Jelenlévők:

  • lakosság (partnerek) jelenléti ív szerint – 41 fő
  • Mészáros András polgármester
  • Bács István alpolgármester
  • Pekár Zoltán településtervező - Pestterv Kft.
  • Szikora Gábor (a tulajdonosok jogi képviselője)
  • Fehérné Tölgyesi Ildikó főépítész
  • Tolner-Taskó Bernadett Főépítész Csoport munkatárs

Fehérné Tölgyesi Ildikó

Köszöntötte a résztvevőket, bemutatta a meghívott előadókat.

T Mészáros András polgármester előadásában bemutatja Érd Parkváros területén az elmúlt években megvalósult fejlesztéseket, valamint ismerteti azokat a területeket, és feladatokat, melyek Érd Parkvárosban a közeljövőben fejlesztésre kerülnek. Végül egy rövid ismertető következett a Batthyány-program keretében 2019-2028 közötti fejlesztési területekről:

Fehérné Tölgyesi Ildikó röviden ismertette a terület különlegességét, valamint a településrendezési szerződésbe foglalt önkormányzati igényeket, elképzeléseket.

Pekár Zoltán településtervező, lakossági kérésre a tervezettnél részletesebben, ismertette a terveket.

Lakossági kérdések, felvetések, és arra adott önkormányzati válaszok (válaszolók: T. Mészáros András, dr. Bács István, Pekár Zoltán, Dr. Szikora Gábor) következtek:

Barta Péter sérelmezte, hogy az M7-es autópálya közlekedési csomópontja továbbra sem megoldott. Az autópályára feljutni, valamint arról lejutni nehézkes.

Selymes Éva (Fenyves-Parkvárosi Hagyományőrző Természetvédelmi Egyesület) szóvá tette, hogy a múltkori lakossági fórum a tervezési területhez képest távolt volt, és időben túl korán. Előadta, hogy tudomása szerint a 69 M ft + Áfa értékben vásárolta meg a Geoid Kft a területet. A Kft évek óta veszteséges. A terület egy ökológiai folyosó, egy puffer terület, olyan módon építhető be ami nem veszélyezteti a magterületet. Korábbi egyeztetéseken az állami főépítész beépítésre nem szánt területnek javasolta ezt a területet. Akkor miért parcellázzák ki?

A területet addig nem lehet átminősíteni, amíg a csatornázás ki nem épül. A végén mégis a lakosság fogja kifizetni a terület csatornázását!?

Dr. Mikusné Anita: Magánberuházás esetén miért 2,3-es mutatóval számolják a lakosságszámot?

A közlekedés az M7-es csomópontnál katasztrofális. Van-e esély arra, hogy amit a lakosság mondd, annak súlya legyen? Van-e értelme annak, hogy a terveket megosszák velünk?

Válaszok:

Pekár Zoltán: Közlekedés: a város teljes területéhez képest elhanyagolható nagyságú a tervezési terület. Amikor a rendezési tervet készítjük, a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat keretein belül kell maradjunk. A közlekedést a település egészén lehet vizsgálni, megfelelő módon részterületek kezelésére nincs mód.

Főépítész: Lehetővé vált az M7-es autópálya csomópont korszerűsítése, ami javította a közlekedést. Érd és Törökbálint határában újabb csomópont készült, ahonnan fel lehet hajtani az autópályára. Ezek mind javítják a terület autópálya kapcsolatát.

 

T Mészáros András: Csőzik képviselő úr volt az alpolgármester amikor az önkormányzat nem vette meg a területet, mert megkerülték az önkormányzatot.

     A közművekhez minden lakosnak, így ennek a beruházásnak is hozzá kell járulnia az Önkormányzat ill. a vízművek számára.

A háztartási vízdíj a rezsitörvény révén a 2011-es árakon stabilizálódott.

A lakosságszámot a jelenlegi KSH mutatókkal (2,3-es szorzó) számolták.

A közlekedés megoldása csak a közösségi közlekedésben valósulhat meg.

Érden még körülbelül 3000 üres telek van, ezek valószínűleg be fognak épülni, és több mint 35.000 gépkocsi van nyilvántartva. 60.000 ember 27-28 ezer ingatlanban él. Ebből adódóan minden lakásra 2 gépkocsi számítható.

 

Főépítész: Ökológiai folyosó-pufferterület

Az ökológiai hálózati területeket az erre kijelölt szerv, itt Érden a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a felügyelője. A Natura 2000 terület magterület. Ebben a hálózatban a volt katonai lőtér egy puffer terület. Az Ökológiai folyosó vonalas hálózatot alkot, ilyen például itt Érden a Duna, a patakpartok. Az agglomerációs törvény értelmében a pufferterületek oly módon építhetők be, hogy a beépítés ne veszélyeztesse a magterület zavartalan továbbélését. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és Környezetvédelmi Hatóság erre alapozva kérte a botanikai vizsgálatokat.

 

  1. Szikora Gábor:

     A beruházó vállalta, hogy a terület egy jelentős részét átadja az Önkormányzatnak, teljesen ingyen. ezzel a területtel így az Önkormányzat maga gazdálkodhat. az ingatlan értéke a beruházás során nőhet. ezzel az Önkormányzat vagyonhoz juthat.

     A beruházónak 11 éve csak kiadásai vannak. Amíg a beruházást meg nem valósítja nem tud nyereséges lenni.

     A társaság nem veszteséges.

 

Kérdések:

Szabó István:

A beépítés során kb. 300 gépjárművel nő a közlekedés forgalma. Nem fogják tudni jó áron eladni az ingatlanokat, ha nincs közösségi közlekedés. Számoltak-e a közlekedés fejlesztésével?

 

Havasi Márta:

     Mikor kezdődik az építkezés, mikor fejeződik be? Milyen útvonalon zajlik majd?

     a többi 2 x 5 hektáros területről nem esett szó. egységes koncepciót szeretnénk látni a teljes területre. Javasolja egy magterv elkészítését, hogy körülbelül látni lehessen a majdani beépített területet.

 

Németh Antal:

     A városból ki- és beközlekedés egyaránt nehézkes.

     A tervekből nem látszik, hogy hogyan tudják kompenzálni a lakosságra rótt terheket.

     Az Agglomeráció törvény véleménye szerint lehetőséget ad szabályok alól való kibújásnak.

     Legalább az Iparos útig meg kellene javítani, ki kellene építeni az utakat.

     Kinek áll érdekében ez a beruházás?

 

Válaszok:

Bács István:

     Az Önkormányzat akkor áll szóba a beruházóval, ha a 17 ha hasznosítható terület 25 %-át az Önkormányzatnak átadja, valamint az aszfaltozást és a közműbővítést önerőből megoldja.

A terület későbbi sorsa: elképzelhető, hogy 5-10 év múlva ezen terület Lk-e övezeti besorolást kap, ebben az esetben az Önkormányzat így tudja értékesíteni a tulajdonát. De az is elképzelhető hogy az Önkormányzat sportpályát akar majd oda építeni. A településrendezési szerződésben kikötötte az Önkormányzat, hogy mindez amiről beszélünk akkor lép hatályba, ha ez a terület per teher és igénymentesen az Önkormányzat tulajdonába kerül.

Amennyiben a területtel nem kezdünk valamit, úgy a gyeptársulások, a védett természeti értékek el fognak tűnni. Ez a megoldás 100 %-osan megfelel a Duna-Ipoly-Nemzeti Park Igazgatóságának.

A településrendezési szerződésbe bele van fogalmazva, hogy az építkezés alatt az Esztergályos utcát folyamatosan karban kell tartani, és az építkezés befejeztével az utcát helyre kell állítani.

A területre tervezett utak önálló helyrajzi számot kapnak.

 

  1. Szikora Gábor:

     Nem lehet tudni, hogy az építkezés mikorra fejeződik be (még el sem kezdődött). A területen jelenleg rendezetlen, tele van hordva szeméttel. A beruházónak több kísérlete is volt a terület bekerítésére (a kerítést többször ellopták, lerombolták). Amíg a terület rendezése nem történik meg, addig ez az állapot stagnál.

     Tulajdonos településrendezési szerződésben vállalta az út kiépítését.

     A beruházó építtette a Fótliget lakóparkot is.

 

kérdezők:

Kovács Attila:

     Azért költöztek erre a területre, mert egészségügyi okokból tiszta levegőre van szükségük.

Attól tart, hogy az építkezéssel járó forgalom, por megnyomorítja majd az életüket.

 

Kiss Brigitta:

     Szolgalmi úton fognak a teherautók közlekedni?

     Nem lenne jobb egy mellékút építése a beruházás során?

 

Koleszár András:

     Ki a beruházó?

     Hogyan tervezhet ilyen jellegű beruházást, ha nincs anyagi fedezete?

 

válaszok:

Bács István:

     A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Natura 2000 miatt nem járult hozzá, hogy a terület hásó részén szerviz létesüljön.

 

  1. Szikora Gábor:

     Részben vásárlók önerejéből, banki hitelből és beruházói tőkéből finanszírozható a beruházás.

 

Polgármester:

     Ipari park a volt sóskúti területen: Információtechnológiai vállalkozói park – szerverpark létrehozás a volt katonai lőtér területén a meglévő épületekben. ez kb. 30-50 fős munkaerőt jelentene. Az iparűzési adó miatt fontos lenne a város számára. A város jövedelmét növelve a területet ugyanakkor nem terheli. A város egy másik részén, a 6-os 7-es főutak által közrezárt területen egy közel 40 ha nagyságú ipari park létesülne.

 

kérdezők:

Pintér Tibor:

     A lőtéren dolgozott, amíg be nem zárták. Teljesen tisztán adták át az államnak. Véleménye szerint, ha nem épül ide lakópark, valaminek akkor is lennie kell, mert a jelenlegi állapot (szemét) tarthatatlan.

Szolyka György:

     Ez egy eldöntött tény, hogy ide lakópark épül, vagy a lakosságnak van szavazati joga arra vonatkozóan, hogy ne épüljön meg?

 

válaszok:

Polgármester:

     Két lehetőség van, vagy kompenzációval elfogadjuk a terveket, vagy nem engedjük meg, hogy ide építkezzen a beruházó, és kötelezzük, hogy takarítsa ki a területet.

     „Ha Önök ezt nem szeretnék, akkor nem lesz.”

     Az elmúlt 12 év alatt igyekeztünk javítani a város helyzetén, nem mindig jól.

 

Selymes Éva: Nem csak a kompenzációt, hanem magát a tervet sem fogadta el a lakosság.

 

Polgármester: Az Önkormányzatnak átadott terület is beépíthető.

     A papi földeket ( 23 ha.) az Önkormányzat vásárolta meg, záportározó tó, közpark, fásítás valósultak meg.

     A Búvár-Burkoló u. sarkán kb. 4 ha-nyi területet vásárolt az önkormányzat, óvodát-iskolát épített.

     Megvásárolta a téglagyár területét, hogy ott egy valóban jó gyógyfürdő létesüljön egy beruházó által.

     A pincesor fejlesztése zajlik.

 

Kiss Brigitta:

     Szabadidős programra nincs lehetőség ezen a környéken.

 

Selymes Éva:

     Rekreációs övezetet ígértek erre a területre, akkor miért kell ebből lakóparkot csinálni.

     Kérjük a befektetőt, hogy tárjon elő új ötleteket.

 

  1. Szikora Gábor:

Olyan beruházás valósulna meg ami megéri, a jelenleg rendezetlen terület rendezetté válna.

 

HorváthPál:

     Teljesen fölösleges lakossági fórumra járni.

     Azzal egyetértek, hogy a közlekedés nincs megoldva.

     A közösségi közlekedést kellene fejleszteni.

     A területet nem szabadna parlagon hagyni.

     Ostoba érvekkel a lakosság mindent megvétóz, így ne várjuk azt hogy a városunk fejlődni fog.

 

Összegző, záró megállapítás:

A lakossági fórumon a tervi megoldások módosítására vonatkozó konkrét javaslat nem hangzott el. A felvetések a környező, tágabb területekkel kapcsolatos és az e terv keretei között meg nem oldható infrastrukturális összefüggéseket érintették, különös tekintettel a teljes Parkvárosi területek közlekedési, közművesítési és közintézményi ellátási problémáira és azok javítására.