Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1996. óta kétszer is úgy határozott,
hogy kezdeményezi a város megyei jogú várossá nyilvánítását, de a megérdemelt
pillanat 2005-ben érkezett el. A törvény tulajdonképpen egyetlen feltételt ír
elő: 50 ezernél nagyobb lakosságszámot, de a döntéshozatal során a Belügyminisztériumnak
hosszasan kellett vizsgálnia a város rátermettségét. Gondosan, alaposan előkészített
szakmai előterjesztés készült.
Minden jel arra utal, hogy a formálódó városstratégia és a már megvalósult, illetve
elkezdett fejlesztések játszottak perdöntő szerepet a pozitív döntés kialakításában.
A hosszú évekig tartó egy helyben topogás után valóban jelentős változások történtek
az elmúlt időszakban.
A belváros rendkívül látványos átalakuláson megy keresztül. Augusztus végén megnyílt
egy bevásárlópark, s vele együtt az új buszpályaudvar, mely csupán a kezdet. Belátható
időn belül a MÁV elővárosi vasútfejlesztési programjához kapcsolódva megvalósul
a központban található két vasútállomás korszerűsítése, továbbá a kettőt összekötő
út aluljáró-rendszerben történő átépítése és lefedése. Így a városközpontban egy
példaértékű intermodális közlekedési, átszállási csomópont jön létre. A további
eredményekről már csak felsorolásszerűen: itt található az ország negyedik legjelentősebb
tűzoltósága, teljesen megújult a Kőrösi iskola, új épületet kap a városi rendőrség,
folyamatosak az útépítések, karbantartások, nem beszélve az M6-M7-tel kapcsolatos
fejlesztésekről. A lehetőségek tehát számottevően gyarapodnak, mely további vonzó
lehetőségeket kínál a vállalkozóknak.
A törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén –
megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat-
és hatásköröket is. Emiatt az érdiek már nem választhatnak képviselőket a Pest
megyei Közgyűlésbe, hanem csak a helyi testületbe, amelynek neve is megváltozik,
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése lesz.
Érd némi többletbevétellel is számolhat, hiszen a beszedett illetékek lakosságarányos
mértéke már a városban marad. Ez becsülhetően 200-300 millió forintos pluszbevételt
jelent. A konkrét hatás valójában nem túl nagy, de közvetve beláthatatlan jelentőséggel
bír. „Évekkel lerövidül az út ahhoz, hogy városunk is a fejlett, gazdagodó nagyvárosok
sorába tartozzon – fogalmazta meg dr. Döcsakovszky Béla polgármester. – Nem a célba értünk, hanem a rajtvonalra kerültünk”.
A megyei jogú cím elnyerése tulajdonképpen egy megelőlegezett bizalom az állam
részéről az itt élőknek, a városnak, azzal számolva, hogy képes lesz kiaknázni
a rendelkezésére álló, földrajzi fekvéséből, természeti adottságaiból fakadó gazdasági
lehetőségeket.