1. NAPIRENDI PONT

- Beszámoló az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016. évi tevékenységéről

Előadó: T. Mészáros András polgármester

T. Mészáros András polgármester: Emlékszik 2007-re, amikor az akkori baloldal a csatorna pályázat benyújtásáról szavaztak, akkor kihúzták a szavazógépeiket, hogy egyhangúan tudjanak dönteni a projekt elindításáról. A baloldal annyit változott, hogy a mostani szavazásnál nem húzta ki a szavazógépét.

Pulai Edina, a Pénzügyi és költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elfogadásra javasolja a beszámolót. A 2009-2014 közötti Norvég Alap pályázat egy zöld innovációs program volt. Kérdezi, hogy pozitívan bírálták-e el a pályázatot, mi lett a pályázat végeredménye?

Kovács Péter Barna projektvezető: Elmondja, hogy a pályázat pozitív elbírálású volt és befejeződött. 120 millió Ft-os pályázat volt, amiből 30 millió Ft érintette őket. Ebből a pénzből egy olyan prototípus készült el, ami egy új típusú technológiára ad reményt, ami sokkal hatékonyabb és ipari felhasználásra hasznosabb vermikomposztálást tudnak végezni a telepen. A kutatás-fejlesztésben a Magyar Tudományos Akadémia Agrárkutató Központja, Talajtani Kutató Intézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációs Mérnöki Irodája és a legnagyobb norvég kutatóintézet, a Nibio vett részt.

Dr. Havasi Márta képviselő: A beszámolók sokasága azt a látszatot kelti, hogy a beruházással minden rendben van. Az előterjesztés módja, és ahogyan ezeket az előterjesztéseket a Bizottságok tárgyalták, visszautalva a tegnapi rendkívüli Pénzügyi és Költségvetési Bizottságra, ahol többen is türelmetlenkedtek, mert Szűcs Gábor képviselőtársa több kérdést is feltett. A mai rendkívüli Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottsági ülésen a sok kérdésfeltétel zavarta a bizottsági tagokat. Ez egyértelművé tette, hogy az előterjesztések azért készültek, hogy az Önkormányzat és annak vezetése minél hamarabb túlessen ezeken a beszámolókon és lehetőleg olyan feltételek mellett kerüljön megtárgyalásra, hogy részben a felkészülési idő rövidsége, részben pedig a tárgyalására nyitva álló idő rövidsége ne tegye lehetővé, de legalábbis nehezítse azt, hogy mindazok a kérdések felszínre kerüljenek, amelyeket végig kell gondolniuk. Az ingatlantulajdonosokkal történő elszámolás hiányzik, pedig igazából a lakosságot ez a kérdés foglalkoztatja. Joggal várja el a lakosság, hogy a pénzmaradvánnyal elszámoljanak és visszakapják az őket megillető összeget. Saját környezetében nagyon sokan nem kaptak visszatérítést, akik pedig kaptak azok nevetségesen alacsony összegeket kaptak vissza (kb. 10.000,- Ft). Most hallja, hogy biztosan azért kapott vissza pénzt, mert túlfizette. Jó tudni, mert akkor ezek szerint túl optimista volt és arra gondolt, hogy megkezdődtek a visszafizetések, de megköszöni, hogy kijavították, hogy eddig senki semmit nem kapott vissza. Kérdezi, hogy mikorra várható, hogy a lakosság megnyugtató választ kap arról, hogy mennyit és mikor kap, illetve kaphat vissza. A Kúria döntése az utólagos rákapcsolással kapcsolatban állapította meg, hogy az önkormányzat törvénysértő határozatot hozott és az itt élőknek okozott kárt. A Kúria ennél nem lépett tovább és nem rendelkezett arról, hogy ezek a jogszabálysértésen alapuló befizetések, többletbefizetések visszajárnak a lakosoknak. Az Önkormányzat előremenekült, mert a Kúria döntése előtt megsemmisítette a törvénysértő határozatát és a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott ezzel kapcsolatban. Kérdezi, hogy a jogszabállyal előidézett sérelmet valamilyen módon helyreállítja? Sokszor elhangzik, hogy az Önkormányzat honlapján minden megtalálható. Megpróbálták a csatorna beruházással kapcsolatos anyagokat összeszedni a honlapról, elszórva található egy-egy információ. A támogatási szerződésektől kezdődve az európai uniós határozatra és a kormányhatározatokra a Google segítségével talált rá. Jó lenne, ha az Önkormányzat gondoskodna arról, hogy ezek felkerüljenek a városi honlapra.

Szabó Béla, a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke: A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság is megtárgyalta az előterjesztéseket a mai rendkívüli ülésén és 5 igen és 1 tartózkodással a beszámoló elfogadását javasolja. Visszautasítja Dr. Havasi Márta képviselőtársa vádjait a bizottsági üléssel kapcsolatban, mert senki nem vonta meg a szót, senki nem sietette a bizottság tagjait. Kéri, hogy a jövőben megfontoltabban kritizálja képviselőtársa a Bizottság alapos munkáját.

Csornainé Romhányi Judit képviselő: A pénzügyi beszámolóval kapcsolatban kérdezi, hogy Érd mikor bocsájtotta ki a kötvényeket és erre miért volt szükség? Kérdezi, hogy miért kellett kölcsönt felvenni, amikor a lakossági befizetések zöme megtörtént? A társulási szerződésben a lakossági önerő kötelezettség 22,1 %-ban realizálódott. Az önerő csökkentő pályázatokon – a társulás több pályázaton is indult – 9 %-ra lehetett csökkenteni az önerőt, ami minden településre egyformán vonatkozott. A törvény kimondja, hogy az önerő csökkentő pályázatokon elnyert összeggel lecsökken az önerő kötelezettség is, ekkor a lakosságtól beszedett érdekeltségi hozzájárulást vissza kell fizetni az érintetteknek. Ezt másra nem lehet felhasználni. Ha jól tudja, akkor 2012-ben megszűnt a közműfejlesztési hozzájárulás, ami 100.000,- Ft-tal volt beszámítva a lakosságtól beszedett 250.000,- Ft-ba. Ezek szerint ezzel is csökkenteni kellett volna a lakossági befizetések összegét. Kérdezi, hogy ez így van-e? Az iszapfeldolgozó telep beruházási költsége 551 millió Ft, a vagyonátadási megállapodásban az iszapfeldolgozó 514 millió Ft. Kérdezi, hogy melyik az eredeti szám, mi okozza az eltérést?

Dr. Bács István alpolgármester: Kérdezi, hogy hogyan tárgyalják az előterjesztéseket, ömlesztve a négyet, vagy pedig külön-külön? Úgy vette észre, hogy keverednek a dolgok.

T. Mészáros András polgármester: Megvárja, amíg az ellenzék elmondja a mondandóját. Nem szeretné azt a vádat, hogy bárkibe is belefojtja a szót.

Pulai Edina képviselő: Sokakat érdekel a környezetkímélés és a kutatásfejlesztés. A 2017. évi tervek között az iszapfeldolgozással kapcsolatban az olvasható, hogy további kutatás-fejlesztési projektekben részt vesz a társulás. Kérdezi, hogy ez megvalósult-e, van-e ilyen folyamat?

Kovács Péter Barna projektvezető: Elmondja, hogy pályáztak a LIFE nevű projektben. A Kormányzat nyilatkozott, hogy az önerőt 50 %-ban támogatja, ha nyernek. Még nem kaptak választ Brüsszelből. A kecskeméti szennyvíztisztítóval kapcsolatban is pályáztak, ahol szintén felmerült, hogy az iszapfeldolgozásban felhasználják az érdi társulás módszereit. De erre is csak a jövőben kerül sor, attól függ, hogyan kérik fel, illetve milyen szinten.

Szűcs Gábor képviselő: Az iszaptelep működését és költségeit átláthatóvá kell tenni. A pénzügyi beszámoló szerint az iszapfeldolgozó telep 551 millió Ft-ba került. A pénz egy részét KEOP forrásból, a másik részét pedig saját forrásból valósították meg. Kérdezi, hogy mikor fejeződött be a projekt? Kérdezi, hogy mikor kezdte meg az üzemelését az iszaptelep? Kérdezi, hogy mekkora az iszaptelep rezsiköltsége, mennyibe kerül a városnak az iszaptelep működése? A bizottsági ülésen azt nyilatkozták, hogy az iszaptelep csak a múlt hónapban kezdett el szennyvíziszapot kapni. Kérdezi, hogy a beruházás megtérülése mikorra látható – hiszen erre üzleti terv készült. Az iszaptelepnek árbevétele képződik az ÉTCS lerakói díjából, illetve a jövőben a giliszták által előállított szennyvízhumuszból. Kérdezi, hogy ezzel kapcsolatban volt-e valamilyen tárgyalás azokkal a cégekkel, akik ezt a humuszt megvásárolnák? Kérdezi, hogy ebből mekkora bevétellel számolhat a város?

T. Mészáros András polgármester: Jelenleg az első napirend „Beszámoló az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016. évi tevékenységéről” pontját tárgyalják. Szerinte sorrendben kellene haladni, mert így van értelme, az anyagok egymásra épülnek. A csatorna társulatok működését törvény írja elő. Nem a csatorna társulat beszámolója a napirend, hanem a csatorna társulás és beruházás beszámolója. A csatorna társulatok végelszámolását - miután befejezte a tevékenységét - el kell kezdeni. Abban az esetben, ha a csatorna társulatnál marad pénz, illetve marad követelés, akkor a végelszámolás után mindent át kell adni az önkormányzatnak. De most nem arról tárgyalnak. Mivel a napirendet elfogadták, jó lenne - a napirend prioritását figyelembe véve, azon keresztül és annak a logikáját használva - ezeket a kérdéseket megtárgyalni. Lehet előre-hátra kapkodni, csak akkor egyre zűrzavarosabbá fog válni a dolog. Kéri, hogy tartsák be a sorrendet és ahhoz szóljanak hozzá, amit éppen tárgyalnak.

Szűcs Gábor képviselő ügyrendi: Az összes előttük lévő előterjesztés az első napirend tekintetében összefügg, ezért szerinte felesleges ezt a fajta szétbontást tartani, hogy csak arról az egy pontról beszéljenek. A téma összefügg. Akár a vita hevében felmerülő kérdés is legitim, ha az előtte lévő ponthoz kapcsolódna is. Javasolja, hogy az egész első napirendi pontról egyben beszéljenek. Nagyon örülne annak, ha a kormánypárti képviselők részéről is lenne hozzászólás és adott esetben kérdés, mert az azt mutatná, hogy minden képviselőt nagyon érdekel a téma.

T. Mészáros András polgármester: Nem véletlenül fogadta el a Közgyűlés a napirendet. Javasolja, hogy próbálják meg azt betartani. A napirenden belül is vannak egymásra épülő folyamatok, aminek a betartása lehetővé teszi a logikus és valamilyen szinten előrevivő tárgyalását a dolgoknak. Egy Közgyűlés mindig a város dolgaival foglalkozik. Jelenleg az első napirend „Beszámoló az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016. évi tevékenységéről” pontját tárgyalják. Szerinte ez érthető, értelmezhető és lezárható feladata a Közgyűlésnek. A „Beszámoló az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Program megvalósításáról 2006-2017 évekre vonatkozóan” egyfajta kronológiai és pénzügyi megközelítés, ami külön szakasza a feladatnak, amit meg kell oldani. Érti az ellenzéket, aki el se fogadta, hogy erről tárgyaljanak. 2006-ban pedig ki is húzták a szavazógépet, hogy ne kelljen dönteniük arról, hogy csatornázzanak-e Érden és hogyan. Hogy úgy csatornázzanak, hogy ne Budapest gesztoráljon felettük. Nem lehet hagyni, hogy így folyjon tovább a tárgyalás, nincs értelme így tárgyalni.

Dr. Csőzik László képviselő: Ellentmondásos az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzata. Az lenne a helyes megoldás, ha egy napirendi pont keretében egy előterjesztést tárgyalhatnának. Most nem így történt, hanem ömlesztve négyet kaptak, innen adódik a konfliktus. Ha egy napirendi pont keretében több előterjesztés van, akkor az SzMSz 18. § alapján ez bizony parttalan. Gyakorlatilag előterjesztéstől függetlenül hozzá lehet szólni. ő is így próbálta meg kezelni, a hozzászólások kezdik szétfeszíteni az előterjesztésekhez kötött tárgyalási rendet. Nem érzi ezt problémának. A lakossági hozzájárulás kérdéskörét nem lehet megkerülni. Azt nem tartja elfogadható válasznak, hogy majd a távoli jövőben valamikor a társulat el fogja dönteni, hogy lesz-e maradvány és megfelelő összegű lesz-e, meg, ha végelszámolás lesz, akkor jár-e vissza belőle. Az emberek arra kíváncsiak, hogy a befizetett hozzájárulásból vissza kaphatnak-e. Kérdezi, hogy mire számíthatnak a lakosok? Lezajlott a csatorna projekt, lehet azt mondani, hogy eredményesen zajlott le. A kérdés az, hogy az egész menedzselése a jogszabályok és az irányadó belső szabályok maradéktalan betartásával, takarékosan, költséghatékonyan zajlott-e? Kérdezi, hogy a folyamat irányítói meg tettek-e minden tőlük telhetőt azért, hogy egy ekkora projektnél lehetőséget teremtsenek arra, hogy a projekt lezárása végén a lakosok, a hozzájárulást, ami fedezetet nyújtott az önrész finanszírozásához, minél nagyobb arányban vissza tudják kapni. Kérdezi, hogy a szándék, a törekvés megvolt-e egyáltalán? Ha nem kap vissza pénzt a lakosság, akkor annak mi a pontos oka?

T. Mészáros András polgármester: A napirend egyik részéhez se kapcsolódik a kérdés. Olyan jogi kötelem, ami bármilyen mértékű visszafizetést előírna, nincs. Különböző politikusok különböző nyilatkozatokat tettek, de a jogszabályok nagyon egyértelműek. A csatorna társulat azért jött létre, hogy az érdekeltségi hozzájárulás segítségével a várost csatornázzák. A csatorna társulat, ha a feladatát elvégezte, akkor meg kell szüntetni a tevékenységét. Amikor megszűnteti a tevékenységét, akkor derül ki, hogy van-e pénz, ha van, akkor mennyi pénz van. Ha létezik, akkor pedig az önkormányzatnak kell átadnia. Az is lehet, hogy követelések lesznek a csatorna társulattal szemben. A csatorna társulat akkor is megszűnik és az önkormányzat áll helyt azokért a követelésekért, amik a megszüntetett csatorna társulattal szemben vannak. A mai Közgyűlésen nem fog tudni arra válaszolni, hogy a csatorna társulatnál maradt-e pénz, mennyi pénz maradt, és ha maradt, akkor hogyan lehet azt bárkinek is visszaosztani, ha ez a szándék. Szerinte nagyon fontos az itt élők szempontjából, hogy hogyan dolgozott a társulás 2016-ban. Nagyon fontos az is, hogy 2017-re miket ütemezett elő, ezek hogyan valósultak meg. Fontos az is, ami az egész csatorna beruházást próbálja megtárgyalni a kezdetektől, tehát 2006-tól, hiszen át kellene venni a tulajdont. A koncessziós pályázat alapján az ÉTCS elkezdte üzemeltetni az elkészült csatornahálózati vagyontárgyakat, ezért koncessziós díjat szednek a régi részért, de az új részért is el kellene kezdeni szedni a koncessziós díjat, tehát a tulajdonukba kellene kerülnie. A pénzügyi problémák egy részét is meg kellene oldani: mit csinál még, hogyan csinálja és miért csinálja? A társulás még ezekben a napokban is működik, igaz az is, hogy most más feladatokat lát el. A fenntartási munkákat is el kell neki látnia, amiben érdekelt Diósd és Tárnok is. Ezt a napirendet le kellene zárni, utána pedig lehet azzal foglalkozni, hogy a csatorna társulatnál maradt-e pénz, vagy sem. Nem szabad összetéveszteni a társulati megalakulást és a társulati pénzt összekeverni az önkormányzat által hozzátett pénzzel, illetve összekeverni az európai unió és az állam által hozzátett pénzekkel. Amennyiben leragadnak annál, hogy a polgármester most mondja meg, hogy mennyi pénzt fizet vissza az Önkormányzat, akkor erre csak azt tudja válaszolni, hogy ezt nem fogja tudni megmondani, mert neki ebben döntési jogköre nincs.

Szűcs Gábor képviselő: Jó lenne, ha a polgármester úr emlékeiben eldöntené, hogy az ellenzék mikor is húzta ki a szavazógépet 2006-ban, 2007-ben, esetleg 2008-ban? Az MSZP-DK-Együtt frakció a napirendet nem szavazta meg. Elmagyarázná, hogy miért nem szavazták meg.

T. Mészáros András polgármester: Nem tart rá igényt, de persze beszélhet, mert megadta neki a szót.

Szűcs Gábor képviselő: Azért megosztaná, még ha nem is tartanak rá igényt.

T. Mészáros András polgármester: Szeretné, ha a témához ragaszkodnának, nem az indokláshoz. A napirend a ”Beszámoló az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016. évi tevékenységéről”. Ha nem a témához szól, akkor meg fogja vonni a szót.

Szűcs Gábor képviselő: Ha megvonja a szót a polgármester, akkor is el fogja mondani, legfeljebb keresztbe fognak beszélni. Az előterjesztéssel az a legnagyobb probléma, hogy nem látja azokat a mögöttes dokumentumokat. Nem feltétlenül kérdezni kellene, hanem mellé kellene tenni a pontos pénzügyi részletezését a társulás költségeinek, ha már egyszer ragaszkodnak a beszámolóhoz. Részben ezért nem tartják tárgyalásra alkalmasnak. Nincs az előterjesztésekhez mellékelve a társulási szerződés, a támogatási szerződés és annak módosításai, adott esetben a teljes műszaki tartalom, az egyes közbeszerzések során a kivitelezési ajánlatok. Nem látják, hogy a nyertesek mennyivel nyertek, nem látják a műszaki tartalmat, hogy a tervező milyen kalkulációt adott, mekkora az eltérés a tervezett kalkuláció és az ajánlatok között? Sok dokumentum nem áll a rendelkezésükre, hogy 11 évnyi történetet teljes mértékben a képviselők úgy tudjanak lezárni, hogy az megnyugtató legyen mind saját maguk, mind pedig a lakosság számára. Egyetért Dr. Csőzik László képviselőtársával, hogy nagyon is összefügg a lakossági befizetések a KEOP források és az egész projekt megvalósulása. Ha nem lettek volna a lakossági befizetések, akkor a projekt se lett volna, mert az önerő jelentős részét a lakosság állta. Sokkal jobbnak tartaná, ha együtt tárgyalnák a társulás és a társulat elszámolását, mert ezek nagyon is összefüggnek. A társulásnál a megvalósítás történt és a társulat az önkormányzaton keresztül fizette a társulásnak a különböző munkákra az ellentételezést. Külön-külön nem lehet tárgyalni, egyben lehet tárgyalni.

Dr. Havasi Márta képviselő: Nem tudja, hogy jól értelmezte-e polgármester úr szavait.  Polgármester úr azt mondta, hogy a hozzájárulás – ezt nem mondta, de tegyük hozzá, hogy esetleges valamilyen irreális hozzájárulás a költségekhez - amit a lakosságnak kellett kifizetnie, az nem fizethető vissza. A végelszámolás során, ha van pénzmaradvány, azt az önkormányzatnak kell átadni.

T. Mészáros András polgármester: Igen, a csatorna társulatra ez a törvény vonatkozik.

Dr. Havasi Márta képviselő: Tehát fel sem merül az a gondolat, hogy a lakosság többletbefizetésével, vagy túlfizetésével foglalkozzon, illetve ebbe a gondolkodási körbe bevonja azt, hogy a lakosságnak milyen jogai lehetségesek? Ha igaz, amit polgármester úr mond, hogy törvényi kötelezettség, akkor miért nem merül fel a méltányosság kérdése?

T. Mészáros András polgármester: Dr. Havasi Márta azt állította, hogy van olyan jogi kényszer, ami a csatorna társulatot arra kényszeríti, hogy visszafizessen a lakosságnak bizonyos maradvány összegeket. Erre válaszolta, hogy ilyen jogi kényszer nincs. A jogi kényszer, ami a csatorna társulatokról szóló törvényben megfogalmazódik, hogy amikor a csatorna társulat megszűnteti a tevékenységét, felszámolással, vagy végelszámolással, akkor mind a vele szembeni követeléseket, mind pedig a rendelkezésére álló vagyontárgyakat (pénzbeli, illetve fizikális vagyontárgy) át kell adnia az önkormányzatnak. Semmi mást nem mondott. Azt se mondta, hogy nem gondolkodnak a visszafizetés lehetőségén és azt se mondta, hogy gondolkodnak rajta, mert nincsenek ebben a helyzetben. Írásban válaszolni fognak Szűcs Gábornak az iszapteleppel kapcsolatos kérdéseire. Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016. évben végzett tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

281/2017. (XI.14.)

h a t á r o z a t

az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016. évben végzett tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Nem
Dr. Csőzik László	Nem
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Nem
Kéri Mihály	Igen
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Nem
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Távol

 

 

 

- Beszámoló az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Program megvalósításáról 2006-2017 évekre vonatkozóan

Előadó: T. Mészáros András polgármester

T. Mészáros András polgármester: Még Harmat Béla volt a polgármester, amikor elkezdődött egy szándék és akarat, hogy a városban a kb. 15 – 20 %-os csatornázottságot növeljék. Lehetőség szerint 100 %-ra. Különböző pályázati módszerek kerültek szóba, majd az akkori polgármester a regionális tanács munkaszervezetét bízta meg egy pályázat előkészítésével, a munkálatai 2002-ig tartottak, amikor is polgármesterváltás után teljesen más mederbe terelődött. Egy nagy konzorciumot hoztak létre Budapesttel, Budakeszivel, Törökbálinttal, Érddel, Nagytéténnyel stb. Ezek a szereplők egy gesztor alá, a Főváros alá tartoztak, a pályázat előkészítésénél együttműködtek és a gesztor Fővárosra volt bízva ezeknek a pályázatoknak a tervezési és egyéb adminisztratív munkáinak az előkészítése. Eltelt 4 év és akkor vették észre, hogy a Főváros számára jóval fontosabb dolgok is voltak: az akkori Közmű Főosztály nem haladt előre a csatornázottság munkájával. Ekkor keresték meg a fővárost Spéth Gézával, Diósd polgármesterével és Szolnoki Gáborral, Tárnok polgármesterével, hogy megpróbáljanak leszakadni a többszereplős csatornafejlesztési elképzelésről és próbálják meg szennyvíztisztítási szempontból az érdi agglomerációnak az önálló csatornahálózat fejlesztését és szennyvíztisztítási munkáit megoldani. Ez elkezdődött 2006 végén. 2007-ben a konzorciumból ki tudtak válni. 2008-ban a három település Érd, Diósd és Tárnok létre tudta hozni a közös csatornatársulást. Elkezdték megfogalmazni magát a pályázatot, a pályázati munkához szükséges feltételeket. Amikor a csatorna társulatot akarták létrehozni, akkor látható volt, hogy az itt élő emberek támogatták azt a szándékot, hogy a csatornázottság fejlődjön. Lényegében 1 hónap szervezési munka után létrejött a csatorna társulat is, ahol Érden minden szereplő vállalta, hogy 250.000,- Ft érdekeltségi hozzájárulásért a csatornázottság meg lesz oldva. Ennek elsősorban a feltétele volt az, hogy az itt élő emberek több mint 2/3-a úgy döntsön, hogy részt vesz a projektben. Ha a 2/3-os többség megvan, akkor kötelezővé lehet tenni minden lakos részére a hozzájárulást, kapcsolódást. A maga részéről nagyon nagy sikernek tartotta azt, hogy a csatorna társulatok gyorsan létrejöttek. Annak is örült, hogy sikerült olyan pályázati lehetőséget, pályázatírót és tervezőket találni, akikkel sikeresen tudták benyújtani a pályázati anyagokat. 2010-ben az Európai Unió úgy döntött, hogy a pályázatot elnyerhetik. Ez lényegében a 100 %-os ISPA pályázati rendszertől jutott el a KEOP-os támogatásig, csak közben eltelt sok év. Nagyon kevés olyan támogató volt, aki egy összegben fizette be a 250.000,- Ft-ot. Ezért kellett egy lakástakarékossági konstrukciót kidolgozni, ami lehetővé tette, hogy a 250.000,- Ft-nak az összegyűjtése 8 éven keresztül történjen, tehát megteremtették a részletfizetési lehetőséget. Ahhoz, hogy ne kelljen 8 évet várni arra, hogy összegyűljön a lakossági hozzájárulás és azonnal hozzákezdjenek a beruházáshoz, ezért Érd kötvényt bocsátott ki és megelőlegezték a szükséges forrást.

Simó Károly alpolgármester: Az egész csatorna programot a legnagyobb nyitottság és átláthatóság jellemezte. Egy konzorciumban elindult programról volt szó, amit sajnos 4 évre félresiklattak, amikor 2002-ben úgy döntöttek, hogy átadják a Fővárosnak. Ez elvesztegetett 4 év volt, 2002 és 2006 között. A 2006 és 2007-ben rendelkezésre álló szabályok, a KEOP pályázati kiírás azt mondta, hogy amennyiben több település közösen valósít meg egy rendszert, akkor kötelező módon létre kell hozni egy önkormányzati társulást, amelyben az önkormányzatok vannak benne. Ebben az esetben Érdnek, Diósdnak és Tárnoknak kötelezően létre kellett hoznia a társulást. A vízgazdálkodásról szóló törvény, ami a víziközmű társulatokat (Érd esetében az Érdi Csatornamű Társulatot) szabályozza. Ezt Érden 17200 ingatlantulajdonos hozta létre és autonóm módon megválasztották a tisztségviselőit, saját maguk hozták a döntéseket. A vízgazdálkodásról szóló törvény nem ad lehetőséget az önkormányzatnak arra – még ha akarnák sem, hogy döntsön a lakosok szervezetének dolgáról. Az előterjesztések logikailag egymásra épülnek, nem hiába ebben a sorrendben kerülnek megtárgyalásra. Egyetért Dr. Csőzik Lászlóval, hogy a lakosokat az érdekli, hogy jár-e vissza nekik pénz, és ha igen, akkor mennyi pénz. De a lakosokat leginkább az érdekli, hogy a megvalósulás során mennyi pénzre volt szükség, az jól lett-e elköltve, hogyan lett elköltve. Erről szól a pénzügyi beszámoló, amiből kiderül, hogy mennyi volt, amit be kellett fizetni a társulatnak összesen a társulati tagok nevében. Az elvesztegetett 4 évben, amikor is félresiklott az ügy, a Dél-budai Konzorciumban megrendelt az előző Önkormányzat bizonyos dolgokat, de nem fizették ki. A három településnek ez 437 millió Ft-jába került, ebből Érdre 3ű,217 millió Ft jutott. Ez volt az előkészítés költsége, ami teljes egészében az Önkormányzat költségvetéséből került kifizetésre. Megköszöni a Közgyűlésnek, amikor az 5-ös verzióról döntött. Az idő igazolta, hogy jó döntés volt leválni Budapestről és nélküle megcsinálni a csatorna projektet. A társulás 2008-ban jött létre, ahogyan a társulatok is. A pályázat legnagyobb pénzügyi részét a KEOP finanszírozta. A program arról szólt, hogy Érden egyrészt csatornázni kell, csatornacsöveket kell lefektetni, de igazából egy komplett rendszer létrehozásáról szólt. Ahhoz, hogy a csatornacsőben egy adott ingatlanról beengedett szennyvíz a Dunába ömöljön, ahhoz csatornacsöveket kellett lefektetni, gyűjtőhálózatokat építeni, köztéri átemelőket építeni, tisztítótelepet bővíteni, iszaptelepet létrehozni és minden más egyebet. A rendszer ettől rendszer. A projekt összköltsége 34,114 milliárd Ft. Ennek legnagyobb részét a KEOP finanszírozta, de voltak a programnak olyan részei, amit a KEOP-ban nem lehetett elszámolni. Az Önkormányzat a saját költségvetéséből működtette a társulást, a megvalósító egységet, ez a három önkormányzatra összesen 2016-ig 5ű,812 millió Ft volt, ebből Érdre 451 millió Ft esett. A program műszaki tartalma a 3-as pontban került részletezésre. A program 34.114.138.613,- Ft-os költségből valósult meg. Ebből legalább 5 nagy fejezetet lehet kiemelni: az első a Szennyvíztisztító telep és iszaptelephez kapcsolódó beruházások, a második a Szennyvízcsatorna hálózat építés, úthelyreállítások és szerviz út építése, a harmadik a Köztéri átemelők építése és szaghatás elleni védelem, a negyedik a Pénzügyi költségek, a kötvénykonstrukció kidolgozottsága, az ötödik pedig a Projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, melyeket az európai uniós pályázat írt elő. Ezeknek a részletezése megtalálható az előterjesztésben. A ”Szennyvíztisztító telep és iszaptelephez kapcsolódó beruházások”-kal kapcsolatban elmondja, hogy a szennyvíztisztítót bővíteni kellett, hiszen a kapacitása nem tette volna lehetővé, hogy befogadja a bővülő hálózatokról érkező szennyvizet. Másrészt pedig a környezetvédelmi előírások miatt is, mert az a vezeték, ami a szennyvíztisztítóból a Dunába juttatja a már megtisztított vizet, azt is ki kellett építeni, az ún. sodorvonali bevezetést. Ez a tisztítótelepi engedélyben előírt kötelező beruházás volt. Az európai uniós záradékban szerepelt, hogy az iszap feldolgozását helyben kell megoldani. Korábban ez úgy történt, hogy a szennyvíztisztítóban keletkezett iszapot megfogták és elvitték, illetve egy cégnek fizettek, hogy elvigye. A projektben azt is meg kellett oldani, hogy ne kelljen idegennek fizetni, hogy befogadja az iszapot, hanem helyben próbálják megoldani, olyan módon, hogy az költséghatékony és a lehető legkörnyezetkímélőbb módon történjen. A szennyvíztisztító, és ami onnan kikerül: az iszap, azért tartozik ide, mert az a tisztítóból kerül ki. A ”Szennyvízcsatorna hálózat építés, úthelyreállítások és szervízút építése, házi átemelő berendezések és karbantartási eszközök” legnagyobb része a csövek lefektetése és a bekötővezeték volt. Menet közben jogszabályváltozások is voltak. Volt olyan ingatlan, ahol a szennyvíz csatornába juttatása más módon nem, csak házi átemelő berendezéssel volt lehetséges, ezért a házi átemelőket is bele kellett venni a programba. A pályázat kiírásában az szerepelt, hogy ezt (házi átemelő berendezés) például nem támogatja a KEOP. A jogszabályváltozás az volt, hogy amennyiben az önkormányzatnak van rá pénze, akkor vegye meg és adja oda a lakosoknak – ezt tették, mégpedig úgy, hogy az mindenkinek a legkedvezőbb legyen. Ebben a részben szerepel a környezetvédelmi hatóságok által előírt különböző mentesítő munkálatok, amiket el kellett végezni, mert különben nem kapták volna meg az engedélyeket. Itt szerepel a célgép is, ami a megépült csatornahálózat karbantartásához szükséges. 25.394.833.556,- Ft volt a három település esetében, ennek Érdre eső része 20.174.235.206,- Ft volt. Ebből 23.627.495.213,- Ft a KEOP programban elszámolható költség, 1.761.338.343,- Ft a KEOP programban el nem számolható költség. Tehát a költségek egy részét sikerült a KEOP forrásból elszámolni, de a maradék részét más módon kellett megoldani. A köztéri átemelők építése 100 %-ban elszámolható volt. Ez 1.695.505.162,- Ft volt a három település esetében, ebből 1.370.131.199,- Ft volt az Érdre eső rész. A ”Pénzügyi költségek:” a felmerülő pénzügyi költségek a pénzforgalmi, folyószámlahitel kamatai és költségei, valamint az Érdhez kapcsolódó kötvényprogram költségei. Két oka volt, hogy kötvényt bocsátottak ki. Amikor a pályázat összeállításakor azon gondolkoztak, hogy hogyan lehet az európai uniós pályázatok önerejét előteremteni. Az összeg a lakosság számára elfogadhatatlan teher lett volna, ezért merült fel már a társulat szervezése során, hogy maximum 250.000,- Ft legyen az az összeg, amit ingatlantulajdonosonként beszednek. Az önrészhez ez nem lett volna elegendő. Az első pillanattól arról volt szó, hogy 5,4 milliárd Ft-os kötvényprogramot kell megvalósítani. A beruházás számlái 2010, 2011, 2012, 2013, 2014-ben érkeztek be. A lakástakarék számlára befizetett összeg ellenben 2017-ben érkezett meg, így az nem állt rendelkezésre, így ebből például a 2012-es számlát nem lehetett kifizetni. Ezért ezt egy kötvénnyel kellett megelőlegezni, amit a társulás bocsátott ki. Az érdi önkormányzat vállalt ezért kezességet, hogy minden olyan költséget, ami kamat, banki díj, szerződéskötési díj és bármi, ami ehhez kacsolódik, azt meg fogja téríteni. Érd esetében ez 467.898.406,- Ft volt. Ez teljes mértékben KEOP projekten kívüli, mert az ilyen pénzügyi költségeket nem számolt el. A ”Projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások” FIDIC mérnökrendszer alapján zajlott. Ami azt jelenti, hogy a mérnök és a műszaki ellenőrzést végző szervezet egyben van, egyben beruházást is irányít és műszaki ellenőrzést is, terveket is készít. Erre volt bizonyos % meghatározva: mérnök (FIDIC rendszerű), laborvizsgálat az elszámolható költségek maximum 4%-ig, tervezői művezetés az elszámolható költségek maximum 0,5%-ig. Összesen 1,8 % volt a két tétel, így jóval a fele alatt voltak annál, ami szokásos és megengedett lenne. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos költségek az elszámolható költségek maximum 1%-ig. Ez 0,34 % volt. Ez nem reklámköltség, hanem az ügyfélszolgálat, ami Érden kb. 40.000 embert érintett. Könyvvizsgáló minden európai uniós pályázatnál kötelező, ahogyan a közbeszerzési szakértő, jogi költségek, illetve vagyonértékelés is. A 24 milliárd Ft-os KEOP pályázat sikerdíja 0,43 %-a volt, tehát költséghatékonyan sikerült megoldani. Volt a programnak olyan része, ami időben és költségekben is túlnyúlt a KEOP n+2-es időszakán. 1,477 milliárd Ft volt a programban elszámolható, 319 millió Ft pedig az el nem számolható. Összefoglalóan: a három településre 34.114.138.613,- Ft volt a teljes költség, ebből 24.519.566.302,- Ft volt a KEOP támogatás, 4.296.820.433,- Ft, amit az Önerő Alap nyújtott. Tehát a három önkormányzatnak 5,297 milliárd Ft-ot kellett befizetni a társuláshoz a teljes költségekre. Érdnek 4.135.851.032,- Ft volt, amit be kellett fizetnie a társuláshoz. Az 5. fejezetben tételes kimutatás készült, hogy mikor és milyen összeget utalt át az érdi önkormányzat a társuláshoz. A befizetett 4.268.539.000,- Ft-ból 3,889 milliárd Ft-ot az érdi vízgazdálkodási társulat nyújtott, 379.539.000,- Ft-ot a költségvetés évente kigazdálkodott. Ha összeadják a 379.539.000,- Ft-ot és az előkészítésnél említett összegeket, akkor összességében 1,2 milliárd Ft-ot a költségvetésből az önkormányzat biztosított – az adófizetők pénzéből és 3,889 milliárd Ft-ot a csatorna társulat által befizetett összegből. Igen igyekeztek, mert ez a 3,889 milliárd Ft-os összeg jóval kevesebb, mint a tervezett 4,2 milliárd Ft. Az eredeti megállapodás úgy szólt, hogy a csatornamű társulat 4,2 milliárd Ft-ot fog átadni az önkormányzatnak. Ezt sikerült lecsökkenteni 3,889 milliárd Ft-ra, mert igyekeztek a lehető legköltségkímélőbb és a legkevesebb befizetést igénylő konstrukciókat alkalmazni pont azért, hogy a lehető legkevesebbet kelljen befizetni a társulat részéről az önkormányzathoz és a lehető legtöbb maradjon, ami csak lehetséges. Azért most tárgyalják ezt az előterjesztést, mert három önkormányzat pályázott: Érd, Diósd és Tárnok és a pontos elszámolásra most kerül sor. A három önkormányzatnak egymással is el kell számolnia. A 6. fejezetben az Önerő Alapból kapott finanszírozás felosztása szerepel. Az Önerő Alapot egy kormányrendelet szabályozza, és azt mutatja meg, hogy hogyan lehet az összegeket lehívni. Csak maga az építés 4 éven keresztül zajlott, a szabályok szerint konkrétan a társulás számlákra hívhatta le ezt a támogatást és volt olyan időszak, amikor nem volt az Önerő Alapra pályázati lehetőség. Pont, amikor Érdnek 2011-ben a legnagyobb összegű számlakifizetése volt, de a tárnoki és a diósdi számlák esetén volt. A társulás - nyilván amit csak tudott - lehívott minden Önerő Alap támogatást, viszont a számlákra elszámolt összeg, ha a beruházás arányait veszik, akkor nem abban az arányba történt, mint ahogy egyébként a három település részesedik a beruházásból. Azt a javaslatot tették, hogy próbálják meg ezt úgy elszámolni egymással, hogy Érdnek a beruházási érték alapján járna 3,427 milliárd Ft az Önerő Alapból. Eddig leszámoltak 3,301 milliárd Ft-ot, tehát egyezzenek bele abba és fogadják el, hogy Érdnek 125 millió Ft-tal többet kell kapnia, mint amit egyébként kapott. Ebből egyébként az is következik, hogy Tárnoknak és Diósdnak kevesebb kellett volna, hogy jusson, mint ami a számlákra elszámolásként történt. Beszámolási technikáról van szó, hogy milyen számláról tudták lehívni, viszont egymás között meg kell állapodni, hogy elszámolnak és kompenzálják egymást. Szintén a pénzügyi beszámolóhoz tartozik, hogy a három önkormányzat között három elrendezendő ügy van, hogy a programot úgy zárhassák le, hogy mindenki megelégedésére és mindenki érdekeit figyelembe véve tegyék meg. A rendszer még az 1980-as évek végén indul el, és már 1992-ben megindult a regionális tisztítónak egy része, ami a három önkormányzat (Érd, Diósd és Tárnok) pénzügyi részvételével valósult meg. Az 1992-ben keletkezett befizetések, amit Tárnok teljesített, annak a dokumentumai nem fellelhetőek. Vannak róla képviselő-testületi döntések, de maga az átutalás nem történt meg. A földhivatali nyilvántartást is rendezni kellett, mert észlelték még a pályázat beadás előtt, hogy az érdi önkormányzat sem volt feltüntetve, de Tárnok már nem szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. Az önkormányzatok abban állapodtak meg, hogy legkésőbb a program zárásakor ezt az ügyet egymással elrendezik. Javasolják, hogy Tárnok is részesüljön abban az arányban (lakosságszám és befizetett összegek) ami őt megilleti. Az iszaptelep Érd területén van, Érd tulajdonában volt és eddig is Érd viselte ezeknek a költségeknek a legnagyobb részét. Felmerült egy újabb több mint 2 milliárd Ft-os lehetőség a hulladékprojekt kapcsán, ami szintén ennek az ingatlannak a másik részén valósulhatna meg, ezért teremtsenek tiszta tulajdonviszonyokat. Azt javasolták, hogy ne legyen olyan tulajdoni arány, ahol benne van Tárnok és Diósd is, hanem fogadják azt el, hogy ezt a vagyonelemet 100 %-ban Érd fogja megkapni és nyilván ennek az értékeit kellett egymással elszámolni. Amennyiben ezt Diósdon és Tárnokon is elfogadják, akkor a vagyonfelosztás ilyen módon tud megtörténni. A társulásnál lévő befizetett összegek, azok: Érd esetében még fizetendő 450.869,- Ft, Diósd esetében 6.502.246,- Ft, Tárnok esetében pedig 9.303.221,- Ft. Az iszapteleppel kapcsolatban elmondja, hogy az pénzügyi elszámolás, hogy mennyibe került. A számviteli törvénynek is vannak előírásai, hogy mi az, ami ráaktiválható egy vagyonelemre és mi az, ami nem. Vannak olyan szolgáltatások, például a műszaki ellenőrzésen, ami ráaktiválható, ami pedig nem ráaktiválható azt nem lehet átadni. A pénzügyi beszámolóban az szerepel, hogy mennyibe került, a vagyonátadásnál pedig az van benne, hogy mennyi az, ami a számviteli törvény szerint aktiválható magára a beruházásra. Nagyon hosszú volt a 10 év, ráadásul jogszabályváltozásokkal, és köszöni mindenkinek, aki részt vett és támogatta a projektet. Volt, amikor nem voltak könnyű döntések. Sajnálja, hogy vannak olyan képviselőtársai, akik megpróbálnak kibújni a felelősség alól. Nem gyakran hoznak 34 milliárd Ft-os programról döntéseket, de a felelősséget így is fel kell vállalni, tárgyalni kell róla. Nem is értette képviselőtársait, hogy miért kérték, hogy ne tárgyaljanak róla. El kell fogadni azt is, hogy ez a beruházás megvalósult. Voltak követelményei, voltak jogszabályok, amiket be kell tartani, vannak jogszabályok, amiket be kell tartani. Ha van egy társulati küldöttgyűlés, amit a vízgazdálkodási törvény szabályoz, hogy csak ők dönthetnek. A pénzügyi beszámoló elfogadása után kiderül, hogy mekkora az az összeg, amit a vízgazdálkodási társulat befizetett az önkormányzathoz, kiderül, hogy mennyi pénz van még a társulatnál és annak az összegnek a felhasználásról dönthet. A vízgazdálkodásról szóló törvény és az ennek a végrehajtásáról szóló 160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet teljesen egyértelműen fogalmaz. Nem opció, nem akarat kérdése, hanem amint befejezte a vízgazdálkodási társulat a munkát, akkor elszámolást kell végezni, és ami marad, azt át kell adni az önkormányzatnak. Lehetett hallani több településről, akiket nem érdekelt a törvény és azt csinálták, hogy nem az önkormányzatnak adták át. Számára nagy kérdés, hogy vízgazdálkodási társulatok hogyan tehetnek ilyet. Többször is elmondták, hogy csak annyi pénzre van szükség a lakosságtól, amennyi valóban kellett a beruházáshoz. A többletpénzt, ha van jogszabályi lehetőség törvényes módon, akkor azt nyilvánvalóan mindenkinek vissza kell adni. Az elszámolást sokan kétféleképpen értelmezik. Az egyik értelmezés az, hogy befizetett x összeget, megkapta az érte járó szolgáltatást, ennek ellenére úgy számoljanak el vele, hogy adják vissza az árát, amit befizetett. Szerinte nem biztos, hogy ez járható út. A másik szerint azt jelenti az elszámolás, hogy a 17.000 ingatlantulajdonos úgy döntött, hogy közösen befizetnek egy adott összeget érdekeltségi hozzájárulás formájában. Ezt az összeget arra kell költeni, hogy a rendszert kiépítsék és minden egyes ingatlanon ott legyen a rákötési csonk, amire ráköthet. Megnézik, hogy mennyibe került a rendszer, megnézik azt, hogy mennyit fizettek be. Ha a kettő között különbség volt és nem volt szükség az összes pénzre, akkor, amire nem volt szükség, azt nyilvánvalóan vissza kell adni. A következő lépés, meg tudják hozni a szükséges döntéseket és tisztázni tudják, hogy valóban így történt a program, valóban törvényesen és minden a szabályoknak megfelelően történt, ahogy azt rengeteg vizsgálat is alátámasztotta. Nagyon sok Brüsszelből érkezett vizsgálat is volt a társulásnál. A jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve komoly kivetnivalót nem találtak. Kéri, hogy próbáljanak meg bízni az ellenőrző szervekben. A létrejött beruházás az érdiek javát szolgálja. A csatlakozási joggal kapcsolatban úgy érzi, hogy van egy kis kavarodás az értelmezéssel. A Kúria egy nem létező rendeletet semmisített meg. A vízgazdálkodásról szóló törvény egyértelműen felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy olyan rendeletet alkosson, amely szerint az utólagosan csatlakozók csatlakozási díjat kötelesek fizetni. Az érdi önkormányzat a rendeletét a törvény által biztosított felhatalmazásra hozta meg. A jogszabállyal nem okozott kárt senkinek. Emlékszik arra, hogy 2008-ban, a társulat szervezése során, és amikor elkezdődtek a fizetések, akkor felmerült, hogy vajon jó lenne-e az, hogy vannak ingatlantulajdonosok, akik fizetnek azért, hogy rácsatlakozhassanak és vannak olyanok, akik nem fizetnek. Egyszer elment hozzá egy idős ember és megértette, hogy fizetni kell, csak egy problémája volt, hogy a szomszédja azt mondta, hogy miért fizet, mert ő úgy fog rákötni, hogy nem fizet. Az ilyen ügyeskedőket nem kellene támogatni, akik keresik a kiskapukat, hogy hogyan lehetne kibújni. Már akkor is azt mondták, hogy természetesen az egyenlő teherviselés alapján mindenki fizet, mert olyan nincs, hogy csak valakik fizetnek és nem megfelelő módon és nem ugyanazt fizetik. A megalkotott rendelet arról szólt, hogy mindenkinek fizetnie kell a csatlakozási díjat – ez alól kiveszik azokat, akik érdekeltségi hozzájárulást fizetnek, ők a társulat tagjai, tehát egyszer már megfizették, tehát nem fizetnek kétszer.

Csornainé Romhányi Judit képviselő: A kötvénnyel kapcsolatban felmerült benne a kérdés, hogy sehol nem találta, hogy melyik banknál volt ez a kötvény, mi volt a kötvény neve? Ha jól értette, a kamatokat az Önkormányzat fizette a kötvényre, miből fizette ezeket a részleteket?

Dr. Csőzik László képviselő: Megköszöni Simó Károlynak, hogy előző kérdésére megpróbált választ nyújtani, még ha meggyőzve nem is érzi magát. Szóba kerültek az ellenőrzések, nem volt világos, hogy ezek már megtörténtek, vagy folyamatban vannak-e? Tehát a projektet akár egészében, akár részleteiben kik, milyen hatóság, milyen szervezet ellenőrizte és milyen mélységben? Tehát az Irányító Hatóság, Brüsszeli Főigazgatóság, akár a Társulat által megrendelt szakértői vélemény is érdekli.

Dr. Havasi Márta képviselő: A pontosság kedvéért a határozat, melyre hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának a határozata, a rendelkező részt szeretné megosztani. „A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Érd MJV Önkormányzat Közgyűlésének Szennyvízelvezető hálózatban történő utólagos bekötés szabályairól szóló 13/2010 (II.26.) számú önkormányzati rendelet törvénysértő, ezért azt megsemmisíti, határozatnak, ellenjogorvoslatnak helye nincs.”

Szűcs Gábor képviselő: Azért mondta előző felszólalásában, hogy amit alpolgármester úr elmondott, le van írva, szépen meg van szerkesztve a beszámoló, azonban nincsenek az alátámasztó dokumentumok mellékelve, melyeket már felsorolt, például társulási szerződés a társulás létrejöttéről, hogy mire jött létre. A társulási szerződésben pontosan meg van fogalmazva, hogy milyen célokra. Nincs előttük, valamint a támogatási szerződés sem, hogy mire kaptak támogatást, a támogatási szerződés hat darab módosítása sem. Az előterjesztésből az sem derül ki, hogy milyen támogatási intenzitással történt. Mint tudják 77,9 %, amit a KEOP finanszíroz és 22,1% más forrásból. Bizottsági ülésen ez hangzott el. Az ehhez még szervesen kapcsolódó dokumentumok, akár a kötvénykibocsátása a Társulásnak, akár a kötvénykibocsátás költségei, melyet alpolgármester úr is említett. A kamatot miből finanszírozta az önkormányzat? Illetve az egész előterjesztésben problémaként látja, hogy valóban fontos, hogy lássák az előzmények alakulását, de ezt lehetett volna külön időbeli behatárolással. Melyik az a rész ahol a KEOP finanszírozás megtörtént, mikor zárult le, mik voltak az elszámolt tételek? Hiszen ez összesítve látható az előterjesztésben, azonban lebontva nem. Tehát hogy egyes tételek mögött mi húzódik meg, milyen altételek? A csatorna „B” program forrás oldala honnan volt, mik valósultak meg részletezve, ezeket milyen döntések előzték meg? Azt gondolja, ha teljes egészében kívánnak döntést hozni, ezeket mind mögé kellett volna csatolni. 5,4 milliárddal került volna többe az eredeti tervek szerint, mint ami a lakossági befizetés, ha jól értette. A lakossági befizetéseken túl, mely előre tervezett volt, mennyivel került volna többe, amit az önkormányzatnak valamilyen forrásból meg kellett finanszíroznia? A kezdet kezdetén azt, hogy lesz Önerő Alap, vagy, hogy kapnak önerő támogatást nem láthatták. Ennek a pontos számszaki viszonyát, tehát hogy a lakossági befizetés, melyek tervezve volt, hogy mennyi lesz. Volt egy terv, hogy mennyivel fog többe kerülni, gondolja, hogy erre a városvezetés és a társulás kidolgozott egy elképzelést, hogy miből fogja finanszírozni. Közben befolyt az Önerő Alapból támogatás, ez mennyivel csökkentette a plusz terhet, mely a lakossági befizetéseken kívül keletkezett?  Illetve számára nagy talány, hogy az Unió akkor úgy támogatott egy beruházást, hogy nem látta az önerő meglétét? Ez számára érdekes kérdés, és kéri, hogy alpolgármester úr nyilatkozzon, hogy az egész beruházás és az Unió által támogatott projekt is rendszerben látta az egész beruházást, mennyi volt az eredeti tervezett összeg, ennek a forrás oldalát, hogy KEOP-ból mennyi folyt be, mennyi volt a lakossági hozzájárulás, illetve mennyi volt az a rész, melyet az önkormányzatnak kellett saját forrásból megvalósítani?

Kovács Péter Barna projektvezető: A kivitelezés, vagyis a beruházás aktív időszakában minden évben kaptak EU-TAF ellenőrzést. Egy, talán két ízben járt náluk a Brüsszeli Számvevőszék, a hazai szervek pedig évente többször tartottak ellenőrzést. Minden ÁFA mozgás esetében a NAV ellenőrizte a Társulást, továbbá a kormányzati szervek részéről is volt ellenőrzés, ezek az ellenőrzések tehát folyamatosan zajlottak. A projekt lezárását követően pedig jelenleg fenntartási időszak van, úgy gondolja, hogy még lesznek is ellenőrzések. A beszámoló részletességét illetően megjegyzi, hogy teljes értékű és mindenre kiterjedő, a „B” programra is, mely nagyon alapos, és mindaz, melyet képviselő úr kért a részletekre, műszaki dokumentumokra, ajánlatokra stb. megtalálhatóak három darab nagyméretű konténerben, melyek tele vannak, valamint irodájukban, ezek rendelkezésre állnak.

Simó Károly alpolgármester: Amit Kovács Péter Barna említett, szeretné tisztázni, hogy kötelezően elő volt írva, hogy Társulást kell létrehozni a projekt megvalósítására, másrészt pedig nem véletlenül ő a projektgazda, hiszen amiket képviselő úr kért, a projektgazdánál rendelkezésre állnak Az említett három konténernyi, nagy mennyiségű iratanyagot nehéz lett volna csatolni az előterjesztéshez. Az előterjesztés részletezettsége, melyet képviselő úr kért megvan, sőt a szétválasztása is megvan, hogy konkrétan mennyi volt a KEOP-ban elszámolható összeg, és mennyi volt az el nem számolható összeg. A részletezését kérte képviselő úr. A pénzügyi beszámoló tartalmazza, hogy mi mennyibe került. Nyilvánvalóan az, hogy az ajánlatok hogyan érkeztek be, és mennyi volt az ajánlat - az ajánlatkérő a Társulás volt - nem gondolja, hogy része lenne a pénzügyi beszámolónak. A pénzügyi beszámolót a Társulás terjesztette az önkormányzatok elé. Folyamatában a polgármesterek képviselik a társulásban az önkormányzatokat. Úgy gondolja, hogy polgármester úr megfelelő módon képviselte Érd érdekeit, hiszen látszik, hogy minden lépésnél melyet meg kellett tenni, Érd érdekei érvényesültek. Szűcs Gábor képviselő úrnak több kérdése volt. Kisült a kérdésekből, hogy néhány képviselő társa a jogi utánanézést próbálta megspórolni. Képviselő úr lehet, hogy azt próbálta megspórolni, hogy utána nézzen azoknak az előterjesztéseknek, melyek az utóbbi 10 évben születtek. Példaként említi, hogy kérdezte, hogy miért nincs melléklet? Nyilvánvalóan a közgyűlési előterjesztések, mint például a B programról, ami 2014-ben történt, Érd MJV nyilvános Közgyűlése tárgyalta és határozatot hozott róla. Valóban még nem volt akkor képviselő, de egyébként az önkormányzat honlapjáról bárki elő tudja keresni. Ugyanez igaz visszamenően 2007-ig. ő is kigyűjtötte valamennyi közgyűlési döntést az elmúlt 10 évről, több száz oldalas anyag. Amennyiben veszik a fáradtságot, akkor ezeket mind vissza lehet keresni. A kötvénnyel kapcsolatban is volt kérdés. A kötvényt egyébként a Raiffeisen Bank bocsátotta ki és a keretszerződés is a Közgyűlés előtt volt, tehát konkrétan a tartalmát jóváhagyta a Közgyűlés.

T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy 2017. június 22-ei Közgyűlésen, amikor már mindannyian képviselők voltak, pontosan arról döntöttek, hogy hogyan fizetik vissza a szóban forgó kötvényt. Akkor is nyilvános volt és most is nyilvános, lehet, hogy rossz a memóriájuk.

Simó Károly alpolgármester: Lényegében minden Közgyűlést érintő döntést az előzményekkel kezdenek, lehetőség szerint a határozatok is felsorolásra kerülnek. Az első döntések, amikor megvalósításra fordult a program 2007-ben kezdődtek. Az első komoly döntést 2007. szeptember hozták, amikor arról döntött a Közgyűlés, hogy képviselje azt az álláspontot, hogy le kell válni Budapestről. Az igazi megerősítése a döntésnek 2007 novemberében történt, és maga a pályázat beadásról szóló döntés, valamint hogy mit vállaltak a pályázattal együtt 2008 novemberében volt, és folyamatában minden döntés, mely az Érdi Csatornamű Társulattal való megállapodás, illetve, hogy mikor mennyit kell befizetni a Társulatnak, mind nyilvános Közgyűlési döntések, és a mellékletekben megtalálhatóak azok az összegek, melyeket be kellett fizetni. Ennek a pénzügyi beszámolónak nem része, mert ezek az anyagok már ott vannak és nyilvánosan elérhetőek. Azt mondta egész pontosan, hogy akkor, amikor elindult a program úgy tűnt, hogy 5,4 milliárd forint kötvényt kell kibocsátani. Ennek a kötvénykibocsátásnak két oka volt: az egyik, hogy a lakosság által összesen 8 év alatt befizetendő összeg nem fedezte volna a teljes önrészt, a másik része, hogy időben nem akkor állt rendelkezésre ez a pénz, amikor a számlákat rendezni kellett, tehát meg kellett előlegezni. Az Önerő Alapra vonatkozó kérdésre elmondja, ha nem lett volna önerő alap pályázat 2008-2016 között, akkor ma úgy tudnák zárni a programot, hogy megérkeztek a lakossági befizetések 2017-ben, visszaváltották azt a kötvényrészt, mely azért volt kibocsátva, mert időben nem állt rendelkezésre, és még 2,2 milliárd forint kötvény ott lenne és 2030-ig kellene fizetni. Csak erre a 8 évre mintegy 430 millió költség volt a kamatprogramban. Gondolják végig, hogy mennyi költséget jelentene ez még 2017-2030-ig, arra a körülbelül 2,5 milliárd forintos kötvényre, ami még fennmaradna. Nyilván a kötvény költségei és törlesztő részlete beépülnének a csatornadíjba, tehát az sokkal magasabb lenne és az a rezsicsökkentés, melyet sikerült a kormánynak elérni, nem valósulhatott volna meg, hiszen nem lenne meg a pénzügyi fedezete. Az Érdi Csatornaszolgáltató Kft. azért tud veszteség nélkül gazdálkodni, mert ezeket a költségeket nem kell beépíteni a lakosság felé számlázandó csatorna-szolgáltatási díjba, tehát arról szól, hogy az Önerő Alapra benyújtott pályázat azt tette lehetővé, hogy nem kellett annyi kötvényt kibocsátani, mint Önerő Alap nélkül kellett volna, tehát azt tette lehetővé, hogy kevesebb ma az érdiek által fizetendő csatornadíj. Az Önerő Alap tekintetében azt gondolja, hogy a KEOP támogatási arány csak egy kiragadás, ez egy olyan program, melyet két formában tudtak finanszírozni. Az egyik részét finanszírozták a KEOP programból, a másik részét pedig azokból az összegekből, melyek az önkormányzat költségvetésében voltak. Csornainé Romhányi Judit kérdésére, hogy honnan volt pénze az önkormányzatnak elmondja, hogy az érdi adófizető állampolgárok pénzéből, hiszen a költségvetés, melyet általában el szoktak fogadni, teszi lehetővé, hogy ezeket a kamatokat az Önkormányzat tudja biztosítani, hogy a Társulás vissza tudja fizetni. A „B” program kapcsán, aki azt mondja, hogy nem kell Érden utat építeni, az érdiek ellen van. Ezt el kell dönteni, hogy kell Érdre utat építeni vagy sem. Ha azt állítja valaki, hogy Érden a „B” programra nem volt szükség azt állítja, hogy Érden nem kell utat építeni, nem kellett a házi átemelőket megvenni. Érden nem kellett komplett rendszert építeni - nincs ezzel probléma, lehet ezt állítani, csak akkor nyíltan fel kell vállalni és nem azt sugalmazni, mintha másról lenne szó. Amikor 2006-ban elkezdtek a programmal foglalkozni, maga a pályázati eljárás úgy szólt, hogy először úgynevezett az Jaspers, bécsi székhelyű szervezet minősíti a programot. Kovács Péter Barna a megmondhatója, hogy a projekt előkészítői hányszor voltak a szőnyeg szélén, amikor az előzetes költségterveket próbálták beszuszakolni. Érden nagyon nagy igény van az útépítésre. A lakossági igényekből is ezt tapasztalja, hogy a legtöbben azt remélték, hogy a csatornázás után az utak minősége javul. Sok utat sikerült építeniük, viszont a Jaspers írtotta  az út építéseket és az utak minőségének javítását. Azt mondták, hogy amennyiben annyi tervezett útépítés lesz a programban, amennyit először terveztek, akkor azt fogják javasolni az Uniós bizottságnak, hogy ezt a programot ne támogassa, mert ők nem útépítést, hanem csatornaépítést akarnak finanszírozni. Az összes csatornázandó út 5%-át lehetett útépítésként a programba beletenni. Érden a legnagyobb igény az útépítésre van, a programban a lehető legtöbb utat szerették volna javítani, ahol lehetett, ahol nem megpróbálták más forrásból megvalósítani. Ha valaki ezt vitatja, hogy miért építettek utat, akkor álljon ki a lakosság elé, hogy nem akarnak útépítést. Bár erre volt kísérlet, a Földmunkás utcában lévő példát említi, amikor utat próbáltak építeni, és konkrétan MSZP-hez jogilag is köthető emberek elkezdtek aláírást gyűjteni, hogy Érden, a Földmunkás utcában ne épüljön út. 101 aláírással jöttek be a Hivatalba. Úgy látja, ezt folytatják továbbra is, nincs ezzel probléma, ettől az utak épülni fognak, csak beszéljenek egyenesen.

Szűcs Gábor képviselő: Alpolgármester úr hozzászólásából úgy tűnik számára, mintha nem egy teremben ülnének. Amire válaszolt alpolgármester úr, olyan kérdések pont nem voltak az előzményekben. Érti, hogy az új tisztségéhez - mint Fidesz szóvivő - megpróbál megfelelni. Az MSZP-hez jogilag köthető aláírásgyűjtést, amennyiben írásban, vagy a Közgyűlés után kifejtené - kíváncsi lenne, mert ilyen nem történt, és nem szép ilyet állítani a nyilvánosság előtt. Azt mondta alpolgármester úr, ha nem lett volna önerő alap, 2,2 milliárd forint maradt volna még kötvényben, amit a városnak ki kell fizetnie. A pénzügyi beszámoló szerint az Önerő Alapból 3,42 milliárd forint érkezett Érdre. Az hangzott el, hogy 2,2 milliárd forint maradt volna, ha nincs Önerő Alap, akkor a két összeg közötti mintegy 1,2 milliárd forint hová ment? Amire nem kapott választ a csatorna „B” program forrás oldala. Milyen felhatalmazás alapján történt meg a csatorna „B” program, mert azt mondta, hogy a Társulat külön álló jogi személyiség, melyet nem vitat senki. Kellett egy döntést hozni, hogy forrást ad át. Polgármester úr mondta saját elmondása szerint, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr azon mondatára, hogy aszfaltozzák le az egész város, és azt mondta ne. Tehát, ki akar vagy sem utat építeni? Konkrét kérdéseire a választ szeretné konkrétan megkapni, és nem azt a választ, hogy utána kellene nézni, vagy, hogy három konténerben vannak és bármikor megtekinthetőek. Tehát visszatérve az 1,2 milliárd forintra, milyen forrásból van a csatorna „B” program? A költségvetésnek az adófizetők mely befizetéseiből van? - ha már nem akarja érteni a kérdései lényegét alpolgármester úr. Az Unió csak az uniós pénzösszeg felhasználását vizsgálta ismeretei szerint. A csatorna „B” programot vizsgálta az Unió, illetve miket vizsgált konkrétan? Mik voltak azok a tételek vagy munkafolyamatok, melyeket ellenőrzött? Mennyi volt, amikor a műszaki tervek elkészültek az egész hálózatra, mi volt a tervező által előkészített ár, amibe ennek kerülnie kellett volna? A nyertes kivitelezők, hogy milyen ajánlatokat tettek, azért fontos véleménye szerint. Akivel szerződést is kötött a Társulás, milyen viszonyban volt az eredetileg kalkulált árhoz képest? Úgy gondolja, hogy ezek jelentős kérdések, hogy mekkora volt, amit ugyancsak a Társulás által közbeszereztetett tervező adott esetben megtervezett? Neki kellett kalkulálnia egy árat, ahhoz viszonyulva mennyi volt a kivitelezők ajánlata? Mitől függ össze a Társulás beszámolója azzal, hogy a Társulat lezárja a munkáját és beszámoljon a forrásokról? A Társulás még igényt tart bármilyen forrásra a Társulattól? Mi az a konkrét összefüggés, mely miatt nem lehetett egyben tárgyalni, hogy egy ekkora projektet lezárnak, illetve a lakosság a befizetéseiről pontos képet kapjon, hogy hogy áll?

Kopor Tihamér képviselő: Úgy gondolja, hogy többszörösen teszi fel Szűcs Gábor képviselő ugyanazon kérdéseket, mely időhúzásnak tűnik, melyet kezelni kellene.

T. Mészáros András polgármester: Valóban már többedszer hangzanak el azok a kérdések, melyeket alpolgármester úr már megválaszolt.

Kéri Mihály képviselő: Úgy gondolja, hogy ez egy komoly anyag, hadd tegye fel mindenki a kérdését, ha az idetartozik és tárgyszerű. Szűcs Gábor legutóbbi két kérdése előtte nem hangzott el, tehát először mondta el. A tervezett kalkulált árak, hogy mekkorák voltak és a későbbi szerződéses árak, ha ettől eltértek, milyen nagyságrendben tértek el, hiszen ezek a számok minden beruházás, projekt esetében el szoktak térni. Azt is el lehet mondani, hogy végtelenül nem lehet magasabb a szerződéses ár, mint a tervezett ár. Ezekre talán választ is kaphatnak. A „B” programot is most vetette fel képviselő társa, megkérdezte, hogy ez milyen forrásból van, és erre választ kért.

Simó Károly alpolgármester: Arra, hogy miért nem lehet a Társulat elszámolását most tárgyalni, már többedszerre is elmondja, hogy a Közgyűlés nem kompetens benne. A vízgazdálkodásról szóló törvény azt mondja, hogy a társulat pénzügyi elszámolását a társulat küldöttgyűlése teheti meg. Az az összefüggés: hogy akkor lehet pontot tenni a végére, ha teljesen egyértelmű, hogy a pénzügyi programban a Társulatnak már nem kell több pénzt átadni, tehát egyértelmű a Társulat küldöttei számára, hogy a Társulat nem tartozik több pénzzel. Bízik benne, hogy ez most elfogadásra kerül, és egyértelmű lesz. Kezdődhet az elszámolás, és akkor lehet arra a kérdésre választ adni, hogy kedves befizető társulati tagok Önök ennyit fizettek be, ennyire volt szükség, amit át kellett adni az önkormányzatnak, ennyi megmaradt és el kell dönteni, hogy mi legyen a megmaradt pénzzel. Ez az elszámolás a Társulatnál. Arra a kérdésre egyértelmű választ tud adni Kéri Mihály képviselő úrnak, ahogy Szűcs Gábor képviselő úrnak is, hogy a tervezett mérnök árak alatta voltak, tehát nem voltak felette. Mintegy 30%-kal volt több a mérnökár, mint amennyiért valójában elnyerték a munkálatokat, tehát a projektgazda nem futott túl a tervezett költségeken. Arra, hogy az EU vizsgálta –e a „B” programot: az EU a programot vizsgálta, a forrás tekintetében van A és B program, azonban a megvalósított műszaki tartalom komplett rendszerről szól. Az EU kérte, hogy legyen iszaptelep is, olyan, ami minden szabálynak, engedélynek megfelel, mint például a környezetvédelmi kötelezettségek. Az EU azt vizsgálta, hogy a hatás, melyre biztosította az összeget, - hogy a három települést érintően mintegy 22 ezer ingatlan ráköthet-e - ezek az indikátorok teljesültek-e. Erről folyamatosan jelentést kell adnia a Társulásnak a fenntartási időszakban is. A Társulat forrást ad át. Úgy gondolja, hogy a tervezettnél kevesebb forrást kell átadnia a Társulatnak, ezért fog maradni valamennyi pénz, és azt a döntést meg kell hozni, hogy megtalálják a jogi formát, ha van szándék mindenki részéről, hogy amennyiben a törvény lehetővé teszi, akkor meg tud történni. Azért nem lehetett hamarabb, mivel a szeptemberi Közgyűlés ülésén döntöttek arról, hogy ezt a kötvényt szeretnék visszatörleszteni, ennek megfelelően a Raiffeisen Bank ezt végigfuttatta Bécsi központján. A kötvény törlesztése egészen pontosan október 2-án megtörtént. Mielőtt a kötvény nem volt lezárva, nem lehetett tudni, mennyi a kamatköltség, vagy a szerződésmódosítási díj stb. Ezt követően tudtak ezen költségek bekerülni a pénzügyi elszámolásba. A „B’” program arról szólt, hogy azokat a költségelemeket, melyek a KEOP-ban nem lehetett elszámolni, azokat meg kellett valósítani. Az, hogy mik ezek a költségelemek a közgyűlési döntésben benne vannak. A Társulat küldöttgyűlése elé volt tárva a kérdés, akik az ingatlantulajdonosokat képviselik, hogy amennyiben nem kell többet fizetni, mint amit 2008-ban vállaltak az emberek, akkor azt gondolják-e, hogy jó-e, hogy sokkal több műszaki tartalmat lehet kapni ugyanazért a pénzért. Az Érdi Csatornamű Társulat tagjai azt mondták, hogy kérik, hogy ezt a társulás valósítsa meg, egyhangú döntéssel. Azt szeretnék valójában, hogy mindenki egyformán ráköthessen a csatornára, tehát ha kell, akkor az átemelők legyenek meg. A „B” programban utak épültek. Ezek a megvalósult útépítések, az hogy be lehetett üzemelni a tisztítót, a felszíni vízelvezetési rendszert, a meglévő csatornarendszert megóvni, melyek megépültek, ezek összeköthetőek egymással, ugyanazt a rendszert képezik. Tehát az 5,8 milliárd forint az az összeg, mely egyébként nem a kötvényből eredő differencia. Érden a házi átemelőkben, utakban, valamint abban van, ami ahhoz kellett, hogy a rendszer működőképes legyen, tehát pontosan az, amiért befizették. Erről a Társulat küldöttgyűlése után a Közgyűlés is döntött - az összes fellelhető előzményt megkereste- mindazok a kérdések, melyeknek egy része felmerült, az anyag elolvasása után tiszták lettek volna, csak sajnos nem sikerült ezt a feladatot abszolválni. Tehát a „B” program megvalósításáról van szó, mely arról szólt, hogy a KEOP program műszaki tartalmán kívül, olyat is valósítson meg a projektgazda Társulás, melyek eredetileg nem szerepeltek benne. Az, hogy milyen pénzből valósult meg, említette, hogy a 3. pontban van felsorolva, hogy mennyi pénzt adott át az Önkormányzat, körülbelül 4,2 milliárd forintot, melynek egy része volt, amit a társulati tagok adtak, a másik része pedig, amit az érdi költségvetésből, ami az érdi adófizetőktől van. Álláspontja szerint: aki azt mondja, hogy Érden nem kell utat építeni, az érdiek ellen megy. Tehát ha valaki azt mondja, hogy miért volt a „B” program, azt tudja mondani, hogy mondja ki nyugodtan, hogy szerinte Érden nem kell utat építeni, ha a véleményét nem fogadja el  a többség,  akkor  az utakat meg kell építeni, a csapadékvíz elvezető rendszereket meg kell építeni, az infrastruktúrafejlesztésnek folytatódnia kell. Ebben a programban nagyot léptek előre, bízik benne, hogy a következő Modern Városok Programban még tovább tudnak lépni.

T. Mészáros András polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra a pénzügyi beszámolóról szóló határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Program pénzügyi beszámolóját elfogadja.

2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Társulás Társulási Tanácsában hasonlóképpen fogadja el a program pénzügyi beszámolóját és pénzügyi lezárását.

Határidő: azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

282/2017. (XI.14.)

h a t á r o z a t

a 2006-2017. évekre vonatkozó Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Program pénzügyi beszámolójának elfogadásáról

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Program pénzügyi beszámolóját elfogadja.

2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Társulás Társulási Tanácsában hasonlóképpen fogadja el a program pénzügyi beszámolóját és pénzügyi lezárását.

Határidő: azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Nem
Dr. Csőzik László	Nem
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Nem
Kéri Mihály	Távol
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Nem
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

 

- Javaslat az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosítására

Előadó: T. Mészáros András polgármester

T. Mészáros András polgármester: A pénzügyi beszámoló részletezése közben Simó Károly alpolgármester úr elmondta, hogyan alakultak ki a tulajdoni arányok. Arról is tájékoztatott, hogy a szennyvíztisztító telep és annak területe, illetve műtárgyai tekintetében, valamint az iszap kezelésére alkalmas és szolgáló telep tekintetében a különböző eddigi önerő pályázaton elnyert, illetve felhasznált pénzek ügyének a megoldása érdekében, egy másik fajta arányt szeretnének kialakítani, mely egyrészt figyelembe venné Érd azon érdekét, hogy más önkormányzatnak minél kevesebb ingatlanon legyen közös tulajdona Érden, másrészt, hogy kompenzálva legyen a kifizetése az önerő pályázatnak. Ezért 3 határozati javaslattal szeretnék az iszaptelepnek, másrészt a szennyvíz-tisztító telepnek a tulajdoni arányait, mely megállapodás alapján történne Diósddal és Tárnokkal, az Alapító Okirattól eltérően megállapítani.

Szűcs Gábor képviselő: Úgy érzi, hogy komoly problémák vannak azzal, hogy mit tehetnek meg és mit nem. Kéri, hogy válaszoljanak arra, hogy egy képviselő társa és ő szót kértek, mi alapján zárja le polgármester úr úgy le a vitát, hogy még kérdéseik vannak a képviselőtársainak, akiket az érdi választópolgárok választottak meg. Ezt a fajta ülésvezetést kritikán alulinak tartja, hogy a város lakosságát nagyban érintő témában bekorlátozzák a képviselőket, megvonják a szót, vagy ezzel fenyegetőznek, utána pedig nem kapnak szót, hogy a véleményüket elmondják. Az pedig, hogy az alpolgármester úr, aki a téma felelőse ugyanazt a sablonszöveget mondja el, bárhogy teszik fel a kérdést, és vádaskodik, hogy ki akar, és ki nem akar útépítést. Útépítést és járdaépítést a jelenlegi vezetés nem akar.

T. Mészáros András polgármester: Megvonja a szót, mivel a kérdések ismétlődtek, megkapták a választ a képviselők. Kéri, hogy a jelenlegi napirendhez szóljanak hozzá, mert ha nem akkor megvonhatja a szót az SZMSZ szerint. 1,5 óra volt eddig is a kérdések felvetésére. A legitim kérdések meg voltak pénzügyileg válaszolva, azonban nem akarják tudomásul venni, mert ugyanúgy, mint amikor 2007-2008-ban ennek az egésznek a döntése elkezdődött - hogy valóban eljöjjenek-e Budapesttől, Budapest gesztorságát felmondják-e -  az akkori szocialisták ugyanúgy nem vállalták a felelősséget, mint ahogy most néhány képviselő. Amikor pedig arról kellett dönteni, hogy benyújtsák a pályázatot, akkor azt a felelősséget nem merték vállalni, hogy benyújtsanak egy pályázatot, mely esetleg nem fog sikerülni. Arról szól, hogy az a négy ember semmi másra nem gondol, csak hogy hogyan lehetne megakadályozni, hogy a döntések megszülessenek ezen a Közgyűlésen azzal, hogy előterjesztették, hogy ne tárgyalják a napirendeket; azzal, hogy előterjesztették, hogy egyszerre tárgyaljanak meg mindent; azzal, hogy ne felépítve, logikusan próbálják meg tárgyalni; azzal, hogy a kérdésre is kérdéseket próbálnak megfogalmazni; azzal, hogy amikor elhangzik, hogy milyen forrásból és milyen törvényi háttérrel és felhatalmazással döntött először a Csatorna Társulat, majd a Társulás javaslata alapján a Közgyűlés, hogy mit valósítsanak meg a rendelkezésre álló pályázati érdekeltségi hozzájárulás, magyar állami pénzekből, bizonyos tekintetben még önkormányzati egyéb forrás is hozzájárult ehhez a költségekhez és fedezethez, akkor ennek az egésznek azt kell, hogy mondja, mindig az alapoktól kezdő megvitatását tárgyalják, miközben a különböző testületek, már folyamatosan eldöntötték ezeket a kérdéseket. Felteszi szavazásra az I. határozati javaslatot, melyet ismertet.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett I. határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az érdi 26249 hrsz-ú 4.5625 ha nagyságú kivett szennyvíztisztító megjelölésű ingatlan tulajdoni hányadait az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telepen befejeződött beruházásra tekintettel – miután Tárnok Nagyközség Önkormányzata is hozzájárult az építés költségeihez – az alábbiak szerint határozza meg:

a)         Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata:                             78/100

b)         Diósd Város Önkormányzata:                                              11/100

c)         Tárnok Nagyközség Önkormányzata:                                   11/100

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az 1. pontban foglalt tulajdoni hányadoknak az ingatlan-nyilvántartási átvezetésére alkalmas okirat aláírására.

Határidő: 30 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

283/2017. (XI.14.)

h a t á r o z a t

az érdi 26249 hrsz-ú szennyvíztisztító megjelölésű ingatlan tulajdoni hányadainak meghatározásáról

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az érdi 26249 hrsz-ú 4.5625 ha nagyságú kivett szennyvíztisztító megjelölésű ingatlan tulajdoni hányadait az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telepen befejeződött beruházásra tekintettel – miután Tárnok Nagyközség Önkormányzata is hozzájárult az építés költségeihez – az alábbiak szerint határozza meg:

a) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata:                          78/100

b) Diósd Város Önkormányzata:                                             11/100

c) Tárnok Nagyközség Önkormányzata:                                 11/100

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az 1. pontban foglalt tulajdoni hányadoknak az ingatlan-nyilvántartási átvezetésére alkalmas okirat aláírására.

Határidő: 30 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Távol
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Távol
Kéri Mihály	Távol
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Távol
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

 

T. Mészáros András polgármester: Ismerteti a II. határozati javaslatot, melyet feltesz szavazásra.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett II. határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodását (továbbiakban: Társulási Megállapodás) az alábbiak szerint módosítja:

a) A Társulási Megállapodás XIII.3.2. pontja az alábbiakra módosul:

„XIII.3.2. Az iszaptelep (érdi 0110/103 hrsz.) területének tulajdonjoga a beruházás megkezdése előtt Érd Megyei Jogú Város tulajdonában volt.

Tagok az eredeti tulajdonjogok és az önerő biztosítás körülményeire tekintettel úgy döntenek, hogy a beruházás átadását követően a tulajdoni arányok a következők lesznek a teljes létesítményen:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata:                        100,00 %”

b) A Társulási Megállapodás XIII.3.3. pontja az alábbiakra módosul:

 „XIII.3.3. Az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep a program megkezdése előtt a földhivatali nyilvántartás szerint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és Diósd Község Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában volt. Azonban felek azt is rögzítik, hogy Tárnok Nagyközség Önkormányzata is hozzájárult az építés költségeihez.
Tagok a szennyvíztisztító építésének előzményeire tekintettel úgy döntenek, hogy a beruházás átadását követően az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep (érdi 26249 hrsz.) tulajdoni arányai a következők lesznek a teljes létesítményen:

- Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata:                          78,02 %

- Diósd Város Önkormányzata:                                            10,70 %

- Tárnok Nagyközség Önkormányzata:                                11,28 %

A Tagok megállapodnak, hogy ezen tulajdoni arányokat földhivatali bejegyzésre  alkalmas külön dokumentumban rögzítik.”

2. A Közgyűlés a fenti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a határozat mellékletét képező társulási megállapodást elfogadja, és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

Határidő: azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

284/2017. (XI.14.)

h a t á r o z a t

az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodását (továbbiakban: Társulási Megállapodás) az alábbiak szerint módosítja:

 

a) A Társulási Megállapodás XIII.3.2. pontja az alábbiakra módosul:

„XIII.3.2. Az iszaptelep (érdi 0110/103 hrsz.) területének tulajdonjoga a beruházás megkezdése előtt Érd Megyei Jogú Város tulajdonában volt.

Tagok az eredeti tulajdonjogok és az önerő biztosítás körülményeire tekintettel úgy döntenek, hogy a beruházás átadását követően a tulajdoni arányok a következők lesznek a teljes létesítményen:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata:                      100,00 %”

b) A Társulási Megállapodás XIII.3.3. pontja az alábbiakra módosul:

 „XIII.3.3. Az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep a program megkezdése előtt a földhivatali nyilvántartás szerint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és Diósd Község Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában volt. Azonban felek azt is rögzítik, hogy Tárnok Nagyközség Önkormányzata is hozzájárult az építés költségeihez. 

Tagok a szennyvíztisztító építésének előzményeire tekintettel úgy döntenek, hogy a beruházás átadását követően az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep (érdi 26249 hrsz.) tulajdoni arányai a következők lesznek a teljes létesítményen:

- Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata:                                    78,02 %

- Diósd Város Önkormányzata:                                           10,70 %

- Tárnok Nagyközség Önkormányzata:                              11,28 %

A Tagok megállapodnak, hogy ezen tulajdoni arányokat földhivatali bejegyzésre  alkalmas külön dokumentumban rögzítik.”

2. A Közgyűlés a fenti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a határozat mellékletét képező társulási megállapodást elfogadja, és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

Határidő: azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Távol
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Távol
Kéri Mihály	Távol
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Távol
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

 

T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy a napirend közben 4 képviselő elhagyta a helyiséget. Ez egy nagyon kicsivel tisztességesebb, mint amit 2007 és 2008-ban csináltak, amikor csak kihúzták a szavazógépüket.

 

- Javaslat az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programban megvalósított vagyonelemek átvételére és a vagyonátadás nyomán fizetendő ÁFA megfizetésével kapcsolatos döntések meghozatalára

Előadó: T. Mészáros András polgármester

Simó Károly alpolgármester: Itt van azon logikai következtetés, hogyha elfogadták a pénzügyi beszámolót, hogy ennyibe került, elfogadták az előző szavazásokkal, hogy a Társulás megfelelő arányban tudja kérni a vagyont, akkor most következik a vagyon kiadása. Az előterjesztés mellékletében a Társulás felsorolta, hogy milyen vagyonelemeket és milyen arányban ad át az egyes önkormányzatoknak. Van, amit 100%-ban az adott önkormányzatok kapnak meg és van, amit csak résztulajdonban. A technikai része, illetve pénzügyi-számviteli kérdések merülnek fel. Az I. határozati javaslattal az önkormányzat elfogadja, hogy ez Érd tulajdonába kerüljön, mivel amikor a Társulás létrejött, azért hozták létre, hogy valósítsa meg ezt a programot. Amikor megépültek azok a közművek, melyek a rendszer részét képezik, akkor ezeket adja át az önkormányzat tulajdonába. Az egyik határozati javaslat arról szól, hogy egy vagyonátadási megállapodás keretében mindez megtörténjen, összességében 31 milliárd forint értékű vagyon kerül át a három önkormányzathoz. Összességében a három önkormányzatnak - ezeket miután kiszámlázza a Társulás - a számla kiállításának pillanatában keletkezik 8,5 milliárd forint Áfa befizetési kötelezettség a Társulás részéről, abban a pillanatban keletkezik egy ugyanilyen összegű visszaigénylés a számla befogadójánál, vagyis a három önkormányzatnál. Az előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzatok vállalják át a rájuk eső részt, így például Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében ugyanakkora összegű a befizetendő Áfa, mint amekkora összegű visszaigényelt Áfa lesz az adott havi Áfa bevallásban, így senkinek nem kell semmit fizetni, hiszen sem visszaigénylés nincs, sem befizetendő összeg. Az előzetes egyeztetések alapján a NAV-ot irányító államtitkár úr útmutatása alapján került kidolgozásra ez a konstrukció és előkészített konstrukcióról lévén szó, a szerződéseket háromoldalú megállapodással is jóvá kell hagyni, melyben a NAV elfogadja azt, hogy a Társulás által befizetendő Áfá-t szembeállítsák az önkormányzat által visszaigényelendő Áfával, tehát senkinek nem kell fizetni semmit. Az egyik határozati javaslat, hogy elfogadja az önkormányzat ezt a vagyont, hogy ilyen értékben kiszámlázza a Társulás, a másik, hogy az Áfa megfizetésének módjáról rendelkezik.

Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Elmondja, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság mindkét határozati javaslatot támogatásra javasolta. Ahogy alpolgármester úr is elmondta, aki végig jelen volt a bizottsági ülésen és véleménye szerint mindenre kielégítő választ nyújtott, illetve átbeszélték ezeket a dolgokat. Elhangzottak a jelen témával kapcsolatban a kérdések, ami egyértelmű, hogy az Áfa törvény előírja ezt a befizetést a vagyonátadás kapcsán. Ahogy alpolgármester úr is említette, arra szeretne ráerősíteni, hogy a 8,7 milliárd forint nem kerül befizetésre, mielőtt valaki ezeket az összegeket a költségvetésben látja, mint kifizetendő összeg. Egy összevezetés történik, tehát pénzügyi teljesítés gyakorlatilag így nincs, tehát nem a költségvetés terhére kell több milliárd forintot befizetni. 2017. november 30-a a dátum, tehát már a decemberi bevallásban jelentkezik. A módszer, az összevezetés már elhangzott, a jegyzőkönyv tartalmazza a kérdéseket, elfogadásra javasolja.

T. Mészáros András polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra az I. határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett I. határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program során az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás által létrehozott vagyonelemeket 25.584.616.294,- Ft értéken átveszi és törzsvagyoni körbe helyezi.

2. A Közgyűlés felkéri az Alpolgármestert, hogy a határozat melléklete szerinti tartalommal a Vagyonátadási Megállapodást aláírja Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről.

3. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről a határozat melléklete szerinti tartalommal a Vagyonátadási Megállapodás megkötését jóváhagyja.

Határidő: 2017. november 30.

Felelős: T. Mészáros András polgármester; Simó Károly alpolgármester”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

285/2017. (XI.14.)

h a t á r o z a t

az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programban megvalósított vagyonelemek átvételéről

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program során az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás által létrehozott vagyonelemeket 25.584.616.294,- Ft értéken átveszi és törzsvagyoni körbe helyezi.

2. A Közgyűlés felkéri az Alpolgármestert, hogy a határozat melléklete szerinti tartalommal a Vagyonátadási Megállapodást aláírja Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről.

3. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről a határozat melléklete szerinti tartalommal a Vagyonátadási Megállapodás megkötését jóváhagyja.

Határidő: 2017. november 30.

Felelős: T. Mészáros András polgármester; Simó Károly alpolgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Távol
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Távol
Kéri Mihály	Igen
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Távol
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

 

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a II. határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett II. határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás által a Vagyonátadási Megállapodás alapján 2017. november 30-án kibocsátandó számlán szereplő, a Társulást, mint eredeti adóst terhelő fizetési kötelezettséget, valamint annak kamatait és pótlékait, mindösszesen 6.907.846.399,- Ft ÁFA értékben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény 36. § (1) bekezdésében, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:203. §-ában foglalt tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok szerint átvállalja.

2. A Közgyűlés az átvállalt tartozást, a visszaigénylendő ÁFÁ-ból eredő követelése terhére történő átvezetéssel kívánja rendezni, ezért kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy a részére várhatóan járó 6.907.846.399,- Ft követelésből az átvállalt tartozásnak megfelelő összeget az eredeti adós adószámlájára általános forgalmi adó befizetés jogcímén - a tartozásátvállalás jóváhagyását követően - vezesse át.

3. A Közgyűlés felkéri az alpolgármestert a határozat melléklete szerinti tartalommal a háromoldalú Tartozásátvállalási Megállapodást aláírja.

4. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről a határozat melléklete szerinti tartalommal a háromoldalú Tartozásátvállalási Megállapodás megkötését jóváhagyja.

Határidő: 2017. december 31.

Felelős: T. Mészáros András polgármester; Simó Károly alpolgármester”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

286/2017. (XI.14.)

h a t á r o z a t

az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programban történő vagyonátadás nyomán fizetendő ÁFA megfizetésével kapcsolatos döntések meghozataláról

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás által a Vagyonátadási Megállapodás alapján 2017. november 30-án kibocsátandó számlán szereplő, a Társulást, mint eredeti adóst terhelő fizetési kötelezettséget, valamint annak kamatait és pótlékait, mindösszesen 6.907.846.399,- Ft ÁFA értékben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény 36. § (1) bekezdésében, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:203. §-ában foglalt tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok szerint átvállalja.

2. A Közgyűlés az átvállalt tartozást, a visszaigénylendő ÁFÁ-ból eredő követelése terhére történő átvezetéssel kívánja rendezni, ezért kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy a részére várhatóan járó 6.907.846.399,- Ft követelésből az átvállalt tartozásnak megfelelő összeget az eredeti adós adószámlájára általános forgalmi adó befizetés jogcímén - a tartozásátvállalás jóváhagyását követően - vezesse át.

3. A Közgyűlés felkéri az alpolgármestert a határozat melléklete szerinti tartalommal a háromoldalú Tartozásátvállalási Megállapodást aláírja.

4. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről a határozat melléklete szerinti tartalommal a háromoldalú Tartozásátvállalási Megállapodás megkötését jóváhagyja.

Határidő: 2017. december 31.

Felelős: T. Mészáros András polgármester; Simó Károly alpolgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Távol
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Távol
Kéri Mihály	Igen
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Távol
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

 

T. Mészáros András polgármester: Csak azért, hogy képviselő társai megnyugodjanak - elhangzott, hogy nem elég demokrata, másrészt milyen jogon zárja le a vitát. Az SZMSZ-ben van egy pont, hogy a vita lezárását a polgármester dönti el, tehát a demokráciával nincs olyan nagyon nagy baj ebben a kérdésben. Hozzáteszi, hogy egyszer valamilyen módon minden vitát le kell zárni.