Tisztelt Közgyűlés!

A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel a talajterhelési díjról, valamint a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásról és eljárásról szóló 85/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításának szükségességét részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

Az Országgyűlés azzal a céllal alkotta meg a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényt (a továbbiakban: törvény), hogy csökkentse a környezetbe történő anyag- vagy energia-kibocsátást, elősegítse a környezet és a természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést. A törvényben kapott felhatalmazás alapján került sor a helyi végrehajtási szabályokat tartalmazó rendeletünk megalkotására.

Mivel városunkban a közelmúltban fejeződött be az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program keretében létesített hálózat műszaki átadása, a tömeges rákötések időszakában vagyunk, ezért indokolt áttekinteni a talajterhelésre vonatkozó helyi szabályokat annak érdekében, hogy a kibocsátók átterelése a közműves csatornahálózatra minél eredményesebben, de a törvényes keretek között mégis kellően differenciált szabályozás mellett valósulhasson meg.

A törvény 11. § (1) bekezdése alapján talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

Mivel e jogszabályhely nincs tekintettel a külső, időjárási körülményekre, a méltánytalanságok elkerülése érdekében a rendelet legutóbbi módosításakor a téli időszakra mentességet biztosítottunk a talajterhelési díj megfizetése alól olyan módon, hogy amennyiben az új beruházás keretében épült szennyvízcsatorna hálózatot folyó év augusztus 15. után helyezik üzembe, akkor a tárgyévet követő év április 30-ig terjedő időszakra a magánszemély kibocsátó mentesült a talajterhelési díj megfizetése alól. 

A fenti szabály hatálybalépése óta azonban több olyan körülmény is felmerült, ami a fenti előírás még további differenciálását teszi szükségessé.

A rákötések megvalósítása során bizonyosságot nyert, hogy több ingatlantulajdonos korábban rosszul mérte fel a saját ingatlana belső viszonyait és a házból kijövő vezetékek szintje nem felel meg a korábban általa kért bekötőcsonk szintjének. Ezek a tulajdonosok arra kérték a közterületi csatornaépítőket, hogy helyezzék mélyebbre a bekötőcsonkot annak érdekében, hogy találkozzanak a szintek. Mivel nem egyedi esetekről van szó, ezen munkák elvégzése időbe telik, ami azt jelenti, hogy – bár az ingatlantulajdonos időben elkezdett foglalkozni a bekötés megvalósításával – április végéig nem minden esetben tud csatlakozni a hálózatra.

További probléma, hogy egy-egy ingatlan rákötése az esetek 98%-ban egy-két nap alatt megvalósítható, de az ügyfélszolgálatra érkezett jelzések alapján sok ingatlantulajdonos nem mérte fel, hogy rövid idő alatt a lakosság legnagyobb részéről egyszerre fog jelentkezni a rákötési igény mind Érden, mind Diósdon, mind Tárnokon, ezért most szembesültek azzal, hogy a piacon tevékenykedő vállalkozók néhány esetben már csak májusra tudják vállalni a munkákat.

Álláspontom szerint a város közös érdeke az, hogy a rákötések szakszerűen, minél nagyobb arányban történjenek meg, és ennek érdekében támogatnunk kell azt, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal az ingatlantulajdonosok minél gördülékenyebben tudjanak rácsatlakozni a hálózatra. Az önkormányzatnak nem lehet célja, hogy az egyszerre zajló nagyszámú rákötés okozta speciális helyzetet figyelmen kívül hagyva tömegesen szabjon ki talajterhelési díjat.

A fenti megoldásra a környezetterhelési díjról szóló törvény lehetőséget biztosít, ugyanis a 21/A. § (2) bekezdése szerint a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - rendeletben állapítja meg.

A 2013. év március 1-jén lépett hatályba, a vízközmű törvény végrehajtási rendelete, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet. A jogszabály a korábbi szabályozástól eltérően határozott meg néhány, a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó alapfogalmat. Tekintettel arra, hogy a rendeletünkben szereplő értelmező rendelkezések a korábbi hatályon kívül helyezett jogszabályon alapultak, azokat utaló szabály elhelyezése mellett törölni kell a rendeletből.

A szabályozás elemeinek várható hatásai közt azzal számolunk, hogy gördülékenyebbé válik a rákötések kezelése, és megszűnik a rendelet valamint a magasabb szintű jogszabály közötti kollízió az értelmező rendelkezések tekintetében.

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit, és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosítás jelentősnek ítélt társadalmi, gazdasági, költségvetési illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint a rendelkezések végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek.

A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.

A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós jog szempontjából indifferens szabályozást tartalmaz.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy az előterjesztés sürgősségét a közműhálózatra történő rákötések tömeges megindulása miatt előállt helyzet mielőbbi kezelése indokolja.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a rendelet-módosítás elfogadására!

Érd, 2014. április 22.

 

T. Mészáros András

 

Előkészítette:

Polgármesteri Kabinet

Kötelezettségvállalás:

nincs

A döntés továbbításáért felelős:

Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Iroda

 

TERVEZET!

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE

 

__/2014. (__.__.)

önkormányzati rendelete

A talajterhelési díjról, valamint a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásról és eljárásról szóló 85/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A talajterhelési díjról, valamint a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásról és eljárásról szóló 85/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. §  E rendelet alkalmazásában a kibocsátó, a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna, a szennyvíz bekötővezeték és a házi szennyvízhálózat fogalmak alatt a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 2. § a) pontjában, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 58/2013. (II.27) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott fogalmak értendők. 

2. § A Rendelet 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 2013. december 31-ig üzembe helyezett közcsatornára való rákötés esetén, amennyiben a kibocsátó a rácsatlakozást 2014. június 30-ig megvalósította, akkor a 2014. június 30-ig terjedő időszakra a kibocsátó mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

T. Mészáros András

jegyző

polgármester