4. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: A nagyméretű reklámfelületek megadóztatásáról szól a tervezet, mert erre lehetőségük van. 1,85 m² alatt az adó 0,- Ft, 1,85 m² felett 1.000,- Ft/m²/hónap adót javasol. Ez nem építményadó, csak építményadó jelleggel kell majd kezelni. A citylightok és cityboaradok esnek ebbe a kategóriába.

dr. Havasi Márta képviselő: Az MSZP-DK-Együtt frakció nem támogatja a rendelet- tervezetet. Az új adó bevezetése ott érdekes, amikor társasházak falán jelennek meg a hirdetések, reklámok, amelyek a társasházak számára komoly bevételt jelentenek. Ezután majd két dolog történhet, vagy a reklámozó elvonul, így hátrány éri a társasházi közösségeket, vagy pedig a reklámozó megfontolja, hogy a megnövekedett költségekre való tekintettel érdeke fűződik-e ahhoz, hogy azt a fajta helyet kihasználja. A helyi adókról szóló törvényből nem következik okszerűen, mi több kötelezően az, hogy a reklámhordozók adóztatására sor kerüljön.

dr. Bács István alpolgármester: Körülbelül évi 35 millió Ft adóbevétellel számolhatnak, ha elfogadják a rendelet-tervezetet. Ebből szerinte 33 millió Ft-ot hat, vagy hét multinacionális cég fizetne be, akik az óriásplakátokat kiteszik. Szerinte a társasházak falán reklám most sem lehetne. Településképi véleményt egyik sem kapott, tehát azok a reklámok most is illegálisan vannak ott, anélkül, hogy elfogadták volna az előző napirendi pont rendeletét. Mindegyikhez kötelező a településképi jóváhagyás. Az illegális helyzetet próbálják meg felszámolni.

Pulai Edina képviselő: A rendelet-tervezet szerint az adó alanya a hirdetőfelület tulajdonosa. Az is egyértelmű, hogy ugyanaz fog bekövetkezni, mint a bankok esetében, hogy ezt az adót tovább fogják terhelni a hirdetőre, aki nemcsak a szolgáltatásért, bérleményért fizet majd, hanem az adót is ki kell majd fizetnie. Nyilvánvaló, hogy az a cél, hogy nőjön az adóbevétel. Azt látja, hogy megint a magyar cégek járnak rosszul, mert a multi cégek kitermelik ezt a pénzt. Ez egy kétélű dolog és ezért sem fogja támogatni a rendelet-tervezetet.

T. Mészáros András polgármester: Egy szájból hideget és meleget fújni nem lehet. Egyrészt nem szeretik, hogy van vizuális környezetszennyezés, utána pedig sírnak, hogy miért nem ingyenesen szennyezik a vizuális környezetet, mert az mennyivel jobb volna mindenkinek. Gondolkozzanak el a reklámgazdaság elmúlt 5 – 6 éves változásán. Minden óriásplakát reklámozó cég, vagy annak tulajdonosa azon siránkozik, hogy hogyan viszi el a reklámokat a közösségi, illetve különböző informatikai oldalak felé az élet. Aki ingyen, a facebook-on próbál meg reklámozni, az majd sírni fog, hogy miért nem tudott 25-30 embernek felrakni egy óriásplakátot és abból miért nem tudott gazdasági hasznot hajtani magának? Sokkal célszerűbb, egyszerűbb és gyorsabb egy megfelelő módon megszerkesztett, megfelelő marketinggel kezelt közösségi oldalt működtetni egy-egy cégnek – nem beszélve arról, hogy sokkal olcsóbb - mint egy óriásplakát. Az élet változik. Azt szeretnék most szabályozni, hogy aki mégis szennyezi a vizuális környezetet, az fizessen érte havonta 1.000,- Ft/m² –t a közösség számára. Lehet mondani azt, hogy kirabolják a helyi közösséget, de nem erről van szó, hanem pont fordítva. Megpróbálják a helyi közösséget kárpótolni az adóbevétellel, azért mert nekik a környezetszennyezést nézni kell. Arról pedig ne vitatkozzanak, hogy kinek milyen az ízlése, mert van, aki nagyobb mértékben el tudja viselni az óriásplakátot, van, akit pedig akár ideológiai vagy elvi okokból is zavar.

Szűcs Gábor képviselő: Egy kis logikai problémája lenne, mert amit mondtak, az nem stimmel. Az előző napirendnél elhangzott az, hogy maximum 120 db óriásplakát lehetne, amit a Publimont Kft. birtokol. Ennél a napirendi pontnál pedig azt mondta az alpolgármester úr, hogy csak az óriásplakátot birtokló cégeket érinti nagyobbrészt. Ha egy cég lehet, akinek óriásplakátja lehet, akkor miért öt – hat cégről beszél. Így az illegális óriásplakátok megadóztatásáról beszélnek. Az MSZP-DK-Együtt frakció feleslegesnek tartja ezt a fajta adókivetést, főleg egy nem létezhető problémára az előbb elfogadott rendelet alapján. Ugyan nem lehetne a társasházak oldalán hirdetés, de látják, hogy vannak. Kérdezi, hogy ezeket akkor minden esetben el kell-e bontani, vagy pedig ha bejelentéssel, műszaki tartalommal olyanra változtatják, ami megfelelő, akkor kint maradhat-e?

dr. Bács István alpolgármester: Mint, ahogyan az előző napirendnél is elmondta, a városnak 2006. óta van szerződése, hogy óriásplakátot csak egy cég rakhat ki, a 120 db hely pedig ki van jelölve. Ez a dr. Döcsakovszky Béla által kötött szerződés még ma is hatályos. Egyébként a társasházak falán nem lehetnének ott az óriásplakátok és természetesen ezeket majd le kell bontani. Az előbb elfogadott rendelettel van is eszköz a kezükben. A jog szempontjából nincs különbség, hogy társasházról beszélnek, vagy óvodával szemközti magáningatlanról. Most is illegálisan vannak kint és valaki illegálisan szedi be a bevételt belőle.

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a rendelet-tervezetet.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „1. § Az adó alapja:

a)         az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete,

b) a reklámhordozó, reklámközzétételre használható, m²-ben – két tizedesjegy pontossággal – számított felülete.”

2. § A Rendelet 2. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[Az adó évi mértéke:]

 „g) Az 1,85 m² reklámközzétételre használható számított felületet el nem érő reklámhordozók esetén 0 Ft/m²,

h) Az 1,85 m² reklámközzétételre használható számított felületet elérő, vagy meghaladó reklámhordozók esetén 12.000 Ft/m².”

3. § A Rendelet 15/B. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„5. Reklámhordozó: A településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.”

4. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül megalkotta a következő rendeletet:

30/2017. (X.31.)

önkormányzati rendelet

a helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „1. § Az adó alapja:

a) az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete,

b) a reklámhordozó, reklámközzétételre használható, m²-ben – két tizedesjegy pontossággal – számított felülete.”

2. § A Rendelet 2. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[Az adó évi mértéke:]

 „g) Az 1,85 m² reklámközzétételre használható számított felületet el nem érő reklámhordozók esetén 0 Ft/m²,

h) Az 1,85 m² reklámközzétételre használható számított felületet elérő, vagy meghaladó reklámhordozók esetén 12.000 Ft/m².”

3. § A Rendelet 15/B. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„5. Reklámhordozó: A településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.”

4. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

A rendelet-módosításról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: