9. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy korábban a Tompa Mihály utca 1. szám alatt helyezkedett el a KLIKK, az ingatlant a Székesfehérvári Egyházmegye részére szeretnék ingyenesen vagyonkezelésbe adni családi bölcsőde, illetve egyéb kisgyermekek felügyeletével, gondozásával kapcsolatos intézmény működtetése céljából.

Szűcs Gábor képviselő: Kérdezi, hogy ezeken az egyeztetéseken milyen tárgyalások folytak a megépítendő, illetve átalakítandó intézménnyel kapcsolatban, például, hogy a fenntartó milyen térítési díjakat kíván szedni, hogyan fogja ezt üzemeltetni, mit tervez?

T. Mészáros András polgármester: Lényegében egy családi bölcsődét, napközit kívánnak létrehozni. A törvény által megszabott díjat fogja beszedni, hiszen egy intézmény működtetésének működési költségei vannak. A bölcsődei szolgáltatás Érden jelenleg még nagyon nagy szükséget nem okoz, az óvodai szolgáltatások fejlesztésére koncentráltak az elmúlt időszakban, valószínűleg a következő években is erre kell odafigyelniük. Úgy gondolja, hogy mind a város, mind az egyház számára az ilyen tevékenység kiteljesítése szempontjából hasznos a szóban forgó megegyezés.

Szűcs Gábor képviselő: Alapvetően azzal a céllal, hogy bölcsőde létesüljön, egyetért. Azzal sincs problémája, hogy egyházi vagy önkormányzati bölcsőde lenne. Azonban van egy ingatlan, ami önkormányzati tulajdon és térítésmentesen odaadnák azért a célért, hogy bölcsőde létesüljön. Tudomása szerint az ingatlan maximum két csoport indítására alkalmas. Ahhoz, hogy ezt rentábilisan tudja az egyház fenntartani, a törvényileg szabályozott maximális térítési díjat szükséges neki szedni, ami például egy önkormányzati bölcsődéhez képest sokkalta nagyobb lesz, mindamellett, hogy egyházi szervezet, sokkal nagyobb támogatást kap. Lehet tárgyalásokat folytatni abban, hogy minél több és szerteágazóbb társadalmi részvétel legyen lehetséges, a szülőknek ne kelljen mélyen a zsebükbe nyúlni ahhoz, hogy adott esetben gyermeküket ebbe a bölcsődébe tudják járatni. Tehát olyan megállapodást kellene kötni az egyházmegyével, hogy az önkormányzat által szedett térítési díjnál nagyobb térítési díjat ne szedjen. Ezt arra alapozza, hogy sokkal nagyobb támogatásban részesül alapvetően, így azért kell lennie egy olyan előnynek, melyet véleménye szerint érvényesíteni kellene, mivel a közösség tulajdonát adják oda, hogy minél kevesebb lehetőség legyen arra, hogy akár a magas térítési díj gyermekeket zárjon ki az igénybevételből.

Dr. Veres Judit képviselő: A bölcsődei ellátás biztosítása nem önkormányzati feladat. Van két önkormányzati bölcsődéjük, ez a bölcsődei férőhely az anyák munkába állásához véleménye szerint kevés. Minden egyes bölcsődei férőhely, mely létrejön, legyen az családi vagy egyházi működtetésű, annak örülni kell. A családi bölcsődék térítési díjába nem szólhatnak bele, ők maguk határozzák meg. Úgy gondolja, hogy tekintettel arra, hogy ezt a Székesfehérvári Egyházmegye fogja működtetni, nem fog maximális térítési díjat kérni, mint az egyéb családi napközik, azonban működtetni kell, szükség van rá. Biztos, hogy hamar meg fog telni. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Majd évente kérhetnek a működtetésről tájékoztatást és akkor is lehet még beleszólni, számon kérni.

Dr. Havasi Márta képviselő: Teljesen egyértelműnek tűnik az előterjesztésből, hogy ingyenes vagyonkezelésbe adásról van szó 15 éves időtartamra. Némi ellentmondást érez. Nagyon büszkék arra, hogy további két gimnáziumot építenek a városban, másik oldalról pedig korábban elhangzott, hogy a meglévő bölcsődék kihasználtsága rendben van és további igény nincs. Ha később fel akarják tölteni az iskolákat, ezeknek a gyerekeknek meg kell születniük, ezután a család döntése szerint igényük, illetve szükségük lehet alapvetően bölcsődei ellátásra is. Nem érti, hogy mi az indoka annak, hogy még ha nem is kötelező feladat ellátásáról van szó, a feladat ellátását ebben a formában kívánja átadni egy más intézménynek, miközben tudják, hogy a normatívák az egyházi intézmények tekintetében lényegesebben magasabbak, mint az önkormányzati tekintetében. Arra nem lehet építeni a jövőt, hogy biztosan nem fognak magasabb díjat szedni és évente tájékoztatást kérnek ezekről. Erre nem lehet biztonsággal döntést hozni. Az önkormányzati vagyon 15 évre szóló ingyenes átadása szintén aggasztja. Miért nem akarják ellátni a feladatot? Ha már átadják a tevékenységet, akkor miért ingyenes, tehermentes vagyonkezelési szerződéssel, előre eldöntve a 15 évet, illetve milyen garanciákat kapnak arra, hogy a térítési díjak nem lesznek magasabbak az állami intézményeket igénybevevőkénél?

Dr. Veres Judit képviselő: Ne feledkezzenek meg arról, hogy itt érdi gyerekek fognak helyet kapni. Azok a gyerekek, akik jelenleg nem férnek be az önkormányzati bölcsődébe. Azért nem önkormányzati bölcsőde, mert a működtetése nem olcsó és nem kötelező feladat, eddig az egyházon kívül más nem jelentkezett erre a célra. Az épület, úgy gondolja ettől a feladattól jobbat nem is tölthetne be. Hangsúlyozza, érdi gyerekek lesznek elhelyezve, ez a lényeg. A térítési díjat természetesen az inflációval fogják emelni, hiszen az étkezést és az ott dolgozók fizetését biztosítani kell.

Szűcs Gábor képviselő: Dr. Veres Judit képviselő asszony véleménye szerint nem értette meg, amit nyomatékosítani szerettek volna. Mindenki tudja, hogy érdi gyerekek lesznek elhelyezve. A probléma, hogy nem minden olyan érdi család tudja viselni azokat a magas térítési díjakat, melyek például az állami és önkormányzati fenntartású intézményeken kívül jellemzik sajnálatos módon az egyházi, illetve alapítványi fenntartású intézményeket. Pont azért, hogy az érdi gyerekek ebbe az intézménybe tudjanak járni, kellene valami biztosíték, hogy ne arról szóljon, hogy aki amúgy kiszorult, mert önkormányzati bölcsődében nem volt elég férőhely, a családja a zsebébe tud-e nyúlni. Úgy gondolja, hogyha közös vagyonból adnak 15 évre egy vagyonelemet, cserébe elvárhatják, hogy mindenkinek ugyanolyan lehetősége legyen arra, hogy ebbe az intézménybe járathassa a gyermekét. A tárgyalásokon melyek azok az érvek, amik arról szóltak, hogy ingyenesen, térítésmentesen adják át, illetve, hogy miért nem az önkormányzat vállalja ezt a fenntartási módot? Miért pont az Székesfehérvári Egyházmegyére esett a választás?

Pulai Edina képviselő: Nem gondolta, hogy ebből az átadásból vita alakul ki. Mindenképp támogatni fogja és örül, hogy az egyházmegye figyelmet fordít majd a kisgyermekekre. Ismerve munkásságukat és a gyerekek iránti szeretetüket úgy gondolja, magas szintű ellátásban fognak részesülni a gyerekek. Akinek pedig az a problémája, hogy 15 évre vagyonkezelésbe adják az ingatlant, az ne felejtse el, hogy az egyháztól annak idején a szocializmusban rengeteg földet, ingatlanokat vettek el. Most egy csipetnyit visszaadnak. Ennek nagyon örül.

Szűcs Gábor képviselő: Mielőtt elrugaszkodnának az előterjesztéstől, szeretné tisztázni, hogy az, hogy ki az üzemeltető, mindegy. Annak, hogy van egy közös tulajdont képező ingatlanuk és bölcsőde céljára kívánják felhasználni, mindenki örül. A probléma az és arra kérnek számukra is kielégítő választ polgármester úrtól, hogy ugyanolyan esélyekkel tudjanak ebbe a bölcsődébe beiratkozni, hogy ne túlzott vagy a törvényi maximumot teljes mértékben kihasználó térítési díjat szedjenek be tőlük, és ezért ne tudják majd sokan ezt a szolgáltatást igénybe venni. A probléma abban van, hogy legyen esélyegyenlőség a gyerekek között, és ne a családi kasszán múljon, hogy be tudják íratni a gyerekeket ebbe a bölcsődébe, melyhez az önkormányzat a közös vagyonból jelentős vagyonelemmel járul hozzá. Ebben kéri polgármester úr segítségét, hogy ezt valamilyen megállapodás keretében rendezzék az egyházmegyével.

T. Mészáros András polgármester: Már az elején is úgy nyilatkozott, hogy a törvények meghatározzák, előírják, hogy ki, hogyan üzemeltethet. Nem fog közbenjárni a kifejtett igénnyel, mert nem érti az igényt. Nem egyformán gondolkoznak. Azt gondolja, hogy jelen pillanatban van egy olyan intézmény, mely eddig is ingyenes kezelési joggal oda volt adva a KLIK-nek, akiknek megépítettek állami pénzből és saját vagyonból egy durván 500 m²-es irodaházat, majd ez az építmény üressé vált. Az önkormányzatnak nincs arra forrása - hiszen 1400 millió forintos üzemelési hiány keletkezik minden évben – hogy ebben az intézményben bölcsődét működtessenek. Erre bejelentkezett a Székesfehérvári Egyházmegye, aki egyébként már sok mindent fejlesztett a településen, a Batthyány Általános Iskolát és Gimnáziumot is az ő számukra szeretnék odaadni üzemelésbe, ha megépül, hasonlóképpen ingyenes kezelői joggal. Tehát bejelentkeztek és azt mondták, hogy amennyiben ott bölcsődét üzemeltethetnek, akkor két-három bölcsődei csoport elfér az intézményben, mely azt jelenti, hogy a jelenleg bölcsődébe járható gyermekek száma 14, vagy jobb esetben 21 fővel növekedhet. Ez 21 családnak jelenthet megoldást a problémájára. Amennyiben erre szükség van - ez ki fog derülni, amikor elkezdeni működtetni az egyház a családi napközit és bölcsődét – 14, illetve 21 gyermekkel több tudja majd a szolgáltatást igénybe venni. Nem gondolja, hogy azon kell gondolkozni, hogy a családoknak mekkora a pénztárcája, mivel a törvények szabályozzák a normatívát, és az elkérhető költségtérítést, mindent pontosan meg fognak határozni, ilyen tekintetben ez pozitív változást jelenthet a bölcsődei ellátás tekintetében. Az óvodai ellátás tekintetében úgy fogalmaz a törvény, hogy minden 3. életévét betöltő gyermeknek óvodába kell járnia. A tízezernél nagyobb létszámú településen kell bölcsődét működtetni, azonban nem írja elő, hogy minden bölcsődés korú gyermeket bölcsődébe kell járatni, mert ebből nagy felzúdulás lenne. Más a kötelezés szerepe. Nincs értelme arról vitatkozni, ahogy az előző napirendi pont esetében, a szenvedélybetegek ellátásával kapcsolatban. Nem látja be, hogy miért kell a szenvedélybetegeket gyógyítani, de bizonyára szükséges, vannak kötelező részei a szenvedélybetegek gyógyításának, azt az önkormányzat végrehajtja. Ugyanígy van a bölcsődével. Nem kötelező bölcsődébe járatni a gyermeket, de a bölcsődébe viszik a gyermeket, annak vannak feltételei, melyeknek azért eddig a városban sokan meg tudtak felelni. Esetleges építés esetén ez még inkább lehetséges lesz. Az önkormányzat forrásait nem terhelő módon lehetne növelni a szolgáltatás színvonalát Érden. Sem a kárpótlás nem téma, de az is biztos, hogy az sem téma jelenleg, hogy az állami vagy az egyházi bölcsőde kap magasabb normatívát. Aki egyetért azzal, hogy odaadják a Székesfehérvári Egyházmegyének abból a célból, hogy ilyen szolgáltatást alakítson ki 15 évig az ingatlanon, szavazzon a szerint.

Dr. Havasi Márta képviselő: Valóban nem egyre jár az agyuk, bizonyos dolgokról másképp gondolkoznak, és más értékeket vallanak. A vita, úgy gondolja, alapvetően nem arról szól, hogy az ellenzéki képviselőknek nem jut eszébe az, hogy a városban ne működjön bölcsőde, azonban 15 évre önkormányzati vagyon ingyenes vagyonkezelésbe adásáról van szó. Szeretné, ha a későbbiekben dr. Bács István alpolgármester nem azt mondaná, hogy az ellenzéki, illetve baloldali képviselők ellenzik, hogy Érden bölcsőde működjön. A bölcsőde működése szükséges és támogatják is, a kérdés csupán az, hogy miért kell ingyenes vagyonkezelési szerződéssel egy másik intézménynek átadni 15 évre?

T. Mészáros András polgármester: Nem kell, csak így szeretnék.

Dr. Havasi Márta képviselő: A logika, melyet levezetett polgármester úr, hogy először átadták az ingatlant a KLIK-nek ingyenes vagyonkezelésbe, majd építettek részükre egy 500m²-es irodaépületet, az ingatlan kiürülésével most keresni kell valakit, akinek ismét ingyenes vagyonkezelési szerződésbe át kívánják adni.

T. Mészáros András polgármester: Amikor a nemzetiségi óvodát is megvalósították, azt is ingyenesen adták át.

Dr. Havasi Márta képviselő: Nem is vitatták.

T. Mészáros András polgármester: Akkor nem érti, hogy ezt miért vitatják. A városnak, az itt élő embereknek adnak további lehetőséget.

Dr. Veres Judit képviselő ügyrendi hozzászólás: Úgy gondolja, amennyiben valamkire bérleti díjat vetnek ki, az tovább fogja görgetni annak, aki fizet, tehát, amennyiben bérleti díjat vetnének ki az ingatlanra 18 évre, azt az érdi szülők fizetnék meg az egyháznak, ezzel a térítési díjat növelnék. A családi napközik térítési díjába soha nem szóltak bele.

Dr. Havasi Márta képviselő: Leszögezi, nem állítaná párhuzamba az Érden működő német nemzetiségi óvoda kérdését. Javasolja, hogy a vagyonkezelési szerződéstervezet, mely nyilván ki fog terjedni a bölcsődei szolgáltatásokra, férőhelyekre, annak rögzítésére, hogy valóban érdi gyerekek járnak ide, valamint az ezzel járó költségekre, kerüljön a közgyűlés elé. Ismerjék meg a mögöttes szerződéseket, és döntsenek utána érdemben.

Szűcs Gábor képviselő: Aki végighallgatta a vitát érti, hogy nem az egyházzal, vagy bármilyen fenntartással van problémájuk, hanem azzal, hogy mindegy milyen forrásból újították fel az épületet, kinél volt eddig, most visszakerült a városhoz, és most szeretnének egy bölcsődét létrehozni, melyre érdeklődő is van. Bár az elhangzottakból megértette, hogy polgármester úrnak mindegy, hogy egy család megteheti-e, hogy ebbe az intézménybe járassa a gyerekét, nekik más a gondolkodásuk a témakörben. Ezért fenntartja, hogy egyenlő lehetőséget kell teremteni, ha már egy közvagyont adnak át ingyenesen és mellette tudják, hogy sokkal nagyobb lehetőségei vannak az átvevőnek arra, hogy számára rentábilisan tartsa fenn a bölcsődei intézményt. Úgy gondolja, hogy kérhetik azt, hogy az önkormányzati térítési díjnál ne szedjen be többet, ezáltal nagyobb lehetőséget teremtsen a szegényebb sorsú érdi gyermekek számára is, hogy bölcsődei nevelésben tudjon részesülni, ezáltal lehetősége legyen az édesanyjának, hogy munkába tudjon járni.

T. Mészáros András polgármester: Amennyiben elfogadják az előterjesztést, legalább 14, optimális esetben 21 gyerekkel több tud bölcsődébe járni. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat tulajdonát képező Érd, Tompa M. u. 1. szám alatti, 15265 helyrajzi számon nyilvántartott, 873 m2 összterületű beépített ingatlant a Székesfehérvári Egyházmegye (8000 Székesfehérvár, Városház tér 5.) részére ingyenesen vagyonkezelésbe adja családi bölcsőde, illetve egyéb kisgyermekek felügyeletével, gondozásával kapcsolatos intézmény működtetése céljából 2018. február 1. napjától határozatlan időre.

A szerződés rendes felmondással az aláírásától számított 15 évig nem szüntethető meg.

A Közgyűlés felkéri a Polgármestert a vagyonkezelésbe adási szerződés aláírására.

Határidő: 90 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 12 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és tartózkodás 3 mellett a következő határozatot hozta:

267/2017. (X.26.)

h a t á r o z a t

az Érd, Tompa M. u. 1. szám alatti, 15265 helyrajzi számú önkormányzati ingatlan vagyonkezelésbe adásáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat tulajdonát képező Érd, Tompa M. u. 1. szám alatti, 15265 helyrajzi számon nyilvántartott, 873 m² összterületű beépített ingatlant a Székesfehérvári Egyházmegye (8000 Székesfehérvár, Városház tér 5.) részére ingyenesen vagyonkezelésbe adja családi bölcsőde, illetve egyéb kisgyermekek felügyeletével, gondozásával kapcsolatos intézmény működtetése céljából 2018. február 1. napjától határozatlan időre.

A szerződés rendes felmondással az aláírásától számított 15 évig nem szüntethető meg.

A Közgyűlés felkéri a Polgármestert a vagyonkezelésbe adási szerződés aláírására.

Határidő: 90 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: