Tisztelt Közgyűlés!

 

  1. Az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program megvalósítása

Érd, Diósd és Tárnok települések önkormányzatai a három település által alapított és működtetett Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás (a továbbiakban: Társulás) közreműködésével valósítják meg a három települést érintő szennyvízberuházást. A beruházás előrehaladásáról a Tisztelt Közgyűlést 2014. áprilisi ülésén tájékoztattam.

A beruházás költségtábláját az 1. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatban megjelölt költségek tervezett (nem végleges) költségek, a végső elszámolást a projekt lezárásával lehet megtenni.

  1. A KEOP szabályok szerint nem finanszírozott beruházási elemek

A Program megvalósításához a Környezet és Energetika Operatív Program (KEOP) forrásokat veszünk igénybe a Társulás, mint projektgazda segítségével. A támogatást biztosító KEOP-ból azokat a projektelemeket lehet finanszírozni, amelyek a pályázati kiírásban, pályázati útmutatóban illetve kapcsolódó pályázati szabályozásban megengedettek.

Az EU-s szabályok sajnálatos módon sok esetben nem vették figyelembe a valós viszonyokat, így a beruházási program sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges beruházásokat a KEOP-ból – többszöri ilyen jellegű kérés ellenére – nem lehet finanszírozni.

Ezek közül az alábbiakat említenénk:

-         az Érdi Regionális Szennyvíztisztító Próbaüzeme 2012. szeptemberben kezdődött és 2013. szeptemberben fejeződött be. A próbaüzem bevétellel nem fedezett része a beruházó Társulás költsége és a beruházás részét képezi. A próbaüzem során a költségek legnagyobb részét a szennyvízdíjban képzett tisztítási díj fedezte, azonban a Társulás - mint beruházó - részére benyújtott elszámolás alapján még 9.266.000 Ft biztosítása szükséges (a három település vonatkozásában). Ezt a Társulás által benyújtott kérelem ellenére a KEOP nem finanszírozza.

-         Azon ingatlanok esetén, ahol a szennyvíz közcsatornába való juttatása gravitációsan nem lehetséges, házi átemelő berendezés telepítése szükséges. Az 58/2013 (II.28) Kormány Rendelet (Kormányrendelet) eredetileg azt írta elő, hogy ezen berendezések nem képezik a közmű részét. Azonban a Kormányrendelet 2013. decemberi módosításával azt írták elő, hogy a továbbiakban a házi átemelő berendezés a közmű részét képezi, így telepítése a Beruházó feladata, üzemeltetése pedig a közcsatorna üzemeltetőjének feladatkörébe esik.

A Kormányrendelet ilyen jellegű módosítása gyakorlatilag a műszaki átadások időszakában történt, így a Beruházó az EU-s közreműködő szervezetekhez fordult annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges forrásokat a házi átemelő berendezésekhez. Sajnálatos módon az a válasz érkezett, hogy bár a telepítés valóban a beruházó feladata, de a szükséges forrásokat KEOP forrásból nem lehet finanszírozni. Ezért ezen projektelemet a KEOP által nem finanszírozott elemek közé kellett tenni.

- Egyes ingatlanok esetén a megvalósítás során szembesült a Társulás, hogy egy helyrajzi számon belül, osztatlan közös tulajdonú telken több olyan rendeltetési egység is van (pl. az egyik utcában 8 teljesen elkülönült családi ház), amelyek KEOP szabályok szerinti ellátása egyetlen bekötővezetékkel történhet meg.

Azonban a valóságban egy bekötővezeték biztosítása mellett az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan társtulajdonosaira telken belül olyan mértékű beruházási költség merülne fel, amely aránytalan terhet jelentene az ingatlan tulajdonosaira, így várhatóan nem tudnák használni a már kiépített csatorna hálózatot. Így  –bár a KEOP szabályai szerint ezt nem lehet finanszírozni – a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenül szükséges néhány további bekötő csatlakozás  megépítése.

-         A szennyvízcsatorna építés során felszínre kerültek olyan helyzetek, amelyek megoldására a KEOP szabályok nem adtak lehetőséget. Így korábban sok olyan utcában, ahol nem volt megoldva a vízelvezetés, de különböző egyedi megoldásokkal korábban biztosították az ingatlanok csapadékvíz elleni védelmét, az építés során megmozgatott föld, illetve a szabályosan helyreállított – nem pormentes – burkolat azt eredményezte, hogy a nagy esőzések alkalmával a víz befolyik az ingatlanokra. Bár nem a csatornaépítés következménye, hisz korábban sem volt megoldva a vízelvezetés, de ha továbbra is így maradna, akkor az ingatlanok veszélyeztetésén túl a csatorna árok fellazult földjébe beszivárogva magában a csatorna nyomvonalában is süllyedést, balesetveszélyes helyzeteket jelenthetne. Így ezen helyzetek felszámolása indokolt. Azonban a KEOP szabályok nem teszik lehetővé EU-s források felhasználását ezen célokra. Még súlyosabb gondot okoz, hogy a rendezetlen csapadékáram legtöbb esetben végül a szennyvízcsatornába köt ki (– ha csak a közterületi aknák nyílásait számítjuk az is nagyságrenddel tudja emelni a közcsatornában vezetett víz mennyiségét, nagy eső idején). Szükséges a csatorna rendszer és tisztító telep érdekében megóvni a csatornát a csapadékvíztől, ezért annak minimális elvezetési rendezése szükséges, ahol ez a közcsatorna működését veszélyezteti.

-         A szennyvízcsatorna építése nyomán a KEOP szabályok szerint a burkolat helyreállítás során legfeljebb az eredetivel megegyező minőségű burkolat helyreállítása volt lehetséges. Ez sok esetben konfliktust okozott, hisz a nem pormentes utak közül pl. a mart aszfalt és az ú.n. „itatott makadám” utak nem minősültek szilárd burkolatnak. Ezért azok aszfaltozása nem volt lehetséges. Szintén korlátozottan volt lehetséges olyan utak komplett helyreállítása, amelyet érintett a csatorna építési forgalom, de korábban már csatornázott volt. Ezért a fenti helyzetben levő számos utca esetén azonnali beavatkozást igénylő helyzet állt elő, amelyet a KEOP szabályok szerint EU-s forrásból nem lehetett finanszírozni.

  1. Együttműködési Megállapodás az Érdi Csatornamű Társulattal

A Társulási Megállapodásban a társult önkormányzatok megállapodtak abban, hogy az egyes beruházási elemekhez kapcsolódón milyen arányban viselik a saját részt. Érd esetében a saját rész biztosításához a Raiffeisen Bank által kibocsátott kötvény konstrukciót is igénybe veszi a Társulás.

A Társulás, mint projektgazda igénybe vette az EU Önerő Alap kínálta lehetőségeket. Így az egyes települések, ezen keresztül az ingatlantulajdonosok által létrehozott víziközmű társulatokra kevesebb teher hárul illetve lehetővé válik a KEOP szabályai szerint nem finanszírozott, de a beruházási program sikeres befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges projektelemek megvalósítása is.

Az önkormányzatok együttműködve az ingatlantulajdonosok által létrehozott víziközmű társulatokkal biztosítják az adott településre eső saját részt.

Érd esetében Érd MJV Önkormányzata és az Érdi Csatornamű Társulat a 195/2009. (VI. 25.) KGY. határozat alapján Együttműködési Megállapodást kötöttek. A Megállapodást a fenti előzmények figyelembe vételével szükséges kiegészíteni azon műszaki-pénzügyi tartalommal is, amely a beruházási programhoz tartozik, szükséges a szennyvízelvezető rendszer működéséhez és megóvásához, azonban a KEOP szabályok nem teszik lehetővé EU-s forrásból való finanszírozásukat.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést tárgyalja meg a határozati javaslatok szerint hozza meg döntését!

Érd, 2014. május 8.

 

T. Mészáros András

 

Előkészítette:

Polgármesteri Kabinet

 

HATÁROZATI JAVASLAT I.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program (a továbbiakban: Program) keretében és annak részeként a szennyvízelvezetési rendszerrel szorosan összefüggő, de az EU szabályok szerint a KEOP-ból nem finanszírozott beruházási elemeket, várhatóan legfeljebb 1,3 milliárd forint értékben meg kívánja valósítani, az alábbiak szerint, melynek forrása az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Raiffeisen Bankkal kötött finanszírozási keretmegállapodás alapján rendelkezésre áll:

  1. Érdi Regionális Szennyvíztisztító próbaüzemi költségeinek üzemeltetési bevételből nem fedezett része (Érdre eső rész)

  2. Házi átemelő berendezések telepítése a gravitációsan rá nem köthető ingatlanok esetén (ingatlantulajdonosok igénylése alapján)

  3. Egyedi bekötővezetékek építése (a KEOP program szabályai szerint nem finanszírozható ingatlanok esetén)

  4. Csapadékvíz-elvezetési beruházások a csatorna védelme érdekében.

  5. Útépítési és útjavítási munkálatok a csatornázási program megvalósításával összefüggésben

Az előkészítéssel és megvalósítással az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulást bízza meg.

Határidő: 2015. május 31.

Felelős: T. Mészáros András polgármester

Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges

 

HATÁROZATI JAVASLAT II.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érdi Csatornamű Társulattal 2011. május 30-án megkötött együttműködési megállapodást (továbbiakban: Együttműködési Megállapodás) az "Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése" című, az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás által megvalósítandó beruházási projekt saját részének finanszírozása érdekében az alábbiak szerint módosítja:

1. Az Együttműködési Megállapodás 1. sz. melléklete kiegészül az alábbiakkal:

KEOP forrásból nem finanszírozott, de a beruházási program részét képező projektelemek

A KEOP sajátos szabályai nem teszik lehetővé, de a felek egyetértenek, hogy a beruházási projekt során a megépült műtárgyak üzemeltetése és védelme érdekében a Társulat által biztosított forrásból meg kell valósítani az alábbiakat:

  1. Érdi Regionális Szennyvíztisztító próbaüzemi költségeinek üzemeltetési bevételből nem fedezett része (Érdre eső rész)

  2. Házi átemelő berendezések telepítése a gravitációsan rá nem köthető ingatlanok esetén (ingatlantulajdonosok igénylése alapján)

  3. Egyedi bekötővezetékek építése (a KEOP program szabályai szerint nem finanszírozható ingatlanok esetén)

  4. Csapadékvíz-elvezetési beruházások a közcsatorna védelme érdekében

  5. Útépítési és útjavítási munkálatok a csatornázási program megvalósításával összefüggésben”

2. Az Együttműködési Megállapodás 2. sz. melléklete az alábbiak szerint módosul:

A beruházás tervezett saját forrásai (ezer Ft)

 

 

 

 

 

Összesen

KEOP finanszírozás

Sajátforrás

ÉRD

26 340 375

19 487 647

6 852 728

TÁRNOK

3 098 656

2 145 678

952 978

DIÓSD

4 178 113

2 997 653

1 180 460

Összesen

33 617 144

24 630 978

8 986 166

Határidő: a határozat továbbítására – 2014. május 26.

Felelős: T. Mészáros András polgármester

1. sz. melléklet

Érd és Térsége szennyvízelvezetési Program költségtábla és saját erő biztosítása

(tervezett költségek, ezer forintban)

 

Teljes bekerülési költség

Felosztás településenként

 

 

Érd

Diósd

Tárnok

Szennyvíztisztító telep és kapcsolódó beruházások (sodorvonali bevezetés, iszapkezelés) összesen

4 490 947

3 501 496

480 210

ű9 241

Köztéri átemelők építése és szaghatás elleni védelem

1 785 000

1 376 235

215 985

192 780

Érdi csatornahálózat építése

18 598 411

18 598 411

0

0

Diósdi csatornahálózat építése

2 854 869

0

2 854 869

0

Tárnoki csatornahálózat építése

1 830 528

0

0

1 830 528

Projekt megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (mérnök, tervezés, projekt menedzsment, közbeszerzés, tájékoztatás, jogi tanácsadás, könyvvizsgáló, vagyonértékelés, előkészítési munkák)

1 544 456

1 190 776

186 879

166 801

Kiegészítő projekt (pl. kimaradt utcák csatornaépítése, nyomóvezeték, rekonstrukció, stb.)

433 125

311 925

80 513

40 687

Eszközbeszerzés (szívó-mosó autó, labor)

79 808

61 532

9 657

8 619

KEOP szabályok szerint nem finanszírozott projektelemek (házi átemelők, próbaüzem költségei, vízelvezetési beruházások, útépítés, útfelújítás, stb)

2 000 000

1 300 000

350 000

350 000

 

 

 

 

 

Összesen

33 617 144

26 340 375

4 178 113

3 098 656

 

 

 

 

 

Települések által biztosítandó saját forrás

 

 

 

 

Összesen

Érd

Diósd

Tárnok

Saját rész (e Ft)

8 986 166

6 852 728

1 180 460

952 978

      Ebből: Önerő Alapból kapott támogatásból Társulás által fedezve

2 939 482

2 342 960

354 340

242 182

      Ebből: már befizetve, megítélt Önerő Alap támogatás vagy - Érd esetében - kötvénykibocsátással fedezve

3 989 560

3 220 709

442 327

326 524

     Ebből: Még programhoz biztosítandó önerő

2 057 124

1 289 059

383 793

384 272