JEGYZŐKÖNYV

a Pest Vármegye 01. számú – Érd Megyei Jogú Város székhelytelepülésen működő – Országgyűlési Egyéni Választókerületi választási Bizottság (OEVB) – üléséről

 

Az ülés helye:             Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

                                    2030 Érd, Alsó utca 1. II. emeleti tárgyaló

 

Az ülés ideje:               2026. március 16. (hétfő) – 14.00 óra

 

Napirend:

1. Javaslat egyéni szavazólap adattartalmának jóváhagyására
2. Javaslat kifogás elbírálására

 

Jelen vannak:         

Dr. Kiss Szabolcs OEVB elnök

Dr. Kacsarovszky Csilla OEVB tag

Rusz Attila OEVB tag

Dr. Feik Csaba OEVI vezető

Dr. Csupor Endre OEVI vezető helyettes

Horváth Andrea OEVI tag

Borbély Milán OEVI tag, jegyzőkönyvvezető

 

NAPIREND ELŐTT:

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: Köszöntötte az OEVB ülésén megjelenteket, majd az ülést megnyitotta. Megállapította, hogy a bizottság 3 tagja jelen van, az ülés határozatképes. Ismerteti a napirendet.

 

NAPIRENDI JAVASLAT:

1. Javaslat egyéni szavazólap adattartalmának jóváhagyására
2. Javaslat kifogás elbírálására

 

A bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta az alábbi napirendet:

1. Javaslat egyéni szavazólap adattartalmának jóváhagyására
2. Javaslat kifogások elbírálására

 

1. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: Javaslat egyéni szavazólap adattartalmának jóváhagyására

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: Elmondja, hogy a bizottságnak a mai napon kell döntenie az egyéni szavazólap adattartalmának jóváhagyásáról. A Választási Iroda két példányban kinyomtatta a Nemzeti Választási Rendszerből a szavazólap mintát. Ismerteti, hogy a választási eljárásról szóló törvény 161. §-a alapján a szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni. A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon. Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni. Kéri, hogy minden bizottsági tag nézze át a MINTÁT.

 

Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi választási Bizottsága alaposan megvizsgálta a szavazólap mintát.

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: A Választási Bizottság megállapítja, hogy a „MINTA” szavazólap mindenben megfelel a jelöltek által benyújtott eredeti dokumentumok adataival. Az egyéni választókerületi szavazólap mindkét példányát a „NYOMTATHATÓ” jelzéssel látja el és azt a bizottság tagjai aláírásukkal bélyegzőlenyomattal hitelesítik. Szavazást kér a határozatról.

 

A választási bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

A Pest Vármegye 01. számú

– Érd székhelytelepülésen működő –

Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB)

14/2026. (III. 16.) határozata

 

egyéni választókerületi szavazólap adattartalmának jóváhagyásáról

 

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 162. § § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében - a 2026. április 12. napjára kitűzött országgyűlési képviselőválasztás egyéni választókerületi szavazólapja adattartalmának tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: Választási Bizottság) a 2026. április 12. napjára kitűzött országgyűlési képviselők választásán a Pest Vármegye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben az egyéni választókerületi szavazólap adattartalmát a határozat melléklete szerint hagyja jóvá.

A Választási Bizottság megállapítja, hogy a „MINTA” szavazólap mindenben megfelel a jelöltek által benyújtott eredeti dokumentumok adataival. Az egyéni választókerületi szavazólap mindkét példányát a „NYOMTATHATÓ” jelzéssel látja el és azt a bizottság tagjai aláírásukkal bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

A szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a Kúriának címzett, de a Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (2030 Érd, Alsó u. 1.) személyesen vagy levélben, illetve a valasztas@erd.hu elektronikus címre olyan elektronikus dokumentumként, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a Ve. 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. A bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a Választási Bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a Választási Bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő nap dönt a bíróság.

A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

 N D O K O L Á S

A Ve. 162. § (1) bekezdése értelmében a szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott.

 

A Ve. 161. §-a alapján a szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni. A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon. Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni.

 

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda a Nemzeti Választási Rendszerből két példányban kinyomtatta a „MINTA” szavazólapot, melyet a Választási Bizottság részére átadott.

 

A Választási Bizottság az egyéni szavazólap adattartalmát a Ve. 162. § (1) bekezdésben foglaltak alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a szavazólap adattartalma a jelöltek bejelentésére szolgáló nyomtatványon rögzítettekkel és az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán bejelentett jelöltek sorrendjének sorsolással történő meghatározása tárgyában hozott 7/2026. III. 06.) OEVB határozat adataival megegyezik, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

 

A Választási Bizottság jelen határozatát a Ve. 46. §-a, 156-161. §-ai,  a 162. § (1) bekezdése alapján hozta.

 

A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ve. 240. § (1) bekezdése zárja ki.  A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, a 223-227. §-ain, valamint a 240. §-án alapul.

 

Érd, 2026. március 16.

 

A szavazólap minta a jegyzőkönyv melléklete

 

2. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: Javaslat kifogások elbírálására 

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: Elmondja, hogy az első kifogást Kardosné Gyurkó Katalin képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda nyújtotta be. Kifogásában előadta, hogy 2026. március 12. napján Béres Attila Érden a Burkoló utca 14. szám alatt található találkozásánál 11.15 óra körül észlelte, hogy a Kifogástevő jelöltet ábrázoló, lámpaoszlopra kihelyezett választási plakátot - melyek az észlelést megelőző nap délután még érintetlenek voltak - összefirkálással megrongáltak.

 

A megbeszélés után:

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: A Választási Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján megállapította, hogy ismeretlen személyek megrongálták, összefirkálták a kifogást tevő plakátját. Ezzel a cselekedettel egyértelműen megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapítja meg a jogszabálysértést. Szavazást kér a határozatról.

 

A választási bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

A Pest Vármegye 01. számú

– Érd székhelytelepülésen működő –

Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 

15/2026. (III. 16.) határozata

 

a Kardosné Gyurkó Katalin által benyújtott kifogás elbírálásáról

 

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: , e-mail cím:) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Választási Bizottság) a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ismeretlen személy megsértette a Ve. 2. § (1) e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, amikor a Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület egyéni jelöltjének Kardosné Gyurkó Katalinnak a választási plakátját megrongálta. A Választási Bizottság egyebekben a kifogást elutasítja.

 

Jelen határozat ellen – a választási eljárásról szóló 2013. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a meghozatalától számított 3 napon belül a Nemzeti Választási Bizottsághoz címezve, de a Választási Bizottságnál előterjesztett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban [levélcímek: 2030 Érd, Alsó u. 1.; 2031 Érd, Pf. 31; e-mail: valasztas@erd.hu; illetve hivatali kapun keresztül (KRID azonosító: 707189964)] úgy kell benyújtani, hogy az a jogorvoslati határidő lejártáig (2026. március 19-én 16.00 óráig) a Választási Bizottsághoz megérkezzen. A fenti határidő elmulasztása jogvesztő. A fellebbezés tárgyi illetékmentes.

I N D O K O L Á S

Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: , e-mail cím: ) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu, a továbbiakban: Kifogást tevő) 2026. március 13. napján 15:34 órakor kifogást nyújtott be a Választási Bizottsághoz elektronikus úton ismeretlen személlyel szemben.

 

Kifogásában előadta, hogy 2026. március 12. napján Béres Attila (a továbbiakban: Nyilatkozattevő) Érden a Burkoló utca 14. szám alatt található találkozásánál 11.15 óra körül észlelte, hogy a Kifogástevő jelöltet ábrázoló, lámpaoszlopra kihelyezett választási plakátot - melyek az észlelést megelőző nap délután még érintetlenek voltak - összefirkálással megrongáltak.

 

Kifogást tevő kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a fenti cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) (a választás tisztaságának megóvása), c) (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) és e) (a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) elvét valamint a Ve. 144. § (7) bekezdését (a plakátok kihelyezésének szabályait). A Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét. Beadványához fényképeket csatolt a megrongált, összefirkált plakátról, valamint csatolta Nyilatkozattevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a beadványban foglalt tényállásról.

 

A kifogás részben alapos.

 

A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

 

A Ve. 212.§ (1)-(2) bekezdése alapján a kifogást írásban lehet benyújtani.

 

(2)  A kifogásnak tartalmaznia kell

1. a) a jogszabálysértés megjelölését,
2. b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
3. c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
4. d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint
5. e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.

 

A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

 

A Ve. 214. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.

 

A Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogás tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, valamint határidőben benyújtottnak tekintendő ezért a beadványt érdemben vizsgálta.

 

A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

 

A jogsértő személyének azonosításának hiányában a Választási Bizottság ismeretlen személy elkövetővel szemben vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme, illetve sérültek-e a Ve. 144.§ (7) bekezdésében foglalt plakátok elhelyezésének szabályai.

 

A választás tisztaságának megóvása, mint választási alapelv megsértését a Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében a következőképpen értelmezte: a gyakorlatban legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlatban ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe.

 

A Kifogást tevő plakátjának megrongálása nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása, illetve nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Választási Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét ez okból kifolyólag sem látta megalapozottnak.

 

Az esélyegyenlőség alapelv kapcsán a Kúria a Kvk.VII.39.334/2022/4. számú határozatában – megerősítve a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában foglaltakat – megállapította, hogy „a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” Mivel jelen ügyben nem merült fel a közhatalmi szervek semlegességi követelményét sértő magatartás, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közti esélyegyenlőséget megbonthatná, így az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv sérelme a Választási Bizottság szerint nem állapítható meg, különös tekintettel arra, hogy a Kifogást tevő nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amelyből az a következtetés lett volna levonható, hogy sérült volna az említett alapelv is.

 

A Kúria a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában kimondta, hogy a választási plakátok mint kampányeszközök tartalmukat tekintve egyértelműen alkalmasak a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére. A választási plakátok ugyanis a jelölő szervezetek politikai üzeneteit közvetítik, amelynek címzettjei a választópolgárok. A jelölő szervezetek plakátjaik kihelyezésével őket kívánják megszólítani és bemutatni számukra a jelölő szervezet által az adott választókerületben indított országgyűlési képviselőjelöltet. A választási plakáton elhelyezett jelölti fényképpel a jelölő szervezetek a választópolgárok érzelmeire kívánnak hatni, azok szimpátiáját szeretnék megnyerni a jelöltjük számára. Ebben fontos szerepük van a felvételen szereplő vizuális elemeknek, illetve azok összhatásának is. Bár a Ve. nem tiltja kifejezetten, hogy a kihelyezett plakátokon utólag valamely felületképző anyaggal feliratot, képet vagy bármely ábrázolást helyezzenek el, de nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az, ha a közvetíteni kívánt üzenetet ily módon torzítja valaki. A Kúria még abban az esetben is megállapította ennek az alapelvnek a sérelmét, amikor a feliratot egy, egyébként a Kúria által jogsértőnek nyilvánított plakáton helyezték el.

 

Fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján megállapítható, hogy ismeretlen személyek megrongálták, összefirkálták a Kifogást tevő plakátját. Ezzel a cselekedettel egyértelműen megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.

 

A beadványnak a plakát elhelyezésének szabályainak megsértésével összefüggésben a Választási Bizottság az alábbiakat állapította meg:

 

A Ve. 144. § (7) bekezdése alapján a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

 

Fenti jogszabályi rendelkezés azt foglalja magában, hogy a plakátot más jelölt, jelölő szervezet plakátjának fedése nélkül szükséges kihelyezni. E rendelkezés és a plakát megrongálása, összefirkálása között viszont a Választási Bizottság szerint nincs érdemi összefüggés, tehát a Ve. hivatkozott tételes rendelkezésének sérelme nem állapítható meg.

 

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést.

 

A Választási Bizottság a fent hivatkozottak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

 

A határozat a Ve. 10.§-án, 14. § (2) bekezdés c) pontján, 208-209. §-án, 212. §-án, 214.§-án, 218. §-én, 228. §-án valamint a 297. § (1) bekezdés b) pontján alapul, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. § (3) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) és (3) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésén, valamint a 297. § (3) bekezdés b) pontján alapul. A fellebbezés illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletének XIII. 8. pontja biztosítja.

 

Érd, 2026. március 16.

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: Elmondja, hogy a második kifogást Kardosné Gyurkó Katalin képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda nyújtotta be. Kifogásában előadta, hogy 2026. március 12. napján Béres Attila Érden a Börzsöny-Lőcsei utca találkozásánál 11 óra körül észlelte, hogy a Kifogástevő jelöltet ábrázoló, lámpaoszlopokra kihelyezett választási plakátok egy részét - melyek az észlelést megelőző nap délután még érintetlenek voltak - összefirkálással megrongáltak.

 

A megbeszélés után:

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: A kifogás részben alapos. A jogsértő személyének azonosításának hiányában a Választási Bizottság ismeretlen személy elkövetővel szemben vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme, illetve sérültek-e a Ve. 144.§ (7) bekezdésében foglalt plakátok elhelyezésének szabályai. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést. Szavazást kér a határozatról.

 

A választási bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

A Pest Vármegye 01. számú

– Érd székhelytelepülésen működő –

Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 

16/2026. (III. 16.) határozata

 

a Kardosné Gyurkó Katalin által benyújtott kifogás elbírálásáról

 

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: , e-mail cím:) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Választási Bizottság) a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ismeretlen személy megsértette a Ve. 2. § (1) e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, amikor a Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület egyéni jelöltjének Kardosné Gyurkó Katalinnak a választási plakátjait megrongálta. A Választási Bizottság egyebekben a kifogást elutasítja.

 

Jelen határozat ellen – a választási eljárásról szóló 2013. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a meghozatalától számított 3 napon belül a Nemzeti Választási Bizottsághoz címezve, de a Választási Bizottságnál előterjesztett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban [levélcímek: 2030 Érd, Alsó u. 1.; 2031 Érd, Pf. 31; e-mail: valasztas@erd.hu; illetve hivatali kapun keresztül (KRID azonosító: 707189964)] úgy kell benyújtani, hogy az a jogorvoslati határidő lejártáig (2026. március 19-én 16.00 óráig) a Választási Bizottsághoz megérkezzen. A fenti határidő elmulasztása jogvesztő. A fellebbezés tárgyi illetékmentes.

I N D O K O L Á S

Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: ., személyi azonosító: , e-mail cím:) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu, a továbbiakban: Kifogást tevő) 2026. március 13. napján 15:38 órakor kifogást nyújtott be a Választási Bizottsághoz elektronikus úton ismeretlen személlyel szemben.

 

Kifogásában előadta, hogy 2026. március 12. napján Béres Attila (a továbbiakban: Nyilatkozattevő) Érden a Börzsöny-Lőcsei utca találkozásánál 11 óra körül észlelte, hogy a Kifogástevő jelöltet ábrázoló, lámpaoszlopokra kihelyezett választási plakátok egy részét - melyek az észlelést megelőző nap délután még érintetlenek voltak - összefirkálással megrongáltak.

 

Kifogást tevő kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a fenti cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) (a választás tisztaságának megóvása), c) (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) és e) (a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) elvét valamint a Ve. 144. § (7) bekezdését (a plakátok kihelyezésének szabályait). A Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét. Beadványához fényképeket csatolt a megrongált, összefirkált plakátokról, valamint csatolta Nyilatkozattevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a beadványban foglalt tényállásról.

 

A kifogás részben alapos.

 

A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

 

A Ve. 212.§ (1)-(2) bekezdése alapján a kifogást írásban lehet benyújtani.

 

(2)  A kifogásnak tartalmaznia kell

1. a) a jogszabálysértés megjelölését,
2. b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
3. c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
4. d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint
5. e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.

 

A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

 

A Ve. 214. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.

 

A Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogás tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, valamint határidőben benyújtottnak tekintendő ezért a beadványt érdemben vizsgálta.

 

A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

 

A jogsértő személyének azonosításának hiányában a Választási Bizottság ismeretlen személy elkövetővel szemben vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme, illetve sérültek-e a Ve. 144.§ (7) bekezdésében foglalt plakátok elhelyezésének szabályai.

 

A választás tisztaságának megóvása, mint választási alapelv megsértését a Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében a következőképpen értelmezte: a gyakorlatban legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlatban ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe.

 

A Kifogást tevő plakátjának megrongálása nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása, illetve nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Választási Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét ez okból kifolyólag sem látta megalapozottnak.

 

Az esélyegyenlőség alapelv kapcsán a Kúria a Kvk.VII.39.334/2022/4. számú határozatában – megerősítve a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában foglaltakat – megállapította, hogy „a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” Mivel jelen ügyben nem merült fel a közhatalmi szervek semlegességi követelményét sértő magatartás, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közti esélyegyenlőséget megbonthatná, így az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv sérelme a Választási Bizottság szerint nem állapítható meg, különös tekintettel arra, hogy a Kifogást tevő nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amelyből az a következtetés lett volna levonható, hogy sérült volna az említett alapelv is.

 

A Kúria a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában kimondta, hogy a választási plakátok mint kampányeszközök tartalmukat tekintve egyértelműen alkalmasak a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére. A választási plakátok ugyanis a jelölő szervezetek politikai üzeneteit közvetítik, amelynek címzettjei a választópolgárok. A jelölő szervezetek plakátjaik kihelyezésével őket kívánják megszólítani és bemutatni számukra a jelölő szervezet által az adott választókerületben indított országgyűlési képviselőjelöltet. A választási plakáton elhelyezett jelölti fényképpel a jelölő szervezetek a választópolgárok érzelmeire kívánnak hatni, azok szimpátiáját szeretnék megnyerni a jelöltjük számára. Ebben fontos szerepük van a felvételen szereplő vizuális elemeknek, illetve azok összhatásának is. Bár a Ve. nem tiltja kifejezetten, hogy a kihelyezett plakátokon utólag valamely felületképző anyaggal feliratot, képet vagy bármely ábrázolást helyezzenek el, de nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az, ha a közvetíteni kívánt üzenetet ily módon torzítja valaki. A Kúria még abban az esetben is megállapította ennek az alapelvnek a sérelmét, amikor a feliratot egy, egyébként a Kúria által jogsértőnek nyilvánított plakáton helyezték el.

 

Fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján megállapítható, hogy ismeretlen személyek megrongálták, összefirkálták a Kifogást tevő plakátjait. Ezzel a cselekedettel egyértelműen megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.

 

A beadványnak a plakát elhelyezésének szabályainak megsértésével összefüggésben a Választási Bizottság az alábbiakat állapította meg:

 

A Ve. 144. § (7) bekezdése alapján a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

 

Fenti jogszabályi rendelkezés azt foglalja magában, hogy a plakátot más jelölt, jelölő szervezet plakátjának fedése nélkül szükséges kihelyezni. E rendelkezés és a plakát megrongálása, összefirkálása között viszont a Választási Bizottság szerint nincs érdemi összefüggés, tehát a Ve. hivatkozott tételes rendelkezésének sérelme nem állapítható meg.

 

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést.

 

A Választási Bizottság a fent hivatkozottak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

 

A határozat a Ve. 10.§-án, 14. § (2) bekezdés c) pontján, 208-209. §-án, 212. §-án, 214.§-án, 218. §-én, 228. §-án valamint a 297. § (1) bekezdés b) pontján alapul, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. § (3) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) és (3) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésén, valamint a 297. § (3) bekezdés b) pontján alapul. A fellebbezés illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletének XIII. 8. pontja biztosítja.

Érd, 2026. március 16.

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: Elmondja, hogy a harmadik kifogást Kardosné Gyurkó Katalin képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda nyújtotta be. Kifogásában előadta, hogy 2026. március 12. napján délelőtt Béres Attila Érden a Fuvaros utca 75. szám környékén észlelte, hogy a lámpaoszlopokra kihelyezett választási plakátokat - melyek az észlelést megelőző nap délután még sértetlen állapotban voltak kihelyezve – jogellenesen eltávolították és a helyszínről elszállították, valamint az adott útszakaszon a korábbiakban nem szereplő plakátok kerültek kihelyezésre.

 

A megbeszélés után:

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: A Választási Bizottság a kifogás részben alapos. A rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján egyértelműen megállapítható, hogy ismeretlen személyek jogellenesen eltávolították és a helyszínről elszállították a Kifogást tevő plakátjait. Ezzel a cselekedettel egyértelműen megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. Sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést. Szavazást kér a határozatról.

 

A választási bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

A Pest Vármegye 01. számú

– Érd székhelytelepülésen működő –

Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság

17/2026. (III. 16.) határozata

 

a Kardosné Gyurkó Katalin által benyújtott kifogás elbírálásáról

 

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító:, e-mail cím: ) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Választási Bizottság) a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ismeretlen személy megsértette a Ve. 2. § (1) e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, amikor a Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület egyéni jelöltjének Kardosné Gyurkó Katalinnak a választási plakátjait jogellenesen eltávolította és a helyszínről elszállította. A Választási Bizottság egyebekben a kifogást elutasítja.

 

Jelen határozat ellen – a választási eljárásról szóló 2013. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a meghozatalától számított 3 napon belül a Nemzeti Választási Bizottsághoz címezve, de a Választási Bizottságnál előterjesztett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban [levélcímek: 2030 Érd, Alsó u. 1.; 2031 Érd, Pf. 31; e-mail: valasztas@erd.hu; illetve hivatali kapun keresztül (KRID azonosító: 707189964)] úgy kell benyújtani, hogy az a jogorvoslati határidő lejártáig (2026. március 19-én 16.00 óráig) a Választási Bizottsághoz megérkezzen. A fenti határidő elmulasztása jogvesztő. A fellebbezés tárgyi illetékmentes.

I N D O K O L Á S

Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: , e-mail cím: ) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu, a továbbiakban: Kifogást tevő) 2026. március 13. napján 15:44 órakor kifogást nyújtott be a Választási Bizottsághoz elektronikus úton ismeretlen személlyel szemben.

 

Kifogásában előadta, hogy 2026. március 12. napján délelőtt Béres Attila (a továbbiakban: Nyilatkozattevő) Érden a Fuvaros utca 75. szám környékén észlelte, hogy a lámpaoszlopokra kihelyezett választási plakátokat - melyek az észlelést megelőző nap délután még sértetlen állapotban voltak kihelyezve – jogellenesen eltávolították és a helyszínről elszállították, valamint az adott útszakaszon a korábbiakban nem szereplő plakátok kerültek kihelyezésre.

 

Kifogást tevő kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a fenti cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) (a választás tisztaságának megóvása), c) (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) és e) (a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) elvét valamint a Ve. 144. § (7) bekezdését (a plakátok kihelyezésének szabályait). A Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét. Beadványához fényképeket csatolt a kihelyezett új plakátokról, a korábbiakban kihelyezett plakátok helyén található gyorskötöző állapotáról, valamint csatolta Nyilatkozattevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a beadványban foglalt tényállásról.

 

A kifogás részben alapos.

 

A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

 

A Ve. 212.§ (1)-(2) bekezdése alapján a kifogást írásban lehet benyújtani.

 

(2)  A kifogásnak tartalmaznia kell

1. a) a jogszabálysértés megjelölését,
2. b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
3. c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
4. d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint
5. e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.

 

A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

 

A Ve. 214. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.

 

A Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogás tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, valamint határidőben benyújtottnak tekintendő ezért a beadványt érdemben vizsgálta.

 

A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

 

A jogsértő személyének azonosításának hiányában a Választási Bizottság ismeretlen személy elkövetővel szemben vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme, illetve sérültek-e a Ve. 144.§ (7) bekezdésében foglalt plakátok elhelyezésének szabályai.

 

A választás tisztaságának megóvása, mint választási alapelv megsértését a Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében a következőképpen értelmezte: a gyakorlatban legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlatban ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe.

 

A Kifogást tevő plakátjának jogellenes eltávolítása és elszállítása nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása, illetve nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Választási Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét ez okból kifolyólag sem látta megalapozottnak.

 

Az esélyegyenlőség alapelv kapcsán a Kúria a Kvk.VII.39.334/2022/4. számú határozatában – megerősítve a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában foglaltakat – megállapította, hogy „a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” Mivel jelen ügyben nem merült fel a közhatalmi szervek semlegességi követelményét sértő magatartás, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közti esélyegyenlőséget megbonthatná, így az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv sérelme a Választási Bizottság szerint nem állapítható meg, különös tekintettel arra, hogy a Kifogást tevő nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amelyből az a következtetés lett volna levonható, hogy sérült volna az említett alapelv is.

 

Fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy ismeretlen személyek jogellenesen eltávolították és a helyszínről elszállították a Kifogást tevő plakátjait. Ezzel a cselekedettel egyértelműen megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.

 

A beadványnak a plakát elhelyezésének szabályainak megsértésével összefüggésben a Választási Bizottság az alábbiakat állapította meg:

 

A Ve. 144. § (7) bekezdése alapján a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

 

Fenti jogszabályi rendelkezés azt foglalja magában, hogy a plakátot más jelölt, jelölő szervezet plakátjának fedése nélkül szükséges kihelyezni. E rendelkezés és a plakát jogellenes eltávolítása és elszállítása között viszont a Választási Bizottság szerint nincs érdemi összefüggés, tehát a Ve. hivatkozott tételes rendelkezésének sérelme nem állapítható meg.

 

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést.

 

A Választási Bizottság a fent hivatkozottak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

 

A határozat a Ve. 10.§-án, 14. § (2) bekezdés c) pontján, 208-209. §-án, 212. §-án, 214.§-án, 218. §-én, 228. §-án valamint a 297. § (1) bekezdés b) pontján alapul, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. § (3) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) és (3) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésén, valamint a 297. § (3) bekezdés b) pontján alapul. A fellebbezés illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletének XIII. 8. pontja biztosítja.

 

Érd, 2026. március 16.

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: Elmondja, hogy a negyedik kifogást Kardosné Gyurkó Katalin képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda nyújtotta be. Kifogásában előadta, hogy 2026. március 11. napján Béres Attila Érden a Gárdonyi Géza utca 1/B. szám előtt 17.15 óra körül észlelte, hogy a Kifogástevő jelöltet ábrázoló, lámpaoszlopokra kihelyezett választási plakátokra több más –Kifogástevő jelölő szervezetétől elkülönülő – jelölőszervezet választási matricája felragasztásra került, amivel az megrongálásra, részben eltakarásra került. Nyilatkozattevő előadta, hogy az észlelés napján reggel a plakát még sértetlen volt.

 

A megbeszélés után:

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: A kifogás részben alapos. Megállapítható, hogy a választási plakátra elhelyezett matricák elhelyezési módja azáltal, hogy részben fedi a Kifogást tevőt népszerűsítő plakátot, még ha azt és annak lényeges tartalmát nem is takarja el teljesen – megsérti a Ve. 144. § (7) bekezdését. A „ne fedje” fordulat alkalmazása során nincs jelentősége annak, hogy a sérelmezett matrica a plakátot nem teljes terjedelmében fedi, hiszen a részbeni takarás mellett is a plakát üzenetének kontextusát megváltoztatja. Jelen ügyben a sérelmezett magatartás a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – nem indokolt. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést. Szavazást kér a határozatról.

 

A választási bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

A Pest Vármegye 01. számú

– Érd székhelytelepülésen működő –

Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 

18/2026. (III. 16.) határozata

 

a Kardosné Gyurkó Katalin által benyújtott kifogás elbírálásáról

 

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: 2-, e-mail cím:) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

A Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Választási Bizottság) a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ismeretlen személy megsértette a Ve. 144. § (7) bekezdését, amikor a Pest Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület egyéni jelöltjének Kardosné Gyurkó Katalinnak a választási plakátjait megrongálta azzal, hogy azokra más jelölőszervezetek matricáit helyezte el. A Választási Bizottság egyebekben a kifogást elutasítja.

 

Jelen határozat ellen – a választási eljárásról szóló 2013. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a meghozatalától számított 3 napon belül a Nemzeti Választási Bizottsághoz címezve, de a Választási Bizottságnál előterjesztett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban [levélcímek: 2030 Érd, Alsó u. 1.; 2031 Érd, Pf. 31; e-mail: valasztas@erd.hu; illetve hivatali kapun keresztül (KRID azonosító: 707189964)] úgy kell benyújtani, hogy az a jogorvoslati határidő lejártáig (2026. március 19-én 16.00 óráig) a Választási Bizottsághoz megérkezzen. A fenti határidő elmulasztása jogvesztő. A fellebbezés tárgyi illetékmentes.

I N D O K O L Á S

Kardosné Gyurkó Katalin (lakcím: , személyi azonosító: , e-mail cím: ) képviseletében meghatalmazás alapján eljáró Szabó Kocsis Ügyvédi Iroda (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 83/A. 9. em. 4. a., képviseli: dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd, e-mail cím: iroda@szkiroda.hu, a továbbiakban: Kifogást tevő) 2026. március 13. napján 15:48 órakor kifogást nyújtott be a Választási Bizottsághoz elektronikus úton ismeretlen személlyel szemben.

 

Kifogásában előadta, hogy 2026. március 11. napján Béres Attila (a továbbiakban: Nyilatkozattevő) Érden a Gárdonyi Géza utca 1/B. szám előtt 17.15 óra körül észlelte, hogy a Kifogástevő jelöltet ábrázoló, lámpaoszlopokra kihelyezett választási plakátokra több más –Kifogástevő jelölő szervezetétől elkülönülő – jelölőszervezet választási matricája felragasztásra került, amivel az megrongálásra, részben eltakarásra került. Nyilatkozattevő előadta, hogy az észlelés napján reggel a plakát még sértetlen volt.

 

Kifogást tevő kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a fenti cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) (a választás tisztaságának megóvása), c) (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) és e) (a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) elvét valamint a Ve. 144. § (7) bekezdését (a plakátok kihelyezésének szabályait).

 

A Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét. Beadványához fényképeket csatolt a megrongált, matricákkal ellátott plakátokról, valamint csatolta Nyilatkozattevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a beadványban foglalt tényállásról.

 

A kifogás részben alapos.

 

A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

 

A Ve. 212.§ (1)-(2) bekezdése alapján a kifogást írásban lehet benyújtani.

 

(2)  A kifogásnak tartalmaznia kell

1. a) a jogszabálysértés megjelölését,
2. b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
3. c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
4. d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint
5. e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.

 

A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

 

A Ve. 214. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.

 

A Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogás tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, valamint határidőben benyújtottnak tekintendő ezért a beadványt érdemben vizsgálta.

 

A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

 

A jogsértő személye azonosításának hiányában a Választási Bizottság ismeretlen személy elkövetővel szemben vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme, illetve sérültek-e a Ve. 144.§ (7) bekezdésében foglalt plakátok elhelyezésének szabályai.

 

Kifogástevő többek között hivatkozik a Ve. 144. § (7) bekezdés megsértésére. E jogszabályhely szerint a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen.

 

A Választási Bizottság megállapította, hogy mind a plakát, mind pedig a matrica a Ve. 140. § a) pontja szerinti kampányeszköznek minősül, szöveges és vizuális tartalmukban is a választópolgári akarat befolyásolását célozzák. A matrica önmagában is alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására, emellett annak tartalma megváltoztatja az eredeti plakát tartalmát.

 

A kifogáshoz mellékelt bizonyítékok alapján az is kétséget kizáróan megállapítható, hogy a választási plakátra elhelyezett matricák elhelyezési módja azáltal, hogy részben fedi a Kifogást tevőt népszerűsítő plakátot, még ha azt és annak lényeges tartalmát nem is takarja el teljesen – megsérti a Ve. 144. § (7) bekezdését.

 

E körben a Választási Bizottság álláspontja alapján a Ve. 144. § (7) bekezdésében található „ne fedje” fordulat alkalmazása során nincs jelentősége annak, hogy a sérelmezett matrica a plakátot nem teljes terjedelmében fedi, hiszen a részbeni takarás mellett is a plakát üzenetének kontextusát megváltoztatja. Ezt az értelmezést osztja például a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.465/2019/2. számú végzése is.

 

Ezzel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésükre a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2.számú végzés, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, Kvk.III.37.799/2020/3. számú határozat) alapján azonban a választási eljárási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért.

 

Jelen ügyben a sérelmezett magatartás a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – nem indokolt.

 

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy sérült-e a választási eljárás valamely rendelkezése, független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, így a Választási Bizottság ismeretlen személlyel szemben állapította meg a jogszabálysértést.

 

A Választási Bizottság a fent hivatkozottak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

 

A határozat a Ve. 10.§-án, 14. § (2) bekezdés c) pontján, 208-209. §-án, 212. §-án, 214.§-án, 218. §-én, 228. §-án valamint a 297. § (1) bekezdés b) pontján alapul, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. § (3) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) és (3) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésén, valamint a 297. § (3) bekezdés b) pontján alapul. A fellebbezés illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletének XIII. 8. pontja biztosítja.

 

Érd, 2026. március 16.

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök: Mivel több kérdés, észrevétel nincs, megköszöni a részvételt, az ülést bezárja.

 

Az OEVB ülése 14 óra 30 perckor befejeződött.

 

k. m. f.

 

 

Dr. Kiss Szabolcs elnök