A drogstratégia általános célja
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban dolgozó szakemberek a kábítószer-problémával kapcsolatos munkájukban segítő szemléletet követnek. Együttműködésre való készségük, szaktudásuk és tenni akarásuk garanciája annak, hogy hosszú távon egy olyan rendszer alakuljon ki a városban, amely a kábítószer-probléma minden szegmensét lefedi, az ezzel kapcsolatos minden helyzetre megfelelő választ ad.
Jövőkép
A kábítószer-probléma a társadalom egészét érinti, minden részében kifejti destruktív hatását, így a kábítószer-probléma kezelése az egész társadalom válaszát igényli.
A droggal kapcsolatos tevékenységekben kitüntetett szerepük van a közösségeknek
– a probléma visszaszorítása a helyi közösség összehangolt, racionalizált cselekvését
igényli.
A megelőzés leghatékonyabb terepe a család: a különféle programoknak el kell
jutniuk a családokig, aktívan és passzív eszközökkel is segítve az elsődleges
közösségeket a szenvedélybetegségek visszaszorításában.
Négy stratégiai területen alapvető változások valósulnak meg:
Prevenció területe: a város intézményeiben komplex, egymásra épülő programok, tréningek valósulnak meg, a programok hatékony koordinációja révén a gyermekek és a fiatalok többségének mindez elérhetővé válik.
Az ellátás, kezelés, rehabilitáció területén a településen megfelelő szakembergárda válik elérhetővé, a forráshiány miatt megszűnt szolgáltatások az igények kielégítésére újraindulnak, az egészségügyi szolgáltatók, a meglévő intézményi háttér színvonala emelkedik. A speciális igényű csoportok szükségleteiknek megfelelő ellátásban részesülnek. A térségben alacsonyküszöbű szolgáltatás, elterelés elérhetővé válik. A helyben igénybe vehető hatékony programok, szolgáltatások bevezetésével csökken a visszaesők száma.
A kínálatcsökkentés szereplőinek hatékony munkája révén a településre kevesebb kábítószer fog érkezni. A fiatalok által látogatott településrészek, szórakozóhelyek drogmentessé válnak, a felderítés színvonalának növekedésével a kábítószer terjesztők távol maradnak, így a város szórakozóhelyei biztonságosakká válnak. A kínálatcsökkentésben dolgozók a kábítószerek terjesztőire fókuszálnak, rendszeres jelenlétükkel távol tartják őket a gyermekektől és a fiataloktól.
A kábítószerrel kapcsolatos tevékenységek koordinálását a város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma végzi. A KEF autonóm szakmai munkacsoportként összehangolja a fenti területek munkáját, biztosítja a stratégiai feladatok végrehajtását. A KEF munkája ismertté és elismertté válik mind a döntéshozók, mind a különféle területek munkatársai előtt, új tagokkal gyarapodva, megerősödve működik tovább.
A fenti célok elérése érdekében az alábbi területeken kell változtatásokat végrehajtani a célok elérése érdekében:
O a helyi szociális, egészségügyi, oktatási és nevelési intézmények illetve a településen működő civil szervezetek együttműködése, tevékenységük összehangolása,
O a helyi médiumok drogprobléma iránti érzékenysége,
O a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mint szakértő testület működése,
O a prevenciós munka és a benne részt vevő szakemberek munkájának összehangolása egy hatékony megelőző tevékenység érdekében,
O az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka rendszere,
O a település szabadidős programjainak kínálata,
O helyi ifjúsági szolgáltató iroda létrehozása,
O a szociális ellátás keretein belül a szenvedélybetegek közösségi ellátásának kialakítása és alacsonyküszöbű szolgáltatás bevezetése,
O a szenvedélybeteg-ellátás helyi rendszere,
O a településen a kínálatcsökkentésben szerepet vállalók munkája.
A fenti területeken oly módon szükségszerű változásokat eszközölni, hogy a családoknak, a fiataloknak, a speciális élethelyzetű csoportoknak elérhetővé váljanak, számukra valós, hatékony alternatívákat kínáljanak. Szükségszerű elérni a közvélemény aktív formálásával, hogy a kábítószerrel kapcsolatos tevékenységeket ne elutasítással, hanem aktív, közreműködő, segítőkész hozzáállással szemlélje a közösség, hisz a drogfogyasztás és ártalmainak csökkentése nem csak egyéni, egyéneket érintő, hanem közösségi érdek is egyben.
A városi drogstratégia a nemzeti stratégia helyi adaptációja. Annak fő céljai mentén fogalmazza meg a feladatokat, ezek egyben azokat a területek is jelölik, ahol a célok megvalósítása történik:
O a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés),
O esélyt teremteni arra, hogy fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszaszorítására (megelőzés),
O segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció),
O csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés).
A város drogstratégiája hosszú távra tervez, közösségi együttműködésre építve határozza meg a feladatokat. A tényekre alapozva kezdeményez, javasol változásokat. A helyi cselekvések végrehajtásában széleskörű együttműködésre épít.
A drogfertőzöttség Érden - helyzetkép
Bevezető
A helyi közösség akkor tud megfelelően fellépni a drogprobléma visszaszorításában, ha reális információk állnak rendelkezésére a közösséget érintő drogprobléma mértékéről. A közösségi cselekvés meghatározásához elengedhetetlen, hogy megfelelő tudással rendelkezzen a közösség az alábbiakról:
O drogszcénáról és annak változásáról (kik, milyen körülmények között mit fogyasztanak, melyek a leginkább elterjedt drogok a közösségben, melyek a veszélyeztetett csoportok);
O a megoldási módokról és azok alkalmazásának feltételeiről, eredményességéről (a prevenció, a segítő szolgáltatások, a bűnüldözés lehetőségeiről és eredményeiről);
O a gyakorlatban bevált mérőszámokról, melyek az adatgyűjtésben bírnak fontossággal;
O más közösségek erőfeszítéseinek tapasztalatairól.
A város drogfertőzöttségét nagymértékben meghatározzák a településszociológiai jellemzői.
Érd igen nagy területen fekvő, sajátos tulajdonságokkal bíró település, lélekszáma közelít a hatvanötezerhez. A budapesti agglomerációs körzetben fekvő város sajátos tulajdonságai révén kifejezetten kedvező jellegzetességekkel bír a kábítószer-fogyasztás és az ehhez kapcsolódó bűnözés terjedésében. A település nagy terjedelme miatt történelmileg is kifejezetten alkalmas volt azoknak az elrejtésére, akik ilyen vagy olyan okok miatt a hatóságok látóköréből eltűnni voltak kénytelenek. Napjainkban azonban a bűnelkövetőknek kedvez ez a sajátosság, ugyanakkor megkönnyíti a dolgát az amúgy is rejtőzködő életmódot élő kábítószer-fogyasztóknak – nehezítve a velük foglalkozó szakemberek dolgát.
A lakosság igen fiatal: az átlagéletkor nem éri el a negyven évet. Nagyon magas a településen élő gyermekek és fiatalok száma – közel húszezerre tehető. A fiatalok tekintetében Érd együtt pulzál a környező településekkel: Százhalombattával, Tárnokkal, Diósddal, Biatorbággyal Sóskúttal. Mindez az oktatási intézményekben járó diákok tekintetében követhető leginkább nyomon: igen sok diák jár az érdi iskolákba, és az érdi fiatalok közül is igen sokan kénytelenek a környező települések középfokú intézményeiben tanulni- leginkább Százhalombattán, Budapesten.
Érd agglomerációs jellegéből fakadóan az érdi gyermekek és fiatalok szabadidejüket javarészt felügyelet nélkül töltik – az aktív lakosság, a szülők többsége gyakran egész napját Budapesten vagy a környező településeken tölti. Mindez nagymértékben befolyásolja a devianciákba sodródás, az áldozattá vagy bűnelkövetővé válás esélyét.
O A település droghelyzetére vonatkozó vizsgálatok:
O az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program vizsgálata (2003.)
O dohányzás-, alkohol- és drogérintettségi vizsgálat a település általános és középiskoláiban (2003-2004, ismételt vizsgálat: 2007. )
O a Városi Narkológiai Szolgálat működési adatai
O Gyermek- és ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési és áldozatvédelmi fórum (2004.)
O A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjainak gyorsjelentése (2006-2007.)
Az „Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program” eredményei
O Az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program tevékenységi köre a szakmai elvek szerint az alábbiakban fogalmazódott meg:
O a város nevesített helyein rendszeresen drogot fogyasztó fiatalok felkutatása;
O kapcsolatfelvétel;
O a fiatalok informálása és motiválása szakintézményi segítés – ellátás igénybevételére;
O információ és igényfelmérés a fiatalok számára a hiányzó ellátási formákról, élethelyzetüket meghatározó jellemzőkről.
O Az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program 2003. júniusától kezdte meg működését, munkáját a Westel Mobil Távközlési Rt. által a városnak e célra adományozott gépkocsijával. Kedden és péntekenként dolgoztak a program munkatársai a város területén, átvizsgálva a település ún. forró pontjait - elsőként azokat a területeket, melyeket a város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma alakuló ülésén drogok tekintetében érintett területnek nevezett meg:
O Érd Alsó vasútállomás
O Érd Felső vasútállomás
O Parkvárosi feltételes buszmegálló – “gombapince”
O Parkvárosi Közösségi Ház
O Excalibur diszkó és környéke
O Érdligeti strand
O A fenti helyszínek a vizsgálat megkezdéséhez adtak támpontot. A közel kétéves működés során a fentiek közül „tisztának” bizonyult néhány terület, azonban újabb helyeken is találtak drogfogyasztók jelentétére utaló nyomokat. A drogfogyasztás szempontjából az alábbi területek bizonyultak fertőzöttnek:
O A Penny Market körüli terület: intravénás drogfogyasztás jeleit mutatta, a későbbi területrendezés nem hozta meg a kívánt eredményt;
O A Parkvárosi Közösségi Ház környéke: a területet a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum alakuló ülésén kábítószer-fogyasztás szempontjából fertőzött területként nevesítették a szakemberek. Az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program indulása előtt a területet kitakarították, a beszámolók alapján több használt fecskendőt gyűjtöttek be ennek során. A játszótér kialakítását, átadását követően néhány héten belül újabb intravénás drogfogyasztásra használt eszközt találtak. A vizsgálat során bizonyossá vált az is, hogy a közösségi ház körüli terület a környékben lakó fiatalok kedvelt találkozási helye: az időjárástól függően késő estig, nem egyszer éjfél után is beszélgetnek, iszogatnak, dohányozgatnak a rendelkezésre álló padokon ücsörögve. A legális drogok fogyasztásán kívül nem észleltek kábítószer-fogyasztást a szakemberek.
O A Bagoly utcai rendelő körüli terület: intravénás drogfogyasztás eszközeit találták a rendelő mögötti területen a program munkatársai, az egyik ott dolgozó gyermekorvos pedig rendszeresen jelezte, hogy hetente több használt fecskendőt találnak az épület mögötti részen, ezeket ők szokták begyűjteni.
O A Nagytétény-Érdliget vasútállomás körüli terület: a területen a vizsgálat idején több romos épület volt, melyek egyikében gyógyszerfogyasztás, másikában intravénás drogfogyasztás eszközeit találták.
O Tállya utca: intravénás drogfogyasztás nyomait találták.
O A Polgármesteri Hivatal mögötti terület: a vizsgálat idején még rendezetlen területen szintén intravénás drogfogyasztás eszközeit találták a szolgálat munkatársai.
Az átvizsgált, kiemelten nem említett területek drogfogyasztás szempontjából és közegészségügyi szempontból tiszta területnek tekinthetők. Az azonban elmondható, hogy a „tiszta” területek is igen szemetesek voltak a közel kétéves vizsgálat idején.
Az intravénás drogfogyasztáson túl a nem intravénás drogfogyasztásról is feljegyzéseket készítettek a program szakemberei: így a város központjában levő két szórakozóhelyet és a Polgármesteri Hivatallal szemben levő területet drogfogyasztás szempontjából fertőzött területnek találták – ez utóbbit a Polgármesteri Hivatal biztonsági őreinek beszámolója is alátámasztotta.
O 2007. elején a fenti területeket ismételten átvizsgálták. Ennek során megállapítható volt, hogy az említet helyek közül drogfogyasztás a következő helyeken állapítható meg jelenleg is:
O A Bagoly utcai rendelőintézet mögötti terület
O a város központjában lévő egyik szórakozóhely
A Polgármesteri Hivatallal szembeni területen és a lakótelepen szintén valószínűsíthető a nem intravénás drogfogyasztás, azonban mindez leginkább a tavasztól őszig terjedő időszakra jellemző inkább.
A városban dolgozó utcai szociális munkások folyamatosan jelzik a városközpontban levő Stop-Shop környékén csellengő fiatalok veszélyeztetettségét is kábítószer-fogyasztás szempontjából.
Az iskolák környéki drogfertőzöttséget vizsgálva a szakembereknek igen sok mindenre figyelemmel kell lenniük – ezt jelzi a két évvel ezelőtt az egyik általános iskolánál talált többgrammnyi tiszta koffein is.
Az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program tagja volt az Ártalomcsökkentők Országos Egyesületének, annak alapításától kezdve. A szolgáltatás 2004-ben kistérségi szolgáltatásként működött Érden és Százhalombattán, a két város közötti együttműködési megállapodás keretében. A tervek között szerepelt a tűcsere szolgáltatás beindítása, azonban ez nem történt meg, a program forráshiány miatt megszűnt.
Dohányzás-, alkohol és drogérintettség Érd általános és középiskoláiban
Bevezetés
2003. novemberétől jegyzői megkeresésre átfogó vizsgálat történt a település önkormányzati fenntartású általános és középiskoláiban az intézmények dohányzás- alkohol- és drogérintettségének feltárása érdekében. Az utcai megkereső szolgálat képet a város drogfogyasztásáról az utcai terepi észlelés során nyert adatokból, az iskolákban interjú során felvett adatokból pedig a normál populáció érintettségének kérdésére kaptunk választ.
Az adatfelvétel során tematikus interjúk készültek mindegyik általános iskola gyermekvédelmi felelősével és a két középiskola ifjúságvédelmi felelősével. Az iskolákról szóló általános információkon túl mind a dohányzás, az alkohol és a drog tekintetében az érintettséget a tanárok és a diákok vonatkozásában fel kívánta tárni a kutatás készítője. Ezeken túl az iskolai gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi munka nehézségeivel, a területen tapasztalható hiányosságokkal is foglalkozott a vizsgálat.
Mind a 2003-as, mind a 2007-es ismételt felmérés során az interjúkat a helyi és az országos ellátórendszert ismerő szociális szakemberek készítették.
Általános információk az iskolákról
A település kilenc önkormányzati fenntartású általános iskolájában 4442 tanuló folytatta a vizsgálat idejében általános iskolai tanulmányait. Az iskolák tanulólétszáma 134-től a 800 diáknál is többet tanító iskoláig változatos képet mutatott. Az iskolákban 873 tanuló vette igénybe a napközit. A gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi felelősök összesen 415 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyílván. A gyermekek társadalmi hovatartozása tekintetében az iskolák nem vezettek nyilvántartásokat. Hozzávetőleges adatokat erre vonatkozóan három iskolában tudtak mondani. Egyetlen iskola végzett a szülők iskolai végzettségével kapcsolatban összesítést (erre egy pályázat kapcsán volt szükség), itt 134 tanuló között 91 tanulónak a szülei (vagy egyik, vagy mindkét szülője) nem szerezték meg az általános iskolai végzettséget. A másik iskolában arról számoltak be, hogy az intézmény tanulóinak körülbelül 40%-a roma származású, a gyermekek 90%-a pedig szegény körülmények között él, a szülők egyike vagy mindkettejük munkanélküli, rossz lakhatási körülmények között élő családokból kerülnek ki. A harmadik iskolában arról számoltak be, hogy a diákjaik többsége a középosztályból, általában “ingázó” szülők gyermekei közül kerülnek ki.
Szintén változó volt a kép az iskolák évfolyamainak osztályszáma tekintetében: egy iskolában volt egy osztály minden évfolyamban, egy intézményben két osztály évfolyamonként, egy iskolában pedig három évfolyamban két osztályt, a többi évfolyamon pedig egy osztályt indítottak. A többi iskolában három, illetve négy osztály van minden évfolyamban.
A település iskoláiban összesen 394 pedagógus dolgozott, a tantestületekben dolgozó tanárok száma tekintetében pedig a legkisebb tantestület 18, a legnagyobb pedig 66 pedagógussal dolgozik.
O Településünk négy iskolájában volt valamilyen tagozat:
O ének-zene tagozat, mely 222 gyermeket érintett,
O sporttagozat, mely a tanulók 1/3-át érintette (minden évfolyamban egy osztály),
O matematika, idegen nyelv, testnevelés, kézműves tagozatok, melyek 220 tanulót érintettek,
O matematika és idegen nyelv tagozatok, a felső tagozatok két-két osztályt érintve.
Egy iskolában tervezték a 2004/2005-ös tanévtől a számítástechnika tagozatot elindítani, ott akkor matematika orientáció működött, ez azonban nem jelentett külön tagozatot.
Nem mindegyik iskola számolt tanulmányi átlagot, a kilenc általános iskola közül mindössze négy tudott az erre vonatkozó kérdésre választ adni. A négy iskola közül iskolai tanulmányi átlaggal két iskola rendelkezett, ezekben az átlag 3,14 és 3,75. A vizsgálatban külön kérdezték a harmadik, ötödik és hetedik évfolyam átlagát.
Az iskolákban érdekes képet mutatott a szülői értekezletek és a fogadóórák látogatottsága. Átlagosan elmondható, hogy a szülői értekezletek és a fogadóórák látogatottsága közötti különbség eléri az 50%-ot. A szülői értekezletek látogatottsága a Gárdonyi Géza Általános Iskolában volt a legmagasabb, itt a szülők közel 90%-a jelent meg ezeken az értekezleteken, azonban a fogadóórák látogatottsága ebben az intézményben elmaradt az átlagtól, a szülők mindössze 10%-a jelent meg ezeken a fórumokon. A szülői értekezletek látogatottsága a 3-as számú Általános Iskolában (jelenleg Móra Ferenc Általános Iskola és Logopédiai Szakszolgálat) volt a legalacsonyabb, itt a szülők mindössze 10-20%-a jelent meg. Szintén ebben az iskolában a fogadóóra nem vagy csak alig volt látogatott, a szülők “csak akkor jönnek, ha muszáj, és más időben, mint amikor a tanárnak fogadóórája van”. Összegezve elmondható, hogy a település intézményeiben a szülői értekezletek látogatottsága 56,55%-ra volt tehető, míg a fogadóórák látogatottsága mindössze 24,11%.
2007-re a városunkban alapfokú oktatási intézményben tanuló diákok száma 166-al csökkent. Míg 2003-ban az egy iskolába járó legkisebb diákság 134, az ismételt adatfelvételkor két olyan iskolát is találtunk, ahova kevesebb, mint száz tanuló jár (76 és 95), ugyanakkor volt olyan általános iskola is a városban, amelyik 800-nál is nagyobb tanulót oktatott – jelenleg a maximális létszám 752.
A napközit és az iskolaotthont igénybevevő diákok száma duplájára emelkedett az eltelt időben, a veszélyeztetett gyermekek száma ugyanakkor csökkent, most az általános iskolák 384 veszélyeztetett diákot tartanak nyilván.
A diákok társadalmi hovatartozását tekintve 2007-ben is kevés információval tudtak az iskolák szolgálni. Az egyik intézmény arról számolt be, hogy az iskolába járó diákok több mint fele roma származású, míg az egyik iskolában csak egyetlen értelmiségi család taníttatja gyermekét.
Két iskolában van évfolyamonként egy-egy osztály, a többi intézményben 2-3, de van olyan iskola is, ahol négy osztályban tanítják a gyermekeket évfolyamonként. A pedagóguslétszám közel ugyanakkora, mint négy évvel ezelőtt. A tanulók öt iskolában tanulhatnak valamilyen tantárgyat emelt óraszámban (informatika, angol, német, matematika, ének-zene, sport) a korábbi négy helyett, az egyik iskolában pedig orientáció (matematika, német, angol) is működik.
Településünkön öt iskolában számolnak valamilyen átlagot, ezek szinte megegyeznek az eső adatfelvételkor kapottakkal.
A szülői értekezletek látogatottsága nagyobb különbséget mutat az intézmények között (ez akár a 65%-ot is eléri), mint négy évvel ezelőtt. Van olyan iskola, ahol minden gyermek szülője megjelenik a szülői értekezleten. Az értekezletek látogatottsága a Széchenyi István Általános Iskolában, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában és a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a II. Lajos Általános Iskolában illetve a Móra Ferenc Általános Iskolában.
Dohányzásérintettség a település általános iskoláiban
Az általános iskolákban egy intézmény kivételével mindegyikben megjelenik a dohányzás. Településünkön egyetlen olyan iskola van, amelyben nem jelent meg a dohányzás problémája az intézmény falai között: itt a tanárok nyilatkozata alapján nem okozott még problémát a dohányzás. Dohányzó tanulóról azonban itt is tudtak: 10 rendszeresen dohányzó gyermekről tettek említést – ezek a diákok a 7. és 8. osztályba jártak a vizsgálat idején, többségük lány volt. Problémaként említették, hogy több esetben szembesültek azzal, hogy ezek a gyermekek már a tanítás megkezdése előtt több szál cigarettát is elszívtak.
Két iskolában problémát jelentett ugyan a dohányzás, azonban ez az iskola mellett fordul elő: tudnak dohányzó tanulóról, azonban az iskola mellett dohányoznak ezek a gyerekek és nem az intézményben. Az egyik iskolában szintén körülbelül tíz dohányzó gyerekről tudtak, akik szintén 7-8-os lányok. A másik iskolában 5-6 fiúról tettek említést.
Településünk hat iskolájában jelentett súlyos problémát a dohányzás. Ezekben az intézményekben rendszeresen szembesültek a tanárok a gyermekek dohányzásával, sok esetben az intézmény falain belül is. A dohányzó gyerekek a mosdókban, az udvaron elrejtőzve hódoltak szenvedélyüknek. Ezekben az iskolákban is inkább a 7-8. osztályosok között voltak a dohányzó gyerekek, azonban az egyik iskolában tudtak egy harmadikos dohányosról is.
A tanulók dohányzása tekintetében az életkori sajátosságokon kívül több iskolában nem tudtak kifejezett jellemzőt mondani ezekre a tanulókra vonatkozóan. Fontos körülményként említhető meg azonban, hogy ezek a gyerekek leginkább dohányos szülők gyermekei.
A dohányzást minden iskola házirendje tiltja.
A tanárok dohányzása szintén korlátozott az iskolák területén. Minden intézményben van dohányzásra kijelölt hely, a tanárok máshol nem, csak ezeken a helyeken dohányozhatnak. Az egyik iskolában az iskola előtt, a szabadban volt (és jelenleg is van) a kijelölt hely.
Bár a tanárok csak a kijelölt helyen/helyeken gyújthattak és gyújthatnak rá a cigarettájukra, máshol pedig tilos a dohányzás, a tanárok között előfordul, hogy nem a kijelölt helyen, hanem az udvaron dohányoznak. A tanárok dohányzása tekintetében nincs olyan tantestület, amelyben ne lenne dohányzó pedagógus. Két intézményben számoltak be arról, hogy a tantestület fele dohányzik, a többi tantestületben ennél kevesebben ugyan, de a legkevésbé dohányos tanári karban is a tanárok körülbelül 10%-a hódol ennek a szenvedélynek (négy iskolában 20-30%-uk, egy iskolában 12%-uk, két iskolában pedig 10%-uk dohányzott a 2003-as vizsgálat idején).
A tanári karban a dohányzás hét intézményben nem jelentett problémát, nem okozott konfliktust, ezt a helyzetet megkönnyítette a dohányzásra kijelölt hely léte, amely lehetővé tette, hogy a dohányzók elvonulva, szellőztethető helyen dohányozzanak, a nemdohányzókat nem zavarva. Egyik ilyen intézményben a tanári kar “megosztottságát” említették problémaként, mely a dohányzásra kijelölt hely létéből fakad.
A kijelölt hely ellenére a dohányzás két intézményben okozott problémát a tanári karban, ezekben az iskolákban ennek ellenére a nemdohányzókat zavarta a dohányzás.
A dohányzással kapcsolatban több általános jellegű probléma merült fel az iskolákban. Igen komoly nehézségként említették a tanárok, hogy sok esetben szembesültek azzal, hogy a szülőkkel együtt dohányoznak a gyerekek, engedélyezve nekik ezt. Leginkább ilyen helyzetben okoz komoly problémát a gyermekek dohányzása, ilyen esetekben nem tudnak a tanárok hatékonyan küzdeni a tanulóik dohányzása ellen. Több intézményben jelentett problémát az is, hogy bár az iskolák területén tilos a dohányzás, a szülők ettől függetlenül dohányoztak az iskola területén. Problémát jelentett a tanárok számára az is, hogy az iskola területén kívül nem szólhatnak rá a dohányzó tanulókra. Szintén nehézséget jelent az iskola által szervezett szabadidős programokon érvényt szerezni a tiltó rendelkezésnek.
Több iskola speciális helyzetben van: több épületben zajlik az oktatás, így az épületek közötti “vándorlás” lehetőséget nyújt a gyerekeknek a dohányzásra.
Említést tettek az intézményekben arról is, hogy az a rendelkezés, mely szerint 18 éves kor alatt nem vásárolható dohányáru, nem betartott szabály. A gyermekek ellenőrzése is problémát jelent, hisz a tanárok nem nézhetnek bele a gyermekek táskájába, így pusztán akkor tehetnek bármit is, ha cigarettával a kezében érik tetten a diákot. Több iskolában tehetetlenségérzés is megfogalmazódott a tanárokban a problémával szemben.
A 2007-es adatok némileg más képet mutatnak. Két általános iskolában nem jelent problémát a dohányzás, ezekben az intézményekben nem is tudnak dohányzó gyermekről. Azonban ezen iskolák tantestületeiben is van dohányzó tanár – az egyikben 10%-uk, a másikban a tantestület több mint negyede (33%-uk) dohányzik. A tanárok az iskola területén, számukra kijelölt dohányzóhelyen cigarettáznak. Mindkét iskola tiltja diákjai számára a dohányzást, a tanároknak azonban megengedik a kijelölt helyen történő dohányzást.
A többi iskolában azonban problémát jelent a dohányzás: a legtöbb esetben a felsőbb évfolyamok tanulói dohányoznak a diákok közül, az intézményekben megjelenő határozott tiltás ellenére. A gyermekvédelmi felelősök átlagosan 5-6 dohányzó diákról tudnak, egy iskolában tudnak 20-30 dohányosról a tanulóik közül. A dohányzással kapcsolatban az iskola területén történő dohányzás jelentett nehézséget az iskola pedagógusainak, egy gyermekvédelmi felelős jelezte problémaként az intézmény körüli dohányzást. Három iskola bár kritikusnak érezte a dohányzást, nem tudott megnevezni ezzel kapcsolatosan semmilyen nehézséget.
Érdekes kérdéseket vet fel a fentiekben jelzett dohányzásérintettség szintje. Az iskolánkénti alig tíz dohányos gyermeknél jóval több diák dohányzását valószínűsíti az intézmények körüli utcákon, buszmegállókban levő eldobált cigaretták mértéke, az utcákon, tereken dohányozva sétálgató, csellengő, láthatóan gyermekkorú diákok száma.
Alkoholérintettség a település általános iskoláiban
Érd 9 általános iskolájából 5 iskolában nem jelentett problémát az alkoholfogyasztás, négy intézményben azonban érzékelték az alkoholfogyasztás jeleit. A négy érintett intézményben az egyik iskolában a diákok otthoni alkoholfogyasztásáról tudtak, ebben az intézményben nem fordult elő fogyasztás, a többi háromban pedig az iskola falain belül is érzékelték a probléma jelenlétét: az alkoholfogyasztás leginkább iskolai bulikon fordult elő: az egyik intézményben alkoholos üveget is találtak. Az iskolai táncos rendezvényeken kívül az osztálykirándulásokon fordul még elő ez. Az érintett iskolák ennek megelőzésére minden rendezvény előtt külön óvintézkedéseket tettek: a rendezvényre, a “sulidiszkóba” a gyerekek motozás után mehettek csak be, az egyik iskolában pedig azt a szabályt vezették be, hogy amelyik diák hosszabb ideig marad, csak szülője kíséretében mehet haza. A rendezvény ideje alatt a gyermekek nem hagyhatják el az iskolát
Az iskolák házirendje a tanulók számára egyértelműen tiltja az alkoholfogyasztást.
A tanárok nem fogyasztanak alkoholt az iskolában, ez alól kivételt jelentenek a tanári rendezvények/ünnepségek (pedagógusnap). Egyetlen olyan iskola van a településen, ahol ezeken az alkalmakon sem fogyasztanak alkoholt. Ezeken az ünnepségeken minden iskolában jelképes alkoholfogyasztás történik, ezek az alkalmak pedig általában munkaidőn túl, gyermekek jelenléte nélkül kerülnek megrendezésre.
Az alkoholfogyasztás egyetlen iskolában jelentett problémát: ez néhány évvel a 2003-as vizsgálat ideje előtt történt, az érintett nevelőt pedig elbocsátották, már nem dolgozik az intézményben. Jelenleg – azóta – ebben az iskolában és a település többi iskolájában sem jelent problémát az alkoholfogyasztás a tantestületeken belül, a tanárok alkalomszerűen fogyasztanak alkoholt, azonban ennek semmi jele nem tapasztalható az iskolákban. Egyik intézményben sem tudnak olyan tanárról, aki rendszeresen fogyasztana alkoholt, azonban több olyan pedagógusról tudnak az iskolák gyermekvédelmi felelősei, akik absztinensek.
A tanulók tekintetében más a helyzet: két iskolában nem tudtak alkoholfogyasztó diákról, míg a többi iskolában vannak olyan tanulók, akik már fogyasztottak alkoholos italt. A legtöbb “iszogató” tanulót számláló intézményben húsz gyermekről, míg a legkevesebbet számlálóban egy gyermekről tudtak. Ezek a tanulók a 7-8. osztályosok közül kerültek ki, általában a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek közül. Fontos körülményként említették a tanárok, hogy ezek a tanulók általában dohányoznak is.
Egy iskolában fordult elő az, hogy az egyik tanuló ittasan ment be az intézménybe.
Az iskolákban felmerülő alkohollal kapcsolatos problémák a szabadidős foglakozásokon jelentkeznek, osztálykirándulásokon, iskolai bulikon. Több iskolában is előfordult az, hogy a gyermekek üdítőitalba keverve fogyasztottak alkoholt ezeken a rendezvényeken, az egyik intézményben pedig jelezték, hogy a diákok a közeli üzlet parkolójában is szoktak “iszogatni”. A gyermekvédelmi felelősök említést tettek a szülők alkoholfogyasztásának problémájáról: komoly nehézséget jelent számukra a családi alkoholfogyasztás okozta problémák kezelése, a gyermekek mindennapjaira gyakorolt negatív hatásának enyhítése.
Az általános iskolák az ismételt adatfelvétel során nem számoltak be arról, hogy problémát jelentene az alkoholfogyasztás. Mindegyik intézmény tiltja mind a diákoknak, mind a tanároknak az alkoholfogyasztást. Két iskolában merült fel a gyanúja – az egyikben az intézmény falai között is megjelent az italozás.
Drogérintettség a település általános iskoláiban
Érden három alapfokú oktatási intézményben érzékelték a drogfogyasztás jeleit a tanulók körében a 2003-a felmérés idején.
Az egyik érintett iskolában több évvel a felmérés előtt fordult elő egy esetben drogfogyasztás, azóta nem történt ilyen jellegű esemény, a másik két iskolában marihuána fogyasztásáról szereztek tudomást a tanárok. Két intézményben drogérintettségi felmérést végeztek a diákok körében, egyik vizsgálat eredménye sem jelezte a célcsoport érintettségét.
Minden iskolában tiltott a drogfogyasztás. Az egyik iskolában gyógyszert sem adnak a tanulóknak probléma esetén a tanárok, minden rosszullét esetén értesítik a gyermek szüleit, orvoshoz küldik a gyengélkedőt.
Egyetlen iskola sem rendelkezik a tanárok drogfogyasztásáról, egyetlen tanári karban sem tudtak olyan pedagógusról, aki valamilyen kábítószert fogyasztana. A tanárok gyógyszerfogyasztása tükrözte a társadalmi átlagot. Egy iskolában sem tudtak olyan kollegáról, aki indokolatlanul fogyasztott volna valamilyen gyógyszert.
2007-ben két iskolában merült fel annak a gyanúja, hogy néhány diák kábítószert fogyaszt. Az egyik iskolában az intézmény falai közötti drogfogyasztást is valószínűsítették, mindkét intézményben marihuána jelenlétét gyanították. A legfiatalabb egy elsős diák volt, akivel kapcsolatosan a kábítószer-fogyasztás valószínűsíthető volt. Az intézményekben tiltott mindennemű drogfogyasztás.
O A kábítószer fogyasztással kapcsolatban a tanárok több problémát is megfogalmaztak:
O fontos problémaként fogalmazódott meg annak nehézsége, hogy a gyermekeket felkészítsék a nemet mondásra,
O nehézséget jelentett a kortárshatás csökkentése
O komoly problémát okozott a felmerülő gyanú kezelése
O információhiány.
Három általános iskolában volt 2003-ban drogkoordinátor, egy iskolában pedig akkor járt képzésre az egyik erre hivatott tanár. Két iskola rendelkezett drogstratégiával is.
A legtöbb általános iskolának volt/van alapítványa, azonban csak két alapítvány alapító okiratában szerepel az egészségnevelés.
A gyermekvédelmi felelősök drogprobléma esetén az érdi Gyermekjóléti Szolgálathoz, a Narkológiai Tanácsadó Szolgálat és a házi gyermekorvosokhoz fordultak segítségért, nem helyi segítséget igénybe véve pedig a legtöbben pedig segélyvonalat hívtak volna, többen a drogambulanciáktól vártak volna segítséget a 2003-as felvétel idején. Az érdi Narkológiai Tanácsadó Szolgálat azóta forráshiány miatt megszűnt.
Az iskolák többsége határozottan igényli a gyermekvédelmi státuszok helyzetének rendezését, sürgették annak az intézkedésnek a megtételét, mely kötelezővé teszi az iskolák számára a gyermek- és ifjúságvédelmi szakember alkalmazását. A prevenciós foglalkozásokra nincs idejük az intézményeknek, az erre fordítható anyagi forrásoknak is híján vannak. Ugyanakkor a legtöbb intézményben megfogalmazódott a megelőző foglalkozások szükségessége.
Hiányok a helyi gyermekvédelmi munkában
A gyermekvédelmi felelősök munkájuk hatékonyabbá tételéhez több külső támogatás szükségességét emelték ki Fontos hiányosságként érzékelték a továbbképzések, előadássorozatok, információáramlás nehézségeit. A legtöbb iskolában megfogalmazták, hogy gyakran a helyi eseményekről is csak a rendezvények után értesültek, sok esetben a kifejezetten nekik szóló előadásokról is csak informális úton szereztek tudomást, ezekben az esetekben is gyakran megkésve. Ugyanez a probléma jelentkezik a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban is.
Több iskolában említést tettek az anyagi- és eszközhiányról is. Komoly problémaként értékelték a gyermekvédelmi munkára szánt idő szűkösségét is – sok iskolában külön státuszt igényelne a gyermekvédelmi felelős munkája. Megfogalmazódott több iskolában is az együttműködés problémája: az egyik intézmény szorosabbá kívánta tenni a település Gyermekjóléti Szolgálatával az együttműködést, míg több intézmény hiányolta a Polgármesteri Hivatal együttműködési készségét. Az egyik iskolában az is felmerült, hogy az önkormányzatnak fontos-e az ifjúság, ez a korosztály. Komoly problémaként merült fel az is, hogy sok esetben “zárt kapukat találtak”, nem tudtak együtt gondolkodni, partnert találni az önkormányzatban a gyermekek helyzetének megoldásában. Az önkormányzat, a városvezetés ifjúság iránti elkötelezettsége jelentős mértékben javult az elmúlt időszakban: az ifjúsági referens alkalmazása azt jelzi, hogy a városban az ifjúsági ügyek valódi értékként jelennek meg a döntéshozók előtt.
A gyermek- és ifjúságvédelmi munkára szánt idő tekintetében a helyzet a 2003-as felmérés óta jelentősebb változásokon ment keresztül: 2004-ben felszabadította az önkormányzat a gyermekvédelmi felelősi és szabadidő szervezői státuszokat, az intézményekben ismét lehetővé vált szakemberek alkalmazása erre a feladatra. Alig egy évvel később azonban a jogszabályi változások miatt az intézmények csak fél státuszban alkalmazhattak erre a feladatra szakembert – a 2007-es vizsgálatban az intézmények többségében ennek az elvesztésétől való félelem is megjelent.
Dohányzás-, alkohol- és drogérintettség a település középiskoláiban
A két középiskolában összesen 1259 diák tanult a 2003-as adatfelvétel idején, általában minden évfolyamon öt osztály volt ezekben az intézményekben. Mindkét iskolában 46 pedagógus tanított. A középiskolák között különbség volt a veszélyeztetetett gyermekek arányát tekintve: az egyik intézményben tanulók 3-e veszélyeztetett valamilyen szempontból, míg a másik iskolában arányuk 10% körül mozog.
Az egyik középiskolában nincs adatuk a gyermekek társadalmi helyzetéről, míg a másik iskolába javarészt értelmiségi, diplomás szülők gyermekei tanulnak.
A gimnáziumban több tagozat is volt és jelenleg is van: nyelv, matematika, biológia tagozatok közül választhattak a diákok, a másik iskolában pedig szakoktatás és technikusi képzés zajlott és zajlik.
Különbség mutatkozott a két intézmény tanulmányi átlagában is: az egyik intézményben 2,9, míg a másik iskolában 4 fölött volt a tanulmányi eredmény.
A szülői értekezletek látogatottsága az egyik iskolában 15%, míg a másik iskolában ez lényegesen magasabb volt: 60-80%. A fogadóórák látogatottsága tekintetében már nem volt ekkora különbség a két intézmény között, a szülők leginkább probléma esetén keresik fel a tanárokat ezeken a fórumokon.
A 2007-es felmérés több változást is mutat. A két iskolában tanuló diákok összlétszáma 84-el csökkent, a Kós Károly Szakképző Iskolában két tanárral több dolgozik. A veszélyeztetett diákok tekintetében a gimnáziumban 5%-al csökkent, míg a szakképzőben 5%-al növekedett arányuk – ezzel a szakképző iskolában a tanárok a tanulók 80%-át veszélyeztetettként tartják nyílván, közülük 10%-uk halmozottan, több szempontból veszélyeztetett fiatal. A diákok társadalmi helyzetét tekintve a gimnáziumban 10%-uk, a szakképzőben 21%-uk származik egyszülős családból.
A gimnazisták 47%-a jár valamilyen tagozatra.
A szülői értekezletek látogatottsága a gimnáziumban 10%-al csökkent az előző adatokhoz képest, a szakképzőben viszont 35%-al magasabb ez az arány az előzőekhez képest.
Dohányzás a középiskolákban
Mindkét iskolában problémát jelentett a dohányzás, mindkét helyen a mosdóban történő “füstölés” jelentett nehézséget.
Bár mindkét iskolában tilos a dohányzás a tanulók körében, az egyik iskolában a tanulók 20-25%-a, a másik intézményben a diákok 75%-a dohányzik. A szakmát is oktató intézményben a dohányzó diákok leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok közül kerülnek ki, azonban egyik intézményben sem mutatkozott jelentős különbség a dohányzó tanulók nemi összetételében.
A tanároknak mindkét iskolában van dohányzásra kijelölt hely, máshol tilos dohányozniuk – a kijelölt helyeken történik a dohányzás, így a tanári karban nem jelent problémát ez.
Dohányzással kapcsolatos problémaként a tanárokban tehetetlenségérzés is megfogalmazódik. Mindkét intézményben említést tettek az iskola környékén történő dohányzásról.
Az ismételt felmérés eredményeiben fontos változást jelez a korábbiakhoz képest, hogy míg a Kós Károly Szakképző Iskolában a diákok 75%-a dohányzott a 2003/2004-es felmérés idején, a jelenlegi adatok szerint ez már csak a diákok 22%-át érintő problémává vált. A Vörösmarty Gimnázium ifjúságvédelmi felelőse a dohányzás emelkedő tendenciájáról számolt be, ugyanakkor a diákság 10%-át érintő problémaként jelezte ezt.
Alkoholfogyasztás a középiskolákban
Az alkoholfogyasztás kevésbé jelentett problémát az iskolában. Az iskolai “diszkóba” megpróbálták ugyan becsempészni a tanulók az italokat, azonban ezt igyekeztek erős felügyelettel kizárni a felügyelőtanárok.
Mindkét iskola házirendje tiltja az alkoholfogyasztást.
A tanárok között nem jelent problémát az alkoholfogyasztás, egyik intézményben sem tudtak olyan tanárról, aki túlzottan fogyasztana alkoholos italokat. A tanári ünnepségeken jelképes alkoholfogyasztás történik.
Az egyik intézményben nincs tudomásuk a tanulók alkoholfogyasztásának mértékéről, míg a másik intézményben a rendezvények előtti és utáni alkoholfogyasztást említették problémaként, illetve az osztálykirándulásokon történő alkoholfogyasztást.
Komoly problémaként fogalmazódott meg az is hogy a diákok közül sokan nem is tudják elképzelni a szórakozást alkoholfogyasztás nélkül.
A 2007-es felmérés során a megkérdezett tanárok arról számoltak be, hogy egyik középfokú oktatási intézményben sem jelent problémát az alkoholfogyasztás.
Drogfogyasztás a középiskolákban
A középiskolák mindegyikében előfordult már droggal kapcsolatos probléma. Leginkább a szabadidejük eltöltése közben veszélyeztetetett a középiskolás korosztály, az egyik ifjúságvédelmi felelős véleménye szerint sok diáknak a kábítószerek nem jelentenek mást, mint az alkohol.
Rendszeres fogyasztóról egyik iskolában sem tudnak, azonban mindkét iskolában vannak olyan diákok, akik valószínűleg kipróbáltak már valamilyen kábítószert.
A tanári karokban egy tanárról sem tudnak, akit érintene a kábítószer-probléma. A gyógyszerfogyasztás tekintetében nem történt kirívó eset egyik iskolában sem.
Drog tekintetében a középiskolában a fogyasztók számának növekedésétől tartanak, nehézséget jelentett a tanárok számára megállapítani a fogyasztást.
Az ifjúságvédelmi felelősök a 2007-es felmérés idején egyik intézményben sem észlelték a drogprobléma jelenlétét.
Egyik középfokú intézményben sincs drogkoordinátor, drogstratégia. Mindkét intézmény rendelkezik alapítvánnyal, melyek alapító okiratában általános nevelési célok fogalmazódnak meg.
Az ifjúságvédelmi munkát nehezítette és nehezíti az osztályfőnökökkel való együttműködés lazasága, képzések hiánya.
A középiskolákban is megfogalmazódott az ifjúságvédelmi felelősök külön státuszának kérdése, mely hatékonyabbá tehetné a munkát. Komoly igényként merült fel az iskolapszichológusi hálózat létrehozásának kérdése is. Fontos segítségként módszertani felkészítéseket, az információáramlás akadályainak megszűntetését említették az ifjúságvédelmi felelősök.
Drogprobléma esetén a középiskolák tanárai leginkább a Gyermekjóléti Szolgálathoz és a Narkológiai Tanácsadó Szolgálathoz (a szolgálat forráshiány miatt megszűnt) fordulnának segítségért, illetve az egészségügy segítségére számítanának.
A 2007-es felmérés idejére sem oldódott meg az iskolapszichológusi hálózat évek óta felmerülő igénye és az információáramlás sem lett gördülékenyebb a szereplők között. A módszertani felkészítések igénye ismételten megfogalmazódott. Komoly szükségletként merült fel az ifjúságvédelmi szakember alkalmazási feltételeinek tisztázása is.
Narkológiai Tanácsadó Szolgálat
O A Narkológiai Tanácsadó Szolgálat 2001-ben kezdte meg működését autonóm szakmai munkacsoportként a településen. Működésének időtartama alatt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum éves munkatervében elfogadott szakmai célokat is szolgálta. A szolgálat, mely ellátási fehérfolt megszűntetésére szerveződött, az alábbi feladatokat látta el:
O krízisintervenció;
O drogfüggők ellátása (a szolgálat intravénás drogfüggők ellátását is végezte működési ideje alatt);
O szakértői konzultáció;
O edukatív programok – pedagógusok továbbképzése tematikus programban, nevelőtestületi esetmegbeszélő csoportok vezetése, a városi KEF tagok továbbképzése;
O „outreach” tevékenység – a városban működő humánsegítésben dolgozó szakemberek bevonásával;
O kortárssegítő szolgálat működtetése;
O Utcai Megkereső Szolgálat és Tűcsere Program moderálása és szakmai továbbfejlesztése;
O helyi önsegítő és civil szervezetek támogatása;
O szülő-konzultációs szolgáltatás.
A tanácsadó szolgálat drogveszélyeztetettségi szűrést is végzett, mediációs szerepet vállat a drogproblémával küzdő fiatalok és az iskolák, terápiás munkahelyek, az egészségügyi és humánsegítő intézmények és a pártfogók között. A szolgáltatást az „elterelés” – drogprevenciós-felvilágosító irányára akkreditálni is kívánták, kistérségi alacsonyküszöbű ellátásra vállalkoztak (ezzel kapcsolatosan szakmai együttműködési szándéknyilatkozatok is születtek Százhalombattával és Budaörssel). A munkacsoport szociálpszichológus – narkológus, tanatológus, szociális munkás, ifjúságvédelmi szakember, kortárssegítők közreműködésével működött.
A Narkológiai Tanácsadó Szolgálat működése során helyi és országos szervezetekkel is együttműködött:
O Országos szervezetek:
O Magyarországi Ártalomcsökkentők Országos Szervezete
O Baptista Szeretetszolgálat „Utcafront” Szolgálata
O Utcai Segítők Egyesülete
O Helyi szervezetek:
O Kortársak Együtt a Fiatalokért Egyesület
O Lelki Egészséggondozó
O Kábítószerügyi Egyeztető Fórum – Érd
O Kábítószerügyi Egyeztető Fórum – Százhalombatta
O Kábítószerügyi Egyeztető Fórum – Budaörs.
A Narkológiai Tanácsadó Szolgálat terveiben szerepelt az intravénás droghasználók egészségmagatartásának felmérése illetve egy kutatás is a város gyógyszertáraiban a Magyarországi Ártalomcsökkentők Egyesületének kérdőíve alapján. A szolgáltatással kapcsolatos tervek egy addiktológiai szolgáltató központ alá szerveződését valószínűsítették, a fentiekre már nem került sor, a szolgálat forráshiány miatt megszűnt.
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjainak gyorsjelentése az általuk észlelt drogfertőzöttségről
A város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma 2006. végén gyorsjelentést kért a tagjaitól az általuk észlelt drogfertőzöttség mértékéről. A KEF tagok közül a megállapított határidőre mindössze csak hárman küldték vissza a helyzetképüket, egy hónappal később pedig a 44 KEF tag közül mindössze 19 intézmény, szervezet jelentését kapta meg a KEF szakmai vezetője. Mindez a KEF tagok motiváltságának hiányát jelzi.
A település szociális intézményrendszeréből csak a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat küldött vissza adatokat. A két intézmény 2812 gyermekkel és fiatallal került kapcsolatba az elmúlt év folyamán, ezen túl a Családsegítő Szolgálat 302 családot gondozott. A két intézményt látogatók közel fele veszélyeztetett, a Gyermekjóléti Központnál ez az arány 70%-ra tehető. A veszélyeztetettségi okok közül a szenvedélybetegség miatti veszélyeztetettség 70%-uk esetében jelenik meg. Az intézmények ügyfeleinek többségére jellemző a legális drogok fogyasztása.
A Családsegítő Központban elsődleges és másodlagos megelőzés zajlik, ezek a programok az egyéni, családi és csoportok szintjét is érinti. A résztvevők jelzés alapján, személyes kapcsolat során kerülnek az intézmény látókörébe. Az intézmény együttműködik az Ifjúsági Klubbal és a Gyermekjóléti Központtal, közösen együttműködve szerveznek prevenciós programokat. A központ szenvedélybetegek önsegítő csoportjának beindítását tervezi.
A Gyermekjóléti Központ prevenciós programjai az oktatási intézményekben zajlanak, azok felkérései alapján. A 2006-os évben az érdi LEA Anyaotthonban is tartottak egy többalkalmas foglalkozássorozatot, mely az illegális drogok fogyasztásának megelőzését szolgálta.
A két intézmény szakemberei széles segítő kapcsolati hálót működtetnek, probléma esetén az ügyfél érdekeit képviselve fordulnak a helyi és országos szervezetekhez. A prevenciós lehetőségek bővítésének igényét bővítendő a kortárssegítő mozgalom érdi meghonosításának igényét jelezték. A szenvedélybetegek ellátását illetően azonban mindkét intézmény megfogalmazta a helyi lehetőségek szűkösségét: az addiktológus szakorvos illetve a drogambulancia hiányát.
A helyi szociális intézményrendszer tagjainak együttműködésével utcai szociális munka szolgáltatás működik a városban: az utcán dolgozó szakemberek jelzik a városközpontban levő szórakozóhelyek, a bevásárlóközpont drogfertőzöttségét, veszélyeit a csellengő gyermek és fiatalok jelenlétét.
A gyermekvédelmi rendszerben alap- és szakellátást végző Fészek Egyesület a veszélyeztetetett gyermekek átmeneti gondozását végzi a településen, egy évben átlagosan harminc gyermek fordul meg az otthonukban. Az egyesület gondozása alatt álló gyermekek és fiatalok mindegyike veszélyeztetett, javarészt több ok miatt. Az ellátottak között nagyrészt mindegyik családban előfordul valamilyen drogfogyasztás, több családban alkoholbeteg is veszélyezteti a gyermek fejlődését. A szakemberek beszámoltak arról, hogy a 12 év feletti gondozottjaik többsége annak ellenére, hogy az otthonban tiltott, dohányoznak. Prevenciós foglalkozást mind a legális, mind az illegális szereket érintve végeznek, elsősorban beszélgetések, foglalkozások, előadások, játék formájában. Az egyesület figyelmet fordít a munkatársaik ezirányú képzésére is. Munkájukat pszichológus, pszichiáter segíthetné a leginkább – a térségben nem találnak segítséget a gyermekeknek; megfogalmazták a segítő helyekről szóló kiadvány szükségességét is.
A város alapfokú általános iskoláinak egyikéből sem érkezett vissza a helyzetkép a kért időpontig. Az azt követő egy hónapban a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, a Teleki Sámuel Általános Iskola, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola, a Gárdonyi Géza Általános Iskola, a Bolyai János Általános Iskola, és a Móra Ferenc Általános Iskola és Logopédiai Szakszolgálat küldte vissza a beszámolóját. Sajnos több iskolában is előfordult, hogy csak azután írták meg összefoglalójukat a gyermekvédelmi felelősök, miután több felszólítást, kérést intéztek hozzájuk. A visszaérkezett jelentések így is igen szűkszavúan írták le az iskolák sajátosságait. A Móra Ferenc Általános Iskola és Logopédiai Szakszolgálat jelentése sajnos így is használhatatlan volt.
Az általános iskolákban tanuló diákok átlagosan 4,5%-a veszélyeztetett – javarészt egyik vagy másik szülő hiánya miatt, de nagyon magas az anyagi okok miatti veszélyeztetettség aránya is. A jelentések alig számolnak be szenvedélybetegség miatti veszélyeztetettségről. Az diákok alkoholfogyasztásáról, esetleges kábítószer-fogyasztásáról nem számolnak be az iskolák, a dohányzást is csak egyetlen iskola említi problémaként.
A vizsgálat a legális és az illegális szerfogyasztással kapcsolatos prevenciós programokra is kitért: a válaszadók között a legtöbb iskolában nincs külön megelőző foglalkozás, a legtöbb esetben a tanmenetbe beépített órákon foglalkoznak a szenvedélybetegségekkel.
Érdekes megállapításra juthatunk az iskolai KEF tagok segítő hálóját vizsgálva: egyetlen iskola sem kérne segítséget az önkormányzattól, még anyagi probléma esetén sem, pedig az önkormányzat lehetőségei ezen probléma esetén a különféle adható támogatásokkal széleskörű megoldást jelenthetnének. A legszélesebb segítő hálót a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse működteti.
Az iskolák munkáját számtalan körülmény nehezíti: legégetőbb problémaként a gyermek- és ifjúságvédelemi munkára fordítható idő szűkösségét említették, megfogalmazódott az erre a munkára szükséges önálló státusz igénye. Fontosnak tartják emellett a gyermekvédelemben dolgozó tanárok, hogy elérhető legyen iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, megszerveződjön a laikus segítők – kortárssegítők hálózata. Sok esetben azonban infrastrukturális hiányok is nehezítik a munkájukat.
Az óvodák jelentései között igen nagy a különbségek jelentkeznek. A jelentések többsége felszínes, kevés információt tartalmaz.
Van olyan óvoda Érden, ahol egyáltalán nincs veszélyeztetett gyermek, ez azon a területen működik, ahol a mellette levő iskolában a veszélyeztetettek száma közel 10%, a veszélyeztető körülményt pedig a nagyon rossz anyagi körülmény és az egyik vagy másik szülő hiánya jelenti. Az óvodákban egy-két helyen foglalkoznak esetlegesen a dohányzással, de általánosságban inkább az mondható el, hogy ezek az intézmények elzárkóznak a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos tevékenységektől, nem vagy csak nagyon nehezen vesznek részt a kábítószerekkel kapcsolatos bárminemű koordinációban, egyeztetésben.
Prevenciós programok Érden
A város prevenciós programok tekintetében is felemás képet mutat. Az iskolákban, ahol az elsődleges prevenciónak nagy teret kellene kapnia, javarészt csak a tanórai, osztályfőnöki tanmenetbe beillesztett prevenciós foglalkozások vannak. A folyamatjellegű, többalkalmas foglalkozások, tréningek nem is jelennek meg a város általános és középiskoláiban. A Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Központ szakemberei vezetnek prevenciós foglalkozásokat, programokat.
A Gyermekjóléti Központ, az Ifjúsági Klub és a Családsegítő Központ szakemberei jelenleg egy nemzetközileg és országosan hagyományokkal rendelkező, de Érden még nem működő prevenciós program meghonosításán dolgoznak: az egyenrangúak prevenciós módszerének meghonosítását tervezik. A program a képzési szerkeze, a tematika kidolgozásának fázisánál tart, a két intézmény munkatársai a kortárssegítők képzésén túl a laikus segítők hálózatának kialakítását, működtetését tervezik.
A Fészek Egyesület otthonában évente több alkalommal zajlik megelőző foglalkozás, az Ifjúsági Klub programjain keresztül lát el prevenciós feladatokat.
A prevenciós programok között egyedülálló megelőző tréninget vezet a városban működő Kortársak Együtt a Fiatalokért Egyesület. A fiataloknak összeállított programjuk egyfajta rendhagyó drog-prevenciós foglalkozás: melynek során abból indulnak ki, hogy a drogfogyasztás jelentős részben annak tudatmódosító hatásának elérése miatt történik. A dohányzást egyfajta kapudrogként tekintik a szervezet szakemberei. Foglalkozásuk két részből áll, első részében némi elméleti kitekintést nyújtanak interaktív beszélgetés során a kémiai szerek által elérhető tudatmódosításról - a dohányzást is beleértve -, a második részben pedig egy ízelítőt annak szigorú szakmai vezetés mellett a relaxációs módszerek tárházából. Munkájuk során audiovizuális eszközöket hívnak segítségül, alkalmaznak. Foglalkozásaikat szociális munkás, ifjúsági és egészségnevelő szakértő felügyeletével szociális munkások, kortárssegítők vezetik. A programot a Honvédelmi Minisztérium Éld meg az életed! rendezvényén hatékonyságvizsgálatnak vetették alá, az eredmények szerint 17%-al hatékonyabbnak bizonyult a többi prevenciós programnál ez a fajta rendhagyó foglalkozás.
Az érdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
O A település Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma olyan nem önálló jogi személyként működő autonóm szakmai munkacsoport, mely a humánsegítésben tevékenykedő városi állami és civil keretben dolgozó szakembereket tömöríti. Szervezeti és működési Szabályzata szerint koordinatív jelegű feladatokat lát el, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak:
O szakmai információáramlás stimulálása és a helyi erőforrások számbavétele;
O a helyi szakemberek – KEF tagok – képzése, továbbképzése;
O a kistérségi KEF-ekhez való csatlakozás lehetősége és közös elemekkel bővített kistérségi drogstratégia kialakítása;
O szakmai kapcsolattartása Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel.
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum feladatainak ellátását pályázati forrásokból és Érd Város Önkormányzatának eseti támogatásaiból biztosította. A pályázati források elszámolási nehézségei miatt a tavalyi évtől nem nyújthatott be a város pályázatot a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum feladatainak finanszírozására.
A KEF munkájában 2003-2004-ben továbbképzések zajlottak a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök részvételével. Ebben az időszakban szoros együttműködés kezdődött a százhalombattai Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, mely az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program megszűnésével (2004. vége) megszakadt.
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai támogatásával folytatta munkáját a településen az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program, melynek keretében a település alacsonyküszöbű felmérése megtörtént. A 2004-es évben e program kistérségivé nőtte ki magát: a két város együttműködése eredményeként a szolgálat szakemberei Százhalombattán is dolgoztak. Az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program az egyik alapítója az Ártalomcsökkentők Országos Szervezetének.
A drogmentes hét alkalmából 2004-ig különféle rendezvényeket szervezett a KEF. 2003-ban a településen a KEF támogatásával hagyományteremtőnek szánt ifjúsági napok kerültek megrendezésre, azonban a következő években ennek megszervezésére nem mutatkozott szándék. 2004-ben az akkor nyílt szórakozóhelyen figyelemfelhívó akciót szervezetek az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő Program munkatársai. 2005-ben Érd nem csatlakozott a kábítószer-ellenes hét országos rendezvénysorozathoz.
2005. októberében a munkacsoport által készített városi drogstratégiát elfogadta a képviselő-testület, azzal a kitétellel, hogy készüljön intézkedési terv annak végrehajtására. Az elkészült intézkedési terv azonban már nem került a bizottságok és a testület elé. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakemberei és a KEF szakmai vezetője javasolták a drogstratégia átdolgozását, növelendő a későbbi munka hatékonyságát.
A Kábítószerügyi Egyezető Fórum tagjaira nagy hatást gyakorolt az elmúlt évekre jellemző továbblépési lehetetlenség. A városban az elmúlt időszakban a droggal kapcsolatos bárminemű tevékenység megtűrt volt, semminemű pozitív irányú fejlődés nem volt lehetséges. Ennek köszönhetően a helyi kábítószerügyi koordináció elvesztette értelmét, jelentőségét. A legutóbbi KEF ülésen (2006. november végén) a munkacsoport tagjainak részéről megfogalmazódott a koordináció iránti igény, a kábítószer-fogyasztás elleni határozott tenni akarás. Emellett azonban egyfajta fásultság is érződött a résztvevő szakemberek magatartásában, ami az elmúlt időszak kábítószerrel kapcsolatos cselekvéseinek elutasított voltából fakadhatott.
Következtetések
A településen 2002-ben alakult meg a helyi Kábítószerügyi Fórum, mely munkáját a települési droghelyzet feltárásában, a helyi intézményrendszer felkészültségének vizsgálatában kezdte meg.
2003-ban Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő program kezdte meg munkáját a városban, melynek adataira támaszkodva képet kaptunk a településen észlelhető drogfogyasztásról. Ennek alapján megállapítható, hogy a városban mind az intravénás, mind a nem intravénás drogfogyasztás jelen van. A drogfogyasztás helyszíneit tekintve öt olyan helyszínt tártak fel a szolgálat munkatársai, ahol intravénás drogfogyasztás nyomait észlelték, ezek közül pedig négy olyan helyszínt találtak, mely oktatási-nevelési intézmény közelében, közösségi intézmény közelében volt. A településen ezen túl több mint tíz olyan helyszínre is felhívta a program a figyelmet, melyek a város azon helyszínei, ahol a drogfogyasztás kialakulhat, kellő figyelem hiányában pedig súlyos veszélyt jelentenek a környéken lakók számára. A 2007-es ismételt felmérés az öt helyszín tekintetében némi változást jelzett, de a drogfogyasztás jelenlétét az új vizsgálat is alátámasztotta.
Az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő program 2003-2004-ben átfogó dohányzás-, alkohol- és drogérintettségi vizsgálatot végzett a város önkormányzati fenntartású oktatási intézményeiben, melyben vizsgálta a diákság és a tantestület érintettségét, illetve ezen túl a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hiányosságaira is választ kapott. A vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy az iskoláinkban megjelenik a dohányzás, a diákság a különféle szerek fogyasztásában némi érintettséget mutat. 2007. elején az iskolai felmérés ismételten megtörtént, ez a vizsgálat is jelzi a gyermekek és a fiatalok érintettségét. Ennek alapján kimondhatjuk, hogy a drogfogyasztás visszaszorítása érdekében komoly feladat hárul az oktatási intézményekre.
A Városi Narkológiai Szolgálat működésének adatai alátámasztják az alacsony küszöbű észlelés során keletkezett adatokat.
A fenti vizsgálat eredményei a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi munka hiányosságaira is rámutattak. A gyermekvédelmi felelősök munkájának hatékonyabbá tételéhez több külső támogatásra lenne szükségük. Fontos hiányosságként érzékelik a továbbképzések, előadássorozatok, információáramlás nehézségét. A legtöbb iskolában megfogalmazták, hogy gyakran a helyi eseményekről is csak a rendezvények után értesülnek, sok esetben a kifejezetten nekik szóló előadásokról is csak informális úton szereznek tudomást, ezekben az esetekben is gyakran megkésve. Ugyanez a probléma jelentkezik a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban is.
Több iskolában említést tettek az anyagi- és eszközhiányról is. Komoly problémaként értékelték a gyermekvédelmi munkára szánt idő szűkösségét is – az iskolákban külön státuszt igényel a gyermekvédelmi felelős munkája. Megfogalmazódott több iskolában is az együttműködés problémája: az egyik intézmény szorosabbá kívánja tenni a település Gyermekjóléti Szolgálatával az együttműködést, míg több intézmény hiányolja a Polgármesteri Hivatal együttműködési készségét. Komoly problémaként merült fel az is, hogy sok esetben „zárt kapukat találnak”, nem tudnak együtt gondolkodni, partnert találni az önkormányzatban a gyermekek helyzetének megoldásában.
2004-ben Gyermek és ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési és áldozatvédelmi fórum alakult a település szakembereinek összefogásával. A fórum működése során nyilvánvalóvá vált az ellátórendszerben és az érintett szakemberek folyamatos továbbképzésére és a tematikus esetmegbeszélő csoportok létrehozására való igény.
A szociális és egészségügyi ellátórendszer nem képes megfelelően reagálni a drogprobléma kezelését illetően. Ennek oka az ellátórendszerben tapasztalható túlterheltség illetve a megfelelő szakember (addiktológus, addiktológiai konzultáns) hiánya.
A települési jellegzetességeket tekintve figyelmet érdemel a helyi infrastruktúra fejletlensége, a szabadidő eltöltésének hasznos módját kínáló intézmények részleges hiánya. A meglévő szabadidős programok nem azt a csoportot célozzák, amelyek a drogfogyasztás szempontjából veszélyeztetettek, így a településen élő fiatalok többsége sok esetben felügyelet nélkül, programok nélkül cselleng, az utcákon, tereken tölti szabadidejét, így nem csak a kábítószer-fogyasztás, de az áldozattá válás veszélyének is ki vannak téve.
A szabadidejüket az utcán töltő, kallódó, csellengő, valamint speciális segítéségre szoruló gyermekek számára 2005. elején kezdte meg működését az Ifjúsági Szabadidő és Tanácsadó Iroda. Jelenleg két főállású szakképzett kolléga látja el a feladatot. Végzettségüket tekintve drog-koordinátorok.
2005. elején vezették be az utcai szociális munkát, melynek keretében folyik a városi drogfogyasztás feltérképezése, a vonatkozó ismeretek összegzése, cselekvési terv készítése, az ügyben érintett intézmények megkeresése és tájékoztatása. A Gyermekjóléti Központ, az Ifjúsági Klub és a Családsegítő Központ drog-koordinátor munkatársai prevenciós feladatokat is ellátnak.
A tapasztalatok alapján azonban mindez nem elegendő a helyi drogprobléma kezelésére, a drogfertőzöttség mérséklésére.
A 2003. óta zajló vizsgálatok vegyes, némely területeken egymásnak ellentmondó megállapításokat tartalmaznak: mintha két terület, két város gyermekeiről, fiataljairól esne szó benne.
A gyermekvédelem intézményeiben dolgozó szakemberek a magas dohányzás-, alkohol- és drogérintettségről számolnak be, határozott választ sürgetnek a fogyasztás mérséklésére, a kábítószer-probléma növekedését megakadályozandó. Az utcákon, tereken csellengő gyermekek és fiatalok nagyarányú cigaretta és alkoholfogyasztása tapasztalható. A városközpontban levő szórakozóhelyeken rendszeresen említik mind a fiatalok, mind a szakemberek a kábítószer-fogyasztás problematikáját. Emellett mintha egy másik ifjúságról beszélne a 2007-es vizsgálatban az általános és középiskolás gyermek- és ifjúságvédelem, amikor átlagban 5-6 dohányzó diákot, drogmentes középiskolát említ.
Ha reálisan gondolkodunk, feltételeznünk kell, hogy az ifjúság drogfertőzöttsége (ezalatt a legális és az illegális szereket is értve) magasabb, mint amiről az óvodai, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök beszámoltak.
A település droghelyzetét tekintve megállapíthatjuk, hogy mind az intravénás drogfogyasztás, mind az úgynevezett könnyű drogok fogyasztása megjelenik a városban. Figyelemmel kell lennünk a legális szerek használatának terjedésére, a különféle legális szerek visszaélésszerű használatának megjelenésére is.
A település hajléktalan ellátórendszere nem adott semmilyen képet a hajléktalan-ellátás által érzékelt drogfertőzöttségről. Sajnos a város rendőrsége sem vázolta a helyzetet részletesebben – a 2006. novemberi KEF ülésen arról számolt be képviselőjük, hogy évente közel 20 esetben indítanak eljárást kábítószer-fogyasztás miatt, többről nincs tudomásuk. Ugyanakkor határozott, hatékony lépések megtételét sürgették a helyzet romlásának elkerülése érdekében.
A stratégiai célok elérése
Bevezetés
A városi stratégia a nemzeti dokumentum célrendszerét követve állapította meg a településen megvalósítandó feladatokat, melyek a célok elérése érdekében elengedhetetlenül fontosak. Az elérendő célok tekintetében rövid, közép és hosszú távra tervezve állapít meg feladatokat. A drogstratégia kétéves időtartamokban állapítja meg az ütemezést, így a hosszú távú célokat 2013-ig meg kell valósítani. A rövid távú célokat két éven belül, a közép távú célokat négy éven belül el kell érni. Célszerű minden évben a célok elérése érdekében ütemezett cselekvési tervet készíteni, melynek része az előző időszakról szóló értékelés, beszámolás is. A városi drogstratégia megvalósításának figyelemmel kísérése a város ifjúsági referensének feladatai közé tartozik.
Stratégiai célok – Megvalósítandó feladatok
A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés).
A város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumában részt vevő szakemberek a kábítószer-problémával kapcsolatosan szerepet betöltő intézményrendszer legtöbb szegmensét képviselik. Hosszú időn keresztül a kábítószerrel kapcsolatos bárminemű cselekvés megtűrt szerepben volt a városban, így a szakmai munkacsoport a tevékenységét is csak nagyon nehezen, alig-alig tudta végezni. A szakemberek együttműködése is zökkenőkkel terhelt, a programok folyamatossága egyáltalán nem biztosított. A településen nem működik olyan intézmény, mely a kábítószer-probléma kezelésén dolgozna – a prevenció és a kezelés területén tevékenykedő szakemberek egyéb feladataik mellett, a legtöbb esetben munkaidejükön túl foglalkoznak ezekkel a területekkel. A programok javarészt pályázati finanszírozás keretében zajlódtak éveken keresztül, bár az utóbbi években már a pályázatok benyújtásra sem volt lehetőség. A KEF munkájában részt venni sok esetben nem elismertséget, hanem stigmát jelentett a szakemberek számára, a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatosan a szemléletváltás elkerülhetetlen.
A területen dolgozó, a KEF munkájában szerepet vállaló szakemberek segítő szemlélet által vezérelve végzik munkájukat. Fontos feladatnak tűnik a KEF tagok képzése, továbbképzése, mely a szakmaiság fejlesztésén túl a kapcsolati háló megerősítését, az együttműködés elmélyítését szolgálja. Tematikus esetmegbeszélő csoportok szervezése is elengedhetetlennek tűnik, hisz a szakemberek kellő támogatással kell végezzék munkájukat.
A szakemberek és a döntéshozók részéről jelenleg határozott szándék mutatkozik a városi drogprobléma megoldásában való aktív részvételre. Az önkormányzat támogatja és elismeri a kábítószer-probléma mérséklésében dolgozó szakemberek munkáját.
A drogprobléma kezelése össztársadalmi cselekvést igényel. Ennek érdekében és a szemléletváltás célját szolgálva fel kell hívni a lakosság figyelmét a kábítószer-probléma helyi jellegzetességeire és a kábítószer-fogyasztás egyéni és társadalmi, közegészségügyi veszélyeire. Hangsúlyoznunk kell, hogy a drogprobléma megoldása csak széles körű együttműködéssel lehetséges. A lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében a helyi médiumok bevonása nélkülözhetetlen. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a helyi médiumokban a drogprobléma rendszeresen megjelenjen, ennek érdekében egyeztetni szükséges a helyi írott és elektronikus médiumok képviselőinek részvételével, meg kell nyerni a támogatásukat – közreműködésükkel a drogprobléma és az arra adott válasz váljon ismertté, a helyi társadalom szemlélete váljon támogatójává a területen dolgozó szakembereknek.
A célok elérése érdekében a helyi szociális és egészségügyi, oktatási és nevelési intézmények, a városban működő civil szervezetek szoros együttműködésben, tevékenységüket összehangolva kell, hogy működjenek. A településen zajló ezen tevékenységeket a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum hangolja össze, mely az önkormányzat mellett véleményező, döntés-előkészítő testületként kíván működni minden olyan kérdésben, melynek következményei lehetnek a helyi kábítószer-helyzet alakulására. Ennek érdekében a KEF tagokat meg kell nyerni a KEF-ben zajló munkának, a jelenlegi tagokat meg kell tartani és újabb, az eddigiekben részt nem vállaló szakemberekkel szükséges megerősíteni a munkacsoportot.
A hatékonyság elengedhetetlen része a település időről időre történő és folyamatos vizsgálata, a programok felülvizsgálata és elemzése, az igényeknek megfelelő átalakítása. Célszerű a stratégiai feladatok végrehajtásának folyamatos monitorozása, az eredményekre, a szükségletekre és az igényekre történő folyamatos reagálás.
A célok részletezése, ütemezése
O Rövid távú célok:
O a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájának megerősítése, hatékonyabbá tétele
O a kábítószerügyi Egyeztető Fórum szervezeti és működési szabályzatának aktualizálása
O új tagok bevonása, munkabizottságok alakítása, az intézmények közötti információáramlás javítása
O az önkormányzat támogató szerepének megjelenése
O a KEF döntés előkészítő, véleményező szerepének megerősítése
O a KEF munkájába a településen jelen levő egyházak behívása
O a KEF munkájába a rendőrség aktív bekapcsolása
O a KEF munkájába a hajléktalan ellátás intézményeinek bekapcsolása
O a szórakozóhelyek drogfertőzöttségének csökkentése
O képzések, továbbképzések az intézményrendszerben dolgozó szakemberek részére
O a település és a kistérség szociális hálójáról szóló informatív kiadvány szerkesztése
O helyi mikroközösségek bevonása a kábítószer-probléma kezelésébe
O a családok ismereteinek növelése a drogproblémával kapcsolatosan: a családok váljanak kompetensé a problémák felismerésében.
O Közép távú célok
O a település drogfertőzöttségének folyamatos vizsgálata – helyzetelemzés, értékelés
O a programok folyamatos értékelése, alakítása a szükségletek, igények változásának megfelelően
O a helyi szociális, egészségügyi, oktatási-nevelési intézmények szakmai programjukban jelenítsék meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban végzett munkájukat
O a helyi médiumok bevonása a kábítószer-problémával kapcsolatos tevékenységekbe
O kiadványok szerkesztése.
O Hosszú távú célok:
O a helyi közösségek érzékenyebbé tétele a kábítószer-probléma iránt
O a helyi mikroközösségek, családok bevonása a kábítószer-probléma csökkentésébe
O a szórakozóhelyek biztonságossá tétele, drogmentes szórakozóhelyek kialakítása
O a település drogfertőzöttségének folyamatos vizsgálata, elemzése.
Esélyt teremteni arra, hogy fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszaszorítására (megelőzés).
A település drogfertőzöttsége alátámasztja a megelőző programok bevezetésén való munkálkodást. A különféle területeken dolgozó szakemberek, a döntéshozók és a társadalom elismeri a prevenció fontosságát. Az eddigi években a programok pályázati úton finanszírozódtak, ez azonban nem kedvezett a hosszú távú, hatékony programok kialakításának. A területen dolgozó szakemberek egyéb más feladataik ellátása mellett igyekeztek figyelmet fordítani erre a területre is, ami szintén nehezítette a feladatok végrehajtását. A prevenciós feladatok infrastrukturális háttere bizonytalan, esetleges, a technikai ellátottság tekintetében nagy különbségeket tapasztalhatunk az intézmények között.
E cél megvalósulása érdekében komplex megelőzésre van szükség, melynek része a kábítószer-fogyasztás kialakulásának megelőzése. Fontos kitérni arra, hogy nem esetenkénti megelőző foglalkozások, hanem a folyamatos, tréning jellegű foglalkozások vezetnek eredményre, e tekintetben pedig nem csak az oktatási-nevelési intézményekre kell koncentrálni, hanem minden olyan terület képviselőinek teendője van ebben, mely kapcsolatba kerül a gyermekekkel, fiatalokkal és családokkal. Legeredményesebb az a megelőzés, mely a családban való megfelelő nevelkedést segíti, így a következő területeken dolgozó szakemberek összehangolt cselekvésére van szükség: védőnői szolgálat, gyermek- és háziorvosi szolgálat, szociális ellátórendszer, az egészségügyi ellátórendszer egyéb képviselői, oktatási-nevelési intézmények.
A prevenciós programokat folyamatjellegűvé kell tenni a városban. Ki kell dolgozni és be kell vezetni olyan megelőzést szolgáló tréningeket, foglalkozásokat, melyek a településünk minden intézményében megjelennek, az intézményeinkbe járó gyermekeket és fiatalokat elkísérik az óvodáskortól a felnőttkorig. Új, a településen eddig még hagyománnyal nem rendelkező programokat kell meghonosítani. Meg kell teremteni ezeknek a programoknak a stabil finanszírozási hátterét, az erre a célra rendelkezésre álló források lehívásában segíteni kell a prevenció területén dolgozó szakembereket, intézményeket. Szükség esetén az intézmények ezen programjaikhoz a pályázati önrész biztosításának érdekében támogatást kaphatnak az önkormányzattól.
Át kell tekinteni azoknak a csoportoknak a jellemzőit, melyek a drogfogyasztás szempontjából az átlagnál nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ezeknek a speciális szükségletű csoportoknak a helyzetükre való tekintettel szükségleteiknek megfelelő programokat kell szervezni, melyek csökkentik veszélyeztetettségüket.
Az oktatási intézményekben elengedhetetlenül fontos az iskolai szociális munka megteremtése, megfelelő végzettségű és felkészültségű szakemberekkel. Szükségesnek látszik minden oktatási intézményben iskolai szociális munkás foglalkoztatása, a foglalkoztatásuk lehetőségének tisztázása egyeztetést igényel az érintettek részéről. Az oktatási intézmények a prevenciós feladatok ellátásában iskolájuk saját, általuk kialakított drogstratégiájukra támaszkodnak.
A megelőző munka hatékonyságának növelésében nagy szerepet játszik a szülőkkel való foglalkozások, rendszeres találkozások, konzultációs lehetőségek megteremtése. Ezen a területen minden szakembernek komoly teendője van.
A kábítószer-fogyasztás kialakulásának megelőzésében fontos szerepet játszanak a fiatalok érdeklődésének megfelelő szabadidős programok létrehozása. Ennek érdekében a városi Ifjúsági Klub lehetőségeit meg kell vizsgálni, a település fiataljainak igényeit kielégítendő ifjúsági szolgáltató iroda létrehozása felé kell továbblépni.
A városban szükséges az alacsony küszöbű szolgáltatások fejlesztése is, új szolgáltatások bevezetése. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az éjszakai szabadidős programok bevezetésre kerülhessenek, alternatívái legyenek a szórakozóhelyeknek.
A prevenciós programok kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy értékelhető és elemezhető programok bevezetése történjen, melyek szükség esetén történő átalakításával a droghelyzet változásaira, a célcsoportok igényeire való reagálás rövid időn belül megtörténhet.
A célok részletezése, ütemezése
O Rövid távú célok:
O a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumon belül létre kell hozni a prevenciós területtel foglalkozó munkacsoportot
O drogérintettségi felmérések a gyermekek és fiatalok között
O a településen zajló prevenciós programok számbavétele
O a programok közötti összhang megteremtése
O a programok finanszírozási kérdéseinek megválaszolása
O új prevenciós módszerek bevezetése - A Családsegítő Központ, Ifjúsági Klub és a Gyermekjóléti Központ együttműködésében megkezdett kortárs segítő képzések beindítása
O speciális szükségletű csoportok számára igényeiknek megfelelő prevenciós programok kidolgozása
O roma fiatalok drog-prevenciós programjainak kidolgozása a roma szervezetek bevonásával
O az átmeneti gondozásban levő gyermekek és fiatalok számára folyamatos prevenciós program kidolgozása
O közösségi prevenciós programok létrehozása a település intézményeinek, szervezeteinek bevonásával
O a település szabadidő programkínálatának javítása
O a megelőzésben dolgozó szakemberek képzése, továbbképzése – a képzési igények meghatározása
O Középtávú célok:
O a mikroközösségeket is elérő prevenciós programok bevezetése
O a megelőző programok váljanak elérhetővé mindazokon a színtereken, ahol a gyermekek és fiatalok felnőnek
O a prevenciós programok érjék el azokat a közösségeket, melyek a drogfogyasztás szempontjából különösen veszélyeztetettek
O a gyermekek és fiatalok egészségmagatartása javuljon, a foglakozások során a hangsúlyt a problémamegoldó készség javítására, az egészségtudatos viselkedés fejlesztésére kell helyezni
O törekedni kell arra, hogy a drogfogyasztás megelőzését célzó foglalkozásokat az intézményekben szociális munkások lássák el
O a feladatok ellátásába be kell vonni a város gyermek- és háziorvosait
O Hosszú távú célok:
O a fenti programok megvalósításával meg kell állítani a droghasználók számának növekedését, el kell érni, hogy mind az illegális, mind a legális drogfogyasztás csökkenjen
O a drogmentes, egészségtudatos magatartás váljon vonzóvá a gyermekek és fiatalok számára, váljon értékké mind a legális, mind az illegális szerektől való mentesség
O minden intézménynek, szakembernek, aki kapcsolatba kerül a gyermekekkel és a fiatalokkal, legyen határozott válasza a kábítószer-probléma megelőzésére, minden intézmény rendelkezzen drogstratégiával.
Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció).
A kábítószer-probléma kezelésében a település igen nagy hiányokkal küzd. A szenvedélybetegek kezelésében a Szakorvosi Rendelőintézet Lelki Egészséggondozója nyújt segítséget, de megfelelő szakszemélyzet híján a drogbetegek ellátása nehézségekbe ütközik. A szociális és egészségügyi alapellátásban dolgozók háttér nélkül komoly erőfeszítések árán tudják ellátni a feladatukat ezen a területen. Az intézmények munkatársai jól képzettek, de sokféle szakember hiányzik ahhoz, hogy komplex a szenvedélybeteg-ellátás megvalósuljon. Az önkormányzat támogatja a kezelés lehetőségeinek megteremtését.
A kábítószerrel már kapcsolatba került egyének és családok helyzetének rendezése szintén az egész ellátórendszer együttműködését igényli. Az ügyfelek megfelelő ellátása érdekében szükségesnek látszik az intézmények közötti ügyfélellátási protokoll kidolgozása, mely megkönnyíti és tisztázza a különféle teendőket.
Az ellátás tekintetében meg kell vizsgálni az Utcai Megkereső Szolgálat és Ártalomcsökkentő program, illetve a Városi Narkológiai Szolgálat további működtetésének feltételeit, a két szolgáltatás működését újra kell indítani.
A településen működő egészségügyi és szociális ellátórendszerben nem dolgozik addiktológus szakorvos, illetve addiktológiai konzultáns. Támogatni kell azon szakemberek foglalkoztatását, akik rendelkeznek a fentiek közül valamelyik végzettséggel, illetve támogatni kell ezen szakképesítések megszerzését a szakemberek körében.
A területen dolgozó szakembereknek folyamatos konzultációt kell biztosítani, az információáramlást meg kell könnyíteni. Ennek érdekében tematikus esetmegbeszélő üléseket kell szervezni, lehetővé kell tenni a szakemberek számára a rendszeres konzultáció lehetőségét.
A megfelelő ellátás érdekében a településen folyó kábítószerrel kapcsolatos tevékenységek koordinálását a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum végzi. Kiemelten fontos, hogy a szakemberek folyamatos kapcsolatot tudjanak tartani mind egymással, mind a koordinációt végző szakemberrel – ennek érdekében a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum helyiség és infrastruktúra igényére megoldást kell találni.
A fentieken túl meg kell vizsgálni drogambulancia létesítésének lehetőségét a településen. Az ellátás megoldását tekintve szükségszerű a Szakorvosi Rendelőintézet fizikai környezetének fejlesztése.
A célok részletezése, ütemezése
O Rövid távú célok:
O meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a Narkológiai Tanácsadó Szolgálat működése újrainduljon
O az utcai szociális munkások továbbképzéseken, képzéseken vegyenek részt
O a drogbetegekkel kapcsolatba kerülő szakemberek az ártalomcsökkentés filozófiája mentén kezdjenek dolgozni
O ügyfélellátási protokoll kidolgozása elengedhetetlen, hogy minden ügyfél a számára legmegfelelőbb ellátásban részesüljön
O váljon elérhetővé addiktológus, narkológus a településen
O a KEF-en belül létre kell hozni a kezeléssel, gyógyítással foglalkozó munkacsoportot
O Középtávú célok:
O a helyi közösség számára váljon egyértelművé, hogy a drogfogyasztók kezelése nem csak egyéni, hanem közösségi érdek is
O meg kell teremteni a kezelés lehetőségét a településen
O meg kell vizsgálni a jelenlegi intézményhálózat fejlesztésének szükségességét
O ki kell dolgozni a fejlesztési irányokat, a fejlesztés lépéseit
O az intravénás drogfogyasztás ártalmainak csökkentését célzó alacsonyküszöbű szolgáltatás bevezetése
O választ kell keresni a rizikócsoportokban tapasztalható drogfogyasztás kezelésére
O a területet érintő változások kidolgozása a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakembereire hárul, a KEF koordinatív szerepet tölt be a terület szakemberei között
O Hosszú távú célok
O mérsékelni kell a drogfogyasztók számát a településen
O a város intézményrendszerét fejleszteni kell: képes legyen az intézményrendszer a kábítószer-probléma kezelésére
O a droghasználat egészségügyi, szociális és társadalmi ártalmainak csökkentése.
Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés).
A kábítószer-probléma kezelésének egyik eszköze a keresletcsökkentés mellett a kínálatcsökkentés, melyben a rendőrség szerepe fogalmazódik meg. Az e téren folyó tevékenységek elsődleges célja a szervezett bűnözés, a terjesztői hálózatok felderítése. A rendőrség településünkön létszámproblémákkal küzd, ez a rendőri munka szinte valamennyi részére rányomja a bélyegét. Ugyanakkor komoly problémát jelent az is, hogy hosszú időn keresztül semminemű információt nem adott a helyi kapitányság a kábítószerrel kapcsolatos munkájukról, a kínálatcsökkentés helyzetéről. A rendőrség képviselői éveken keresztül nem vettek részt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, ugyanakkor a többi intézménytől érkező információk szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszeri szerepüknek eleget tettek – arról azonban nincs tudomásunk, hogy a szenvedélybetegségek miatt hány alkalommal éltek jelzéssel. Az iskolákban alkalomszerűen drog-prevenciós foglalkozásokat is tartanak, azonban erről sincs semmilyen információnk.
A minőségi felderítés, a kábítószer-problémával kapcsolatos tevékenységük javítását elérendő szükséges a rendőrség megerősítése, bevonásuk a városi kábítószer-koordinációba. A lakosság ellenérzésének csökkenése, a bizalom növelése a rendőri munka láthatóvá tételével, a rendőri felkészültség javításával megoldható.
Figyelmet kell szentelni a különféle bűnmegelőzési programok kidolgozására, bevezetésére. Az áldozattá válás megelőzésre kiemelt figyelmet kell fordítani, a szakemberek képzésén, továbbképzésén a másodlagos áldozattá válás elkerülésének fontosságára fel kell hívni a figyelmet.
A legutóbbi KEF ülésen a rendőrség közös, együttműködésen alapuló akciókat sürgetett a helyi szórakozóhelyeken, bevonva a szociális és egészségügyi intézményrendszer dolgozóit is. Ezzel kapcsolatban egyeztetések szükségesek, az együttműködés szintjeinek, módjainak lefektetése célszerű.
A rendőrség mellett a településünkön működő Polgárőrség bekapcsolódása is elengedhetetlen ebbe a munkába. Mind a rendőrség, mind a polgárőrség nagy szerepet játszik abban, hogy a kábítószer terjedését – kereskedelmét visszaszorítsa. Meg kell vizsgálni annak feltételeit, hogy a polgárőrség nappali szolgálatot is teljesítsen, folyamatos jelenlétükkel a gyermek és fiatalok által leginkább frekventált helyektől távol tartható a kábítószer-terjesztők megjelenése.
A célok részletezése, ütemezése
O Rövid távú célok:
O be kell vonni a rendőrséget és a polgárőrséget a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájába
O javítani kell a rendőrség felderítő, nyomozati, lefoglalási munkáját
O növelni kell a rendőrség szakembereinek számát
O erősíteni kell a technikai, tárgyi feltételeiket
O képzések, továbbképzések szervezése
O hatékony bűnmegelőzési programok bevezetését ki kell dolgozni
O választ kell keresni a legális szerekkel való visszaélések számának csökkentésére
O Középtávú célok
O a kínálatcsökkenésben érintett szervezetek személyi és tárgyi feltételei javulnak
O javul a felderítési, nyomozati munka
O a szórakozóhelyekről a kábítószer-terjesztők távolmaradása megvalósul
O javul a szórakozóhelyek és a drogfertőzött településrészek biztonsága
O javul a szervek közötti együttműködés
O korszerű, sokrétű képzések, továbbképzések bevetése a kínálatcsökkentésben dolgozó szakemberek számára – ezáltal javul a rendőrség, polgárőrség felkészültsége
O Hosszú távú célok:
O a kínálatcsökkentésben dolgozók hatékony munkájának eredményeképpen csökken a kábítószer-fogyasztók száma
O a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma csökken.
Zárszó
Érd Megyei Jogú Város Drogstratégiája azokat a teendőket rögzíti, melynek célja a település kedvező drog-fertőzöttségi szintjének megőrzésén túl annak csökkentése. A stratégiát áthatja a közösségi együttműködés szelleme.
A szakmaközi együttműködések magas színvonala pótolhatatlan értéket képvisel településünkön. A pozitív törekvések megőrzése határozott törekvése a stratégiai céloknak, az új kapcsolódási pontok megteremtése, az együttműködések szélesítése a kábítószer-probléma interdiszciplináris megközelítését kívánja szolgálni.
A stratégiában megfogalmazott feladatok megvalósításával megteremtődik a helyi közösségek aktív szerepvállalása a kábítószer-probléma kezelésében. A szemléletmód változásával, az egészségtudatos magatartás fejlesztésével felnövekedhet egy olyan generáció, mely értékként tekinti a szenvedélybetegség-mentességet, elutasítva a mind a legális, mind az illegális függőségeket.