Dr. Debreczeni Lórántné felvetései, kérdései:

Elmondja, hogy nagy ívű terveket hallottak, ami általában minden választás előtt így szokott lenni, amik kicsit lassabban valósulnak meg. A sok szép és ígéretes beruházás között egyetlen szót se lehet arról hallani, hogy nagyon jó a vasúti közlekedés Érd és a főváros között, és ha nem a reggeli órákban, hanem később szeretne így közlekedni, akkor hol tud parkolni, mivel a közel 500 férőhelyes parkoló már 8 órára megtelik. Nincs parkolóhely. Ha az itt lakóknak valamilyen ügyet kell intézniük, akkor a Budai útra kell jönniük, ellenben sehol nem lehet parkolni. Kérdezi, hogy mi ezzel a terv, hiszen arról nem hallott, hogy épülne parkoló. Szerinte meg kellene azt oldani, hogy akik vonattal közlekednek, azok tudjanak valahol parkolni. Körülbelül 15 csíkos helyet festettek a fel a parkolóházban, elvitték a ruhagyűjtő konténereket, megszűntették a szelektív hulladékgyűjtő konténereket, ami tényleg rémesen nézett ki a Szepes Gyula Művelődési Központ oldalában. Szerinte nem az a megoldás, hogy megszüntetik őket, hogy ne kelljen üríteni őket. Az Érdi Újságban azt olvasta, hogy az évi kétszeri zöldhulladék elszállításkor csak 6 zsákot visznek el egy ingatlantól úgy, hogy Érd kertváros. Ellenben Diósdon miden héten elviszik a zöldhulladékot, és Tárnokon is vagy kéthetente elviszik, tehát mindenhol sűrűbben viszik el, mint itt. Elmondja, hogy nem szeretné felásni a díszkertjét, hogy úgy tüntesse el az avart, főleg pedig nem szeretné elégetni, hiszen így is elég rossz a levegő Érden és porosak az utak. Kérdezi, hogyha esetleg úgy döntenek, hogy a jövő évben nem viszik el a zöldhulladékot, akkor abba is bele kell-e törődnie az itt lakóknak. Szerinte ez mindenkit érint. A Bajcsy-Zsilinszky úton, a Riminyáki úton és a Bem téren is sok helyen ott vannak a homokzsákok – szerencsére mostanában nem volt nagy eső. Kérdezi, hogy épülni fog-e egy új kulturális központ, mert erről nem hallott, hiszen a beruházásoknak köszönhetően sok ember fog ideköltözni. Lassan haladnak az útépítések. Kérdezi, hogy az M7-esről lejövő forgalmat hogyan szeretnék megoldani. Jövőre önkormányzati választások lesznek és például a 4 évvel ezelőtti választásokon az itteni választópolgárok közül 8000 döntött úgy, hogy T. Mészáros Andrásra szavaz. A független jelölt pedig 5 és 6000 szavazat között kapott. Felvázolták a nagy ívű terveket, de kérdezi, hogy mit tesznek azért, hogy a város élhetőbb legyen. Nem tudja, hogy olyan sok ember sportol-e, hogy a jégcsarnoktól a birkózócsarnokig ezekre szükség van-e. A járásbíróság szintén vonzani fogja az embereket. Kérdezi, hogy hogyan lesz megoldva a közlekedés.

 

Németh Lászlóné felvetései, kérdései:

Elmondja, hogy tősgyökeres érdi, hiszen 1944 óta él a városban, 1967 óta pedig a Kutyavári úton. Jól tudja, hogy nem önkormányzati beruházás, hanem magánberuházás az érdligeti Lidl telek, ami már vagy 10 éves problémája az ott élőknek, neki pedig főleg, hiszen szomszéd. Amikor a Lidl az ottani 6 telket egyesítette, akkor ígéretet kapott arra, hogy 5 éven belül – a sok kellemetlenség ellenére, ami egy ilyennel jár – a szomszédba járhat vásárolni, de azóta sem épült meg az áruház. Egy 2014. évi Érdi Újságban arról írnak, hogy T. Mészáros András polgármester és a Lidl vezetése egyezséget kötött, hogy 2016-ban megkezdik az építkezést. Ami azóta történt, az inkább rossz, mint jó. A szomszédság miatt sok kellemetlenséget szenvedett el  és még sincs még mindig hova vásárolni járnia. Igaz ilyenkor megkapják, hogy 2-3 buszmegállóra van a városközpont, ahol egymást érik a boltok. Érdliget elöregedő városrész, nagyon sok 70 év feletti, sőt 80 év feletti ember is vár a buszra a bevásárlókosarukkal, amit tudnak maguk után húzni, de azt a buszra is fel kell valahogy emelni és ez mindig problémát okoz. Egymásnak szoktak segíteni, feltenni a buszra, hiszen nem mindenkinek áll rendelkezésére személygépkocsi. Az itteni nyugdíjasok közül nem mindenkinek telik arra, hogy a közelben lévő két, feltuningolt árakkal dolgozó boltba járjon bevásárolni. Igaz, hogy ha muszáj, akkor oda megy az ember, de kb. 15-20 %-os árkülönbözettel tudja megvenni az árut, ami a mai nyugdíjak esetében igenis nagyon számít. Az Önkormányzat azzal állította le az ottani Lidl építkezést, hogy nem elég szép, amit oda építeni szeretne, nem való oda. Kérdezi, hogy ami most ott van, az oda való. Nem hiszi. Jó helyen lakik, annyiban, hogy hamar lett nála vezetékes víz, csapadékvíz-elvezető árok. Hiába van nagy árok, ha az áteresztő gyűrű akkora, amekkora. Ráadásul elkövették azt a hibát, hogy a Kankalin utca felől, az óvodával szemben a Kamilla utca felől csináltak víznyelőt, aminek alkalmasnak kellene lennie arra, hogy bevezesse az árokba a vizet, de az utcák és a padkák csak murvával vannak megcsinálva, a csapadékvíz pedig a murvát lemosta és belemosta a vízelvezetőkbe és azok eldugultak. A víz már csak olyan, hogy a gravitáció nyomán arra folyik, amerre utat talál magának. Ebben az esetben az óvodával szembeni járdára, és ott esőzésekkor 15-20 cm vastagságban áll. Nem tud az árokba folyni, mert aki egyáltalán tisztítja az árkot, az elköveti azt a hibát, hogy az árokból kiszedett hordalékot az árok mellé rakja, mégpedig úgy, hogy a járda és az árok közé. Ebből következik, hogy kb. 15 cm-es púp keletkezik, és nem tud belefolyni, végig a kertekbe folyik. A legnagyobb részét az árok hordalékának nála rakja le a víz, mivel ott ér véget a lejtés. Az árok végén, ahol az árkot már elkezdték leburkolni, régebben minden évben legalább évente elvitték onnan a hordalékkupacot. Mostanra kb. 1 m3 az ottani kupac és kérte is a közterület-fenntartót. Akkor hiába csinálnak akármilyen záportározót, ha a már meglévő csapadékvíz-elvezető rendszer sem úgy működik, ahogyan kellene. A Fürdő utcában ugyanez a helyzet, pedig azt ugye most építették, és aminek minden kellemetlenségét, mint közvetlen szomszéd elszenvedte. A Koronafürt utca és az egyéb becsatlakozó utcákkal szemben odatették ugyan a víznyelőket, aminek be kellene vezetnie a vizet az árokba, de azok már most tele vannak mindenféle szeméttel (lehulló falevelek, murva, kavics stb.). Már most nem tudja levezetni a csapadékvizet. Ugyanúgy végig fog folyni az utakon és ahol helyet talál, ott bemegy a kertekbe, mint ahogyan a Kutyavári úton. A Kutyavári úton nagyon jó közvilágítás volt. Az új közvilágítás bevezetésével tudomásul vették, hogy ezentúl nem lesz akkora fényesség, de még elfogadható. Azonban vannak olyan mellékutcák, ahol sajnos a sötétedés után hazajárók már csak elemlámpával tudnak közlekedni, hiszen olyan gyenge a világítás, hogy az nem felel meg egy városi világításnak. A közvilágítás nem felel meg azoknak az igényeknek, ami ma egy megyei jogú városba kellene, hogy legyen. Azt hallották a mai közmeghallgatáson is, hogy szépül a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény, de nincs megoldva az oda menő közlekedés. Az intézménybe igen magas százalékban idős emberek járnak és olyanok is nagy számban, akik nem személygépkocsival járnak, hanem tömegközlekedéssel. Ha jól tudja, akkor 8:13-kor megy el az utolsó busz, ami még fél óránként közlekedik, utána egészen a következő csúcsforgalomig csak óránként van busz. Aki lekési, mivel tovább tartott a vizsgálata, az vagy leül ott, vagy pedig nekivág ennek a nem túl rövid útnak, hogy eljusson a buszvégállomásig. Legalább fél óránként egy kisebb buszt forgalomba kellene állítani. Nem igaz, hogy nem lehetne ezt kiharcolni a városnak. Igaz, az is biztos, hogy nem tudná rentábilisan működtetni a Volán, hiszen általában az ingyen utazó nyugdíjasok vennék igénybe, de talán ennyit még megérdemelnének. Elmondja, hogy a tavalyi évben sajnos nagyon sokszor kellett az intézménybe járnia és nagyon nehezen tudta megoldani.

 

Doma György felvetései, kérdései:

Ha jól tudja, akkor a Modern Városok Program tartalmazza az ÉTV Kft.-nél és ÉTCS-nél a francia tulajdon kivásárlását. Az utóbbi években erről már nem hall semmit. Ez azért lenne fontos, mert Érden a vízdíj és a csatornadíj asz országos átlagnál 40 %-kal magasabb, pedig itt van a város a Duna mellett. A környező településeken majdnem csak a felét fizetik ennek a díjnak. Azt lehet mondani, hogy az érdi lakosok halmozottan hátrányos helyzetben vannak, mert építményadóból viszont jóval többet fizetnek, mint a többi megyei jogú városok lakói. Ki meri jelenteni, hogy az érdi lakosok körülbelül annyit fizetnek, mint a 22 másik városban összesen. 19 megyei jogú városban nincs építményadó, a másik háromban pedig jóval kevesebbet fizetnek. Hódmezővásárhelyen fizettek többet, de az időközi választásokat követően 100 m2-ig ingyenessé tették az építményadót. Kérdezi, hogy a városvezetés gondolkodik-e azon, hogy csökkenti az érdi lakosok terheit. A 3 évvel ezelőtti közmeghallgatáson már felvetette, hogy a lakótelepen, a 10 emeletes házak mellett van egy nyomásfokozó, ami már vagy 30 éve nem üzemel. A lakótelepen a parkolási helyzet eléggé áldatlan. A nyomásfokozót már régen meg lehetett volna szüntetni és a helyén ki lehetne alakítani parkolót és kb. 15-20 gépjármű el is férne ott. A Diósdi úton a zöldkereszt előtt jelenleg csapadékvíz csatornát építenek, kb. 120 cm átmérőjű csöveket fektetnek le. Ott eddig 80 cm átmérőjű volt és a Riminyáki útról lefolyó csapadékvizet maradéktalanul el tudta vezetni. A gond ott lehetett, hogy ebbe a csapadékvíz csatornába a befolyásnál lehetett valami probléma és többek között ezért vannak homokzsákok az óvodánál is. Mivel ez egy nagy beruházás, ezért szerinte jó lett volna előtte jobban vizsgálni, hogy mi okozta ezeket az elárasztásokat. A beszámolóban is elhangzott, hogy sok helyen épül csapadékvíz-elvezető csatorna, illetve árok. A Huba utcában ebben a hónapban kezdték el építeni az árkot. Ott gond csak akkor van, ha nagy esőzés van. A fő probléma az, hogy a meglévő átereszek már eldugultak, eltömődtek. Nem az árokkal van gond, hanem az átereszeket kellett volna kitisztítani és a beruházás töredékéből meg lehetett volna oldani a problémát. Ófaluban, a termálszállodánál nyáron volt fúrás és meleg vizet kerestek. Az Érdi Újságban csak az jelent meg, hogy megfelelő a kút hozama és a víz hőfoka. Érdekelné, hogy hány fokos, melegebb-e mint ami a termálfürdőnél volt. Kérdezi, hogy mikorra várható strandfürdő kiépítése. 1945 előtt legalább 6 strandfürdő volt Érden, jelenleg pedig egy sincs. Egyetért az előtte szólóval, hogy tisztítani, karbantartani kellene az árkokat, a csatornát. A Szepes Gyula Művelődési Központ mellett a lakótelep felé a víznyelők már régen eldugultak, senki nem tisztítja ki őket és nagyobb esőzésnél ott áll napokig a víz az út szélén. Az Alsó utcában a 90-es években épültek ki a Marianum oldalán párhuzamos parkolóhelyek az út mellett. A kiemelt szegélynél – mivel lejt az utca Ófalu irányába, elhagytak kiemelt szegélyeket és a víz az árokba tudott folyni. Szerinte ezek is mára eldugultak, ezért a víz egészen a kereszteződésig folyik az Edit utcáig, ahol egy kis tó szokott kialakulni. Ha ezeket kitisztítanák, akkor azzal az útburkolatot is védenék és az elvezetés is sokkal jobb lenne.

 

Lengyel József felvetései, kérdései:

Javasolja, hogy az Érdi TV is közvetítse a közmeghallgatást. Nemcsak a facebookon kell hőbörögni néha, hanem esetleg ide is lehet jönni szemtől szembe is véleményt mondani. Örül annak, hogy Érd-Alsó vasútállomását felújítják és kormányablak is lesz ott. Kérdezi, hogy a csatornázási beruházások kapcsán ténylegesen átvették-e a munkát. Ha igen, akkor a városüzemeltetésnek kell üzennie. A Gyula utca – Tárnoki út kereszteződésében egy ilyen átmérőjű cső (mutatja) van bedugva a föld alá, az még vizet nem látott. A víz felfelé nem szokott folyni és abba a folyási irányba a cső le van betonozva. Kérdezi, hogy hogyan képzelik azt, hogy rendezetten működik, ha a Tárnoki út irányából lefelé jövő víz egy betonozott felületbe ütközik. Ezt valaki átvette, üzemelteti, a lakosok pedig fizetik a csatornázási díjat. Az ország 95-99 %-ban ezek a társulások együttműködnek, ahol a víz és a csatorna együtt van és az a számukra olcsóbb lenne. Kérdezi, hogy miért van Érden külön csatornázási társulat és külön víztársulat. Ez a lakosoknak csak annyit jelent, hogy a költségeik annyival többek. A távlati terveket szeretné megérni – bár nem fogja, hogy ezekből ténylegesen legyen valami. Kérdezi, hogy az aluljáróból kivezető menekülő útvonal meg fog-e épülni, amíg még él. A beruházás a terveivel anno még úgy indult, hogy az aluljáróból feljövő útnak az egyház előtt lesz egy menekülősávja. Azóta eltelt sok év és ez megkönnyítené a napjaikat. Emlékszik arra, amikor átadták az új postát és a polgármester úr azt mondta, hogy milyen jó lesz, hiszen például ott lehet majd parkolni. Próbáljon valaki bemenni oda és jogszerűen parkolni a posta környékén. Sokat küzdött a Gyula utca kapcsán is a 30-as forgalomkorlátozó táblákkal kapcsolatban. Magyarországon módosítandó lenne a KRESZ. Nemcsak azért, mert megnőtt a sebesség, hanem azért is, mert életszerűtlen. Kérdezi, hogy a nyári szünetben az iskolák környékén miért van 30-as forgalomkorlátozó tábla. Talán azért, hogy ne vegyék figyelembe. A Bajcsy-Zsilinszky út és a Riminyáki út tele van rakva 30-as táblákkal és azt az érdi buszvezetők be is tartják, személy szerint meg is dicséri őket. Ha a rendőrség méri a 30-as betartását, akkor azt következetesen tegye. Javasolja, hogy egyeztessen az Önkormányzat a Volánnal, mert szerinte több olyan járat is van, aminek nem kellene bemennie a két körforgalomba. Például a Dunaújváros-Budapest járat esetében el tudná képzelni, hogy csak a bankoknál áll meg és utána továbbmegy. Ezekben a körforgalmakban normál közlekedés esetén sokáig mennek ezek a buszok. Ha ezek közül csak egy-kettő nem menne be a buszpályaudvarra, akkor mennyivel szellősebb lenne a körforgalom. A távlati tervekben szerepelnie kellene a két körforgalom között a városközpontban egy komoly nagy aluljárót, ami körülbelül lehetne a két körforgalom között, mert az, hogy egy-egy gyalogos átsétál a zebrán, az gyakorlatilag megbéníthatja a belvárost, lehetne mozgólépcső és lift. Igaz, tudja, hogy ez pénzbe kerül, de jelenleg a Kormány elég nagyvonalú ezekben a kérdésekben és valószínű nem csak sportcsarnoképítésekre adna pénzt, hanem egy ilyen nagy beruházás megvalósítására is. Ennek az lenne a lényege, hogy a Központi Gyógyszertár vonalában mozgólépcsővel át lehetne kelni a másik oldalra és drasztikusan megszüntetné azokat a zebrákat, amik gyakorlatilag most a forgalmat nagyon nagymértékben akadályozzák.

 

Kőszeginé Benedek Anna felvetései, kérdései:

Elmondja, hogy tőle nem messze történt a sajnálatos baleset. Elvárnák az emberek, hogy ahol orvosi rendelő, illetve gyógyszertár van, minimum egy gyalogos-átkelőhely legyen, mert a legközelebbi a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolánál van csak. A csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban elmondja, hogy megtörtént a csatornázás. Ahelyett, hogy azt a fél méteres földrészt az út mellett kibetonozták volna bicikli útnak, felszórták murvával, melyet az első eső bemosott az árkokba. Édesanyja 1965 óta lakik Érden, azóta nem volt olyan eset, hogy beömlött volna a csapadékvíz az ingatlanra, most pedig nem lehetett látni a kertet a víztől. Nem hiszi, hogy az emberektől el lehetne várni, hogy a murvát kilapátolják az árkokból, ezt jó lenne közmunkásokkal elvégeztetni, mert az tömíti el az átereszeket, ami miatt az úton hömpölyög a víz esőzés alkalmával, közlekedésre alkalmatlanná téve azt. Nem tudja mire vélni, két telek után duplán fizet adót, 16 éve lakik a városban, azonban 1965 óta ugyanaz a járda van az úton. Az általános iskoláig meg lett csinálva a járda és a csatorna, az Aggteleki úttól két sarokkal odébb ugyanúgy van hagyva a töredezett beton, murva, tehát nincs betonjárda. Nem tartja kellemes látványnak Érdre érkezve, hogy látni a kihelyezett homokzsákokat és a töredezett aszfaltot. Úgy gondolja, hogy az emberek mindennapjaihoz erre jobban szükség lenne, mint különböző sportstadionokra. Ott tartanak, hogy amennyiben az adójukból nem jut arra, hogy emberibb körülmények között közlekedhessenek, és az általuk megművelt kert ne menjen tönkre egy esőzés alkalmával, legfeljebb nem fizetnek adót. A csatornázással kapcsolatban az elszámolás kapcsán figyelmükbe ajánlja, hogy volt Uniós pénzösszeg is, amit hozzá kellene számolni, az alapján kellene a lakossággal elszámolni, hogy mennyibe került, továbbá kamat is volt-e a bankoktól, véleménye szerint lényegesen több pénz járna vissza a tulajdonosoknak, mint amennyit hallott, hogy vissza kívánnak adni. Sok 60-70 ezer forintos nyugdíjból élő van Érden, a minimum, hogy azoknak is visszatérítsék.

 

Gregus László felvetései, kérdései:

A korábbi házszámtáblákkal kapcsolatos felvetése megoldódott. Néhány hete a 29/B számon lakik, megkapta a Polgármesteri Hivataltól a határozatot. Kicserélte a lakcímkártyákat, néhány napra rá kapott egy hivatalos levelet, melyben az szerepel, hogy 15 napon belül a szabvány házszámtáblát helyezze ki az ingatlanon, majd fotózza le és az illetékes hatóságnak küldje meg. Ezzel tökéletesen egyetért, meg fogja tenni. Ha ez így van, akkor miért van Érd arról elhíresülve, hogy katasztrofális a házszámtáblák állapota? Ebben sajnos az új utcanév táblák sem segítettek még annyiban sem, hogy egy adott szakasz mettől meddig tart. Amennyiben van ilyen jogszabály, akkor azt tartassák be és kérjék számon ott, ahol nincs házszámozás. Az Érdi Újsággal kapcsolatban úgy tűnik, nem tudja a város megszervezni az egységes, normális terjesztést, abba bele sem menne, hogy a tartalom mennyire egyoldalú. Azonban az, hogy nem tudják elérni, hogy legyen valamilyen fóruma, visszajelzési lehetősége, olvasói rovata, azt hiányolja. Javasolja, hogy hozzon létre az újság egy olvasói rovatot, ahol véleményt lehet mondani, vagy kérdezni lehet.

 

Szilasi Györgyné felvetései, kérdései:

Javasolja, hogy legalább két oldal legyen az ellenzéknek is fenntartva az Érdi Újságban. Bemutat egy értesítőt, elmondja, hogy ebben 2012-ben közel 20 ezer csatornabekötés volt, abban, amelyet Kovács-Péter Barna írt, 22 ezer bekötésnek kellett lennie, majd amikor megkapták az Uniós pénzt, akkor 2017-ben 17 ezer bekötéssel számolnak el. A befizetéseket megnézve véleménye szerint nem egyeznek a számok. A többi kérdését írásban fogja benyújtani.

 

Tóth András felvetései, kérdései:

Több esetben elhangzottak a tervezés folyamán, „hogyha minden jól megy”, „lehet, hogy így lesz” szavak. Ezzel kapcsolatban kérdezi, hogy van Érden tervezhető költségvetés a következő évekre, vagy véletlenszerűen történnek a dolgok a Modern Városok Programmal kapcsolatban, mi az alapelv, mire lehet számítani. Be lett ígérve 300 kilométer aszfaltos út 50 milliárd forintból, 5 év alatt, idén ebből 8 kilométer készült el. Szeretnék látni az ütemtervet, esetleg szempontokkal együtt. Munkaerőhiány van, nem mennek a fejlesztések, úgy gondolja, talán prioritást kellene váltani. Tehát ne a sportcentrumot vegyék előre, mert kiemelt fejlesztés, hanem azokat a dolgokat, melyek a várost előre viszik, például a csatornarendszer karbantartása, a beton vízelvezetők karbantartása stb. A másik, hogy a város élhetővé tételébe beletartozik a sebesség korlátozás betartása. Példaként elmondja, hogy van olyan ország, ahol ha 20 kilométerrel többel hajtanak egy 30 km/órás zónában, annak elveszik a jogosítványát a helyszínen. Itt ezt miért nem lehet betartatni? Az Alsóvölgyi úton szokott kutyát sétáltatni, de rendkívül balesetveszélyes. A csapadékvíz-elvezetéssel tönkrementek az utak a környéken. Kellenének kulturált kitérő helyek az utakon, hogy a gépjárművek elengedjék egymást. Számítani kell arra is, hogy nagy a forgalom, mert sokan építkeznek Érden, ezek az utak nem bírják a forgalmat, nagyobb összeget kell visszafordítani az állaguk visszaállítására. Az M0-ás helyzete miatt menekülő út lett az Alsóvölgyi és Felsővölgyi út, nagyon sokat szenvednek. Hozzáteszi, hogy az ott lévő árok nagyon mély lett, mely életveszélyes. Annyira még soha sehol nem érzett csatornabűzt, mint Érden, ezért úgy gondolja, hogy talán nincs kiépítve megfelelően a csatorna. Ha nincs munkaerő, oda irányítsák, ahol a legnagyobb szükség lenne a lakossági igények kielégítésére. A fűtés sem megfelelő berendezésekkel működik sok helyen, füst van a környéken. Nagyon sok hír merült fel a kutakkal kapcsolatban. Az Érdi Újságban tiszta és világos információt szeretnének, hogy például kifizessenek-e 150 ezer forintot szakértőre. Ezekről a fontos dolgokról értesítsék a helyieket, illetve ahogy elhangzott, tegyék sokoldalúbbá a tartalmát.

 

Omakkel Judit felvetései, kérdései:

A sportlétesítményekre bizonyára szükség van, nem ellenzi őket, azonban a kulturális létesítmények fejlesztésére is szükség lenne, például a könyvtár méltatlan körülmények között üzemel. Abban a térben nagyon nehéz rendezvényeket tartani. Tudja, hogy a Parkvárosi Közösségi Házban megújult a fiókkönyvtár, azonban az nem egy modern könyvtár. Új könyvtárépületre lenne szükség, hogy valóban kulturális munka tudjon folyni. A lebontott téglagyár területén arról volt szó, hogy ott lesz egy szabadidő park, esetleg a Dunát kihasználva turista létesítmény, ezzel kapcsolatban mi a helyzet? A levegő minősége Érden borzalmas, nem tudja, hogy ezzel mit lehet tenni, nem biztos, hogy a büntetés a legmegfelelőbb forma, tájékoztatásra lenne szükség, melyet lehet, hogy az iskolákba kellene elkezdeni a gyerekeknél, mint a szelektív gyűjtés esetében. Bizonyos időközönként nem lehet szellőztetni, vagy a szabadba kimenni.

 

 

Tisztelt Omakkel Judit!

 

A közmeghallgatáson a kulturális intézmények fejlesztésének szükségességét vetette fel, mely – pl. az említett könyvtár esetében is – valós igény. Tájékoztatom, hogy Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 176/2018. (IX.27.) számú határozatával elfogadta az un. „Batthyány-program 2019-2028” középtávú fejlesztési programot, mely a gazdaságfejlesztés, intézményfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés, nemzeti vagyon hasznosítása témakörökben foglalja össze a város elkövetkezendő tíz évre vonatkozó terveit. Az intézményfejlesztés körében az elfogadott program több pontja utal közösségi, kulturális intézmények létrehozásának szándékára, melyet ütemezetten, az anyagi források rendelkezésre állása esetén tud megvalósítani az önkormányzat.

A volt téglagyár területén a távlati tervekben akár egy nagyobb méretű, a feltárt gyógyvízre alapuló rekreációs turisztikai fejlesztés is szerepel. Az önkormányzat a nemrég tulajdonába került területen jelenleg a meglévő építmények hasznosításával a Modern Városok Program keretén belül a 295/2017. (XI.30.) számú határozattal elfogadott célokmány szerint olyan rekreációs funkciókat kíván létrehozni, mely a nagyobb ívű fejlesztéshez is illeszthetően, erősíti a város szabadidős- közösségi kínálatát. A megmaradt téglaszárító építményben fedett-részben nyitott rendezvénytér készül a szükséges kiszolgáló és raktárhelyiségekkel. A volt őrház épületében fogyasztóterasszal ellátott vendéglátóegység – büfé – kialakítása tervezett. A Duna parthoz közel eső vasbeton volt darutalp építmény felhasználásával pihenőterasz készül, a terület fölé magasodó un. magasparton szintén kilátó, pihenőhelyek készülnek. Az önkormányzat által megbízott építésziroda jelenleg a felsorolt építmények engedélyezési terveit készíti, a terveket a Főépítész Csoport irodájában megtekintheti (elérhetőségek: 06.23-522-396, foepitesz@erd.hu).

 

 

                                                  Tisztelettel:

                        Simó Károly

 

 

Molnárné File Mária felvetései, kérdései:

Az Interspar építésekor és a Bem tér rendezésekor az érdi lejárót is szélesítették. Ezt mikor fejezik be, mert a Szövő utcai lejárónál az utolsó 100 méter esetében nem építették vissza, illetve nincsen zajvédő fal. A Shell kút felől teljesen rálátni az autópályára, illetve hallani azt, mely nagyon nagy zajterhelést jelent az ott élőknek. Kérdése, hogy mikor építik vissza a zajvédő falat. A Bem tér felől van egy beton elemű zajvédő fal, azonban a másik oldalról nincs.

 

Czabai Balázs felvetései, kérdései:

Környezet- és természetvédelemről szeretne néhány gondolatot mondani. Néhány éve a csatornaépítés befejeződött, mely Érd szempontjából történelmi jelentőségű beruházásnak minősül. Érden óriási jelentőségű természeti értékek, védett területek vannak, mint például a Fundoklia-völgy, Kakukk-hegy és a Beliczay sziget, ahol rendszeresen lehetne kiránduló csoportokat vezetni, ahogy a növény-, állat- és egyéb fajok előfordulása óriási jelentőségű. A kihelyezett táblák, padok rendszeres karbantartásának, valamint a szemét szedésének nincs olyan gazdája, aki ezt rendszeresen megcsinálná, ellenőrizné és végrehajtaná. Nem hiszi, hogy Magyarországon sok olyan település van, ahol ilyen védett Natura2000 vagy Fundoklia természetvédelmi területek vannak. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése szintén nagy jelentőségű Érden, az üveg szelektív gyűjtése mikor valósul meg? Úgy érzi ez is napjaik nagyon fontos kérdése.

 

 

Tisztelt Czabai Balázs Úr!

 

Érd Megyei Jogú Város 2018. november 29-én megtartott közmeghallgatásán feltett kérdésére, mely szerint a csomagolási üveg típusú szelektív gyűjtés mikor valósulhat meg Érd városában, Pató Simon az ÉTH Nonprofit Kft. cégvezetője az alábbi választ nyújtotta:

 

„A csomagolási üveg szelektív gyűjtése 1 000 db 60 literes kuka kiosztásával – kísérleti  jelleggel - 2015-ben a Felső- Parkvárosi területen megkezdődött. 

Érd MJV  önkormányzata  a „KEHOP-3.2.1-15-2016-00008 - Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Érd Város térségében” című pályázaton támogatást nyert a  csomagolási üveg szelektív gyűjtésére.

A pályázat megvalósítására várhatóan 2020. júniusában kerül sor.

 

 

                                                  Tisztelettel:

 

                                                                          

  Simó Károly

alpolgármester

 

 

 

 

Weisz Gábor felvetései, kérdései:

A Tárnoki út jó minőségben elkészült, viszont a rácsatlakozó mellékutcák csatlakozási pontja mikor lesz helyreállítva? Nagy forgalmat bonyolít le a Munkácsy és a Könyves Kálmán, vagy akár a Mátyás Király utca is, esők alkalmával itt is bemosódik a murva a vízelvezető árkokba. A vízelvezető árkok karbantartása szükséges lenne például a Kalotaszegi utcában, ahol a frissen felújított aszfalton hömpölyög a víz, mert a vízelnyelők el vannak dugulva, illetve a lejtés sem megfelelő. Az út szélét mossa a hömpölygő víz, a hordalékot pedig a kereszteződésekben rakja le, érdemes lenne az új utat megvédeni az árok rendszer tisztításával. Nem biztos, hogy az ingatlantulajdonosoknak kellene tisztítaniuk az árkot az út széléről bemosódott murvától. A közvilágítással kapcsolatban, bár a lámpatestek olyanok amilyenek, néhány évvel ezelőtt szintén közmeghallgatáson esett szó arról, ahol a növényzet takarja el a lámpatesteket, feljegyzésre kerül, illetve az ilyen helyeket meg is tisztítják, hogy az a kevés fény eljusson az úttestre, Hol lehet ezt bejelenteni, ahol meg is oldják?

 

Voda Ferenc felvetései, kérdései:

Először vesz részt közmeghallgatáson lakóként. Nem látja a városban a szándékot arra, hogy a várost úgy működtessék, hogy a lakók nagy részének a bizalmát élvezzék. Építenek utakat, csatornát, vízelvezető árkokat, melyeket karban kellene tartani. Ha ezekre nincs ember vagy pénz, akkor ki fogja karbantartani? Például levágják a füvet és otthagyják, majd azt viszi a víz a csatornába, senki nem tisztítja az átereszeket. Az új utakat műszakilag ki nézi át tervezés szintjén, hogy lehet a csapadékvizeket több száz méteren keresztül terelni? Nincs egy áteresz, hogy ne engedje tovább a vizet. Hol a Hivatal érdekérvényesítő ereje? Miért nincsen? A közvilágítással kapcsolatban örömmel közölték velük, hogy a közvilágítás jobb lesz. Tapasztalata szerint gyérebb lett a világítás. Korábban a közútkezelőnek elő kellett írnia, hogy milyen megvilágítás kell a gyalogos-átkelőhelyeknél. Példaként a Polgármesteri Hivatal előtti gyalogos-átkelőhelynél szintén nincs kivilágítva a zebra. Nem hagyta nyugodtan a közútkezelőt, míg a lámpákat ki nem cserélte. Ehhez kitartás kell. A vasúti felújítás esetében több évébe telt, hogy a várost átszelő két vasútvonal területét takarítsák ki, ne várjanak a MÁV-ra, hogy kitakarítsa, bízzanak meg ezzel foglalkozó társaságot. Nem látott utcájukban közterület-felügyelőt addig, míg az utcában el nem kezdtek építkezni. Rögtön megjelent a közterület-felügyelet őket ellenőrizni, hogy megvannak-e a szükséges papírok. Miért nem tesznek a képviselők egy olyan javaslatot, hogy minden érdi lakos, aki építkezik, kapjon 20 m2 területet területfoglalási engedély nélkül egy évben kétszer, vagy ingyenes tehergépjármű behajtást? Természetvédelemről beszélnek, meg a fák védelméről… Csodálatos fák vannak Érden, ezek megérdemelnék, hogy lajstromba vegyék, és megkeressék a tulajdonost, hogy segítsenek gallyazni őket. A város érdekeit ki védi? Úgy érzi alapvető problémák vannak, mind műszakilag, mind üzemeltetés ügyileg. Nagyon örül annak, hogy megoldják a zöldhulladék elszállítást, és nincs akkora probléma, mint azokban a városokban, ahol nem szállították el a szemetet, és működik a szelektív hulladékelszállítás is, itt azonban meg is állhat. Tessék önálló indítványokat előterjeszteni, maximum nem lesz rá pénz, egy ilyen várost pénz és ember nélkül működtetni nem lehet. Komoly műszaki felelős gárdára lenne szükség, hogy mit miért tesznek. Úgy gondolja, a terveket csak elfogadják úgy, ahogy a tervező megalkotta.

 

Lengyel József felvetései, kérdései:

Egy kérdést kifelejtett, mégpedig, hogy gondolkoznak-e a távlati fejlesztések során abban, hogy valahol Érden vagy Érd belterületén a levegő minőségét ellenőrző berendezést létrehoznak? Nem messze van Százhalombatta, Érd lassan 100 ezer fős lesz, lakásonként körülbelül két autóval. Az érdiek megérdemlik, hogy egy család eldöntse, hogy aznap milyen programot csinál a gyerekének, ha rossz a levegő. Egész biztosan van olyan autóstársa, aki ha megtudja aznap, hogy rossz a levegő, nem biztos, hogy autóba ülnek.

 

Simó Károly alpolgármester: Javasolja, hogy arra a kérdésre, amire tudnak a helyszínen válaszolni, adják meg a választ, amire nem, írásban küldjék meg azt a megadott címre. Az első téma a parkolóhelyek kialakítása a vasút mellett, illetve a belvárosban. 2009-ben készült egy tanulmány, mely kimutatta, hogy az érdi lakótelepen, illetve a városközpontban mintegy 2000 darab parkolóhely hiányzik. Ennek a hiánynak a felszámolása nem szándék kérdése, ezt csak lassan tudják megtenni. A MÁV beruházás kapcsán például az önkormányzat részéről felmerült az igény, hogy legyen egy P+R parkoló Érd-Felsőnél, ez ügyben megkéri Horváth Andreát, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetőjét a válaszadásra. A ruhagyűjtő konténerekkel kapcsolatban elmondja, hogy az Önkormányzat soha nem működtetett ruhagyűjtő konténert. Volt olyan szervezet, aki működtetett, viszont ezt meg kellett szüntetni, olyan elképesztő állapotok alakultak ki. Például a Tesco magára vállalta a működtetést és ott is beszüntették. Lehet, hogy más településen más emberek jártak, de Érden sem a közterületen, sem a magánterületen nem működött a ruhagyűjtő konténeres megoldás. A szelektív hulladékgyűjtés működik a városban, mindenki megkapta a szelektív gyűjtő kukáit, melyet rendszeresen havonta elszállítanak. Ez úton is kéri, hogy ne a kommunális hulladékgyűjtőbe, hanem ezekbe a szelektív hulladékgyűjtőkbe különítsék el a megfelelő hulladékot, illetve a hulladékudvarban is fogadja az ÉTH szolgáltató. A zöldhulladék tekintetében a 6 zsák nem új szabály, ez mintegy 0,5 m3-t jelent. Hozzáteszi, hogy érdemes végiggondolni a komposztálást, mert ez egy olyan módja a zöldhulladék kezelésnek, mely a jövőt jelenti. Gondoljanak bele, hogy drága pénzért, környezeti terheléssel elszállítani a zöldhulladékot a társadalom részére nem olcsó megoldás. Zöldhulladék esetében is működik az a megoldás, hogyha a 6 zsák nem elégséges, lehet vásárolni matricázott zsákot, melyben szerepel a szolgáltatás ára, és azt a zsákot el is szállítják, tehát ez az a szolgáltatási mennyiség, melyet a jelenlegi hulladékszállító a mostani költség keretek között tud biztosítani. Érden ezek a lehetőségek vannak. A Bajcsy-Zsilinszky, a Riminyáki úton és a Bem téren lévő homokzsákokkal kapcsolatban hozzáteszi, hogy a Riminyáki úton zajlik egy beruházás. A Bem térnél az a helyzet állt elő, hogy a Bem térre folyik az M7 autópálya vize, mint utólag kiderült, nem annyi csapadék érkezik, melyet az autópálya építők előzetesen jeleztek, tehát kapacitásbeli probléma van. A Bem térről érkező plusz csapadékvizet a városon keresztül kellene elvezetni, bővíteni kell a kapacitást. A Lőcsei úton is zajlik a kapacitás-bővítés, bíznak benne, hogy a Bem tértől az M7 autópályáról lezúduló vizet tovább lehet vezetni. Szeretné tisztázni, hogy az Önkormányzat nem épít Érden jégcsarnokot, azt egy egyesület építi. Jó dolognak tartja, ha Érden az Önkormányzat anyagi hozzájárulása nélkül jön létre egy olyan létesítmény, melyet érdiek ezrei fognak használni. Amennyiben prioritásokat állítanak fel, akkor az általa és dr. Bács István alpolgármester úr által már elmondott beruházások a prioritások, azonban, ha érkezik valaki Érdre, aki szeretne jégcsarnokot építeni, azt úgy gondolja, hogy nem szabad ebben akadályozni, mert ez egy jó dolog a város részére. A járásbíróság úgy gondolja, hogy szükséges a városba, hogy akinek ilyen ügye adódik, annak ne Budaörsre kelljen elmennie egy közel 70 ezer fős városból és környékéről. Az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatban úgy gondolja, hogy folyamatosan tájékoztatják az összes beruházásról, fejlesztésről a lakosságot. Most nem térne ki politikai részletekre, az, hogy a választáson kinek milyen esélye van, a választások során a választók eldöntik, hogy mi az a program, mely a város fejlődését szolgálja. A Lidl telekkel kapcsolatban elmondja, hogy a Lidl túl drágán vásárolta azt a telket 2005-ben, hogy most eladhassa, közben pedig változtak a piaci körülmények, ők pedig a vásárolt árnál olcsóbban nem adják el a telket. Kereskedelmi céget arra kényszeríteni, hogy beruházzon, nagyon nehéz lenne. Valóban történt több kísérlet az Önkormányzat részéről, hogy megállapodjanak velük, közben bejött még egy jogszabályi változás is. Sajnálatos, hogy a korábbi 2005-ös terveket nem valósítják meg. Véleménye szerint jól tette az akkori Önkormányzat, hogy nem ment abba bele, hogy a város alközpontjába egy dobozszerű építményt helyezzenek el. Bízik benne, hogy lesz ez ügyben is megoldás. A további kérdésekre írásban fognak válaszolni. A Kutyavári úti csapadékvíz-elvezetéssel, illetve, hogy mi történt a Fürdő utcában, teljes mértékben egyetért, azonban érdemes megnézni, hogy a probléma honnan ered. A legtöbb esetben a megjelenő csapadékvíz nem ott keletkezik, ahol problémát okoz. Például a Keserűfű utcában, mely a Fürdő utcára csatlakozik. Az utóbbi években Diósdon egy komoly terület beépült, ennek a területnek a vize a Bajuszfű utcán keresztül érkezik a Keserűfű utcába, onnan pedig a Fürdő utcába ékezve okozza a problémákat. Akkora területekről van szó, hogy egy ilyen beruházás esetén azt felmérni, tervezni, magántulajdonosokkal megegyezni, engedélyezni több 100 millió forintba és évekbe kerül. Több egyeztetés zajlott a diósdi és a törökbálinti önkormányzattal is ez ügyben. A közvilágítással kapcsolatban felvetődött, hogy nem elég a fényerő. Hangsúlyozza, hogy az Önkormányzat nem költött milliárdokat a közvilágításra, mint ahogy ez elhangzott, a közvilágítási beruházást koncessziós cég valósította meg. A korszerű led lámpák sok szakértő véleménye szerint a jobb világítást, illetve a takarékosabb üzemeltetést teszik lehetővé. Felmerült a kérdés, hogy korábban ezek a nagyon erős lámpák átvilágítottak a fák lombkoronáján is, a led világítás esetében a fény nem jut át a lombkoronán. Erre valóban minél jobban közelítő megoldás szükséges, hogy hogyan lehet rávenni az ingatlantulajdonosokat, vagy közterületen megoldani, hogy a lombkorona ne takarja el a fényt. Felmerült az ÉTV és ÉTCS kivásárlása. Ez nem merült feledésbe, továbbra is szerepel a Modern Városok Programban. Jelenleg az ÉTCS-ben és az ÉTV-ben egy francia érdekeltségű cég, a Veolia érdekelt. A francia cég 2005-ben került bele, akkor 20 éves szerződés köttetet. Lényegében 25%-os tulajdonrésszel irányítja a cégeket, több tárgyalási forduló volt, az egyik cég esetében már hajlanak az eladás felé, az állam képviselői tárgyalnak, nyilván a pénzügyi fedezetet is meg kellett teremteni. A cég más magyarországi településen is érdekelt, többek között a Budapesti Csatornázási Művekben is. Tehát továbbra is az a szándék, hogy a víziközművek önkormányzati és/vagy állami tulajdonba kerüljenek. Arra, hogy a vízdíjak 40%-kal magasabbak, hozzáteszi, hogy a vízdíjakra 2012 óta nincs az önkormányzatnak ráhatása, hiszen a víziközművekről szóló törvény ezt minisztériumi hatáskörbe helyezte át. A díjak 2012-ig képlet alapján emelkedtek, melyre szintén kevés befolyása volt az önkormányzatnak, hiszen amikor a cégeket eladták, szerződésben vállalták, hogy a díjat hogyan kell emelni. Innentől két opció állt az Önkormányzat rendelkezésére vagy betartja a szerződést vagy kifizeti az adókülönbséget. Egyetértenek abban, hogy jó lenne a helyzetet rendezni tulajdonosi oldalról, és a közmű cégek kerüljenek közösségi tulajdonba. Amikor az érdi csatornázási program pályázatát benyújtották, mely nagy értékű pályázat volt, az volt az eljárásrend, hogy meg kellett küldeni a Kormánynak, aki továbbította Brüsszelbe jóváhagyásra. 2008 decemberében be lett nyújtva a pályázat, a Kormány februárban megküldte Brüsszelbe, ahol visszadobták, hogy nem tudják támogatni a 32 milliárd forintot. Az indok a francia cég bekerülési módja volt, tehát a privatizáció módja nem volt elfogadható. Akkor született egy olyan megoldás, hogy amennyiben el lehet különíteni és visszaadják a csatornaüzemeltetési jogot, és átlátható módon megtörténik az üzemeltető kiválasztása, akkor adják a csatornázási programhoz a támogatást. Az ÉTV-től külön céget kellett létrehozni, akkor kaphatták meg a csatornázási támogatást. A két cégnek ugyanaz az ügyvezetője és műszaki gárdája van, az Uniós elvárás miatt lett két cég. Polgármester úr már rég óta szeretné egybeolvasztani, amennyiben a jogszabályi lehetőségek megengedik. Az építményadó tekintetében elhangzott, hogy megyei jogú városok tekintetében végzett egy összehasonlítást –melyet írásban meg tudnak küldeni – véleménye szerint átlagos az érdi építményadó, sok városban magasabb. Kifejti véleményét az adó jelentőségéről. Példaként hozzáteszi, hogy míg Győrben az egy főre eső iparűzési adó 220 ezer forint, Érden 19 ezer forint. Azon dolgoznak, hogy Érden is elérjék, hogy legyen iparűzési adó. Kérdés volt, hogy az építményadó, melyet befizetnek, mire megy. Ez látható a költségvetésben, de nyilvánvalóan csak abból nem lehet aszfalt utakat építeni. Illik kiemelni a kedvezményrendszert is az ingatlanba bejelentkezők után. Parkolóhelyek létesültek a városközpontban, valóban több helyre lenne még szükség, melyről kifejti véleményét. A vitát le kell folytatni, hogy akarnak-e fizető parkolót a belvárosban. Az eddigi visszajelzések alapján nem akarnak. Amennyiben a fizető parkolás nincs napirenden, ezzel párhuzamosan a parkolóházak üzemeltetése sem, mert ha nincs igény rá, akkor nem lesz beruházó, aki megépítse. A Diósdi úti csapadékvíz-elvezető csatornával kapcsolatban elhangzott, hogy túl nagy a mérete. A tervezők szerint pontosan ekkora méret kell, hogy a több ágról érkező csapadékvizet elvezesse. Azok a kiöntések, melyeket tapasztaltak, valamint az óvodánál a homokzsákok azért voltak, mert fizikailag nem lehetett úgy ütemezni az Antal utcai munkálatokat a vasútberuházás miatt, hogy hamarabb el tudjon készülni, mint a Riminyáki út. Az a méret szükséges, teljes mértékben igaza van a hozzászólónak, sok pénzbe kerül, de szükséges ahhoz, hogy az összes oda érkező csapadékvizet biztonságosan el lehessen vezetni az Antal utcán és a vasúton keresztül. A Hunor és Huba utcában épülő csapadékelvezető csatorna az Áfonya és Avar utca vizét is el fogja vezetni. Lentről kell kezdeni, hogy több részre lehessen elosztani, a régi árkok nem tudják a funkciót betölteni. Ófaluban a kútról sok rémhírt hallani, jelenti, hogy Zsirkai László el tudja mondani a pontos számadatokat.

 

Zsirkai László, az Érdi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft. ügyvezetője: Két kútról kell beszélni. Most a hévízkútról kérdeztek, de tudni kell, hogy hosszú ideje van egy kontingensük, egy hideg vizes kút üzemeltetése, mely 60 ezer m3/év hozamot hoz, illetve van a termál kút, mely 100 ezer m3/év kitermelésre ad lehetőséget. Mindkét kút műszaki állapota silánnyá minősült, a hideg vizes kutat azonnali hatállyal, a meleg vizes kutat pedig 2020. június 30-áig engedélyezte a megfelelő hatóság, melyet úgy döntöttek, hogy felújítanak. A hévízi kút további problémája - a műszaki paraméterek mellett - a Beliczay-sziget közelsége, tehát természetvédelmi és veszélyes árvizes területen volt, onnan azt ki kellett menteni. Mindkét vízforrást meg akarták menteni. A tavalyi év folyamán a hideg vizes kutat teljesen helyreállították és megfelelő minőségű és mennyiségű vizet kapnak. A hévízi kutat is újra fúrták, mely jelenleg 900 méter mély, az előző 800 méteres kút helyett. Ennek a műszaki adatait meg tudja adni. 340 liter/perc hozamot tud biztosítani a kút. Az előző kút 42 fokos hőmérsékletű vize most 44 fokban került megállapításra, mely azért lényeges, hogy termálkútnak lehessen nevezni és úgy engedélyeztetni, hiszen a vízhőmérsékletnek 40 fok felett kell lenni. Mivel az előző vízmennyiség után is termál- és gyógyvízzé volt minősítve, most a termál- és gyógyvízzé minősítés indult el. A csővezeték elért a felszínig, a vízkivételi műnek, tehát a szivattyúnak és a tároló és elektromos berendezéseknek a kiképzése van folyamatban.

 

Simó Károly alpolgármester: Omakker Judit által felmerült kérdésre, hogy mi lesz a volt téglagyár területén elmondja, hogy az egyik opció, hogy legyen egy olyan létesítmény, ahol az említett vizet is lehet hasznosítani, hiszen mindannyian tudják, hogy a volt Termál Szálló soha nem volt önkormányzati tulajdonban, magántulajdonban van. A volt téglagyár területén úgy gondolja, helye lenne egy olyan létesítménynek, ahol a termálvizet gyógyulásra is lehet használni.

 

Zsirkai László, az Érdi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft. ügyvezetője: Valóban régen foglalkoznak a témával. A téglagyár üzemi épületei és kéménye bontásra kerültek azok műszaki állapota miatt. Természetesen nem hagyják a területet parlagon, elkezdődtek a tervezési munkák, a programtervek. Folyamatos egyeztetési munkákat végeztek főépítész asszonnyal is.

 

Fehérné Tölgyesi Ildikó főépítész: A Modern Városok Program Ófalu turisztikai fejlesztési csomagjában benne van, mint ahogy azt az alpolgármester úr említette, a Minaret és Hamzsabég tér rendezése, de ennek a programcsomagnak a másik fontos eleme, a volt téglagyár területén történő fejlesztés. A Nartarchitect Építész Irodát bízta meg az Önkormányzat a fejlesztési terv elkészítésével. A volt irodaépületben egy büfé tervei körvonalazódnak, a meglévő és megtartott szárító épületben egy fedett és részben nyitott rendezvénytér terveinek készítése van folyamatban. A Duna parton van egy vasbeton építmény, mely korábban a kikötő művéhez tartozott, itt egy pihenőterasz elkészítése van tervben. A rendezvénytérhez akár rendezvényszínpad, illetve kertmozi megrendezésére alkalmas színtér is készülhet. Ami a legnagyobb méretű eleme a beruházásnak, az említett rendezvénytér. Hozzáteszi, hogy akit érdekelnek a tervek, megtekinthetők a főépítészi irodában.

 

Simó Károly alpolgármester: Ez a Batthyány terv II. ütemében szerepel, 2019-2028 közötti időszakban valósulhat meg. Felkéri a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodát, hogy a lakótelep és az Alsó utcában a Marianum Általános Iskola környékén mérjék fel az árkokat, és írásban nyújtsanak választ, hogy milyen intézkedések történtek. Lengyel József úrnak több felvetése volt, sokkal egyetért, megköszöni a felvetéseket. Az Érdi Televízióban minden hónapban van a fogadóóra című műsor, melyre a beküldött kérdésekre válaszol polgármester úr. Abban is egyetért, és a technikai megoldás is körvonalazódik, hogy interaktívan, „webinár” formájában akár egy adott pillanatban meghirdetett időpontban egy adott felületre lehessen belépni, azon keresztül kérdéseket feltenni, érdemi párbeszéd céljából, ha azt lehet biztosítani. Amennyiben az Érdi Televízió ügyvezetőjének erre vonatkozóan lesz hozzászólása, feltett kérdésére írásban válaszolni fog. Érd-Alsónál valóban kormányablak épül, kormányzati projekt keretében, még adódnak ott szemeteléssel kapcsolatos problémák, a közterület-felügyelők folyamatosan ellenőriznek. A Gyula utca és Tárnoki úttal kapcsolatban elmondja, hogy a szennyvízcsatorna nem egyezik meg a csapadékvíz-csatornával, tehát csapadékvizet szennyvízcsatornába szigorúan tilos engedni. Megkéri a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Irodát, hogy vizsgálja meg, hogy ott milyen cső van, és merre folyik a víz. A távlati tervekkel kapcsolatban említette, hogy több csomópont van tervezés, építés, illetve közbeszerzés alatt, az egyik például a Kálvin téri csomópont. Ahogy említette az aluljáróból kijövet jó lenne egy bypass ág, nem csak kifele, hanem a Stop-Shop irányából is bekanyarodva. A tervezők egy turbó körforgalmat javasoltak, a műszaki terv készítőinek álláspontja szerint ez megoldaná a csomópont áteresztőképességét, melyre a pénzösszeg rendelkezésre áll. Kivitelező még nem jelentkezett. Egyetért azzal, hogy a postánál való parkolás nagyon nehézkes, nincs hely a környéken. Azt lehet tenni, hogy a Stop-Shop parkolóházban parkolni a gépjárművel és átmenni a postához. Úgy gondolja, hogy rövidtávú megoldás nincs parkolóhely kialakítására. A 30-as sebességkorlátozó táblák életszerűségének megvitatása meghaladja a mai beszélgetést, a közlekedéskultúra nemcsak Magyarországot érinti. A Csaba utca építés alatt lévő út, ahol két oldalán dolgoznak a szegélyépítő munkások és ki van helyezve a 30-as tábla, mégis előznek az emberek. Parkvárosban a Szövő utcából nyíló egyik utca nemrégiben aszfaltozásra került 12 ingatlan hosszában, és ott fekvőrendőrt kértek a lakók, pedig ott többségében az utcában vagy a környéken lakók közlekednek.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Eddig is volt a városközpontban és a város több pontján levegőtisztaság mérés, amennyiben igényli, el tudják küldeni a mérések eredményét. További intézkedések is várhatóak ezzel kapcsolatban. Hozzáteszi, hogy a Levegő Munkacsoport is mérte a városban több helyen a levegő tisztaságát. Az égetések, a kályhákba betett különféle anyagok okozzák legfőbbképpen a rossz minőségű levegőt, azonban hozzáteszi, hogy nem a jegyző, hanem a Kormányhivatal hatáskörébe tartoznak a levegőtisztasággal összefüggő hatósági intézkedések. Folyamatos tárgyalásban vannak mind a Járási, mind a Kormányhivatallal, napirendre fog kerülni, hogy a közös ellenőrzések és hatósági intézkedések hogyan valósíthatóak meg.

 

Simó Károly alpolgármester: Az úrnak jegyző asszony írásban megküldi az adatokat. A Stop Shop két körforgalom közötti részére vonatkozóan két nézet ütközik: hogy tegyék lehetővé a gépjárművek közlekedését, akiket zavarnak a gyalogos-átkelőhelyen átkelők, ellenben a másik nézet pedig hogy a lehető legkevesebb gépjármű közlekedjen ott. Véleménye szerint, ha belvárosról van szó, el kellene érni, hogy az autósok más útvonalon tudjanak közlekedni. A buszpályaudvarral kapcsolatban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. A Kormány nem nagyvonalú Érddel, hanem a megalapozott és prioritásokkal rendelkező beruházásokra ad pénzügyi forrást. Egy gyalogos aluljáró megépítése véleménye szerint távlati terv lehet, addig a kompromisszumok megkötése szükséges. A zebrák tekintetében valóban említést tett a készülő útkoncepcióról, sok helyen szükség lesz Érden gyalogosátkelő hely létesítésére, melyeket az útkoncepcióban beterveznek a tervezők. A sportcsarnokkal kapcsolatban felmerült, hogy a közlekedési beruházások azért nem valósulnának meg, mert valaki a pénzt sportcsarnokra költené. Ahogy említette sem a jégcsarnokot, sem az Ercsi úti sportközpontot nem az Önkormányzat építi, tehát két különböző kasszáról van szó. Egy városba kellenek szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények is. Az egyéb kérdésekre írásban nyújtanak választ. A Bajcsy-Zsilinszky úton lakók elmentek a közmeghallgatásról, de írásban megkapják a választ. A gyalogos-átkelőhelyek valóban szükségesek, hamarosan reméli, hogy eljutnak odáig, hogy sűrűbben lesznek zebrák, többek között az orvosi rendelő és gyógyszertár környékén. Polgármester úr elmondta, hogy az úton VÉDA kapuk is célszerűek lennének a gyorshajtás visszaszorítása érdekében. Elhangzott, hogy az iskoláig épült a járda, az Aggteleki úton nem folytatódott. Az az oka, hogy a járda a képviselői keretből épült, mely évente adott összeg, 10 millió forint. Bízik benne, hogy ezt lehet majd tovább folytatni. A csatornázással kapcsolatos felvetésre, hogy volt benne Uniós összeg is, elmondja, hogy természetesen, hiszen a pénzügyi elszámolásban, melyet 2017 novemberében fogadott el a Közgyűlés, pontosan ki volt mutatva, hogy az EU-s pénzek, illetve az Önerő Alap is benne volt a programban, ezen kívül pedig szükség volt azokra a befizetésekre, melyeket a társulati tagok közösen megtettek a programhoz. Az Alsóvölgyi út házszámtáblázásával kapcsolatban elmondja, hogy valóban van egy helyi rendelet. Szintén két érv ütközik. Mindenkit rá kell venni, hogy kitáblázza a házát, mely hosszú folyamat lesz, az azonosíthatóság érdekében. A média segítségét is fogják kérni, hogy mindenkinek a saját érdekében szükséges, hogy a saját házszámtábláját kitegye. Úgy gondolja, hogy nem vezet eredményre az sem, ha tömegével büntetik a családokat annak hiányáért. Felmerült a házszámtáblák egységesítésének gondolata is. Az új utcanév táblák megújítása folyamatban van, írásban nyújtanak választ, hogy hol tart. Az Érdi Újság terjesztésével rengeteg panasz van, szúrópróbaszerűen zajlik az ellenőrzés. Egyetlen olyan cég van, akinek van terjesztő hálózata, ez a cég magáncég. Mindenkit arra kér, hogy jelentsék be, hogy hová nem jut el az újság, és akkor azt könnyebb ellenőrizni. A visszajelzés lehetősége olvasói levélre, ennek megválaszolását átadja ügyvezető úrnak. Már többször felmerült, hogy az önkormányzatnak nincs sem szándéka, sem lehetősége befolyásolni, hogy mit tartalmaz az újság. Szilasi Györgyné sajnálja, hogy elment, mert elmúlt években is szívesen válaszolt felvetéseire. Már korábban is elmondta, de megismétli, hogy a 3 szám, melyet említett - mégpedig, hogy a bekötések tekintetében 20 ezer, 22 ezer és 17 ezer szerepel - mindhárom szám igaz, csak más tekintetben. A 20 ezer egy régebbi újságban szerepelt, hogy 20 ezren már szerződést kötöttek a csatornaszolgáltató céggel. A 22 ezer, hogy a 3 településen együtt összesen annyi fizikai csonk került elhelyezésre az ingatlanokra, a 17 ezer pedig csak Érdre vonatkozóan. A Társulatnál megvan a tagnyilvántartás, Érden 17 ezer csonk létesült. A többi kérdésére írásban válaszolnak, ahogy a Csenkesz utcára vonatkozóan érkezett felvetésre is. Nem mondta soha senki, hogy 300 kilométer út épül most 2019-ig. Ahogy említést is tett a bevezetőben, hogy a tervezése megkezdődött ennek, de ez hosszú folyamat, illetve a 2019-2028 közötti időszakban szerepel a szerencsés esetben 250 kilométer út. Költségvetés tekintetében elmondja, hogy véleménye szerint annak bármely önkormányzati vezető, tervező örülne, ha most meg tudnák mondani, hogy mi mennyibe kerül és biztosan lesz kivitelező. Rengeteg bizonytalansági tényező van manapság, nem mernek olyat mondani, hogy ha van egy költségkeret egy beruházás megvalósítására, hogy figyelembe véve a határidőket és a költségeket, egy összegből megvalósul bármi. Ezekre példákat mondd. Uniós beruházások esetében, ha nincs legalább két jelentkező, hiába áll rendelkezésre a bankszámlán az összeg, nem lehet eredményt hirdetni, új közbeszerzést kell kiírni, addigra megint többe kerül a beruházás. A bizonytalanságok nem azért vannak, mert nem helyesen tervezik, hanem az élethez kell tervezni, és a felmerülő élethelyzetekhez mérten kell a feladatokat a lehető legrugalmasabban megoldani. Nem a sportcentrumot propagálni felszólásra hozzáteszi, hogy van, aki a sportlétesítményeket is fontosnak tartja, mert a városban kellenek olyan helyek, ahol a szabadidőt hasznosan el lehet tölteni. A prioritási listán sok minden lehet párhuzamosan, főleg ha vannak sportlétesítmények magánberuházásban, az nem azt jelenti, hogy máshonnan veszik el a pénzt. Az Alsóvölgyi úton lévő forgalom valóban fontos kérdés, kéri a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodát, hogy az eddigi intézkedésekről, illetve a lehetőségekről (pl: forgalomcsillapító ládák) tájékoztassák a kérdést felvetőt. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban, hogy ki, hol dolgozzon, az Önkormányzat nem mondhatja meg, melyik munkánál dolgozzanak, nem az Önkormányzat alkalmazza az embereket, hanem a szabályok szerint ezeket közbeszerzésen hirdetik meg. Mindenki rajta van és igyekszik a legtöbb szakembert ide vonzani, de olyat hogy munkaerőt priorizálni, hogy hol dolgozzanak, nem lehet. A többi Alsóvölgyi úttal kapcsolatos kérdésére írásban fognak válaszolni. A kutakkal kapcsolatos felvetésre válaszolva, polgármester úr több sajtótájékoztatón is beszámolt, és az az álláspont, hogy a parlament decemberben tárgyalja, hogy a határidő - mely a kutak bejelentésének határideje - 2018. december 31-éről, 2020. december 31-ére módosuljon, tehát mindenkinek azt javasolja, hogy várjanak még. Bízik benne, hogy életszerűbb javaslat fog kialakulni a két év alatt. A Berzsenyi Dániel utcából szintén felmerült, hogy sportlétesítmények helyett kulturális létesítményeket kellene inkább építeni, megismétli, hogy nincs olyan, hogy sportlétesítmény miatt ne épülne kulturális létesítmény. A 2019-2028 közötti fejlesztési irányok listájában a kulturális létesítmények tekintetében, a Felső utcában lenne egy olyan központ, ahol a könyvtár, a művelődési ház és egyéb létesítmények koncentráltan meg tudnának jelenni, Megyei jogú városként vannak ilyen tekintetben kötelezettségeik is, bízik benne, hogy már a 2019. évi költségvetésben fog szerepelni az előkészítésre pénzügyi forrás. Amint a megvalósításra meg tudják szerezni a forrást 2019. után, akkor az említett kulturális létesítmények is megvalósulhatnak. A téglagyár területével kapcsolatban már említést tettek a korábbiakban, hogy mik a tervek. Az első ütem, melynek most készül a tervezése, az egy nagyon nagy terület, alaposan kell hozzányúlni. Szintén van itt még egy lefolytatandó társadalmi vita, hiszen van, aki sűrű beépítést, intenzív kihasználást szeretne, van, aki pedig a jelenleg lévő csendet. Ahogy korábban hangsúlyozta a termálvíz felhasználásához is kell lennie létesítménynek. A levegőminőségéről, illetve az égetésekről kéri jegyző asszonyt, hogy mondja el, hogy mit tudnak tenni, ha a környéken zavaró dolgokat égetnek.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Említette, hogy ez a Kormányhivatal, Járási Hivatal hatásköre, de azt is elmondta, hogy egyeztetések folynak a közigazgatási szervek között, keresik a lehetőségét azon hatósági eszközöknek, melyekkel ezek az esetek megelőzhetőek.

 

Simó Károly alpolgármester: A Bem téri zajvédő fal tekintetében megkéri a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodát, hogy nyújtson választ, ez ügyben sokat leveleztek a NIF Zrt.-vel.

 

Horváth Andrea, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetője: A zajvédő fal szükségessége többször felmerült, hogy kellene Érd teljes hosszában az M7 mellett. A Magyar Közút üzemelteti az autópályát, akik azt válaszolták, hogy zajvédő falat csak akkor tudnak létesíteni, ha igazolódik, hogy szükséges és méréseket végeznek. Az építés után a lehajtó szakaszhoz vissza is tettek zajvédő falakat, a lényeg, hogy betették a költségvetésükbe és amint lehetőségük van, akkor befejezik a zajvédő falak építését. A Fundoklia-völgy, Szövő utca környékén és az M7 lehajtó esetében, az Iparos úton van erre szükség, levelezésben vannak ez ügyben.

 

Simó Károly alpolgármester: Kéri, hogy ezeket az információkat írásban is erősítsék meg a kérdést felvetőnek. A Martinovics és Tárnoki út csatlakozási ponttal kapcsolatban elmondja, hogy a Tárnoki út műszaki átadása nem történt meg. Élénk vitában vannak a kivitelezővel, az általa is említett csatlakozási pontok és a Tárnoki út egyéb szakaszával kapcsolatos műszaki

problémák kapcsán. A műszaki átadás-átvétel előtt komoly igénylistát nyújtottak be, amíg ezek nem kerülnek elvégzésre, addig nem kapja meg az ellenértéket a beruházó. Bízik benne, hogy az elkészült Tárnoki úti szakasz a környékbelieknek is hasznos beruházás lesz. A Kalotaszegi utca körforgalomból induló szakaszának takarítását oldja meg a Városüzemeltetési Iroda és írjanak választ a kérdést felvetőnek. Kéri a tájékoztatást, hogy hová lehet bejelentést tenni, ha a közvilágítást eltakarja a növényzet.

 

Horváth Andrea, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetője: Az Érdi Közterület Fenntartó Intézménynek van egy honlapja, ahol a közterületekkel kapcsolatos hibákat lehet jelenteni, a másik, ha a varosuzemeltetes@erd.hu címre írnak, akkor továbbítják a kéréseket.

 

Simó Károly alpolgármester: A Gyöngyvirág utcából érkezett felvetésre elmondja, hogy igyekeznek a lakók bizalmát kiérdemelni, hogy a város területén hol építenek. Úgy gondolja, hogy minden területi képviselő a saját területén igyekszik kommunikálni. Nem mindig, mindenkivel tudnak beszélni. Felmerült, hogy nem látta a közterület-felügyelőket. Érden több közterület-felügyelő van, akik gépjárművel járják a területüket, abban a pár másodpercben lehet, hogy nem látják, ha elmennek, de akkor állnak meg, ha van ok intézkedésre. A jelzőlámpák láthatóságára a Mol kútnál kéri, hogy írásban válaszoljanak. A gyalogátkelők megvilágítása mindenképpen a szabványok szerint zajlik, a zöldhulladék elszállítását pedig már érintették. Mindenkinek megköszöni a felvetését, hozzászólását, a közmeghallgatást fontos fórumnak tartja. A legtöbb kérdésben írásos választ is fognak fogalmazni, a kérdésekre adott válaszok a www.erd.hu honlapon is elérhetőek lesznek.