Pedagógiai-szakmai munka fenntartói értékelése

Érdi Szivárvány Óvoda 
(2030 Érd, Hegesztő u. 2-8.)
Az intézmény OM azonosítója: 032697

Intézményvezető:        Vincze Beáta
Az Óvoda fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
2030 Érd, Alsó u. 1.

 

A fenntartó irányítói tevékenységének része a köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységének ellenőrzése. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 83. § (2) bekezdésének h) pontja alapján, a fenntartó hatáskörrel rendelkezik az intézmény hatékonyságának és pedagógiai-szakmai eredményességének megítélésében. A fenntartó feladata, hogy értékelje a pedagógiai programban megjelölt feladatok végrehajtását és ezen keresztül a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységének eredményességét.

A fenntartó által kiválasztott intézményértékelési terület:
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek ellátásával kapcsolatos adminisztrációs és szakmai feladatok végrehajtása. 

Sajátos Nevelési Igényű gyerek az, aki egy vagy több kategóriába is beletartozik az alábbiak közül:

  • mozgásszervi fogyatékosság (mozgáskorlátozottság)
  • érzékszervi fogyatékosság (ide tartoznak a látássérült (vakok, aliglátók, gyengénlátók) és a hallássérült gyerekek (nagyothallók, siketek és a cochleáris implantátumot viselők)
  • értelmi fogyatékosság
  • beszédfogyatékosság
  • halmozott fogyatékosság (több fogyatékosság együttes előfordulása)
  • autizmus spektrumzavar
  • egyéb pszichés fejlődési zavar
  • súlyos tanulási zavar: ide tartozik az olvasási zavar (diszlexia), a helyesírási zavar (diszortográfia), az íráskivitelezés, íráskép zavara (diszgráfia) és a számolási zavar (diszkalkulia)
  • ADHD (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar)
  • magatartásszabályozási zavar (ide tartozik az impulzuskontroll-zavar, a diszruptív viselkedészavar és a disszociális viselkedészavar)

 

Szakmai tevékenység a fenntartói ellenőrzéshez kért igazgatói beszámoló alapján:

A 2024/2025. évben 24 gyermek kapott SNI státuszt az intézményben. Az Alapító Okirat alapján minden tagóvoda integráló óvoda, fogadja az SNI gyereket.

A státusz megállapításának folyamata: az óvodapedagógus felismeri megfigyelés után a gyerek problémáját. Fogadóórán a szülőkkel megbeszélik az észrevételeket, kitöltenek egy szakértői vélemény iránti kérelmet, amit a szülő aláír. Az óvoda beküldi a kérvényt a Pedagógiai Szakszolgálathoz, a gyermek időpontra érkezik hozzájuk komplex vizsgálatra. Közben szükséges egy komplex pszichiátriai vizsgálat is a szakvizsgálatokhoz. Ezekkel az előzetes véleményekkel jut el a gyerek a Pest Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézményébe, ahol újabb vizsgálaton esik át. Itt kap a gyerek BNO kódot. Az előzetes szakértői vélemény megérkezik az óvodába, ahol felkészülnek a fejlesztésére. Az SNI gyerekek fejlesztését a Gyermekünk Álmaiért Alapítvány szakemberei végzik. Minden gyerekre megbízási szerződést köt az óvoda a megfelelő szakemberrel, hogy biztosítani tudják a fejlesztést a megadott fejlesztési terület szerint a meghatározott óraszámok figyelembevételével. Innentől a szakember egyéni fejlesztési naplót vezet a gyerekkel végzett munkáról. Szükség esetén az előírt felülvizsgálathoz újabb kérelmet tölt ki az óvoda szülői beleegyezéssel. A fejlesztés a nyári időszakban is zajlik, a szülők kéréseit figyelembe véve. Minden évben szervez az óvoda egy szülői értekezletet az SNI gyerekek szüleinek, ahol találkozhatnak a fejlesztőkkel, feltehetik a kérdéseiket támogató közegben.

Az SNI gyermekek ellátását adminisztráló dokumentumok:
Előzetes vizsgálati vélemény
Szakértői vélemény felülvizsgálatról
Szülői tájékoztató a fejlesztés menetéről
Megbízási szerződés a fejlesztő szakemberrel
Teljesítési naplók
Számla

Megállapítások:
Az ellenőrzéshez bekért SNI gyerekek aktáiban a szükséges dokumentumok rendelkezésre álltak. A teljesítési napló havi bontásban pontosan vezetve van. A gyerek egyéni sajátosságának figyelembe vétele a fejlesztő munkában megfigyelhető a fejlesztési naplók alapján.

Összesítés: 
A pedagógusok tapasztalata alapján az érzékszervi zavarral és beszédfogyatékkal küzdő kisgyermekeket könnyen befogadják társaik. Az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek integrálása sokkal nehezebb, különösen ha a magatartásuk erőszakos, hangosak, a többiek számára félelemkeltőek. Problémát okoz a mindennapokban a magas gyereklétszámokhoz igazított integráció, a pedagógushiány, a tárgyi feltételek hiánya. A megoldás egy városi szegregált intézmény lenne, e nélkül az intézmények és a pedagógusok túlterheltek.