15. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: Úgy döntöttek korábban, hogy a településrendezési eszközök módosítása során a HÉSZ-ben figyelembe veszik azt az igényt, hogy az Elvira majorban az úgynevezett ipari gazdaságfejlesztési övezet ki tudjon alakulni. Jelenleg van egy kormányhatározat, mely arról szól, hogy a „gyümölcságazat szakmai érdekei figyelembevétele indokán szükséges megvizsgálni a város területén az Elvira pusztán kívüli ipari park céljára kijelölhető ingatlanokat, és ezek valamelyikén végrehajtani a Modern Városok Programban szereplő gazdasági fejlesztést”. A Kormány úgy döntött, hogy máshol is vizsgálják meg ennek a lehetőségét, és nem az állami tulajdonban lévő és legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb megoldás felé tolta a rendszert, mely annak a következménye, hogy Fazekas Sándor földművelődésügyi miniszter egy olyan értelmű előterjesztést nyújtott be a Kormány elé augusztusban, mely véleménye szerint egyértelműen kizárná és kizárhatná a jövőre nézve az Elvira majoron való bármilyen ipari-gazdaságfejlesztési tervezést, illetve fejlesztést. A Kormány nem ezt fogadta el, hanem a további területek vizsgálatára tett utasítást kormányhatározatában, mely azt jelenti, hogy lehetővé kell tenniük a Teampanon Kft-nek, hogy ne az Elvira majorral foglalkozzon kizárólagosan, hanem más területet is vizsgáljon meg. Ezért kell módosítani a korábbi határozatot, mely még az Elvira major területét jelölte a Kormány különböző szerveivel és a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-vel (továbbiakban: NIPÜF Zrt.) egyetértve, hogy csak ezt a területet vizsgálják. Ezért kéri a javaslat elfogadását, hogy lehetővé váljon egyéb területek konkrét vizsgálata.

Szűcs Gábor képviselő: Az Elvira majoron kívül van más állami vagy önkormányzati terület, vagy magánterületen lennének? Ez időtávban előreláthatólag milyen késedelmet okozhat, valamint ha jól érti a költségeket is erőteljesen meg fogja növelni. Az ipari park kialakítása magánterület megvásárlása esetében is a Modern Városok Program keretében, állami forrásból fog történni?

Dr. Bács István alpolgármester: Az ipari park tekintetében a beruházó, illetve a fejlesztő az nem maga az önkormányzat, hanem a NIPÜF Zrt., az ő rendelkezésükre áll a forrás. Nyilvánvaló, hogy többe kerül magántulajdonosoktól megszerezni a területet, mint az ingyenesen megszerezhető állami terület, tehát ez jelentősen drágító tényező. A másik kérdés az idő kérdése volt. A NIPÜF Zrt. azt mondta és azt is írta le, hogy 50-70 hektárt azonnal be tudna telepíteni. Ha az Elvira majorban már 2016-ban elérték volna a célt állami területeken, akkor már 2017. második felétől működhetne Érden, zajlanának az építkezések. A NIPÜF Zrt.-ben rengeteg ipari befektető van, aki szeretne a budapesti agglomerációba jönni. Az autópályák mellett, például Páty után látható az Innopark. Ezek a cégek első körben mind Érdre jöttek volna. Ugyanígy 2016 első felében volt egy nagy tárgyalás az önkormányzat és a Magyar Állam között, hogy a Daimler egyik gyárát Magyarországra hozták volna és egyetlen terület volt versenyben, az Elvira major területe. A 600-ból 400 hektárra azonnal felépítettek volna egy autógyárat, a 200 hektár pedig tartalék terület lett volna. Minden felelősen gondolkodó embertől kéri, hogy úgy hozza meg az ide vonatkozó döntéseket, hogy egy Mercedest már elszalasztottak, lehet, hogy nem csak ezért, de nem tudták megszerezni a 400 hektárt arra, hogy Érdre jöjjön az új Mercedes Benz üzem, mely nem kevés iparűzési adót is termel Kecskemétnek, plusz a járulékos haszont a városnak. Szinte felbecsülhetetlen, hogy mit adhat még egy városnak egy ekkora üzem.

Simó Károly alpolgármester: Azért is jó, hogy az alternatívákról beszélnek, mert a városban félrevezető információk keringenek. A korábbi agglomerációs törvény kapcsán, amikor a város kijelölte azokat a területeket, hogy hol jöhet szóban gazdasági-ipari fejlesztés, különböző területeket vizsgáltak meg. Bár benne van a településszerkezeti tervben, azonban néhány területet kizárhatnak, ha abban gondolkoznak, hogy belátható időn belül szeretnének a városban gazdasági vagy ipari fejlesztést. Példaként fel szokták hozni a Tesco és az M6-os közötti területet, melyen azonban keresztülvezet két nagy gázvezeték és magasfeszültségű villanyvezeték, melynek áttelepítése milliárdokba kerülne, nem beszélve arról, hogy magánterületről van szó. Úgy gondolja, hogy ez nem reális alternatíva. Ha pedig akkora területről beszélnek, mint amit dr. Bács István alpolgármester is említett, hogy mekkora igénye van a befektetőknek, akkor a 10-20 hektáros területeket ismét kizárhatják. A szolgáltató területek száma ily módon lecsökken 2-3 területre. Ezeket mind meg kell vizsgálni. A legtöbb tárgyalás ott folyt, ahol a legtöbb terület az állam tulajdonában van, így meg kell vizsgálni a másik területeket, bár a magánterületeket meg kell vásárolni, azonban úgy gondolja, hogy Érd nem engedheti meg, hogy ne legyen iparűzési adó bevétele.

Dr. Csőzik László képviselő: Elvira major vonatkozásában elmondható, hogy ez az intervenció a miniszter úr részéről komolyabb volt. Számára úgy tűnt, hogy Elvira major függetlenül a kormányhatározat tartalmától, lekerült a napirendről. Melyek a városvezetés információi ezzel kapcsolatban? A nyár folyamán képviselőként tett egy látogatást az Elvira majorban, az ott dolgozók képviselői megmutatták a területet. Elmondhatja, hogy bánja, hogy nem korábban látogatta meg az intézetet. Számos komoly értéket tud felvonultatni. Ha már gazdaságfejlesztésről beszélnek, úgy gondolja, hogy az Elvira major Magyarország szempontjából gazdasági érték is lehet akár, az ott elhelyezkedő génbank és gazdasági potenciál miatt. Számára úgy tűnt, hogy a Kormány kimondta, hogy más területet kell keresni. Arra kíváncsi, hogy a városvezetés vonatkozásában mi az információ. A sóskúti területekkel kapcsolatban két helyrajzi szám merül fel potenciális helyszínként, ami az 1. pontban szerepel. A volt honvédségi területek övezeti módosítása, terület felhasználása is felmerül? Ezek is a vizsgálódás körébe kerülnek ezáltal? A 2. pont teljes nyitást jelent, hogy megvizsgáljanak minden területet, amely valamennyire is alkalmas gazdaságfejlesztésre?

Szűcs Gábor képviselő: Csatlakozni tud a kérdésfelvetéshez. Reméli, senkinek nem jut eszébe, hogy egy Daimler gyárhoz hasonlót Felső-Parkvárosba telepítsenek. Ha jól érti az elhangzottakat, lehetett hallani az Elvira majornál, amikor felmerült, hogy vannak ellenérvek, akkor miért nem történt meg más területek hasonló bevonása az elképzelésbe, hogy egyik variációról a másikra tudjanak ugorni? Másik kérdése, hogy van olyan terület, mely a végén alkalmas lesz? Az biztos és abban nincs vita, úgy gondolja, hogy a városnak a hosszú távú fejlődése és fenntarthatósága szempontjából az egyik legégetőbb szüksége mind a közösségfejlesztés, mind adóbevételek, mind fenntarthatóság miatt, hogy egy ipari parkja legyen.

Kéri Mihály képviselő: Arra emlékeztet mindenkit, hogy az első kormányhatározatban ez nem így szerepelt, ott Fazekas Sándor úr neve nem szerepelt. Most úgy beszélnek a témáról, mintha nem lett volna fél éves munka abban, hogy máshol keressenek helyet az ipari park számára. Később merült fel, hogy az Elvira major lenne az a hely, ahol kiszabható lenne ez a terület. Az előtörténete annyi ennek, hogy már volt egy ilyen akció évekkel ezelőtt a városban, és az is meghiúsult, amikor országos felháborodás követte azt a szándékot, hogy a génbankból területet szakítsanak ki. Nagyjából ugyanazt ismételték meg - miközben véleményének hangot is adott - hogy annak nem lehetett látni pozitív végkimenetelét, hogy ahhoz a területhez hozzá tudnak jutni. Látszott, hogy a miniszter neve nincs benne a kormányhatározatban. Tett olyan javaslatot például, hogyha a kormányzat nem tud Érddel megegyezni, akkor ne Érdre kerüljön az ipari park. Ezt azért mondta el, mert dr. Bács István alpolgármester elmondta, hogy ebben felelősségük van. Úgy látja, hogy az elejéről kell mindent kezdeniük. A számtalan magántulajdonoson keresztül akarnak hozzájutni az ingatlanokhoz. Az időtényező még bejön a témába. A tulajdonosokkal megegyezni, bár ez a kijelölt kormányzati központi szerv feladata lesz, melyből bírósági, végrehajtási ügyek lehetnek, ezt nem lehet kizárni. A válaszból ez ki fog derülni, ha egyszerűbb lesz. ő is úgy gondolja, hogy a Modern Városok Program fundamentumáról beszélnek, hiszen mindig hangsúlyozták, hogy a prioritások között ez az első, a város jövőbeli bevételeit illetően. Ez adja meg azokat a forrásokat, melyek 10-15-20 év múlva majd rendelkezésre állhatnak, ezért szintén úgy gondolja, hogy nagyon fontos kérdés, ami felmerült.

Simó Károly alpolgármester: Pontosításként elmondja, a volt sóskúti honvédségi területekkel kapcsolatos kérdésre, hogy a határozati javaslat két pontról szól. Nyilvánvalóan nem szeretné senki, hogy gyárak épüljenek azon a területen, hisz a határozati javaslat is úgy szól, hogy a tervezési folyamatban a természet és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével dolgozzon a tervező. Úgy gondolja, hogy kétfajta lehet a gazdasági tevékenység. Az egyik a klasszikus ipari park, ahol különböző cégek folytatnak eltérő tevékenységeket, másrészt érdemes elgondolkozni azon a területen, mely nagyrészben természetvédelmi terület, hogy hol lehet úgy kialakítani olyan részeket, ahol egy magas hozzáadott értéket teremtő kutatóközpont, esetleg szoftverfejlesztő, vagy információ technológiai központ tud kialakulni. Ez is egyfajta gazdasági tevékenység, mely helyi adóbevételt jelenthet. Tehát két dologról beszélnek, hiszen a határozati javaslat 2. pontja arról szól, hogy ezen túlmenően, ami Felső-Parkvárosban van, vizsgáljanak meg más alternatív területeket is a tervezők, melyek a Modern Városok Programhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési övezet kijelölésére alkalmasak. Tehát válasszák külön a kettőt. Az egyik, ami korábban Elvira major volt, a másik a Felső-Fenyvesparkvárosban lévő területek.

Dr. Bács István alpolgármester: Az elhangzott válasz megfontolását kéri. A három képviselőtársának pedig úgy válaszol, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr mindig azt mondta, hogy állami területeken kell ezeket megvalósítani, hiszen az adóforintokat szánnák ingatlanok vásárlására. Jelen pillanatban nem tudják állami területeken egész biztosan megvalósítani, ezért elkezdtek alternatív területeket is keresni. Bízik abban, hogy ilyenek rendelkezésre fognak állni, erről szól a jelenlegi megbízása a Teampanon Kft.-nek, hogy ezeket a területeket tárja fel, illetve a vonatkozó jogszabályok –különösen az agglomerációs törvény és mellékletei - tekintetében jelölje ki azokat a területeket, ahol potenciálisan lehet ipari-gazdasági fejlesztési övezeteket létrehozni. Szemléletük szerint ez nem került le véglegesen a napirendről. Most egy kicsit nyugvópontra került. Fel kell tárni, hogy mik az egyéb lehetőségek. Amennyiben egyéb lehetőségek keretében nem tudnak minimum 200 hektárt felmutatni, akkor nyilvánvalóan elő kell újra venni ezt a tervet és meg kell vizsgálni. Szűcs Gábor képviselőnek elmondja, hogy több fajta megvilágítás volt - konkrétan Fazekas Sándor miniszter úrtól is - hogy hová lehetne még ipari parkot elhelyezni. Két irányba ment el, az egyik, hogy felsorolta azokat az érdi területeket, melyek jelen pillanatban nincsenek beépítés alatt, ilyen például a kórház céljára félretett 20 hektáros terület, illetve a Natura2000-es terület. Egyébként volt más megfogalmazás, úgy emlékszik Varga Illés Leventétől, hogy ipart kellene telepíteni az Érd-ligeti tó helyére. A másik vonal pedig az volt, amikor Fazekas Sándor miniszter úr azt mondta, hogy annyi ipari park van az országban, példaként ott a százhalombattai, az érdi emberek oda is át tudnak menni dolgozni. Azonban ők érdi képviselők, az érdi embereknek Érden kellene munkát adni, hogy minél több iparűzési adó folyjon be, hogy a költségvetést helyre tudják teljes mértékben billenteni. Tehát Fazekas Sándor miniszter úr javaslatai közül egyik sem volt járható. Most jött egy olyan kormányhatározat, hogy - ellentétben az eddigiekkel, mely egyértelműen az Elvira majorra vonatkozott, valamint miniszterelnök úr kijelentései is, hogy ahol van állami föld, ott az állami földet kell igénybe venni - most elkezdik tovább vizsgálni a terület kérdését. Hozzáteszi, hogy a NIPÜF Zrt. fel van készülve, garantáltan leírták, hogy egy éven belül 70 hektár betelepülne, mert Érd nagyon jó lokációban van ebből a szempontból.

Szűcs Gábor képviselő: Abban nem is volt vita, hogy Érd az ország egyik legjobb potenciáljával rendelkezik ilyen szempontból, melyet ki is kell használni, mert ebből tud a város a jövőben építkezni és fenntarthatóvá válni. Ettől függetlenül Kéri Mihály képviselő hozzászólásához elmondja, hogy ha már volt példa és miniszterelnök úr két évvel ezelőtt mondta az elhangzott mondatokat, és igazából sokkal nagyobb rálátásuk volt a témakörre, mivel ők vezetik a város, akkor már miért nem kezdtek el gondolkodni, vagy más opciókat is megnézni? Simó Károly alpolgármester úr említette a high-tech ipart, ami nem a környezetet terhelni, ettől függetlenül, amit tolmácsoltak a miniszter úr által elmondottak tekintetében, a három területből melyet javasol, azt egy helyi lakossági fórumon nem lehetne elővezetni. Van egy megyei jogú város, melynek további működtetéséhez és fenntartásához szükség van iparűzési adó bevételre. Nekik pedig az a felelősségük mind a jövő, mind az itt élők felé, hogy valamilyen módon - mind a környezetet megkímélve, mind pedig az országosan nagy értékkel rendelkező génkutatót megőrizve - valahol azt az utat megtalálni, ahol a város is tud élni és az értékek is megmaradnak. Kérdése, hogy alapvetően a múlt ismeretében miért nem merült fel, más területek megvizsgálásával, akár szomszédos település területén építve, valamilyen szerződés tekintetében együttműködve, hogy ide is folyjék iparűzési adóbevétel. Van olyan terület, ahol ipari parkot tud az Elvira majoron kívül a NIPÜF építeni?

Dr. Csőzik László alpolgármester: Számára a határozati javaslat első pontja Simó Károly alpolgármester kiegészítése ellenére nem vállalható, a második viszont igen, ezért kérdése, hogy van-e arra lehetőség, hogy erről külön szavazzanak?

T. Mészáros András polgármester: A 2. ponton belül helyrajzi szám változás van, nincs szó arról, hogy valamilyen egyéb fejlesztési elképzelés lenne. 2010-ben született egy határozat, hogy tegyen meg mindent Érd Megyei Jogú Város polgármestere, hogy az úgynevezett Elvira major területét városi tulajdonba szerezze meg. Ezt pedig az generálta, hogy megelőzően mintegy egy évvel az akkori Gyümölcs- és Dísznövénykutató menedzsmentje elhatározta, hogy egyrészt a génbankot, másrészt a területet is privatizálja. Ebből jött az az álláspont, hogy a génbank az érték, és ezt nem lehet privatizálni, ezért volt a nagy felháborodás. A génbank valóban érték. A különböző megközelítések ellenére soha nem akartak egyetlen fát sem kivágni, nem akarták a génbankot megszűntetni vagy felszámolni. Azt szerették volna, hogy a génbank működését racionalizálják, és azután ne arról szóljon a génbank működése, hogy egyéb nagy amerikai vetőmag-termeltető cégeknek bérbe adva 400-500 hektárt, ebből finanszírozzák, hogy a menedzsment ellegyen. Látható, hogy Fazekas Sándor urat félrevezették. Egyébként is nehezen lenne elvárható, hogy ismerje a Sóskútról átkerült területek sorsát. Szintén nehezen elvárható, hogy ismerje az Érd és Budapest között lévő egyes területek alatt húzódó vezetékeket. Neki egy olyan előterjesztést adtak le, mely nagyon távol állt attól a tényszerű valóságtól, melyet az itt élő emberek ismernek. Mindenkinek azt javasolja, hogy beszéljen dr. Kováts Ferenccel, akinél kevés olyan ember van, aki az érdi különböző földművelésüggyel kapcsolatos ügyekről többet tudna. Arra a kérdésre, hogy miért hagytak ki fél évet elmondja, hogy azzal indítottak, hogy a Sass Business területét kell megvásárolni, mely közvetlenül az Elvira major mögötti terület, továbbá Nagytétény és Érd határán is van egy 20-25 hektáros terület, melynek nagy hátránya, hogy lényegében csak parkoló építésére alkalmas a felső és az alatta futó vezetékek miatt. Ezek a területek is belekerültek a szóban forgó javaslatba, ezért gondolták azt, hogy Fazekas Sándort félrevezették. Elmondja, hogy az agglomerációs törvény létrehozatalakor volt egy időszak, amikor a 6-os út és a vasút közötti részt, mint fejlesztési területet feltételezte és előrevetítette, ám közben megépült az M6-os, ami az utak és a vasút védőtávolságai miatt már csak vékony, 5-6-10 hektáros területeknek az elméleti fejlesztését teszi lehetővé, mely egy ilyenfajta gazdaságfejlesztésre, mely az egész város problémáinak megoldására alkalmas lenne, nem alkalmas. Szándékaik szerint ahhoz a területhez nagyon közel, melynél kialakult a DM, illetve a Mobis Zrt. 20 hektárja, keresik meg azokat a területeket, amelyek szintén magántulajdonban vannak - ráadásul kárpótlási területek, tehát nagyobb tulajdonosi körrel rendelkeznek - és próbálják lehetővé tenni, hogy az ipari park első pontjai ki tudjanak alakulni. Illetve egy 50 hektáros területre, melyet már említett és a Sass Business tulajdonában van, az árajánlat kérési folyamat már elindult. Első körben a Sass Business-szel való megegyezést lehetetlenné tette, hogy 2015 augusztusától 2016 áprilisáig a Sass Business egyszemélyes tulajdonosa éppen csődhelyzetben volt. A CBS angliai tulajdonosa képtelen volt a csődhelyzet okán tárgyalni, ez tette ezt a fél éves bizonytalanságot. Jelenleg van egy olyan kormányhatározat, mely meggyőződése szerint félreértésen alapul, hiszen ha felmegy valaki a Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézet érdi telepének honlapjára, láthatja, hogy miről szól a történet. 20-25 hektáron van gyümölcsfa, mintegy 76 hektárt használnak erre a célra, mintegy 200 hektáron öntözőüzem és géppark van, valamint munkásszállást üzemeltetnek. A többi ebből megmaradó durván 400 hektár a Pioneernek és másoknak van kiadva vetőmag termeltetésre, melyből szép bérleti díjat szednek be. Ráadásul még a martonvásári területek is mind ilyen céllal vannak felhasználva, tehát a csonthéjas és egyéb fák génparki területe ehhez képes elhanyagolható. Amennyiben megkérdezik az ott dolgozókat, azzal védekeznek, hogy azért, hogy a beporzás és a keresztbeporzás ne történhessen meg. Attól, hogy ott logisztikai park keletkezne, a keresztbeporzási veszély, vagy kockázat nem növekedne semennyivel. Arról nem beszélve, hogy jelen pillanatban a különböző gyümölcsösök mellett vadidegen gyümölcsösök vannak. Arról van szó, amiről már 2010-et megelőzően is, hogy a menedzsment ugyanolyan jószándékkal, ahogy korábban akarta, privatizálni akarja a területet és a saját egyéni érdekeket próbálja megvalósítani. Volt egy olyan felvetésük a Dísznövénykutató Intézet munkatársainak, hogy el lehet költöztetni 5-8 éves időtartam alatt Fehérgyarmatra, hasonló körülmények közé a parkot, melynek a költsége 2,5-3 milliárd forintból mindösszesen megoldható lenne. Különböző okok és az összeg nagysága miatt ezt elvetették. Ez bizonyítja, hogy a menedzsment egyértelműen másról beszél, mint a valóság. Ha megvizsgálják az Érden valamilyen okból megvásárolt területek árát, durván az átlagár 1500-2000,- Ft/m² körül áll meg. Az 200 hektár esetében 4 milliárd forint, tehát másfélszerese annak a feltételezésnek, melyet 5-6 év alatt kellene befektetni, és egy összegben, hiszen amennyiben nincs meg a 200 hektár, nem lehet elkezdeni fejleszteni. Jelenleg valóban úgy van, ahogy dr. Bács István alpolgármester mondta, hogy nagyon kevés a remény, hogy meggyőzzék akár a Földművelésügyi Minisztériumot, akár azon keresztül a Kormányt, hogy ezeket a területeket fel kellene szabadítani arra a célra, amire a legcélszerűbben hasznosítani lehet. Meggyőződése, hogy ami a 2010-es határozat, hogy ezt a területet meg kell szerezni, az jogos és célszerű, és minden tekintetben úgy kell lépni a későbbiekben, hogy ez ne legyen elfelejtve. Hozzáteszi azonban, hogy egy biztos, ha a Modern Város Program keretein belül elkészült intézményeket üzemeltetni, működtetni szeretné, és meg akarja építeni a járdát, és a lakó utakat, valamint a közösségi közlekedésre évi 300-400 millió forintos támogatást kíván nyújtani, akkor ennek a városnak szükséges van a 200 hektáros ipari parkra, és szüksége van 5-6 milliárd forint éves iparűzési adó bevételre. Amennyiben ez nem történik meg a Modern Városok Program hatására, akkor előbb-utóbb az államnak kell az üzemelési költségeket is finanszírozni. Jelen pillanatban az önkormányzati törvény, illetve gazdálkodás nem ebbe az irányba megy, ezért bizakodó abban a tekintetben, hogy előbb-utóbb megoldódik ez a probléma. Bízik abban, hogy az árajánlatra, melyet a NIPÜF Zrt. megküldött a Sass Business Kft.-hez választ kapnak, és ha meg tudnak egyezni, akkor az 50 hektár megvásárlása elindulhat. Közben pedig lehet a többi kistulajdonossal egyeztetni. A másik oldalon 60-70 hektáros terület már ki van jelölve. Különböző okok miatt jelen pillanatban az Elvira majorból 70 hektár gazdaságfejlesztési övezetként van a HÉSZ-be foglalva már több éve. Meg kell vizsgálni ennek a lehetőségét, hogyan tudják megszerezni mégis. Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése - a Modern Városok Program projektelemei megvalósításának elősegítése céljából - az 53/2016. (III.24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv, és a 9/2016. (III.31.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosításának megindításáról szóló 84/2016. (IV.28.) határozatának 1. és 2. pontját az alábbiak szerint módosítja:

[Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy - túlnyomórészt a Modern Városok Program projektelemei megvalósításának elősegítése céljából - megindítja az 53/2016. (III.24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv (TSZT), és a 9/2016. (III.31.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és annak Szabályozási Terv (SZT) melléklete módosítását az alábbi területeken:]

„1.) A Modern Városok programhoz kapcsolódóan a 0313, és 0304 hrsz-ú egykori sóskúti honvédségi használatú területek és környezetének területfelhasználási és övezeti módosítása a 2015., 2016-ban lezajlott tervezési folyamat egyeztetési dokumentációjában foglaltaknak megfelelően a természet és környezetvédelmi szempontok mellett figyelemmel az önkormányzati tulajdonba kerülő terület távlati fejlesztési lehetőségeire;

2.) A Modern Városok Programhoz kapcsolódóan gazdaságfejlesztésre alkalmas területek vizsgálata, kijelölése”

2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a döntés végrehajtása érdekében a településtervező Város-Teampannon Kft-vel, a 2016. december 21-én kötött tervezési szerzőzést a határozat értelmében módosítsa, valamint az érintett területekre vonatkozóan a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti TSZT, HÉSZ és SZT módosítási eljárást folytassa le.

Határidő: Tervezési Szerződés módosítására - 15 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

246/2017. (IX.28.)

h a t á r o z a t

településrendezési eszközök folyamatban lévő módosítására vonatkozó településfejlesztési döntés módosításáról

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése - a Modern Városok Program projektelemei megvalósításának elősegítése céljából - az 53/2016. (III.24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv, és a 9/2016. (III.31.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosításának megindításáról szóló 84/2016. (IV.28.) határozatának 1. és 2. pontját az alábbiak szerint módosítja:

[Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy - túlnyomórészt a Modern Városok Program projektelemei megvalósításának elősegítése céljából - megindítja az 53/2016. (III.24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv (TSZT), és a 9/2016. (III.31.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és annak Szabályozási Terv (SZT) melléklete módosítását az alábbi területeken:]

 „1.) A Modern Városok programhoz kapcsolódóan a 0313, és 0304 hrsz-ú egykori sóskúti honvédségi használatú területek és környezetének területfelhasználási és övezeti módosítása a 2015., 2016-ban lezajlott tervezési folyamat egyeztetési dokumentációjában foglaltaknak megfelelően a természet és környezetvédelmi szempontok mellett figyelemmel az önkormányzati tulajdonba kerülő terület távlati fejlesztési lehetőségeire;

2.) A Modern Városok Programhoz kapcsolódóan gazdaságfejlesztésre alkalmas területek vizsgálata, kijelölése.”

2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a döntés végrehajtása érdekében a településtervező Város-Teampannon Kft-vel, a 2016. december 21-én kötött tervezési szerzőzést a határozat értelmében módosítsa, valamint az érintett területekre vonatkozóan a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti TSZT, HÉSZ és SZT módosítási eljárást folytassa le.

Határidő: Tervezési Szerződés módosítására - 15 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: