A Pest Vármegye 01. számú
– Érd székhelytelepülésen működő –
Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság
13/2026. (III. 12.) határozata
a Kardosné Gyurkó Katalin által benyújtott kifogás elbírálásáról
A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: 2, e-mail cím:) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Választási Bizottság) a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ismeretlen személy megsértette a Ve. 2. § (1) e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, amikor a Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület egyéni jelöltjének Kardosné Gyurkó Katalinnak a választási plakátjait megrongálta. A Választási Bizottság egyebekben a kifogást elutasítja.
Jelen határozat ellen – a választási eljárásról szóló 2013. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a meghozatalától számított 3 napon belül a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottságnak címezve, de a Választási Bizottságnál előterjesztett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban [levélcímek: 2030 Érd, Alsó u. 1.; 2031 Érd, Pf. 31; e-mail: valasztas@erd.hu; illetve hivatali kapun keresztül (KRID azonosító: 707189964)] úgy kell benyújtani, hogy az a jogorvoslati határidő lejártáig (2026. március 15-én 16.00 óráig) a Választási Bizottsághoz megérkezzen. A fenti határidő elmulasztása jogvesztő. A fellebbezés tárgyi illetékmentes.
I N D O K O L Á S
Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: e-mail cím: ) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu, a továbbiakban: Kifogást tevő) 2026. március 11. napján 15:13 órakor kifogást nyújtott be a Választási Bizottsághoz elektronikus úton ismeretlen személlyel szemben.
Kifogásában előadta, hogy 2026. március 08. napján Béres Attila (a továbbiakban: Nyilatkozattevő) Érden a Bajcsy-Zsilinszky út és a Kadarka utca találkozásánál 16 óra körül észlelte, hogy a lámpaoszlopokra kihelyezett választási plakátok egy részét - melyek délelőtt még érintetlenek voltak - megrongálták, összefirkálták, azokat a lámpaoszlopokról letépték, összetörték.
Kifogást tevő kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a fenti cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) (a választás tisztaságának megóvása), c) (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) és e) (a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) elvét valamint a Ve. 144. § (7) bekezdését (a plakátok kihelyezésének szabályait). A Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint a választási kampány szabályainak megsértésére tekintettel szabjon ki bírságot. Beadványához fényképeket csatolt a megrongált, letépett, összefirkált plakátokról, valamint csatolta Nyilatkozattevő nyilatkozatát a beadványban foglalt tényállásról.
A kifogás részben alapos.
A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 212.§ (1)-(2) bekezdése alapján a kifogást írásban lehet benyújtani.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell
- a) a jogszabálysértés megjelölését,
- b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
- c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
- d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint
- e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.
A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
A Ve. 214. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.
A Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogás tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, valamint határidőben benyújtottnak tekintendő ezért a beadványt érdemben vizsgálta.
A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
A jogsértő személyének azonosításának hiányában a Választási Bizottság ismeretlen személy elkövetővel szemben vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme, illetve sérültek-e a Ve. 144.§ (7) bekezdésében foglalt plakátok elhelyezésének szabályai.
A választás tisztaságának megóvása, mint választási alapelv megsértését a Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében a következőképpen értelmezte: a gyakorlatban legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlatban ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe.
A Kifogást tevő plakátjának megrongálása nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása, illetve nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Választási Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét ez okból kifolyólag sem látta megalapozottnak.
Az esélyegyenlőség alapelv kapcsán a Kúria a Kvk.VII.39.334/2022/4. számú határozatában – megerősítve a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában foglaltakat – megállapította, hogy „a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” Mivel jelen ügyben nem merült fel a közhatalmi szervek semlegességi követelményét sértő magatartás, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közti esélyegyenlőséget megbonthatná, így az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv sérelme a Választási Bizottság szerint nem állapítható meg, különös tekintettel arra, hogy a Kifogást tevő nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amelyből az a következtetés lett volna levonható, hogy sérült volna az említett alapelv is.
A Kúria a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában kimondta, hogy a választási plakátok mint kampányeszközök tartalmukat tekintve egyértelműen alkalmasak a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére. A választási plakátok ugyanis a jelölő szervezetek politikai üzeneteit közvetítik, amelynek címzettjei a választópolgárok. A jelölő szervezetek plakátjaik kihelyezésével őket kívánják megszólítani és bemutatni számukra a jelölő szervezet által az adott választókerületben indított országgyűlési képviselőjelöltet. A választási plakáton elhelyezett jelölti fényképpel a jelölő szervezetek a választópolgárok érzelmeire kívánnak hatni, azok szimpátiáját szeretnék megnyerni a jelöltjük számára. Ebben fontos szerepük van a felvételen szereplő vizuális elemeknek, illetve azok összhatásának is. Bár a Ve. nem tiltja kifejezetten, hogy a kihelyezett plakátokon utólag valamely felületképző anyaggal feliratot, képet vagy bármely ábrázolást helyezzenek el, de nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az, ha a közvetíteni kívánt üzenetet ily módon torzítja valaki. A Kúria még abban az esetben is megállapította ennek az alapelvnek a sérelmét, amikor a feliratot egy, egyébként a Kúria által jogsértőnek nyilvánított plakáton helyezték el.
Fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján egyértelműen megállapítható, hogy ismeretlen személyek megrongálták, összefirkálták a Kifogást tevő plakátjait. Ezzel a cselekedettel egyértelműen megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
A beadványnak a plakát elhelyezésének szabályainak megsértésével összefüggésben a Választási Bizottság az alábbiakat állapította meg:
A Ve. 144. § (7) bekezdése alapján a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
Fenti jogszabályi rendelkezés azt foglalja magában, hogy a plakátot más jelölt, jelölő szervezet plakátjának fedése nélkül szükséges kihelyezni. E rendelkezés és a plakát megrongálása, összefirkálása között viszont a Választási Bizottság szerint nincs érdemi összefüggés, tehát a Ve. hivatkozott tételes rendelkezésének sérelme nem állapítható meg.
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést.
A további jogsértéstől való eltiltás és a bírság kiszabásának tekintetében a Választási Bizottság az alábbiakat állapította meg:
A Nemzeti Választási Bizottság következetes joggyakorlata alapján – 166/2022., 118/2022., 667/2018., 539/2022., 101/2022., 190/2022. számú NVB határozatok – a jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a kifogás elbírálásakor, mivel a jogszabálysértéstől való eltiltás nem értelmezhető, illetve nem alkalmazható az elkövető személyének ismerete nélkül.
Ennek alapján a Választási Bizottság megállapította, hogy Kifogást tevő által a kifogáshoz mellékelt bizonyítékok alapján nem állapítható meg a Kifogást tevő választási plakátját megrongáló személy vagy személyek személyazonossága, ezért a további jogszabálysértésről való eltiltásra és bírság kiszabására jelen eljárás során nincs lehetőség.
A Választási Bizottság a fent hivatkozottak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A határozat a Ve. 10.§-án, 14. § (2) bekezdés c) pontján, 208-209. §-án, 212. §-án, 214.§-án, 218.§ (1) bekezdésén, 228. §-án valamint a 307/P. § (1) bekezdésén alapul, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. § (3) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) és (3) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésén, valamint a 307/P.§ (2) bekezdés c) pontján alapul. A fellebbezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján illetékmentes.
Érd, 2026. március 12.
|
Dr. Király László |
|
elnökhelyettes |