Kopor Tihamér (Érdligeti – Kutyavári Településrészi Önkormányzat elnöke): Köszönti a megjelent tagokat, vendégeket. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes 7 fővel. Ismerteti a napirendi javaslatot.

 

 

NAPIRENDI JAVASLAT:

 

1.) Tájékoztató az elmúlt hónapban történt körzeti megbízotti eseményekről

2.) Tájékoztató az elmúlt hónapban történt polgárőrségi eseményekről

3.) Tájékoztató a 2013. május 30-ai Közgyűlés ülésének főbb napirendi pontjairól

4.) Egyebek

 

A településrészi önkormányzat a napirendi javaslatot (7 igen szavazattal) egyhangúlag elfogadta.

 

1. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: Tájékoztató az elmúlt hónapban történt körzeti megbízotti eseményekről

 

Sipos Zsolt (körzeti megbízott): Felhívja a figyelmet, hogy a jó idő beköszöntével jobban figyeljenek oda a nyitott ablakokra, ajtókra a lakosok. Elmondja, hogy az Érdi Városi Polgárőr Egyesület új vezetője Pálházy Imre lett. A Szigetszentmiklósi Rendőrkapitánysággal felvették a kapcsolatot, körzeti megbízottak hetente egy napot felváltva Érden, illetve Szigetszentmiklóson a körzeti megbízottak egymásnak besegítenek.

 

Tóthné Tas Mária (tag): A Kankalin utcai ingatlan eladásokra hívja fel a figyelmet.

 

Kopor Tihamér: A Tétényi út a vasúti aluljárót a festés után másnap újra összefirkálták graffitival. A Sárd utcába időnként még mindig be-betéved 7,5 t nagyobb teherautó. A Rebarbara utcát menekülő útként használják – néhányan nem a megengedett sebességgel.

 

 

 

2. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: Tájékoztató az elmúlt hónapban történt polgárőrségi eseményekről

 

A napirendi pont tárgyalására nem került sor.

 

3. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: Tájékoztató a 2013. május 30-ai Közgyűlés ülésének főbb napirendi pontjairól

 

Kopor Tihamér: Ismerteti a főbb napirendeket.

 

1, Javaslat a II. világháborúban elesett érdi katonák emlékét őrző hősi emlékmű engedélyezési terveinek elkészítésére

Kopor Tihamér: A 82/2013. (III.28.) számú közgyűlési határozatnak megfelelően a meghívásos pályázaton a kiválasztott alkotóművész, Városi Ferenc a szakértői zsűri és az Oktatási és Művelődési Bizottság elsősorban javasolt „leporelló” munkacímű alkotásának a Hősök terére történő elhelyezését (áthelyezését) megvizsgálta. A helyszíni bejárás és a környezet alapos vizsgálata alapján a következő megállapítás született. Az alkotás az óvoda játszókertjének területén belüli elhelyezése, az I. világháborús emlékmű közelében a cortenacél tulajdonságai miatt nem javasolt. A játszó kerten kívül a Hősök tere fennmaradó részének egyetlen alkalmas pontján a logikusnak tűnő elhelyezés az új és a régi emlékmű egymáshoz közel történő elhelyezése „szétfeszíti” a kereteket, és a terület teljes átépítését követelné meg. Az átépítés közműáthelyezésekkel, légvezetékek kábelesítésével, térburkolatok készítésével, vízelvezető rendszer megoldásával egészíti ki a feladatot. Az alkotás ezen a helyszínen történő elhelyezése komoly térrendezési munka nélkül is egy drága, zsúfolt, kedvezőtlen kialakítást eredményezne. A területen, összességében – a nyertes „leporelló” pályamű sem az I. világháborús emlékművel, sem nélküle méltó módon nem helyezhető el.  Az áldozatok neveinek helyigénye, és a választott technológia által meghatározott méretek nem teszik lehetővé az alkotás „kicsinyítését”.

Javaslat:

?  Amennyiben a Közgyűlés a szakmai előkészítési folyamatban első helyen – a művész által a Múzeum sétányra javasolt - „Leporelló” munkacímű alkotást kívánja megvalósítani, javasolt az alkotás tervezett helyszínen, a Múzeum sétányon történő elhelyezése.

?  Amennyiben a Közgyűlés ragaszkodik a Hősök tere – óvoda kerten kívüli lehetséges helyszínéhez – javasolt a kiválasztott alkotó másik, a szakmai zsűri által szintén nagyra értékelt alkotása alapján kiadni a megbízást a végleges tervek elkészítésére.

 

2, Javaslat a volt katonai lőtér területére vonatkozó településrendezési tervmódosítások véleményezési dokumentációjának jóváhagyására, a közigazgatási egyeztetés megindítására

Kopor Tihamér: A Közgyűlés az elmúlt évben döntött a volt lőtér területére vonatkozó településrendezési tanulmányterv elfogadásáról, és településrendezési szerződés megkötéséről, valamint a – tulajdonos/beruházó finanszírozásában – a hatályos településrendezési tervek módosításáról. A módosítás a Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv területre vonatkozó részének megváltoztatását jelenti. A város észak-nyugati határán elhelyezkedő, ~16 ha nagyságú, volt honvédségi, jelenleg beépítetlen területen a területfejlesztő-tulajdonos a környező kertvárosi lakóterületekhez hasonló intenzitású lakóterületet kíván kialakítani. A döntéshozatal óta megtörtént a hatályos településrendezési tervek módosítását is célzó, tulajdonosi felajánlásokat is tartalmazó településrendezési szerződés aláírása, a tervezés tematikájának, tartalmi elemeinek meghatározása, az ingatlanfejlesztő költségviselésében a tervezési szerződés megkötése. A természet-, és környezet védelméért felelős hatóságok előzetes véleményükben úgy nyilatkoztak, hogy a sóskúti Natura 2000 természetvédelmi területek szomszédsága, valamint az ökológiai hálózat pufferterületi érintettség miatt szükséges az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatása. A közzététel alatt egy, a korábbi lakossági ellenző bejelentéssel megegyező tartalmú észrevétel érkezett. A vonatkozó jogszabályok szerint a településrendezési tervek módosítása, és a környezeti vizsgálat lefolytatása egymással párhuzamosan, de külön eljárásban zajlik.  A volt lőtér tervezett beépítését ellenző, írásban benyújtott lakossági észrevételek nyomán, és az érintettek kérésére 2013. május 13-án lakossági fórumot tartott a tulajdonos/fejlesztő, településtervezők, természetvédelmi szakértők, önkormányzat képviselők részvételével. A fórum jelentős érdeklődés mellett, mintegy száz, többnyire környékbeli lakos aktív részvételével zajlott. A hozzászólók többsége a tervezett fejlesztést csak akkor tartja megvalósíthatónak, ha megfelelő garanciát kap arra, hogy a közmű,- közlekedési,- intézményi infrastruktúra ellátás a területfejlesztés után is biztonságos lesz, illetve megfelelő kapacitásbővítések történnek ennek érdekében. A beruházást ellenzők az érintett terület lakóövezeti átsorolásából származó felértékelődés „ellentételezéseként” az önkormányzati tulajdonba kerülő ~3,9 ha nagyságú terület átadását, és az Esztergályos utca kiépítését sem tartják elegendőnek. Megfogalmazódott a tervezett fejlesztés elhúzódásának, félbemaradásának aggálya, és esetleges ingatlanérték-csökkentő hatása is. A fejlesztést támogató lakosok a beruházástól a perifériális terület rendeződését, a közbiztonság, köztisztaság javulását várják, melytől a környékbeli ingatlanok értékének növekedését, a terület presztízsének felértékelődését, az egyéb fejlesztések fellendülését is remélik. A fórum szakmai résztvevői az elhangzottakat a továbbtervezés során a lehetőségek szerint figyelembe veszik.

 

Demjén Attila (tag): Családi házas lakóövezetet építenének. 

 

3, Javaslat Érd Megyei Jogú Város településképi védelmével összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosítására

Kopor Tihamér: A településfejlesztés és településrendezés, valamint az építésügy területén történt jelentős jogszabályváltozások miatt a Közgyűlés 2013. januári ülésén megalkotta Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló rendeletét, mely az új jogintézményként létrejött településképi véleményezés szabályait, valamint ezzel összefüggésben a tervtanács működési rendjét határozza meg. A rendelet 2013. február 7-től hatályos szabályait az ezt követően indult építési engedély köteles eljárásokban kell alkalmazni. Már a januári előterjesztésben említésre került, hogy a jogszabályváltozások nyomán az önkormányzatoknak további eszközeik lehetnek a településkép kedvező alakítása és fenntartása érdekében, amennyiben ezekre rendeleti szabályokat alkotnak. Ezek a következők:

-         A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le az engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében;

-         A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le (településképi kötelezés).

Annak érdekében, hogy a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott településkép védelmi eszközök rendelkezésünkre álljanak, illetve az új rendelkezések bevezetésével a kapcsolódó helyi rendeletek közötti összhang megteremtődjön az alábbi rendeletek módosítására van szükség:

Településkép védelméről szóló helyi rendelet:

A településkép védelméről szóló rendeletet ki kell egészíteni a településképi bejelentési eljárás új jogintézményének szabályrendszerével. Itt lehet megállapítani az építési engedélyhez ugyan nem kötött, de a településképet mégis jelentős módon befolyásoló településképi bejelentési eljárásra kötelezett tevékenységek körét (pl. rendeltetésmódosítás, hirdető-berendezések elhelyezése, kerítésépítés stb.), az érintett területeket, és az eljárás egyéb szabályait. A rendeletben a bejelentési kötelezettséggel érintett, azaz a településkép szempontjából érzékeny területként a tervtanácsi területek, és a településkép-védelmi területek kerültek kijelölésre, a hirdető-berendezések elhelyezése tekintetében pedig a város teljes közigazgatási területe. A polgármester a rendeletben meghatározott területen és tevékenységkörben a bejelentett tervek megvalósíthatóságáról 8 napon belül igazolást állít ki, tiltás esetén a tevékenység nem végezhető. A döntés kötelező érvényű, ellene fellebbezni a közgyűléshez lehet. A polgármester döntését a főépítész véleményére alapozva hozza meg. Az építési törvény szerint itt lehet élni a településképi kötelezés jogintézményével, pl. a településképet rontó cégérek, reklámok megszüntetése, és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését a polgármester önkormányzati hatósági döntéssel rendelheti el. A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetében a Közgyűlés önkormányzati rendeletben 50.000 Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el. A bejelentés, az ellenőrzés, és kötelezés szabályainak hathatós alkalmazása – az, hogy a településkép rendeződését célzó pozitív célt valóban elérjük – a Főépítészi Csoport munkaterheit jelentősen megnöveli. Az új szabályok alkalmazására való hivatali, és lakossági felkészülés miatt ezért az új szabályozás hatálybalépésének idejét 2013. július 1. lesz.

 

A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet:

A településképi bejelentési eljárás az önkormányzat által megállapított szabályrendszer szerint kiterjeszthető a településképet nagyban meghatározó – sajnos a legtöbb esetben rontó – hirdető-berendezések és reklámok elhelyezésére, kialakítására is. A rendeletben ezért megjelennek a településképi bejelentési kötelezettségre történő utalások, pontosításra kerültek az egyes hirdető-berendezések elhelyezésére, illetve méret-meghatározására vonatkozó szabályok.

 

A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet:

A rendeletben szükséges átvezetni a településkép véleményezéssel, és a tervtanáccsal kapcsolatos új szabályokat. A helyi védett értékek felsorolását tartalmazó mellékletet a címek, helyrajzi számok tekintetében szükséges pontosítani, valamint két jelentős közintézmény felvétele is aktuálissá vált: a város egyik legrégebbi iskolaépülete a Fő utca 40. sz. alatt, valamint a városközpont területén lévő művelődési ház az Alsó u. 9. sz. alatt. A két új, védelemre javasolt épület esetében a nyilvántartási, értékvizsgálati dokumentációkat az előterjesztés mellékleteként csatoljuk.

 

A közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet:

I. A rendeletmódosítás indoka egyfelől szintén a településképi bejelentés új szabályaira való utalás a közterületeken elhelyezésre kerülő hirdető-berendezések esetében, valamint a Helyi Építési Szabályzattal való összhang megteremtése a mozgóárusítás és pavilon-elhelyezés tekintetében.

 

II. A módosítás további indoka, hogy a mozgóképekről szóló törvény 2013. január 1-jei hatállyal kiegészült egy új. fejezettel, mely a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatának szabályait tartalmazza. A legfontosabb változás ezzel kapcsolatban, hogy a filmforgatási célú közterület-használatot a város, illetve megyei jogú város önkormányzata 2013. január 01-től legfeljebb meghatározott használati díj ellenében biztosíthatja. A filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatos eljárást az illetékes kormányhivatal folytatja le. Az engedélyezésre az érintett önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyása mellett hatósági szerződés megkötésével kerül sor. A képviselő-testületet megillető jóváhagyással és az egyedi használati feltételek megállapításával (ideértve az érintett közterület-használati díját is) kapcsolatos hatásköröket az eljárási határidők rövidsége miatt a polgármesterhez telepíteni. Az önkormányzat a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozóan az alkalmazható mentességek, és kedvezmények körét, a használat területi és időbeli korlátait, valamint a turisztikailag kiemelt közterületek körét megállapíthatja, ezekre a tervezetben foglaltak szerint javaslatot teszek azzal, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban a rendeletből hatályon kívül helyezésre kerülnek a filmforgatás díjára vonatkozó rendelkezések.

 

III. A közterületen végzett tevékenységeknek számtalan olyan esete van, melyet lehetetlen előre meghatározni, de engedélyhez kötésük a közterületek rendjének fenntartása érdekében elengedhetetlen. Egy „általános” közterület-használati kategória beiktatására, mely minden, a rendeletben nem nevesített, de az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti rendeltetési céltól eltérő közterület-használatra engedélykérési és díjfizetési kötelezettséget állapít meg.

 

Előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérték a szabályozás várható következményeit és megállapították, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek.

 

4, Javaslat a Gesztelyi ház működtetésével kapcsolatos döntések meghozatalára

Kopor Tihamér: Az Önkormányzat az Érd, Alsó u. 2. szám alatt található számú ingatlan (Gesztelyi ház) 186,92 m2 nagyságú területrészének kávéház üzemszerű működtetése céljára történő bérbeadására kiírt pályázati eljárás eredményeként a Kemencés és Lakoma Kft-vel kötött bérleti szerződést 2011. szeptember 8-tól öt éves időtartamra. A Kemencés és Lakoma Kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy saját költségén legfeljebb bruttó 12.000.000,- Ft beruházási értékig a tervező által már korábban elkészített konyhatechnológiai terv alapján a kávézó üzemszerű működéséhez szükséges kivitelezést a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve, és annak előírásait betartva teljes körűen elvégzi, és a szükséges hatósági engedélyeket legkésőbb a bérbevételtől számított 60 napon belül beszerzi. A szerződés értelmében az ingatlan havi bérleti díja bruttó 300.000,- Ft. A Bérlő az általa, a Kávéház üzemeltetéséhez igazoltan végzett beruházás összegét a bérleti díjba beszámíthatja oly módon, hogy a Bérbeadó részére 100.000,- Ft/hó bérleti díjat minden hónap 5. napjáig megfizet. Bérlő vállalta, hogy a kávéházat legkésőbb 2011. november 5-ig megnyitja, ám akadályközlő levelében később jelezte, hogy ezt az időpontot nem tudja tartani az időközben felmerült akadályok miatt. A rendelkezésre álló konyhatechnológiai terv helyett új terv készítését írta elő, melyet a bérlő saját költségén el is készíttetett. Az új tervek alapján a már meglévő víz-, csatorna-, gépészeti- elektromos- és légtechnikai csatlakozásokat újra ki kellett építeni, amely jelentős, előre nem látható időveszteséget és többletköltséget eredményezett. Ugyancsak problémát okozott, hogy az ingatlan nem rendelkezett a technológiához szükséges mértékű energiaellátással. A gázüzemű működéshez szükséges szellőző berendezések homlokzaton történő megjelenéséhez, valamint a meglévő energiatakarékos lámpatestekhez nem járult hozzá a műemlékvédelmi hatóság. Mindezen okok miatt szükségessé vált a meglévő szűkös energiakapacitás felbővítése és új energiatakarékos rendszerek kiépítése. A külső és a belső dizájn kialakítása szintén a műemlékvédelmi hatóság felügyelete mellett valósult meg. A konyhába és a vendégtérbe csak a műemléki környezetbe illő egyedi berendezési tárgyakat építhettek be. Az ingatlanban a várható igényeknek megfelelő irodai, informatikai és mikro TV rendszer is kiépült. A külső terasz igényes kialakítása mellett elkészült a külső térvilágítás is. Az épület modern riasztórendszerrel és biztonsági, éjjel látó kamerarendszerrel lett felszerelve. A részletesen ismertetett megnövekedett beruházási igény miatt jelentősen túllépte az üzemeltető a bérleti szerződésben rögzített bruttó 12.000.000,- Ft-os keretösszeget, a szakvélemény szerint összesen bruttó 29.519.116,- Ft értékű beruházást végzett el. A Kemencés és Lakoma Kft. azzal a kéréssel fordult Önkormányzatunkhoz, hogy tekintettel az önhibájukon kívül kialakult helyzetre járuljanak hozzá a megkötött bérleti szerződés módosításához, hogy a megnövekedett beruházási összeg a bérleti díjba megfelelő módon beszámításra kerülhessen. A DOBUR-TERV Kft. által készített szakvéleményben foglalt beárazott fejlesztésekből az önkormányzat összesen bruttó 17.834.225,- Ft összegű beruházást fogad el indokolt kiadásként. Ennek indoka elsősorban az, hogy az Önkormányzat nem tartott minden megjelenő költségelemet – a hatósági előírásokra is figyelemmel – elengedhetetlenül szükséges kelléknek. Tekintettel a végleges működési engedély időpontjára az ingatlan birtokbavételének napja, azaz a bérleti díj fizetésére okot adó időszak kezdete 2012. szeptember 1-ben kerülne meghatározásra. Az ingatlan havi bérleti díja 2012. szeptember 1-től a megkötött bérleti szerződés szerint bruttó 300.000,- Ft mely összegbe, a bérlő által a kávéház üzemeltetéséhez az önkormányzat által elismert beruházás értéke havi bruttó 200.000,- Ft erejéig számítható be. Ahhoz, hogy a fenti beruházás ellenértéke a vállalkozó részéről „lelakható legyen” a bérleti szerződés időtartamát szükséges az eddigi öt év helyett tíz éves időszakra módosítani. Az ingatlan haszontermelő képességét, elhelyezkedését, a gazdasági válság hatásait is figyelembe véve nem indokolt a 300.000,- Ft mértékű bérleti díj fenntartása, ezért 2013. június 1-től – tekintettel a 10 éves futamidőre – indokolt a havi bérleti díjat bruttó 194.4ű,- Ft-ban megállapítani, amelybe beszámításra kerül a bérlőnek a tulajdonos önkormányzat által elismert beruházási értéke havi bruttó 144.4ű,- Ft összegben. A fenti módosítások 2013. június 1-vel lépnének hatályba. A Közgyűlés határozata értelmében a Gesztelyi ház kiállítóterek Városi Galériaként való működtetését a Szepes Gyula Művelődési Központ látja el. Közgyűlési döntés alapján 2012. december 1-jétől 2013. december 31-éig a Kemencés és Lakoma Kft. üzemelteti nem csak a kávézót, hanem az egész Gesztelyi házat is. A Kft. többször jelezte már a tulajdonos Önkormányzatnak, hogy szívesen bekapcsolódna az üzemeltetési feladatok ellátása mellett a Galéria kulturális életének szervezésébe is. Az üzemeltetés ilyen formában történő összekapcsolása a kulturális feladatellátással, kortárs képzőművészeti kiállítások rendezésével mind technikailag, mind finanszírozási szempontból kedvező megoldás lehetne. A feladat-ellátási díj a Városi Galéria működéséhez szükséges személyi és dologi kiadások összegeként kerülne kialakításra. A Művelődési Központ jelenleg 3 fővel látja el a Galéria szervezésének a feladatát. Az elképzelések szerint ebből a három álláshelyből 2 álláshely megszűnhetne oly módon, hogy a két fő közalkalmazottat a Kft. foglalkoztatná tovább munkajogviszonyban. Jelenleg a Városi Galériában több olyan tárgyi eszköz is található, melyek a kiállítások, rendezvények színvonalas lebonyolítását szolgálják, és amelyek a Szepes Gyula Művelődési Központ tulajdonát képezik. Ezeket a tárgyi eszközöket a Művelődési Központ az Önkormányzat tulajdonába adja annak érdekében, hogy a feladatellátáshoz térítésmentesen biztosítani tudják a Kemencés és Lakoma Kft. részére. Az Önkormányzat a kulturális feladatellátás színvonalának garantálása érdekében a Kft.-vel megkötendő feladat-ellátási szerződésben kiköthetné, hogy a tárgyévet megelőzően jóvá kívánja hagyni az éves kiállítási és rendezvénytervet, valamint pénzügyi tervet, és a konkrét feladatot végző galéria vezető munkavállaló személyében a polgármester útján egyetértési jogot gyakorol.

 

4. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: Egyebek

 

Galyhoffer Károlyné (lakos): Hiányolja a Diósdi úton a fűnyírást. 4 ingatlan van a Diósdi úton az önkormányzatna kés mind nagyon elhanyagolt. Az Érdligeti Általános Iskola Diósdi úti telephelyén lévő salakos pályáján már vagy 15 éve nem volt új salak, a gyerekek sarat taposnak és port szívnak. A Rebarbara utáct már 15 éve nem sikerült egyirányíúsítani, 6 éve szolgalmi út. Az Érdligeti Általános Iskola Diósdi úti telephelyén lévő ELMű trafóházat el kellene keríteni, mert balesetveszélyes és annak a közelében játszanak az iskola tanulói. Az Érdligeti Általános Iskola Diósdi úti telephelyén lévőnincs korlát az iskoal előtt. Az Érdligeti Általános Iskola Diósdi úti telephelyén 2 kapu is nyitva van és ezek folyton nyitva vannak. A Duna part az egyetlen séta lehetőség a városban, tele van kullancsokkal – akárhova megy az ember az rendetlen – nincs pénz semmire a városban (se az utcanévtáblákra, se a fák karbantartására, ha levágják, utána senki nem néz utána hogy hogyan végezték el a munkát. Az Érdligeti Általános Iskola Diósdi úti telephelye körül nyitott a csapadékvízelveztő csatorna.

 

Császár Jánosné (lakos): Az őszirózsa utcai lakosok fekvőrendőrt szeretnének az utcájukba, a vasút építési munkálatok miatt egyre többen használják az utcát és nem tartják be a sebességkorlátozást.

 

Tóthné Tas Mária: Hiányolja, hogy a sajtóban, illetve egyéb helyeken nem jelenik meg az utak karbantartásának az ütemterve – így legalább elkészülhetnének a lakosok és tudnának si róla.

 

 

Kopor Tihamér: Megköszöni a részvételt.