Dr. Bács István alpolgármester: A vállalkozói falu és ipari gazdasági fejlesztő övezet kialakításáról van szó, ami teljesen átalakult. Megjelent a VEKOP felhívás, a kitöltő program a rendelkezésre áll, ingatlanvásárlásra mindössze 2% áll rendelkezésre, mely 47 millió forint. Így ezt a projektet önkormányzati ingatlanon fogják megvalósítani, a Tesco, a Szennyvíz-tisztító telep és 6-os főút között. A Tescoval felvették a kapcsolatot, hiszen az infrastruktúra kiépítésére a pályázat keretében van lehetőség, ezért az utat a teherforgalom céljára meg fogják építeni. A Tescoval már előzetesen megállapodtak arról, hogy a személyforgalom részére szolgalmi jogot biztosít saját területén, ezért a Tesco parkolóból személygépjárművel, illetve gyalogosan elérhető lesz a szolgáltató központ. Az, hogy pontosan mi valósítható meg, ezután fog kiderülni, a pályázat része a megvalósíthatósági tanulmány készítése, melyet a pályázatból lehet finanszírozni.

Szűcs Gábor képviselő: Teljes mértékben egyetért a javaslattal. Kérdése, hogy mik a távlati célok, hogyan kell elképzelni ezt a vállalkozói-, vagy inkubátor házat, mik az elképzelések?

Dr. Bács István alpolgármester: Elképzelések vannak, azonban megalapozott előkészítő dokumentum hiányában felelősségteljesen még nem tud nyilatkozni. 2015 végén készült egy tanulmány, melyet az NGM elfogadott és támogathatónak ítélt meg, ez arról szólt, hogy a városközpontban zavaró tevékenységeket végzőknek, akik ki szeretnének ide települni, azoknak legyen erre lehetőségük, valamint a klasszikus inkubátor ház funkcióit is tartalmazza. A másik önkormányzati telken, amelyik a Szennyvíztisztító telep és az M6 között van, ott egy raktárbázist szeretnének megvalósítani, ahol ezek a cégek, illetve más érdi cégek bérelhetnek raktárakat. Ez egy nagyméretű ingatlan, azonban az autópálya építés során ide helyezték át a gáz-főnyomó vezetékeket, ennek a védőtávolságába nem lehet épületet építeni, azonban így is van mintegy 50 × 200 méteres megfelelő terület.

Kéri Mihály képviselő: Nem támogatja az előterjesztést, melyet azzal indokol, hogy a Modern Városok Programjában szerepelt egy hasonló jellegű elképzelés, vállalkozói falu megnevezéssel, és a Kormányhatározatban is így szerepel. Ezt a programot elfogadta a Közgyűlés, mely projekt akkor 300 millió forint nagyságrendben indult el, megnevezetten több dokumentumban szerepelt az összeg. Szöget ütött a fejébe, hogy ez hogy nőtt meg 2,3 milliárd forintra. Amennyiben a 300 millió valamilyen megfontolás alapján került kiszámításra, az érdi vállalkozók igényeit figyelembe véve került kialakításra az a koncepció az említett összeggel, mely most jelen előterjesztésben megnőtt. Feltételezi, hogy ez azért volt, mert az MVP költségvetési forrásból volt kitalálva annak idején, melyből, ha jól emlékszik 15 milliárd forintot időközben átirányítottak a VEKOP struktúrába, azaz Uniós pályázati rendszerbe, és ezt a csomagot ki kellett tölteni. Nyilvánvaló, hogy megfontolás tárgya volt, hogy miként lehet odatenni ekkora összeget az érdi fejlesztésekből. Nem érti, hogy a 300 millió forint igényből, hogy lett 2,3 milliárd forintos igény a városon belül. Az előterjesztés le is írja, hogy a helyi vállalkozók megerősítése és a foglalkoztatás bővítése a cél. Az nincs benne, hogy ebbe az óriási létesítménybe a városon kívüli vállalkozók betelepedését is várja, legalábbis a szövegben csak a helyi vállalkozókról van szó. Nem is tudja, hogy mennyi helyi mikro-vállalkozó van, talán annyi nincs is, hogy kitöltsék ezt a területet. És azt sem tudja, hogy a helyi mikro-vállalkozások, olyan tőkeerősek-e egyébként, hogy a bérleti díjakat és közös költséget ki tudnák gazdálkodni a jelenlegi gazdasági állapotukban. Erre vonatkozóan nincs számítás, ahogy alpolgármester úr is mondta, valamint az előterjesztésben is szerepel, hogy a pályázat részletes pénzügyi és műszaki tartalma és megvalósíthatósági tanulmánya, költséghaszon elemzése csak a későbbiekben kerül elkészítésre. Ez esetben nem tudja, miért szavaznak most a 2,3 milliárd forintról. Nem tudja, hogy szakmailag mi indokolja, hogy egyébként a városban levő mikroszervezeteket, melyek most is engedéllyel vannak a telephelyükön és szigorúan meg kell felelniük, hogy miképpen működjenek lakókörnyezetükben, mi lesz az az ösztönző erő, hogy ők ezt feladják. Nem lát erre vonatkozó számadatot vagy vizsgálatot sem. Úgy gondolja, hogy ennek a 2 milliárd forintnak máshol is helye lenne, van néhány dolog melyet fontosabbnak tart, ezek miatt nem fogja megszavazni a határozati javaslatot.

Pulai Edina képviselő: Többször elmondta, hogy mennyire fontosnak tartja a munkahelyek teremtését, ez a pályázat ennek egy nagyon komoly eszköze lehet. Ne felejtsék el, hogy ő is sok helyben működő céggel van kapcsolatban és látja, hogy sok esetben szeretnének fejleszteni, vagy modernebb körülmények közé kerülni, csak nincs erre lehetőségük, helyük. Az előterjesztett anyagból az derül ki, hogy magyar, helyi cégek kerülhetnek megfelelő körülmények közé, és örül, hogy nem multicéget támogatnak. A 300 millió forint alapvetően ekkora beruházásra, mely útépítéstől kezdve, tervezés és kivitelezésre nem lenne elég. Mindenképpen támogathatónak tartja a javaslatot.

Szűcs Gábor képviselő: Úgy gondolja, hogy a 300 millió forint nem volt teljes mértékben átgondolva, hiszen egy ilyen mixet, mely vállalkozói falut és inkubátor házat is tartalmaz, annyiból nem lehet megvalósítani. Meggyőződése, hogy ekkora nagyvárosban, ahol a lakosság ilyen fiatal, és várhatóan egyre többen fognak munkakezdő korba kerülni, mindenképpen szükség van egy olyan inkubátor házra, mely akár a kezdő vállalkozókat is segíti. Javasolja, hogy amikor már a konkrét elképzelésekről lehet beszélgetni, akár elismert haza szakmai partnereket is vonjanak be a tervezésbe, akár a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségéből, akár a VOSZ-ból. Tudomásul kell venni, hogy egy ilyen beruházásnál az infrastruktúra kialakítása nem olcsó, ahogy a nagy ipari park esetében sem lesz az. A városban sok olyan vállalkozás van, amely akár az ipari parkba szívesen kitelepülne, van olyan, akinek megvan a forrása a bővítésre és van olyan, akinek nincs, hogy önmagától ki tudjon vonulni arról a területről, ahol jelenleg működik és más területen kibővülve működjön tovább. Ezt az üzemeltetés tekintetében kell majd továbbgondolni, hogy a város mekkora segítséget nyújt a helyi vállalkozóknak abban, hogy rendezett körülmények között, akár bővítésre alkalmas helyen tudjon működni, és ehhez milyen támogatásokat tudnak adni. Például az új vállalkozások tekintetében, amennyiben egy erős helyi gazdaságot szeretnének építeni, mely a helyi tudásra, lehetőségekre alapoz, és helyben akar minél több munkahelyet létesíteni, akkor támogatni kell a helyi vállalkozásokat ebben. Maga részéről ezért támogatja a javaslatot, mindamellett Kéri Mihály képviselővel is egyetért abban, hogy sokkal jobban örült volna, ha már kész elképzelés kerül a testület elé. Mindenképpen szükséges, hogy a kis helyi vállalkozásoknak is nyíljon lehetőség, hogy a lakott területekről ki tudjanak menni, akár bővíteni is tudják fordítani a vállalkozást, továbbá meggyőződése, hogy a fiatal, vagy új vállalkozóknak mindenképpen teret kell adni, és segíteni abban, hogy Érden minél több munkahely létesüljön és erősödjön a helyi gazdaság.

Kopor Tihamér képviselő: Úgy gondolja, mindenképp jó lenne figyelembe venni a helyi vállalkozók képviselőjének az állásfoglalását és elképzelését ezzel kapcsolatban. Csóli Csabával beszéltek erről, aki nagyon hasznosnak tart egy ilyen lehetőséget. Pontosan azoknak a vállalkozásoknak a kiköltöztetésére, akik a környezetüket zavaró tevékenységet végeznek, melyek feszültséget okoznak a vállalkozók és a szomszédok között, valamint a kezdő vállalkozóknak. Előre kell gondolkozniuk, hiszen ha az ipari park beindul, akkor meg fognak jelenni azok a beszállítók, feltehetően helyi vállalkozások, akik ezeknek a vállalkozásoknak a beszállítói lesznek, nekik pedig lehetőséget kell adni.

Kéri Mihály képviselő: Félreértés ne essen, nem azt mondta, hogy nem támogatná a munkahely-teremtést Érden, meg a vállalkozások támogatását valamilyen formában. Persze nem direkt önkormányzati támogatásról, költségvetési vagy pénzügyi támogatásról lenne szó, mert arra nincs mód. Helyet sem ingyen fognak kapni a vállalkozói faluban, hanem itt le nem írt bérleti díjakat és közös költségeket kell kifizetni majd. Kopor Tihamér képviselő azt mondta, hogy sort kell keríteni a kiköltöztetésükre, de nem tudja, hogy ezt hogy gondolta? Aki ki akar költözni egy ilyen helyre és van olyan tőkeerős, az ki tud költözni, azonban túlzásnak tartja, hogy egy önkormányzati képviselő kiköltöztetésről beszél. Mi az, hogy zavarják a környezetüket, jelenleg is hatósági engedéllyel végzik ott a munkájukat. Panasz esetén az illetékes hatóságok majd ezt megoldják. Tehát ezt nem vállalkozóbarát, hanem vállalkozókkal szemben álló mondatnak tartja. Ami az Ipartestületet illeti, nem tud róla, hogy bármilyen hivatalos, dokumentált véleménnyel állt volna elő, vagy a kamara sem. Az Ipartestület egy képviselője – akivel egyébként ő is beszélt és kétségei voltak az üggyel kapcsolatban, azonban nem említette meg mivel magánbeszélgetés volt. Az érvei egyik fontos része, hogy miért nem az ipari parkban történik ezeknek az elhelyezése? Miért van szükség két infrastruktúra, két megközelítés párhuzamos kiépítésére.

Szűcs Gábor képviselő: Véleménye szerint vannak félreértések. Kopor Tihamér mondataira reagál, hogy nem kitelepítésről lenne szó, vagy hogy köteleznék a vállalkozásokat – legalábbis reméli – hanem akinek lehetősége van és úgy gondolja, ide átteheti a működését. Két különböző dolog az, amiről most tárgyalnak és az ipari park, hiszen az utóbbiba elsődlegesen nagyobb cégek települnek be, akik elsősorban nem helyi vállalkozások, hanem adott esetben nagy adóbevételt termelő, sok munkahelyet teremtő nagyvállalatok. Amiről jelenleg tárgyalnak, egy olyan övezet lesz, ahol egyrészt azok, akik ki szeretnének a város magjából egy ipari övezetféleségbe települni, azok áttehetik működésüket oda, illetve olyan induló és fiatal vállalkozások, melyeket az önkormányzatnak segítenie kell abban, hogy elindulhassanak a piacon. Lehet magában az eszközrendszerben segíteni, alapvetően az infrastruktúrát érti ezen, azonban ezekre az üzemeltetési kérdésekre reméli, hogy a későbbiekben még visszatérnek. Példát említ a Yale egyetem vonatkozásában, úgy gondolja, hogy egy XXI. századi és jövőbe mutató városnak ezt az utat kell követni, segíteni az új gondolatokat és ötleteket és így erősíteni a helyi gazdaságot is.

Kopor Tihamér képviselő: Amennyiben valaki félre akar valamit érteni, annak sikerülni is szokott. Természetesen fel sem merült a kényszer, a lehetőséget kell megadni, hogy az az esztergályos műhely, melynek sok pénzt kellene, hogy fordítson arra, hogy ne zajongjon, ne zavarja a körülötte lakókat, hogy egy vállalkozói faluba ki tudjon települni. Természetesen, ha erre nincs megfelelő anyagi forrása, akkor a költözéshez, valamint bérleti díjakban támogasson az önkormányzat, mert hosszabb távon, ha ezek megerősödnek, akkor munkahelyet teremtenek, és adóbevételt hoznak a városnak.

Pulai Edina képviselő: Jelenleg már az intézmény jogosságáról vitatkoznak, nem is az összegről. Emlékeztet arra, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Batthyány program 2020 is tartalmazta ezt a gazdaságfejlesztési célt, akkor senki nem emelt ez ellen szót, ezt már egyszer megfogalmazták, hogy szeretnének egy ilyen jellegű területet. A fiatal vállalkozások pedig nemcsak a fiatalokat jelenti, hanem a kezdő vállalkozásokat is.

T. Mészáros András polgármester: Egyetért képviselő asszonnyal.Arról beszélgetnek, hogy a pályázat részletes műszaki és pénzügyi tartalma a megvalósíthatósági tanulmány része. Arról vitatkoznak, hogy kiírnak egy pályázatot, hogy 2,3 milliárd forintból általában mindenki részéről pozitívan megközelített dolgot létrehozzanak. Várják meg a hatástanulmányt és a műszaki tartalmat. Most arról kell dönteni, hogy beadják-e a pályázatot, vagy azt mondják, hogy nem kell 2,3 milliárd forint ilyen célra, mely valóban az Integrált Városfejlesztési-, és a Településfejlesztési Stratégiákban is szerepelt.  Úgy gondolja, hogy az, hogy a későbbiekben ki fog odaköltözni közömbös, ha ott működni fog és települési célokat tud megvalósítani. Javasolja az előterjesztés elfogadását, tudomásul véve, hogy Kéri Mihály képviselő nem ért egyet ezzel. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Érd Megyei Jogú Város a VEKOP-1.2.4-17 kódszámú, „Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Érden” című pályázati felhívásra pályázatot nyújt be „Üzleti infrastruktúra fejlesztés Érden” címmel a 2030 Érd  26230 hrsz.-ú (Sulák utca), 26248 hrsz.-ú, 26250 hrsz.-ú, 26251 hrsz-ú, és a 015/5 hrsz.-ú ingatlanokon mindösszesen 2.300.000.000,- Ft beruházási összköltséggel, melyből 2.300.000.000,- Ft-ot a VEKOP-1.2.4-17 kódszámú pályázatból kíván finanszírozni.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szükséges dokumentumok aláírására és azok benyújtására.

Határidő: 30 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

156/2017. (V.25.)

h a t á r o z a t

a VEKOP-1.2.4-17 kódszámú „Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Érden” című felhívásra történő pályázat benyújtásáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Érd Megyei Jogú Város a VEKOP-1.2.4-17 kódszámú, „Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Érden” című pályázati felhívásra pályázatot nyújt be „Üzleti infrastruktúra fejlesztés Érden” címmel a 2030 Érd  26230 hrsz.-ú (Sulák utca), 26248 hrsz.-ú, 26250 hrsz.-ú, 26251 hrsz-ú, és a 015/5 hrsz.-ú ingatlanokon mindösszesen 2.300.000.000,- Ft beruházási összköltséggel, melyből 2.300.000.000,- Ft-ot a VEKOP-1.2.4-17 kódszámú pályázatból kíván finanszírozni.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szükséges dokumentumok aláírására és azok benyújtására.

Határidő: 30 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal

Igen

Dr. Bács István

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Dr. Csőzik László

Igen

Demjén Attila

Igen

Donkó Ignác

Igen

Fülöp Sándorné

Távol

Dr. Havasi Márta

Igen

Kéri Mihály

Nem

Kopor Tihamér

Igen

Mórás Zsolt

Igen

Pulai Edina

Igen

Simó Károly

Igen

Szabó Béla

Igen

Szűcs Gábor

Igen

Tekauer Norbert

Távol

T. Mészáros András

Igen

Dr. Veres Judit

Távol