Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1996. óta kétszer is úgy határozott, hogy kezdeményezi a város megyei jogú várossá nyilvánítását, de a megérdemelt pillanat 2005-ben érkezett el. A törvény tulajdonképpen egyetlen feltételt ír elő: 50 ezernél nagyobb lakosságszámot, de a döntéshozatal során a Belügyminisztériumnak hosszasan kellett vizsgálnia a város rátermettségét. Gondosan, alaposan előkészített szakmai előterjesztés készült.



Minden jel arra utal, hogy a formálódó városstratégia és a már megvalósult, illetve elkezdett fejlesztések játszottak perdöntő szerepet a pozitív döntés kialakításában. A hosszú évekig tartó egy helyben topogás után valóban jelentős változások történtek az elmúlt időszakban.



A belváros rendkívül látványos átalakuláson megy keresztül. Augusztus végén megnyílt egy bevásárlópark, s vele együtt az új buszpályaudvar, mely csupán a kezdet. Belátható időn belül a MÁV elővárosi vasútfejlesztési programjához kapcsolódva megvalósul a központban található két vasútállomás korszerűsítése, továbbá a kettőt összekötő út aluljáró-rendszerben történő átépítése és lefedése. Így a városközpontban egy példaértékű intermodális közlekedési, átszállási csomópont jön létre. A további eredményekről már csak felsorolásszerűen: itt található az ország negyedik legjelentősebb tűzoltósága, teljesen megújult a Kőrösi iskola, új épületet kap a városi rendőrség, folyamatosak az útépítések, karbantartások, nem beszélve az M6-M7-tel kapcsolatos fejlesztésekről. A lehetőségek tehát számottevően gyarapodnak, mely további vonzó lehetőségeket kínál a vállalkozóknak.



A törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. Emiatt az érdiek már nem választhatnak képviselőket a Pest megyei Közgyűlésbe, hanem csak a helyi testületbe, amelynek neve is megváltozik, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése lesz.



Érd némi többletbevétellel is számolhat, hiszen a beszedett illetékek lakosságarányos mértéke már a városban marad. Ez becsülhetően 200-300 millió forintos pluszbevételt jelent. A konkrét hatás valójában nem túl nagy, de közvetve beláthatatlan jelentőséggel bír. „Évekkel lerövidül az út ahhoz, hogy városunk is a fejlett, gazdagodó nagyvárosok sorába tartozzon – fogalmazta meg dr. Döcsakovszky Béla polgármester. – Nem a célba értünk, hanem a rajtvonalra kerültünk”.


 

A megyei jogú cím elnyerése tulajdonképpen egy megelőlegezett bizalom az állam részéről az itt élőknek, a városnak, azzal számolva, hogy képes lesz kiaknázni a rendelkezésére álló, földrajzi fekvéséből, természeti adottságaiból fakadó gazdasági lehetőségeket.