T. Mészáros András polgármester: A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben szerepel, hogy hogyan és miképp kell a reklámhordozókkal, plakáthelyekkel és egyebekkel eljárni. Lényegében ez a plakáthordozót, az óriásplakátot, a citylightot, illetve az ennél kisebb helyi egyedi reklámhordozót jelenti. A rendelet szabályozza - kifejezetten a törvény alapján - hogy hol, mikor és miképp lehet elhelyezni ilyen eszközöket. A jelenlegi plakáthelyek, az óriásplakátok a későbbiekben nem maradhatnak a helyükön. Erre a törvény 2020. december 31-ét adta meg végrehajtási határidőnek. Addig maradhatnak, de minden ilyen helyet vagy meg kell szüntetni, vagy át kell alakítani olyanra, amilyenre a helyi rendelet, illetve a településkép védelméről szóló törvény előírja. AVárosfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elfogadásra javasolja a rendelet-tervezetet. A későbbiekben a reklámozási lehetőségek utcabútorokon és utcabútorokkal együtt lesznek, amik lehetségesek, elfogadottá válnak. Az ún. óriásplakátok pedig kisebbek lesznek 2 – 3 m2-rel, mint a mostaniak és nem a ragasztásos technika lesz az elfogadott, hanem a plexi vagy üveg mögé elhelyezés, tehát egy jóval modernebb, kulturáltabb megoldást javasol a törvény, amit a rendelet akceptál és átvesz. A törvény alapján azt is meg kellett határozni, hogy hány darab óriásplakátot, citylightot, illetve ún. kandelláber reklámot – ”elefántfület” lehet a város területén elhelyezni. A rendelettel eleget tudnak tenni a törvénynek, a településképi környezet rombolását meg tudják akadályozni (vizuális környezetszennyezés), de az ízlésről nem érdemes vitatkozni.
dr. Havasi Márta képviselő: Attól tart, hogy ennek a rendeletnek az előterjesztése csupán csak egy folyamat kezdete. Annak a folyamatnak a kezdete, hogy a jövőre nézve a politikai kampányok során, a politikai reklámhordozók elhelyezése lehetetlenüljön el. Ennek érdekében első lépésként arra kerül sor, hogy azokat a reklámlehetőségeket is, amelyek a gazdasági marketing kérdéskörébe tartoznak, próbálják korlátozni. Annak érdekében, hogy egy politikai cél megvalósuljon, nem lehet eszköze és nem eszköze a gazdasági reklámtevékenység megnehezítése, illetve korlátozása. Ez a rendeletmódosítás összefügg a következő napirenddel, a helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításával, melynek következményei messzebbre vezetnek, mégpedig újabb építményadó kerülne bevezetésre az önkormányzat javaslata szerint. Az is ténykérdés, hogy a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításából nem következik a reklámhordozók adóztatásának kötelezettsége.
Pulai Edina képviselő: A rendelet nagyon összetett. Látszik, hogy sok munka volt vele. Kérdezi, hogy ha elfogadják a rendeletet, akkor hogyan lesz a lakosság részére érthetően lefordítva, megjelentetve - hiszen nem könnyű értelmezni - hogy a vállalkozások egyértelműen tudjanak tájékozódni. Kíváncsiak lesznek a vállalkozók, hogy a továbbiakban milyen módon tudnak hirdetni. A helyi vállalkozások és a magyar vállalkozások miatt érdeklődik. Érden kb. 6.000 vállalkozás van. Ha mindenki hirdetni szeretne, sőt van, aki esetleg több darabszámmal is, akkor - 1.000 db kandelláber reklámra van lehetőség, cityboard esetében 120 db - elegendő lesz-e a hirdetési felület, főleg úgy, hogy nő a város és remélhetőleg egyre több lesz a vállalkozás. Kérdezi, hogy az Érdi Ipartestület mennyiben tudott tájékoztatást adni, illetve mennyire lett bevonva a rendelet előkészítésébe?
Szűcs Gábor képviselő: Azzal egyetért, hogy rendezni és szabályozni kell a reklámokat a vizuális környezetszennyezés tekintetében, de a kormányzati, illetve városvezetési szándékot azért kicsit problémásnak tartja. A tervezetben meg van adva, hogy a különböző reklámeszközökből hány darab lehet ezentúl a városban. Kérdezi, hogy ez a jelenlegi állapothoz képest mekkora csökkenést jelent? Például 1.000 db kandelláber reklám kihelyezésére lesz lehetőség – ezeket a helyeket pont a helyi kisvállalkozók nem fogják tudni megvenni, mert a nagyok a pénzügyi előnyükkel le fogják fedni az egész piacot. Így például az a kisiparos, aki a cipészetét szeretné reklámozni, ő biztosan nem fogja tudni megvásárolni a kandelláber helyet, mert olyan áron lesz. Fontos az, hogy határt szabjanak és ne úton, útfélen hirdetőtáblák csúfítsák el akár a városközpontot, vagy az alközpontokat. Ez az érv teljesen rendben van, de ez a fajta csökkentés, amit kiolvas a tervezetből és a gazdasági reklámok ellehetetlenítése, az pont nem pozitív hatással lesz akár a helyi gazdaságra, akár a reklámpiacra. Azok a társasházak, amelyek oldalán reklám van, azoknak ez komoly bevételt jelent. Ezeknek a reklámfelülete nagyobb, mint 1,85 m2. Nem normális, hogy egy közösségnek a saját tulajdonát képező épületén lévő reklámhelyet, amit értékesít, azt megadóztatják, miután építményadót is fizet. Az MSZP-DK-Együtt frakció nem támogatja a rendelet-tervezetet. Agresszív és erőszakos beavatkozásnak tartják a reklámpiac működésébe, illetve a helyi gazdasági társaságok reklámlehetőségeinek csökkentésébe. Azt ellenben tartják, hogy valamilyen módon szabályozni kell ezt a fajta vizuális környezetszennyezést. Kérdezi, hogy az Érdi Ipartestület milyen egyeztetés történt a rendelet előkészítése során?
dr. Bács István alpolgármester: A rendelet megalkotásának alapja a szeptember 26-án hatályba lépett jogszabály módosítás, ami szerint a Közgyűlés mulasztásos törvénysértésben van. A rendeletet október 1-jéig meg kellett volna alkotni. A szeptemberi közgyűlés hamarabb volt, mint szeptember 26-a. 2006 nyarán az akkori polgármester, dr. Döcsakovszky Béla MSZP-s polgármester kötött egy szerződést egy céggel (akkor ESMA volt a neve, ma Publimont Kft.), amelynek kizárólagosságot biztosított a városban 120 db óriásplakát elhelyezésére. A szerződés a mai napig hatályban van. A cég nem helyezett ki 120 db óriásplakátot a város közigazgatási területén, még 100 db óriásplakátja sincs. Ellenben a városban több mint 200 db óriásplakát van. Ebből következik, hogy több mint 100 db óriásplakát mindenféle építési engedély, településképi véleményezés és mindenfajta egyéb engedély nélkül teljesen illegálisan van kint. A tavalyi évben próbaképpen elkezdtek 1 db McDonald’s-os óriásplakátot eltávolítani, amit a hirdetőnek sikerült egy óvoda bejáratával szemben elhelyezni. Az óriásplakát eltávolítása 1 évbe telt. A jelenleg hatályos szerződés 2020. december 31-éig semmiféle csorbát nem fog szenvedni, lehetőség van a 2006-ban megkötött szerződés alapján az óriásplakátoknak kint lenni. Kb. 5 – 6 évvel ezelőtt kigyomlálták az óriásplakátokat és 5 év alatt több mint 100 óriásplakát keletkezett a városban közterületen, vasúti területen, autópálya mellett. A rendelet lehetőséget biztosít a még hatékonyabb fellépésre és bízik benne, hogy nem fog minden egyes óriásplakát eltávolítása 1 évbe kerülni. Az engedély nélküli óriásplakátokról beszél, hiszen ezekre méretüknél fogva építési engedélyt, településképi véleményt kellett volna kérni, bejelentést kellett volna tenni. A település közigazgatási területén utcabútorok legfeljebb az alábbi darabszámban helyezhetőek el a rendelet szerint:
a) citylight formátumú eszköz: maximum 80 darab (jelenleg 26 db van)
b) cityboard formátumú eszköz: maximum 120 darab (jelenleg 120 db-ra van érvényes szerződés, most sincs kihasználva, lehet majd növelni a számot)
c) kandeláber reklám: legfeljebb 1000 darab (jelenleg 50 db van)
d) kioszk: 10 darab (jelenleg 1 db sincs)
e) közművelődési célú hirdetőoszlop: 10 darab (jelenleg 1 db van).
A számok módosíthatóak. A rendelet-tervezettel megpróbálnak érvényt szerezni a rendezettség igényének. A kisvállalkozások tekintetében egy szigorítás van. A Riminyáki úton és a Bajcsy-Zsilinszky úton látni, hogy a kerítések különböző rongyokkal és molinókkal vannak teletűzdelve. Ezt módosítanák úgy, hogy ezt kisvállalkozó érdekében történő reklámnak minősítik és engedélyezik a kerítésen elhelyezhető reklámot. Bevezetnék telkenként 2 db pilon elhelyezését, mely minimum 6 m2 felületű lehet. A továbbiakban is lehet kulturáltan hirdetni, ki lehet helyezni cégért, a homlokzatra is lehet kihelyezni reklámfeliratokat, mindent, ami egy kisvállalkozó érdeke. Kéri, hogy ha tud valaki olyan kisvállalkozót érintő, befolyásoló szűkítésről, amit a rendelet létrehoz, akkor azt jelezze. Az Érdi Ipartestülettel kétszer egyeztették a rendelet-tervezetet. Ha egy ingatlanon négy üzlet működik, akkor négyszer lehet kihelyezni a kerítésre az 1 négyzetmétert, míg lakóterületen összesen 1 négyzetméter lehet ez a terület. Szerinte a szabályozással az érdiek érdekeit nem csökkentették, megpróbálnak rendet tenni a városban, mert ami most van, az botrány. Amennyiben ez a rendelet nem születik meg, akkor nagyon nehéz lesz az illegális reklámszolgáltatókkal szembeni fellépés. Egy felmérés szerint Érden hat, vagy hét óriásplakáttal foglalkozó cég üzemel és egy lehetne. A rendelet-tervezet jól megírt.
Pulai Edina képviselő: Az ún. óriásplakát téma teljesen hidegen hagyja, hiszen rendkívül környezetszennyezőnek és egy esetleges nagy vihar után pedig még veszélyesnek is tartja. Kérdezi, hogy az, hogy lehet, hogy egy megyei jogú városban egy engedély nélkül elhelyezett óriásplakátot 1 évbe telik, mire sikerül lebontatni. Kérdezi, hogy a lakosságot hogyan tájékoztatják érthetően a rendeletről.
dr. Bács István alpolgármester: Sajnos ilyenek a jogszabályok. Először felszólították, hogy távolítsa el az óriásplakátot, erre visszaírt, hogy nem távolítja el. Újra felszólították, majd közigazgatási hatósági eljárásban próbálták meg. A közgyűlés is döntött róla másodfokon, mert megfellebbezte. Utána bírósághoz fordult és kérte az eljárás felfüggesztését. Ezt természetesen nem kapta meg, tehát a fellebbezésre való tekintet nélkül a kötelezettség végrehajtható volt. Első felszólítás, második felszólítás, bírság, majd az önkormányzat megelőlegezésében a vállalkozó költségén a tábla eltávolítása. Ez a menete. Körülbelül két hete saját magától eltávolította az óriásplakátot az ingatlantulajdonos. Sajnos ennyi idő érvényt szerezni ennek. Bízik benne, hogy ez meg fog gyorsulni. Minden Érden bejegyzett vállalkozás fog kapni egy levelet, amiben világosan le lesz írva minden. Egzaktabb szöveg a jogszabályi szövegnél azonban nincs, mert ha azt elkezdik magyarázni, abból csak sületlenségek lesznek. Az Érdi Ipartestület az anyagot ismeri. A kisvállalkozókra vonatkozó határidő május elseje, az óriásplakátokra a kihirdetés napja.
Pulai Edina képviselő: A bejelentési kötelezettség, amit ha nem tesz meg, bírságot von maga után. Kéri külön részletezni, hogy ha nem tesz neki eleget, az mivel járhat és hogy kinek kell eleget tenni és mi ennek a módja.
dr. Bács István alpolgármester: A tájékoztató levélben ki fogják fejteni. Két fajta szankció van. Az egyik az, ha a településképi bejelentési eljárást elmulasztja, akkor akár 1 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A másik pedig a közigazgatási bírság 10.000,- Ft-tól kezdődően, ha például a közterület felügyelő észreveszi, hogy valaki a villanyoszlopra ragasztotta ki a hirdetését. A helyszínen ezért 5.000,- Ft-ra bírságolható. Most erre nincsen lehetőség, pedig sokszor minden tele van ragasztva, igaz szerencsére már nem annyira jellemző, mint például l0 évvel ezelőtt.
Szűcs Gábor képviselő: Amióta képviselő, azóta először kapott normális választ, amit megköszön alpolgármester úrnak. Ha egy helyi kisiparos, pl. egy cipész csinált a saját családi házánál egy műhelyt, ami később elköltözött egy másik helyre, de a cégér még mindig kint van a családi házánál azzal, hogy elköltözött az x helyre, a családi ház pedig se nem telephely, se nem székhely, csak családi ház. Ebben az esetben kint maradhat-e a reklám, vagy pedig el kell tüntetnie?
dr. Bács István alpolgármester: A rendelet-tervezet 14. § (3) bekezdése szerint a vállalkozás, tevékenység megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált hirdető berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége. Tehát a lényeg az, hogy el kell távolítani. Egy idő után mindenhol csak lejárt cégérek lennének kint.
T. Mészáros András polgármester: Szűcs Gábor azt kérdezte, hogy adott esetben a cég az tovább működik, nem ott van már a székhelye, telephelye, de fel van tüntetve az új elérhetőség, akkor az okafogyottságot hogyan kezeli a rendelet tervezet. Attól kezdve már csak hirdetésként maradhat, nem pedig cégérként, vagy cégtáblaként. Ez a különbség a kettő között.
Szűcs Gábor képviselő: Kérdezi, hogy akkor sem, ha az ingatlanon belül a házfalán van. Ezt kicsit visszásnak tartja. Érti, hogy törvény, de sokszor, amit hirdetésnek neveznek, ahhoz esetleg több generációs emlék tartozik.
T. Mészáros András polgármester: Akkor vigye el a múzeumba.
Szűcs Gábor képviselő: Persze. És megszokás. Nem egy helyi érdi kisiparost ismer, akinél még a nagypapa régi táblája kint van, egyfajta emlékként.
dr. Bács István alpolgármester: A lényeg az, hogy megkülönböztetik a gazdasági reklámot és a kisiparosok hirdetésit, cégéreit. Ha az adott ingatlanban működik, akkor az cégér. Ha pedig nem ott működik, hanem máshol és egyébként reklámozza, hogy hova költözött, akkor az már gazdasági reklám.
Dr. Veres Judit képviselő: Az érdi lakosok nevében üdvözli a rendelet-tervezetet. Figyelemmel fogják kísérni, hogy be is tartsák, az illegálisan kirakott plakátokat pedig következetesen megbüntessék. Ezeket a plakátokat az érdieknek kell nap, mint nap nézniük, elmenni mellettük és eltűrni, hogy esetleg sérülten lógnak. Nem ért azzal egyet, hogy lakótelepen – még ha jövedelem szerzés céljából is - az óriási felületet reklámmal borítsák. Egyáltalán nem illik a környezetbe. Amennyiben kiteszik, akkor pedig következetesen legyenek megbüntetve.
dr. Csőzik László képviselő: Ritkán hallani ilyen tényszerű, tárgyilagos választ kormányoldalról. Sajnos ez kormányoldalról egyáltalán nem trendi. Bizonyos szempontból sikerült megingatniuk. Két dologgal kapcsoltban érez problémát a rendelet-tervezet kapcsán. Rendszeresen találkoznak a plakátolással, a low budget jellegűvel is, amiket a rendelet-tervezet száműzné. Azzal lehet vitatkozni, hogy ez mennyire helyes, a rendteremtési szándék üdvözlendő. A rendelet-tervezet 17. § (2) bekezdésében szerepel a bírságolás intézménye. A településképi bejelentési eljárás vonatkozásában is szerepel. A jóhiszemű, a jogszabályok változásait kellően figyelni nem képes jogalanyokra is gondoljanak, akik akár tudatlanságból, akár rosszul értelmezett jogszabálykövetésből indulnak el. A bejelentési kötelezettség megszegése esetén elég magas, 1 millió Ft-os felső határ van, ami a multik és a tőkeerős cégek vonatkozásában támogatható és támogatandó. A (4) bekezdésben egy szempontrendszer szerepel, amelyet a jogalkalmazó figyelmébe ajánl a rendelet, hogy mi az, amit mérlegelni kell, hogyan kell súlyozni, mikor kell csak 100.000,- Ft-os bírságot kiszabni, mikor csak 5.000,- Ft-ost. Nem tudja, hogy ez a fajta felsorolás kellően figyelembe veszi-e a jóhiszemű, megtévedt picik védelmét. Ezekre azért gondosan oda kellene figyelni, mert a túlbírságolás azokkal szemben, akik nem biztos, hogy megérdemlik a magasat, annak fontos szempontnak kell lennie. A rendelet-tervezet 17. § (2) esetében szerepel a korlátlan enyhítés lehetősége. A mondat szabályozása elfogadható, viszont kizárólag a helyszíni bírság esetében teszi ezt lehetővé, amikor gyakorlatilag tettenérés van, a közigazgatási bírság vonatkozásában nem teszi lehetővé. Szerinte a rendelet tervezet 17. § (2) esetében, ha magasabb rendű jogszabály nem tiltja, akkor a helyszíni bírság mellett a közigazgatási bírság esetében is felvetné ezt a fajta enyhítő rendelkezést, pontosan a kicsik védelmében. Tudják, hogy választási kampány idején mi történik a városban – plakátok milliószámra. A jelölő szervezetek kötelezve lettek, hogy a választások után távolítsák el ezeket a hellyel-közzel illegális plakátokat. A kampány során a jelölő szervezetek lehetőségeit indokolatlanul korlátozza – különösen a kicsikre gondol. Szerinte ez is megfelelő szabályozás után kiált, mert ez a rendelet nem tudja ezt az egyébként fontos társadalmi szempontot kezelni. El tud képzelni erre egy külön szabályozást, vagy hogy ennek a rendeletnek a bővítésével itt is megpróbáljanak rendet tenni, de nem úgy, hogy teljes kitiltás legyen, hanem egy hasonló, gondosabb és részletesebb szabályozással kerüljék el a túlburjánzó plakátolást, de azért legyen lehetőség abban az 1 hónapban erre.
dr. Bács István alpolgármester: Az összegek esetében magasabb rendű jogszabály rendezi. Például az 1 millió Ft-ot a településkép védelméről szóló törvény határozza meg, hogy bejelentési eljárás elmulasztása esetén – mivel illegális építésről beszélnek, akkor 1 millió Ft-os bírsággal sújtható. A választásokra, választási plakátokra nem vonatkozik a rendelet, arra a választási törvény vonatkozik.
Szűcs Gábor képviselő: Kérdezi, hogy mi vonatkozik arra a plakátolásra, amikor valaki eltűnt kutyát, macskát elveszített és keresi. Javasolja, hogy az alközpontokba az önkormányzat tegyen ki hirdetőfelületet, amin ezeket a hirdetésnek nem minden esetben nevezhető felhívásokat az állampolgárok megtehetnék.
Antunovits Antal képviselő: Kérdezi, hogy ezek szerint a járdára lehet reklámot festeni?
T. Mészáros András polgármester: Nem lehet, az is közterület. Közterületről látható, illetve közterületen lévőt szabályozza a rendelet-tervezet. A járda közterületről látható kategória. Látja, hogy miért bukott meg a liberalizmus, mert mindent szabályozni akar. Az is látható, hogy úgy gondolják a szabálysértési bírság ördögtől való történet. Nem ördögtől való, hanem önkéntes. A szabálysértési bírság mindig önkéntes. Odamegy valaki, szabályt sért és ettől beáll a következmény, hogy szabálysértési bírsággal sújtható. Anélkül ez nem működik, mert aki nem követi el ezt, az nem sújtható semmilyen bírsággal. A rendelet abban a tekintetben nagyon egyértelmű, hogy rendet akar tenni a vizuális környezetet reklámmal élénkítő tárgykörben. Ezért egyrészt a törvényt követve, másrészt a helyi azonosságokat és specialitásokat követve az érdi irányvonalat próbálja meg megfogalmazni. Mindig lesznek kivételek, amiket majd kezel a hatóság. Ha a kivételek száma eléri azt a mértéket, hogy már nem kivételnek, hanem, majdnem szabálynak valószínűsíthető, akkor majd módosítják a rendeletet. Felteszi szavazásra rendelet tervezetet.
Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:
„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés g)–h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve plakát elhelyezésére terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is - aki (amely) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén:
a) reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, reklámhordozót tartó berendezést kíván elhelyezni, vagy
b) vállalkozás használatában álló ingatlanon cégért, vagy egyéb hirdetési célú műszaki berendezést kíván elhelyezni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) reklám: az a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.§ d) pontja szerinti gazdasági reklám, amit a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV- törvény (a továbbiakban: Tktv.) 11/F. § 3. pontja határoz meg. A reklámhordozó, a reklámhordozót tartó berendezés reklám elhelyezését biztosítja;
b.) citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezkedésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm nagyságú, egy vagy kétoldalú, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel, vagy digitális kijelzővel rendelkezik;
c.) cityboard formátumú eszköz: olyan, teljes szerkezetével maximum 5 méter magasságú, egy vagy két lábon álló berendezés, amely egy vagy két oldalon plexi vagy üveg felület mögött papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, szerkezeten belül megvilágított, maximum 9 m2 nagyságú, fekvő téglalap felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
d.) kandeláber reklám: közvilágítási oszlopokon 1- 1,5 m2 méretben, egyvonalban, azonos magasságban, négyzetes, vagy álló téglalap kivitelben alakítható ki. Oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével;
e) komfort pont: a városhasználók kényelmét biztosító, jól felismerhető logóval, hálózatba telepített több funkciójú építmény, melyben például a higiénés szükségletek kielégítése (WC, mosdó, pelenkázó) mellett kerékpártároló és töltő, automata csomagmegőrző, információs és reklámfelületek, hírlapárusítás, kereskedelmi automaták, térkép, wifi, hot spot, világítás, segélykérés, nagy forgalmú helyeken újraélesztő készülék, stb. is telepíthető. Anyaghasználatát és formavilágát tekintve időtálló, kortárs szemléletű, funkcionalitást előtérbe helyező megjelenés, mely könnyen fenntartható például megújuló energiaforrások felhasználásával üzemeltethető;
f) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó, Citylight és Cityboard eszközök, kandeláber reklám;
g) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
h) más célú berendezés: a közterületi pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely és a komfort-pont.
3. A reklámok elhelyezésének általános szabályai, követelményei és feltételei
3. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) 3., 4. melléklete és 1. számú függeléke tartalmazza azokat a Tktv. 1. számú melléklet szerinti fokozott védelem alatt álló területeket, ahol reklámhordozó és reklám nem, vagy csak funkcionális célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.
(3) A HÉSZ 3. melléklet szerinti helyi értékvédelmi területen az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz és kandeláber reklám nem helyezhető el.
(4) E Rendelet 1. mellékletében jelölt városközponti területen, a Parkvárosi, és Érdligeti alközpont területén az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz nem helyezhető el.
(5) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó ponyva reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
4. § (1) A település közigazgatási területén utcabútorok legfeljebb az alábbi darabszámban helyezhetőek el:
a) Citylight formátumú eszköz: maximum 80 darab,
b) Cityboard formátumú eszköz: maximum 120 darab,
c) Kandeláber reklám: legfeljebb 1000 darab,
d) kioszk: 10 darab,
e) közművelődési célú hirdetőoszlop: 10 darab.
(2) Az információs célú berendezésekről helyszín, és darabszám szerint a közterület-felügyelet naprakész listát vezet.
(3) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozót két vagy több oldali reklámfelülettel kell kialakítani.
5. § (1) A reklámhordozó berendezések létesítésekor egységes megjelenésű, időjárásálló szinterezett horganyzott acél vagy alumínium szerkezet alkalmazható. A szerkezeten kerülendők a harsány, rikító színek. A reklám a lehető legvékonyabb keretszerkezetben, plexi vagy biztonsági üveg mögött, hátsó szerkezeten belüli, meleg színű, nem villogó fényforrás által megvilágított eszközön helyezhető el.
(2) Reklám megvilágítására kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A Citylight és Cityboard eszközök megvilágítása kizárólag a szerkezeten belül történhet.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarja.
4. Utcabútorokra vonatkozó szabályok
6. § (1) Az utcabútoroknak illeszkedniük kell a meglévő épített és természetes környezetbe, településképbe.
(2) Közterületi utcabútort közterület-használati engedély alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 39. §-ában foglalt előírásokat, külön figyelemmel arra, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.
(3) A közterületi utcabútor a közterület más, közcélú igénybevétele esetén elbontható, mely esetben az utcabútor építtetőjét, használóját, üzemeltetőjét kártalanítás nem, vagy a használatra kötött megállapodás szerint illeti meg.
7. § Utasváró fülkét úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok oldalfalán átlátható, legalább A/2 méretű műanyag vagy üvegfelület mögött lehetővé váljon könnyen cserélhető közérdekű hirdetések, városi szintű programokról való tájékoztatás elhelyezése.
8. § Kioszk reklám elhelyezésre felhasználható felülete nem lehet nagyobb az építmény teljes homlokzati felületének kétharmadánál.
9. § (1) Az információs és más célú berendezések reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán, a kétoldalas Citylight, Cityboard formátumú eszközök, és kandeláber reklám összes felületének pedig legfeljebb 50%-án tehető közzé reklám. A további felületeken az alábbi, közérdekű információk közlése lehetséges:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk;
e) várostérkép;
f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) A Citylight és Cityboard típusú berendezés meglévő reklámhordozót tartó berendezésektől légvonalban mérve 50 méteren belül nem helyezhető el.
(3) Információs és más célú berendezés kialakításakor a harmonikus, a település egészén egységes megjelenést biztosító kialakítás mellett törekedni kell arra, hogy a berendezés egyéb közterületi funkcióhoz – például: pad, biciklitároló, virágtartó – is kapcsolódjon.
(4) A településen működő közművelődési (Szepes Gyula Művelődési Központ), és közgyűjteményi (Magyar Földrajzi Múzeum, Csuka Zoltán Város Könyvtár) intézmények, valamint azok telephelyei önállóan vagy együttesen közművelődési célú hirdetőoszlop létesítését kérelmezhetik a polgármesterhez benyújtott településképi bejelentési eljárás keretében.
(5) A közművelődési célú hirdetőoszlopnak a reklám elhelyezésre igénybe vehető felülete a 12 m2-t nem haladhatja meg.
(6) A közművelődési célú hirdetőoszlopra reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető. A létesítést kérő közművelődési intézmények kötelesek a hirdetőoszlop reklám céljára hasznosítható felületének karbantartására, az avult, megrongálódott reklámok, hirdetések eltávolítására.
5. A reklámokra vonatkozó szabályoktól való eltérések
10. § A reklámok, és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó e rendeletben meghatározott korlátozások és tilalmak alól átmeneti időre, az alábbiak szerint lehet eltérni:
a) Városi rendezvények, jelentős események népszerűsítésére évente összesen legfeljebb 12 hét időtartamra a városközpont, alközpontok és a főbb városi útvonalak mentén ideiglenesen egyéb reklám is elhelyezhető;
b) Építési tevékenység idejére – minden esetben kérelemre, és építési napló vezetésével igazoltan – építési reklámháló, molinó is elhelyezhető. Építési reklámhálón a reklám közzétételre 2-9 m2 nagyságú felület használható fel;
c) Közérdekű molinó ideiglenesen helyezhető el városi rendezvények népszerűsítésére a rendezvényt megelőzően legfeljebb 3 hét időtartamra.
6. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok
11. § A vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések különösen:
a) üzletfelirat, cégtábla, címtábla – mely a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazza, megvilágított formátumban is, és rendszerint a bejárat közelében kerül elhelyezésre,
b) cégér- figurális elemet, címerszerű tárgyat tartalmazó épülettartozék, általában a falsíkkal szöget bezáró kivitelben készül,
c) totemoszlop, amelyből ingatlanonként maximum 2 darab helyezhető el legalább 6 m2 nagyságú dobozolt hirdető felülettel,
d) reklámgrafika, mint homlokzati felületre készített festett grafikai mű,
e) molinó – nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
12. § (1) Új épület építésénél, meglévő átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését e rendelet előírásait figyelembe véve a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve az előírások szerint helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.
(2) Egy ingatlanon belül az összes meglévő és tervezett cégér és hirdetési célú berendezés felületi nagysága nem haladhatja meg az épület közterület felé eső homlokzati felületének 10%-át, amely alól kivételt képez a homlokzati falra festett reklámgrafika, amennyiben az a közterületről látható homlokzat kedvező városképi megjelenését szolgálja.
(3) Cégért és hirdetési célú berendezést elsősorban az épület homlokzatán, az üzletportál feletti sávban kell kialakítani.
(4) Kerítésen vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetési célú berendezést a kerítésre szerelve, annak síkjában lehet elhelyezni, figyelembe véve a (2) bekezdésben lévő homlokzati arányszámot.
(5) Előkertben teljes szerkezetével csak totemoszlop állhat. A HÉSZ szerinti lakóterületeken totemoszlopot nem lehet elhelyezni.
7. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének övezetekre, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályai
13. § (1) A HÉSZ-ben kertvárosias és falusias lakóterületi övezetekbe tartozó ingatlanokon vállalkozásonként legfeljebb 1 m2 összes hirdetőfelületű üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér az épület homlokzatára, vagy a kerítésre szerelve, annak síkjában helyezhető el, illeszkedve azok építészeti jellegéhez.
(2) A HÉSZ 3. melléklet szerinti helyi értékvédelmi területen, vagy helyi egyedi védelem alatt álló érték ingatlanán:
a) a rendelet méretkorlátai között vállalkozásonként legfeljebb 2 darab cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés helyezhető el elsősorban betűkből kirakott, vagy dobozolt kivitelben az épület homlokzatára szerelten,
b) a nemzeti dohányboltok kivételével kirakatot át nem látható felülettel takarni nem lehet,
c) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
(3) E rendelet 1. melléklete szerinti városközpont, alközpontok területén:
a) új épületek esetében a homlokzati kialakítással együtt tervezett cégéreken, hirdetési célú berendezéseken kívül egyéb hirdetési felületek nem alakíthatók ki,
b) a nemzeti dohányboltok kivételével meglévő és létesülő kirakatokat 30%-nál nagyobb arányban át nem látható felülettel takarni nem lehet,
c) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
14. § (1) A tulajdonosok a város bármely területén az ingatlanon, annak elidegenítésére vonatkozó kínálati felhívást molinón is elhelyezhetik – legfeljebb 2 m2 felülettel.
(2) Jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást követően elhelyezett cégér és hirdetési célú berendezés jobb alsó sarkában fel kell tüntetni az elhelyezést engedélyező önkormányzati hatósági határozat iktatószámát.
(3) A vállalkozás, tevékenység megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált hirdető berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége.
8. Településképi bejelentési eljárás
15. § (1) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.
(2) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet szerinti cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt üzletenként 1 m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező hirdető-berendezések elhelyezése előtt.
(3) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Főépítészi csoportjánál kell benyújtani.
(4) A Polgármester által kiadott határozatot a Főépítész készíti elő.
(5) A véleményezésre benyújtott papíralapú dokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) bekezdésére figyelemmel, ugyanezen jogszabály 26/C. §-a szerinti határozat kialakításához szükséges mértékben, a tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatóságával – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a jelen rendelet 2. melléklete szerinti kitöltött adatlapot,
b) műszaki leírást; az építményre kerülő cégér vagy egyéb hirdetési célú műszaki berendezés esetén a 12. § (2) bekezdésben meghatározott homlokzatfelületi arányszám igazolásával,
c) helyszínrajzot,
d) a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégér, egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
e) építményre helyezendő cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és
f) látványtervet vagy fotómontázst.
9. Településképi kötelezés
16. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a polgármester ellenőrzi.
(2) A polgármester a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve nem a bejelentés szerinti végrehajtás esetén a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le, melynek során szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezésben a reklám közzétevőjét, a cégér elhelyezőjét a reklámhordozó, a cégér, vagy más hirdető-berendezés átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(3) A jelen rendeletben meghatározott bejelentési eljárás szabályainak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti bírság kiszabása során mérlegelni kell a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, és a jogsértéssel elért előny mértékét.
10. Plakát jogosulatlan elhelyezése
17. § (1) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el, közigazgatási bírsággal sújtható. A bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben kiszabható közigazgatási bírság összege 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig, a helyszíni bírság összege 5.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedhet. A helyszíni bírság mértékét a hatóság korlátlanul enyhítheti, vagy a jogsértés csekély súlya miatt mellőzheti, feltéve, hogy a jogsértést tanúsító személy a plakátot nyomban eltávolítja.
11. Záró rendelkezések
18. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
19. § A Tktv. 11/F § 3. pontjának a)-d) alpontjában meghatározott cégérek, reklámok esetén az azokat elhelyező személy legkésőbb 2018. május 1. napjáig köteles a jelen rendeletben foglalt előírásoknak megfelelni.
20. § Hatályát veszti:
1. A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI.01.) önkormányzati rendelet;
2. Az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet:
a) 2. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 4. § (3) bekezdés f) pontjában a „(reklám elhelyezés ábrázolásával)” szövegrész,
c) 6/A. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,
d) 6/A. § (2) bekezdése,
e) 6/A. § (4) bekezdésében a „a 6/A. § (2) bekezdése szerinti hirdető-berendezések elhelyezése esetén öt év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig (üzlet működéséig) terjedhet.” szövegrész.
f) 6/B. § (3) bekezdés c) pontja.”
A rendelet mellékletei a jegyzőkönyvhöz csatolva.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 5 tartózkodás mellett megalkotta a következő rendeletet:
29/2017. (X.31.)
önkormányzati rendelet
a településképet meghatározó reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés g)–h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve plakát elhelyezésére terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is - aki (amely) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén:
a) reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, reklámhordozót tartó berendezést kíván elhelyezni, vagy
b) vállalkozás használatában álló ingatlanon cégért, vagy egyéb hirdetési célú műszaki berendezést kíván elhelyezni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) reklám: az a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.§ d) pontja szerinti gazdasági reklám, amit a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV- törvény (a továbbiakban: Tktv.) 11/F. § 3. pontja határoz meg. A reklámhordozó, a reklámhordozót tartó berendezés reklám elhelyezését biztosítja;
b.) citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezkedésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm nagyságú, egy vagy kétoldalú, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel, vagy digitális kijelzővel rendelkezik;
c.) cityboard formátumú eszköz: olyan, teljes szerkezetével maximum 5 méter magasságú, egy vagy két lábon álló berendezés, amely egy vagy két oldalon plexi vagy üveg felület mögött papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, szerkezeten belül megvilágított, maximum 9 m2 nagyságú, fekvő téglalap felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
d.) kandeláber reklám: közvilágítási oszlopokon 1- 1,5 m2 méretben, egyvonalban, azonos magasságban, négyzetes, vagy álló téglalap kivitelben alakítható ki. Oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével;
e) komfort pont: a városhasználók kényelmét biztosító, jól felismerhető logóval, hálózatba telepített több funkciójú építmény, melyben például a higiénés szükségletek kielégítése (WC, mosdó, pelenkázó) mellett kerékpártároló és töltő, automata csomagmegőrző, információs és reklámfelületek, hírlapárusítás, kereskedelmi automaták, térkép, wifi, hot spot, világítás, segélykérés, nagy forgalmú helyeken újraélesztő készülék, stb. is telepíthető. Anyaghasználatát és formavilágát tekintve időtálló, kortárs szemléletű, funkcionalitást előtérbe helyező megjelenés, mely könnyen fenntartható például megújuló energiaforrások felhasználásával üzemeltethető;
f) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó, Citylight és Cityboard eszközök, kandeláber reklám;
g) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
h) más célú berendezés: a közterületi pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely és a komfort-pont.
3. A reklámok elhelyezésének általános szabályai, követelményei és feltételei
3. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) 3., 4. melléklete és 1. számú függeléke tartalmazza azokat a Tktv. 1. számú melléklet szerinti fokozott védelem alatt álló területeket, ahol reklámhordozó és reklám nem, vagy csak funkcionális célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.
(3) A HÉSZ 3. melléklet szerinti helyi értékvédelmi területen az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz és kandeláber reklám nem helyezhető el.
(4) E Rendelet 1. mellékletében jelölt városközponti területen, a Parkvárosi, és Érdligeti alközpont területén az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz nem helyezhető el.
(5) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó ponyva reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
4. § (1) A település közigazgatási területén utcabútorok legfeljebb az alábbi darabszámban helyezhetőek el:
a) Citylight formátumú eszköz: maximum 80 darab,
b) Cityboard formátumú eszköz: maximum 120 darab,
c) Kandeláber reklám: legfeljebb 1000 darab,
d) kioszk: 10 darab,
e) közművelődési célú hirdetőoszlop: 10 darab.
(2) Az információs célú berendezésekről helyszín, és darabszám szerint a közterület-felügyelet naprakész listát vezet.
(3) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozót két vagy több oldali reklámfelülettel kell kialakítani.
5. § (1) A reklámhordozó berendezések létesítésekor egységes megjelenésű, időjárásálló szinterezett horganyzott acél vagy alumínium szerkezet alkalmazható. A szerkezeten kerülendők a harsány, rikító színek. A reklám a lehető legvékonyabb keretszerkezetben, plexi vagy biztonsági üveg mögött, hátsó szerkezeten belüli, meleg színű, nem villogó fényforrás által megvilágított eszközön helyezhető el.
(2) Reklám megvilágítására kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A Citylight és Cityboard eszközök megvilágítása kizárólag a szerkezeten belül történhet.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarja.
4. Utcabútorokra vonatkozó szabályok
6. § (1) Az utcabútoroknak illeszkedniük kell a meglévő épített és természetes környezetbe, településképbe.
(2) Közterületi utcabútort közterület-használati engedély alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 39. §-ában foglalt előírásokat, külön figyelemmel arra, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.
(3) A közterületi utcabútor a közterület más, közcélú igénybevétele esetén elbontható, mely esetben az utcabútor építtetőjét, használóját, üzemeltetőjét kártalanítás nem, vagy a használatra kötött megállapodás szerint illeti meg.
7. § Utasváró fülkét úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok oldalfalán átlátható, legalább A/2 méretű műanyag vagy üvegfelület mögött lehetővé váljon könnyen cserélhető közérdekű hirdetések, városi szintű programokról való tájékoztatás elhelyezése.
8. § Kioszk reklám elhelyezésre felhasználható felülete nem lehet nagyobb az építmény teljes homlokzati felületének kétharmadánál.
9. § (1) Az információs és más célú berendezések reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán, a kétoldalas Citylight, Cityboard formátumú eszközök, és kandeláber reklám összes felületének pedig legfeljebb 50%-án tehető közzé reklám. A további felületeken az alábbi, közérdekű információk közlése lehetséges:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk;
e) várostérkép;
f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) A Citylight és Cityboard típusú berendezés meglévő reklámhordozót tartó berendezésektől légvonalban mérve 50 méteren belül nem helyezhető el.
(3) Információs és más célú berendezés kialakításakor a harmonikus, a település egészén egységes megjelenést biztosító kialakítás mellett törekedni kell arra, hogy a berendezés egyéb közterületi funkcióhoz – például: pad, biciklitároló, virágtartó – is kapcsolódjon.
(4) A településen működő közművelődési (Szepes Gyula Művelődési Központ), és közgyűjteményi (Magyar Földrajzi Múzeum, Csuka Zoltán Város Könyvtár) intézmények, valamint azok telephelyei önállóan vagy együttesen közművelődési célú hirdetőoszlop létesítését kérelmezhetik a polgármesterhez benyújtott településképi bejelentési eljárás keretében.
(5) A közművelődési célú hirdetőoszlopnak a reklám elhelyezésre igénybe vehető felülete a 12 m2-t nem haladhatja meg.
(6) A közművelődési célú hirdetőoszlopra reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető. A létesítést kérő közművelődési intézmények kötelesek a hirdetőoszlop reklám céljára hasznosítható felületének karbantartására, az avult, megrongálódott reklámok, hirdetések eltávolítására.
5. A reklámokra vonatkozó szabályoktól való eltérések
10. § A reklámok, és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó e rendeletben meghatározott korlátozások és tilalmak alól átmeneti időre, az alábbiak szerint lehet eltérni:
a) Városi rendezvények, jelentős események népszerűsítésére évente összesen legfeljebb 12 hét időtartamra a városközpont, alközpontok és a főbb városi útvonalak mentén ideiglenesen egyéb reklám is elhelyezhető;
b) Építési tevékenység idejére – minden esetben kérelemre, és építési napló vezetésével igazoltan – építési reklámháló, molinó is elhelyezhető. Építési reklámhálón a reklám közzétételre 2-9 m2 nagyságú felület használható fel;
c) Közérdekű molinó ideiglenesen helyezhető el városi rendezvények népszerűsítésére a rendezvényt megelőzően legfeljebb 3 hét időtartamra.
6. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok
11. § A vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések különösen:
a) üzletfelirat, cégtábla, címtábla – mely a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazza, megvilágított formátumban is, és rendszerint a bejárat közelében kerül elhelyezésre,
b) cégér- figurális elemet, címerszerű tárgyat tartalmazó épülettartozék, általában a falsíkkal szöget bezáró kivitelben készül,
c) totemoszlop, amelyből ingatlanonként maximum 2 darab helyezhető el legalább 6 m2 nagyságú dobozolt hirdető felülettel,
d) reklámgrafika, mint homlokzati felületre készített festett grafikai mű,
e) molinó – nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
12. § (1) Új épület építésénél, meglévő átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését e rendelet előírásait figyelembe véve a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve az előírások szerint helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.
(2) Egy ingatlanon belül az összes meglévő és tervezett cégér és hirdetési célú berendezés felületi nagysága nem haladhatja meg az épület közterület felé eső homlokzati felületének 10%-át, amely alól kivételt képez a homlokzati falra festett reklámgrafika, amennyiben az a közterületről látható homlokzat kedvező városképi megjelenését szolgálja.
(3) Cégért és hirdetési célú berendezést elsősorban az épület homlokzatán, az üzletportál feletti sávban kell kialakítani.
(4) Kerítésen vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetési célú berendezést a kerítésre szerelve, annak síkjában lehet elhelyezni, figyelembe véve a (2) bekezdésben lévő homlokzati arányszámot.
(5) Előkertben teljes szerkezetével csak totemoszlop állhat. A HÉSZ szerinti lakóterületeken totemoszlopot nem lehet elhelyezni.
7. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének övezetekre, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályai
13. § (1) A HÉSZ-ben kertvárosias és falusias lakóterületi övezetekbe tartozó ingatlanokon vállalkozásonként legfeljebb 1 m2 összes hirdetőfelületű üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér az épület homlokzatára, vagy a kerítésre szerelve, annak síkjában helyezhető el, illeszkedve azok építészeti jellegéhez.
(2) A HÉSZ 3. melléklet szerinti helyi értékvédelmi területen, vagy helyi egyedi védelem alatt álló érték ingatlanán:
a) a rendelet méretkorlátai között vállalkozásonként legfeljebb 2 darab cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés helyezhető el elsősorban betűkből kirakott, vagy dobozolt kivitelben az épület homlokzatára szerelten,
b) a nemzeti dohányboltok kivételével kirakatot át nem látható felülettel takarni nem lehet,
c) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
(3) E rendelet 1. melléklete szerinti városközpont, alközpontok területén:
a) új épületek esetében a homlokzati kialakítással együtt tervezett cégéreken, hirdetési célú berendezéseken kívül egyéb hirdetési felületek nem alakíthatók ki,
b) a nemzeti dohányboltok kivételével meglévő és létesülő kirakatokat 30%-nál nagyobb arányban át nem látható felülettel takarni nem lehet,
c) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
14. § (1) A tulajdonosok a város bármely területén az ingatlanon, annak elidegenítésére vonatkozó kínálati felhívást molinón is elhelyezhetik – legfeljebb 2 m2 felülettel.
(2) Jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást követően elhelyezett cégér és hirdetési célú berendezés jobb alsó sarkában fel kell tüntetni az elhelyezést engedélyező önkormányzati hatósági határozat iktatószámát.
(3) A vállalkozás, tevékenység megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált hirdető berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége.
8. Településképi bejelentési eljárás
15. § (1) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.
(2) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet szerinti cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt üzletenként 1 m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező hirdető-berendezések elhelyezése előtt.
(3) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Főépítészi csoportjánál kell benyújtani.
(4) A Polgármester által kiadott határozatot a Főépítész készíti elő.
(5) A véleményezésre benyújtott papíralapú dokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) bekezdésére figyelemmel, ugyanezen jogszabály 26/C. §-a szerinti határozat kialakításához szükséges mértékben, a tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatóságával – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a jelen rendelet 2. melléklete szerinti kitöltött adatlapot,
b) műszaki leírást; az építményre kerülő cégér vagy egyéb hirdetési célú műszaki berendezés esetén a 12. § (2) bekezdésben meghatározott homlokzatfelületi arányszám igazolásával,
c) helyszínrajzot,
d) a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégér, egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
e) építményre helyezendő cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és
f) látványtervet vagy fotómontázst.
9. Településképi kötelezés
16. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a polgármester ellenőrzi.
(2) A polgármester a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve nem a bejelentés szerinti végrehajtás esetén a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le, melynek során szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezésben a reklám közzétevőjét, a cégér elhelyezőjét a reklámhordozó, a cégér, vagy más hirdető-berendezés átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(3) A jelen rendeletben meghatározott bejelentési eljárás szabályainak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti bírság kiszabása során mérlegelni kell a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, és a jogsértéssel elért előny mértékét.
10. Plakát jogosulatlan elhelyezése
17. § (1) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el, közigazgatási bírsággal sújtható. A bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben kiszabható közigazgatási bírság összege 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig, a helyszíni bírság összege 5.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedhet. A helyszíni bírság mértékét a hatóság korlátlanul enyhítheti, vagy a jogsértés csekély súlya miatt mellőzheti, feltéve, hogy a jogsértést tanúsító személy a plakátot nyomban eltávolítja.
11. Záró rendelkezések
18. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
19. § A Tktv. 11/F § 3. pontjának a)-d) alpontjában meghatározott cégérek, reklámok esetén az azokat elhelyező személy legkésőbb 2018. május 1. napjáig köteles a jelen rendeletben foglalt előírásoknak megfelelni.
20. § Hatályát veszti:
1. A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI.01.) önkormányzati rendelet;
2. Az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet:
a) 2. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 4. § (3) bekezdés f) pontjában a „(reklám elhelyezés ábrázolásával)” szövegrész,
c) 6/A. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,
d) 6/A. § (2) bekezdése,
e) 6/A. § (4) bekezdésében a „a 6/A. § (2) bekezdése szerinti hirdető-berendezések elhelyezése esetén öt év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig (üzlet működéséig) terjedhet.” szövegrész.
f) 6/B. § (3) bekezdés c) pontja.
A rendelet mellékletei a jegyzőkönyvhöz csatolva.
A rendelet elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Tartózkodik |
|
Dr. Csőzik László |
Tartózkodik |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Donkó Ignác |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Dr. Havasi Márta |
Tartózkodik |
|
Kéri Mihály |
Igen |
|
Kopor Tihamér |
Igen |
|
Mórás Zsolt |
Igen |
|
Pulai Edina |
Tartózkodik |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szabó Béla |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Tartózkodik |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Igen |
|
Dr. Veres Judit |
Igen |