1. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: Ez a költségvetés tervezet az építkezés, az üzemeltetés szinten tartásának költségvetése. Kb. 1,5 milliárd Ft-os hiány van a tervezetben, de reméli, hogy erre meg lesz a fedezet.

Péterfia Krisztina Közgazdasági Irodavezető: Röviden ismerteti a város 2017. évi költségvetését. A pénzügyi gazdálkodás új szabálya miatt forintban kerültek meghatározásra az előirányzatok. Az előterjesztésben részletesen bemutatásra kerültek a költségvetési főösszegeket befolyásoló tételek. A bevételi oldalon tervezésre került a 2016. évi pénzmaradvány azon része, ami a Modern Városok Program végrehajtása során az önkormányzat számlájára érkezett tavaly, de nem került felhasználásra. Az önkormányzat 2016-ban kapott 700 millió Ft működési támogatást, melyből 347 millió Ft nem került felhasználásra. A bevételeket markánsan meghatározza az önkormányzat normatív bevétele és helyi adó bevétele. A MÁK által visszaigazolt normatív bevételi összeg 2,99 milliárd Ft, a helyi adóbevételek tervezett összege 3,451 milliárd Ft. A kiadási oldalon meghatározó a Modern Városok Program, mely a költségvetésben 3 részre tagolható. A Modern Városok Program keretében az önkormányzat számlájára 6,75 milliárd Ft érkezett. Reményeik szerint a várható támogatás összege nagyobb lesz, mint a most betervezett 844 millió Ft. A Modern Városok Program érdekében merül fel, de nem elszámolható költség 51 millió Ft. A költségvetési főösszeget eléggé megemeli a KEOP pályázat keretében megvalósuló települési hulladékrendszer fejlesztése, ami 2,389 milliárd Ft. A kiadási oldalon az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságoknak megállapított összeg 833 millió Ft. A Polgármesteri Hivatalban az álláshelyek száma 182,5 fő, az ehhez szükséges személyi juttatások összege 826 millió Ft, a feladat ellátáshoz szükséges dologi előirányzat 339 millió Ft. Az intézmények költségvetési főösszege 6,191 milliárd Ft, melyhez az önkormányzat 3,677 milliárd Ft finanszírozást biztosít, amiből a fenntartói kiegészíts összege 1,685 millió Ft. Az intézmények részére megállapított létszámkeret 882 fő. Az általános tartalék összege 150 millió Ft-ban került megállapításra, a céltartalék pedig 586 millió Ft.

Pulai Edina a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elfogadásra javasolja a rendelet tervezetet. Az adóbevételek tavaly a tervezettnél több bevételt hoztak, a hátralék kezelése pedig jól működik. Ezáltal a város adóerő-képessége nőtt és így a feladatfinanszírozási rendszer keretében a szociális támogatásra 165 millió Ft-tal kevesebbet kapnak. Megköszöni a Polgármesteri Hivatal munkáját a Modern Városok Program keretében végzett munkáért. A költségvetési táblázatokon jól el lehetet igazodni, jól áttekinthetők. A tavalyi évhez hasonlóan a fejlődést látja a költségvetésben és azt elfogadásra javasolja.

Kéri Mihály a Köznevelési és Művelődési Bizottság elnöke: A Köznevelési és Művelődési Bizottság a Sport és Ifjúsági Bizottsággal egyezően, javasolja a Civil Keret összegét 15.000.000,- Ft-ra emelni az általános tartalék terhére. Az elmúlt években nem változott a keret összege, ellenben évről évre egyre több a pályázó.

T. Mészáros András polgármester: Mint előterjesztő, befogadja a módosító indítványt, de mivel a Sport és Ifjúsági Bizottság írásban is benyújtotta a javaslatot, azt a napirend tárgyalásának végén felteszi szavazásra.

Dr. Havasi Márta képviselő: Minden költségvetés egyben értékválasztás is. A költségvetésben jelennek meg a különböző célok, feladatok, prioritások. A baloldali pártok ezzel az értékválasztással nem értenek egyet. Szükségesnek tartaná, ahogyan azt a tavalyi évben is lemondta, hogy a költségvetést két fordulóban tárgyalja a Közgyűlés. A jogszabályi korlátozások, illetve a korábbi döntésekből következő elkötelezettségek meghatározó mértékben korlátozták a költségvetés számait. A költségvetés magán viseli mindazokat a kormányzati döntéseket, amelyeknek a következményeit érzékelhetik, gyakorlatilag eljutottak odáig, hogy az önkormányzati munka teljes kiüresítése és az önkormányzatok államosítása jelenik meg a szemük előtt. Ilyenre példa Magyarországon utoljára 1948-ban volt. Látszik a költségvetésből, hogy Érd nem kíván a térség kulturális központjává válni. A közlekedési problémákkal, a közlekedés ellentmondásaival változatlanul küzdenek. Küzdenek azért, hogy az eddigiek során elhanyagolt városrészek (pl. M7-en túli) megkapják a megérdemelt szolgáltatásokat. Teljesen egyértelmű, hogy a Modern Városok Program megvalósítása erős kézi vezérléssel történik. Csak bizakodni tudnak, hogy ezek a célok tényleg megvalósulnak. Javasolja, hogy gondolkodjanak előre is annak érdekében, hogy a megvalósuló beruházásokat majd működtetni és üzemeltetni kell. Nagy kérdés, hogy a jövőben milyen források fognak erre rendelkezésre állni. A város által kiadott program szerint az eredetileg 40 milliárd Ft-ra tervezett Modern Városok Program 52,8 milliárd Ft-nál jár. 2016 decemberében új támogatási szerződés került megkötésre. A HVG szerint a teljes program összértéke 72,5 milliárd Ft-ra nőtt Érd tekintetében. Igaz abban téved az újság, hogy nem 4,046 milliárd Ft, hanem 6,75 milliárd Ft került átutalásra 2016-ban, és az is igaz, hogy ez a 8 milliárd Ft-tól még messze van. Az MSZP-DK-Együtt frakció a költségvetést nem fogja támogatni, azonban a frakció a jövőben is minden olyan fejlesztést, beruházást támogatni fog, amely valóban a város érdekét szolgálja.

Csornainé Romhányi Judit képviselő: Nagy munka volt elkészíteni ezt a tervezetet és minden dicséret megilleti a készítőit. Az MSZP-DK-Együtt frakció is szívesen részt vett volna a tervezet előkészítésében, hiszen feladatuk, hogy a lakosság véleményét, igényét közvetítsék a Hivatal felé. Mivel az idei évre se készült költségvetési koncepció, így nehéz rájönni, hogy milyen költségvetési stratégiát követ a városvezetés a város élhetőbbé tétele, fejlődése érdekében. A bizottsági üléseken feltett kérdéseire nem kapott megnyugtató válaszokat. Nincs meggyőződve arról, hogy a költségvetés a lakosság igényeit maximálisan szem előtt fogja tartani. Kérte a Közgazdasági Irodavezetőt, hogy a Modern Városok Program keretére fordított kiadásokat külön táblázatban kapják meg. A civil keret összegének a megemelését örömmel veszi.

Szűcs Gábor képviselő: Polgármester úr azt mondta, hogy ez a szinten tartás költségvetése. Ezzel még egyet is értene, mert ha a Modern Városok Program keretében lévő fejlesztések nem lennének, akkor a helyben toporgást tartalmazná az idei költségvetés. Szemben például egy jól működő és jó gazdaságpolitikát folytató megyei jogú várossal, akár Szegeddel szemben, ahol a költségvetés felét saját fejlesztésre tudják fordítani. Persze azért más a két város helyzete. Reméli, hogy az ipari park megépülése után majd Érden is lehet olyan költségvetést összeállítani. Összességében és alapvetően nagyon jó, hogy a Modern Városok Program keretében több milliárd Ft érkezik a városba és azokat fejlesztésre tudják fordítani, ami a város élhetőségét fogja elősegíteni. A probléma az, hogy ezt úgy kezelik, mintha a kormány részéről ez egyfajta isteni kegy lenne. Pedig nem. A 2006-os önkormányzati választások után az önkormányzatok többségében a FIDESZ-KDNP vette át a kormányrudat, és ezt követően eladósította az önkormányzatokat azért, hogy fenn tudjon maradni a 2010-es országgyűlési választásokig. Az adósságokat átvette a kormány, ellenben elvett az önkormányzatoktól nagyon sok bevételi forrást, adóbevételt és feladatot is. Itt kezdődött meg az önkormányzatok kiüresítése. Azok a források, melyeket elvett az önkormányzatoktól, teremtették meg a Modern Városok Program alapját. Mivel ez is kevés lett volna, ezért európai uniós pénz is szükségeltetik hozzá. A Modern Városok Program keretében ideérkező pénzek járnak a városnak. Az, hogy ezt milyen csomagba teszik, és hogyan kommunikálják, az már tisztán politikai és pártpolitikai érdek. A Modern Városok Programon kívül a fejlesztések tekintetében igazából helyben topognának az idei költségvetés szerint. Vannak a városnak a városvezetés által magára hagyatott részei, és ezt a településközpontokra, alközpontokra érti. Hiányolja a költségvetésből a lakótelep rendezését, semmi előrelépés nem történt benne, pedig már többször beszéltek a Közgyűlésen is a lakótelep komplex fejlesztéséről. Egy olyan lakókörnyezettel, ahol tömbösítve nagyszámú érdi lakik, nem foglalkozni, az már bűn. Ez az idei költségvetésnek is nagy hiányossága. A költségvetés tervezetben a K 513-as soron 193,248 millió Ft szerepel útkarbantartásra és vízelvezetésre. Ha jól emlékszik, akkor ez az összeg a tavalyi évhez képest egy kicsivel növekedett, de ez még mindig kevés. Látni kell, hogy például útfejlesztés csak a Modern Városok Program keretében kapcsolt beruházásként fog megvalósulni. A város magára a karbantartásra sem tud elég forrást betervezni a költségvetésbe. A járdaépítésről pedig már ne is beszéljenek. A más településekről Érdre látogatók szemében Érd a járdák nélküli város címet nyugodtan megnyerhetné. Ehhez képest a költségvetés tervezetben 10 millió Ft szerepel lakossági önerővel történő járdaépítésre. Gratulál, ez ám a nagy teljesítmény, erősödnek! A költségvetés tervezet bizonyos soraiban fellelhető például Photoshop beszerzése – talán az önkormányzat kreatív munkákat fog vállalni és ahhoz kell, nem érti, mi ezzel a szándék. Eközben van szerződés PR és kreatív tevékenységre bizonyos céggel, aminek az értéke 1 millió Ft-tal nőtt a tavalyi évhez képest. A folyóirat beszerzése is nőtt a tavalyi évhez képest, mégpedig 0,6 millió Ft-tal. Úgy látja, hogy kezdenek készülni a választásokra és ezt a városvezetés a költségvetésben ilyen-olyan módon próbálja megjelentetni. A Modern Városok Program keretében reklám és egyéb PR tevékenységre 89 millió Ft van betervezve, amit valószínűleg önimázsépítésre fog a városvezetés fordítani. Az ÉKF bizonyos önkormányzati fedővel be van vonva, magáról a működéséről nem sok mindent tudnak, csak egyet tapasztalhatott minden városlakó az ónos esőnél, mégpedig azt, hogy valami nagyon nem stimmel. Ez nem feltétlenül az ott dolgozók hibája. Szerinte az ónos esőben leszerepelt az a rendszer, amit a Közgyűlés elfogadott, hogy nem az előző évek gyakorlatához hasonló ügyelet volt, kiderült, nem tudtak reagálni a váratlan időjárási körülményre. Nem látja felkészülést, pont erről beszélt az akkori Közgyűlésen is. Nem volt az ÉKF erőforrásilag, személyi állományilag felkészülve arra, hogy egy ilyen helyzetet meg tudjon oldani. Hozzá hasonlóan többen is írtak e-mail-t az ÉKF-nek különböző problémákról és segítséget kértek, és nemhogy megoldást, még választ sem kaptak. Ez példázza, hogy nem csak az utakon nem tudott elég humán erőforrást biztosítani az ÉKF, de a lakossági kommunikációra sincs elég emberük. El kellene gondolkoznia a városvezetésnek arról, hogy több forrást biztosítson az ÉKF-nek, hogy normálisan működhessen, és adott helyzetekre képes legyen reagálni. Mosolyogtatónak tartja az iratmegsemmisítő beszerzését az ÉKF-nél. Szerinte iratmegsemmisítőre majd a 2019-es önkormányzati választások idején a polgármesternek és az alpolgármestereknek lesz szüksége, mert ha váltás lesz, akkor mindent át fognak nézni, és ezért lehet, hogy majd kölcsön kell venni. Szerinte a városvezetés által követett gazdaságpolitikai irány az rossz, nem a város jó gazda módjára való működtetéséről szól, hanem egyszerűen a pártlogika alapján és „idekapok-odakapok” módon való politikai-gazdasági irányítást lát. Az MSZP-DK-Együtt frakció ezt nem támogatja. Szerinte egy költségvetésnek kell irányának lennie és az iránynak arról kell szólnia, hogy hogyan tudják a városban élők életét, életminőségét javítani, hogyan tudják a várost jól működtetni. Mert amit most látnak, az nem ez. Ha eljön majd a változás ideje, akkor a baloldal meg fogja mutatja, hogy hogyan kell jól működtetni egy várost.

Mórás Zsolt a Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke: Az ÉKF a főutakat az első körben, ahogy jött az ónos eső elkezdte takarítani. Érdekes módon, ő tudott közlekedni. Az is biztos, hogy az első napokban a mellékutakat nem tudták takarítani, de ahogy lehetett, azokat is tisztították. Szűcs Gábor képviselő egyik mondatában azt mondja, hogy jár a városnak a Modern Városok Program és milyen jó, hogy van, hiszen ezek a fejlesztések kellenek. Majd pedig azt mondja, hogy az a baj, hogy csak topognak és nincsenek fejlesztések. Ezt nem nagyon érti. Szerinte ez a költségvetés pontosan azt mutatja, amit a polgármester úr is elmondott. Igenis jelentős és nagy lépésekben haladnak előre – elhiszi, hogy ez a baloldalnak fájó pont és mindenféle vágyakat megfogalmaztak, és ha egyszer váltás lesz, akkor majd a baloldal megmutatja. Ebben a városban már megmutatta a baloldal, hogy mire képes, köszönik szépen.

Szűcs Gábor képviselő: Igen, a baloldal megmutatta, hogy tudja jól vezetni ezt a várost. Ezt láthatták abban a 4 évben. Az azelőtti időszakhoz képest a város arculata átalakult, lett egy városközpont és az Érd Aréna is abban az időszakban épült. Az, hogy azzal a fideszes városvezetés mit művelt és hogyan szabotálta a megnyitását, az más kérdés. Akkor épült a vasúti aluljáró is. Nem az ő felelőssége, hogy a 4 éves baloldali városvezetést megvédje, vagy véleményt mondjon róla, hiszen nem volt se tagja, se aktív részese. Amit az elmúlt 12 évben látnak, az nem éppen a jól működő és jól vezetett város képét mutatja horrorisztikus ingatlanadóval, semmilyen megújuló gondolattal, semmi gazdaságfejlesztéssel. Fejlesztés csak a Modern Városok Program keretében van, ami jár – hangsúlyozza, hogy ez a pénz amúgy is járna az önkormányzatoknak, hiszen tőlük lett elvonva. Ez lett most úri kegyként visszaosztva, politikai kommunikációval alátámasztva. Ezen kívül ténylegesen semmilyen fejlesztés nem lenne. Ha nem lenne Modern Városok Program, akkor egyetlenegy valamirevaló fejlesztés sem valósulhatna meg a városban.

Mórás Zsolt képviselő: Ha nem lenne a program, nem tudja, hogy mi lenne, de van. Szerinte az Érd Arénát ne nagyon hangoztassák, azt annak idején se támogatták. Nagyon jó, hogy ilyen formában vették meg és nem az eredeti szerződés szerinti horrorisztikus áron. A legjobb megoldást sikerült megtalálniuk a csarnok megvételére. Valóban az emlegetett városvezetésből nincsenek sokan ebben a Közgyűlésben és ez talán bizonyítja is, hogy milyen jól vezették a várost a baloldal képviselői. A választópolgárok megmondták erről a véleményüket.

Simó Károly alpolgármester: Meglepetést okoztak neki a magukat baloldali pártoknak definiáló pártok képviselői, hiszen azt hitte, hogy ez egy olyan költségvetés, melyet ők is támogatni fognak. Kicsit ellentmondásosan nyilatkoztak, egyrészt az értékválasztással. Nem tudja eldönteni, hogy komolyan gondolják-e azt, hogy ők érték alapon ítélik meg ezt a költségvetést. Ha már a működésről beszélnek, akkor fontos tényező az, hogy az önkormányzat intézményrendszerében dolgozók bérrendezése megtörténjen. Például a szociális ágazatban igen komoly bérrendezés történt. Amikor kinyilatkozzák, hogy nem tudják támogatni a költségvetést, akkor igen súlyos identitásválságba kerülhetnek. A város vezetése alaposan és megfontoltan átgondolta ezt a típusú működtetést. Lehet, hogy nem ugyanazt a költségvetést olvasták. A költségvetés 40%-a fejlesztésekről szól. Amennyiben a Modern Városok Program keretében megérkezik a 2017. évi részlet, akkor ez az arány jóval magasabb lesz. Ez a költségvetés folytatja az elmúlt évek fejlesztő politikáját. Igen-igen nagy összegben 2017-ben is a város szolgáltatásainak, infrastruktúrájának a fejlesztése történik amellett, hogy a városban élni is kell. El kell dönteni, hogy kritizálják, vagy pedig dicsérik ezt a dolgot. Azok, akik ebben a városban laknak, azok igényelnek különböző szolgáltatásokat, szeretnének részt venni rendezvényeken és igénybe szeretnék venni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket megszoktak a lehető legmagasabb színvonalon. Lehet, hogy a 10, esetleg 15, illetve 20 millió Ft-os fejlesztések nem tűnnek soknak, de ezek igenis tudnak javítani a város szolgáltatásain. A költségvetésben az útépítésre, a fenntartáson túl minimum 1,5 milliárd Ft jut. A következő időszak pályázataira is készülnek. A lehetőségekhez kell mérni azokat a cselekvéseket, amiket idén meg tudnak tenni. 2008 környékén az akkori baloldali pártok képviselői némileg bölcsebbek voltak. E tekintetben talán tanulhatnának az utódaik. Amikor a csatornázásról volt szó, akkor megtették azt, hogyha már segíteni nem tudták, legalább nem akadályozták, nem szavaztak róla. Ennyire nyilvánvalóan nem mentek ellene azoknak a fejlesztéseknek, amelyeket a városvezetés akkor javasolt és elindított. Hallgattak róla és nem nyilvánosan szónokoltak a fejlesztések ellen. 2006-tól megfogalmaztak egy olyan programot, hogy minden olyan szolgáltatás megvalósuljon a városban, amik egy hasonló megyei jogú városban már vannak. Ehhez kb. 150 milliárd Ft-ra lenne szükség. 2006 és 2014 között 40 milliárd Ft-nyit sikerült előrelépni, ebben a ciklusban pedig újabb 40-50 milliárd Ft-nyit még előrelépnek. Ez a 80 milliárd Ft a mostani éves költségvetés legalább négyszerese és ez mind a város fejlesztéséről szól. Egy mondattal elintézni, hogy nem igazán történt semmi, az minimum vakság, ha nem veszik észre, hogy milyen életminőség javulás történt a városban. Ha ezt megcsinálják, akkor is marad feladat. szerinte nincs olyan költségvetés, melyben minden egyes igény meg tudna jelenni, hiszen akkor a költségvetés főösszege nem 18 milliárd Ft lenne, hanem 60-70 milliárd Ft. Azokat az igényeket, melyek most felmerülnek és vélhetően jogosak, azokat mind-mind azonnal ki tudják elégíteni.

Pulai Edina képviselő: A korábbi városvezetés által kialakított városközponttal kapcsolatban megjegyzi, hogy azért vannak azzal gondok. Ennél kisebb körforgalmat, ami a városközpontban van, talán nem is lehetett volna tervezni. Azt pedig ne felejtsék el, hogy az új építésű irodaházak építése mind magánberuházás volt, nem pedig városi.

Dr. Bács István alpolgármester: Szeretné megkérni az ellenzéki képviselőket arra, hogy mint tavaly júniusban, mindannyian támogassák a költségvetést. Fogadják el, hogy például a hivatal dolgozói fizetést kapjanak, az óvodák működjenek, a kátyúzás elkezdődhessen, a tüzelőtámogatásra szorulók megkapják a támogatást. Kéri, hogy Érd Megyei Jogú Város fejlődését és működését ne akadályozzák.

Dr. Havasi Márta képviselő: Nem érti, hogy Simó Károly alpolgármester mit ért a hétköznapi életminőség javulásán. Szerinte eddig ebben az égvilágon semmi nem történt. Ezen kívül mit tartanak még értéknek, például a kultúrát. Sajnálatos módon az oktatásra ma már az önkormányzatoknak semmi ráhatása nincs. De biztosíthatnák a háttérintézeteket, mint a kulturált, XXI. századi könyvtár, és azt is, hogy a gyerekek kulturáltan tölthessék el a szabadidejüket a városban. Amikor a KEF ülésen járt, akkor merült fel, hogy a gyerekeknek nincsen hol eltölteniük a szabadidejüket helyben. Nincs mozi, nincs az érdi művészeket megillető kiállító terem, hangverseny- és koncertterem. Igen, ezek is a jó életminőség részei. Senki nem vitatja, hogy az Érdi Napok programjai színvonalasak és jók, de az csak 1 hét és az év nem csak 1 hétből áll. Ezek is értékek. Úgy lenne rendjén, ha ezek egyensúlyban lennének, vagy legalább a szándékot lehetne érezni, hogy Érd szeretne ilyen irányba is elmozdulni.

Kopor Tihamér képviselő: Elgondolkodott a magukat baloldaliaknak valló képviselők hozzászólásain. A városban több mint 70 ezer ember él és biztosan vannak komoly baloldali gondolkodású emberek is, akik többet érdemelnének, de ettől ideálisabb ellenzéket elképzelni sem tud. Arról ment az értekezés, hogyha nem lenne a Modern Városok Program, akkor mi lenne. De ez egy csapatjáték, országos és helyi szinten is. Felhívja a figyelmet, hogy mindaddig, ameddig ennek az országnak és ennek a városnak is polgári keresztény vezetése van, addig a fejlődéshez szükséges források rendelkezésre állnak. Hogyha ez megbomlik, akkor afelé a szakadék felé fog tartani a város, ami már egyszer-kétszer megtörtént.

Szűcs Gábor képviselő: Kopor Tihamér képviselő által említett szakadékban kapott például a város a csatornázáshoz szükséges támogatásokat. Kérdezi, hogy polgári keresztény kormány az, ahol soha nem látott mértékben fagytak a saját lakásukban meg az emberek országszerte, mert dönteniük kellett, hogy esznek, vagy fűtenek. Nem tudja, hogy ez hol keresztényi értékrend, ha már ennyire annak tartja magát a FIDESZ-KDNP kormány. Mindig nagy örömmel hallgatja dr. Bács István alpolgármester úr demagóg hozzászólásait.

T. Mészáros András polgármester: Amint látja tanul belőlük.

Szűcs Gábor képviselő: Nosztalgikus hangulatba kerül dr. Bács István alpolgármester hozzászólásai után (MSZP Ifjúsági tagozata kontra Fidelitas). Erről le kellene szokni, az az időszak elmúlt. Alpolgármester úr most már alpolgármester, komoly ember, akinek a várost kell képviselnie és nem demagóg szövegeket mondani a Közgyűlésen. Ahogyan a városvezetésnek joga van, hogy elképzelése legyen a költségvetésről, ugyanúgy az ellenzéknek is joga van elmondani, hogy más módon készítené el. Ugyanúgy joguk van arra, hogy a város ötletelését kritizálják. Elég olcsó politikai kommunikáció az, hogy felszólítják az ellenzéki képviselőket, hogy ezt és ezt csinálják. Ugyanezt fordítva ő is el tudná mondani. Felszólíthatná a kormánypárti képviselőket, hogy végre legyen egy komplex fejlesztés a lakótelepen, oldódjon meg a vízelevezetés és a talajvíz kérdése a Zámori út környékén, és épüljön meg a kórház, amit Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő és a FIDESZ-KDNP már évek óta ígér, és még sorolhatná. De ez nem visz előre. Nem hiszi, hogy a normális politikai kommunikációnak ez a lényege. Inkább az lenne, és azt kellene megfogadnia városvezetésnek, hogy legyen kétfordulós tárgyalása a költségvetésnek és legyen párbeszéd a képviselő-testület tagjai között és ne teremtsenek olyan helyzetet, hogy a városvezetés „gombnyomagatónak” tartsa a képviselőket. Nem hiszi, hogy minden képviselő a végére ért a költségvetés elolvasásának. A frakciófegyelem keretében jön a gombnyomogatás és megszavazzák, miközben a képviselői kereten kívül és az adott választókerületben fontos dolgokon kívül nem ismerik a teljes költségvetést. Ezzel nem minősíteni akarja a képviselőtársait, mert nem az ő hibájuk, hanem azt a helyzetet kritizálja, amit a városvezetés teremt. A normális képviselői munka és a normális városvezetés hozzáállása az lenne, hogy kétfordulós legyen a költségvetés tárgyalása és a képviselőknek legyen idejük arra, hogy akár módosító javaslatokat tegyenek a költségvetéshez. Azt a szerepet is fel kell vállalni, hogy honnan és hová csoportosítsanak át. Ez lenne a valódi helyi politizálás és a valódi helyi demokrácia. Nem az, hogy sötét szobákban a városvezetés 3-4 tagja dönt, a frakcióülésen közlik, hogy mi az álláspont, és utána a képviselők nyomják a gombot. Nem hiszi, hogy ez mutat előre. Ebben mindenképpen változtatás lesz 2019 után.

Simó Károly alpolgármester: Akár az értékválasztásról, akár a szakmaiságról beszélnek, meglepően színvonaltalanok a hozzászólások. A lakótelep fejlesztésére mind a városvezetés, mind a terület képviselője odafigyelt és komoly pénzeszköz volt rá, nincs elfelejtve. Dr. Havasi Márta hozzászólásában is ellentmondást fedezett fel, hiszen pontosan arról beszéltek, hogy komoly fejlesztés mellett igenis fejlődik a kulturális és közösségi élet is Érden, hiszen sok civil szervezet pályázik például a Civil keretre. A csatorna is beépült a mindennapi kényelembe. Ez az a költségvetés, ami az óvodákat fejleszti elsősorban, ami a város infrastruktúráját, az utat, a csapadék vízelvezetést fejleszti, vagy a papi földek területére tervezett szabadidő parkot. Ha nem találják ezeket, akkor az azt jelenti, hogy nem voltak elég figyelmesek. Lehet, hogy a költségvetés némely képviselőnek összetett, de akkor kérjenek segítséget. A párbeszéd arról szól, hogy először kérdeznek és utána jelentenek ki megfellebbezhetetlen igazságokat. Vannak képviselőtársai, akik szeretik hallgatni magukat és szerepelni a tévében, érdemi hozzászólást, javaslatot pedig nem tesznek. Ezt a jól összeállított költségvetést, ami egyrészt a város fejlődését, másrészt a város lakóinak életminőségét némileg javítja, és újabb lehetőségeket hoz, fogadják el és hajtsák végre, hogy a városban élők megelégedésére szolgáljon.

Dr. Bács István alpolgármester: Ha nem demagógia az, amit Szűcs Gábor képviselő csinál, – hogy ennyien emberemlékezet óta nem fagytak meg a saját otthonukban, hiszen ez a szám hatalmas volt és ennyi embernek még nem kellett választania, hogy fűt, vagy étkezik – akkor mondja meg, hogy az idei télen, tavaly és 10 éve hányan fagytak meg, Érden hányan fagytak meg, hiszen ez nagyon fontos, mert Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésében ülnek. Ha majd nem Szűcs Gábor lesz a „Magyar Demagóg Párt” helyi képviselője a társaival együtt, hiszen egy tőről fakadnak valahol, akkor majd a teremben mindenki szívesen fogja venni az ilyen irányú szavait, de addig igenis harcolni fog a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak fizetéséért, cafeteriájáért, az óvodák felújításáért, az orvosi rendelők felújításáért, a közösségi közlekedésért és mindenért, amit a város el szeretne érni, hogy fejlessze Érdet.

Mórás Zsolt képviselő: Nem tudja, hogy Szűcs Gábor képviselő honnan veszi, hogy a FIDESZ frakcióban mi történik, de hihetetlen rutinnal mondja és teljesen biztos benne, hogy ez így is van. Ezen az oldalon is vannak olyan képviselők, ők is meg tudják nyitni az internetet és meg tudják nézni a költségvetést, és bármilyen hihetetlen el is olvassák és véleményük is van róla. Való igaz, hogy Szűcs Gábor a frakcióüléseiken nincs ott, ettől függetlenül még azért az működik. Azt visszautasítja, hogy Szűcs Gábor átolvassa, a többiek pedig nem és képtelenek rá, mert körülbelül ez volt a mondandója meg az, hogy a frakció azért van, hogy ott meghallgassák 3 vagy 4 embernek a véleményét és utána szavaznak a képviselők. Lehet, hogy ez náluk így van. Parázs viták voltak a frakcióülésen a költségvetéssel kapcsolatban. Valóban ez egy olyan költségvetés, amelyet mindannyian támogatni tudtak a frakcióülés végén. Nem úgy működik, ahogy Szűcs Gábor gondolja.

Szűcs Gábor képviselő: Azt látja, hogy alpolgármester úr nem fejlődik – sajnálatos módon. Ha figyelmesen hallgatná a híradásokat, akkor megtudná, hogy még a saját szakértőik is ezt mondták. Elég szomorú, ha még a „királyi tévét” se nézi, ebből még problémája lehet a FIDESZ-en belül, mert tudtával az kötelező csatorna. Lehet demagóg puffogtatásokat mondani, a cafeteriát, a fizetéseket ugyanúgy megkapnák az általuk képviselt irányban is a Polgármesteri Hivatal dolgozói. Apró részeket kiemelve és a demagógia hangsúlyozásra fektetni a figyelmet színvonaltalan. Ezt építő kritikaként mondja. Költségvetést februárban szokott a Közgyűlés elfogadni, nem júniusban, az költségvetés módosítás lehetett, nem ugyanaz a kettő. Mórás Zsolt félre értette a szavait. Nem azt mondta, hogy a képviselőtársai képtelenek elolvasni és értelmezni a költségvetést – sajnálja, ha ezt így értelmezte. Arról beszélt, hogy olyan helyzetet teremt a városvezetés, aminek keretében nem látja azt a súlyt és felelősséget a képviselőkön, ami meglátása szerint a képviselői munka teljes mértékű és nagyon jó elvégzéshez szükségeltetik. A vitát nem kellett volna az alpolgármestereknek elvinni értékvita irányába. Kopor Tihamér képviselőnek pedig kicsit élénk a fantáziája. Az irány a rossz. A kritikát pedig nem kell kiforgatni és demagóg beszólásokkal megtűzdelni. Elmondta, hogy csináljanak komplex fejlesztést a lakótelepen, oldják meg a talajvíz problémát és a Modern Városok Programtól függetlenül is kellett volna fejlesztéseket csinálni. Attól függetlenül is olyan gazdaságpolitikát folytatni az elmúlt 11 évben, hogy akár a Modern Városok Program nélkül is tudna fejlődni a város. Lehet mondani azt, hogy a Modern Városok Programmal együtt mekkora fejlődés van a városban, ami nem baj, sőt minden ilyen fejlesztést támogatott is az MSZP-DK-Együtt frakció. De lássák a valóságot. A valóság pedig az, hogy a Modern Városok Program nélkül 11 éven keresztül nem tudtak olyan gazdaságpolitikát folytatni, aminek az lett volna a következménye, hogy önerőből is tudnak fejleszteni. Ezt lehet szépen burkolni és eltakarni, de ez nem célravezető. A végén a tény, az tény fog maradni.

Simó Károly alpolgármester: Úgy látszik, hogy Szűcs Gábornak nagyon rövid a memóriája. Szerinte ideje lenne ezt abbahagyni, mert egyre mélyebbre süllyed a felelőtlenség mocsarában. Két számot mond: az egyik az iparűzési adóbevétel, ami azt mutatja, hogy mennyi a helyi gazdaság ereje, ez 800 millió Ft-ról 1,8 milliárd Ft-ra változott. Ez mindenképpen fejlődés, a város mozgásterét növeli. Ennyit a megalapozatlan vagdalkozásról. A kemény idei tél nehézségeire vonatkozó megjegyzését visszautasítja az érdi szociális ellátórendszerben dolgozók és a szociális ellátó rendszerrel együttműködő érdi egyházak nevében, akik az idei évben is hasonlóan az elmúlt évekhez, igen komoly munkát végeztek rászoruló érdi családok feltérképezésében és segítésében. Komoly tűzifaosztás és ételosztás is volt. Nem érti, hogy miért sajnálják a szociális ágazatban dolgozóktól a bérrendezést, amit a költségvetés tartalmaz. Nem érti, hogy miért nem veszik figyelembe a Parkvárosban épülő új létesítményt, ahol például a könyvtári szolgáltatás is bővülni fog. Azt kéri, hogyha nem tudnak módosító javaslatokat tenni, akkor egyszerűen csak szavazzanak és lássák, hogy az értékválasztás az az, hogy ez a költségvetés arról szól, hogy a város fejlődjön, a szolgáltatások színvonala növekedjen. Aki ezt megszavazza, az erre szavaz, aki pedig nem szavazza meg, az felelőtlenül utasítja mindezeket el.

T. Mészáros András polgármester: Felhívja a figyelmet, hogy jelenleg Érd Megyei Jogú Város 2017. évi költségvetéséről szóló rendeletalkotási javaslatot tárgyalják. Az ülés elején említette, hogy a költségvetés tulajdonképpen egy terv, hogy mit szeretnének megvalósítani. Idén durván 9 millió forinttal indítják el a felszíni vízelvezetés projektjét, melynek műtárgyait kezdik az idei évben megépíteni, mely nem hirtelen fog elkészülni. Most van rá forrás, most kell ebben a tekintetben lépni. Minden ágazatot felsorolhatnának, hogy mikor van rá forrás, mikor készültek el a tervek és mi a fontosabb? Itt jön az értékválasztás, hogy kinek mi a fontosabb. Attól kezdve, amikor elkezdik mondani, hogy járdát kellene építeni, elkezdenek demagóggá válni, mivel járdát és utat akkor fognak tudni építeni, ha olyan költségvetési források vannak a város mögött, melyek lehetővé teszik, ezek fenntartását is. Készül egy előterjesztés, hogy a mart aszfaltos utak is legyenek az útépítési pályázatba betéve. Úgy gondolja, hogy ez ne kerüljön bele a rendeletbe, mert a mart aszfalt burkolat nem tartós. Sok jó szándék van, melyek a napirend folyamán is felmerültek, csak éppen a hátterük nincs meg. Véleménye szerint a költségvetésben az üzemelési költség és az elképzelt irányba tartó fejlesztési költség között kellene egyensúlyt teremteni. Azonban azt az anyagi korlátot, mely abból adódik, hogy Érden kevés az iparűzési adóbevétel, úgy lehetne megszüntetni, hogy megteremtik az ipartelepítés lehetőségét, vagyis ide vonzzák az iparűzési adót generáló vállalkozásokat. Jelenleg nincs 5 hektárnál nagyobb területe a városnak egyben, így nem lehet gazdaságfejlesztési övezetet tervezni. Az a fajta igyekezet, mely az itteni Ipari Park létesítését tűzi ki célul, az egyre elfogadottabb, ennek kompromisszum előkészítése folyik, ahol megvan állami tulajdonban az a 600 hektár, amin el fog férni ez a terület. Az, hogy a Modern Városok Programból oldanak meg feladatokat, számára megfelelő, bármi is az elnevezése, ha azt a város javára tudják fordítani. Emlékszik arra, amikor a Környezetvédelmi Miniszterhez elmentek dr. Jánosi György szocialista képviselővel, aki tiszta erőből segítette, hogy a csatornázást megnyerje a város, Szabó Imre környezetvédelmi miniszter jegyezte meg, hogy vajon dr. Döcsakovszky Béla polgármesterként miért nem adta be ezt a pályázatot. Tehát az érdeket nemcsak megnevezni kell és felszólalni érte, hanem valamilyen szinten képviselni és lobbizni is kell azért. Úgy gondolja, hogy mióta ő terjeszti be a költségvetési az érdi Közgyűlés elé, azóta minden évben egy kicsivel előrébb jutottak, mind a fejlesztésben, mind a sportéletben, még út- és járdaépítés szempontjából is. Amikor 2008-ban elindult a csatorna pályázat tervezése, majd 2010-ben a munka, 100 kilométer – különböző színvonalú – pormentesített út állt rendelkezésre, a csatorna fejlesztés során további 50 kilométer épült. A jelenlegi programban, melyben utakat szeretnének építeni, a Törökbálinti, illetve a Zámori út teljes felújítása, újjáépítése, bár ezek állami utak, továbbá 12 csomópont és környezetének a megépítése is szerepel, melyre a forrás is lassan rendelkezésre áll. A Szent István híd megépítése szintén folyamatban van. Úgy gondolja, amennyiben Érden 5-10 éven belül nem lesz 10-15-20 ezer munkahely, akkor az érdi fejlődés mindig másnak a kegyeitől fog függeni. Ha sikerül létrehozni a 200-300 hektáros ipari parkot, akkor Érd a saját lábára állhat, melyhez természetesen különböző érdekérvényesítési lehetőségekkel élve országos forrásokat is kell hozni a későbbiekben is. A 2017. évi költségvetés a bérek kiigazításán túl a Modern Városok Programjának címkézett fejlesztési programjait tartalmazza. A költségvetés biztosítja a város normális működését, azt, hogy a fejlesztési programok megvalósuljanak, elinduljanak, illetve működhessenek és biztosítja, hogy felkészüljenek minden további évre, amikor további fejlesztéseket akarnak megvalósítani. Reméli, hogy 2017. lesz az az év, amikor valóban az ipari-gazdaságfejlesztési övezetnek a közműveit, a hozzá kapcsolódódó szolgáltatási helyeit elkezdik kiépíteni, és reméli, hogy 2017 végén az első jelentkezők be tudnak települni az érdi „ipari parkba”, és így az MVP erre vonatkozó részét is elkezdhetik megvalósítani.

Dr. Bács István alpolgármester ügyrendi hozzászólás: Javasolja, hogy először szavazzanak a bal oldali frakció által írásban benyújtott rendelet módosításról.

Szűcs Gábor képviselő ügyrendi hozzászólás: ő meg javasolja, hogy dr. Bács István alpolgármester által benyújtott módosító indítványokról szavazzanak külön. Hozzászólása pont arról szólt, hogy milyen helyzetben tárgyalják a költségvetéseket, és ezen kér változtatni.

T. Mészáros András polgármester: Amíg polgármester, addig egy fordulóban tárgyalják a költségvetést. A Sport és Ifjúsági Bizottság írásban beterjesztett indítványát elfogadásra javasolja, mely a civil keret mértékét javasolja 10 millió forintról 15 millió forintra emelni.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazattal és tartózkodás nélkül elfogadta a Sport és Ifjúsági Bizottság módosító indítványát, mely szerint a Civil szervezetek önkormányzati támogatására fordítandó keretet 10 millió forintról 15 millió forintra emeli, az általános tartalék terhére.

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra az előterjesztés mögött szereplő határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. § bekezdésében foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség

Kötelezettség jogcíme		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év
Kötelezettség jogcíme		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	Felhalmozási célú hiteltörlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0	0	0	0
1.
2.
Kezességvállalás		0	0	0	0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fitetési kötelezettség különbsége	0	0	0	0
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint

Megnevezés		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év
Megnevezés		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	1.	Helyi adókból származó bevételek	3 161 000 000	3 161 000 000	3 161 000 000	3 161 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	162 883 100	162 883 100	162 883 100	162 883 100
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	9 625 000	9 625 000	9 625 000	9 625 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	70 000 000	70 000 000	70 000 000	70 000 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
6.
	Saját bevételek összesen	3 403 508 100	3 403 508 100	3 403 508 100	3 403 508 100
	Saját bevételek 50 %-a	1 701 754 0ű	1 701 754 0ű	1 701 754 0ű	1 701 754 0ű
	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	1 701 754 0ű	1 701 754 0ű	1 701 754 0ű	1 701 754 0ű

Az Önkormányzat 2017. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő: határozat továbbítására: az Önkormányzat 2017. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

29/2017. (II.15.)

h a t á r o z a t

az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. § bekezdésében foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség

*Kötelezettség jogcíme*		*2017. év*	*2018. év*	*2019. év*	*2020. év*
*Kötelezettség jogcíme*		*2017. év*	*2018. év*	*2019. év*	*2020. év*	*Felhalmozási célú hiteltörlesztés*		0	0	0	0
1.
2.
3.
*Kötvénykibocsátás törlesztés*		0	0	0	0
1.
2.
3.
*Lízingdíj*		0	0	0	0
1.
2.
*Kezességvállalás*		0	0	0	0
1.
2.
	*Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fitetési kötelezettség különbsége*	0	0	0	0
*Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint*

*Megnevezés*		*2017. év*	*2018. év*	*2019. év*	*2020. év*
*Megnevezés*		*2017. év*	*2018. év*	*2019. év*	*2020. év*	1.	*Helyi adókból származó bevételek*	*3 161 000 000*	*3 161 000 000*	*3 161 000 000*	*3 161 000 000*
2.	*Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel*	*162 883 100*	*162 883 100*	*162 883 100*	*162 883 100*
3.	*Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel*	*9 625 000*	*9 625 000*	*9 625 000*	*9 625 000*
4.	*Bírság-, pótlék- és díjbevétel*	*70 000 000*	*70 000 000*	*70 000 000*	*70 000 000*
5.	*Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés*	0	0	0	0
6.
	*Saját bevételek összesen*	*3 403 508 100*	*3 403 508 100*	*3 403 508 100*	*3 403 508 100*
	*Saját bevételek 50 %-a*	*1 701 754 0ű*	*1 701 754 0ű*	*1 701 754 0ű*	*1 701 754 0ű*
	*Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége*	*1 701 754 0ű*	*1 701 754 0ű*	*1 701 754 0ű*	*1 701 754 0ű*

Az Önkormányzat 2017. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő: határozat továbbítására: az Önkormányzat 2017. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Nem
Kéri Mihály	Igen
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Távol

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a 2017. évi költségvetési rendeletet.

Az előterjesztett rendeletalkotási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési és Művelődési Bizottsága, Sport és Ifjúsági Bizottsága, valamint Közrendvédelmi Bizottsága,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága,

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,

valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

(2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

Polgármesteri Hivatal	Érd, Alsó u. 1-3.
Szociális Gondozó Központ	Érd, Emma u.7.
Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény	Érd, Felső u. 39-41.
Érdi Közterület-fenntartó Intézmény	Érd, Fehérvári út 69/B.
Intézményi Gondnokság	Érd, Budai út 14.
Az Intézményi Gondnoksághoz tartozó intézmények:
Intézményi Gondnokság	Érd, Budai út 14.
Magyar Földrajzi Múzeum	Érd, Budai út 4.
Szepes Gyula Művelődési Központ	Érd, Alsó u. 9.
Csuka Zoltán Városi Könyvtár	Érd, Hivatalnok u. 14.
Szivárvány Óvoda	Érd, Hegesztő u. 2-8.
Kincses Óvoda	Érd, Béke tér 1.

2. A 2017. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata

2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2017. évi költségvetési bevételét 14.347.096.809 Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 Ft-ban, a 2016. évi maradvány igénybevételét 3.772.858.221 Ft-ban, a bevételi főösszegét 18.119.955.030 Ft-ban állapítja meg.

A Közgyűlés az Önkormányzat 2017. évi költségvetési kiadásait 18.014.447.629 Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 105.507.401 Ft-ban, a kiadási főösszegét 18.119.955.030 Ft-ban állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)-(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

(20) A 18. melléklet tartalmazza az uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 718.160.130 Ft, ebből

általános tartalék	150.000.000 Ft
céltartalék	568.160.130Ft.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások

4. § A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) az 5. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

5. § (1) A Polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100.000.000 Ft összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a Polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

(6) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatait saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a Polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a Polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

(9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltakról a Polgármester határozatban rendelkezik.

(10) A Polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet csak akkor köteles a Közgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az Önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

(11) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások

6. § (1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.

5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

7. § (1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50.000.000 Ft erejéig kötelezettséget vállalhat.

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2017. évben a 2017. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,

b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.

(5) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.

6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás

8. § (1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a szerint 2017. évben 40.000 Ft.

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 303/2015. (XII.17.) határozata alapján bruttó 200.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.

(4)A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 12%-os mértéket.

(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.

(6) A költségvetési szervek a 2017. évben keletkezett bérmaradványuk évközi felhasználását a Polgármesterrel történő előzetes egyeztetést követően teljesíthetik.

7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél

9. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésében foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

10. § (1) A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítások tényéről a költségvetési szerv vezetője a Polgármestert a tárgyhót követő 10. napig tájékoztatja.

11. § Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések

12. § (1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,

c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

(3) A költségvetési szerveket meg nem illető maradvány összege az Önkormányzatot illeti meg.

(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett:

a) kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak,

b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége

13. § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

10. Egyéb rendelkezések

14. § Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

15. § A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester dönt.

16. § (1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a Polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

17. § (1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr-ben foglaltak szerint.

18. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.

(2) A Polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.

19. § A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

20. § A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

21. § Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – a Közgazdasági Iroda vezetője állapítja meg.

22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2017. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 168.160,- Ft, koporsós temetés esetén bruttó 183.070,- Ft, szórásos temetés költsége bruttó 178.800,- Ft.

23. § Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48 Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként háromszázezer forint értéket el nem érő kiadások,

f) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

g) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

h) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére,

24. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.

(2) Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv vezetője köteles a tárgyhó utolsó napján fennálló, általa elismert tartozásállomány tekintetében - ideértve a nemleges nyilatkozat esetét is - a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig a Polgármester részére adatot szolgáltatni.

(3) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

(4) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118.§-ait kell alkalmazni.

11. Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2017. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

26. § Hatályát veszti az önkormányzat 2017. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 34/2016. (XII.23.) önkormányzati rendelet.”

A módosító indítvánnyal szavazásra feltett rendelet-tervezet:

az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési és Művelődési Bizottsága, Sport és Ifjúsági Bizottsága, valamint Közrendvédelmi Bizottsága,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága,

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,

valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje

(2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

Polgármesteri Hivatal	Érd, Alsó u. 1-3.
Szociális Gondozó Központ	Érd, Emma u.7.
Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény	Érd, Felső u. 39-41.
Érdi Közterület-fenntartó Intézmény	Érd, Fehérvári út 69/B.
Intézményi Gondnokság	Érd, Budai út 14.
Az Intézményi Gondnoksághoz tartozó intézmények:
Intézményi Gondnokság	Érd, Budai út 14.
Magyar Földrajzi Múzeum	Érd, Budai út 4.
Szepes Gyula Művelődési Központ	Érd, Alsó u. 9.
Csuka Zoltán Városi Könyvtár	Érd, Hivatalnok u. 14.
Szivárvány Óvoda	Érd, Hegesztő u. 2-8.
Kincses Óvoda	Érd, Béke tér 1.

2. A 2017. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata

2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2017. évi költségvetési bevételét 14.347.096.809,- Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 Ft-ban, a 2016. évi maradvány igénybevételét 3.772.858.221,- Ft-ban a bevételi főösszegét 18.119.955.030,- Ft-ban állapítja meg.

A Közgyűlés az Önkormányzat 2017. évi költségvetési kiadásait 18.014.447.629,- Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 105.507.401,- Ft-ban, a kiadási főösszegét 18.119.955.030,- Ft-ban állapítja meg.