2005. évi CXXI. törvény

a luxusadóról

Az Országgyűlés a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelménye fokozottabb érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:

Az adó tárgya

1. § (1) Adóköteles a Magyar Köztársaság területén lévő, lakásnak, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület, ha az épület épületrészekre osztható, akkor az épületrész (a továbbiakban együttesen: lakóingatlan), feltéve, ha annak e törvény szerinti számított értéke a 100 000 000 forintot eléri.

(2) A lakóingatlanhoz tartozik a lakóépület által a telekből elfoglalt földrészlet, továbbá a lakóingatlan hasznos alapterületének megfelelő telekrész.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

2. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, továbbá kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlanon magánszemély által tulajdonjog, a vagyoni értékű jog szerzését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség a félév utolsó napján megszűnik, ha a lakóingatlan a félévben megsemmisül vagy lebontják, illetve az kizárólag nem magánszemély tulajdonába kerül, továbbá a kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlant terhelő, magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű jogot az ingatlan-nyilvántartásból törlik.

(4) A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alanya

3. § (1) Az adó alanya az, aki az év (adóév) első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal nem terhelt lakóingatlan magánszemély tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult magánszemély az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az adó alapja

4. § Az adó alapja a lakóingatlan számított értéke.

A számított érték

5. § (1) A lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) az 1. számú mellékletben meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között - a helyben kialakult ingatlanforgalomra és értékviszonyokra figyelemmel - rendeletben megállapítja lakóingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértékeket. Típusingatlannak minősül az adott ingatlanfajtába tartozó olyan ingatlan, amelyet a 2. számú melléklet szerinti korrekciós tényezők 1,00 szorzóihoz tartozó jellemzők határoznak meg.

(2) Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben településrészi átlagértékeket állapít meg ingatlanfajtánként. Ha a településen kialakult értékviszonyok lakásonként, üdülőnként eltérő értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkormányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket, ilyenkor az értékövezetekre állapítja meg a településrészi átlagértéket.

(3) A települési, településrészi átlagértékeket és az értékövezeteket az önkormányzat a rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyokra figyelemmel két adóévre határozza meg. A települési átlagértékek meghatározásához és az értékövezetek kialakításához az önkormányzat megkeresheti a visszterhes vagyonszerzési illetékügyekben eljáró adóhatóságot. A megkeresett adóhatóság - a településen vagy a hasonló adottságú településen kialakult értékviszonyokra tekintettel - közli a lakóingatlan fajtájára vonatkozó települési értékhatárokat.

(4) Az önkormányzati adóhatóság a lakóingatlanra irányadó települési vagy településrészi átlagérték alkalmazásával kiszámítja a lakóingatlan adóköteles hasznos alapterületére vetített alapértéket.

(5) A lakóingatlan fajtájának (egylakásos lakóépületben lévő lakás; többlakásos lakóépületben, illetve egyéb épületben lévő lakás; üdülőépület) meghatározásakor az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot az irányadó. Amennyiben az épület megnevezését az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza, akkor a használatbavételi, fennmaradási engedély alapján, használatbavételi, fennmaradási engedély nélkül használatba vett épület esetén az építési engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját. Engedély nélkül épített épület, illetve engedély nélkül kialakított épületrész esetében a használati mód, illetve használat hiányában a rendeltetési cél az irányadó.

(6) A számított érték a lakóingatlan alapértéke és a lakóingatlanra vonatkozó, a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós együtthatók szorzata. Az önkormányzati adóhatóság a számított érték meghatározásakor köteles figyelembe venni a lakóingatlannak mindazokat a jellemzőit, amelyekhez a 2. számú melléklet korrekciós tényezőt rendel.

Az adó mértéke, összege

6. § Az adó évi mértéke a lakóingatlan számított értékének 100 000 000 forint feletti része után 0,5 százalék.

A kétszeres adóztatás kizárása

7. § A 6. § alapján fizetett adóból levonható a lakóingatlan után az adóévre, az adóalany terhére megállapított és az adóévben az adóalany által megfizetett építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve magánszemély kommunális adója.

Eljárási és vegyes rendelkezések

8. § (1) Az adóhatósági feladatokat a lakóingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóság) látja el.

(2) Az adóalany az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az arra okot adó körülmény bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni.

(3) Az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal (kivetéssel) állapítja meg.

(4) Az adóévi adót két részletben, az önkormányzati adóhatóság határozatának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, legkorábban az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. Ameddig az adóhatóság új határozatot nem ad ki, addig az adóévben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig a korábban kiadott határozat szerinti adót kell két részletben megfizetni.

(5) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § Az adóból származó bevétel - a 10. §-ban foglaltak kivételével - a települési önkormányzat bevétele.

10. § A fővárosban az adóból származó bevétel a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan, a fővárosi és kerületi forrásmegosztásra vonatkozó jogszabályok alapján illeti meg.

11. § (1) Felhatalmazást kap az önkormányzat, hogy illetékességi területén e törvény alapján - az adóévet megelőző év december 15-ig kihirdetett - rendeletben megállapítsa a lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeit az 1. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével, továbbá, hogy illetékességi területén értékövezeteket állapítson meg.

(2) Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés, illetve a 13. § (2) bekezdés szerinti határidőig nem alkot rendeletet, akkor a település egészére az 1. számú mellékletben foglalt, a település besorolásának és a lakóingatlan fajtájának megfelelő értékhatár középértékét kell települési átlagértéknek tekinteni.

Értelmező rendelkezések

12. § E törvény alkalmazásában:

a) épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, amely a c), illetve d) pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak vagy üdülőnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

b) lakóépület: túlnyomórészt (a hasznos alapterület 50%-át meghaladó mértékben) lakást tartalmazó épület;

c) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, továbbá minden, az ingatlan-nyilvántartásban más megnevezéssel nyilvántartott, de használatbavételi, fennmaradási engedélye szerint lakásnak minősülő ingatlan;

d) üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, vadászház stb.) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró, ennek hiányában hatósági engedély alapján üdülőnek épült épület;

e) lakóépületrész: a lakóépületnek a lakástól végleges falsíkokkal elkülönített, önálló bejárattal ellátott, lakásnak, üdülőnek nem minősülő helyisége vagy helyiségcsoportja;

f) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

g) vagyoni értékű jog: lakóingatlanra vonatkozó kezelői jog, vagyonkezelői jog, haszonélvezet, használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is;

h) hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. Nem tartozik a hasznos alapterületbe a lakóépületrész hasznos alapterülete;

i) kiegészítő helyiség: az, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, pince);

j) forgalmi értékhatárok: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben településtípusonként [megyei jogú város, város, község (nagyközség)], illetve a fővárosi kerületekben a különböző lakóingatlan-fajtákra jellemző négyzetméterenkénti alsó és felső érték;

k) lakóingatlan-fajta: a lakóingatlanok csoportosítása, amelyet az 1. számú mellékletben szereplő táblázat oszlopainak fejrovata sorol fel (egylakásos lakóépületben lévő lakás; többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás; üdülő);

l) települési, településrészi átlagértékek: az önkormányzat által - az 1. számú melléklet szerinti forgalmi értékhatárok között - megállapított, az önkormányzati rendeletben a településen, illetve településrészeken fekvő ingatlanfajták típusingatlanaira meghatározott négyzetméterenkénti értékek;

m) az ingatlan alapértéke: az adó tárgyát képező lakóingatlan adóköteles hasznos alapterülete és a lakóingatlan fajtája szerint irányadó települési, településrészi átlagérték szorzata;

n) számított érték: a lakóingatlan alapértékének és a 2. számú mellékletben az ingatlanfajtára meghatározott, az ingatlan tényleges adottságai alapján figyelembe vehető korrekciós tényezők szorzata;

o) teljes felújítás: a lakóingatlan egészén, illetve több főszerkezetén végzett olyan általános javítás, amely teljesen vagy megközelítőleg visszaállítja az épület eredeti műszaki állapotát, illetőleg növeli az épület eredeti használhatóságát.

Hatályba léptető, átmeneti rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az önkormányzatnak a 11. § szerinti rendeletet a 2006. és 2007. adóévekre vonatkozóan - a 2005. évi értékviszonyokra figyelemmel - 2006. március 31-ig kell kihirdetnie.

(3) Az adókötelezettségről szóló bevallást első ízben 2006. április 30-ig kell benyújtani.

1. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez

Az egyes lakóingatlan-fajták forgalmi értékhatárai (ezer forint/m2-ben)

1. Főváros

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

I. kerület

350-800

300-700

100-700

II. kerület

350-700

300-700

 

III. kerület

300-600

175-400

 

IV. kerület

200-300

150-2ű

 

V. kerület

250-ű0

 

VI. kerület

250-ű0

 

VII. kerület

200-300

 

VIII. kerület

200-2ű

150-320

 

IX. kerület

200-300

170-3ű

 

X. kerület

200-300

150-225

 

XI. kerület

300-600

170-400

 

XII. kerület

350-700

200-500

 

XIII. kerület

200-300

150-ű0

 

XIV. kerület

250-400

175-3ű

 

XV. kerület

200-280

130-2ű

 

XVI. kerület

250-300

200-280

 

XVII. kerület

210-270

180-225

 

XVIII. kerület

200-230

150-220

 

XIX. kerület

200-240

150-220

 

XX. kerület

200-280

130-2ű

 

XXI. kerület

200-2ű

130-180

 

XXII. kerület

200-280

170-220

 

XXIII. kerület

200-260

170-2ű

 

2. Baranya megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

110-3ű

100-300

75-180

Város

75-240

75-200

ű-200

Község

ű-210

ű-200

ű-200

3. Bács-Kiskun megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

150-2ű

150-230

125-175

Város

100-200

100-180

100-175

Község

60-125

60-115

60-115

4. Békés megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

110-180

100-1ű

75-125

Város

80-180

80-180

65-180

Község

ű-115

ű-110

ű-175

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

90-300

90-2ű

75-225

Város

75-225

75-200

75-200

Község

ű-125

ű-100

ű-100

6. Csongrád megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

125-2ű

115-225

100-200

Város

80-190

80-180

80-1ű

Község

ű-100

ű-90

ű-90

7. Fejér megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

100-300

100-2ű

80-1ű

Város

100-200

100-175

100-175

Község

60-200

60-180

60-180

8. Győr-Moson-Sopron megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

150-3ű

140-320

120-220

Város

80-300

80-2ű

80-2ű

Község

80-1ű

80-1ű

75-1ű

9. Hajdú-Bihar megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

100-300

100-265

75-220

Város

85-2ű

75-230

75-230

Község

ű-1ű

ű-130

ű-120

10. Heves megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

150-2ű

140-230

100-200

Város

130-2ű

120-230

90-1ű

Község

ű-180

ű-170

ű-1ű

11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

115-225

110-220

80-180

Város

85-185

85-175

80-1ű

Község

ű-125

ű-115

ű-110

12. Komárom-Esztergom megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

100-1ű

100-140

80-120

Város

100-220

100-200

80-180

Község

ű-1ű

ű-140

ű-160

13. Nógrád megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

90-180

85-140

80-110

Város

75-1ű

75-140

75-125

Község

ű-125

ű-110

ű-100

14. Pest megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

-

-

-

Város

100-3ű

100-300

100-2ű

Község

80-2ű

80-220

80-220

15. Somogy megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

100-200

100-190

100-180

Város

75-3ű

75-280

75-260

Község

ű-300

ű-280

ű-220

16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

110-2ű

110-220

100-200

Város

75-1ű

75-135

70-130

Község

ű-100

ű-100

ű-80

17. Tolna megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

100-200

100-190

100-180

Város

80-180

80-170

80-1ű

Község

ű-1ű

ű-140

ű-140

18. Vas megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

150-280

150-260

150-260

Város

125-200

125-200

115-180

Község

60-160

60-1ű

60-1ű

19. Veszprém megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

180-2ű

180-230

170-200

Város

100-3ű

100-280

100-2ű

Község

70-300

70-280

70-280

20. Zala megye

 

Megnevezés

Egylakásos
lakóépületben lévő lakás

Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben

Üdülő

Megyei jogú város

150-300

140-200

130-180

Város

75-3ű

75-280

75-3ű

Község

60-280

60-280

60-300

2. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez

1. E törvény 5. §-ának (6) bekezdésében megjelölt, a lakóingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós tényezők:

 

1.1.

A lakóépület, üdülő kora:

   
   

- 10 év alatti:

1,15

   

- 10-30 év közötti:

1,00

   

- 31-80 év közötti:

0,95

   

- 80 év fölötti:

0,85

1.2.

A lakóépület, üdülő teljes felújítása az adóévet megelőző:

   
   

- 10 éven belül történt:

1,15

   

- 20 éven belül történt:

1,05

1.3.

A lakóépület, üdülő falazata, illetve az alkalmazott építési technológia:

   
   

- tégla, kő falazatú, illetve monolit betonszerkezetű épület:

1,00

   

- házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem hagyományos építőanyagból készült, illetve könnyű szerkezetű épület:

0,85

   

- fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építőanyagból épült épület:

0,80

1.4.

A lakás, üdülő komfortfokozata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján: (Üdülő esetében a zárójelben közölt értéket kell figyelembe venni.)

   
   

- összkomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel):

1,05

(1,10)

   

- összkomfortos (távfűtéssel) és a komfortos:

1,00

(1,05)

   

- félkomfortos:

0,90

(1,00)

1.5.

A lakásban (üdülőegységben) lévő lakószobák (félszobát is beleértve) száma:

   
   

- 4-nél több:

1,05

   

- 4:

1,00

   

- 4-nél kevesebb:

0,95

1.6.

Többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások lakószobáinak tájolása (üdülőnél nem vehető figyelembe):

   
   

- a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba:

1,05

   

- minden egyéb megoldás:

1,00

   

- a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak:

0,95

1.7.

Többszintes és többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások megközelíthetősége (üdülőnél nem vehető figyelembe):

   
   

- a lakás az épület első vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik:

1,05

   

- minden más esetben:

1,00

   

- a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és felvonóval nem rendelkezik az épület:

0,95

   

- a lakás az alagsorban helyezkedik el:

0,75

2. A korrekciós tényezők értékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

2.1. Az 1.1. pontban szereplő korrekciós tényező értékének kiválasztásához a lakóépület, üdülő korát az épület használatbavételi engedélyének kiadását, ennek hiányában a tényleges használatbavételt követő év első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma alapján kell meghatározni. Az épületben utóbb kialakított lakás esetében az épület kora az irányadó.

2.2. Ha az értékelt lakóépülethez, üdülőhöz a falazata alapján az 1.3. pontban szereplő korrekciós tényező értékei közül több is rendelhető, akkor az alacsonyabb értéket kell alkalmazni.

2.3. Az 1.6. pontban meghatározott korrekciós tényező figyelembevételénél északi irány alatt a földrajzi északi iránytól legfeljebb 45°-kal való eltérést is érteni kell.