ráférne egy komplett fejlesztés (nagy játszótér, kutyafuttató, stb.) Azt a választ kapta, hogy a terület képviselőivel leülnek és a 2016. évi költségvetésbe valamilyen módon találnak helyet a lakótelep fejlesztésének.
T. Mészáros András polgármester: A lakótelepen kb. 1.300 lakásban, 3000-3500 fő él. Minden második évben felújították a játszótereket. Nincs akadálya annak, hogy még egyszer felújítsák őket, de valamilyen módon meg is kellene ezeket óvni. 2006 környékén a Parkvárosi Közösségi Ház mögötti területen – önkormányzati telken – épült egy játszótér, de megszűnt, egyszerűen elhordták. Amikor felújításra gondolnak, akkor mérlegelni kell azt is, hogy van-e pénz az őrzésre is. Kéri a lakótelepi egyéni választókerületi képviselőket (Antunovits Antal, Tekauer Norbert), hogy éljenek javaslatokkal. Biztos abban, hogy módosítani fogják még az idei évben a költségvetést. Megpróbálják a lakótelepi terület nagyobb rendben tartását, rendezettségét megvalósítani. De a lakótelep ebben a tekintetben az ott lakók nagyobb odafigyelését is igényelné.
Antunovits Antal képviselő: A lakótelepi játszóterekkel kapcsolatban már többször beszélt polgármester úrral. 2006-ban az önkormányzati választásokat követően a lakótelepi játszótéren egyetlen hinta sem volt üzemképes. Akkor a képviselői keretéből 6,5 millió Ft értékben felújíttatta. A tavalyi évben is kb. 3 millió Ft-ot költöttek rá. A kutyafuttatóval lakossági fórumon foglalkozott. Amikor felmerült egy ötlet, hogy hova tegyék, akkor az ott lakók másik helyszínt javasoltak és ez így folytatódott. Tudja, hogy még mindig van fejleszteni való. Össze fog ülni a képviselő társaival és átbeszélik a lehetőségeket. A lakótelepi játszótereken többször pótolták a vaskerítést, vaskapukat, amik eltűnnek.
Péterfia Krisztina Közgazdasági Irodavezető: Az építményadó tekintetében a növekedés determinálóan azt jelenti, hogy sikerült az informatikai rendszert olyan szintre emelni, hogy összevessék a földkönyvvel. A listáról kiderült, hogy hány olyan ingatlantulajdonnal rendelkező adózó van, aki nem tett eleget eddig a bevallási kötelezettségének, amire felszólították. A bevallási kötelezettségből eredő adóelőírásból szeretnék beszedni az emelt összeget. A szociális támogatásokra 243 millió Ft áll rendelkezésre a költségvetésben, de amint az előterjesztésben leírták a Szociális Gondozó Központ is végez szociális ellátásokat, amire 691 millió Ft a költségvetési főösszege és ehhez az önkormányzat 138 millió Ft fenntartói kiegészítést biztosít. Tehát amikor az önkormányzat szociális kiadásait nézik, akkor a két szám együttes összegét kell nézni. Értékeli a Közgyűlés kritikai észrevételét a kiadásokkal kapcsolatban, főleg ha építő jellegű, de akkor a bevételekkel kapcsolatban is várja a javaslatokat, hiszen a költségvetési egyensúlyt az egész évben kell biztosítani. Az utólag megállapított adóelőírás magával hozza az adóbírság megállapítását is, ebből származik az emelkedés. Az adóbírságok tekintetében általános jellegű, hogyha megnézik a közvetett támogatások táblát, hogy amikor egy adózó méltányossági kérelmet terjeszt elő és a jogszabály lehetővé teszi, akkor azt mérsékelni szokták.
T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a rendelet tervezetet.
Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet annak terjedelme és formátuma miatt a jegyzőkönyv melléklete.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül megalkotta a következő rendeletet:
5/2016. (II.19.)
önkormányzati rendelet
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési és Művelődési Bizottsága, Sport és Ifjúsági Bizottsága valamint Közrendvédelmi Bizottsága,
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága,
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,
valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
1. § (1)A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.
(2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:
|
Polgármesteri Hivatal |
Érd, Alsó u. 1-3. |
|
Szociális Gondozó Központ |
Érd, Budai u.14. |
|
Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény |
Érd, Felső u. 39-41. |
|
Érdi Közterület-fenntartó Intézmény |
Érd, Fehérvári út 69/B. |
|
Intézményi Gondnokság |
Érd, Budai út 14. |
|
Az Intézményi Gondnoksághoz tartozó intézmények: |
|
|
Intézményi Gondnokság |
Érd, Budai út 14. |
|
Magyar Földrajzi Múzeum |
Érd, Budai út 4. |
|
Szepes Gyula Művelődési Központ |
Érd, Alsó u. 9. |
|
Csuka Zoltán Városi Könyvtár |
Érd, Hivatalnok u. 14. |
|
Szivárvány Óvoda |
Érd, Hegesztő u. 2-8. |
|
Kincses Óvoda |
Érd, Béke tér 1. |
2. A 2016. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2016. évi költségvetési bevételét 14.787.905 e Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 e Ft-ban, a bevételi főösszegét 14.787.905 e Ft-ban állapítja meg.
A Közgyűlés az Önkormányzat 2016. évi költségvetési kiadásait 14.672.151 e Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 115.754 e Ft-ban, a kiadási főösszegét 14.787.905 e Ft-ban állapítja meg.
(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)-(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.
(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.
(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.
(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.
(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.
(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.
(20) A 18. melléklet tartalmazza az Európai Uniós és a központi költségvetési forrásból támogatott pályázati programok bevételi és kiadási előirányzatait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.
(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.
(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.
3. § (1)A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 309.064 eFt, ebből
|
általános tartalék |
100.000 eFt |
|
céltartalék |
209.064 eFt. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.
3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
4. § A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) az 5. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.
5. § (1) A Polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.
(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.
(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.
(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100 000 e Ft összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.
(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a Polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.
(6) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatait saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.
(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.
(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a Polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a Polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.
(9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltakról a Polgármester határozatban rendelkezik.
(10) A Polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet csak akkor köteles a Közgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az Önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.
(11) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 21/2011. (III.25.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.
4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
6. § (1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.
(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.
(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.
5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
7. § (1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50.000 eFt erejéig kötelezettséget vállalhat.
(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.
(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2016. évben a 2016. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.
(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:
a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.
(5) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.
6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
8. § (1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.
(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a 2016. évi központi költségvetésről szóló törvényben megállapított összeggel azonos.
(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 303/2015. (XII.17.) határozata alapján bruttó 200.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.
(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 8%-osmértéket.
(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.
(6) A költségvetési szervek a 2016. évben keletkezett bérmaradványuk évközi felhasználását a Polgármesterrel történő előzetes egyeztetést követően teljesíthetik.
7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
9. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésében foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.
(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.
(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.
10. § (1)A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítások tényéről a költségvetési szerv vezetője a Polgármestert a tárgyhót követő 10. napig tájékoztatja.
11. § Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.
8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
12. § (1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról. A 2015. évi zárszámadás során jóváhagyásra kerülő önkormányzati szintű szabad maradványt az Önkormányzat 2016. évi költségvetése forráshiányának csökkentésére kell fordítani.
(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).
(3) A költségvetési szerveket meg nem illető maradvány összege az Önkormányzatot illeti meg.
(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.
(5) A központi költségvetésből származó támogatások 2015. évi elszámolásához kapcsolódó befizetési kötelezettség érdekében a költségvetési szervek részére költségvetési maradványt terhelő befizetési kötelezettséget kell előírni.
(6) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.
(7) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett:
a) kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak,
b) saját hatáskörű módosítással az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.
9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége
13. § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.
10. Egyéb rendelkezések
14. § Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 21/2011. (III.25.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.
15. § A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester dönt.
16. § (1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a Polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.
(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.
17. § (1)Aköltségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.
(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr-ben foglaltak szerint.
18. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.
(2) A Polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.
19. § A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.
20. § A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.
21. § Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatást a költségvetési szervek kiadásaira a Kiskincstári gazdálkodás működéséről szóló szabályzat előírásainak megfelelően biztosítja. A Kiskincstári szabályzatban foglaltak szerinti havi intézményi keretösszegeket a Polgármester állapítja meg az Önkormányzat likviditási helyzete és az intézményi gazdálkodási adatok figyelembe vételével.
22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2016. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 168 160 Ft, koporsós temetés esetén bruttó 205.105 Ft, szórásos temetés költsége bruttó 173 885,-Ft
23. § Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások és K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként háromszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
f) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és
g) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
h) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére,
24. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százmillió forintot.
(2) Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv vezetője köteles a tárgyhó utolsó napján fennálló, általa elismert tartozásállomány tekintetében - ideértve a nemleges nyilatkozat esetét is - a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig a Polgármester részére adatot szolgáltatni.
(3) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.
(4) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118.§-ait kell alkalmazni.
11. Záró rendelkezések
25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2016. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.
26. § Hatályát veszti az önkormányzat 2016. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 36/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelet.
A költségvetési rendelet mellékletei – azok formátuma miatt (.xlx) – a jegyzőkönyv mellékleteit képezik.
A határozat elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Nem |
|
Dr. Csőzik László |
Nem |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Donkó Ignác |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Dr. Havasi Márta |
Nem |
|
Kéri Mihály |
Igen |
|
Kopor Tihamér |
Igen |
|
Mórás Zsolt |
Igen |
|
Pulai Edina |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szabó Béla |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Nem |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Igen |
|
Dr. Veres Judit |
Igen |
T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.
Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:
„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. § bekezdésében foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:
Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
|
Kötelezettség jogcíme |
|
|
|
|
|
|
2016. év |
2017. év |
2018. év |
2019. év |
||
|
Felhalmozási célú hiteltörlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Kötvénykibocsátás törlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Lízingdíj |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
Kezességvállalás |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
0 |
0 |
0 |
0 |
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint
|
Megnevezés |
|
|
|
|
|
|
2016. év |
2017. év |
2018. év |
2019. év |
||
|
1. |
Helyi adókból származó bevételek |
3 031 000 |
3 031 000 |
3 031 000 |
3 031 000 |
|
2. |
Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel |
303 558 |
303 558 |
303 558 |
303 558 |
|
3. |
Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. |
Bírság-, pótlék- és díjbevétel |
97 624 |
97 624 |
97 624 |
97 624 |
|
5. |
Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
6. |
|
|
|
|
|
|
|
Saját bevételek összesen |
3 432 182 |
3 432 182 |
3 432 182 |
3 432 182 |
|
|
|
||||
|
|
Saját bevételek 50 %-a |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
|
|
Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
Az Önkormányzat 2016. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.
Határidő: határozat továbbítására: az Önkormányzat 2016. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: T. Mészáros András polgármester”
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül meghozta a következő határozatot:
25/2016. (II.18.)
h a t á r o z a t
az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. § bekezdésében foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:
Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
|
Kötelezettség jogcíme |
|
|
|
|
|
|
2016. év |
2017. év |
2018. év |
2019. év |
||
|
Felhalmozási célú hiteltörlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Kötvénykibocsátás törlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Lízingdíj |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
Kezességvállalás |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
0 |
0 |
0 |
0 |
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint
|
Megnevezés |
|
|
|
|
|
|
2016. év |
2017. év |
2018. év |
2019. év |
||
|
1. |
Helyi adókból származó bevételek |
3 031 000 |
3 031 000 |
3 031 000 |
3 031 000 |
|
2. |
Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel |
303 558 |
303 558 |
303 558 |
303 558 |
|
3. |
Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. |
Bírság-, pótlék- és díjbevétel |
97 624 |
97 624 |
97 624 |
97 624 |
|
5. |
Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
6. |
|
|
|
|
|
|
|
Saját bevételek összesen |
3 432 182 |
3 432 182 |
3 432 182 |
3 432 182 |
|
|
|
||||
|
|
Saját bevételek 50 %-a |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
|
|
Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
1 716 091 |
Az Önkormányzat 2016. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.
Határidő: határozat továbbítására: az Önkormányzat 2016. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: T. Mészáros András polgármester
A határozat elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Nem |
|
Dr. Csőzik László |
Nem |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Donkó Ignác |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Dr. Havasi Márta |
Nem |
|
Kéri Mihály |
Igen |
|
Kopor Tihamér |
Igen |
|
Mórás Zsolt |
Igen |
|
Pulai Edina |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szabó Béla |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Nem |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Igen |
|
Dr. Veres Judit |
Igen |